Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-15 / 227. szám, szerda

Dicső tizenegy év 1945 augusztus 15-én volt tizenegy éva annak, hogy a szovjet katonák kemény lépte nyomán beköszöntött a szabadság Koreábán. Az évezredes történelmi múltra visszatekintő ország történelme folyamán először érte meg az igazi szabadságot. A szovjet katonák, akiknek arca még a mandzsu sztyeppék porának ľiyomát viselte, Korea földjén az utolsó csapásokat mérték a japán támadókra. 40 évig tartó japán elnyomás és kizsákmányolás után Korea szabadon lélegzett fel. Az első békés reggel azonban nem hozta meg a szabadságot, a boldog életet az ország egész területén. Az országnak egy részében, a 38. szélességi körtől délre, amelyet a meghozott egyezmény alapján amerikai hadsereg szállott meg, nem a nép lett az ország ura. Az ország nem a dél-koreai nép akaratiból, hanem ellenkezőleg, a nép akarata ellenére lett kettészakítva. A nép ígají akarata megnyilvánult a népszavazáson, amelyen minden tilalom és elnyomó intézkedés ellenére részt vett Dél-Korea lakosságának túlnyomd többsége és ÉszakKorea úgyszólván valamennyi felnőtt lakosa. Es az egész orszáfl népének akaratából kiáltották ki a nép törvényes képviselői a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Külső beavatkozás akadályoarts meg fcsupán, hogy a koreai népnek ez a törvényes és egyedüli állama vegye igazgatáfába az egész országot és vezesse jóléthez és viruláshoz. Csupán az ország északi részében, a S8. szélességi körtől északra állították fel a nép kormányát. Itt államosították az ipart és minden természeti gazdagság a nép tulajdonává vált. A. fokiét a parasztok és a földnélküliek kapták, akik azelőtt véres verejtékkel dolgoztak rajta, s emellett bármily gazdag volt a termés, nyomorúságosari tengették életüket. A Koreai Népi Demokratikus KOztársaság messzemenő kulturális intézkedései erélyes léptekkel felszámolják az írástudatlanságot és kötelezővé teszik az iskolalátsgatást, hogy ezt az évszázados problémát véglegesen megoldják. Észak-Korea népe azonban nem sokáig örült fiatal szabadságának. Vállalt kötelezettségei alapján a szovjet csapatok eltávoztak az országból, DélKoreában azonban a népellenes Li Szin Man-rendszerre támaszkodó külföldi csapatok megmaradtak és teljes erővel nekiláttak a U Szin Man-i hadsereg kiképzésének. A béke ellenségei nem haboztak e kiképzett hadsereget bűnös támadásra felhasználni. 1950. június 25-ének sorsdöntő napján e csapatok leereszkedtek a Szonhakszanhegyséíi gerincéről, amelynek sziklafalai Keszon, Korea volt fővárosa fölé emíikednek. A Li Szin Man-i támadók könnyű sikerben reménykedtek, azt hitték, minden komolyabb ellenállás nélkül beveszik Phenjant. Azonban csalódtak mindazok, akik azt hitték, hogy a koreai nép államának felszámolása könynyű lesz. Évekig tartó szívós, kegyetlen polgárháború kezdődött. A

fiatal koreai néphadsereg viszszaverte a támadókat és a liszinmanistákat, „Ázsia legjobb hadseregét" mélyen visszavetette délre. Dél-Korea lakossága a néphadsereget felszabadítójaként nagy örömmel fogadta. A Biztonsági Tanács azonban a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül törvényellenes határozatot hozott, hogy a népi Korea elA házak ezrei épültek már fel a háború dúlta városokban és az építkezés tovább folyik. Képünk Csoj Den Csu kőművest és segítőtársát mutatja egy lakóház építésén. len vonuljanak hadba a kapitalista államok. A koreai nép elleni intervenciót az Egyesült Nemzetek Szervezetének zászlajával leplezték. Az óriási túlsúly elől az incsoni partraszállás után a néphadseregnek mélyen vissza kellett vonulnia északra és fővárosát, Phenjant ideiglenesen átengedni az ellenségnek. Az amerikai csapatok bestiális kegyetlenséget alkalmaztak a koreai nép ellen. A kínai nép azonban ! nem nézte ölbetefct kezekkel azt, hogy ; a szomszédos Koreában külföldi ala- ] kulatok vannak, amelyek nyilvánvalóan \ észak felé akarnak menni a Jalu-fo- I lyőtól. A fiatal kínaiak százezrei je- ! lentkeztek a népi önkéntes alakulatok- ; ba és novemberben az „ENSZ csapa- ; tokát" mélyen visszaverték délre. ] A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek felszabadították az ország északi részét és ezen a tényen mit sem tudott változtatni a bestiális bombázás, a baktériumháború, amelyhez az intervenciósok folyamodtak, mikojr látták, hogy a frontokon kudarc után kudarc éri őket. ! Három évvel ezelőtt a fegyverszü- ; net megkötése után Észak-Korea népe < országa újjáépítését romokon kezdte. Sok úgynevezett „szakértő" fejcső- ; válva jelentette ki, nem hiszi, hogy j egyáltalán lehetséges a. koreai városok és üzemek újjáépítése. Tévedtek, Ahogy nem sikerült megtörni Korea népét a háború alatt, nem sikerült a háború után sem. A koreai nép segítségére sietett a Szovjetunió, a népi Kína, a népi demokratikus Országok. Hogy valóban segítettek, ennek eredményei ma láthatók Koreában. A szovjet segítség 'ehetővé tette a Kim Csak vasművek újjáépítését, amely az első vasat aďta az országnak. Szovjet gépek futnak a kelet-phenjani textilgyárban, más gépek vizet szivattyúznak a Csencsengang folyóból az andzsui öntözőberendezések építésére. Kínai vasúti kocsik kínai iparcikkeket szállítanak, amelyek bőségesen kaphatók a koreai üzletekben. Csehszlovák gépekre úgyszólván minden koreai városban bukkanhatunk és a Csencsengang-folyó menti vilIanymű népünk hatékony segítségének nagy jelképe. Ugyanígy óriási segítséget nyújtanak a többi népi demokratikus országok, és az NDK is. Észak-Korea népe, amely hatalmas sikereinek híre elszárnyal délre is, éberen őrködik a békén. Nem engedi, hogy Phenjan, Vonszan, Szarivon, Hamhun, Hungnan és a többi városok ragyogó új utcáit ismét ellenséges bombák pusztítsák el. A béke őrhelyén áll, építő munkáját védelmezi és" vele együtt őrködnek a békén mindazok, akik a koreai háború végetvetésére törekedtek, mindazok, akik egyetemes békét óhajtanak. Protics Jolán Szlovákia tengere Az oravai duzzasztógát és víztároló JZ'ráCovany előtt egyesül a két legismertebb szlovákiai folyó: a Vág és az Orava. Itt a Jíis-Fátra északkeleti lejtői hazánk egyik legvadregényesebb részébe, az Oravába vezetnek, mélynek tengelye a Kraľovaní!— Suchá Hora vasútvonal. Az Orava folyót a múltban „Orava boľavá", azaz „fájdalmas Oravának" nevezték. Egyrészt azért, mert sok kárt és fájdalmat okozott gyakori áradásaival, másrészt olyan vidéken folyik keresztül, ahol nemzedékek hosszú sora bizony nagy nyomorban, jobbágyságban és kizsákmányolásban élt. Ezrével vottak kénytelenek vándorbotot kezükbe venni. Erről a vidékről volt a legnagyobb kivándorlás. Köztársaságunk felszabadulása után megkezdődött Orava iparosítása. Nagy gyárak épültek, amelyek sok embernek nyújtanak megélhetési lehetőséget. A legnagyobb és legismertebb építkezés az oravai nagy völgyzárógát és víztároló, mely a Fehér- és Feket

e Orava összefolyásánál épült. Ugyanott van a vízierőmü is. Ez a duzzasztómű szimbólum is, mely gátat emel az egyik ; oldalon a fájdalmas múlt, a másik oldalon a boldog jelen és a még többet ígérő jövő között. Autóbuszunk az Orava folyó mellett száguld. Amikor Tvrdosínt elhagyjuk, az új országúton Dolná Štepanová körül az impozáns és hatalmas oravai völgyzárógát elé érkezünk. Már az első kanyarban látni az egész oravai katlant, az „oravai szlovák tengert". Jobbra a dombon látni még Üstí nad Oravou község maradványait. Itt, az északi hegyoldalakon a lakosság nagy része terméketlen ,.nadrágszíjhoz" hasonló kis burgonya- vagy zabfőldecskén tengette életét. Sokan abból éltek, hogy a háziiparban kézzel szőtt vásznukat adták el a közeli Lengyelországban, vagy más piacokon. A kilátások egyáltalában nem voltak rózsásak. Az ifjúság, ha tehette, menekült erről a vidékről. így az oravai katlan vízzel való elárasztása nem okozdtt nagy gondot. A lakosságot még idejében, megfontolt terv szerint áttelepítették. Az oravai vízgyűjtömedence felduzzasztott hullámai között tűnt el még a Laukovo-település, Osada, Slonica és Hámry községek, melyekben főleg faházak voltak. Magasabb vízállás mellett az oravai völgyzárógát felső bal sarkában szigetet látunk, mely egykor magasabb domb tiolt. Ennek tetején megmaradt az egykori Slanica község egyetlen emléke, a XVIII. században bővített és 1843-ban biedermayer stílusban átépített templom. E községben született Anton Bernolák, a szlovák irodalmi nyelv megalapítója. Slanica és a szomszédos Bobrov község között kiadós tőzegtelepek terülnek el. Régen ligni-. tet is bányásztak, sőt vasércet is leltek. Az Oravára jellemző fenyvessekben a fenyőfák helyenként 35 méterre is megnőnek és 100 éves kort is elérnek. Nem ritkaság a háromszáz éves fenyőfa sem, melynek 1,3 méter az átmé» róje. Az oravai völgyzárógát és víztároló abból a célból épiilt, hogy a tavaszi és őszi vizeket összegyűjtse, tárolja és szárazság esetén, vagy ha szükség van rá, a kiengedett vízzel táplálja a Vágót és a Vág mentén fekvő vízierőmü veket. Az ellenőrzömunkák befejezése után ez idén júliusban újból duzzasztani kezdték az „oravai tengert". Már egyharmada megtelt a Fehér- és FeketeOrava vizével. Több millió köbméter víz van előkészítve a vűlamosáram előállítására, a Vág vízállásának emelésére. A vízierömii Lengyelországnak is szolgáltat villamos áramot. A duzzasztógát hídjáról messze, kb. tizenkét kilométeres távolságban kéklik Lengyelország halárhegye, a BabjaGóra. Jól esik, ha a köröskörül felevő fenyves sötétzöld hátterén legeltetjük szemünket. Az óriási tavon csak néhány csónakot és vitorláit 1ýtni. agy kár, hogy üdülés céljaira még nem használják ki eléggé az oravai völgyzárógátat, nem támogatják eléggé a turistaforgalmat. Nagyon hiányoznák itt a fürdölehetőségek, további turistaszállások, kabinok, a vízisport minden ágának fejlesztése. Hisz az Orava gyönyörű tájával, népével, dalaival, viseletével vonzza a turistákat, akik pihenést, egészséges "ptimizmust, buzdító munkakedvet keresnek. GREK IMRE iV

c Örömteljes aratóünnepély az Ifjúsági Faluban A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gyors ütemben helyreállítja halászhajó-raját. Képünk a Csendzsini hajógyárban épített halászcsónakokat mutatja. A bolgár külügyminiszter temetése Szófia, augusztus 13. (ČTK.) — Augusztus 13-án temették el Szófiában dr. Mincso Nejcsevet, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját és a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterét. A Szeptember 9. téren Georgi Dimitrov Mauzóleum közelében tartották a gyászszertartást, amelyen részt vettek a kommunista párt és kormány vezető tényezői, a szófiai dolgozók képviselői és a diplomáciai testület tagjai. Hegedűs András soproni beszéde Budapest, augusztus 13. (ČTK) — j Magyarország egész területén folynak a Hazafias Népfront és a Magyar Dolgozók Pártja szervezte gyűlések, amelyaken a párt és kormány vezető tényezői beszámolnak a MaSyar Dolgozók Pártja Köz; nti Bizottsága júliusi plénáris ülésének és a Nemzetgyűlés múlt ülésszakának határozatairól. Sopronban augusztus 12-én többezer polgár előtt Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke mondott beszédet, Beszédében részletesen foglalkozott, azokkal a feladatokkal, amelyek a magyar nép előtt a szocialista «nszőgazdaság fejlesztésének terén állnak. A párt és )-*• -mány minden erejével támogatja a termelőszövetkezeteket, amelyeknek 25 évi építkezési kölcsönt '.i lyeztek kilátásba. Hegedűs András a továbbiakban a szocialista demokratizmus feladataival foglalkozctt. Beszámolt