Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-29 / 241. szám, szerda

Durva kísérletek a rendszeres hajózás megakadályozására a Szuezi-csatornán Moszkva, (ČTK) — Az Izvesztyija augusztus 28-i számában közölte K. Petrov cikkét a nyugati hatalmak ar­ra irányuló durva kísérleteiről, hogy megakadályozzák a Szuezi-csatornán való rendszeres hajózást. A cikkíró rámutat, hogy Kanada, az USA, Nagy­Britannia és Franciaország bár szava­ikkal állást foglalnak a csatornán va­ló rendszeres hajózás előfeltételeinek megteremtése mellett, valóságban minden erejükkel igyekeznek a hajó­zást megakadályozni. Párizsban e na­pokban nyilvánosságra hozták a volt Szuezi-csatorna Társaság nyilatkoza­tát, amelyet nem lehet másképp ér­tékelni, mint új kísérletet a csatornán való rendszeres hajózás meghiúsítá­sára. A társaság vezetősége kijelen­tette, hogy nincs abban a helyzetben, hogy biztosítsa a „személyzetének" biztonságát. Más szóval tudtára adta mmdenk-'nek, hogy az "degen orszá­gokból származó a Szuezi-csatorna térségében tartozkodó alkalmazottak­nak vissza kell térniök hazájukba. A nyilatkozat érdekes kijelentést tar­talmaz arra nézve, hogy a nem egyip­tomi személyzet további tartózkodá­sáért a csatorna térségében a fele­lősséget „a csatorna jövőjének kér­dését provokáló országok" viselik. Petrov megjegyzi, hogy a volt társa­ság gyarmatosító jellegét bizonyító jellemvonás az egyiptomiak megkü­lönböztetése volt. Ez ahhoz vezetett, hogy a fontos helyeket betöltő szemé­lyek jelentős része, különösen a rév­kalauzokat, akiktől elsősorban függ a hajók közlekedése a bonyolult feltéte­lek között, idegen személyzettel, fran­ciákkal, angolokkal, görögökkel, ola­szokkal stb. pótoltak. Ebből kiviláglik, milyen veszélyes következményekkel járhat a csatornán való hajózásra nézve a nem egyiptomi személyzet egvidőben történő eltávozása. És "ép­pen erre törekszenek azok, akik az erőre és a diktátum politikájára tá­maszkodnak, hogy Egyiptomot arra kényszerítsék, hogy értsen egyet „a csatorna nemzetközivé tételével". A nyugati országok sajtója is ar­ra törekszik, hogy nyomást gyakorol­jon Egyiptomra. Ezt a hajózás meg­hiúsítására irányuló különböző ter­vekkel cselekszí. Ezen országoknak újságjai hangsúlyozták, hogy az a kedvezőtlen helyzet, amely a révka­lauzok távozása után beállt, nagyszerű ürügyet fog szolgáltatni a nyugati ha­talmak fegyveres beavatkozására az­zal az indokolással, hogy fel kell újí­tani a hajózást a csatornán. Most, amikor a londoni értekezlet a kez­deményezőknek nem hozta meg a kí­vánt eredményeket, nyilvánvaló, hogy a nyugati hatalmak bizonyos köreiben szükségesnek tartják, hogy a szavakat tettekre váltsák. Az egyiptomi kül­ügyminisztérium hivatalos nyilatkoza­ta szerint Franciaország és Nagy­Britannia az egyes oAzágok kormá­nyaira diplomáciai nyomást gyakorol, akadályozzák meg a révkalauzokat abban, hogy Egyiptommal szolgálati egyezményt kössenek. Most már teljesen nyilvánvaló — írja Petrov — hogy provokációt ké­szítenek elő Egyiptom ellen, amely lehetővé tenné a katonai beavatkozást. Szükséges megjegyezni, hogy ezen köröknek a közép-keleti békét veszé­lyeztető 'akcióit nem támogatják a francia és angol sajtó józan szemle­írói. A brit Observer szintén elítéli őket és hangsúlyozza, hogy semmi sem lehetne veszélyesebb és károsabb az egyiptomi kormánnyal való tár­gyalásokra. Bármily szemszögből is tekintjük a dolgot, a volt Szuezi-csatorna Tár­saság nyilatkozata azon állítások helytelenségének bizonyítéka, hogy a folyamatos hajózás biztosítása állító­lag a nyugati hatalmak fő gondja. A gyarmatosítás hívei durva kísérletet tesznek arra, hogy meggátolják a csa­tornán való rendszeres hajózást és 1 ezzel megmütatják igazi céljukat, I azt, hogy minden áron visszakapják a Szuezi-csatornát, amely az egyipto­mi nép birtoka. 1 NÉHÁNY SORBAN SZASZTROAMIDZSOZSO, Indonézia miniszterelnöke fogadta az Indonéziá­ban tartózkodó szovjet kereskedelmi küldöttség vezetőjét, I. F. Szemi­csasztnovot, a Szovjetunió külkereske­delmi miniszterének helyettesét. Esz­mecserét folytattak az Indonézia és a Szovjetunió közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról. (ČTK) A BRENNER-HÄGÔN, amelyen át vezet az .Olaszországot Ausztriával ösz­szekötő út, vasárnap földcsuszamlás történt, melynek következtében meg­szakadt a vasúti és az automobilköz­lekedés a hágőn át. A leomlott föld eltakarításán a munkások százai dol­goznak. (ČTK) A LENGYELORSZÁGI CHORZOW városban, Felső-Sziléziában bányatűz ütött ki. Határozott akciókkal meg­hiúsították a tűz elterjedését. A len­gyel sajtóiroda közlése szerint 29 bá­nyász széngázmérgezés következtében életét vesztette. A tűz augusztus 25-én keletkezett a bányában, azonban au­gusztus 27-én már ismét folyt a mun­ka. (ČTK) SZUKARNO, Indonézia elnöke a Szovjetunióba vezető útján, augusztus 27-én Teheránban pihenőt tartott. In­donézia elnöke rövid iráni tartózkodá­sa után folytatta útját Moszkvába. (ČTK) NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN a Né­met Szövetségi Köztársaság és Olasz­ország között érvényben levő szerző­dés alapján ez idén 15 000 olasz mező­gazdasági szedőmunkásnak kellett vol­na dolgoznia. A yeronai német gyűjtő­központnak azonban csak 6000 olasz munkást sikerült toboroznia. Ezek kö­zül is mintegy 1000 munkás a szer­ződés megállapította határidő előtt tért vissza hazájába. Az olasz sajtó rámu­tat'arra, hogy a helyzetet a nyugat­németországi mezőgazdasági munká­sok alacsony bére idézte elő. (ČTK) Újra tűz ütött ki a marcineilei bányában Brüsszel, (ČTK) — A Dubois du Ca­zier bánya utolsó áldozatait minded­dig nem tudták a felszínre hozni. A mentöcsapatok munkáját 215 méter mélységben hatalnias tűz akadályoz­ta. Montigny sut- S'ambre Poirier nevű bányájában a múlt hét folyamán tűz ütött ki. Kénytelenek voltak a tárnát befalazni, hogy a tüzet elfojtsák. A falat úgy építették meg, hogy ellen­álljon az esetleges robbanásnak. Megünnepelték Párizs felszabadításának 12. évfordulóját Párizs, augusztus 27. (ČTK) — Pá­rizs lakossága megünnepelte Fran­ciaország fővárosának a német fa­siszta megszállóktól való felszabadí­tása 12. évfordulóját. Az előkészítő bizottság felhívására vasárnap a dol­gozók ezrei gyűltek össze a Mont­parnasse állomásnož köz Ji téren, ahol von Scholtitz tábornok 1944. augusz­tus 25-én a francia ellenálás erői és a párizsi felkelők parancsnoksága képviselőinek bejelentette a hitleri haderők parancsnokságának fegyver-, letételét. A népgyűlésen André Tollet, a fel­szabadítás! bizottság elnöke, Léo Há­mon és George Maranne, a Köztár­sasági Tanács tagjai, Francois Tan­guy-Prigent, a háborúban részt vett katonák minisztere és mások mon­dottak beszédet. A gyűlésen megje­lent Saine megye prefektusa, Párizs rendőrfőnöke, a nemzetgyűlés kép­viselői, a Köztársasági Tanács tagjai, valamint a köz-, szak- és egyéb szervezetek kepviselői. Ceyloni kormányküldöttség Moszkvában Moszkva, augusztus 27. (ČTK). — Augusztus 27-én este repülőgépen Moszkvába érkezett a ceyloni kormány­küldöttség, amelyet Claude Corea ve­zet. A küldöttség tagjai T. B. Subha­singhe, a ceyloni honvédelmi minisz­ter és külügyminiszter parlamenti tit­kára és R. Kumaraswami, a ceyloni pénzügyminiszter helyettese. Francia parlamenti küldöttség érkezett Moszkvába Moszkva, augusztus 27. (ČTK). — Augusztus 27-én Moszkvába érkezett a francia nemzetgyűlés és Köztársa­sági Tanács ipari termelési bizottsá­gának küldöttsége. A parlamenti bi­zottság csoportját Róbert Bichet kép­viselő bizottság elnöke, a Köztársa­sági Tanács csoportját Jean Bousch szenátor vezeti. Freies Volk Szudáni diákok tüntettek Egyiptom mellett Párizs, (ČTK) — A Francé Presse hírügynökség tudósítása szerint Char­tumgban, Szudán fővárosában augusz­tus 26-án a diákok nagy tüntetést rendeztek az egyiptomi kormánynak a Szuezi-csatorna Társaság államosítá­sáról szóló határozata támogatására. Brit kémháiózatot lepleztek le Egyiptomban Kairó, (ČTK) — Az egyiptóm kor­mány augusztus 27-én est" bejelen­tette egy kiterjedt brit kémhálózat leleplezését. A Francé Presse űrügy­nökség közlése szerint Abdel Kader Hatem. az'Egyiptomi Tájékoztató Iro­da igazgatója egy külön sajtóérte­kezleten kijelentette, hogy a brit kém­szolgálat számára dolgozó veszedelmes kémhálózatot lepleztek le. Hozzáfűz­te, hogy e hálózat hat tagját letar­tóztatták. A kémhálózat főnöke Ja­mes Swinburn angol újságíró, az arab sajtóiroda ilnaln..zottja. Ezt az irodát angolok irányítják. A kémhá­lózat tagja volt Charles Pittuck, a Marconi Távírótársaság tisztviselője és több egyiptomi személy. MM Látogatóban Prihoda bácsinál Szibéria mesebeli gazdag föld. Á beláthatatlan erdők hazája, az Ob, Angara, Jenyiszej, Irtisz folyók böl­csője. De sok kincs rejlik még fel­táratlanul e viuek méhében. Ert'81 a gazdag földről sokst mesélt anyám, gondolatban átrepülve szülőföldje szé* ies, beláthatatlan mezőin, erdein. És most itt ťagyok magam is. Járom Minuszinszk faházakból beépített ut­cáit, nézem az új múzeum épületét, i.-.merkedem 'zzel 3 szibériai város­sal, amelyben hajdanában, még az el­ső világháború utár annyi hadifogoly töltötte fogságának idejét. Rég eltűnt már az az idő. amikor az egész vá­mosban ismerték a magyar hadifogoly zenészeket, cipészeket, borbélyokat. Elmúlt 30—35 é»' is azóta, ma már bsak az idősebb minuszinszki polgá­rok emlékeznek rájuk. A hadifoglyok visszatértek hazájukba. Mégis maradt itt egy közülük, akinek címét és ne­vét édesanyám egykori barátnőjétől kaptam meg. Itt él már 40 éve és az egész város lakói megbecsülik kiváió munkájáért Izgatottan, kíváncsian ko­pogtam be este anyámmal egy újon­nan készült deszkakapun a Lenin ut­cán. Alacsony, kövérkés ajszony nyitott ajtót. Mikor megmondta, '-ogy férjét keressük, szívesen hívott beljebb a házba. — Erre >aasék — mutatott az előszoba ajtaja felé. A küszöbön pa­pucsban, pipájából pöfékelve állt egy sovány, ősz férfi. <5 az — gondoltam. Príhoda Ferenc, a hajdani hadifogoly, ma szovjet púgár. Arcvonásai, kis ba­jusza azonnal elárulta, hogy nem ide­való. —' 'Jó estét kívánok Prihoda bácsi, — köszöntöttem hangosan magyarul. És jobbját felém nyújtotta. Ebben a pillanatban, úgy éreztem, mintha nemcsak magam, de sok-sok magyar nevében köszönteném az öreg, 70 éves Príhoda Ferenc bácsit, aki 1917 óta él itt. — Hát maguk magyarok — szólalt meg végre csodálkozva és a megle­petéstől. -*- Istenem, hát ilyen meg­lepetést! Üljenek le fiam, hová is valók — és ímeg sem várva válaszun­kat, feleségéhez fordult. — Klára, gyor­san főzz teát '. hozd be az üveget. — Vagy várjál, majd én behozom — ment volna i, de minket sem akart egyedül hagyni. • — Földiek, magyarok, rokonok — mondta örömmel feleségének Ferenc bácsi, aki már a konyhában szorgos­kodott. Közben Feienc bácsi már el­elfelejtette, minek <s .nent ki, v !-z­szajött és ismét az asztalhoz ült. Látogatásunk teljesen feldúlta. M^g­/ie I sS Do» U-fleheve-' cht * ^ Aíie-c,e íe^e'ucq •-=< oov B ur,de><>• e » •' 0 ce»c •V f> . rr>n no .-a c t '.PO btc ö' c KPD lebt - hinweg mit dem Verbot! Érklôrung des Pofttivolstandu der KPD. 0' rt ti" \\ (•» • -1 Nflfien d«r Aív. 1' S>> de* KS. r- a eoi U •"e pege^ ° • SS • i irPO i' oo w^d < ocr A-t t y«gen -geöe' Ofce'o". •'ö d • v*o tc\ w.' <0' C5» grrr Hcrvdrl" >>«. ÍU' dc,s «•'•-.<• 3?fc«í " ' Orr. '.0 Cc-eve" W ritoTiiv' i'ene'i'en" . r...- - ,.*.-> Ofi Vc - Kc"- »* • ' -'a c e A ,be w»sf i t Hc'nfjn-i'e^ r f" v SckU­<j 9„ kfl,n T«rf0' do'C^breďtn I 1 1 1 . U"' •\V\\\\\\\\\\\\\\\\ dankl urd V.,0nd»', d«. Gp*«'­. • „-d ,o( olí.mft. Í.I .^en GenOMff". d. ••"e , -* , i, cv 'ť S^*" d, < Vrrb0'iii'0*u' ,s bew'isex Oo, ~ ~ r • Gewifthtif dnB d.e At},.. Németország Kommunista Pártját Hitlernek sem sikerült eltiporni és Adenauer minden terrorintézkedése ellenére is tovább él, dolgozik és ve­zeti a német proletariátus harcát. Fenti képünkön a német kommunisták illegálisan megjelent lapjának első számáról készült facsimilét látjuk. „Az NKP betiltása, vezetőinek bebörtönzése és vagyonának elkobzása bumerángként iit vissza Adenauerre és pártjára" München, augusztus 27. (ČTK) — Németország Kommunista Pártjának betiltása felháborította Németország mindkét része és az egész világ de­mokratikus közvéleményét. Arno Be­risch, az Oberfränkische Volkszeitung főszerkesztője és a Szabad Demokra­ta Párr képviselője lapjában ezt írta: „A gyilkolás a kommunizmus elleni keresztes hadjárattal "kezdődött. Az embereket üldözték és gyilkolták né­zetükért, gondolatukért és meggyőző­désükért." A.rno Berisch hangsúlyozza, hogy a szövetségi alkotmányjogi bíróság nem tudta megállapítani Németország Kommunista Pártjának törvényszegé­sét. A többi között ezeket írja: „A nagy tekintetű szövetségi bírák a kormány rendelkezése folytán na­gyon szorult helyzetbe kerültek, mert Németország Kommunista Pártja betiltásának indokolásában nagyon sokat foglalkoztak eszmei kérdésekkel és szemrehányásokkal és nagyon keveset törvényeinknek Németország Kommunista Pártja által történt megszegésének konkrét tényével. A csapás teljesen célt tévesztett, mért a törvény élét érte." A Südpost. a müncheni szociálde­mokraták hetilapja figyelmeztet, hogy Németország Kommunista Pártjának betiltása a szociáldemokrata párt tag­jai ellen is irányul. A többi között felhozza azt a példát, hogy a politikai rendőrség a szociáldemokrata párt egy tagjának lakásába rontott és átkutat­ta az összes helyiségeket abban a tö­rekvésében, hogy „kommunista va­gyont" kaparintson meg. A lap cikkét azzal fejezi be, hogy Németország Kommunista Pártjának betiltása a la­kosság hatalmas többségéből jogos elégedetlenséget váltott ki. A Peoples Wordl amerikai lap szer­kesztőségi cikkében így ír: „Németország Kommunista Pártjá­nak betiltása, vezetőinek börtönbe­vetése és vagyonának elkobzása bumerángként üt vissza Adenauer­re és pártjára. A betiltás arról tanúskodik, hogy Nyugat-Németországban nő a demok­ráciaellenes befolyás és a tömegeket még jobban eltávolítja az Adenauer­féle koalíciótól, amely már amúgy is elvesztette népszerűségét." A múlt héten Linz, Grác és Wells osztrák városokban tömeggyűlések folytak, amelyek részvevői, — vala-: mennyi politikai párt tagjai — a nyu-: gatnémet konzulátushoz tiltakozó ha­tározatot intéztek Németország Kom­munista Pártjának betiltása miatt. I Franciaországban is nő a párt be-: * tiltása elleni tiltakozások hulláma. Az utolsó naookban a Dárizsi nyugatné­met nagykövetségre a különböző szakszervezetek, üzemek és városok dolgozóinak hatalmas mennyiségű le-f vele és távirata érkezett, amelyben egyöntetűen elítélik Németország Kommunista Pártjának betiltását. Nyugat-Németországban egy katona 25—30 000 márkába kerül — egy diákra 105 márkát fordítanak Bonn, (ČTK) A bonni állam 1955-ben a főiskolai nevelésre 20 millió már­kát fordított, ebből egy diákra 105 márka jutott. A Nyugatnémet Szociál­demokrata Párt sajtószolgálata, amely erről beszámolt, hozzáfűzi, hogy a bonni kormány költségvetéséből a nyugatnémet hadsereg kaszárnyáinak felállítására tíz milliárd márkát irány­zott elő. Ez annyit jelent, hogy egy nyugatnémet katonára 25—30 000 márka esik. A szovjet katonák hazatérnek az N DK-hól Finsterwalde, augusztus 28. (ČTK) — A szovjet kormánynak a Németor­szágban állomásozó szovjet haderők létszámának csökkentésére vonatko­zó határozata értelmében augusztus 27-én Finsterwa'deban a Német De­mokratikus Köztársaság lakosságától búcsút vett a i.14. számú gárda re­pülőhadosztály és visszatért hazájába. Az ünnepélyesen feldísz'tett repü­lőtéren megielent Finsterwal> és környéke lakossága, ""elen voltak a Németországban állomásozó szovjet haderők parancsnokságának, a Német Demokratikus Köztársaság kormányá­nak, az NDK néphadserege parancs­nokságának képviselői, a német dol­gozók küldöttségei, a diolomácia tes­tület tagjai és a különböző államok katonai nvsszióinak megbízottai. <a> «•><».» II11 A minuszinszki új múzeum. látszott rajta, hogy mennyire örül a magyar szór.ak, melye, már több mint 30 éve nem hallett Minu­szinfzkban. Ezért csodá,köztünk azon, mily tö­kéletes magyarsággp' beszél Ferenc bácsi, aki mintha nem 40 évvel ez­előtt, hanem mondjuk a múlt évben költözött volna ide szülőföldjéről. Győr környékéről. Megtudtuk, hogy már évtizedek óta mint építész, ács dolqozik Minuszinszkban. ahol meg­becsülik, s ezért nem érzi itt magát idegennek. Már három év 1 nyugdíj­ban van, de még mindig dolgozik és nagyon szépen keres, "an egy háza (2 szobás), nagy udvara, ahol törpe gyümölcsfákat ültetett. Munkahelyén, a sörgyárban, ahol már 15 éve dol­gozik, beválasztották a szakszerveze­ti bizottságba is, tavaly pedig a vá­rosi szovjet tag iává is megviiasztot­ták Minuszinszk lakói. Ferenc bá si nyugtalanul válaszol kérdéseimre. Inkább ó s'pretne kér­dezni sokat, nagyon sokat hazájáról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents