Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-15 / 227. szám, szerda

A népgazdaságfejlesztési állami terv teljesítésének eredményei Szlovákiában az 1956. év első felében (Folytatás az 1. oldalról.) foszforos műtrágyát, 37 százalékkal több kaprolaktámot és 45 százalékkal több mészkarbidot, valamint 7 szá­zalékkal több kénsavat gyártott. A gépipar a tervezett feladatok mö­jgött lemaradt, jóllehet termelése 1955 első felével szemben 14 száza­lékkal növekedett. Emelkedett a leg­több gépipari készítmény termelése, mint például a csapágygyártás 42 %-kal, a daruké 53 %-kal, a vasúti kocsiké 79 %-kal, a vegyi berendezé­séké pedig 189 %-kal. A gyártási ter­vet azonban nem teljesítették a kotró­gépekben, generátorokban, villanymo­torokban, mezőgazdasági gépekben. A fogyasztási árucikkek közül 1956 első felében 77 730 házi mosógépet, vagyis 17 százalékkal többet gyártot­tak, mint a múlt év ugyanezen idő­szakában, 12180 kompresszoros jég­szekrényt, vagyis 115 százalékkal töb­bet, 41 690 rádiókészüléket vagyis 45 százalékkal többet, 13 280 motorke­rékpárt stb. A gépipari terv nem teljesítésének fő okai abban rejlenek, hogy nem állandósultak a termelési programok, fogyatékosságok mutatkoznak az anyagi, technikai ellátásban, elmarad a kooperáció és a termelés szakosítá­sa és elégtelen az üzemek komplex felszerelése. Az építőanyag ágazatában a ce­mentgyártás 20 százalékkal, a mész­termelés 21, az azbesztcement fedő­anyag gyártása 43 százalékkal, a tég­lagyártás 27 százalékkal, a mészkőé 15 százalékkal növekedett. A fedő­cserép, az előregyártóit épületrészek és a padozatkő gyártása a terv mö­gött maradt. • A fafeldolgozó iparban a deszka­gyártás 3 százalékkal, a falemez 18 százalékkal, a lécgyártás 9 százalék­kal, a ragasztott lemez 4 százalékkal és a típusos faházak gyártása 10 százalékkal emelkedett. Nem teljesí­tették azonban a nem fehérített mű­tostermelést, a papírgyártás és az épület, asztalos termékek gyártását. A könnyűiparban a legtöbb megne­vezett feladatban megjavult a válasz­téki és minőségi terv teljesítése. 13,4 millió méter gyapotszövet, 4 millió méter selyemszövet, 4 millió méter len és féllen, 4,4 millió méter gyap­júszövet, 2,2 millió darab felsőruha és 2,6 millió pár bőrcipő készült. Az élelmiszeriparban a sertéshús termelés 29 százalékkal, a kivágásra kerülő hús 12 százalékkal, a nyers­olajtermelés 35 százalékkal, a tejkon­zervgyártás 23 százalékkal, a nyers szesz 17 százalékkal, a szappangyár­tás 10 százalékkal növekedett. Egyes termékekben, mint például a hús, hús­készítmények, füstöltszalonna és a só termelésében a tervfeladatokat nem teljesítették. A helyi iparban a nyerstermelés 24 százalékkal növekedett, a tervet azon­ban nem teljesítették főleg a tégla­gyártásban (92 százalék), a fedőcse­répben (88 százalék), és a mezőgaz­dasági gépekben (97 százalék). Nagyon elmaradn k a terv telje­sítése mögött a lakosság számára készülő megrendeléses lmunkák és karbantartások. Az egyes árucikkek önköltségei csaknem ugyanazon a színvonalon maradtak, mint 1955 első felében. Az üzemi költségek még mindig ma­gasak, főként az Energetikai Minisz­térium és az Ér tészeti Megbízotti Hivatal vállalataiban. A nem produk­tív költségek és a selejt okozta veszteségek j955 első felével szem­ben 24 százalékkal csökkentek, de még jmind-'g a nyerstermelés költsé­geinek 0,9 százalékát képviselik. 1956 első felében földtani kutató­munkákkal biztosították a tüzelő­nyag-, érc- és egyéb ásványfajták további gyarapodását, főként a bar­naszénét és a lignitét, Kelet- és Dél­Szlovákiában a mangánércét, a mag­nezitét és a Piritekét. A fúrcmunká­latok elmaradása következtében az ércbányászati kutatás nem éri el a vasérckészletek tervezett gyarapodá­sát. Befejezték a Szepesi-Gómöri Érchegység metallogenetikai térké­pét, amely általános áttekintést ad e terület érclelőhelyeiről. II. A mezőgazdaság és az erdészei fejlődése 1956 első felében a mezőgazdaság I részlege" sikereket ért el az állatte­nyésztési terme.ésben, a tavaszi me­zei munká.' előkészítésében és el­végzésében. A tavaszi mezei munkákat rövidebb idő alatt végezték el mint az előző évben, jóllehet e munkák a kedvezőt­len időjárás miatt késeleimet szen­vedtek. A múlt évvel szemben a vetésterü­letek 26 ezer hektárral bővültek és a tervet 96,7 százalékra teljesítették. A vetésterületek legnagvobb fokú növelését a nvitrai, prešovi és a bratis'avai kerület érte el. 1955-el szemben az árpa vetésterülete 16 800 hektárral, a kukoricáé 16 700 hek­tárrel, a cukorrépáé 2 700 hektárral, a burgonyáé 3 600 hektárral bővült. Túllépték a búza', árpa és a zöldség tervezett vetésterületeit; a tervvel szemben elmaradt a burgonyaültetés. Fogyatékosságok mutatkoztak a jó minőségű vetőmagvak és palánták biztosításában, főként a lucerna és á hüvelyes vetőmagvaknál és az ültetőburgonyánál. 1956 első felében Szlovákiában 82 gép- és traktorállomás, valamint 820 brigádközpont működött. Egy GTÁ-ra 29 860 hektár mezőgazdasági föld esett, ebből 18 920 hektár szántóföld. A gép- és traktorállomások a mezei munkák tervét jobban teljesítették, mint tavaly és teljesítményük június Végéig elérte a 990 ezer átlaghektárt, vagyis 22 százalékkal nagyobb volt, mint 1955 első felében. A sorok köz­ti kapálást 49 ezer hektáron végezték el, vagyis 56 százalékkal nagyobb te­rületen, mint tavaly. A traktorok és gépek alkalmazása a tavaszi mezei munkákban az 1956-os év első felé­ben az előző év első felével szemben 3 százalékkal növekedett, de még min­idig alacsony fokon állott. A mezőgazdaság 1956 első felében további 808 traktort, 55 gabonakom­bájnt, 1600 traktorvontatta vetögépet, 148 traktoros burgonyaültetöt, 324 kultivátort, 130 önműködő cséplőgé­pet és egyéb mezőgazdasági gépeket, szerszámokat kapott. A mezőgazdasági üzemek 71500 tonna műtrágyát kaptak. A szállítmá­nyok a múlt év első felével szemben 15 százalékkal nagyobbak voltak. A szarvasmarhaállomány 1956 első felének végéig az 1955. július 1-i ál­lapottal szemben 13 000 darabbal csök­kent, ebből a tehénállomány 8000 da­rabbal, főként a magánszektor állatál­lományának csökkenése következté­ben. A juhállomány 8000 darabbal emelkedett, a sertésállomány 44 000 darabbal. A harmadik és negyedik tí­pusú EFSZ-ek közös tenyészetében levő gazdasági állatok állománya átlagosan 10 százalékkal növekedett. Szlovákiában 100 hektár term őföldre 46,4 darab szarvasmarha, 111,9 darab sertés és 28,3 darab juh esik. A szarvasmarhatenyésztés belterjessége még mindig alacsony. A gazdasági állatok hasznossága az 1955-ös év első felével szemben rész­ben emelkedett, mégpedig a vágó­marha átlagos élősúlya 0,6 százalék­kal, a vágósertésé 6,5 százalékkal, és a tehenek tejhozama 4,2 százalékkal. Emellett az EFSZ-ek gazdasági állat­állományának hasznossága általában magasabb, mint az egyénileg gazdál­kodó parasztok állatainak hasznossága. 1956 első felében egy hektár mező­gazdasági föld után átlagosan 15,7 kg vágószarvasmarhát és 177 liter tejet értek el, egy hektár szántóföld után 48 kg vágósertést és 157 darab tojást. Az állattenyésztési termékek be­gyűjtése az 1955-ös év első felével szemben növekedett. 1956 első felében az 1955-ös év első felével szemben a beadásokból és az állami begyűjtésből vágóállatok összesen ebből: szarvasmarha ebből: sertés tej: tojás: átlagosan 87,4 ezer tonna élősúly 37,3 ezer tonna élősúly 43,9 ezer tonna élősúly 141 millió liter 153 millió darab a begyűjtés. 1955 első félévével szemben 16 százalékkal több 5 százalékkal több 32 százalékkal több 22 százalékkal több 13 százalékkal több A vágóállatok begyűjtésének tervét '97 százalékra, a tej begyűjtését 99 százalékra, a tojásét 85 százalékra teljesítették. A magasabb árakon tör­ténő felvásárlás az 1955-ös év első feléhez viszonyítva 34 százalékkal na­o I S Z ô 1956. augusztus 16. Horváth Sándor. gyobb volt, és a vágóállatok egész mennyiségéből való részaránya 22 szá zalék. A harmadik és negyedik típusú EPSZ-ek száma 110 szövetkezettel bővült, a mezőgazdasági földterü leteké 31 690 hektárral. Az 1956-os év első felének végéig Szlovákiában 1595 harmadik és negyedik típusú EFSZ van, amelyek több mint 121 ezer szö-. vetkezeti taggal 780 ezer hektár me­zőgazdasági földterületen gazdálkod­nak, vagyis az egyénileg gazdálkodó parasztok és a valamennyi típusú EFSZ-ek mezőgazdasági földterületé­nek 32 százalékán. A bratislavai kerü­letben a mezőgazdasági földek 52 szá­zalékát, a nyitrai kerületben 46 szá­zalékát, a besztercebányai kerületben 39 százalékát, a kassai kerületben 35 százalékát, a žilinai kerületben 15 százalékát, a prešovi kerületben 5 százalékát művelik meg. Ezenkívül Szlovákiában még 94 második típusú EFSZ és előkészítő bizottság működik. Az EFSZ-ek beruházási építkezése 1955 első felével szemben 23 százalék­kal növekedett. Az EFSZ-ek saját ere­jükből való beruházási építkezésének tervét 1956 első felében 104 százalék­ra, de az általános szolgáltatás útján történő tervteljesítést csak 35 száza­iélíra teljesítették. Az állam a mezőgazdaságnak további pénzbeli segítséget nyújtott. Az EFSZ­ek számára adott hosszúlejáratú hi­telek 1956 júliusáig az előző év ugyan­ezen időszakával szemben 18 százalék­kal és az egyénileg gazdálkodó parasz­toknak adott hosszúlejáratú kölcsönök 11 százalékkal növekedtek. Az 1956. febuár 1-én történt össze­írás szerint a mezőgazdaságban 773 ezer személy dolgozott állandóan, eb­ből 426 ezer nő. A magánszektorban 609 ezer személy dolgozott, ebből 373 ezer nő. A felnőtt munkaerők mező­gazdasági munkára való toborzásának egész évi tervét 1956 első felében 102 százalékra teljesítették. A mezőgazda­sági tanonciskolákba 1400 tanulót küld­tek. Az erdőgazdálkodásban 1956 első fe­lében 33100 hektárt fásítottak be, vagyis 1,5 százalékkal többet, mint a múlt év ugyanezen időszakában. 3717 ezer folyóméter fát termeltek ki és a tervet 123 százalékra teljesítették. 3110 ezer folyóméter fát szállítottak és a tervet 104 százalékra teljesítették. III. Közlekedés és távösszeköttetés A vasúti teherforgalomban 16 millió tonna terhet szállítottak, vagyis 5 szá­zalékkal többet, mint 1955 első felé­ben. A ČSAD az országúti forgalomban 13 millió tonna terhet szállított, vagy­is az 1955-ös év első félévéhez képest 1153 ezer tonnával többet. A teher­szállítás tervét 104 százalékra telje­sítették. Autóbusszal 116 millió sze­mélyt szállítottak, vagyis 9 százalék­kal többet, mint 1955 első felében. A vasúti teherszállításban és a ČSAD országúti közlekedésében még mindig fogyatékosságok mutatkoznak a vasűti kocsik és teherautók beállításában. A víziközlekedés terén a kedvezőtlen hajózási feltételek ellenére a téli hó­napok alatt a teherszállítás tervét 103 százalékra teljesítették. A posta üzemi teljesítményének félévi tervét csaknem valamennyi mutató­számban teljesítették. A rádióengedély tulajdonosok száma a félév végéig 517 ezerre emelkedett. IV. Beruházási építkezés 1956 első felében Szlovákiában a nép­gazdaságba az állami terv keretében 2454 millió koronát ruháztak be. Az állami beruházási építkezés terjedelme 1955 első félévével szemben 9%-kai növekedett, a tervezett terjedelmet azonban nem érte el. Az építkezések elégtelen előkészíté­se, a gépek és berendezések szállítási tervének nem teljesítése főleg a téli időszakban elmaradást okozott a beru­házási terv teljesítésében. Elmaradás mutatkozik a fontos építkezések befe­jezésében, főleg a kohászati, ércbányá­szati és vegyi ágazatban és a nehéz­gépiparban. Üzembe helyeztek két üzemi villany­telepet, egy gőzvilanyművet, egy mű­selyemgyárat, két lentilolót, és további termelési berendezéseket. Az iskolaügy terén bővült az óvodák és az általános műveltséget adó isko­lák befogadóképessége. Az állami lakásépítés keretében csaknem 3500 új lakást adtak haszná­latba. 1956 első felében 2368 millió korona értékben végeztek el olyan építkezési és szerelési munkákat, amelyeket az állami terv magába foglalt és ezáltal a tervet 98,6 százalékra teljesítették. Az építkezési és szerelési munkák ter­jedelme 1956 első feléhez képest 256 millió koronával növekedett. Az Épí­tészeti Megbízotti Hivatal az építkezé­si és szerelési munkák tervét 102,3 százalékra teljesítette. Ez év januárjától áprilisig az épít­kezési munkaerők terén kedvezőtlen volt a helyzet, csupán májusban és júniusban érték el a tervezett létszá­mot. 1956 első felében az építkezési és szerelési munkálatokban átlag 79 800 munkás dolgozott. Az egy munkásra eső munkatermelékenység 1955 első fe­lével szemben 17 százalékkal növeke­dett, az átlagkeresetek pedig 3 száza­lékkal. A munkatermelékenység tervét nem teljesítették. 1956 első felében 9690 ezer köbmé­ternyi föld és kőfejtő munkát végez­tek gépesített módszerrel, ami 21 szá­zalékos emelkedést jelent a tavalyi év első felével szemben. Az építészet gé­pesítő eszközei időbeli kihasználásában még jelentős tartalékok rejlenek. Az építkezési és szerelési munkák önköltségei 9 százalékkal voltak ala­csonyabbak, mint költségvetési érté­kük, a tervezett csökkentést azonban méä mindig nem érték el. V. A lakosság életszínvonalának emelkedése A népgazdaságban foglalkoztatottak száma 1955 első felével szemben 2 százalékkal növekedett. A szénbányák és az építészet számára a dolgozók szervezett toborzását ugyan sikeresen teljesítették, de mégsem tudták fe­dezni e szakaszok munkaerőszükségle­tét. Az üzemi tanonciskolákba való to­borzást az 1956-os év első felében 90 százalékra teljesítették, főként a bel­kereskedelmi és helyi gazdálkodási szakaszon volt elmaradás. Számos re­szortban elégtelenül teremtettek mun­kalehetőségeket a nők számára. Az át­lagos keresetek 1955 első feléhez ké­pest 3,6 százalékkal emelkedtek. Az 1956. április 1-től foganatosított árle­szállítás és a bérek általános emelke­dése elősegítette a vásárlóképesség to­vábbi emelkedését. Ezáltal nemcsak a lakosság megtakarított pénze emelke­dett, hanem az ipari árucikkek vásár­lása is. A lakosság növekedő vásárlóerejét a termelés fokozott szállítmányaival, főleg a gépipari, textil- és bőrkészít­mények jobb minőségű és gazdagabb választékával fedezték. A kereskedelmi hálózatban és a köz­étkezési üzemekben lefolyt kiskeres­kedelmi forgalom 1956 első felében az előző félévvel szemben összeha­sonlítható árakban 8 százalékkal emelkedett. Szlovákia lakosságának 1956 első felében eladtak: mosógép jégszekrény motorkerékpár személyautó varrógép óra és ébresztő óra bőrcipő felsőruha harisnya és zokni hús és húskészítmény tojás rizs cukor általában 22 140 darab 3 370 darab 4 900 darab 1 060 darab 7 460 darab 37 850 darab 2 694 ezer pár 2115 ezer darab 7 875 ezer pár 27 510 tonna 39 millió darab 5 420 tonna 38 920 tonna 1955 első félévéhez képest 19 százalékkal 83 százalékkal 74 százalékkal 6,3-szer több 8 százalékkal 15 százalékkal 4 százalékkal 6 százalékkal 4 százalékkal 6 százalékkal 3 százalékkal 49 százalékkal 2 százalékkal több. 1956 első felében tovább folyt a községek és lakótelepek villanyosítása, ebben az időszakban 90 községet és telepet kapcsoltak be az áramháló­zatba. Az 1955—1956-os iskolaévben a 11 éves középiskolákon 7200 tanuló, a 8 éves középiskolákon 37 700 tanuló, és a szakiskolákon 8500 tanuló, ebből az ipariskolákon 3000 tanuló fejezte be sikeresen tanulmányait. Az állami munkaerőtartalékok tanulóhelyeiről csaknem 5000 tanuló került ki, közü­lük 1550 kőműves és 960 esztergályos. A főiskolákon 2040 hallgató fejezte be tanulmányait, közülük több mint 1000 technikai irányzatú tanulmányo­kat végzett. A kórházakban és a gyógyintézetek­ben az ágyak száma 1956 első felében 700-al gyarapodott. A lakosság elhalálozásának száma, ezer lakosra eső 9,4-ről 1956 első fe­lében 9,2-re csökkent. Főleg a fertő­ső féléve alatt 33.400 személy volt. megbetegedésében elhaltak száma csökkent. 1956 első félévének végén Szlová­kiában 3.785 000 lakos volt. A lakos­ság természetes szaporulata 1956 el­ső féléve alatt 33.400 személy volt. Az ezer lakosra eső legmagasabb ter­mészetes szaporulat a prešovi kerü­letben 24,6 személy, a žilinai kerület­ben 22,2 személy volt. Szlovák Statisztikai Hivatal. Csehszlovák kereskedelmi küldöttség utazott Vietnamba Kedden, augusztus 14-én repülőgé­pen elutazott Prágából egy nyolc tagú kereskedelmi küldöttség, amely Viet­namban a két ország gazdasági együtt­működésének lehetőségeiről fog tár­gyalni. A ruzyni repülőtéren a küldött­ségtől a Külkereskedelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium képviselői búcsúztak el. A búcsúzásnál jelen volt a Vietnami Demokratikus Köztársaság csehszlovákiai ügyvivője, Dinh Van Dúc is. Kunčicén hatalmas vándorkősziklát találtak A kunčicei Klement Gottwald Üj Ko­hőművekben a nyersöntési öntöde épí­tésénél 5 méterre a föld alatt hatalmas északi gránitsziklát találtak, mely a jégkorszakban, körülbelül 500 ezer év­vel ezelőtt került hozzánk. Akkor ezen a helyen, ahol most a kunčicei kohó­kombinát áll, kb. 200 méter mélységű tenger volt. A szikla 16 tonna súlyú és az Ostravában talált sziklák közül eddig a legnagyobb. Kovácsiból írják Igaz az a régi közmondás, hogy ki mint vet, úgy arat. Megvan az ered­ménye a jó munkának. A kovácsi szövetkezeti tagok idejében elvégez­ték az őszi és tavaszi vetéseket, jól előkészített talajba vetették el a magvakat, no meg a műtrágyáról sem feledkeztek meg, idejében, terv sze­rint szórták vetéseikre. Meg is van az eredménye. Búzából 27 mázsa 10 kg, rozsból 22 mázsa, árpából í.6,30 q lett a hektárhozam. Beadásukat augusztus 6-ra 100 szá­zalékra teljesítették. Nem tartoznak már a traktorállomásnak sem. Ter­ven felül már beadtak 5200 kg búzát. Eddig kicsépeltek több mint 38 va­gon gabonát és még 6—7 vagonra van kilátás. Dobra Ferenc, Kovácsi. Dús hektárhozam a Strážskej Állami Gazdaságban A Strážskei Állami Gazdaság červe­nicai osztályának Andrej Frőhlich ve­zetése alatt álló mezőgazdasági mun­kacsoportját megelégedettség és öröm tölti el az ez idei gabonatermés ered­ménvein. A föld őszi és tavaszi jó előkészítése, valamennyi az agrotech­nikai határidők betartása és a szűk­soros vetés sokszorosan kifizetődött. A tavaszi árpában rekordtermést ér­tek el. A hektáronkénti 20 mázsa ere­deti tervet kötelezettségvállalással 24 mázsára emelték, a valóságban azon­ban hektáronként 46 mázsát csépel­tek ki. A červenicai gazdasági dolgo­zók a többi gabonánál Is szép hek­tárhozamot várnak. Legalacsonyabb becslés szerint az őszi búzáknál 3, a rozsnál 6 és a zabnál 5 mázsával lépik túl a tervezett hektárhozamot. 700 ezer kilométer baleset nélkül František Ružička és Václav Vever­ka brnói gépjárművezetők a Csehszlo­vák Állami Automobilközlekedés mun­karenddel és az „építésben szerzett ér­demekért" jelvénnyel kitüntetett dol­gozói augusztus 10-ig a Brno— Méŕin útvonalon RO 706 jelzésű autóbusszal 700 ezer kilométert futottak le gene­ráljavítás nélkül. A két gépjárműve­zető teljesítménye nemcsak Csehszlo­vákiában, hanem a jelentések szerint Európában is a legjobbnak mondha­tó. 50 ezer korona értékű aranyat rejtegetett A közbiztonsági szervek tagjai Anton Blk iglói lakosnál, volt ékszerésznél körülbelül 50 ezer korona értékű el­titkolt aranyat és arany ékszereket ta­láltak. Blk már hosszabb ideje speku­lált ezzel az arannyal.

Next

/
Thumbnails
Contents