Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-04 / 216. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. augusztus 4. szombat 30 tUIér IX. évfolyam, 216. szám. Zúgjanak a cséplőgépek Olyan jó nyár, kedvező időjárás régen volt már a termésbetakarí­tásra, mint az idén. Az aratás megkezdése óta nem volt hosszan­tartó esőzés, minden épkézláb em­ber kinn szorgoskodhatott a föl­deken, s a gépek erejét is gazda­ságosan kihasználhatták az idei gazdag termés betakarítására. A termés jó, kiváltképpen az ősziek­ből. A június hó végéig kicsépelt gabonamennyiség alapján 24 má­zsás az átlagos hektárhozam. Az olyan állami gazdaságokban, EFSZ-ekben pedig, amelyekben a vetés után is állandóan gondozták, ápolták, hengerelték, fogasolták, műtrágyázták a növényzetet, re­kordtermést értek el. A kissárói EFSZ-ben is a jó agrotechnikának köszönhetik, hogy búzából csak­nem 50 mázsát takarítottak be hektáronként. Az eddigi eredmények tehát azt mutatják, hogy a föld gazdagon fizeti vissza a reá fordított fárad­ságot. S hogy a bő termésből mi­nél kisebb légyen a szemveszteség, igyekeznünk kell nemcsak az ara­tással, hanem a csépléssel is, hogy minél előbb zsákba, magtár­ba kerüljön az új termés, az or­szág kenyere. Az idén kétszeresen nagyobb figyelmet kell szentelni a cséplésnek, mint a múlt eszten­dőben. Elsősorban azért, mert igen gyors ütemben kellett, hogy vé­gezzük az aratást, mivel a gabona túlságosan gyorsan, úgyszólván egyszerre kasza alá érett, s így minden erőt az aratásra kellett összpontosítani, másodsorban az a tény, hogy az idén jóval keve­sebbet aratnak le kombájnnal a tervezettnél, azt jelenti, hogy sok­kal több gabona kerül majd a cséplőgép dobjába az aratógéppel learatottból. Most tehát az a követelmény, hogy minden egyes faluban, ál­lami gazdaságban, EFSZ-ben úgy szervezzék meg a cséplési mun­kát, hogy zökkenőmentesen halad­jon a gabona kicséplése. A trak­torállomásokra az a szerep hárul, hogy jól osszák szét a cséplőgé­peket; a mozgóműhelyek kezelői, javítómunkásai kísérjék állandóan figyelemmel a gépeket, hogy mi­nél kisebb legven az üzemzavar, s minél kevesebb a gépállás, üd­vös. ha a cséplésnél is megszer­vezik a két műszakot, sőt ahol le­hetséges, három váltásban, korán­tól későig zúgjanak a cséplőgépek. Sürgős, igen sürgős a gabona cséplése! A hetekig tartó száraz­ság következtében annyira száraz már a kalász, hogy a szemek szin­te kinn ülnek rajta. Az ilyen ga­bonát a gép tisztán kicsépeli, úgyszólván az utolsó szemig ki­veri a magot, ha a gépész helye­sen állítja be a dobkosarat, a forgódob fordulatszámát, s ha egyenletesen rakják a gépbe a kévéket Ellenben nagy vesztesé­gek származhatnak abból, ha kés­lekedünk a munkával, akkor is, ha tovább tart a szárazság, akkor is, ha esős napok köszöntenének be. A gabona túlszáradása követ­keztében a hordáskor nagyobb a szemveszteség, s ha ez eléri a Befejeződött a Szlovák Nemzeti Tanács ülésszaka 8—10 százalékot, országos méret' ben több tonna gabona mehet tönkre. Eső beálltával pedig az a veszély fenyeget, hogy a gabona könnyen kicsírázik. Csírázott ga­bonát — ezt minden dolgozó pa­raszt tudja — pedig igen ne­héz csépelni és ha túlságosan kifejlődik az új hajtás, a cséplő­gép dobja egyáltalán nem veri ki a magot. Örvendetes, hogy aratás idején — kivéve a kombájnnal való ara­tást — az idén jobban dolgoztak a traktorosok. A vezetők részéről is jobb, nyugodtabb volt az irá-_ nyitás, kevesebb volt a kapkodás, idegeskedés. Ilyen jó munkát kö­vetel a cséplés is. Meg kell, hogy szűnjön az a helytelen nézet, me­lyet a traktorállomásokon vallanak: „Fontos, hogy az aratást gyorsan befejezzük, a csépléssel már rá­érünk." Ilyen „ráérünk"-ből adód­nak, s adódtak a múlt évben is a legnagyobb hibák, károk, hiszen a cséplés elhúzódott egészen szep­tember közepéig, sőt, amikor már eljött az őszi betakarítás ideje, még tovább kitolódott a cséplés. A lucerna s egyéb magvak csép­lését sok helyütt csaknem a téli hónapokban végezték. A traktor­állomásokon dolgozó kommunis­táknak, az üzemi pártszervezetek­nek .szemmel Kell kísémiök a cséplés menetét Jó szóval, a hi­bák feltárásával, s azok megszün­tetésével harcolniok kell a mun­kák sikeréért, s példás magatar­tásukkal a cséplés gyors befeje­zésére kell törekedniük. Nem kis feladat hárul a kommunistákra az olyan esetekben is, amikor von­tatottan halad a munka, rossz a gép, mert i!>en esetek is előfor­dulnak. A somorjai járásbeli Csö­lösztőn két hektárnyi árpa kicsép­léséhez 3 gépet kellett beállítani, mert hol az egyik, hol a másik romlott el. Pincre, a losonci járás egyik falujába olyan cséplőgépet küldött a traktorállomás, amely­ben még a múlt évi cséplés ma­radványai voltak. Kétségtelen, a traktorállomások igen nagy segít­séget nyújtanak a szövetkezete­seknek, de az efféle „segítségből" nem kér egyetlen dolgozó paraszt sem. Az északi járások traktorál­lomásainak javítómunkásai okul­hatnak ezekből a példákból. Még a cséplés megkezdése előtt nézzék át a gépeket, hogy a legnagyobb munkák idején kifogástalan álla­potban, üzemképesek legyenek. Joggal állithatjuk azonban, hogy a traktorállomások túlnyomó része jól felkészült a cséplésre. A nagy­mányai traktorállomás Zsitaván doľgozó cséplőgépei kifogástalanul működnek. Az EFSZ tagjai elé­gedettek hiszen van olyan nap, hogy 300 mázsa gabonát is kicsé­pelnek. A nagyobb EFSZ-ekben, ahol több cséplőgép is dolgozik, előrelendíti a munkát, ha a cséplő­csoportok versenyeznek egymás­sal. Keljenek versenyre az idén is a csépló'esJoportok, hogy a sike­res munka örömével, tele kamrák­kal, bőséges kenyérnekvalóval gaz­dagodjon az ország. A Szlovák Nemzeti Tanács pénteken, augusztus 3-án 16. ülésén František Kubač, az SZNT elnöke vezetésével tovább folytatta tanácskozásait. Az ülésen részt vettek a meghívott küldöttségek és vendégek. Az ülés programjának első pontja Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke által csütörtökön, augusztus 2-án a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén előadott programnyilatkozatáról szóló vita volt. A vitában felszólaltak Ján Krbavec, Rudolf Benčurik, Viktor Strmeň, dr. Miloš Krno, Ondrej Súlety, Mária Va­culiková, Dénes Ferenc és Pavol Hudec, a Szlovák Nem­zeti Tanács képviselői. A vita után a Szlovák Nemzeti Tanács egyhangúlag jóváhagyta a Megbízottak Testüle­tének programnyilatkozatát. A tárgyalások további részében az SZNT képviselők jó­váhagyták az elnökség javaslatát a Szlovák Nemzeti Ta­nács bizottságainak összetételében tett változtatásokra, melyet Jozef Mjartan, az SZNT alelnöke ismertetett. Milan Rázus képviselő és társainak javaslatára a Szlo­vák Nemzeti Tanács egyhangúlag és vita nélkül elfogadta az SZNT törvényét, mely szerint megváltoztatják és kiegé­szítik a Szlovák Nemzeti Tanács munka- és tárgyalási rendjét. E javaslat előadója dr. Ivan Štefánik képviselő volt. A Szlovák Nemzeti Tanács ezután Jozef Tokár képviselő és társainak javaslatára vita nélkül egyhangúlag jóvá­hagyta az SZNT-nek a Szlovák Nemzeti Tanács törvény­gyűjteményére vonatkozó törvényét, melynek javaslatát Jozef Hojč, képviselő előadó ismertette. A program kimerítése után František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke befejezettnek nyilvánította a Szlovák Nemzeti Tanács ülését. A Szlovák Nemzeti Tanács képviselői annak tudatában fejezték be e történelmi ülést, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testülete jogkörének bővítése — mint Viliam Široký miniszterelnök kormánynyilat­kozatában kijelentette — jobb feltételek megteremtését jelenti Szlovákia és az egész állam gazdaságának és kul­túrájának tervszerű fejlesztésében és további lépést je­lent a köztársaság egységének megszilárdításában, vala­mint mindkét nemzetUnk testvéri kapcsolatainak elmé­lyítésében. Vita a Megbízottak Testületének programnyilatkozatáról Ján Krbavec képviselő felszólalása A Szlovák Nemzeti Tanács jelen ülését joggal sorozhatjuk népünk éle­tének legjelentősebb eseményei közé. A szlovák nemzeti szervek jogkö­rének kibővítése nem formális dolog. Szlovákia gazdaságának és kultúrájá­nak szükségleteiből és követelményei­ből fakad. Fő értelme, hogy széles utat nyisson a nép teremtő erejének, kezdeményezésének és még jobban meggyorsítsa a szocializmushoz ve­zető utunkat. Szlovákia dolgozó népe a felszaba­dulás óta átütő sikereket ért el a gazdaság és kultúra fejlesztésében, mivel a cseh munkásosztály és dol­gozó nép testvéri segítségére támasz­kodott. Falvainikban a kis- és közép­parasztok az EFSZ-ekben lelik meg helyüket, melyek megváltoztatják fal­vaink és a dolgozó parasztság életét. Nem ritka jelenség, hogy a szövetke­zeti tagok háztartásaiban új lakásbe­rendezést, mosógépeket, hűtőszekré­nyeket, rádiókat, motorkerékpárokat, sok helyütt gépkocsit és más vívmá­nyokat látunk, melyek az emelkedő életszínvonalról tanúskodnak. A trak­torállomások széles hálózata segít a szövetkezeti tagoknak és földműve­seknek a gazdasági termelés növelé­sében. A gazdaság fejlődésével együtt halad a kultúra és tudomány párat­lan fejlődése is. A meggyőző tények ezrei világosan arról beszélnek, hogy Szlovákia boldog jövője a cseh or­szágrészek dolgozó népével való meg­bonthatatlan egységben van. Népünk a szlovák nemzeti szervek jogkörének és felelősségének kibő­vítésétől joggal elvárja munkájuk alapvető javulását is. A túlmérete­zett centralizmus megszüntetésével sokkal gyorsabban és rugalmasabban lehet megszüntetni az egyes reszor­tok munkájában felmerülő fogyaté­kosságokat. Szükséges azonban, hogy a megbízott elvtársak és a megbízot­ti hivatalok többi vezető dolgozói mélyrehatóbban ismerjék az üzeme­inkben és falvainkon felmerülő ne­hézségeket és operatív módon meg­oldják őket, hogy teljes mértékben kihasználják és érvényesítsék az al­kotmánytörvényben lévő döntési jo­got. Ily módon szüntelenül erősödik dolgozó népünk bizalma nemzeti szer­veink iránt. A vezető gazdasági dolgozóknak a dolgozó tömegekkel való rendszeres kapcsolata, nehézségeik és problémá­ik megismerése lehetővé teszi a cse­kély kezdeményezés és elégtelen fe­lelősségérzet miatt felmerült hiányos­ságok gyorsabb megszüntetését, mind a megbízotti hivatalokban, mind a kerületi és járási nemzeti bizottsá­gokban. Hasonlóképpen a Szlovák Nemzeti Tanácsra és reánk képviselőkre is sokkal magasabb igények hárulnak a kibővített jogkör mellett. Nem elegen­dő csupán a határozatokat és a tör­vényeket elfogadni, de meg is kell magyarázni a dolgozóknak és ellen­őrizni teljesítésüket. Ilyen értelemben emelkedik a felelősségünk választóink előtt., A Megbízottak Testületének nyilat­kozata teljes mértékben kifejezi né­pünk érdekeit és megérdemli támo­gatásunkat. Népünk teljes bizalmat szavaz az új Megbízottak Testületé­nek és ezért a programban és a má­sodik ötéves terv irányelvében kitű­zött feladatokat nagy lelkesedéssel, és kezdeményezéssel fogja megvalósí­tani. Rudolf Benčúrik képviselő felszólalása Érdemes sörárpát termelni Az egvhSzmardti szövetkezete sek már jűliu6 20-án teljesítették a ga­bonabeadás 'kat. Búzából 527 mázsát, árpából 2Ô1 mázsát vittek a Felvá­sárló Üzem raktárába kötelező be­adásra. Ezen felül kiegyenlítették a GTÄ-nak járó gabonatartozásukat s erre a céira 98 mázsa gabonát ad­ták az elvégzett munkáért Terven felül állami felvásárlásra 274 mázsa elsőosztályú sötárpát ad­tak, amiért 63 754 koronát kaptak. Több mint 300 mázsa takarmányár­pát vásárolhatnak 21000 koronáért, tehát érdemes sörárpát termelni. < • Hoksiša J,- Ipolyság. Tisztelt Szlovák Nemzeti Tanács! A szlovák nemzeti szervek jogköré­nek kibővítése mindnyájunk számára fokozottabb felelősséget jelent és ezt a felelősséget nekünk képviselőknek választóink tudatába és szívébe is át kell ültetni. Eddig a választókörzetek­ben folytatott felvilágosító munkánk­kal biztosítottuk az összes feladatok teljesítését. Mostantól kezdve felelős­séget viselünk a gazdasági életünket irányító számos törvény megalkotásá­val és megszavazásával is. Még jobban tudatosítanunk kell azt, hogy az alkot­mány és a törvények őrei vagyunk, olyan tényezők, akiknek figyelemmel kell kísérnie a törvények és intézke­dések gyakorlati átültetését és gya­korlati megnyilvánulásait. Egyúttal tö­rődnünk kell azzal, hogy választóink helyesen értelmezzék és értsék a tör­vényeket és intézkedéseket. Ezzel jó munkát végzünk, mely nagy segítséget fog jelenteni a Megbízottak Testülete és a Szlovák Nemzeti Tanács közötti új kölcsönös viszony kialakításában. Ma különösen tudatosítanunk kell azt a tényt, hogy olyan testület vagyunk, mely az államhatalom hordozója Szlo­vákiában és ezért segítenünk kell azon szerveknek, melyek az államhatalom végrehajtói Szlovákiában. Feltétlenül szükséges, hogy a szlo­vák nemzeti szervek jogkörének kibő­vítésére vonatkozó intézkedések és kormányunknak a nemzeti bizottságok jogköre további decentralizálására vo­natkozó intézkedései visszatükröződje­nek képviselői tevékenységünkben is. Bratislavai kerületünk fejlődésében az utóbbi időben szép sikereket értünk el gazdasági életünk minden szaka­szán. Kerületünk iparában az ipari ter­melés tervét az első félévben 100,9 százalékra teljesítettük. Az ipari termelési terv első félévi legjobb teljesítését a . Finomgépipari Minisztérium vállalatai érték el 107,2 százalékos tervteljesítésükkel. E figyelemreméltó sikerek mellett kerületünk elmaradt az ipari termelési terv teljesítésének olyan fontos sza­kaszain, mint pl. a nehéz gépipar, melynek tervét csupán 97 százalékra teljesítettük. A mezőgazdasági termelés szakaszán is jelentős sikereket értünk el brati­slavai kerületünkben. A párt tavaly júliusi ülése óta 4461 új tag lépett az EFSZ-ekbe. A kis- és középparasztok 41 új szövetkezetet alakítottak 17 ezer hektárnyi földterülettel. A szövetkeze­tek gazdálkodása a múlt évhez viszo­nyítva alapvetően megjavult és jelen­tősen emelkedett az állattenyésztési termelésből nyert jövedelem is. Az oszthatatlan szövetkezeti alapokba 1200 000 koronát helyeztek el, míg a múlt évben ugyanezen időszak alatt csupán 106 500 koronát adhattak. A kis- és középparasztok is intenzí­vebben és jobban gazdálkodhatnak, ami megnyilvánul emelkedett életszín­vonalukban és az EFSZ-ek iránti köze­ledésük helyesebb kapcsolatában. Még nagyon jól emlékezünk arra,' hogy néhány évvel ezelőtt földműve­seink bizalmatlanul néztek az új gé­pekre. Az idei aratásnál kb. 700 kom­bájn dolgozik kerületünk földjein. Sőt az is megtörténik, hogy az egyé­nileg gazdálkodó földműves is eljön a szövetkezeti földre és arra kéri a kombájnistát, hogy kaszálja le az ő termését is. Természetesen, ha van idő, eleget tesznek kívánságának. Ezzel összefüggésben ki akarom emelni a Csehországból érkező kombájnosok ki­váló munkáját idei aratásunknál. A szlovák nemzeti szervek jogköré­nek kibővítésére vonatkozó alkotmány­törvény nagy bizalom kifejezője, me­lyet népi demokratikus hazánk és a dolgozók irántunk tanúsítanak. Ez ar­ra kötelez bennünket, hogy a továb­biakban még jobb munkát végezzünk szeretett szocialista hazánk építésében. Viktor Strmeň képviselő felszólalása Az új Megbízottak Testületének programnyilatkozatában hallottuk a legközelebbi időkben reánk váró fel­adatokat. Az új alkotmánytőrvény el­fogadása után még jobban tudatoslt­juk nagy felelősségünket teljesítésü­kért. Most az a fő, hogy gazdaságunk irányításának feladatait a nemzeti bi­zottságok szervező és nevelő munká­jának alapvető megjavításával telje­sítsük. Hiszen a nemzeti bizottságok­ban összpontosulnak az összes felada­tok teljesítésének problémái. A nemzeti bizottságok munkáját mi, képviselők gyakorlatunkból eléggé is­merjük. Többek között főleg a helyi nemzeti bizottságoknak kell mindenek­előtt másként nézniök az új felada­tokra és követelményekre és azokat a helyi érdekek mellett országos jelen­tőségük szempontjából is mérlegeinlök kell. A mi feladatunk igen világosan és helyesen megmagyarázni éppen ezeket a dolgokat. Hiszen mi képvise­lők mindnyájan legszívesebben azt vennők, ha választókörzetünk piinden községében a lehető legtöbbet építené­nek. Es éppen a képviselőnek kell he­lyesen indokolnia, hogy miért a szom­széd járásban épül gyár és nem a mi választókörzetünkben, ha azt az or­szágos érdek megköveteli. Megkíván­juk azonban a megbízott elvtársaktól, hogy a beruházási és a szocialista építkezés összes fontos kérdéseiben valóban tudományos és tárgyilagos helyzetismeretből induljanak ki végle­ges döntéseikben. A Szlovák Nemzeti Tanács szerveiben mi képviselők is se­gíteni akarunk nekik ebben, nemcsak szigorú elvtársi bírálattal, hanem konkrét javaslatokkal és gyakorlati segítséggel. A nemzeti bizottságoknak és funk­cionáriusaiknak is szeretnék néhány őszinte szót mondani. A CSKP és az SZLKP nagyjelentőségű határozatai, melyek további történelmi határkövet jelentenek a nemzeti bizottságok fej­lődésében, — alapvetően növelik e bizottságok feladatait, növelik jogkö­rüket és felelősségüket azon felada­tok teljesítéséért is, melyeket eddig a minisztériumok, megbízotti hivatalok és más központi szervek teljesítettek és viselték a felelősséget. Ez nem csekély munka. Mindenekelőtt elvár­juk tőlük, hogy a tárgyalásra kerülő kérdések tartalma mindenütt konkré­tabb és teljesebb legyen, ami megkö­veteli, hogy a nemzeti bizottsági tagok mélyrehatóbban ismerjék az ügyeket, hogy így felelőssebben fogjanak a gaz­dasági és kulturális kérdések megol­dásához. A decentralizációval össze­függésben további termelési és kul­turális szakaszok irányítását is át kell venniök és erre idejében és alaposan fel kell készülniök. E munkájuknál a leghelyesebb és leghatékonyabb munkamódszer lesz a néppel való legszorosabb kapcsolatuk és a nép kezdeményezésére és segít­ségére való rendszeres támaszkodás. Meg vagyok győződve arról, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács e jelentőség­teljes tárgyalásai nemcsak reánk képvir«lőkre, hanem a nemzeti bizott­ságok tagjaira és összes funkcionáriu­saira is ösztönzően fognak hatni és hiszem, hogy a nemzeti bizottságok dolgozó népünk akaratának nem for« mális, de tényleges hordozói és vég­rehajtói ]«»g-/notr L

Next

/
Thumbnails
Contents