Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-04 / 216. szám, szombat

A Szlovák Nemzeti Tanács ülése Dr. Miloš Krno képviselő felszólalása Tisztelt Szlovák Nemzeti Tanács! A liptói fennsíkon a juhászok régi Időkben Jánošlkról énekeltek. Kérdez­ték őt, hová rejtette el aranyát. Já­nošík a dalban azt felelte, hogy az arany azé lesz, aki kardot ránt az Igazság védelmére. És a munkásosz­tály volt az, mely kardot rántott az igazságért és jogot harcolt ki hazája összes dolgozóinak. Szlovákia arculata a felismerhetet­lenségig megváltozott. Megfiatalodott, megférfiasodott. A tegnapi juhász, aki reszketett a bíró és a medve előtt, ma tanult agronómussá érett és kifeszített mellel jár a szövetke­zeti mezőkön. A tegnapi árvái dró­tos. aki nehéz terhe alatt görnyedt, ma egyenes háttal golyóscsapágyat gyártó qép szerkezetéről gondolko­dik. Erfielkedett népünk anyagi és kulturális színvonala. Megacélosodik a dolgozók politikai öntudata, nő tu­dásvágyuk. A kulturforradalom hullá­mai átcsapnak a városokból a falvak­ba, összekapcsolják a munkásokat, parasztokat és értelmiséget egy hit­ben, a kommunizmus hitében. Változik Szlovákia kulturális arcu­lata. Elég, ha egyetlen kerületet, — a valaha fejletlen, de ma magas kul­túrával és iparral rendelkező žilinai kerületet nézzük. E kerület összes iskoláiban 97 ezer növendék és 717 főiskolai hallgató tanul. A kerület egyik járáséban, Liptómiklóson, ahol a felszabadulás előtt csupán egy pol­gári iskola, egy gimnázium és egy kétéves háztartási iskola volt, ma 9 nyolcosztályos, 1 tizenegy osztályos, 1 magasabbfokú ipariskola, 1 kétéves gazdasági iskola, 1 hároméves egész­ségügyi és egy zeneiskola van, emel­lett a magasabbfokú középiskolák növendékeinek száma 37%-kal emel­kedett. A kerületben a felszabadulás előtt 51 mozgóképszínház volt, míg ma 125 állandó mozi, 133 nyilvántar­tott vetítőkészülék és 26 vándormo­zi van. Ma a rádiókészülék általános dolog Szlovákiában. A žilinai kerület­ben 68 ezer rádiókészüléktulajdonos van és a felszabadulás előtti helyi le­adók száma 64-ről 252-re emelkedett. A kerületben 506 könyvtár van és az olvasók száma állandóan növekszik. 16 kultúrház, 392 kultúrotthon a bur­zsoá köztársaság alatti 50 kultúrház­zal összehasonlítva napnál világosab­ban bizonyítja, milyen hatalmas lépé­sekkel halad előre kultúrforradal­munk. Teljesül Szlovákiában a nagy Lenin­nek a villamosítással kapcsolatos ál­ma is. Januártól júniusig 90 község házaiban ragyogott fel a villanykör­te. és fényében eltűnnek a múlt ár­nyai. Mint hallottuk, a Megbízottak Testülete további intézkedéseket dol­goz ki arra, hogy a kultúra teljes mértékben a népet szolgálja, és hoz­zájáruljon színvonalának emeléséhez. Szlovákia politikai hatalma szilár­dan a nép, a párt és a nemzeti front kormánya kezében van. Megnöveke­dett a munkásosztály öntudata és ezért a szlovák nemzeti szervek jog­körének kiterjesztése teljes mérték­ben megfelel szocialista építésünk viszonyainak. Az alkotmányban tör­tént változások megadnak minden-le­hetőséget ezen építés meggyorsításá­ra és megszilárdítják népeink szövet­ségét. Mária Vaculíková képviselő felszólalása (A nemzetgyűlés jelentőségteljes Illés jn jóváhagyta a szlovák nemzeti szervekről szóló alkotmánytörvényt, mely kedvező feltételeket biztosit az Ukrán és magyar nemzetiségű dolgo­zók gazdasági és kulturális életének fejlődésére. Ezzel az új törvénnyel megerősítet­ték pártunk és kormányunk nemzeti­ségi politikájának helyességét. Az a tény, hogy široký és Novotný elvtársak az országos konferencián el­hangzott beszámolóikban különösen kiemelték a prešovi kerület szükség­leteinek problematikáját, arról tanús­kodik, hogy a második ötéves terv irányelveinek összeállításában tekintet­be vették a kerületünkben elhangzott hozzászólásokat és javaslatokat s mér­legelték azt, hogy kerületünknek a köztársaság többi kerületeivel való gazdasági kiegyenlítése a legfeisőbb párt- és állami szervek ügyévé vált, amit a konferencia vitája és határo­zatai is megerősítettek. A második öt­éves terv körülbelül annyit ad a pre­šovi kerületnek, mint amennyit a fel­szabadítás őta a kétéves és az első ötéves terv ideje alatt kaptunk. Amit a prešovi kerület kapott és kap, az a kerület összes dolgozóit szolgálja nemzetiségre való tekintet nélküL Kerületünk polgárai örömmel teszik magukévá az országos konferencia irányelveit és különösen a komplex földtani és szénkutatásra vonatkozó irányelveket. Az építőanyag termelés fokozásával, panelgyártó üzemek kiépítésével meg­teremtik a feltételt kerületünk további iparosítására, örvendetes az a tény, hogy Kelet-Szlovákia távlati tervei­nek kidolgozásánál elsősorban olyan járásokra gondolnak, mint Svidník, Stropkov és Medzilaborce, me.yeknek az ipari járások színvonalára kell emelkedniök. Életszínvonal tekinteté­ben a prešovi kerület a második öt­éves terv feladatainak teljesítésével 1960-ig eléri a kassai kerület színvo­nalát. E helyről figyelmeztetem a fe­lelős gazdasági szerveket és főként a megbízotti hivatalokat, hogy e gyö­nyörű tervek realizálására való tekin­tettel, már a legközelebbi időben kezdjék meg a távlati tervek össze­állítását. Ezt azért említem meg, mert az eddigi tervezési és költségvetési előkészítés az 1957-es évre nem ki­elégítő. Az ukrán kerületek gazdasági és kulturális felemelésére számos intéz­kedést valósítottunk meg. Meg kell mondani azonban, hogy számos iskola, kultúrház és lakóház építése mellett még mindig nem építettünk annyit, amennyit következetesebb munka mel­lett építhettünk volna. A prešovi ke­rület még mindig a köztársaság leg­elmaradottabb kerülete, ezért nagy és felelősségteljes feladat vár az összes szlovákiai szervekre. Seglteniök kell abban, hogy a prešovi kerület a lehe­tő legrövidebb időn belül elérje a szlo­vákiai és országos színvonalat. Ondrej Súlety képviselő felszólalása Ondrej Súlety képviselő rámutatott a kormánynyilatkozatban és a Megbí­zottak Testületének programnyilat­kozatában kitűzött feladatokra és Sziovákia iparának és mezőgazdasá­gának gyorsütemű feji dés'.t a szlo­vák kerületek történelmi fejlődésével bizonvltotta. Főleq a mezőgazdaság problémáival foglalkozott. A nyitrai kerületben 39,8%-kal emelkedik a mezőqazdasáqi termelés. Ez nagy feladat, de ha kihasználjuk a tudományos kutatás eddigi tapasz­talatait és ismereteit, főleg a aezdag szovjet tapasztalatokat, úgy nemcsak teljesíthetjük, hanem túl is szárnyal­hatjuk a feladatot. A nyitrai kerületben addig 391 III. fts IV. típusú EFSZ van. Megvannak a reális feltételek arra', hogy a jól működő szövetkezetek kiváló ered­ményei vonzó példát mutassanak a föld­művesek további ezreinek az EFSZ-ek ekbe való további belépésre és ösz­tönzésül szolgáljanak új EFSZ-ek megalakítására. Téved az, aki azt hi­szi, hogy kis- és középparasztjaink nem tartják magukénak aet a lel­kes építő törekvést, melynek tanúi vagyunk. Kis- és középparasztjaink tények­kel bizonvítlák szocialista hazifiassá­guk növekedését A múlt év végén és ez év elején a szövekezeti tagokhoz hasonlóan ők ls több ezer kötelezett­séget vállaltak a Mezőgazdasági ter­melés növelésére. Kötelezettségválla­LÓ O J SZÖ 1956. augusztus lásukat becsületesen teljesítik. 1956. első félévében a nyitrai kerület egyé­nileg gazdálkodó földművesei és szö­vetkezetei 23126 egyéri és kollektív kötelezettségvállalást teljesítettek. A kerület gazdag gabonatermése lehe­tővé teszi, hogy a szövetkezeti tagok és a földművesek ne csak teljesítsék, hanem jelentősen túl is teljesítsék kötelezettségvállalásaikat. Ki kell emelni kerületünk polgárai­nak kezdeményezését, mellyel haté­konyan segítettek és segítenek a Nyitra, Zsitva folyók rendezésénél. Ez a rendezés ugyancsak segít a me­zőgazdasági termelés emelésében. Eddig 12 km hosszú gátat építettek. Több mint 21 ezer önkéntes brigádos dolgozott ennél az akciónál. 141690 munkaórát dolgoztak le. E brigádosok kezei alatt 2 224 706 Korona érték! munka nőtt ki, melynek tényleges értéke még jóval magasabb, mert a rendezéssel újabb termékeny földet nyernek, mely évente milliós értéket hoz. E napokban a nyitrai kerület me­zőgazdasági dolgozói teljesítik az ál­lammal és a dolgozókkal szemben fennálló feleiősségteljes 5s becsületbe­li feladatukat. Gabonát adnak az állam­nak qazdag termésükből és beadasi kö­telezettségeik idejében valp teljesíté­sével határozott feleletet adnak mind­azoknak. akik kételkednek a 'alu új boldog életében, a szabad népi de­mokratikus Csehszlovákiában és a ha­táron túl mérgező propagandával akarják meggátolni sikeres. építő­munkánkat. Dénes Ferenc képviselőnek, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökének felszólalása Tisztelt Szlovák Nemzeti Tanács! Tisztelt elvtársak, vendégeink! Szlovákia, sőt az egész Csehszlovák Köztársaság történetében a legfonto­sabb napok egyikeként szerepel majd az a nap, amelyen a nemzetgyűlés, köztársaságunk törvényhozó testüle­te jóváhagyta a Szlovák Nemzeti Ta­nács, az államhatalom szlovákiai leg­felsőbb szerve, valamint a Megbízot­tak Testülete, az államhatalom leg­főbb szlovákiai végrehajtó szerve ha­táskörének lényeges kibővítéséről szó­ló alkotmánytörvényt. Ezzel teljesül a CSKP országos konferenciájának ha­tározata; e konferencia az SZKP KX. kongresszusa ihlető és éltető hatásé­nak jegyét viselte magán, hisz a XX. kongresszus tanulságai és határozatai jelentős befolyással vannak az egész világon jelenleg végbemenő események­re. A CSKP országos konferenciája megállapította, hogy a mélyreható társadalmi változások, amelyek Szlo­vákiában hazánk szocialista ország­építésének következményeként végbe­mentek, lehetővé tették a szlovákiai nemzeti szervek jogkörének lényeges kibővítését, ami ma további lépést jelent előrefelé köztársaságunk egy­ségének megszilárdításához, a köztár­saságunkban élő két nemzet és a töb­bi nemzetiség testvéri kapcsolatainak elmélyítéséhez. A szlovákiai nemzeti szervek jogkó­rét szabályozó alkotmánytörvény Cjabb történelmi tanúságtétele annak, hogy pártunk következetesen és alkotó szellemben alkalmazva és érvényesít­ve a marxizmus-leninizmus alapelveit viszonyainkban, helyesen oldja meg a nemzetiségi kérdést, és kellőképpen biztosltja a két testvérnép, a csehek és a szlovákok, valamint a többi nem­zetiség, a magyarok és az ukránok egyenjogú együttélését. E fontos pillanatban, mikor e kér­désről tárgyalunk, lehetetlen meg nem említenünk, hogy e történelmi jelentőségű társadalmi változások csupán annak következtében valósul­hattak meg, hogy a szovjet hadsereg világraszóló győzelmet aratott a hitle­rista fasizmus felett és felszabadította a Csehszlovák Köztársaságot, ami le­hetővé tette népeinknek, hogy szaba­don döntsenek sorsukról. Hála dicső pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja bölcs és előrelátó politikájának, a marxizmus-leninizmus elveihez való hűségének, a Csehszlovák Köztársaságnak népi demokratikus ál­lam formájában történt felújítása után a szlovák nemzet történelme során el­ső ízben szerezte meg a teljes nemzeti szabadságot, és ezzel karöltve — ugyancsak történelmünk sorén először — egyenjogúságot kaptak köztársasá­gunkban a magyar és ukrán nemzeti­ségű dolgozók is. A történelemben először nyilt meg Szlovákia előtt annak lehetősége, hogy szélesen kifejlessze minden alkotó ere­jét. A szlovák nemzet ez új helyzetét már a kassai kormányprogram biztosí­totta, mely a szlovákokat sajátos és önálló nemzetnek ismerte el. Csehszlovákia népének februári győ­zelme után a nemzeti és demokratikus forradalom valamennyi vívmányának törvényesítése mellett a Május 9-i al­kotmány törvénybe foglalta Szlovákia új helyzetét a köztársaság keretében, mégpedig a cseh és a szlovák nemzet teljes egyenjogúságának szellemében életük minden szakaszén. Ez megszi­lárdította Szlovákiában a csehszlovák államiság eszméjét, és hozzájárult a csehek és szlovákok, valamint a más nemzetiségű, magyar és ukrán állam­polgárok testvéri kötelékeinek meg­erősítéséhez. A CSKP IX. kongresszusán, — amely a párt fő vonalának nyilvánította a szocializmus felépítését hazánkban — Široký elvtárs beszámolójában felada­tul túzte ki: a marxizmus-leninizmus szellemében, Szlovákia szocialista ipa­rosításával meg kell oldanunk a szlo­vák nemzeti kérdést. így lett Szlovákia gyorsütemű iparo­sítása az ország egészében gazdaság­politikánk alapvető vonása. Ez az ipa­rosítás a cseh országrészek fejlett gazdaságára, a fejlett cseh technika és a cseh munkásosztály hathatós támo­gatására, valamint a szlovákiai dolgozó , nép, szlovákok, magyarok és ukránok kibontakozó alkotó erőire támaszko­dott. A szocialista iparosítás azt jelenti, hogy gazdasági és kulturális téren Szlovákiát a cseh országrészek színvo­nalára emeljük, ami a hatalmon levő forradalmi munkásosztály egyedüli le­hetséges és tárgyilagosan szükséges politikája a szocializmus építésének viszonyaiban. Szlovákia gyorsütemű iparosítása az alapvető előfeltétele an­nak, hogy gazdasági téren kiegyenlí­tődjenek Szlovákia és a cseh ország­részek viszonyai. Pártunk és kormá­nyunk mindig tudatában volt és ma is tudatában van annak, hogy Szlovákia következetes iparosítása, a nemzetiségi politika ezen alapvető féladatának tel­jesítése megszilárdítja és összefogja a csehszlovákiai munkásosztály egységét, amely államunk vezető ereje, megerő­síti a csehek és a szlovákok testvéri szövetségét, biztosítja a magyar és az ukrán nemzetiségű dolgozók teljes egyenjogúságát is és ezáltal megszilár­dítja népi demokratikus államunk megbonthatatlan egységét. Szlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusa 1950. májusában lelep­lezvén a burzsoá nacionalizmus veszé­lyét Szlovákiában, hatalmas erővel tett tanúbizonyságot Szlovákia népének hű­ségéről Csehszlovákia Kommunista Pártjához, a testvéri cseh néphez, a Szovjetunióhoz és a proletárnemzetkö­ziség eszméjéhez általában. A szlovák nép a magyar és a ukrán dolgozókkal karöltve, a cseh nép önzetlen támoga­tásával valóra váltja Szlovákia iparosí­tásának nagyszerű tervét. Olyan távla­tok nyíltak előttünk, amelyek a tőkés rendben elképzelhetetlenek voltak — Szlovákia átalakítása az állandó nyo­mor, a munkanélküliség, és a kiván­dorlás hónából, fejlett iparral és kor­szerű mezőgazdasággal rendelkező or­szággá. E távlatok kimeríthetetlen erő­forrást jelentenek a szlovák, a magyar és az ukrán nép számára. Szlovákia el­maradt agrárországból fejlett ipari­agrár országgá vált, amelyben az ipar gyarapodásával karöltve sikeresen ha­lad előre a szocialista falu építése is. Egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok létesítésével megte­remtettük a nagytermelékenységű szo­cialista mezőgazdasági termelés anyagi alapjait. t Az ipari termelés gyarapodásának üteme világosan mutatja, mily komoly gondot fordít pártunk Szlovákia iparo­sítására, hogy megszüntesse a gazda­sági és kulturális egyenlőtlenséget. Široký elvtárs egyik legutóbbi beszé­dében megállapította: „1955-ben az egész Csehszlovák Köztársaság ipari termelése nem egészen két és félsze­rese volt az 1937. évi ipari termelés­nek, ugyanakkor azonban Szlovákia ipari termelése több mint ötszörösére nőtt. Az egész köztársaság területén csupán 1948 óta a beruházási kiadások valamivel több mint kétszeresükre emelkedtek, Szlovákia területén azon­ban megnégyszereződtek". A szlovákiai ipar fellendülésének legmeggyőzőbb bizonyítéka, hogy ma Szlovákiában az egy lakosra jutó ipari termelési hányad 26.5 százalékkal na­gyobb a cseh országrészek háború előtti színvonalánál, noha akkoriban Csehország Európa legfejlettebb ipar­területei közé tartozott A második ötéves tervben az ipari és a brutto mezőgazdasági termelés Szlo­vákiában továbbra is gyorsabb ütem­ben fejlődik majd, mint országos mé­retben. Mindez igazolja, hogy népi de­mokratikus rendszerünk viszonyaiban üj hagyományok alakulnak ki a csehek, a szlovákok, a magyarok és az ukránok kölcsönös kapcsolataiban. Szlovákia gazdasági és kulturális or­szágépítésének eredményei ez elvek alapján arról tanúskodnak, hogy orszá­gunk pártunk vezetésével sikeresen váltja valóra a nemzetek és nemzeti­ségek szabadságát, testvériségét és egyenjogúságát hirdető marxista-leni­nista nemzetiségi politikát. A már jóváhagyott alkotmánytör­vény megállapítja, a Szlovák Nemzeti Tanács jogkörébe tartozik az is, hogy az egyenjogúság szellemében bizto­sítsa a magyar és ukrán nemzetiségű állampolgárok gazdasági és kulturális életének kedvező előfeltételeit. Ennek az alkotmánytörvénynek a szellemé­ben a második Ötéves terv fontos feladatul tűzi ki, hogy biztosítsuk Szlovákia mindazon területeinek gaz­dasági fellendülését is, amelyek a tő­kések ránkhagyta áldatlan öröksége­ként kevésbé fejlettek, és ahol túl­nyomórészt éppen magyar és ukrán nemzetiségű állampolgárok laknak. Kelet-Szlovákiáról, valamint a brati­slavai és a nyitrai kerület déli vi­dékeiről van szó. Ez a tény a legmeggyőzőbb bizo­nyítéka annak, hogy pártunk és kor­mányunk komolyan gondoskodik ma­gyar és ukrán polgártársainkról. A második ötéves terv szerint az említett területeken űj ipari üze­mek létesülnek, kiépítik a gép- éá traktorőllomásokat és növelik telje­sítőképességüket. Néhány már meg­lévő üzemet — például a komáromi hajógyárat és a lévai kazángyárat — kibővítenek. Kórházak épülnek Duna­szerdahelyen, Zselízen, Párkányban és Kiráiyhelmecen. Párkányban új kor­szerű fagyasztótelep létesül és terv­bevették a vasúti állomás kibővítését is. További szén-, kőolaj-, és földgáz­lelőhelyek feltárására az eddiginél erőteljesebben folytatjuk a földtani kutatómunkákat országunk déli terü­letein. A dunai erőműtelep felépítése után jelentősen megnő energetikai alapunk, ami a jövőben kedvező ha­tással lesz a dél-szlovákiai mezőgaz­dasági termelés fokozására. Mindezek az intézkedések azt SZOJJ gálják, hogy magyar és ukrán pol­gártársaink is a teljes gazdasági és kulturális fejlődés útjára lépjenek. A második ötéves terv köztársasá­gunk valamennyi dolgozója előtt örömteli távlatokat nyit, amint azt a Megbízottak Testületének program nyilatkozatában Rudolf Strechaj elvtárs, e testület elnöke vázolta előt­tünk. A magyar dolgozók tudják, mi mindent ad nékik népi demokratikus köztársaságunk és ezért hálájukat pártunk és kormányunk iránt azzal juttatják kifejezésre, hogy a többi dolgozóval vállvetve gyárainkban és bányáinkban kitartóan küzdenek a népgazdasági terv teljesítéséért, fal-* vainkban megszervezik és megszilár-' dítják az egységes földmüvesszövet-» kezeteket, hogy a szocialista nagy-* termelés megindításával és kiszélesít tésével több terményt adhassanak ál­lamunknak, hogy közös hazánkban életünk napról napra örömtelibb és dúsabb legyen. A rozsnyói és pótori bányászok, ä csallóközi, a királyhelmeci és a szép­si járás szövetkezetesei, egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztjai igaz otthonra találtak a Csehszlovák Köztársaságban, amelyet hazájuk-? nak éreznek és amelyben a cseh, a szlovák és az ukrán dolgozókkal váll-s vetve építik a szocializmust és ön-< tudatos alkotó munkájukkal hozzájá­rulnak országunk védelmi készsé­gének megszilárdításához. örömmel állapítjuk meg, hogy a köz­társaságunkban élő magyar doiqozók túlnyomó többségénél a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió iránt érzett szeretet és hűség a szocia-' lista és hazafias öntudat alapvető jellemvonásává mélyült. Csehszlovákia népének egysége, amely a tőkés rend ellen a múltban vívott harcok során kc.ácsolódott, és ma, hazánk szocialista országépítésé­ben tovább szilárdul, köztársaságunk valamennyi nemzetisége számára a csehszlo/ák hazafiság forrása lett. A burzsoá köztársaság idején ä termelőeszközök magántalajdona és a tőkés termelési viszonyok éket ver-! tek nemzeteink közé, kölcsönös gyű­löletet szítottak és súrlódásokra, el-' lentétekre vezettek. A termelőeszkö­zök kollektív, szocialista tulajdoná­nak, valamint a szocialista termelési viszonyoknak a megteremtése össze­fogja és egységbe tömöríti orszá­gunk népét, testvéri barátságának megszilárdítására készteti, ami köz­társaságunk népe erkölcs-politikai egységének alapja. Világos, hogy helyes nemzetiségi politikát csakis az új szocialista termelési viszonyok alapján folytathattunk és válthattunk valóra. Pártunk és kormányunk a nemzeti kérdésről szóló marxista-le­ninista tanításából kiindulva, a köz­társaságunkban élő és a szocializmust együttesen építő valamennyi nemze­tiségnek teljes gazdasági és kulturá­lis fejlődést, teljes egyenjogúságot biztosít. Nemzeteink és nemzetisé­geink kölcsönös viszonyának kérdé­sét a proletár nemzetköziség szelle­mében oldotta meg a Szovjetunió példájára, amely következetesen va­lóra váltva Leninnek a nem-rttiségi kérdésről szóló tanítást, biztosítot­ta a szovjet ország nemzeteinek meg­bonthatatlan egységét és összetartá­sát. A Szlovák Nemzeti Tanács és I Megbízottak Testülete jogkörének ki­bővítéséről szóló alkotmánviőrvénv tehát igen jelentős további lépés nemzeteink és nemzetiségeink test­véri kapcsolatainak megszilárdításá­hoz, arra lelkesít bennünket, hogv teljesítsük másodili ötéves tervünk nagyszerű feladatait, fokozzuk ne­mes erőfeszítéseinket a világ tartós békéjéért, amelyért vállvetve küz­dünk a Szovjetunióval és minden bé-i keszerető nemzettel.

Next

/
Thumbnails
Contents