Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-28 / 240. szám, kedd

A bonni militaristák szabaddá akarják tenni az utat a fegyverkezés és a háború számára Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának nyilatkozata a nyugat-németországi eseményekről Berlin, augusztus 26. (MTI) Németország Szocialista Egységpárt­jának Központi Bizottsága nyilatkozat­ban foglalt állást a legutóbbi nyugat­rémetországi eseményekkel kapcsolat­ban. A nyilatkozat a többi közt ezeket mondja: — Az Adenauer-kormány a hadkö­telezettségi törvénnyel és közvetlenül Utána Németország Kommunista Párt­ja betiltásával súlyos merényletet kö­vetett el a német nép nemzeti érdekei, a béke és a kölcsönös megértés elllen. A mai időben, amikor a Német De­mokratikus Köztársaság következete­sen folytatja a béke és a nemzetközi megértés politikáját, amikor a világon egyre inkább érvényesül a feszült­ség enyhülése és a leszerelés, a szö­vetségi köztársaság uralkodó körei a fegyverkezés meggyorsításának és a militarizmusnak az útjára lépnek. A militaristák szabaddá akarják ten­ni az utat ah-oz, hogy végrehajthas­sák a fegyverkezést és a „kis hábo­rú" előkészítésének őrült tervét. Az Adenauer-kormány ezekkel az in­tézkedésekkel még nagyobb akadályo­kat gördít Németország újraegyesítése elé és elmélyíti az ország kettészakí­tottságát. Az ő szájában hamisan hang­zik minden szó, amelyet az ország egyesítéséről mond. Az Adenauer-kor­mány makacsul folytatja a kilátástalan, de veszélyes „erőpolitikát". Ez a po­litika egyre inkább elveszti talaját a nép körében, ezért folyamodik Adenau­er a terror fegyveréhez, ezért fojtják el a demokratikus jogokat és szegik meg az alkotmányt. Németország Kommunista Pártjá­nak betütása nem az erő jele, ha­nem annak a jele, hogy az Adenau­er-kormány fél a militarizmus el­len irányuló népi rro/galomtól, fél Németország Kommunista Pártjá­tól és tevékenységétói, fél a szocialista eszime fölényétől, a* Né­met Demokratikus Köztársaság és Németország Szocialista Egység­pártja erejének és vonzóerejének növekedésétől. A szocializmus eszméit Németország­ban nemcsak a százezer kommu­nista, nemcsak a szociáldemokrata munkásság és a szakszervezetek képviselik, hanem megtestesíti a német földön megszervezett szocia­lista államalakulat, a Német De­mokratikus Köztársaság is. Miután a bonni reakció a hadkö­telezettségi törvényekkel és Németor­szág Kommunista Pártja betiltásával az egész munkásosztályt újtó csa­pást akarta előkészíteni, kényszerítő és halaszthatatlan szükség van arra, hogy minden német munkásszervezeí, elsősorban a Német Szociáldemokrata Párt és Németország Szocialista Egységpártja egységesen lépjen fel. Ez pillanatnyilag a német munkás­osztály történelmi feladata, hogy egyszer s mindenkorra elzárja a há­borúra és nyomorúságra vezető utat, amelynek első lépése mindig a kom­munisták pártjának betiltása volt. Adenauer az egész munkás­mozgalmat meg akarja gyengíteni s a reakciót megerősíteni és meg akarja akadályozni, hogy az ellenzék győzzön a legközelebbi választáso kon. Minden nyugat-németországi dolgozónak látnia kell, hogy a fél­milliós hadsereg felállítása a reakció javára tolja el a belpolitikai erővi­szonyokat. A munkásosztály egysé­ges fellépése megakadályozhatja a militarista tekintély-állam megte­remtését, megfékezheti a militaris­tákat. ­Ebben a helyzetben igen nagy fe­lelősség terheli a Német Szociálde­mokrata Pártot. Nyugat-Németország immár egyetlen legális munkáspártját. A szocialista munkásmozgalom ell mi csapást, Németország Komrmunista Pártja be­tiltását el lehetett volna kerülni, ha a Német Szociáldemokrata Pár' és a Né­met Szakszervezeti Szövetség veze­tősége a szabadság és jog védelmére kelt volna, ha ezeknek a s -ervezetek­nek néhány vezetője nem engedett volna a reakció nyomásának. Aki lépésről lépésre feladja a demokra­tikus harcmezőt, az rontja a munkás­osztály harci feltételeit. Most minden német dolgozó és de­mokrata látja, hogy a hidegháború politikája, a Német Demokratikus Köztársaság ellen irányuló propagan­dakampány és az antikommunizmus olyan mérgezett légkört teremt, amelyben burjánzik a reakció, a há­borús készülődés, a fasizmus. Meg­döbbentő élességgel tűnik szembe az a tény, hogy a munkáspártok közötti nézeteltérések csak a monopolisták­nak és a militaristáknak hasznosak, gyöngítik a munkásosztály helyzetét, s így a szociáldemokrácia helyzetét is. Annak, aki békét, demokráciát és haladást akar, még nagyobb erővel kell küzdenie a kölcsönös megértés megteremtéséért, egész Németország munkásszervezeteinek együttműködé­séért. A Német Demokratikus Köztársaság nak, mint a béke, demokrácia és a szocializmus bástyájának minden oldalról történő megszilárdítása és az egész nép boldog jövőjéért küzdő Németország Szocialista Egység­pártjának további megerősítése a legjobb válasz Németország Kom munista Pártja betiltására. A nyilatkozat további részében az NSZEP Központi Bizottsága hang­súlyozza, hogy a német nép sohasem fogja elismerni a katonai törvénye ket és Németország Kommunista Pártja betiltását, és hogy az ezen tör­vények és rendelkezések hatályon kívül helyezéséért vívott harc Német­ország munkásosztályának és összes demokratikus erőinek közös ügye, fel­tétlen követelése. Az ügy, amelyért Németország Kommunista Pártja küzd — állapítja meg befejezésül a nyilatkozat — a munkásosztály és a nép ügye győzni fog, mert igazságos ügy. A SZERETET TITKA Szibériát mindig csak a nagy hide­gekkel kapcsolatban hallottam emle­getni. A hőmérő januárban, amikor a legnagyobb hidegek vannak, 55 fokra száll a fagypont alá, de a hideg leg­többnyire száraz, szélcsendes s ezért bárki közülünk is könnyen kibírná, persze jól felöltözve, mint a szibé­riaiak. A hideg korántsem egyetlen jelzője Szibériának. Nyáron, júniusban bizony olyan forróság van itt, hogy a hőmérő gyakran eléri a 35—40 fokot is. A mézédes dinnye sokkal jobb itt, mint nálunk. Szibériát sok ezer hektár gyümölcsös teszi ma változatossá. Pa­radicsom, uborka, káposzta és minden egyéb zöldség, ugyanúgy beérik itt is, mint nálunk. Minuszinszktól nem messze terül el egy 80 hektárnyi kiterjedésű gyümöl­csös, amelyben Pavel Szergejevics Jer­molajev, Micsurin tanítványa, mér nem egy szibériai fagyot bíró gyümölcsfát nevelt fel. így a fehér illatos virágú pecérkefába, mellyel tele van a Jenyi­szej partja, beleoltotta az almafa ágát és ma már szibériai almafa néven más­hol is ismerik. Gyönyörű piros almát termelnek ma ott, ahol valamikor sem­mi gyümölcs sem termett. Vendég­szerető. maejas termetű, víg kedélyű nép lakik errefelé, aki harcban, mun­kában mindig megállta a helyét. A régi, elhagyatott Szibéria, a szám­űzetés vidéke, ahogy valamikor a Nagy Októberi Forradalom után látták hadi­foglyaink, ma már nincs többé. Oj, gazdag Szibéria épül gyárakkal, vízi­erőmüvekkel, gazdag bányákkal, me­lyek teljesen megváltoztatják a vidék képét. Szibériai utamon, édesanyám, aki szibériai születésű, mindig csak ezt hajtogatta: — Istenem, de megváltozott minden, nem ismerek rá szülőföldemre! Lidia Inyikentyevna Kejkul, anyám barátnője iskolaigazgató Minu­szinszkban. Szép kétszobás háza van. B ÄenyTarbi KpacHóflpcKö iBexa jienyiarôB xpyji8Uí« Ezért IM Ä HH MHHÓKeHTbeBK KEHKyjIb .TBIB SiÉSIl |*>»-' 1 ;ífl JÍÍM1 M.ltTtttflTO a " 17!'!' VÍ\ l'i (ÍBIVTI IÍIB. Lídia Inokentyevna legutóbbi válasz­tási plakátjának egy részlete A minuszinszki járási gabonaraktár „Megerősítjük Németország Szocialista Egységpártja nyugat-berlini szervezeteit" HHHMHHHHHHMMHHMMHMHHMHMM Erich Hönisch, Németország Szo­cialista Egységpártja nagy-berlini kör­zetei vezetőségének titkára Wedding­ben megtartott gyűlésen hangoztatta: „Németország Kommunista Pártja be­tiltására mi a következő választ ad­juk: megerősítjük Németország Szo­cialista Egységpártjának nyugat-berli—i ni szervezeteit." Hönisch felszólalásá­ban élesen tiltakozott a fasiszta Stahlhelm katonaszövetség tervezett nyugat-berlini gyűlése ellen. A gyűlésen több szociáldemokrata Egyezmény a Román Népköztársaság és Görögország között Bukarest, augusztus 26. (Agsrpres) A Romín Népköztársaság és Gö­rögország képviselői augusztus 25-én egyezményt írtak alá a görög kül­ügyminisztériumban. Az egyezmény rendezi a görög állampolgárok által a háború alatt Romániában elszen­vedett károkért és a görög állampol­gárok tulajdonában volt unai hajó­kért fizetendő kártérítés problémá­ját. valamint más problémakat, ame­lyek pörög állampolgárok Romániá­ban levő vagyonával kapcsolatosak. Az egyezményen kívíl közös nyi­latkozatot is aláírtak, amelyben ki­jelentik, hogy a Román Népköztár­saság és a Görög Királyság között helyreáll a diplomáciai viszony, s a két kormány, amilyen hamar csak lehet, követi rangban diplomáciai képviselőt küld egymás fővárosába. 4 OJ SZÓ 1956. augusztus 28. párttag is részt vett. Az egyik szo­ciáldemokrata felszólaló Németország Kommunista Pártjának betiltását ria­dójelnek nevezte és kijelentette: e párt betiltása a munkásosztály többi szervezete elleni támadás első lépése. Megkezdődtek a jugoszláv és a lengyel kommunisták tanácskozásai Belgrád, augusztus 24. (ČTK) — A Jugoszláv Kommunisták Szövetségé­nek képviselői és a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége között Belgrádban, augusztus 26-án tanácskozások kez­dődtek. A lengyel küldöttség a Jugo­szláv Kommunisták Szövetségének meghívására augusztus 25-én érke­zett Belgrádba. A lengyel küldöttség vezetője Franciszek Mazur, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­sága politikai ireitájának tagja. A lengyel légierő napja Lengyelországban augusztus 26-án ünnepelték a légierő napját. Ebből az alkalomból Konštanty Rokos­sowski nemzetvédelmi miniszter, Lengyelország marsallja napiparan­csot adott ki. Üdvözölte a légierő tag­jait és a repülőgépipar dolgozóit és további sikereket • kívánt nekik a harci készenlét megerősítésében, va­lamint a lengyel repülésügy büszke hagyományainak továbbfejlesztésé­ben. Vacsora Mao Ce-tungnál a laoszi kormányküldöttség tiszteletére Peking, (ČTK) — Amint az Üj Kína sajtóiroda jelenti, Mao Ce-tung, a Kí­nai Népköztársaság elnöke augusztus 25-én vacsorát adott a Kínában tar­tózkodó laoszi kormányküldöttség tiszteletére. A vacsorán részt vett Csu Teh, a Kínai Népköztársaság alel­nöke, Csou En-laj, az államtanács el­nöke, az államtanács alelnökei és szá mos más közéleti tényező. A vacsorán jelen volt R. K. Nehru. India pekingi nagykövete is. Mao Ce-tung köztársasági elnök a vacsorán mondott pohárköszöntőjé­ben rámutatott, hogy Kína és Laosz hagyományos baráti kapcsolatait most új alapokon — a békés egymás mel­lett élés öt elvének alapján újítják fel. Souvanna Phouma laoszi miniszter elnök kijelentette, a laoszi nép tuda­tában van annak, hogy megbízhat a kínai nép barátságában és támogatá­sában, s hangsúlyozta, hogy a laoszi kormány politikájának alapköve a bé­kére, szabadságra, az ország felvirá­goztatására irányuló törekvés. A japán szakszervezetek kongresszusa a Szovjetunióval való i diplomáciai kapcsolatok (elvételét sürgeti Tokiő, (ČTK) — Az Üj Kína sajtó­iroda jelentése szerint a japán szak szervezetek főtanácsának VII. kong­resszusa augusztus 26-i határozatában követeli a Szovjetunióval való diplo­máciai kapcsolatok felvételét. A határozat rámutat, hogy a japán szovjet tárgyalások félbeszakítása el lentétben áľl a japán nép óhajával. Hálószobája padlóján két hatalmas medvebőr. A konyhában villanyfőző, villanymosógép és egyéb korszerű gé­pek. Nem is gondoltam, hogy ilyen komfortosan élnek Szibériában. — Tessék, kedvesem, — kínál Lídia Inyikentyevna hol almával, hol hússal, hol meg süteménnyel. Beszélgettünk, ettünk, ittunk, egyszer csak valaki be­kopogott. — Tessék, — válaszolt a ház gazdá­ja. — Bocsánatot kérek, Lídia Inyiken­tyevna, hogy zavarom. — Dehogy zavar, kedves, csak jöjjön beljebb. — Egy választóm, szólt hoz­zánk Lídia Inyikentyevna. A látogató leült. Fiatal asszonyka volt. Panaszát adta elő. Lakáskérdés, állapítottam meg mindjárt az első perchen. Három lakás van egy házban, de csak két ki­járattal. Az egyik lakónak szomszédja előszobáján kell átjárnia. Ebből sok Ebben a szép kis házikóban éli Lídia Inokentyevna munkában gazdag napjait. nézeteltérés, panasz • származik, jött ide az asszonyka. — Ki kell békülni a szomszédokkal, ez a legokosabb megoldás — mondja Lídia Inyikentyevna. Holnap beszélek, kedvesem, Ivan Ivanoviccsal, nem le­hetne-e hátul a kert felé csinálni egy külön bejáratot. A fiatal asszonyka megköszönte Lí­dia Inyikentyevna szívességét és tá­vozott. — Már próbáltam beszélni mind a két szomszéddal, de nem hajlandók ki­békülni — mondja Lídia Inyikentyevna, mikor visszaül' az asztalhoz. Alig múlt el néhány perc, ismét kopogtak. Most egy idős, hosszú szakállú férfi lépett be. — Zdravsztvujtye, Lídia Inyiken­tyevna. Ügy látom, rosszkor jövök, —" mondotta az öreg látogató ránk tekint­ve. — Csak jöjjön, jöjjön beljebb, Fjo­dor Mihajlovics. Az öreg Kriptunnak fia után, aki 1942-ben elesett a harctéren, segély járna. De baj van az iratokkal és ezért húzódik az ügy elintézése. Ezt az ügyet is most intézi Lídia Inyikentyevna a kerületen. — A jövő héten el lesz intézve, Fjo­dor Mihajlovics. Már ebben a hónapban megkapja a segélyt visszamenőleg is — nyugtatta meg az öreget a ház úr­nője kedvesen. Bámulattal néztem mily nyu­godtan, szívesen beszélget választói? val, akik már 10 éve minden választá­son őt választják meg képviselőjüknek. Nemcsak a városi tanács tagjának, de a kerületi végrehajtó bizottság tagjá­nak is megválasztották Minuszinszk polgárai. Lídia Inyikentyevna Kejkult sokéves becsületes munkájáért már három érdemrenddel tüntették ki. Ké­résemre elmondotta, hogyan dolgozik. Az iskolában Is gyakran felkeresik választói, mert mindenkihez kedves és amit a kezébe vesz, azt el is intézi. Választői közül soknak elintézte a nyugdíját, segélyét, öregségi járulé­kát, egynek pedig elintézte, hogy fiát, aki messze dolgozott szüleitől és a ovár nem volt hajlandó elbocsátani, az ö közbelépésére visszajött Szibériá­ba. Még állást is szerzett neki. Na­ponta 6—8 látogatója van. Néha más választókörzetből is felkeresik. Név szerint ismeri majdnem minden válasz­tóját, akikkel gyakran találkozik. Már 38 éves szolgálata van. Előbb mint tanítónő dolgozott, de már 26 éve is­kolaigazgató. Sok szovjet polgár került ki az ő iskolájából, akik ma már meg­becsült családos emberek. Kedves ta­nítónőjüket azonban nem felejtik el. Megírják neki, hogyan élnek, hol dol­goznak, milyen munkaeredményeket érnek el a gyárban, az építésnél, vagy bányában. Egy régi tanítványa nemrég írt levelet a krasznojarszki vízierőmü­től. így ír: , „Drága Lídia Inyikentyevna! Már fél éve mint építészmérnök dol­gozom a krasznojarszki vízierömü épí­tésénél. Feleségem geológus, itt van velem. Két kisfiamat egyelőre a marná- • nál hagytam. Micsoda építkezés folyik itt a Jenyiszej vártján. Egy-két éven belül megállítjuk a mi szilaj Jenyisze­jiinket, hogy a vízierömü turbináit hajtsa. Sokat emlegetjük Lidia Inyi­kentyevnát. Ha nyáron szabadságra megyek, okvetlenül meglátogatom fele­ségemmel és fiaimmal együtt. Ősszel a nagyobbikat iskolába adjuk. Szeret­ném, ha gyermekeim oda járnának is­kolába, ahová én jártam valamikor." így Ír Sása Níkoforou, aki Szibéria egyik legnagyobb vízierőművét építi. Egymás után sze­di elő a kedves le­veleket. Nézegeti, o'vasgatja, simogat­ja őket. — Jaj, kedvesem, egyenek, fogyasz­szanak ebből is, ab­ból. A rövid idő alatt nagyon a szívem­hez nőtt ez az egy­szerű szovjet asz­szony. Volt benne valami vonzó, vala­mi különleges ba­rátságos vonás, amiért olyan ottho­nosan, olyan jől érezte mellette ma­gát az ember. Nem hiába szeretik any­nyira választói. Horváth Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents