Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-15 / 227. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILÁPJA 1956. augusztus 15. szerda 30 fillér IX. évfolyam, 227. szám, üdvözlő távirat a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság államünnepe alkalmából Kim Du Bonnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legmagasabb népgyűlése elnökének, Kim Ír Szerinek, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertaná­csa elnökének, Nam írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszteré­nek. Tisztelt elvtársak, a csehszlovák nép és kormánya nevében a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság felszabadításának 11. .évfordulója alkalmából meleg baráti üdvözle­tünket küldjük. A koreai nép építő szorgalma, mely nehéz feltételek köze­pette megvédelmezte hazája szabadságát és függetlenségét ás most eltökélt lelkesedéssel felújítja és kiépíti nehéz időket átélt hazáját, népünk nagy érdeklődésével és részvételével találkozik. Őszintén örülünk az önök által elért sikereknek, melyekkel a hős koreai nép a többi békeszerető országok­kal együtt hozzájárult az egész világ békéjének megszilárdításához. A csiehszlovák nép őszinte rokonszenvvel kíséri és teljes mértékben támo­gatja hazájuk békés egyesítésére irányuló törekvéseiket, ami a távol-keleti háborús veszedelem csökkentésére vezetne. A világbéke megszilárdítására és hazáink szocialista építésére való közös törekvés a Koreai Népköztársaság és Csehszlovákia népei közötti tartós és megbonthatatlan barátság alapját képezik. A koreai kormányküldöttség nem­régen tett csehszlovákiai látogatása még jobban megszilárdította a baráti kapcsolatokat és még közelebb hozta egymáshoz népeinket. Ezen az országukra nézve oly nagyjelentőségű napon őszinte szívvel továb­bi nagy sikereket kívánunk önöknek a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság békés építésében és megszilárdításában. ANTONÍN ZÁPOTOCKÝ, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, VILIAM ŠIROKÝ, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke, VACLAV DÁVID, A Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere Az első villanyáram az új ostravai elosztóból Az ostravai Győztes Február Vil­fanyerőműben vasárnap, augusztus 12-én csaknem két hónappal határ­idő előtt üzembe helyezték a köztár­saság második fedett elosztóját. Az elosztó gépszerkezete nincs kitéve az éghajlati befolyásoknak, melyek gyak­ran üzemzavarokat okoznak a nyitott elosztóknál. Az építkezés a brnói Elektrostroj nemzeti vállalat, az opavai Magasépí­tészeti Vállalat dolgozóinak és Eliáš Blažek (Bratislfva 1 Elektrovod Üzem) Munkarenddel kitüntetett sze­relőcsoportjának műve. Az űj, hatal­mas elosztó megjavítja a villanyerő­müvek áramátvitelét az ostravai tár­nákba. Uruguayi képviselők érkeznek Csehszlovákiába Pénteken, augusztus 17-én cseh­szlovákiai látogatásra °rágába érke­z'k az Uruguayi Köztársaság parla­mentjén k küldöttséae. Csehszlová­kiai tartózkodásuk során az üruguayi képviselők meglátogatnak egyes ke­rületeket, jelentősebb ipari üzeme­ket, eg 'séges földművesszövetkezeteket megtekintik kulturális, szociális és egészségügyi berendezéseinket és megismerk dnek népünk munkájával és életével. Amint iiirt adtunk rola, a oijacovcet szövetkezet tagjai hektáronként 150 mázsa termést értek el korai burgo­nyából. Ez a siker Ján Midlar munka­csoportjának az érdeme. Ebben a cso­portban dolgozik Alžbeta Lorková is, aki alig tett pár lépést szedés közben és máris megtelt