Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-13 / 225. szám, hétfő

A Csehszlovák Köztársaság népgazdaságfejlesztési állami terve teljesítésének az 1956. év első felében elért eredményei (Folytatás az 1. oldalról) 1956—os év első felében 2,5 százalékkal növekedett. Az árutermelési önköltségek csaknem ugyanazon a színvonalon maradtak, mint a múlt év ugyanezen időszakában. A nyersanyag-költségek, valamint az üzemi kiadások, mint például a termelés irányításával, karbantartással, a gépek, berendezések stb. beállításával kapcsolatos költségeket túllépték. Az ipari minisztériumok 1956 januárjától májusig nyereségükből 360 millió koronával többet utaltak át az állami költségvetésbe, mint az 1955-ós év ugyanezen időszakában, de a nyereség-átutalás tervét nem teljesítették. Az egyes iparágazatokban az 1956os év első felében a következő eredményeket érték el: A tüzelőanyag ágazatában a szénfejtés fokozása az 1955-ös év első feléhez képest jelentősen nagyobb volt, mint a múlt időszakokban és csaknem 10 százalékot tett ki. Tisztán 11,8 millió tonna kőszenet, 21 millió tonna barnaszenet és 1 millió tonna lignitet bányásztak ki. A munkából való nagyfokú távolmaradások által okozott károkat gyakran vasárnapokon végzett munkával pótolták. Az 1956-os év első felében ugyan növekedett az üzemben alkalmazott szénkombájnok és fúrógépek száma, de ennek ellenére nem érte el a tervezett mennyiséget, úgyhogy a bányászati munkák gépesítése lassan haladt előre, annak ellenére, hogy az egy gépre eső átlagteljesítményt teljesítették és túllépték. A fejtés diszpécser irányítása az összes bányák 80 Százalékában van bevezetve és jól bevált. Az energetikai ágazatban az 1956-os év első felében a villanyáramtermelés 11 százalékkal növekedett és több mint 8 milliárd kilowattórát ért el. Ezáltal Sikerült biztosítani a népgazdaság valamennyi ágazata számára és a lakosSág szükségleteinek fedezésére a folyamatos villanyszolgáltatást. Az egy kilowattórára eső tüzelőanyagfogyasztás tovább csökkent, az elosztóhálózatban keletkező villanyáramveszteségek csökkentek és kevesebb volt ' a villanymúvekben és az elosztóberendezésekben beálló zavarok okozta áramkikapcsolások száma is. Az ércfejtés ágazatában a vasérc kibányászása 25 °/o-kal növekedett. Ezt a növekedést elsősorban az elektromos fúrók által végzett fúrások következtében, valamint a kaparó és rakodógépek nagyobb mértékben való használatával érték el. A kohászati iparban 1,6 millió tonna nyersvasat gyártottak és ennek gyártása az 1955-ös év első félévének eredményeivel szemben 10,5 százalékkal növekedett. Több mint 2,4 millió tonna nyersacélt gyártottak, vagyis 10 százalékkal többet, mint tavaly. A nagyolvasztók kapacitásának kihasználásában nem érték el a tervezett normát. 1,6 millió tonna hengerelt anyagot gyártottak és a termelés 12 százalékkal növekedett. Nem teljesítették azonban egyes különleges hengerelt anyagok termelésének tervét. Elégtelenül biztosították a népgazdaság szükségleteinek fedezését a színesfémek félárukká való feldolgozása terén. A vegyiparban az 1956-os év első felében 10 százalékkal több nitrogénes műtrágyát gyártottak, mint tavaly, 9 százalékkal több foszforos műtrágyát, 14 százalékkal több kénsavas és 6 százalékkal több nátriumhidroxidos műtrágyát, 4 százalékkal több klóros műtrágyát és 27 százalékkal több sajtolóport gyártottak, mint tavaly. A műrostgyártásban 1955 első felében a poliamid műselyem gyártása 19 százalékkal, a viszkóza-múrost gyártása 6 százalékkal növekedett. Nem sikerült azonban kiküszöbölni egyes fontos készítmények termelésében a februári fagyok következtében keletkezett hiányokat. Nem teljesítették például a nitrogénes műtrágyák, a nátriumhidroxidos, a klóros, a metanolos műtrágyák, a viszkoza-műrostok stb. termelési tervét. A gépipari ágazatban egyenlőtlenül teljesítették a megnevezett feladatok termelési tervét. A transzformátorok, az ambuláns villanytelepek, a traktorok, a bányászati rakodógépek, önkötözőgépek, a vető- és ültetőgépek, a személyvagonok, az elektromos vasútikocsik, az ipari gőzmozdonyok, valamint a keskenyvágányon közlekedő mozdonyok és a teherautók gyártási tervét teljesítették és túlteljesítették. Nem teljesítették azonban a gőzkatlanok, a gőz- és víziturbinák, generátorok, golyőscsapágyak, villanymozdonyok, automatikus és félautomatikus esztergapadok gyártásának tervét. A nagy egészeknél a terv nem teljesítésére hatással van az a tény, hogy későn magyarázzák meg a megrendelés tartalmát, késik a megrendelt munka projekciós előkészítése és elégtelenül biztosítják a gyártmányok kompletációját. A haladó termelési módszerek bevezetésében sikerrel folyt az öntödékben a szürke öntvények nyers formázása, az öntött szerszámok gyártása, a formázás technológiájában kielégítően valósították meg a rotációs kovácsolást és a hidegen végzett sajtolást. A technikai fejlesztés tervének teljesítésében azonban a leggyengébb pont még mindig a gépipar. Az új készítmények termelésének előkészítését és elsajátítását nagyon elégtelenül és nagy késedelemmel végzik. Az 1956-os év első felében a közszükségleti árucikkekből 54 ezer motorkerékpárt, vagyis 25 százalékkal többet gyártottak, mint tavaly ugyanebben az időszakban, 92 ezer rádiókészüléket, vagyis majdnem kétszer annyit, mint tavaly, 14 ezer televíziós készüléket, vagyis 86 százalékkal többet, 80 ezer porszívógépet, vagyis 51 százalékkal többet, 12 ezer kompresszoros jégszekrényt, vagyis 100 százalékkal többet, 114 ezer villanymosógépet, vagyis 22 százalékkal többet, Í66 ezer kerékpárt, vagyis 22 százalékkal többet, 81 ezer fényképezőgépet, vagyis 22 százalékkal többet, mint tavaly. Az építőanyagok ágazatában 1956. első felében nagyon kedvezőtlenül teljesítették a téglagyártás tervét (94 százalékra), a fedőcserép tervét 88 százalékra, jóllehet ezen építőanyagok gyártása 1955 első félévéhez képest a téglánál 12 százalékkal, a fedőcserépnél 6,5 százalékkal volt nagyobb. A cementgyártás félévi tervét teljesítették és a cementtermelés a tavalyi év ugyanezen időszakával szemben 3,5 százalékkal emelkedett. Az előgyártott épületrészek termelése tovább fokozódott, a gazdaság szükségleteit azonban csak részben elégítik ki. A fafeldolgozó iparban az 1955-ös év első félévével szemben a deszkatermelést 2 százalékkal, a müdeszkagyártást 23 százalékkal és a ragasztott lemezek termelését 8 százalékkal növelték. A textil- és bőrfeldolgozó iparban a termelés továbbra js az áruk választékának bővítésére, valamint a termékek minőségére irányult. 175 millió méter gyapotszövet, 25 millió méter selyemszövet, 27 millió méter len- és félienszövet, 20 millió méter gyapjúszövet és csaknem 12 millió pár bőrcipő készült. Az 1956-os év egész első felének folyamán nagyon magasan túlteljesítették az élelmiszeripar termelési tervét, főleg a húsban 106,6 százalékra, a sertészsírban 111 százalékra, a növényi zsiradékokban 103,2 százalékra, a tejcsarnoki vajban 110,8 százalékra, a sörnél 104,3 százalékra és a búzalisztnél 102,5 százalékra. Az élelmiszeripari termelés növekedése lehetővé tette az élelmiszerbehozatal csökkentését és az élelmiszeripari gyártmányok minőségének javítását. A gyógyszeriparban jelentősen növekedett az orvosságok készítése. A helyi iparban ugyan az 1955-ös év első feléhez képest az idei év első felében csaknem 11 százalékkal növekedett a termelés, de a tervet nem teljesítették, főleg a téglánál (91,2 százalék) és a fedőcserépnél (66,2 százalék). A lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztése is még mindig elmarad a szükséglet mögött. Ugyancsak alacsony fokon teljesítették a termelőszövetkezetek a iakcsságnak nyújtott szolgáltatások tervét. II. Mezőgazdaság és erdészet r< I SZÔ 1956. augusztus 13. A mező'gazdaságban az 1956. év első felében általában jó eredményeket értek el az állattenyésztési termelésben. A növényi termelésben a vetésterületek tervét általában teljesítették, de nem biztosították kellőképpen a kapásnövények gondozását. A tavalyi évvel szemben elsősorban a magra termelt kukorica vetésterülete növekedett (22 ezer hektárral). Előzetes adatok szerint július l-ig 1,2 miliió hektárt vetettek be kenyérgabonával, 1,2 millió hektárt takarmánygabonával, 182 ezer hektárt kukoricával, 626 ezer hektárt burgonyával, 220 ezer hektárt cukorrépával stb. általában vágóállatokból összesen 313 ezer tonna élősúlyt ebből szarvasmarhát 133 ezer tonna élősúlyt sertést 157 ezer tonna élősúlyt tejet 915 millió litert tojást 737 millió darabot vásároltak fel. A vágóállatok begyűjtésének tervét 103 százalékra, a tejbegyűjtést 105 százalékra, a tojásét 98 százalékra teljesítették. Az EFS'Z-ektől és az egyénileg gazdálkodó parasztoktól a vágóállatok állami felvásárlása magasabb árakon az idén csaknem felével nagyobb volt, mint tavaly. A vágóállatoknak az összbegyűjtésében képviselt részaránya 20 százalékot tett ki. A gép- és traktorállomások az idén jobban teljesítették a tervet, mint tavaly. 1956. június végéig a munkákat 2,9 millió átlaghektáron végezték el, míg 1955-ben csak 2,3 millió átlaghektáron. Az idén jobban biztosították a munkák elvégzését a GTA-kal kötött szerződésekkel, mint tavaly. A traktorok és gépek kihasználása a tavaszi munkálatok során a GTÄ-kban ugyan jobb volt, mint tavaly, de ennek ellenére még mindig alacsony színvonalon állott. 1956 első felében a mezőgazdaság 2944 traktort (10-től 90 lőtrős traktorig), 2770 traktorvontatású vetögépet. 1263 traktoros burgonya ültetőgépet. 511 gabonakombájnt, 112 burgonvakombájnt. 125 répakombájnt, 639 önműködő cséplőgépét és számos más gépet és szerszámot kapott. A mezőgazdasági üzemek az első félévben 72 ezer tonna nit-ogénes műtrágyát, vagyis 34 százalékkal többet kaptak, mint a tavalyi év jpyanezen időszakában, 56 ezer tonna foszforos műtrágyát, vagyis 12 százalékkal többet, mint tavaly és 101 ezer tonna hamuzsíros műtrágyát, vagyis 3 százalékkal többet, mint tavaly. _ A CSKP KB 1955 júniusi határo-' zata után gyors ütembtn fejlődtek az EFSZ-ek. 1956 -Vtlius l-ig a III. és IV. típusú EFSZ-ek száma 7832-t. vagyis 1037 szövetkezettel többet tett ki, mint amennvi 1956. január 1-én volt Ezek a szövetkezetek már 2.2 millió Az állattenyésztési termelés terén a gazdasági állatok hasznossága elsősorban a vágóállatok átlagos élősúlyának növekedése következtében emelkedett (2,2 százalékkal), a vágósertéseké (0,7 százalékkal), a tejhozam 7,8 százalékkal stb. 1956. július l-ig a szarvasmarhaállomány az 1955-ös év megfelelő időszakához képest ugyan csaknem 1 százalékkal növekedett, de tovább csökkent a tehénállomány (1,5 százalékkal). A gazdasági állatok jobb hasznossága következtében kedvezően teljesítették a begyűjtés tervét. 1956. első felében a tavalyi év ugyanezen időszakához képest beadások és állami felvásárlás útján az 1955-ös év első feléhez képest 16 százalékkal többet 9 százalékkal többet 26 százalékkal többet 15 százalékkal többet 8 százalékkal többet hektár szántófőidőn gazdálkodnak (beleértve a háztáji gazdaságokat is), ami az egyénileg gazdálkodó parasztok szán tóföldterületépek és a valamennyi típusú EFSZ-ek szántóföldterületének 36 százalékát teszi ki. A leqna""obb mezőgazdasági földterületeken a következő kerületekben gazdálkodnak: Karlovy Vary 67 százalék, Ostí nad Labem 65 százalék, Prága 53 százalék és Bratislava 52 százalék. A magasabb típusú szövetkezetek által megművelt szántóföldek részar'wa a legkisebb a prešovi kerületben (5 százalék), a žilinai kerületben (15 százalék), a gottwaldovi kerületben (18 százalék) és Hradec Kralovén (26 százalék). A masabb típusú EFSZ-eken kívül még 203 máS"''. típusú EFSZ és több mint 600 előkészítő bizottság működik. Az EFSZ-ek a beruházási építkezés tervét lényegesen iobban teljesítették, mint tavaly, de ennek ellenére nem teljesítették az első félévi feladataikat. A terv nem teljesítésénekfő oka a projekciós^ dokumentáció késedelmessége, a dolgozók hiánya és az anvagjuttatás hiánvos megszervezése volt. Az állam további pénzügyi segélyt nyújtott a mezőgazdaságnak. Az EFSZ-eknek adott hosszúlejáratú hitelek 1956. iúlius 1-iq az előző év ugyanezen időszakával szemben 26 százalékkal növekedtek és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak nyújtott hosszúlejáratú kölcsönök 16 százalékkal. 1956 első felében tovább folyt a mezőqazdasági munkaerők tooorzása. Június 30-ig összesen 60 ezer állandó dolgozót nyertek. Az egész évi feladatot 77 százalékra teljesítették. Az erdőgazdálkodásban az 1956-os év első felében 87 ezer ' -ktárnyi területet. vagyis 8 ezer hektárral nagyobb területet fásítottak be, mint a múlt év ugyanezen időszakábin. 10 millió folyóméter fát termeltek és a tervet 113 százalékra teljesítették. 8.3 millió folyóméter fát adtak le és a tervet 104 százalékra teljesítették. III. Közlekedés és távösszeköttetés A vasúti teherszállításban 71 millió tonna árut szállítottak, vag.vis 9 százalékkal többet, mint tavaly. Annak ellenére, hogy az áruszállítás tervét 104 százalékra teljesítették, a vasúti teherszállítás munkájában komoly hibák fordultak elő. amelyek ártalmasan nyilvánultak meg a népgazdaság egyéb ágazataiban is. A vasúti teherszállítás munkájának fogyatékosságai abban nyilvánultak meg, hogy a vasúti kocsik forgalmának tervezett ideiét nemcsak nem tartották be. de az 1955-ös év el6ő félévéhez képest 4,4 nappal meg is hosszabbították. A vasúti kocsiforgalom idejének meghosszabbítására főleg a be- és kirakodási munkák egyenlőtlensége hatott ki, továbbá a 'kevéssé fejlett gépesítés, valanúnt az 1956-os év első féléve végén mutatkozó fokozott áruszállítási igény. Az első félévben a vasutak 228 millió személyt szállítottak. A tervet 100 százalékra teljesítették. A Č

r

/\D az utiforgalom terén az 1956-os év első felében a teherszállítást nagyon kedve tőén vépezte. úgyhogy a 41 millió tonnányi áruszállítással 107 százalékra teljesítette a félévi tervet. A múlt évvel szemben a közutakon szállított teherfjrgalom 17 százalékkal emelkedett. Az autóbuszok az első fp'évben 419 millió személyt szállítottak. A személyszállítás tervét 107 százalékra te'-esítették. A víziközlekedés a félévi áruszállítási tervet 104 százalékra, a légi szállítást 86 százalékra teljesítette s a légi úton történő utasszállí'.as 106 ezer személyforgalmat bonyolított le. A posta félévi telies'tménvi tervét csaknem valamennvi mutatószámban túlteljesítette. Sikeresen folytatódott a telefon- és távíró állomások építése. 1956 június 30-ig a rádióengedélyek száma 2897 ezer, a televíziós engedélyek több mint 50 ezer volt (tavalv iúnius 30-ig 20 ezer), és a vezetékes rádió előfizetőinek száma 65 ezer. IV. Beruházási építkezés Az állami beruházási építkezés terjedelme 1956 első felében a tavalyi év ugyanezen időszakával szemben kb. 9 százalékkal növekedett. Ennek ellenére a félévi tervet nagyon alacsony szinten teljesítette (általában 80 rzázalékra). egyrészt a késedelmes gépi- és berendezésszállítmanyok miatt, másrészt az építkezési és szerelési munkák tervének nem tcl.iesítése miatt. Ennek következtében késlekedett az új kapacitások üzembehelyezése is. Egyes fontos eoítkezések tervét különösen kedvezőtlenül teljesítették. A beruházások teriedelrrénék ielentős részét a tüzelőanyagés energetikai alap további bővítésére fordították nagy bánvák és fémosztálvozók felépítése, valamint szénfejtési gépesített eszközök szállítása, villanyművek és hőerőművek építése útján. Az iskolaügy' terén építkezés útién bővítették az óvodák és az általános iskolák befogadóképességét. A minisztériumok és az állami igazgatás egyéb szervei több mint 11 ezer úi lakást adtak használatba. A lakásépítés azonban nagyon lassan haladt előre és a használatba adott lakások száma az első félévben még a tavalyi színvonalat sem érte el. ToV") fejlődött az államsegéllyel történő egvéni lakásépítés. Az építkezési és szerelési munkák összteriedelme az 1956-06 év első feátlagosan lében az 1955-ös év első felével szem? ben átlag 9 száza'ékkal emelkedett. E növekedés ellenére azonban nem hozták be az 1956-os év első negyedből fennmaradt elmaradást és a félévi tervet csak 96 százalékra teljesítették. A munkaerők terén az építészetben az 1956-os év első felének kezdetén aránylag eléggé kedvezőtlen volt a helyzet. Azonban az 1956-os év második negyedében sikerült elérni a tervezett létszámot. Az építkezési és szerelési munkáknál az egy munkásra eső munkatermelékenység 1955 első felével szemben 7 százalékkal és a munkások átlagbére 2 százalékkal nötásal 107 százalékra teljesítette a vekedett. Az építkezési és szerelési munkák önköltségei az első félévben csaknem 9 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint költségvetési értékűk. A teljesen gépesített föld és kőfejtési munkák száma 1955 első felével szemberi csaknem kétszeresére emelkedett. V. A lakosság életszínvonalának emelkedése 1956 első felében tovább növekedett a népgazdaságban foglalkoztatottak száma s a múlt év ugyanezen Időszakával szemben több mint kétszeresére emelkedett. Ebben az időszakban az átlagbérek szintén több mint 2 százalékkal emedkedtek. A pártnak és a kormánynak a bérrendszer fokozatos megjavításával kapcsolatos határozata folytán bérrendezéseket valósítottak me amelyek javulást jelentenek az építészetben, a mélybányákban, a távösszeköttetésben, a nvDmdaiparban, a kutatóintézetekben és az egészségügyben dolgozók egyes kategóriáinál. 1956. április l-ig további kiskereskedelmi állami árleszállításra került sor, mégpedig több mint 22 ezer fajta árucikknél. A múlt évektől eltérően, amikor inkább az ipari árucikkek árai csökkentek, mint az élelmiszercikkek árai, az új árleszállítás egyenletesen oszlott meg az ipari és élelmiszeriparcikkek között. A lakossáT ezen árleszállítás következtében évert"> körülbelül 2,1 mi'liárd koronát takarít meg. Az árleszállítás és a lakosság jövedelmének növekedése a reálbérek és jövedelmek emelkedését jelentette. Kedvezően nyilvánult meg ez a takarékbetétek gyarapodásában, mert a lakosság takarékbetétkönyvein elhelyezett összegek 1956 első felében 1571 millió koronával növekedtek, míg a tavalyi év ugyanezen időszakában csak 804 millió koronával és 1954-ben 551 millió koronával. Az életszínvonal emelked; 2 megnyilvánul az élelmiszer- és iparcikkek fokozott eladásában is. A kiskereskedelmi áruforgalom a kereskedelmi hálózatban és a közétkeztetés terén előzetes adatok alapján összehasonlítható árakban az 1955-ös év első felével szemben 7 százalékkal növekedett. A belső piac biztosítása céljából nagy mennyiségű élelmiszert és élelmiszerkészí.éshez szükséges nyersanyagot, például húst, zsírt, vajat, rizst, kenyérgabonát, zsiradéknyersanyagokat, kakaóbabot, kávét stb. hoztunk be. Biztosították a piac ellátásának jelentős megjavítását számos 'készítménnyel, amelyekben azelőtt hosszabb ideig hiány volt, mint például megjavult a hússal, ve^jal, a villanymosógéppel, televíziós készülékkel, rádiókészülékkel stb. való ellátás. Emellett azonban nem elégítették ki egyes árufajták iránti ker.esletet a meg nem felelő választék következtében, 'tiszta gyapjúszövetek, kis rádiókészülékek, nagyobb köbtartalmú motorkerékpárok stb). 1956 első felében az előzetes eredmények szerint eladtak: búsalisztből készült sütemény ri_i cukor hús vaj kávé felsőruha bőrcipő televíziós készülék mosógép jégszekrény kar- és zsebóra motorkerékpár 1956. június végén a 11 éves középiskolákon több mint 21 ezer tanuló és a szakiskolákon 33 ezer tanuló, ebből az ipariskolákon több mint 11 ezer és a mezőgazdasági szakiskolákon csaknem 5000 tanuló fejezte ue tanulmányai

1:. A népgazdas gba 7500 főiskolás kapcsolódik be, akik most végezték 1" ",8 ezer tonna 17,7 ezer tonna 140,

C ezer tonna 100,5 ezer tonna 24,1 ezer tonna 1568 tonna 8300 darab 86000 pár 18 100 darab 111300 darab 15 400 darab 123100 darab 26 000 darab 1955. első félévével szembeni növekedés 4 százalék 21 százalék 4 száz, .k 18 százalék 3 s/ázalék 20 százalék 37 százalék 1 százalék 30 százalék 28 százalék 22 százalék 5 százalék 20 .'zázalék el tanulmányaikat, közülük több mint 50 százalék technikai irányzatú iskolát végzett. A Csehszlovák Kö .társaság lakossánának szaporulata az 19 os év első felében 66 ezer személyt tett ki, vagyis a lakosság száma 13 223 000 ért el, ebből Szlovákiában 3 785 000. ÁLLAMI STATISZTIKAI HIVAXAt