Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-15 / 227. szám, szerda

Egyiptom ellenez bármilyen külföldi ellenőrzést laszolta: „Hajlandók vagyunk együtt­működni a Nyugattal. Minden nemzet­közi kérdés tanácskozások útján meg­oldható." Az Asszuáni-gát építésére vonatko­zólag az elnök azt mondotta, hogy a Szuezi-csatorna jövedelmét a duzzasz­tógát építésének finanszírozására for­dítják. Nasszer kijelentette, hogy fegyve­res támadás esetén Egyiptom népe utolsó csepp véréig fog küzdeni. Egyiptom kormányának szándékában van a Szuezi-csatornát átépíteni, el­mélyíteni, hogy a hajózási szolgála­tot megjavítsa. Az egyiptomi kor­mánynak nincs szándékában az ille­tékeket a csatornán való hajózásért felemelni. Nasszer kijelentette, hogy az egyip­tomi kormány nyilatkozatában java­solt értekezletet bármikor hajlandó megtartani az államok közötti meg­egyezés szerint. 25 éves a Scinteia nyilatkozatának visszhangja a Szuezi csatorna kérdésében dönt­hessen. A szabad hajózást a csator­nán már biztosította az egyiptomi kormány, viszont az ország belügyei­be való beavatkozásra irányuló ja­vaslatnak nincsen sem jogi, sem er­kölcsi alapja. A lap a továbbiakban rámutat arri, hogy az ún. szuezi kér­dés csak békés úton oldható .meg. Kairó. Musztafa ben Halin, líbiai miniszterelnök, aki jelenleg Kairóban tartózokodik, ahol részt vesz az arab országok ligájának munkájában, in­terjút adott az Al-Ahram tudósító­jának. Többek között a következőket mondotta: Líbia teljes mértékben támogatja Egyiptom határozott lépését, amellyel a Szuezi-csatc.-na Társasáét államo­sította. Líbia őszintén reméli, hogy a helyzetet oékés eszközökkel oldják meg. Szíria miniszterelnöke hangsúlyoz­ta, hogy az .araL ál. amok visszauta­sítanak bármiféle olyan törekvést, amely degen uralmat akar rájuk erőszakolni és síkra szállnak minden belügyeikbe való külföldi beavatko­zás ellen. Musztafa Ben Halim kijelentette, hogy Szíria gyetért bármilyen olyan konferencián való részvétellel, ame­lyet Egyiptom összehívhat az 1888. évi konvenció ellenőrzése céljából. New York. Az Associated Press hírügynökség washingtoni tudósítója rámutat arra, hogy Nasszer elnök „nem csapta be az ajtót a tanács­kozások előtt" és ellenjavaslatot adott be .szélesebbkörű értekezlet összehí­vására, arnely tárgyalhatna a Szuezi­csatornán „való nemzetközi hajózás biztosítékairól." Huszonöt évvel ezelőtt jelent meg a Scinteiának, a Román Munkáspárt köz­ponti szervének első száma. Fennállá­sának kezdetétől fogva a monarchistn, fasiszta zsarnokság idején a Scinteia mély illegalitásban bátran terjesztette a kommunista párt szavát a nép kö­zött, a népet felszólította és mozgó­sította a munkások, földművesek és földnélküliek jogaiért folyó küzdelem­re. A Scinteia lapjairól minduntalan bátran hangzott az ország szabadsá­gáért és függetlenségéért folytatott küzdelem szózata, bátran hangzott a felhívás a Szovjetunió megtámadására irányuló katonai előkészületek ellen, a Szovjetunióval és valamennyi demokra­tikus és antifasiszta erővel való barát­ság és együttműködés mellett. A ro­mán nép teljes mértékben megbízhat a Scinteiában, amely megmutatta a jobb szocialista jövő felé vezető utat. 1944. augusztus hó 23-a után, amely nap Romániának a fasiszta járom alól való felszabadítását jelentette, a Scin­teia a többi pártlapgk mellett hatéko­nyan támogatta a párt befolyásának terjesztését a román nép sorai között, jelentőségteljes szerepet töltött be a munkásosztály egységének megszilár­dításában, az ipar és mezőgazdaság szocialista átépítésében és a néphata­lom megszilárdításában a Román Nép­köztársaságban. A Scinteia az ország polgárait a hazafiasság és proletár in­ternacionalizmus szellemében a világ­béke aktív védelmére nevelte. A Scinteia a mostani időben a dol­gozó népet szociális építésére, a nép életszínvonala további emelésére és a szocialista tábor országai között ural­kodó felbonthatatlan barátságra irá­nyuló harcra mozgósítja. A Scinteia a népet a többi ország kommunista és munkáspártjával való szoros együtt­működésre vezeti. A Scinteia lapjain naponta jelennek meg cikkek, magya­rázatok és jegyzetek, amelyek vala­mennyi ország békés együttműködé­sére szólítanak, függetlenül ezen or­szágok politikai és szociális rendszeré­től; e cikkek a tartós világbékéért fo­lyó küzdelemre hívnak fel. Nem fér kétség ahhoz, hogy a Scin­teia szava továbbra is harciasan és törhetetlenül fog hangzani a szabad Romániában, hogy továbbra is a román nép, a haza, a szocializmus és világbé­ke ügyét fogja szolgálni. A iondoni értekezlet után folytatják a szovjet-japán tárgyalásokat Moszkva, augusztus 13: — Az AFP jelentése szerint Sepilov szovjet kül­ügyminiszter hétfőn délután fogadta Sigemicu japán külügyminisztert. Sigemicu a megbeszélés után újság­írók kérdéseire válaszolva kijelentette, lépéseket tett, hogy a londoni érte­kezlet után folytassák a szovjet—ja­pán tanácskozásokat. Japán forrásból közölték, hogy a ko­rábbi hírekkel ellentétben Sigemicu augusztus 15-én mégis elutazik Lon­donba, ahol a szuezi kérdéssel foglal­kozó értekezleten vezeti a japán kül­döttséget. Kíséretében lesz helyettese, Macumoto és három másik munkatár­sa. Japán forrásból megerősítették, hogy Sigemicu azt az utasítást kapta kormányától, egyelőre jelenlegi for­májában ne írja alá a békeszerződést. Minthogy Sigemicu és Macumoto is elutazik a Szovjetunióból, a londoni értekezlet tartamára felfüggesztik a moszkvai szovjet—japán tanácskozá­sokat. A Németország Kommunista Pártja betiltásáról szóló ítéletet augusztus 17-én hirdetik ki Kairó, augusztus 13. (TASZSZ.) — Nasszer elnök az augusztus 12-i saj­tóértekezleten, amelyen közölték az egyiptomi kormány nyilatkozatát, vá­laszolt az újságírók kérdéseire. A szabad hajózást illetőleg azt mondotta: A szabad hajózást a csa­tornán sem a Szuezi-csatorna Tár­saság, sem az igazgatói tanács nem biztosították. Az egyiptomi kormány az egyedüli jogos szerv, amely bizto­sítja a szabad hajózást. Senki sem akarja a hajózást akad-lyozni, mert ez érintené a világ valamennyi orszá­gának érdekeit. Nasszer hanqsúlyozta, hogy Egyip­tom ellene van bármilyen külföldi el­lenőrzésnek a csatorna felett. Az, amit ma Nyugaton cselekszenek, any­rtyit jelent, mint Egyiptomra a kol­lektív gyarmatosítást kényszeríteni. Hajlandók vagyunk minden egyes ér­dekelt állammal megegyezni a szabad Nasszer elnök Augusztus 13. (ČTK) Párizs. A párizsi sajtó részle­tesen foglalkozik Gama! Abdel Nasszer egviptomi elnöknek a vasár­napi sajtóértekezleten mondott be­szédével és az előadott kormánynyi­latkozattal. A Combat azt írja, hogy Nasszer beszéde a nyuqati hatalmakat nagyon nehéz helyzet elé állíthat és h ty a nyilatkozat ésszerű mind tartal­milag. mind alakilag. A Liberation hangsúlyozza, hogy most már Nagy-Britannia és Fran­ciaország kormányán kívül senki sem törekszik arra, hogy megtagadja Egyiptomtól a Szuezi-csatorna Tár­saság államosításának jogát. A L'Humanité azt a nézetet vallja, hogy dacára a londoni értekezlet rendezői kijelentésének az értekezlet nem lesz abban a helyzetben, hoay Az egyiptomi kormány állandó ENSZ-küldöttsége útján javaslatot juttatott el az ENSZ főtitkárságának arról, hogy hívjanak össze értekezle­tet a konstantinápolyi egyezmény fe­lülvizsgálására a hajózás szabadságá­val kapcsolatban a Szuezi-csatornán — jelenti az AFP. Moszkva, augusztus 14. TASZSZ. — A Szovjetunió küldöttsége augusztus 14-én reggel repülőgépen Moszkvából Londonba utazott, hogy