Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-29 / 241. szám, szerda

Látomás - Szlovákia öf év múlva I, Aki most, tizenkét év múltán, a Szlovák Nemzeti Felkelés történelmi értelmét és mai jelentőségét keresi, legszemléletesebb, ha összehasonlítja Szlovákia első világháború előtti — 1910-es — vagy második világháború előtti — 1937-es, leghelyesebben azonbán a felkelés előtti — 1944. évi helyzetét a maival. Sőt, miután szocialista államban élünk, ahol a gazdaság, a kultúra, a lakosság életszínvonalának alakulása és fejlődése nem a vak véletlen, az antagonisztikus erők kiszámíthatatlan játékának tárgya, hanem céltudatos, a szocializmus gazdasági törvényein ajapuló tervezés eredménye, összehasonlíthatjuk a múlt helyzetet a jövő eredményeivel. Második ötéves teryünk irányelvei alapján például megrajzolhatjuk azt a kepet, amit Szlovákia 19ti0-ban fog nyújtani lakosainak és piinden látogatójának. ' Hogy milyen volt a múlt, azt az idősebbek Szlovákia szerte mindenütt igen jól tudják. Mégis mi, akik átéltük pzt a szédületes fejlődést, gyakran megfeledkezünk ennek méreteiről. Annál megrázőbbak azok a viszontlátások, amelyeknek most, a turista forgalom felélénkülése következtében egyre gyakrabban vagyunk tanúi, amikor olyan emberek taiaikoznak a mai Szlo.vákia valóságával, akik évtizedekkel $zelött, a második vagy még az első .világháború előtt kényszerültek a megélhetés után menve elhagyni otthonukat, s most visszontlátják. A nataioK, akik nem utolsó sorban a Szlovák Nemzeti Felkelés hőseinek áldozatossága eredményeképpen az országépítés szédületes ütemében születtek és nőttek bele, sokszor értetlenül állnak, amikor az idősebbek a múlt viázonyairól, az elmúlt évtizedek Szlovákiájáról beszélnek. Ezért nem felesleges" munka vagy időpocsékolás, ha időnként, ilyen nevezetes évfordulókon, amiiyen a Nemzeti Felkelés emléknapja is, megállunk egy pillanatra a mindennapi élet építő lüktetésében, rohanásában és elgondolkozunk azon, mi volt, mi van és legfőképpen — mi lesz. Szlovákiának ezt a közel jövőbeli képét igyekszik érzékeltetni az alábbi térkép. De jól vigyázzunk, ez a rajz csak a második ötéves terv legfontosabb új építkezéseit tünteti fel, és nincsen rajta mindaz, amivel Szlovákia 1956 elején rendelkezett. Ha. mindazt belerajzoltuk volna, nem lehetett volna látni a fától az erdőt. Vegyük sorba, nyugatról kelet felé haladva, mi minden fontos és lényeges dolog épül Szlovákiában második ötéves tervünk folyamán. Kezdjük Bratisiavánál. A leglényegesebb építkezés Szlovákia délnyugati sarkában a dunai vízierő- és öntözőmű megépítése. Az előmunkálatok, a tudományos kutatások már folynak, amelyeknek olyan élő, középszakasz jellegű folyónál mint a Duna déli határainknál, igen nagy a jelentőségük. Gondoljunk csak a folyó rengeteg hordalékára s mindenki beláthatja, hogy kellő tudományos, sőt kísérleti előkészítés nélkül ilyen nagy műbe nem foghatunk bele. Ezért második ötéves tervünk 1959-re irányozza elő a munkálatok tényleges megkezdését az előbbieken kívül azért is, mert addigra már lényegében elkészül a Vág folyó 11 erőműből álló kaszkádsorazata és az ottani gépi berendezések, de még inkább a Vég-erőművek értésén gázdag tapasztalatokat szerzett dolgozók túlnyomó része ezen a legnagyobb arányú építkezésen lesznek ebben az időpontban ' összpontosíthatok. Az erőmű alapjában megváltoztatja a Csallóköz egész arculatát. Nemcsak azzal, hogy nagy mennyiségű olcsó áramot szolgáltat, ami az iparvállalatokon kívül lehetővé teszi a mezőgazdaság nagyfokú villamosítását. A Csallóköznek, ennek a sokhelyütt kavicsos, talajvizes, rossz termőföldű területnek a rajta végighúzódó öntözőcsatorna mérhetetlen áldást jelent. Az ottani dolgozók ügye lesz, hogy az építkezésbe és az építkezés minden eredményének kihasználásába a szocializmus adta lehetőségek között teljes erővel bekapcsolódjanak. Bratislava, a főváros a második ötéves terv folyamán épületelem-gjárral, új kórházzal, televíziós adóval bővül, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A Csallóköz nagytípusú kórházat, építőanyag üzemet, számos új iskolát kap, míg a komáromi hajógyár lényegesen kibővül. Megváltozik a Mátyusföld arculata is, ahol a rendszeres geológiai kutatás eredményeképpen igen jelentős földgáz előfordulásra bukkantak. Ez a földgáz nemcsak a közvetlen vidék iparűzemeit és .háztartásait látja el, hanem az épülő vágvölgyi gáztávvezeték révén egészen Martinig érezteti áldásos hatását, mint olcsó energia forrás. Ugyanakkor mint igen értékes vegyi alapanyag nyersanyagbázisként szolgál Vágsellye környékén egy új vegyészeti kombinát építésére. Párkány vidékén, ahol. geológusaink megtalálták az esztergomi szénmedence dunáninneni folytatását, jelentős barnaszén telepeket tárunk fel és kezdjük meg a termelést. Üj iparvállalatokkal bővül Nyitra, Topoľčany, Aranyosmarót, Hlohovec, Zirany, míg Novákyban, amely továbbra is Handlovával együtt Szlovákia széntermelésének döntő részét szolgáltatja, a hőelektromos műveken kívül hatalmas vegyészeti üzem is épül, amelynek gázzal való ellátását a Vág-völgyéből ideágazó gáztávvezeték biztosítja. Aki a Vág-völgyön utazik, a vonatból is láthatja, hogyan épülnek újabb és újabb vízierőművek ezen a folyón: Krpeľany. Sučany, Nosice, Skalka, Lipovec, Madunice, Hričov, Mikšová, Považská Bystrica — a szocializmus építésének mindmegannyi diadalmas csatahelye, amelyeknek többsége már 1960-ig áramot szolgáltat. Szükség is van erre a többletáramra, miután Szlovákia két épülő kohászati telepe 1960-ban önmagában annyi áramot fog fogyasztani, mint Szlovákia egész áramtermelése Volt 1956 elején. Befejezést nyer első távolsági elektromos vasútvonalunk, a Kassa-Žilina Szövetségi Vasútvonal kiépítése és kezdetét veszi Púchovon és Bohumínen keresztül ennek a villamosított vonalrésznek a bekapcsolása a Decintői Csernőig, a német határtól a szovjet határig az egész köztársaság területén áthúzódó elektromos vasúti fővonalba. Jelentősen bővül Szlovákia vasés acélkohászati központja, Podbrezová, újabb bányák és üzemek nyílnak az egýik legsajátságosabb szlovák iparág, a magnezit ipar számára. Első ötéves tervünk alkotása, a pótori szénbánya is tovább terebélyesedik és a vidék kulturális központja, Kékkő új, nagytípusú kórházat kap. A második ötéves tervünk — híven alapgondolatához fokozottan gondoskodik az elmaradt vidékek iparosításáról, — számos jelentős ipartelep épül KeletSzlovákiában. Krompachy, Svit és Humenné könnyűipari üzemet, Stará Ľubovňa gépgyárat, Snina vegyiipari üzemet, Szepsi, Királyhelmec, Prešov, Bardejov, Stakčin jelentős közegészségügyi és közoktatási intézményeket kap. Kassán és Banská Bystricán televíziós adó épül s Szobránc vidékén megnyílik Kelet-Szlovákia első lignit bányája. Elkészül a Podolin-Čirč közötti vasútvonal, amely a prešovi kerület elmaradt északi részét kapcsolja be Poprádon át az ország vérkeringésébe. A Szövetségi Vasútvonal áthelyezése a Hernád-völgyben szabaddá tette az utat a ruzyni vízierőmü számára, s felépül második ötéves tervünk legnagyobb büszkesége: hazánk eiső atomenergiatelepe. ^sas a legfontosabbakat említettük. mégis milyen lélekemelő ez a rövid' felsorolás. Tőlünk, csakis tőlünk függ, hogy mindez s még ezer más dolog: lakótelepek, traktorállomások, kórházak, iskolák, üdülők, vízvezetékek, csatornázások — a szocializmus minden áldása rövid öt esztendő lefolyása alatt miattunk, általunk és számunkra megvalósuljanak. A

Szlovák Nemzeti Tanács a szlovák nemzetnek a fasizmus ellen folytatott harcai során született meg. Ebben az időben keletkeztek a nemzeti bizottságok is, mint a szlovák nép forradalmi szervei, a kommunisták vezetésével, a nemzeti felszabadító harc széles platformjára épülve. A Szlovák Nemzeti Felkelés kirobbanása előtti hetekben és hónapokban az illegális nemzeti bizottságok forradalmi szervekké válták, amelyek szították a széles néprétegek harci kedvét, s a megszállók, az árulók elleni küzdelemre mozgósítottak. Ebben az időben ők gondoskodtak a hegyekben tartózkodó partizánok ellátásáról és tájékoztatásáról is. A Szlovák Nemzeti Felkelés alatt a nemzeti bizottságok a felszabadított területeken az (államhatalom legális szerveivé váltak és döntő erőt jelentettek a mozgósítás, a front ellátása és a hátország megszilárdítása szempontjából. A nemzeti bizottságok és a Szlovák Nemzeti Tanács a felkelés idején minden hiányosságuk ellenére is lényegében teljesítették forradalmi feladataikat. A Szlovák Nemzeti Tanács ebben $ a szellemben folytatta munkáját a felszabadítás után Kassán is, amit a forradalmi törvények egész sorának meghozatala bizonyít. A szlovák nemzeti szervek és a nemzeti bizottságok további fejlődésére azonban már rányomja bélyegét a Husák vezette burzsoá-nacionaiisták tevékenysége. Mindennek ellenére, hála a nemzeti bizottsági tagok tízezrei áldozatkészségének, aránylag rövid időn belül helyrehoztuk a háborús károkat. A Szovjetunió segítségével biztosítottuk népünk ellátását, és különösen 1948 februárja után és amikor leszámoltunk a párton belüli burzsoá-nacionalista elemekkel, gyorsabb iramban haladhattunk a szocializmus építésének útján. Ma, amikor az a feladat áll előttünk, hogy sikeresen végrehajtsuk az állami és a gazdasági apparátus irányításának decentralizálását, helyénvaló, ha felidézzük, hogy a szlovák nemzeti szervek és a nemzeti bizottságok tevékenysége mely szakaszokon nincs összhangban forradalmi hagyományainkkal. A felkelés előkészületeiben és lefolyása alatt, a felszabadítás utáni hónapokban a forradalmi nemzeti bizottságok a legszorosabb kapcsolatban álltak a dolgozók tömegeivel. A nép hatalma, és felelőssége tudatában a nemzeti bizottságok közvetítésével teljes mértékben kivette a részét az egyes fontos kérdések megoldásából. A felkelési központtól, Banská Bystricától távolabb fekvő járások nemzeti bizottságai operatív módon felülről jövő utasítások nélkül is sikeresen megbirkóztak azokkal a kérdésekkel, amelyek akkoriban minden nap felmerültek. Ebben az időben igen beváltak a néppel folytatott különféle gyűlések, vitaesték, amelyeket éppen a nemzeti bizottságok szerveztek igen széles méretben. A munka rugalmasan és áldozatkészen folyt, tekintet nélkül a „hivatalos órákra". A nemzeti bizottságoktól az akkori mozgalmas idők ilyen munkát követeltek meg. Ez ma is követendő példaképül állhat sok nemzeti bizottsági 'tag előtt. Különösen azok előtt, akik „hivataloskodnak", akik orvosi mérlegen akarják mérni a munkaidőt tekintet nélkül az adott helyzetre. N

emzeti bizottságaink forradalmi hagyományaiból kell megtanulni kezdeményezőbben dolgozni s ugyanakkor felelősséget érezni az egyes kérdések megoldásáért, anélkül, hogy minden esetben felülről jövő utasításra várnánk. Különösen most, amikor a decentralizálás segítségével rugalmasabb és kezdeménye-: zőbb irányító munkát akarunk érvényre juttatni, kell gondoskodnunk arról, hogy pártszervezeteinkben és á nemzeti bizottságoMsan, egész gazdasági és államapparátusunkban ilyen új munkastílus honosodjék meg. Végeredményben következetesen tudatosítanunk kell, hogy a decentralizálás sikere, az adminisztratív apparátus szükséges csökkentése szempontjából semmj esetre sem elég a helyes törvények és határozatok meghozatala, hanem az öntudatos polgárok, elsősorban a kommunisták százezreinek tevékeny igyekezetét kell kibontakoztatni, akik sok helyen feltárhatják ä hiányokat, a bürokráciát, akik meg-' magyarázzák az ingadozóknak, hogy á felesleges adminisztráció kiküszöbölése országos jelentőségű, újabb tartalékok fontos forrása, életünk valamennyi szakasza rugalmasabb irányításának eszköze. Ezektől az emberektől függ tehát az új intézkedések sikere, akiket a közös' érdek vezet és akik ennek szellemében harcolnak hivatalukban, üzemükben, m.unkahelyüljön az új munkamódszerekért és stílusért. I

lyen aktív együttműködésre, I decentralizálással kapcsolatos valamennyi feladat teljesítésére kell megnyernünk minden polgárt, s a napi életben érvényre kell juttatnunk alkotó kezdeményezésüket. Ügy kell dolgoznia mindenkinek, ahogy ezt sokkal nehezebb körülmények között a forradalmi nemzeti bizottságok tagjai tették. J. Meško. //ff f'ptmmi j \ I ftNVAGOUAi CVtSTQ ÜIIMtU / \ ÚHMU 43© ÚEiMimmmi YIIR-SV'L ÚZÍMU. Jlííáták is T8AKT08ÁU0MÄS0II ÜL ISUOLFTM E OE.SZSFTÜ 6YI INTÉZMEMVEU