Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-13 / 225. szám, hétfő

A szuezi kérdés fejleményei A LONDONI KONFERENCIA ELŐTT Kinevezték a Londonba utazó szovjet küldöttséget M i s z k v a, (TASZSZ). — A Szovjetunió Minisztertanácsa augusztus 11-én kinevezte a szovjet küldöttség tagjait, akik részt vesznek a 'ondoni értekezleten, amely a szuezi kérdést íogja megtárgyalni. A küldöttség vezetője D. T. Sepilov, tagjai V. Sz. Szemjonov és G. T. Zajcev. Az indonéz kormány elfogadta a meghívást a londoni értekezletre Dzsakarta. — Dzsakartai hír szerint augusztus 10-én kormánynyilatkozatot adtak ki, amely beszámol arról, hogy a kormány elhatarozta, elfogadja a londoni értekezletre szóló meghívást. Az indonéz kormány a meghívást csak azután fogadta el, hogy a brit kormánytól póttáj*koztatást nyert és Egyiptom, valamint Ázsia és Afrika további baráti országai képviselőivel eszmecserét folytatott. Szudibjo tájékoztatásügyi miniszter kijelentette, hogy abban az ° se t ben, ha az értekezleten megvitatják a Szuezi-csatorna nemzetköziségének -.érdesét, az indonéz küldöttség a kormány előző nyilatkozatához fogja magát tartani, amely azt a nézetet vallja, hogy Indonézia elismeri Egyiptom jogát a Szuezi-csatorna államosítására. Beszélgetés a Szuezi-csatorna hivatalának igazgatójával Párizs, augusztus 12. (ČTK.) — Az Egyiptom-ellenes kampányt támogató sajtóban a többi között olyan állítások akadtak, hogy a Szuezi-csatorna új vezetősége erőszakkal kényszeríti az alkalmazottakat a munkában való maradásra és túl sok munkát kíván a hajóirányítóktól, ami által állítólag megsérti az emberi jogokat. E kérdésekkel kapcsolatban Mahmud Junisz, a Szuezi-csatorna hivatalának igazgatója nyilatkozott a Francé Presse hírügynökség egyiptomi tudósítója előtt. — Senkit sem tartunk vissza erőszakkal — mondotta Mahmud Junisz — és ha valamelyik európai alkalmazott felmond — a felmondást elfogadjuk. Ezzel szemben mindenkinek, aki marad, biztosítjuk a volt társasággal kötött szerződés feltételeit és előnyeit. Az igazgató a hajóirányítók kihasználásával kapcsolatban rámutatott arra, hogy az előző társaság ezektől havonta 27 utat követelt mindkét irányban, holott 17 út lett volna az elfogadható. Ezt az állapotot természetesen nem lehetett azonnal megváltoztatni, azonban a csatorna hivatala tárgyalásokat folytat további 29 tapasztalt hajóirányító felvételére vonatkozólag, akik már régen felajánlották szolgálataikat, azonban a régi társaság nem adott nekik választ. Mahmud Junisz kiemelte, a csatornai hajózás előnyére szolgál, hogy azt most közvetlenül Izmailből, a csatorna kulcspontjából és nem Londonból vagy Párizsból irányítják, mint azelctt. Egyiptom szilárdan elhatározta, hogy a csatornát tovább tökéletesíti és bővíti úgy, hogy a legnagyobb tartályhajók is áthaladhassanak rajta. A Francé Presse ez interjúhoz még hozzáfűzi, a régi társasághoz közel álló körök információkat nyertek ajról, hogy kiváltképp a francia és brit hajóirányítókra nyomást gyakorolnak, hogy tömegesen hagyják el a szolgálatot. Az egyiptomi tényezők ezt a nyomást a régi társaság mesterkedésének minősítik — írja az AFP. A csatorna egyiptomi intézői azonban kifejezik azon meggyőzödésüket, hogy a csatornán ennek ellenére sikerül biztosítani a zökkenőmentes hajózást. Spanyolország részt vesz a londoni értekezleten Madrid, (ČTK.) — A Reuter hírügynökség madridi tudósítójának közlése szerint a spanyol kormány elfogadta a Szuezi-csatornára vonatkozó londoni értekezletre szóló meghívást. Görögország nem vesz részt a londoni értekezleten Athén, (ČTK.) — A Francé Presse hírügynökség athéni tudósítójának közlése szerint a görög kormány augusztus 11-én bejelentette, hogy nem vesz részt a Szuezi-csatornáról tárgyaló londoni értekezleten. Az Egyesült Államok terve a szuezi kérdésben New York, augusztus 11. (TASZSZ). — Az Associated Press hírügynökség közölte Hightower-nek, washingtoni tudósítójának jelentését arról, hogy az Egyesült Államok a szuezi kérdésre vonatkozó londoni értekezlet részvevőinek memor nd'jmot küldtek „a szerződés elveinek" magyarázatával. Az Egyesült Államok a-:t javasolják, hogy" szerződésű g kell biztosítani az állandó nemzetközi ellenőrzést a Szuezi-csatorna felett. Hightower szavai szerint az amerikai elvek a csatornát nemzetközi szerv teljes ellenőrzése alá vetik. Nyilvánvaló, hogy ezzel a Szuezicsatorna Társaság államosításának törvényes aktusát akarják hatálytalanítani. Egyiptom szuverén jogainak megsértésére irányuló ezen amerikai elveket azza' indokolják, hogy a hajózást kívánják biztosítani a csatornán az 1888. évi konvenció elveivel összhangban, holott Egyiptom hivatalosan kijelentette, hogy teljes mértékben betartja a szabad hajózást a Szuezicsatornán, úgy, ahogy azt a konvenció megszabja. , A tudósító jelentése szerint Nagyferitannia és Franciaország hasonló javaslatot intéztek az értekezlet részvevőihez. Nasszer elhalasztotta szovjetunióbeli látogatását Kairó, (ČTK.) — A MEN hírügynökség értesítése szerint Gamál Abdel Nasszer egyiptomi elnök a felmerült körülmények következtében szovjetunióbeli látogatását későbbi időre halasztotta. NÉHÁNY SORBAN Á német forradalom nagyszerű katonája Nyolcvanöt évvel ezelőtt született Kari Liebknecht A SZOVJET szakemberek a Kínai Népköztársaságban repülőgépről készített felvételek segítségével új ütakat keresnek 5000 km hosszúságú vasútvonalak számára. A BELGRÁDI Borba közölte, hogy Boszniában és Hercegovinában a Trebisnica folyón két nagy vízierőmü építésének tervét :ejezték be, amely erőmüvek évente 2400 millió kilowattóra villanyerőt szolgáltatnak majd. KHIM TIT, volt kambodzsai miniszterelnök jelentette, hogy ez év végén Kambodzsába szovjet szakemberek csoportja látogat, akik felülvizsgálják Kambodzsa szükségleteit és azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehet ezeket a szükségleteket kielégíteni. Khim Tit azt is közölte, hogy a Szovjetunió Pnom Penhben a közeljövőben kórházat épít. NAGY-BRITANNIÁBAN júliusban a munkanélküliek száma 53 000-rel több, mint a múlt év júliusában. A munkaügyi minisztérium által közölt adatok szerint a munkanélküliek száma elérte a 238 ezret. WESEL nyugatnémet városban Camberra típusú brit lökhajtásos repülőgép robbant fel. A repülőgép háromtagú személyzete életét vesztette. A gép roncsait 500 méter körzetben szedték össze. Rövid szünet után ismét megdördültek az ágyúk. A szeptemberi alkonyat pokollá változott. A föld rázkódott és szinte tengerként hullámzott, a gránátok kérlelhetetlenül zúzták a még be nem fejezett erődítések oszlopait és az embereket. Ügy tűnt, eljött a világ vége. A német császár sorkatonájának egyenruhájába bújtatott ember — amely egyenruhát szíve mélyéből utált — egy darab papirost húzott elő és e szavakat írta rá: „Drága gyermekeim, ma csodálatos nap és nagyon rossz este van. Orosz támadás lepett meg bennünket. Üj pozíciónkon dolgozunk az első vonalban. Körülöttem pokoli robbanás és zűrzavar, mintha az ördögök szabadultak volna ránk. Nem fogok lőni! Éljetek jól, legkedvesebbjeim. Atyátok ..." A katona felírta a feladó nevét: Kari Liebknecht. A császári katonai posta másnap ráütötte a keltezés napját, 1915. szeptember 22. *** 1871-ben, amikor Wilhelm Liebknecht családjában megszületett Károly, lerakták a német birodalom alapját, amely háborúból jött létre és szörnyű háborúkban a porosz hadiszellemet éltette. A német dolgozó nép keserűen emlékszik meg a porosz militarizmusról, éles ellentétben azzal a nagy és elvitathatatlan büszkeséggel, amellyel más katonákról, a szocialista forradalom katonáiról őriz emléket. E katonák legjobbjainak egyike Kari Liebknecht. Liebknecht viharos forradalmár-életét pompa és fény nélkül élte. Eletében azonban tízezrek szerették, százezrek hallgatták. Ma büszkeséggel és szeretettel emlegetik őt az emberek milliói. Fiatal éveiben szenvedés, nyomor és üldöztetés volt osztályrésze. Korán kerül a politikai élet forgatagába, a német proletariátus soraiba. Mint fiatal ügyvédet előbb a berlini városi tanácsba választják, később a porosz, majd a birodalmi parlament tagja lesz. Fiatal és fiatal is marad a nemzetközi ifjúsági szocialista mozgalom alapítóinak egyike. Valóban fiatal és ezért kénytelen találkozni az opportunizmussal. a revizionizmus árulásával a nemzetközi és a német politikai csatatéren. Valóban fiatal és ezért harcol a militarizmus, a háborús pusztítás ellen, amely fenyegeti és később felmorzsolja a fiatal, reményteljes dolgozó emberek százezreit. Valóban fiatal s ezért küzdelmében kérlelhetetlenül elszánt. Ezért — egyes hibák és fogyatékosságok ellenére — (amelyek az ő fokozódó nemzetközi jelentősége mellett nem kerülhették el Lenin bírálatát) végűi Luxemburg Rózával együtt áll azok élén, akik a spartakuszok német harci szövetségét Németország Kommunista Pártjává alakítják at. Lapozzunk át néhány oldalt abban a könyvben, amelyet Kari Liebknecht életéről írtak. A szocialista ifjúsági szervezetek 1907. évi első nemzetközi értekezletén ezt mondotta: — A proletariátus tudja, hogy a háború folyamán, amelyet az uralkodó osztályok folytatnak érdekeikért, éppen a proletariátusra hárulnak a hallatlan nagy áldozatok emberéletben és vagyonban, amelyekért a végzett munka után keserves rokkantsági járulékkal illetik. 1913-ban az elsők között e szavakkal leplezte le Krupp és a hozzá hasonlók álarcát: „A népek boldogsága, szabadsága és békéje nem válik javukra, ők csak az egyenetlenkedésben, a háborús előkészületek légkörében és a háborúban érzik jól magukat. Minél több gyűlölet van a népek között, annál nagyobb a nyereségük." 1907-ben tartott beszédei után másfél évi várbörtönre ítélték, de a választások után, mint képviselőt, szabadon bocsátották. 1915-ben, annak ellenére, hogy képviselő volt, besorozták és a frontra küldték a legveszedelmesebb erődítési munkákra. 1816ban a háborúellenes május elseje megszervezéséért és a háborús kormány ledöntéséért szóló felhívásáért négyévi kényszermunkára ítélték. A végén Luxemburg Rózával együtt álnok módon meggyilkolták. Liebknecht halála órájáig tiszta kezű, tiszta elméjű és törhetetlen akaratú maradt. Ján Smišek A szovjet építők napja Moszkva, augusztus 12. (ČTK.) — A szovjet nép augusztus 12-én ünnepli első ízben az építők napját. K. Lagutyin, az állami építészeti bizottság alelnöke, a Szovjetszkaja Rosszija tudósítójával folytatott beszélgetésében sok érdekes adatot közölt. Elmondotta a többi között, hogy az 1929—1955-ös években több mint 29 ezer nagy ipari üzemet, több mint 5000 szovhozt, 9000 gép- és traktorállomást, 76 ezer iskolát, 430 millió négyzetméternyi lakóterületet építettek vagy újítottak fel. Ez évek során a kórházak, óvodák, bölcsődék, valamint kulturális és szociális jelentőségű különböző épületek nagy számát építették fel. 1955-ben a városokban és várostípusú központokban 640 millió négyzetméter volt a lakásalap. Az Orosz SZSZSZK városaiban a múlt év folyamán 13 ezer lakóházat adtak át használatra mintegy 6 170 000 négyzetméternyi területen. A szovjet nehézipar hatalmas gépekkel látja el az építkezéseket. A munkaszervezés haladó módszereinek használata, a kész alkatrészek felszerelése elősegíti a munkatermelékenység fokozását. A szovjet építkezéseken szakképzett munkások és szakemberek dolgoznak, akik átadják tapasztalataikat az építők fiatal nemzedékének. — Olcsón, jól és gyorsan építeni — ezzel a jelszóval üdvözli ünnepét a szovjet építők nagy hada. Ezt a színigaz mondást már a rós maiak is ismerték, ök azonban még azzal is megtoldották, hogy „benne változunk mi is". A római birodalom bukása és az azt követő századok bebizonyították e mondás történelmi igazát. Ám mégiscsak akadnak emberek, akiknek nehezére esik a római közmondás második felével egyetérteni. Nem tagadom, a gyarmati politika huszadik-századbeli híveire gondolok, akik még ma is szívesen tennék azt, amit egy-két évszázaddal, ezelőtt tettek gyarmataikon. Ök maguk nem szívesen változnak az idővel. Hisz a gyarmati uralom, a mérhetetlen kizsákmányolás lehetősége nekik ma is nagyon megfelelne. Azért nem szívesen veszik tudomásul, hogy mások, például az eddig igában szenvedő népek nagy változási folyamaton mentek és mennek át. Mit jelentett valamikor, nem is oiyan régén a gyarmati népek szava? Lapozzuk csak vissza a történelem lapjait. A múlt század alkonyán a tőkés hatalmak között még dúlt a harc a gyarmatokért. A rohamosan fejlődő ipar piacot és olcsó nyersanyagot keresett. Egyiptom, a Szuezi-csatorna és az ezt környező országok álltak a gyarmatosító hatalmak érdekeltségének középpontjában. Egyiptom, Szudán, Abesszínia és a gazdag olajlelőhelyek birtokáért vívott harcban nem egyszer kereszteződtek az angol, francia és az olasz érdekek. Érthető is, hisz e természeti kincsekben gazdag országok mérhetetlen nyereséggel kecsegtettek, a Szuezi-csatoraa birtoka pedig a gyarmatosítók viVÁLTOZNAK A láguralmi törekvéseinek egyik pillérét képezte. A Szuezi-csatorna stratégiai, földrajzi, gazdasági és politikai jelentősége óriási. Tengereket, világrészeket köt össze. Nem létezése hosszú mérföldekkel hosszabbítaná meg az Európa és India közti hajóutat. Az angol gyarmati politika célkitűzése az volt, hogy a Földközi-tenger mellékén, a Szuezi-csatornán át egészen Indiáig összefüggő, brit fennhatóság alá tartozó területet létesítsenek. Az angolok e törekvését igyekezett keresztezni a francia imperializmus. 1898-ban csaknem véres összeütközésre került sor a két imperialista hatalom seregei közt a Nílus völgyében. A franciák azonban célszerűbbnek tartották az utolsó pillanatban visszavezényelni seregeiket. Egy évvel később azután megegyezés jött létre közöttük, amely értelmében Anglia megerősítette uralmát Egyiptomban és Szudánban. Iklézzük csak, kik kötötték ezt a ™ megegyezést? Anglia és Franciaország. Hát Egyiptom és Szudán, meg a többi gyarmati népek képviselőit megkérdezték-e akkor, amikor sorsuk, jövőjük felől döntöttek? Bizony nem. Nem is tartották fontosnak. Igy döntöttek Egyiptom és más gyarmati államok sorsáról az idegen hatalmak. Ekkor még megtehették. Erre az időszakra esik még egy érdekes esemény, amely szintén tanúbizonyságot tesz a gyarmatosító politika aljasságáról. Amikor világossá vált, hogy Franciaország fegyveres erővel igyekszik Abesszíniát elfoglalni, az olaszok angol ösztönzésre szerződés megkötését javasolták az abesszin császárnak, Menelíknek. A két állam a szerződés értelmében szövetséget kötött, s így a francia beavatkozást sikerült megelőzni. Ám az olaszok alávalóan félrevezették Abesszínia császárát. Ugyanis a szerződést két nyelven írták — olaszul és a bennszülöttek nyelvén. A császár nem tudott olaszul s így nem tudta ellenőrizni, hogy az olasz és az amhar nyelven írt szerződés szövege nem teljesen azonos. Igaz, csupán egyetlen szót változtattak meg, ami viszont teljesen megváltoztatta a szöveg jelentését. Az egyik mondat amharul így hangzott: „Az abesszíniai császár őfelsége minden más országgal és kormánnyal kapcsolatos kérdésben kérheti az olasz király őfelségének segítségét." Az olasz szövegben viszont a „kérheti" szócskát a „kötelezi magát"-al cserélték fel. Ez a szerződés azután elegendő indokul szolgált az olaszok részéről történő erőszak alkalmazására. A gyarmatosítás történetében ez az esemény nem egyedülálló. Amennyiben azonban az erő a gyarmatosítók oldalán állt, ezt is megtehették. Ám a keserűséggel teli évtizedek múlásával a gyarmati járomban szenvendő népek is tanultak, tapasztaltak. Meg az erőviszonyok is megváltoztak a világon. Csak így történhetik meg, hogy századunk folyamán a gyarmati elnyomás béklyói egymás után hullnak a porba. S kizárólag csak így eshetett meg, rr hogy Egyiptom kormánya nem régen a Szuezi-csatorna államosításával a gyarmati politika utolsó maradványait számolta fel országában. A tőkések körében micsoda fel** hördülés volt erre a válasz! Micsoda pimaszság! Egy nemrégen még gyarmati igát vonó nép saját országa területén meri gyakorolni független hatalmát! Az egyiptomi kormány olyat mer cselekedni, ami veszélyezteti néhány angol és francia tőkés nyereségét, s ezt a nyereséget saját országának építésére akarja fordítani! Hát ilyesmi bizony azelőtt nem történhetett meg. S mi az egyiptomi néppel együtt csak annak örülünk, hogy ma már megtörténhet. S kiabáljanak a nyugati érdekeltek kígyót-békát, rázzák öklüket dühükben, mindez nem változtat a valóságon. Egyiptom szabad, független állam lett, s ügyeibe a valamikor világhatalom Anglia sem szólhat bele. Anglia és Franciaország ugyan mozgósította hajóhadát és fegyveres erőit. Ám a népek akaratát már ezzel sem lehet megtörni. A gyarmatosító hatalmak már nem egyezhetnek meg egymás között egy-egy ország sorsáról. A népek maguk vették kezükbe országuk, sorsuk, jövőjük irányítását. A francia és angol hajóhad kifuthatott a Földközi-tengerre, s ágyúik torkát is fordíthatják Egyiptom felé. Van már valami, ami a holt vastárgyaktól sokkal erősebb, s ezt a valamit a népek szabadság- és békevágyának hívják. Egész sor ország foglal állást Egyiptom igaza mellett: a Szovjetunió, Kína, India, Szíria, Libanon, Görögország, Irak, Jemen és mások. Ezek között vannak olyanok is, melyeket egész sor érdekeltség fűz Angliához, s épp ez a tény nagy keserűséget keltett Angliában. Es ami jellegzetes a Szuezi-csa™ torna államosításával kapcsolatban kialakult eseményekre: a nyugati hatalmak maguk sincsenek egységes nézeten az államosítás kérdésében. Amíg Franciaország és Anglia vadul fenyegetőzik, az Egyesült Államok, ha egyet is ért formálisan partnerei lépéseivel, maga visszavonulva figyeli az események alakulását. Erre kettős oka van: elsősorban is nevetségessé tenné magát, ha ragaszkodnék a Szuezi-csatorna nemzetközi ellenőrzés alá tételéhez, amikor a Panama-csatorna sincs nemzetközi ellenőrzés alatt; másodsorban pedig az Egyesült Államok régi törekvése, hogy Angliát kiszorítsa a Közel- és Közép-Keletről. Most sem áll körömszakadtáig Anglia védelmére, hisz számára az angol befolyás kiszorításával nagyobb lehetőség nyílik. Magatartásához az is nagyban hozzájárul, hogy az arab és szomszédos népek tömören Egyiptom mögött állnak az államosítás kérdésében. E népek ellen fordulni nyilvánosan azt jelentené, hogy az Egyesült Államok elvesztené e népeknél még meglévő, talán már csak parányi bizalmát is. Igy befolyásolhatja a népek akarata a nagyhatalmak politikáját. Zsílka László fl S 7 •*) .1956. augusztus 13. r« Ô