arról, hogy októberben í parlament megvitatja az új begyűjtési törvényjavaslatot, valamint a nyugdíjasok törvényjavaslatát. A nemzetgyűlés decemberben megtárgyalja az "i7. évre szóló nemzetgazdasági tervet és a második ötéves terv irányelv javaslatát. Kari Liebknecht emlékünnep Berlinben Berlin, augusztus 13. {ČTK) — A berlini dolgozók augusztus 13-án a Friedrichstadt Palace legnagyobb csarnokában jöttek össze, hogy megemlékezzenek Kari Liebknecht születésének 85-ik évfordulójáról, aki élharLos volt a német munkásosztály jogaiért folytatott küzdelemben és Németország Kommunista Pártja alapítói között foglalt helyet. A gyűlésen részt vettek a Német Demokratikus Köztársaság kormányának tagjai, Németország szocialista egységpártja Központi Bizottságának képviselő'. Walter Ulbrichttel, a Központi Bizottság első titkárával és miniszterelnök helyettessel az élen. Megjelentek továbbá az NDK nemzeti néphadseregének képviselői, a diplomáciai testület tagjai, valamint Berlin közéleti és kulturális életének kimagasló egyéniségei. Az Ifjúsági Falu szövetkezeti tagjai augusztus 12-én nagy és örömteljes napra ébte Itek. A szövetkezeti tagok és a falu polgárainak apraja-nagyja már a kora reggeli órákban lázasan készülődtek. Az állatgondozók is korábban elvégezték munkájukat, hogy ők is ott lehessenek az aratási ' nnepélyen. Az ünnepség fényét emelte az. hogy falujukban megjelent Karol Bacílek elvtárs, az SZLKP ?lső titkára és a Szovjetunió bratislavai konzula, továbbá közéletünk számos képviselője. Turoň elvtárs, az EFSZ elnöke meleg hangon üdvözölte a megjelent vendégeket, a szövetkezet taojait, a traktorosbrigád kiváló dolgozóit és mindazokat, akik tevékeny munkájukkal hozzájárultak az aratás, gabonacséplés és a többi munka elvégzéséhez. A szövetkezet elnöke beszéde további részében felsorolta a gabonatermelésben és az állattenyésztésben elért sikereket, amelyek lehetővé tették munkaegységeik értékének megszilárdu'ását. Nem véletlan, hogy az előirányzott 30.-koronából 15-koronát fizetnek ki tagjaiknak a ledolgozott munkaegységek után. Az árpán kívül valamennyi gabonaneműbő! 3—4 mázsával túllépték termelési tervüket. A begyűjtési tervet 109 százalékra teljesítették és [még terven felül több mint 10 vagon és 78 mázsa repcét adtak be. A növénytermesztéssel együtt až állattenyésztésben is nagy eredményeket érnek el. A tejhozam 7.87 liter, a hízóknál a súlygyarapodás 52 dkg. Ezt az nredményt elsősorban annak köszönhetik, hogy a munkát érdem szerint, a termelés után jutalmazzák. A pótjutalmazás érvényesítése — mely során 142 mázsa gabonát osztottak ki, — még jobban növelte a szövetkezet tagságának termelési igyekezetét. Szcumbath Ambrus, Nyitra. Pe/sőc jár az élen a beadásban A rozsnyói járásban is javában folyik a cséplés. Habár a begyűjtés még jóformán esak kezdetét vette, az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a járás szövetkezeteiben jobb a munkaszervezés és tervszerűbben végzik a cséplést. A gabona begyűjtésében mindeddig említésre méltó eredményeket egyedül a szocialista szektor mutatott fel. Az egyénileg gazdálkodók jóval lassabban haladnak a csépléssel s még lassabban a begyűjtéssel. A begyűjtésben a pelsőci szövetkezet áll az élen, amely a kötelező beadását 106 százalékra teljesítette. A szalóci EFSZ ugyancsak elérte a 100 százalékot. A cséplés eredményei, valamint a hektárhozamok azt mutatják, hogy a szövetkezetek nemcsak i eleget tesznek beadási kötelezettségüknek, hanem azt jóval túl is teljesítik. A pelsőciek és a szalóciak elsőségéhez nagyban hozzájárult a két szövetkezet közötti verseny, amely az utóbbi időben mélyült el közötÁük. Nem kevésbé dicséretet érdemel1 nek a cséplőgépkezelők, Kovács János és Džurny Sándor, akik naponta reggel 4 órától késő estig üzemzavar nélkül végzik a cséplést. (k. i>