részt vegyen a Szuezi-csatornáról szóló értekezleten. A küld ,ttség vezetője D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere, tagjai V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének helyettese, J. A. Ma­lik, a Szovjetunió nagy-britanniai nagy­követe és G. T. Zajcev, a közel-' és kö­zép-keleti szakosztály vezetője. London, augusztus 13. (ČTK). — Az angol sajtó nyugtalanságának Cs ag­gályának ad kifejezést afölött, hogy a szuezi kérdés az angol tervekre kedve­zőtlenül fog fejlődni különösen a Szov­jetunió kormányának nyilatkozata és Nasszer egyiptomi elnök azon bejelen­tése után, hogy Egyiptom csakis va­lóban igazi nemzetközi értekezleten hajlandó részt venni, s nem tűr sem­milyen katonai vagy gazdasági nyo­mást. A Daily Telegraph vezércikkében ír­ja, hogy a Nyugat még bonyolultabb helyzetbe kerül, mint ahogy azt felté­telezték. A News Chronicle vezércik­kében állást foglal az egyes angol la­pok véleményével szemben és meg­jegyzi: „a háborús dobverés, a nevet­séges fenyegetőzés és a gyarmatosítás régi szellemeinek felidézése sok kárt Okozott Nagy-Britannia érdekeinek." hajózás biztosítását illetően a Szu­ezi-csatornán. Nasszer rámutatott arra, hogy 1955­ben a Szuezi-csatorna Társaság 34 millió font sterling nyereséget ért el, amelyből Egyiptomnak csak más­fél millió font sterlinget juttatott. Azonban ma, az államosítás után a nyereség az egyiptomi népet illeti. Arra a kérdésre, hogy Egyiptomnak szándékában van-e más, különösen kőolaj-társaságokat államosítani a Közép-Keleten, Nasszer kijelentette, hogy sohasem gondolt a társaságok államosítására Egyiptomban. Ami pe­dig az arab országokat illeti, ez az illető kormányok ügye. Egyiptom ré­széről ez más államok belügyébe va­ló beavatkozást jelentene. „Ismét­lem, az idegen ügyekbe való be nem avatkozás politikáját folytatjuk". Arra a kérdésre, hogy Egyiptom az intézkedések ellenére is együttmü­ködhet-e a Nyugattal, Nasszer ezt vá­Arra számítanak, hogy az ENSZ összes arab tagállamai közölni fogják a főtitkársággal, hogy támogatják az egyiptomi javaslatot. Az Arab Liga hétfői ülésén egyhangúlag helyeselte ezt az egyiptomi döntést. A központi repülőtéren a küldöttség­től búcsút vettek: A. V. Zacharov, V. V. Kuznyecov, N. Sz. Patolicsev és N. P. Fedoier.ko, a Szovjetunió külügymi­niszterének helyettesei, Sz. P. Kozirev és N. A. Kosztilev, a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma kollégiumának tag­jai, F. F. Molocskov, a külügyminiszté­rium protokollfőnöke és W. Hayter Nagy-Britannia szovjetunióbeli rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete. Zilliacus, munkáspárti képviselő a Daily YVorkerben így ír: „Az angol kormánynak nem szabad kételkednie abban, hogy ha őrült kalandba bocsát­kozik, az országot két részre osztja és ebben a helyzetben a dolgozók túlnyo­mó többsége határozottan a kormány ellen foglal majd állást". H. Crossmann, a jelenleg Kanadában tartózkodó munkáspárti képviselő a Daily Mirorban azt írja, hogy a kana­dai közvélemény a mozgósításról és azokról a katonai átcsoportosításokról szóló híreket, amely átcsoportosításokat a brit kormány a Földközi-tenger öve­zetében végez, nagyon kedvezőtlenül fogadja. Crossmann hozzáfűzi, hogy a kanadai közélet élessn tiltakozik az angol kormánynak a Szuezi-csatorna kérdésében űzött politikája ellen. További brit katonai egységek a Földközi-tenger térségében London, augusztus 13. (ČTK) — A Reuter hírügynökség tudósítása sze­rint Nagy-Britannia augusztus 13-án folytatta a katonai egységek repülő­gépen történő szállítását Dél-Angliá­ból Ciprus szigetére, amely jelenleg a Földközi-tengeren a brit katonai egységek fő támaszpontja. A brit repülőgépek egyúttal elszál­lítják a Szuezi-csatorna Társaság brit alkalmazottainak asszonyait és gyér­mekeit Egyiptomból. Hétfőn a brit alkalmazottak több mint 100 család­tagja távozott el repülőgépen Malta szigetére és Angliába. A brit hatósá­gok 800 asszony és gyermek költöz­ködésével számolnak. Ezen akció cél­ja, hogy olyan színben tüntesse fel a helyzetet, mintha a családtagokat Egyiptomban veszély fenyegetné, hogy ezáltal még fokozzák a feszültséget abban az időben, amikor a Szuezi­csatornáról szóló értekezletet készí­tik elő. Nagy-Britannia visszahívja egyes alakulatait N yuaat- Németországból Bonn, augusztus 13. (ČTK.) — A Reuter hírügynökség értesülése sze­rint Nagy-Britannia a Német Szövet­ségi Köztársaság területéről vissza­hívja hadseregének egyes közlekedé­si és irányító egységeit. Ezeket az alakulatokat Angliába szállítják — ír­ja a Reuter —, hogy „tekintettel a szuezi válságra, kiegészítsék a stra­tégiai tartalékokat." A múlt hét folyamán a brit katonai egységek visszavonásáról szóló hason­ló híreket cáfolták. Azonban most e híreket Londonból is megerősítet­ték és jellemző, hogy ez akkor tör­tént, amikor már nyilvánosságra ju­tott Egyiptom olyan értelmű vála­sza, hogy nem vesz részt a szuezi kérdést tárgyaló londoni értekezleten. Vérét ért a ciprusi sztrájk London, augusztus 14. — A sajtó hí­rei szerint augusztus 13-án Ciprus szigetéľn véget ért az általános sztrájk, amelyet augusztus 9-én hirdettek ki a három ciprusi hazafi kivégzése el­leni tiltakozás jeléül. London, augusztus 14. (ČTK). — A Munkáspárt küldöttsége H. Gaitskell vezetésével kedden délelőtt felkereste Eden miniszterelnököt és tolmácsolta a Munkáspárt álláspontját a szuezi kérdésben, olyan értelemben, mint ahogy azt a parlamenti csoport bizott­sága hétfői ülése után kiadott nyilat­kozatban lefektették. A Munkáspárt Karlsruhe, augusztus 14. (ČTK.) — A karlsruhei szövetségi alkotmánybí­róság hírszolgálata augusztus 13-án közölte, hogy Németország Kommu­nista Pártja betiltására vonatkozó per­ben az ítéletet augusztus 17-én 9.30­kor hirdetik ki. A per 1954. november 23-án a nyu­gatnémet kormány kezdeményezésé­re kezdődött, amely követelte, hogy küldöttségének tanácskozása Eden miniszterelnökkel háromnegyed órát tartott. Gaitskell az összejövetel után kijelentette az újságírók előtt: úgy látszik, a miniszterelnök lényegében egyetért nézetünkkel és tudatosítja a parlament összehívásának fontosságát a jelenlegi helyzetben. Kérésünkre azonban nem kaptunk határozott vá­laszt. Németország Kommunista Pártját al­kotmányellenesnek jelentsék ki, tilt­sák be és oszlassák fel. A per alatt a kormány minduntalan nyomást gya­korolt az alkotmánybíróságra, hogy óhajának megfelelő ítéletet hirdessen. A kormnáy nyomása az alkotmánybí­róságról szóló törvény kihirdetésében csúcsosodott, ki, amely megszabta, hogy az ítéletet augusztus 31-ig meg kell hozni. Nixon beszédének új és eddig szo­katlan hangneme arról tanúskodik, hogy a Nyugat és a Kelet békés egy­más mellett élése gondolatának és gyakorlatának ez a kérlelhetetlen el­lenlábasa az elnökválasztás előestéjén tudatosítja, hogy az amerikai nép nem ért egyet bármilyen amerikai kormány békeellenes politikájával. O J SZÚ 1956. augusztus 16. Horváth Sándor. ÁZ EGYIPTOMI KORMÁNY értekezlet összehívására kérte az ENSZ-t A szovjet küldöttség elutazott a londoni értekezletre Az Angol Munkáspárt nyilatkozata London, augusztus 13. (ČTK) — A munkáspárt vezetősége a tagok és képviselők nyomására, valamint a brit lakosság széles rétegeinek növekvő elégedetlenségének hatása alatt igyekszik felhagyni a konzervatív kormány politikájának támogatásával. A munkáspárt vezető szerve, az ún. parlamenti bizottság augusztus 13-i rendkívüli ülésén megvitatta a hely­zetet és a szuezi kérdés