a vödör szép nagy krumplikkal. A bányásznap eiőtt MARTIN PECKA mester fúrócsoport­ja, mely a szovjet „BU-40" fúrókészü­lékkel próbafúrásokat végez az Ostra­va körüli mezők karbonrétegében, eb­ben az évben már három fúrást feje­zett be. Most végzik a negyedik fúrást Vratimovban, ahol már 500 méterrel behatoltak a föld mélyébe. Ha a Pecka-brigád által márciustól augusztus 13-ig végzett négy fúrást egybekapcsolnák, úgy ez 1930 méter mélységet jelentene, tehát 600 méter­rel többet, mint amennyit az állami terv márciustól a bányásznapig előírt. Martin Pecka tapasztalt fúrómester munkatársai most a bányásznap tisz­teletére versenyben állnak. A bányász­napig még csaknem kétszáz métert akarnak fúrni és teljesen befejezni a réteg kipróbálását. Ezután itt meg­kezdik a karbon-szénréteg kutatását. AZ ÉSZAKCSEHORSZÁGI bányászok példája nyomán Közép-Európa legkor­szerűbb köszénbánvájának, a karvini Csehszlovák Hadsereg Nagybányájának bányászai is rekordteljesítményt ér­tek el. Hétfőn, augusztus 13-án a fejtési berendezésekkel összesen 9421 tonna feketeszenet hoztak felszínre. Ezen a napon mind a 22 tárnában tel­jesítették a ciklusos munkatervezés .feltételeit, melyek a ciklográfon fel voltak tüntetve. Rekordteljesítmény a Békevédők Nagybányában Többszörös földeitakarítási rekord és a napi 60 ezer köbméteres határ át­lépése után a Békevédők bánya bá­nyászai még mindig nem elégednek meg az eredményekkel. Július hftnap­ban összesen másfél millió köbméter földréteget takarítottak el és augusz­tusban folytatják a magas teljesítmé­nyeket. Vasárnap, augusztus 12-én csaknem 66 köbméter földet helyez­tek át és ilymódon 136 százalékkal teljesítették napi tervüket. Ez az ered­mény e felszíni bányában elért leg­szebb napi teljesítmény volt, melyet megszakítás nélküli üzemvitellel és új munkaszervezéssel sikerült elérni. A Csehszlovák Köztársaság kormányának nyilatkozata a Szuezi-csatorna Társaság államosításának kérdéséhez A Csehszlovák Köztársaság kormánya Anglia, Francia­ország és USA kormányainak a Szuezi-csatorna Társaság államosításával összefüggő reagálására, továbbá az egyos államok 1956. augusztus 16-ra összehívandó londoni kon­ferenciájára vonatkozó javaslatot illetően szükségesnek tartja kijelenteni a következőket: Csehszlovákiának érdekében áll, hogy a Szuezi-csatorna hajózásával összefüggő kérdéseket éppúgy mint más nem­zetközi jelentőségű csatornák és szorosok hajózásának kérdését békés úton, tárgyalásokkal és az összes résztve­vő államok törvényes jogai megőrzésével, fóleg azon ál­lamok fenségjogának figyelembe vételével oldják meg, melyek területén át e tengeri utak vezetnek. Anglia, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok kormányai a Szuezi-csatorna kérdésével kapcsolatos 1956. augusztus 2-án tett nyilatkozatukban — a Szuezi-csator­na övezetében fennálló helyzet értékelése alapján — azon nézetre jutottak, hogy meg kell tenni a lépéseket arra, hogy nemzetközi alapon olyan irányítási módot teremtse­nek, mely nézetük szerint tartósan biztosítaná a Szuezi­csatorna üzemben tartását. A fentnevezett három kor­mány e célból konferencia gyors összehívását javasolja, melyen részt vennének az 1888. október 29-én a konstan­tinápolyi egyezményben részt vett, egyes e szerződést aláíró országok és más, nézetük szerint a csatorna hasz­nálatában különösen érdekelt országok küldöttei. Főleg azokat az országokat hívták meg, melyek birtokolják a Szuezi-csatorna Társaság részvényeit, és egyes további országokat olyan