Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-12 / 224. szám, vasárnap

Az Ukrán SZSZSZK népgazdaságának sikerei Moszkva, augusztus 11. (ČTK) — Az ukrán lapok közölték az Ukrán SZSZSZK statisztikai hivatalának jelentését a köztársaság népgazdasága fejlődése tervteljesítésének eredményéről az 1956. év első felében. Az ipari termelés félévi tervét 102 százalékra teljesítették. A múlt év első feléhez viszonyítva a beruházások terjedelme a népgazdaságban 5 százalékkal emelkedett. Több mint 600 nagy ipari vállalatot építettek, szerveztek át vagy bővítettek. Az Ukrán SZSZSZK vetési területe ez idén 32,5 millió hektárt tesz ki és az utolsó három *v folvamán 1 600 000 hektárnyival bővült. Pakisztán hat ellenzéki pártja egyesült Karadzsi, augusztus 11. (ČTK)' — Az elmúlt napokban Nyugat-Pakisztán hat ellenzéki pártja elhatározta, hogy egyetlen szervezetbe tömörül. E pártok az Azad Pakisztán, Szind Awani Mahaz, az északnyugati határmenti tartomány volt vörösingeseinek pártja, a Szind Hari, a Baluchistan Wrole Pakhoton és az Usztanian-Gul néppárt. Az amerikai kormány továbbra sem engedélyezi az újságírók útját a Kínai Népköztársaságba Washington. (ČTK) — Az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken egy sajtóértekezleten kijelentette. hogy a minisztérium nem szándékozik megváltoztatni határozatát, amellyel több élenjáró amerikai újság képviselőjének megtiltották a Kínai Népköztársaságba való utazást, ahová a kínai kormány hívta meg őket. A Christian Sience Monitor befolyásos amerikai lap nyílt levelet közölt az amerikai külügyminisztériumhoz, amely a közvélemény elégedetlenségét fejezi ki „az amerikai kormánynak a kínai-amerikai kapcsolatok rendezéséhez elfoglalt álláspontjával" szemben. Árleszállítás Kínában Peking, augusztus 11. (ČTK) — A kínai sajtó közlése szerint augusztus elején a Kínai Népköztársaság Liaonin tartományában leszállították epész sor közszükségleti cikk kiskereskedelmi árát. A kínai sajtó hangsúlyozza, hogy az árleszállítás azért vált lehetővé, mert a termelésben haladó munkamódszereket vezettek be és csökkentették az adminisztratív kiadásokat. Megegyezés a Pathet Lao-i harci alakulatok és a laoszi királyi kormány között Hanoi, augusztus 10. (ČTK) — A Pathet Lao-i alakulatok és Laosz királyi kormányának képviselői, akik Vientianban részt vettek a tanácskozásokon, augusztus 10-én záróülésre jöttek össze és közös nyilatkozatot írtak alá, amellyel kiegészítették az augusztus 5-i közleményt. A zárónyilatkozat lerögzíti, hogy a két tárgyaló fél egyetértett abban, hogy a Pathet Lao-i harci alakulatok tagjai és az ellenállási mozgalom volt résztvevőinek részvételével szabad pótválasztásokat tartsanak és koalíciós kormányt létesítsenek, amelyben helyet kaphat a Pathet Lao-párt is. Három napon belül a második kivégzés Algériában Az algíri börtönben csütörtökön reggel kivégeztek egy algériait. Három napon belül ez már a második kivégzés. Az elítéltet azzal vádolták, hogy május 17-én részt vett egy csendőr meggyilkolásában. A hír igen nagy izgalmat keltett Algírban. Hírügynökségi és sajtójelentések szerint Algírtól 50 kilométernyire délre. Tablat környékén algériai fegyveresek rajtaütöttek egy francia őrjáraton. Az összetűzés során 13 katona, köztük egy tiszt, elesett. A francia csapatok nagyarányú tisztogatási akcióba kezdtek. Összecsapásokat jelentenek Blida környékéről is ejtőernyősök és algériaiak között. A Lengyel Népköztársaság és az NDK kormányának nyilatkozata a Szuezi-csatorna kérdésében Varsó, augusztus 11. (ČTK). — A lengyel sajtóiroda közlése szerint a Lengyel Népköztársaság kormánya azzal a kampánnyal kapcsolatban, amelyet a három nyugati nagyhatalom indított a Szuezi-csatorna Társaság államosítására, valamint a Londonban augusztus 16-ára összehívott értekezlettel összefüggésben a következő nyilatkozatot adta ki: „A lengyel kormány a Szuezi-csatorna államosítását úgy értékeli, mint az Egyiptomi Köztársaság elvitathatatlan szuverén jogaiból eredő határozatot. Ezért a lengyel kormány kénytelen a három nyugati hatalom kormánya által indított kampányt úgy értékelni, mint meg nem engedett kísérletet arra, hogy nyomást gyakoroljanak egy olyan államra, amely jogait érvényesíti. A lengyel kormány kénytelen * ezt a kampányt úgy értékelni, mint olyan kísérletet, amely összeférhetetlen az Egyesült Nemzetek Szervezete alapszabálya második törvénycikkének 4-ik paragrafusával, amely kötelezi az ENSZ tagjait, hogy a nemzetközi kapcsolatokban ne folyamodjanak erőszakhoz, vagy olyan fenyegetődzésekhe% hogy erőszakot fognak alkalmazni. Ez a kampány növelte a feszültséget a Közel-Keleten. Az kétségtelen, hogy a Szuezi-csatorna Társaság magánvagyonának áflamosítása egyáltalán nem gátolja a csatornán való szabad hajózást. Általánosan ismert tény, hogy az egyiptomi kormány által nyújtott kezességet, a szabad hajózást az 1888-i konvenció első cikkelyének értelmében, teljes mértékben biztosítják és a csatorna államosítása óta a hajózás akadálytalanul tovább folyik. A lengyel kormány csodálkozását fejezi ki azon, hogy Lengyelországot, mint tengeri hatalmat nem vették fel az értekezlet résztvevőinek jegyzékébe. . . * * * Berlin, augusztus 10. — A Német Demokratikus Köztársaság kormánya nyilatkozatban foglalt állást a Szuezicsatorna államosításával kapcsolatban. „Az NDK kormánya azon a véleményen van — mondja a nyilatkozat —, hogy egy ilyen határozat meghozatala csupán az egyiptomi köztársaság kormányának Ítéletétől függhet, s mint ilyen, teljesen jogos". „Ilyen helyzetben az NDK kormánya nem tartja szükségesnek egy nemzetközi konferencia összehívását „a Szuezi-csatornán való szabad hajózás biztosítására". A Német Demokratikus Köztársaság kormánya mindamellett nem ellenzi egy ilyen konferencia megtartását, amennyiben biztosítják a Szuezi-csatornát használó minden állam részvételét és nem hoznak olyan határozatokat, amelyek sértenék az Egyiptomi Köztársaság szuverenitását. Ilyen konferencia összehívása esetén az NDK kormánya ragaszkodik ahhoz, hogy hívják meg őt is, mint a Szuezi-csatornát használó országot." A nyilatkozat ezután leszögezi, hogy: „Amíg Németország egysége nem áll helyre, és két német állam létezik egymás mellett, addig feltétlenül szükséges mindkét német állam részvétele a nemzetközi konferenciákon". Kairóban megelégedéssel fogadták a szuezi kérdésről szóló szovjet nyilatkozatot Áz egyiptomi közvélemény melegen üdvözli a szovjet kormánynak a Szuezi-csatorna ügyében közzétett nyilatkozatát. A szovjet kormánynyilatkozatot Egyiptomban nagy megelégedéssel fogadták és rendkívül fontos, nagy jelentőségű dokumentumnak tartják. A lapok hangsúlyozzák, hogy a szovjet kormány törvényes, Egyiptom szuverén jogaiból fakadó lépésnek tekinti az egyiptomi kormánynak a Szuezi-csatorna Társaság államosítására vonatkozó határozatát. Az egyiptomi sajtó nagy figyelemmel fogadta a nyilatkozatnak azt a részét is, amely szerint a szovjet kormány megengedhetetlennek tartja az angol és a francia kormány részéről Egyiptommal szemben foganatosított intézkedéseket és kihívásnak tekinti őket a béke ügyével szemben. Az Al-Ahram a következőket írja: „Oroszország bírálja a londoni értekezletet és elítéli Anglia és Franciaország erőszakos cselekedeteit, melyekkel nyomást akar gyakorolni Egyiptomra. A Szuezi-csatornának Egyiptom részéről történt államosítása törvényes lépés." Az Egyiptomból érkező hírek egyértelműleg azt tanúsítják, hogy az egyiptomi nép teljes mértékben támogatja a kormányt az ország politikai és gazdasági függetlenségének megszilárdítására irányuló intézkedéseiben. Augusztus 9-én Kafr-ed-Davarban, az egyiptomi textilipar legnagyobb központjában százezres gyűlést tartottak a kormánynak a Szuezi-csatorna államosításával kapcsolatos támogatására. Hasonló tömeggyűlést tartottak augusztus 9-én Gazában is. Nasszer elnökhöz továbbra is a levelek és táviratok százai érkeznek, különféle szervezetektől, intézményektől és egyes személyektől, amelyekben támogatásukról biztosítják Egyiptom kormányát a Szuezi-csatorna Társaság államosításának kérdésében. A Francé Presse jelenti, hogy augusztus 10-én este Kairóban a Felszabadulás-terén nagy tömeggyűlést tartottak, amelyen részt vettek a külföldi küldöttségek, főleg az Egyiptomban tartózkodó arab- és ázsiai országok küldöttségeinek képviselői is. A gyűlés felszólalói elsősorban azt hangsúlyozták, hogy Egyiptomnak elvitathatatlan joga a Szuezi-csatorna államosítása. A gyűlés részvevői számos határozatot hagytak jóvá, melyekben többek között elítélik azon imperialista törekvéseket, melyeknek célja Egyiptom belügyeibe való beavatkozás és amelyek durván megsértik a nemzetközi jogot és az Egyesült Nemzetek alapokmányát. Felhívják a gyarmati államokat, hogy szüntessék be agressziós fenyegetéseiket Egyiptommal szemben, vagy pedig bármilyen arab és izlám országgal szemben és kijelentik, hogy ezen országok népei készek szembeszállni bármilyen bűnös kísérlettel. Augusztus 15-ét általános sztrájk napjának hirdették ki valamennyi arab és izlám országban. Egyiptomi nemzeti felszabadító hadsereg alakul A Reuter jelenti, hogy Gamal Abdel Nasszer elnök dekrétumot adott ki a nemzeti felszabadító hadsereg létesítéséről. A hadsereg a nemzeti egyiptomi gárda alakulataiból, a Felszabadítás Szervezetének ifjúsági, alakulataiból, valamint 18—50 éves önkéntesekből fog állani. A nemzeti felszabadító hadsereg parancsnokságát Kamal ed-Dln Huszszein őrnagyra bízták. Az arab államok teljes mértékben támogatják Egyiptomot Szabri el Asszali szíriai miniszterelnök az amerikai nagykövettel folytatott megbeszélésén közölte, az arab országok „nem fogják tétlenül nézni", hogy a nyugati hatalmak bármiféle kísérleteket tegyenek a Szuezi-csatorna Egyiptomtól való elszakítására és „bitorlására". Asszali azt is kijelentette, hogy az arab államok törvénytelennek tartják a Iondoni értekezlet összehívását és nem fognak tudomásul venni egyetlen olyan döntést sem, amelyet az értekezlet a csatorna fölötti teljes egyiptomi szuverénitást érintően hoz. Bejrúti jelentések szerint Abdallah Jafi libanoni miniszterelnök fogadta a libanoni amerikai nagykövetet és közölte vele, hogy bármilyen fegyveres beavatkozást Egyiptom ügyeibe Libanon saját belügyeibe való beavatkozásnak tekintene. Hangsúlyozta, hogy az erőszak alkalmazására irányuló bármilyen kísérlet olyan tett, amely nem felel meg sem korszakunk szellemének, sem pedig az ENSZ alapokmánya szellemének. Jafi felkérte az amerikai nagykövetet, tolmácsolja az Egyesült Államok kormányának, hogy Egyiptom nem áll egyedül, és hogy a Szuezi-csatorna államosítását az egész arab világ támogatja. A Francé Presse hírügynökség tudósítójának jelentése szerint hasonló kijelentést tett Musztafa ben Halim líbiai miniszterelnök és külügyminiszter is. Indonézia kormányának nyilatkozata a szuezi kérdésről Dzsakartai jelentés szerint augusztus 9-én az indonéz kormány tovább folytatta a Szuezi-csatorna Társaság Egyiptom részéről történt államosításának megtárgyalását. A kormány elhatározta, hogy elfogadja a londoni konferenciára való meghívást, miután kiegészítő tájékoztatást kap a brit kormánytól és véleménycserét folytat Egyiptommal és más baráti ázsiai és afrikai országokkal. Szudibjo tájékoztatásügyi miniszter jelentette, hogy a konferencián Indonézia kormánya már a kormány előző nyilatkozatában leszögezett elve szerint fog igazodni, amely kimondja, hogy Indonézia elismeri Egyiptomnak a Szuezi-csatorna államosítására való jogát. A Reuter jelenti Bangkokból, hogy Tibul Szonggram thaiföldi miniszterelnök egy sajtókonferencián kijelentette, hogy a thaiföldi kormány elismeri Egyiptom szuverén jogát a Szuezi-csatorna államosítására. Indiai vélemény szerint Eden beszéde nem segíti elp a békülékenységet Az új-delhi sajtókommentárok tükrözik azt a mély csalódást, amelyet Eden beszéde az indiai fővárosban keltett, — jelenti az AFP. Parlamenti és politikai körökben hivatalosan „fagyos csöndbe" burkolóznak, általában pedig úgy vélik, hogy Eden szavai nem segítik elő a békülékenységnek azt a légkörét, amely nélkülözhetetlen a londoni értekezlet sikeréhez. Új-delhi vélemény s-er.nt a beszéd hangja nemcsak' arra volt alkalmas, hogy megmerc/.'t^ Ntsszer állásfoglalását, hanem arra us, hogy elkedvetlenítse az érte\3zleten részvevő nem nyugati hatalmakat. Angol-francia nyomás Svájcra Genf, augusztus 10. (TASZSZ) — An.int a Tribúne de Genéve <öz!i, Anglia és Franciaország berni nagykövetei a napokban felkeresték M. Petitpierre svájci külügyminisztert és Ph. Etter szövetségi tanácsost, hogy „felhívják a svájfi kormány figyelmét Argliának és Franciaországnak az egyiptomi akciókkal szemben foganatosított intézkedéseire." A lap véleménye szerint Anglia attól tar, hogy Egyiptcm a genfi, bázeli és zürichi bankokon keresztül elvégezheti azokat a pénzügyi műveleteket, amelyekre Anglia tilalmat hirdetett. A Iribune de Genéve a francia és az angol nagykövet e közös demarsat kommentálva azt írja, hogy „Sváj? nem vehet részt az angoI-franc:a blokádban", és Svájcnak be keli tartania „a gazdasági semlegesség elvét". * * * Brioni, (Tanjug). — Joszip BrozTito köztársasági elnök pénteken délelőtt Brioniban fogadta Husszein Ruzsdit, Egyiptom belgrádi nagykövetét. Ruzsdi nagykösret átadta Tito elnöknek Gamal Abdel Nasszer egyiptomi köztársasági elnök személyes üzenetét. Egyiptom törvényes fogai tagadhatatlanok Moszkva, (TASZSZ) — A moszkvai Pravda augusztus 11-i számában a fenti címmel közölt cikket, melyben a többi között a következőket írja: A sajtó közölte a szovjet kormánynak a Szuezi-csatorna kérdésében kiadott nyilatkozatát. Ez a fontos dokumentum, amelyet áthat a békére és vi ágbiztonságra való törekvés, reálisan és kimerítően értékeli mindazokat az eseményeket, amelyek jelenleg az egész világ közvéleményének középpontjában állanak. Amint ismeretes, az egyiptomi kormány nemrégen jogosan államosította a Szuezi-csatorna Társaságot. E határozat ellen, amelyet melegen támogat minden szabadságszerető nemzet, élesen szembehelyezkedtek mindazok a nyugati körök, amelyek még nem mondtak le az imperializmus elnyomó, gyarmati rendszerének visszaállítására irányuló terveikről. A cikk írója ezután a három nyugati hatalom londoni megbeszéléseivel foglalkozik, majd a megbeszélésekről kiadott nyilatkozatról a következőket írja: A nyilatkozat törvényellenes volta nyilvánvaló, ha figyelembe vesszük, hogy a Szuezi-csatorna Társaság megalakítása óta, sőt az 1866. évi egyezmény alapján is egyiptomi társaság. Az egyiptomi kormány hivatalosan kijelentette, hogy Egyiptom teljesen betartja a Szuezi-csatornán való szabad hajózást, amelyet az 1888. évi konvenció határozott meg. Ezért világos, hogy a három nyugati hatalmat nem a Szuezi-csatornán való szabad nemzetközi hajózás nyugtalanítja, hanem a gyarmati privilégiumok problémája Keleten. Elég rámutatni arra, hogy Nagy-Britannia és Franciaország kormánya az utóbbi na-. pókban durva és indokolatlan nyomást gyakorolt Egyiptomra, gazdasági megtorló intékedéseket tett, harci készenlétbe helyezte hadihajóit és őket a Szuezi-csatorna környékén összevonta stb. Az ilyen akciók fokozzák a feszültséget a közel- és a közép-keleti térségben. Ezeket a cselekadeteket nem tarthatjuk másnak, mint békeelllenes provokációnak. Nem lehet hallgatással eltérni Edennek, Nagy-Britannia miniszterelnökének nemrégen tartott rádióbeszéde felett sem, amelyben támadást intézett Egyiptom ellen, mentegette az egyiptomi kormányra gyakorolt nyomás politikáját. Természetes, hogy ezt a beszédet több országban, egyebek közt Nagy-Britanniában is bírálták. Számos brit munkáspárti képviselő bíráló kijelentést tett a brit kormányról. Az ap izgalom, amelyet a nyugati hatalmak a Szuezi-csatorna kérdése körül támasztanak, újabb bizonyítéka annak, hogy a gyarmatosítók nem akarják tiszteletben tartani a /iatal keleti-nemzeti államok jogait, azokat a jogokat, amelyeket e nemzetek szívós harccal vívtak ki. Másrészt azonban a keleti nemzetek mindazon tettei, amelyek függetlenségük és szuverenitásuk megszilárdítására irányulnak, mérhetetlen erkölcsi támogatásban részesülnek valamennyi békeszerető nemzet és állam, a világ minden becsületes embere részéről. A közvélemény felháborodása világszerte azon politika felett, amellyel egyes nyugati hatalmak megfélemlíteni igyekeztek Egyiptomot, arra kényszerítették ezeket a hatalmakat, hogy mesterkedésekhez folyamodjanak. A három külügyminiszter konferenciájának részvevői azt javasolták, hogy augusztus 16-ra Londonba nemzetközi értekezletet hívjanak össze a Szuezicsatorna kérdésében. Nagy-Britannia és Franciaország kijelentik, hogy a konferencia egyik célja lesz, hogy intézkedéseket dolgozzanak ki a csatorna-hajózásnak az 1888. évi konvenció szellemében való biztosítására. Amint a világsajtó hírül adja, a konferencia kezdeményezőinek igazi célja az, hogy revízió alá vegyék az egyiptomi kormány által történt államosítást. Ez azonban nyílt beavatkozást jelentene Egyiptom belügyeibe. Mint ismeretes, Na-jy-Britannia és Franciaország a konferencián keresztül akarja vinni a Szuezi-csatorna „nemzetközivé tételének" gondolatát, ami a valóságban azt jelentené, hogy megkísérelnék elvenni Egyiptomtól a csatornát és megfosztani az egyiptomi államot törvényes tulajdonától. Az ilyen durva beavatkozás kísérletét Egyiptom belügyeibe érthetően kategorikusan el kell utasítani. A cikk továbbá hangsúlyozza, hogy az értekezletet az Egyesült Nemzetek Szervezetének háta mögött hívják egybe, amit a jelenlegi körülmények között nem lehet normális állapotnak tartani. Hogy a konferencia jogerős határozatokat hozhasson, részt kell venniök rajta az 1888. évi konvenció összes részvevőinek és e részvevők utódállamainak, valamint több olyan országnak is, amelyeknek létérdeke a Szuezi-csatorna kérdésének megoldása. A szovjet kormány nyilatkozatában hangsúlyozza továbbá, hogy a Szovjetunió, mint a nemzetközi kérdések békés megoldásának védelmezője — tekintetbe véve azt, hogy a londoni nemzetközi konferencia lehetővé teheti. a Szuezi-csatorna szabad hajózásával kapcsolatos kérdések megoldásához vezető uta'c keresését, — elküldi képviselőjét az értekezletre. Amint a külföldi sajtó visszhangja tükrözi, valamennyi ország közvéleményének széles rétegei egyetértenek a szuezi kérdésben elfoglalt szovjet állásponttal, amely abból a törekvésből indul ki, hogy elősegítse valamennyi nemzetközi problémának az összes állam szuverén jogai tiszteletben tartásán alapuló, egymás belügyeibe való be nem avatkozás és az egyenjogúság elvén alapuló megoldását. A szovjet nyilatkozat nagy elégedettséget keltett Egyiptomban. Az egyiptomi sajtó megjegyzi, hogy ez a nyilatkozat rendkívül fontos dokumentum. „A küszöbönálló londoni konferenciára adott szovjet válasz — írja a Telegraf című libanoni lap — a leghatékonyabb megnyilvánulása nemcsak Egyiptom védelmének, hanem mindazon többi arab országok védelmének is, amelyek függetlenségüket oltalmazzák és az imperializmus ellen harcolnak. Szívünk mélyéből üdvözöljük a Szovjetunió nyilatkozatát". A szovjet emberek forrón támogatják a szovjet kormány nyilatkozatát és remélik, hogy a Szuezi-csatorna kérdésében az államok kormányai megfontoltan és előrelátóan cs-.'i<j

k szenek és tartózkodnak olyan cselekedetektől, amelyek nem kívánatos következményekkel járhatnak. Valamennyi ország népeinek kötelessége — fejeződik be a moszkvai Pravda cikke — megvédelmezni az egyiptomi állam szuverenitását. Morális és jogi szempontból egyaránt Egyiptom oldalán van az igazság. O J S 7 f) f, 1956. augusztus 12.