fejlődését, és úgy határozott, hogy a parlament rendkívüli ülésre való összehívását fogja kérni. A bizottság az ülés után kiadott nyilatkozatában felhívja a kormányt, a brit közvélemény aggodalmaira va­ló tekintettel jelentse ki, hogy az utolsó 10 nap folyamán tett katonai intézkedések csak előzetes rendelke­zések és az esetleges támadás elleni védelemre szolgálnak, vagyis, hogy nem képezik fegyveres beavatkozás előkészítő részét, amely összeférhe­tetlen lenne Nagy-Britannia kötele­zettségeivel az ENSZ alapokmányának értelmében. A bizottság kéri a kor­mányt, hogy a londoni értekezlet eredményét az ENSZ rendkívüli ülése elé terjesszék. A bizottság megbízta H. Gaitskelt, a párt vezetőjét, hogy Anthony Eden miniszterelnököt tájékoztassa a mun­káspárt álláspontjáról és kérje a parlament összehívását, amely néhány nappal ezelőtt megkezdte nyári szün­idejét. Az angol sajtó nyugtalan a szuezi kérdés további fejleményei miatt N. Sz. Hruscsov és A. I. Kiricsenko Donbaszban Moszkva, augusztus 13. (ČTK). — N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának el­ső titkára és A. I. Kiricsenko, Ukrajna KP első titkára augusztus 13-án Sztá­linóba érkeztek. A vendégek megte­kintették a donbaszi medence legkor­szerűbben berendezett bányáit és el­beszélgettek a munkásokkal és a szak­emberekkel. A rabszolgaság megszüntetéséről szóló nemzetközi értekezlet *Genf, augusztus 14. (ČTK) — Genf­ben augusztus 14-én nyitották meg az ENSZ nemzetközi értekezletét, amely­nek elő kell készítenie és jóváhagynia a rabszolgaság és rabszolgamunka megszüntetéséről szóló nemzetközi egyezményt. Az értekezleten harminc­nyolc ország, a többi között Csehszlo­vákia, a Szovjetunió, Jugoszlávia, India, az USA, Nagy-Britannia és Francia­ország képviselői, valamint más álla­mok megfigyelői vesznek részt. A. Sz. Csisztyakov, a Szovjetunió képviselője az értekezlet megnyitása­kor felhívta a figyelmet arra a tart­hatatlan helyzetre, hogy Kínát törvény­ellenesen a Csankajsek-klikk megbí­zottja képviseli. Csehszlovákia, Len­gyelország és Románia" képviselői tá­mogatták a szovjet küldött vélemé-, nyét. Eden nem adott határozott választ a munkáspárti képviselőknek A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának javaslata a vietnami probléma megoldására Hanoi, augusztus 13. (ČTK). — Fam Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke és kül­ügyminisztere augusztus 10-én a genfi értekezlet mindkét elnökéhez jegyzé­ket intézett, amelyben emlékeztet a dél-vietnami hatóságok és a francia kormány teljes felelősségére azért, hogy mindeddig nem került sor ta­nácsadó értekezletre és szabad vá­lasztások megtartására egész Viet­nam területén, és hogy a két elnök javaslatát valóra nem váltották. Fam Van Dong Vietnam egyesítését a genfi egyezmények további teljesítése leg­fontosabb pontjának tartja, amely nélkül Délkelet-Ázsiában nincs kilátás tartós békére. t NIXON BÉKÉT ÓHAJT Dallas, augusztus 13. (ČTK) — Ri­chard Nixon, az USA alelnöke és a köztársasági párt alelnökhelyettese az idei választásokon, augusztus 13-án, a volt harcosok kongresszusán mon­dott beszédében felhívta polgártársait, hogy teljes mértékben támogassák Eisenhower kormányának külpolitiká­ját, amely „a tisztességes béke" biz­tosítására törekszik. Tudatosítva a kö­zelgő amerikai elnökválasztás tényét, Nixon hangsúlyozta, nem elég, hogy csak a kormány és a kongresszus ért­sen egyet az USA külpolitikájával, ha­nem ezenkívül feltétlenül szükséges, hogy e politikával egyetértsen a köz­vélemény is. „Ha ezt a politikát ' az amerikai nép nem fogja teljes mérték­ben és lelkesen támogatni — mondot­ta Nixon —, akkor a külföld nem fo­gadja azt úgy, mint a mi igazi progra­munkat".

Next

/
Thumbnails
Contents