összetételben és olyan választékban, hogy a három nyugati nagyhatalom által előkészített ja­vaslatokat a többség elfogadja. E nagyhatalmak a Szuezi­csatorna hajózásáról való gondoskodásnak és biztonságá­nak leple alatt saját hatalmi érdekeiket követik. A csehszlovák kormány nézete szerint az egyiptomi kormány 1956. július 26-án kelt rendelete, mellyel álla­mosítják a Szuezi-csatorna Társaságot, teljesen törvényes aktus és az Egyiptomi Köztársaság fenségjogának érint­hetetlenségéböl kiindulva államosítja ezt a csatornát, mely az egyiptomi állami terület részét képezi és biztosítja az egyiptomi nemzet érdekében való teljes kihasználását. Az államosítás joga, melyet a jelenlegi nemzetközi jog teljes mértékben elismer, amint erről számos nemzetközi ok­mány, többek között az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek 1952. december 21-i közgyűlésén hozott 626-VII. számú határozat is tanúskodik, mely abból indul ki, hogy minden nemzet érinthetetlen fenségjoga a természeti forrá­sokkal és kincsekkel való szabad rendelkezés és az illető állam saját érdekében való teljes kihasználásuk. Ez a jog teljes összhangban áll az ENSZ chartájának céljaival és az ENSZ felhívja az összes tagállamokat, hogy e jogot tiszteletben tartsák és óvakodjanak bárminemű közvet­len, vagy közvetett nyomástól, mely megakadályozná bár­melyik népet abban, hogy önállóan rendelkezzék termé­szeti forrásaival. Ezzel éles ellentétben áll Anglia és Franciaország kor­mányainak eljárása, melyek a tartalékosok mozgósításával, liadi hajóiknak és repülőgépeiknek a Földközi-tenger kör­zetébe való küldésével és egyéb intézkedésekkel igyekez­nek nyomást gyakorolni az egyiptomi kormányra, hogy megváltoztassa eredeti határozatát. Az angol és francia kormány ily módon ellentétbe körül az Egyesűit N»mzetek chartájában lefektetett nemzetközi jog általánosan elis­mert alapelveivel és az ENSZ tagállamok alapvető köte­lességeivel, amint erről főleg az ENSZ chartája 2. cikke­lyének 3. és 4. bekezdése szól. Anglia és Franciaország kormányainak ez az eljárása annál kevésbé indokolt, mivel az egyiptomi kormány nyi­latkozataiban biztosította a Szuezi-csatorna hajózásának szabadságát és a hajózás helyzete a csatornában az álla­mosítás után azt mutatja, hogy az egyiptomi kormány ténylegesen biztosítja a hajózási szabadságot. A csehszlo­vák kormány tudomásul vette az egyiptomi kormány nyi­latkozatát és teljesen kielégítőnek tartja. Ami az aucjusztus 16-ára Londoba összehívott kon­ferenciát illeti, a csehszlovák kormány azt tartja, hogy ez a konferencia mind az összehívás módját, mind pedig a részvevők kiválasztása és céljai tekintetében, melyeket már előre meghatároztak, nem hozhat semmilyen komo­lyabb döntést a Szuezi-csatorna kérdésében. A csehszlovák kormány ezzel összefüggésben emlékez­tet arra. hogy már számos érdekelt állam bíráló álláspon­tot foglalt el az előkészületben lévő konferenciával szem­ben. A csehszlovák kormány főleg Egyiptom álláspontjára akar rámutatni, melynek területén a csatorna átvonul és melynek álláspontját feltétlenül tekintetbe kell venni, ha pozitív eredményeket akarnak elérni. Ezenkívül tekintetbe kell venni az olyan államok kijelentéseit és véleményét, mint pl. a Szovjetunió, India, a Kínai Népköztársaság és Jugoszlávia. A csehszlovák kormány azt a nézetet vallja, hogy a konferenciának a további érdekelt országokra való kiterjesztése feltétlenül szükséges. A csehszlovák kor­mány támogatja a Szovjetunió kormányának további érde­kelt államok meghívására irányuló javaslatát, hogy érdek­telenül megtárgyalhassák a Szuezi-csatorna szabad hajózásának kérdését és olyan megoldást találjanak, mely összhangban állna az igazságosság követelményeivel, a megkötött szerződésekkel és az ENSZ chartájával és melyben semmi körülmények között sem érintenék az Egyiptomi Köztársaságnak, mint független államnak fen­ségjogait. A Csehszlovák Köztársaság, mely az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után keletkezett, és résztvevője volt az 1888. évi egyezménynek, — ugyancsak használja a Szuezi-csatornát és a csatorna forgalmába évről évre jobban bekapcsolódik. A Csehszlovák Köztársaság kormánya azon törekvésé­ben, hogy az ENSZ chartájának szellemében hozzájárul­jon az összes nemzetek békés együttéléséhez és kölcsönös baráti kapcsolataik fejlesztéséhez, az összes fenti fenn­tartások ellenére is azon követelményének ad kifejezést, hogy meghívják az 1956. agusztus 16-ra összehívott lon­doni konferenciára. Prága, 1956. augusztus 13. A népgazdaságfejlesztési állami terv teljesítésének eredményei Szlovákiában az 1956. év első felében A népgazdaság fejlesztése Szlovákiá­ban 1956 első felében a tervezett ütemben folyt. Az iparban a nyerstermelés tervé­nek feladatait 1,5 százalékkal szár­nyalták túl és a múlt év ugyanezen időszakával szemben a brutto termelés 11,2 százalékkal növekedett. Kedvező eredményeket értek el a tervteljesítés terén a kohászatban, a vegyiparban, az építőanyagtermelésben, a fogyasztási és élelmiszeriparban. A tervteljesítés­ben levő fogyatékosságokat főleg a szénfejtésben és a nehézgépiparban küszöbölték ki. A mezőgazdasági termelés terén kedvező eredményeket értek el az ál­lattenyésztési termelés fejlesztésében, a tavaszi mezei munkák sikeres elvég­zésében és a növények gondozásában. Az 1955-ös év első felével szemben 16 százalékkal több vágóállatot, 22 szá­zalékkal több tejet és 13 százalékkal több tojást gyűjtöttek be; a begyűjtés tervezett feladatait azonban nem tel­jesítették. A mezőgazdaságban az év kezdete óta 110 harmadik és negyedik típusú EFSZ alakult és így számulf 1595-öt ért el. Szlovákiában a közsé­gek 47 százalékában van EFSZ. A múlt évvel szemben javulást értek el a beruházási építkezésben, amely­nek térfogata az 1956-os év első fe­lében az előző év első felével szemben 9 százalékkal növekedett. Jó eredmé­nyeket értek el a kis építkezéseken, míg a fontos nagy építkezések felépí­tése, ami a termelőerők további fej­lődésének előfeltétele, hátramaradt. A közlekedésben a szállított teher­áruk térfogata 1955 első felével szem­ben 7 százalékkal emelkedett. A vasúti közlekedés és a ČSAD azonban nem volt képes egyenletesen kielégíteni az egyes ágazatok követelményeit. Az ipari termelés növekedését csak­nem háromnegyed részben a munka­termelékenység növekedésével érték el, ami lehetővé tette, hogy az ipari mun­kások átlagos havi keresete 2,6 szá­zalékkal emelkedjék. 1956 első felében május hónapján kívül kedvező viszony volt a munkatermelékenység tervének teljesítése és az ipari átlagbérek kö­zött. 1956 első felében az ipari termelés tervezett önköltségeit 0,2 százalékkal lépték túl. Az önköltségek csökken­tésének feladatait főleg a nehézipar és a Közszükségleti Ipari Megbízotti Hi­vatal vállalatai nem teljesítették. Az építkezési és szerelési munkák önkölt­ségei 9 százalékkal voltak alacsonyab­bak, mint költségvetési értékük. A gazdasági szervezetek, az állami költségvetésbe 64 millió koronával töb­bet utaltak át nyereségükből, mint az 1955-ös év első felében, de a nyereség átutalások tervét nem teljesítették. A népgazdaság fejlesztésében 1956 első felében Szlovákiában elért sike­rek lehetővé tették a lakosság életszín­vonalának további emelkedését. 1955 első feléhez képest bérekben és fize­tésekben a népgazdaság 6 százalékkal többet fizetett ki. A kiskereskedelmi árak április 1-vel történt ötödik le­szállítása és a lakosság jövedelmének emelkedése megnyilvánult a kiskeres­kedelmi forgalom 8 százalékos növeke­désében és a lakosság takarékbetétei­nek emelkedésében, melyek 1956 el­ső felében 246 millió koronával növe­kedtek. A népgazdaság fejlődését Szlovákiá­ban az 1956-os év első felében rész­I letesen a következő adatok jellemzik: I. Ipar 1956 első felében az ipari nyerster­melés tervét Szlovákiában 101,5 szá­zalékra teljesítették. Az egyes megbízotti hivatalok az ipari nyerstermelés tervét a követke­zőképp teljesítették: megbízotti hivatal az 1956 első félévi terv teljesítése százalékban: 105 103 1Q4 114 építészet (építőanyagterme­lés) közszükségleti ipar élelmiszeripar és mezőgazda­sági terménybegyűjtés A megbízotti hivatalok ipar­vállalatai: közlekedés mezőgazdaság és erdőgaz­dálkodás 86 egészségügy 111 helyi gazdálkodás 98 termelőszövetkezetek £}1 Az ipari nyerstermelés az 1955-ös év első felével szemben 11,2 százalék­kal növekedett; a termelőeszközök ter­melése 11,6 százalékkal és a fogyasz­tási cikkek gyártása 10,9 százalékkal. A termelés növekedését a munka­termelékenység fokozásával érték el, amely az 1955-ös év első felével szem­ben 7,4 százalékkal emelkedett. A munkatermelékenység emelkedését fő­leg az új technika hatékonyabb be­vezetésével érték el. A munkások át­lagos keresete 2,6 százalékkal növe­kedett. Az ipari dolgozók tervét 1956 el­ső felében 99,6 százalékra teljesítet­ték. Az iparvállalatokban átlagosan 324 ezer dolgozó dolgozott. Az ipari munkások százalékaránya 76,8 szá­zalék volt. Az iparban felhasználható munka­időalapot az 1956-os év eiső felében 91 százalékban használták fel. A mun­kások magasfokú munkaidőmulasztá­sa a Tüzeíöanyagipari Minisztérium vállalataiban 12,7 százalék és az Épí­tészeti Megbízotti Hivatal Iparválla­lataiban 11,8 százalék volt. Az egyes iparágazatokban 1956 el­ső felében az 1955-ös év első felével szemben a következő eredményeket érték el: £ iüzelőanyagipari ágazatban a bar­naszénfejtés 21 százalékkal, a lignité 21 százalékkal, a földgázé 2,2-szere­sére emelkedett. A bányák gépesíté­se lassan haladt előre, még mindig magasfokú a fejtögépek üzemzavarai­nak száma és kevéssé használják ki őket, ami szintén egyik fő okozója volt a szén- és kőolajfejtési terv nem teljesítésének. Az energetikai ágazatban a villany­áramtermelés 5 százalékkal növeke­dett, úgyhogy 1293 millió kilowattórát ért el. A villanyáramtermelési tervet 96 százalékra teljesítették. Az égy kilowattóra villanyáramtermelésre eső tüzelőanyagfogyasztás tovább csök­kent és kevesebb volt a villanymű­vekben keletkező zavarok okozta áramkikapcsolások száma is. Az ércfejtési ágazatban a vasérc fejtésének tervét 99,5 százalékra, a mangánércét 96 százalékra teljesítet­ték. A kohászati iparban a nyersvas termelése 19 százalékkal, a hengerelt anyagé 9 százalékkal, a nyersacélé 5 százalékkal növekedett. Lényegesen túlszárnyalták a vasöntvények ter­melésének tervét, a termelés azonban a terv mögött maradt a réz, ón és ólom koncehtrátok termelésében. A vegyiipar 18 százalékkal több CFolvtatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents