Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-09 / 221. szám, csütörtök

Vildg proletárjait egyesüljetek! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. augusztus 9. csütörtök 30 fillér IX. évfolyam, 221. szám, Mit várunk a nemzeti bizottságoktól? Pártunk országos konferenciája egész sor olyan lényegbevágó kér­dést tárgyait meg és foglalt ha­tározatba, amelyeknek megvaló­sítása az állam életében döntő változást jelentenek. Ezek közé tartoznak a nemzeti bizottságok jogkörének bővítéséről elfogadott fontos intézkedések. A nemzeti bizottságok az állami tervvel össz­hangban különösen a mezőgazda­ság, helyi gazdálkodás, iskolaügy, kultúra és egészségügy szakaszán dönthetnek végleges érvénnyel. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók leg­szélesebb rétegeinek képviselői, a nemzeti bizottságok tagjai, legjobb belátásuk szerint, a helyi viszo­nyokat figyelembe véve, a helyi forrásokat kihasználva irányíthat­ják a község, járás, kerület életét. Nemcsak a nemzeti bizottsági tagok, hanem valamennyien öröm­mel és nagy elégedettséggel fo­gadtuk pártunknak ezt a nagy­fontosságú kezdeményezését és amint ez a vita során kiderült, régi és indokolt kívánsága volt a dol­gozóknak, hogy nagyobb önálló­sággal felruházva bátrabban' cse­lekedhessenek és dönthessenek községük, járásuk, kerületük prob­lémáiról. Hiszen természetes, hogy az ember jobban szívén viseli, éle­sebben-mégfigyeli, mi történik sa­ját portáján és ha adva van a le­hetőség, igyekszik a legcélszerűb­ben kihasználná polgártársai és a maga javára. A nemzeti bizottsá­gok előtt óriási lehetőség és új távlatok nyíltak. Most már tőlük függ, milyen mértékben élnek ve­le. Jogkörük bővült, de ezzel pár­huzamosan nőtt felelősségük is egyrészt választóikkal, másrészt népi demokratikus államunkkal szemben. A lakosság bizalmát és törvénybe iktatott jogukat csakis megfontolt, meggondolt jó mun­kával érdemelhetik ki. Feltesszük a kérdést, megállhat­ják-e helyüket a nemzeti bizott­ságok ebben az új, gyökeresen megváltozott helyzetben a lakos­ság széleskörű támogatása nélkül? A válasz egyszerű. Nem. És ennek a nemzeti bizottságok is tudatában vannak. Mert milyen célt követett az államapparátus decentralizálá­sa, a nemzeti bizottságok jogköré­nek bővítése? Csak azt, hogy csök­kentsük a bürokratizmust, egysze­rűsítsük le és könnyítsük meg az egyes ügyek elintézését? Kétség­telenül ez is egyik szempont volt. De pártunkat főleg az a kívánság vezérelte, amikor a nemzeti bi­zottságok hatáskörének, döntési jo­gának bővítését javasolta, hogy a nemzeti bizottságokon keresztül a dolgozók legszélesebb rétegeit be­vonja és érdekeltté tegye az ál­lamigazgatásban, hogy a dolgozók tapasztalatait, ismereteit felhasz­nálva irányítsák a nemzeti bizott­ságok a község, járás, kerület éle­tét. Régi közmondás, hogy több szem többet lát Minél többen for­dulnak a nemzeti bizottságokhoz konkrét javaslatokkal, megfigyelé­sekkel, tanácsokkal, annál bizto­sabb, hogy az államhatalom helyi szervei feladatukat közmegelége­désre végzik el. A nemzeti bizottságoknak tehát feltétlenül szükségük van a lakos­ság széleskörű támogatására, és ahol ez még nem történt meg, meg kell szervezni. A nemzeti bizott­ságok jogkörének bővítése, ha nincsenek meg az előfeltételek, üres szóvá válik. A legfontosabb előfeltétel pedig a lakossággal va­ló szoros együttműködés. így a nemzeti bizottsági tagok elsősor­ban saját munkájukat könnyítik meg, továbbá olyan szilárd kap­csolatot teremtenek polgártársaik­kal, amely az idők folyamán ész­revétlenül a tervszerűből magától értetődővé, baráti, elszakíthatatlan kapoccsá alakul át. Ha ez sikerül, akkor az eredmény sem maradhat el. Tudjuk azt, hogy egy nap alatt nem lehet csodákat tenni, hogy a nemzeti bizottsági tagok néhol még mindig a felülről jövő kez­deményezésre várnak, hogy szinte hihetetlennek tűnik nekik, hogy saját maguk dönthetnek olyan esetekben, amelyekben még nem régen többszörös jóváhagyásra volt szükség. Ezeknek az<t mond­hatjuk, hogy pártunk, kormá­nyunk és a dolgozó tömegek tel­jes bizalommal viseltetnek a nép képviselői iránt, elvárják önálló kezdeményezésüket, alkotó tevé­kenységüket. Népi demokratikus rendszerünk oly mértékben meg­szilárdult, hogy szükségtelenné vált az eddigi nagyfokú centrali­záció. A nemzeti bizottsági tagok pedig a választások óta túlestek a tűzpróbán, túlnyomó többségük politikai színvonala lényegesen emelkedett és érdemesek arra, hogy az állam szélesebb jogkörrel ruházza fel őket. Ha a választott szervek bátor öntudatossága választóink őszinte segíteniakarásával párosul, ha maguk mögött tudják a dolgozók széles aktívájának támogatását, akkor a kitűzött cél — a falvak és városok lakói gazdasági és kul­turális színvonalának emelkedése — gyorsabban, mint gondolnánk, kézzelfogható valósággá válik. A bojnicei vár alatt r ': A prievidzai Prien stav vállalat dolgozói folytatják a bojnicei vár alatt egy nagyméretű korszerű kórház építését. Az új k rliáz 63 milli'5 korona befektetéssel épül. A júniusban megkezdett alapásási munkálatok folyamán már 51 ezer köbméter főidet ástak ki. Képünk a kórház fő­épülete alapjainak ásásánál készült és Ľudovít Turan, valamint Michal Ozimák kotrógépkezelők munkáját mutatja be. MÁSODIK ÖTÉVES tervünk hét új kokszoló felépítésével számit. Három kokszolót a kunčicei Klement Gottwald Üj Kohó számára építenek. Az első építése már javában folyik. A kokszoló építői három nappal lerövidítették vállalásukat, hogy művük jövő év január elsején már gyárthassa a kokszot. Baloldalt: a hegesztők darukat használnak, hogy teljesíthessék a napi harmonogrammot. Jobboldalt: a szerelők folyamatos munkamódszert vezet­nek be az egész építkezésen. Ehhez azonban szükséges volt, hogy a samottozók határidő előtt fejezzék be mun­káujkat. A samottozók helyt álltak és teljesítették feladatukat. *iiaiiBM*iiB<*aKafiai!Br!aif*iiv:iafiBiiaitaiiaii*i)aiiaiiaitatiaiiaiiatiai[Bi!ciii!i>i>>ni!iB!iBiiBiiaiiBttaiisiiaitaifa>iaitBiia[isiiaiia!!aiisiiaii iiaiiiiiiiiiiiiMiMiiiiiiiiiiiiiiiinii-ľiririiiiiiiiMiiiiinni ľiiuii:iiir Eddig nem közölt LENIN-dokomentumok (5—6-ik oldal) __ * — A VASUTASNAP ELŐTT A Bratislavai Vasútigazgatóságon mindennap újabb szocialista kötele­zettségvállalóikat jelentenek be, melyek teljesítésével üdvözlik a bra­tislavai vasutasok ünnepnapjukat, a vasutasnapot. A vasút;'ál lom ások, moz­donycsarmokok, pályakarbantartók és a többi alkalmazottak megteremtik a feltételeket az üzemvitel gazdasá­gosságának további emelésére, a vo­natindulások menetrendszerinti pon­tosabbá tételére és az őszi és téli csúcsmunkák elvégzésére. Növekszik az EFSZ-lagok jövedelme TÖBB MINT 410 MILLIÓ bevételük volt Szlovákiában az egysé­ges földmúvesszövetkezeteknek az 1956. esztendő első felében. Ez azt bizonyítja, hogy az EFSZ-ek évről­évre jobban gazdálkodnak, nagy hek­tárhozamokat érnek el, növelik az ál­lattenyésztés hasznosságát. Egyszóval a közös, nagyüzemi gazdálkodás sok­kal jövedelmezőbb, mint az egyéni földművelés. Az első félévben a szövetkezetek túl­nyomó része meglelte számítását, hi­szen 5 MILLIÓ 818 EZER KORONÁVAL TÖBB A BEVÉTELÜK Szlovákiában az EFSZ-eknek, mint ahogyan tervezték. Az EFSZ-ek félévi jövedelme összesen 412 millió 181 ezer korona. Szép összeg ez, jóval több, mint az előző években. Mindez úgy vált lehetővé, hogy országszerte egy­re nagyobb tért hódít a szövetkezeti mozgalom, a szövetkezetek esztendő­ről- esztendőre mindinkább elsajátít­ják a nagyüzemi gazdálkodás haladó formáit, gazdaságosan kihasználják a gépek erejét, trágyázással, műtrágyá­zással javítják a talaj termőképessé­gét. Az EFSZ-tagok határtalan szor­galmának, a szakszerű gazdálkodásnak tudható be tehát, hogy az idén A MÜLT ÉVIHEZ VISZONYÍTVA TÖBB MINT 50 M1ĽLI0 KORONÁVAL NÖVEKEDETT az EFSZ-ek összbevétele. Természete­sen, ha nagyobb a bevétel,-több jut a szövetkezeti tagoknak a munkaegysé­gekre is. A szóbanforgó időt számít­va Szlovákiában 23 millió 547 ezer ko­ronával többet osztottak előlegképpen a ledolgozott munkaegységekre, mint a múlt esztendő ugyanezen időszaká­ban. Ez az eredmény arról tanúsko­dik, hogy egyre több azoknak a szö­vetkezeti tagoknak száma, akik becsü­lettel teljesítik a közösség iránti fel­adataikat, amit legjobban bizonyít az a tény, hogy az első félévben csupán előlegképpen 164 MILLIÓ 587 000 KORONÁT KAPTAK A MUNKAEGYSÉGEKR E _ Szlovákiában a szövetkezetek tagjai. Az. első félévben Bratislava és kör­nyékének szövetkezetei dolgoztak a legjobban, s túlteljesítették pénzügyi tervüket a žilinai, a bratislavai, a kas­sai. és a prešovi kerület szövetkezetei. Egyedül a nyitrai és a Banská Byst­rica-i kerületbeli EFSZ-ek nem telje­sítették a pénzügyi tervet. Versenyeznek a példás vasútállomásért A fontos leopoldovi vasúti csomó­pont dolgozóinak kollektívája már a vasutasnapra való intenzív előké­szület jegyében él. Erről tanúskodik a kék hadseregünk tiszteletére adott kötelezettségvállalások teljesítésére kitűzött szocialista munkaverseny. A leopoldovi vasutasok összesen 920 egyéni, 19 kollektív és 1 össz­üzemi kötelezettségvállalást fogad­tak el. Teljesítésükkel megjavítják az érkező személy- és tehervonatok grafikonját. A tranzátókocsik artóz­kodását a harmadik negyedévben 1,5%-kal csökkentik, az állomási és tolató dolgozók a harmadik negyed­évben balesetek és sétülések nélkül 90 000 vasúti kocsit tolatnak, Érté­kes kötelezettségvállalásokat fogad­tak el a csornagfelrakók. váltóőrök stb. A leopoldovi vasutasok főként a munkaszervezés megjavításával akar­ják elérni, hogy a példás vasútállo­mások közé tartozhassanak. iniiiindiiniüiiiininriiiiiiiiiiK Aratás, cséplés, gabonabegyűjtés nuinii'iiiiiiiuiiiiniiitniiiiniiii i 3000 cséplőgép dolgozik Szlovákiában I az augusztus 5-1 jelentés szerint. | A cséplőgépek általában — egyes | kivételektől eltekintve — jól dol­| goznak, jobb a munka megszer­1 vezése, s ennek eredményeképpen f a fenti időkig Szlovákiában a trak­| torállomások 108 598 tonnával több | gabonát csépeltek el, mint a múlt = esztendő ugyanezen időszakában. I Eddig az időig már 99 szövetkezet I és 66 ezer egyénileg gazdálkodó = paraszt fejezte be a cséplést. A cséplés eredményei alapján a | déli járásokban így alakulnak az I átlagos hektárhozamok: somorjai i és vágsellyei járás 25, szenei 24 és I fél; a zselízi járásban 24 mázsás | az átlagos hektárhozam gabona­§ félékből. Ekecsen befejezték a szalmagyüjtést A szalmagyújtési verseny a ga­? lántai és a komáromi járásokban | nagy visszhangra talált. Az EFSZ­i ek közül elsőnek a komáromi já­; rásbeli ekecsi szövetkezet jelen­I tette, hogy befejezték a kombáj­| nok után a szalmagyüjtést. Eddig a traktorállomások 36 000 í hektárról gyűjtötték össze a szal­| mát, tehát 13 ezer hektárral na­| gyobb területen, mint a múlt esz­= tendő ugyanezen napjaiban. Kelet-Szlovákiában a jó felkészültség és a trak­torállomások dolgozói becsületes munkájának eredményeként az idén sokkal gyorsabban végezték el az aratást, mint az elmúlt évek alatt. Már csak az északi járá­sokban lehet látni aratatlan gabo­naféléket, ott is elvétve. Az ara­tással egyidejűleg folyt a tarló­hántás és a másodnövények veté­se. Jelenleg javában folyik a behordás és a cséplés. Noha már mindenhol felzúgtak a cséplőgépek, a begyűjtés eddigi eredményeivel nem lehet megelé­gedni. Míg a kassai kerületben augusztus 6-ig 3,4 százalékra áll a gabona begyűjtése, addig a pre­šovi kerületben 0,95 százalékot ér­tek el. A kassai kerületben a revúcai járás vezet 15,6 százalékos terv­teljesítéssel. Utána Királyhelmec következik 8,8 százalékkal, majd Szepsi 8,3 százalékkal, A Ieqgven­gébben halad a begyűjtés a kas­sai járásban, ahol 1 százalékot, valamint a sečovcei járásban, ahol 1,6 százalékot értek el. Ha figyelemmel kisérjük a pre­šovi kerület egyes járásait, azt látjuk, hogy a nagykaposi járás­ban ugyancsak lassan halad a be­gyűjtés. Annak ellenére, hogy a beérés és az aratás egyidőben van a királyhelmeci járással, Nagyka­poson ez idő szerint még csak 1,6 = százalékra állnak a begyűjtéssel. § A lemaradás oka főként az, hogy | a GTÁ nem gondoskodott idejében 5 a cséplőgépek kijavításáról, s nem | egy esetben előfordul, hogy már | csépelni kellett volna és cséplő- | gép nem volt. Ugyanakkor öröm- | teljes tény, hogy mind a szövet- f kezetek, mind az egyéni gazdái- | kodók az első gabonát a cséplő- ? géptől szállítják az állami raktár- | ba. | A szocialista munkaverseny | kiszélesítésével gyorsítják meg a begyűjtés üte- | mét a kassai kerületben, hogy bát- | ran helyt állhassanak a Banská | Bystrica-i kerülettel folytatott ver- f senyben. A királyhelmeci járás a | hagyományokhoz híven a szepsi š járást hívta begyűjtési versenyre. | Az előbbi járásban elhatározták, | hogy 5 nappal lerövidítik a be- = gyűjtési határidőt. A rozsnyóiak a 1 kassai járást hívták versenytársul, | amely 93 községével a kerület leg- | nagyobb járása. | A begyűjtési dolgozók a be- = gyűjtési terv sikeres teljesítése 1 érdekében elmennek a falvakba, § beszélgetnek a dolgozó parasztok- i kal, elmondják a más községek- | ben elért kiváló eredményeket, | hogy ezzel is gyorsítsák a beadási | tervek teljesítését. | uiiiiiii^itiiHf :ina!ni!iniir>!ian*iiatran«iiaii(n(iriniimiil[Taninai[Witi!iinsn*naniiia[ii)i>intri(fajiiiii[tini(ra* iiiiiiiiiiiiitatiitiaiiiMiiiiiiinifiiisiiKSiiniiiaiiiiiiiiiniiiiniftiuiniiiiiiiiiininaaj^c

Next

/
Thumbnails
Contents