Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-27 / 239. szám, hétfő

Ivan Franko, a haladás ukrán harcosa Születésének századik évfordulójára Ivan Franko Tarasz Szevcsenko, a legnagyobb ukrán költő és forradalmár mellett az ukrán irodalom legjelentősebb egyénisége. Szevcsenko a jobbágyfiú, a leigázott ukrán népet a cári Oroszország ellen lázította, a ha•lics-ukrajnai falusi kovács fia, Franko pedig a császári feudális Ausztria— Magyarország, a fellépő kapitalizmus, valamint a halics-ukrajnai klerikális reakció ellen küzdött. Halics Ivan Franko életében (185Q— 1915) az Osztrák—Magyar Monarchia tartománya volt. A leigázott nép kettős igában — a lengyel nemesség és az osztrák burzsoázia béklyóiban sínylődött. Az országban nyomor, éhinség, tudatlanság, babona uralkodott. Franko és-nemzedéke a XIX. század 70-es éveiben a szocializmus úttörői voltak Nyugat-Ukrajnában. A haladás útja rögös volt, a szocializmus puszta említése már börtönt jelentett. Ennek ellenére a nahujevicsi kovács fia fellázította a „Halicsi Kalifornia" népét — ahogyan a kapitalizmus kezdetén a halicsi naftavidéket nevezték. Ivan Franko nemzetének nagy tanítója, lelkiismerete, tanácsadója és ha kellett, bírálója volt. Vele kezdődik a nyugat-ukrajnai nemzeti megújhodás második korszaka. Becsületes és szilárd erkölcsű életével és műveivel az ukrajnai rabszolga „ruszin"-jából megalkotta az új idők harcos ukrán típusát. Mint politikus a szocializmusért harcolt, mint művész — a magas színvonalú realista művészetért. Műveit nemcsak ukrán, hanem lengyel, orosz és német nyelven is Irta. 1874-től kezdve egészen haláláig egymás után jelennek meg költemény-, mese- és novellagyűjteményei, regényei, tudományos munkái, újságcikkei stb. Egyes gyűjteményei, mint pl. Boryszlav (1867), Arcunk verejtékével (1890), Halicsi képek (1897) mind Ukrajnában, mind külföldön rendkívüli sikert arattak. Franko ezekben a műveiben e halicsi falu proletarizálódását, valamint a kizsákmányoló kapitalizmus kezdetét és áldozatainak rengeteg szenvedését ábrázolja, azoknak kínjait, akik „arcuk verejtékével" mások számára dolgoztak. A Boa constrictor (1878) című híres művében művészi tökéletességgel szörnyklgyó alakjában ábrázolja a telhetetlen és kíméletlen kapitalizmust, a Boryszlav nevet (1881) című hatalmas, szociális regényében, amely a Boa constrictor eszmei és tárgyi folytatása, a halicsi naftamunkások osztályöntudatának elemi megmozdulását festi, és megjeleníti a munkásoknak már szervezett harcát a töke ellen. Ezekkel a műveivel Ivan Franko beírta nevét a világirodalomba. Különös erővel bontakozott ki Franko tehetsége a költészetben. Versei a forradalmi mozgalom programjává váltak, harcra hívtak egy jobb világ kivívására, megiíjították az öregeket, szárnyra kapták a fiatalságot. A költő általános jelszava: „Vivere memento" — emlékezzél, miért élsz" — az egész ukrán ifjúság crédója lett. Az álomba dermedt Halicson, a leigázott ukrán sztyeppéken viharként hatottak Franko versei. Az elsők közé tartozott, akik Ukrajnában a „Proletár gondolatairól", a „Kőtörők" úttörő munkájáról, a foglyok „Véres szonettjeiről" írtak. Franko forradalmi indulója, Az örök forradalmár (1878) a törhetetlen emberi szellem, a haladás mozgató erejének fenséges himnusza. A költő, akit a hazai és az idegen reakció egyaránt üldöz, magára vállalja az „örök forradalmár" küldetését, és fegyvere, „a gondolat és a szabad tudomány" kell, hogy hozzájáruljon a szabadságnak és a forradalomnak a régi világ sötétsége és erőszakja felletti diadalához. Franko életművének koronája a „Mózes" című 20 énekből álló költői mű, amelyben az 1905. évi forradalomra utal. Az ősi, bibliai események mögül felsejlenek a korabeli társadalom harcai és csalódásai. A fiatal forradalmi nemzedék győz a demagógia és az opportunizmus felett. A mű a korabeli Halics bonyolult társadalmi viszonyait tükrözi s egyben a költő személyi tragédiáját is, éles összeütközését az ukrán intelligencia konzervatív részével. A Mózest tekintik Szevcsenko Kobzár című műve után az ukrán költészet második legnagyobb remekének. Gondolatainak mélységével, művészi formájával felveszi a versenyt a világköltészet legnagyobb alkotásaival. Nem kevésbé haladó szerepet játszott Ivan Franko az ukrán-magyar kultúrkapcsolatok terén. 1907-ben Asbóth, magyar szlávista felkérte, hogy írja meg a magyar enciklopédia ukrán irodalomra vonatkozó fejezetét. Frankónak ez a munkája megismertette a magyar népet az ukrán kultúrával. Ivan Franko születésének százídik évfordulóját — a Világ Béketanácsának indítványára — az egész haladó világ megünnepli. M. Nevrlý Harc az analfabetizmus ellen Kínában Kínában az analfabetizmus elleni harc céljára nsmzeti társaságot alakítottak. A társaság célja az, hogy hét % n c p ficJi m fi y r •4 kcí cA £ t ŕ a Cő A 4 Tó Y Z t ť a, o- uh t ti t* ~b ij t tth. n- l H < T ^ W- 5 V -t A t och. S \ X U /L u. ä tt aj. ej. <w ou. an z* ty A csu-in-é-mu fonetikus ábécé betűi. éven belül teljesen felszámolják az írástudatlanságot. Erre a célra mozgósítják az egész értelmiséget, valamint az írni és olvasni tudó polgárok óriási tömegét. A múlt év végén nemzeti konferenciát hívtak össze, melyen elhatározták a kínai írás reformját. Ez elsősorban a kínai írásjelek egyszerűsítésére törekszik. Sok a vita az írásreform körül, de eddig még nem történt végleges döntés, valószínűleg csak jövőre várható rendezése. Gyakran merül fel az a kérdés, miért írnak a kínaiak oly nehézkes írásjelekkel, miért nem h?sználnak latin betűket. Nem o'vnn egyszerű a válasz. A kínaiaknak ugyanis nincs olyan írásuk, mely bizonyos számú betűből tevődik össze, hanem a kínai írás legkisebb egységei olyan írásjelek, melyek nem a nyelv hangjait jelzik, hanem egy szótagot és bizonyos fogalmat jelentenek. Ezek az írásjelek rendszerint önálló szavak, gyakran azonban két, vagy három ilyen jel összetételéből új, kész szavakat képeznek. A 15—16 ezer írásjelből ma 6—7 ezret használnak, de az átlagos műveltségű kínainak is háromezer írásjelet, illetve annak értelmét kell megismernie. Az értelmen kívül még meg kell tanulnia, hogy miképpen olvassa az írásjeleket. Az olvasás, illetve a jelek kiejtése is a tájszólások szerint különbözik, habár közös eredetűek, mert az ókínai nyelvből származnak. A kínai írásjelek csaknem 3700 évvel ezelőtt keletkeztek. A mellékelt ábra mutatja, hogy az írásjelek kezdetleges formájukban az egész szó vagy fogalom értelmét rajzzal érzékeltették. Az évezredek folyamán fejlődött ki aztán a kínai írásjelek mai alakja. Ha megvizsgálunk kétezer legszükségesebb írásjelet, úgy találjuk, hogy 28 százalékban olyan, amely kilenc tollvonásból áll, a többi 9—27 vonásból tevődik össze. Ez a legbonyolultabb a kínai írásjeleknél. Ezt az új írásreform igyekszik egyszerűsíteni. Igy pl. ha a „Li-yen" leánynevet elemezzük, amely magyarul a „kellemes és szép" szavakat jelenti, annak kínai írásjelekkel való leírására 47 tollvonásra van szükség. Ez a nehézség a kínai nyelv írásának és olvasásának megtanulásában. Nem csoda, ha egy tanító 42 tanítványánál a „hallani" szónak tízféle írásmódját számolta össze. Nagy a különbség az egyes nyelvjárások között is. Igy Szinkiangban, ahol az uighur nyelvjárás fonetikus jelölésű, csak négy év szükséges az írás megtanulására, ezzel szemben Han tartományban a gyermekek csak hat év alatt tanulhatják meg az írást. Az analfabétáknak 450 órára van szükségük 2 ezer írásjel elsajátítására. A vietna1 . t I1W-I4W & > m X # UM x % % 1 . 9 25* H í> s í? x <£p \ t e ? t m # § « I Í.U 0 M ih m M n % % l.U. w. a mai napig El n OJ * * i) Sh tó bal ért«lm» i nap holá begy víz •86 Sh tó bal A kínai írásjelek fejlődése 3700 év alatt. miak, akiknek hasonló írásjeleik voltak, mint a kínaiaknak, már fonetikus írásjelre tértek át, csupán 100 órára van szükségük. Az írásreform úgyszólván forradalmi esemény, és nagv nehézségekbe ütközik, ha tekintetbe vesszük, hogy elsősorban a több mint háromezer éves hagyományokkal áll szemben. Ezenkívül a reform megvalósítása sok technikai problémát jelent. Ojjá kell szervezni a nyomdaipart, és rengeteg könyvet kell újra nyomni. Nehézségeket okoz a fentemlített sok nyelvjárás is. Köztudomású ugyanis, hogy a pekingi kínai nem érti meg a- sanghaji vagy a kantoni lakost, ha nem beszélik az úgynevezett északi irodalmi kínai nyelvet, melynek a pekingi nyelvjárás az alapja. Ezt a nyelvjárást fogadták el hivatalos nyelvnek és ezt terjesztik most mindenütt Kínában. Eddig, ha két különböző vidékről származó kínai nem tudott egymással beszélni, akkor az írásjelek segítségével — amelyek közösek — tudták csak megértetni egymást. A betűírás bevezetésének kísérlete Kínában nem újkeletű. Már néhány évtized óta létezik az úgynevezett csuin-é-mi

1 ábécé, amelyet 1952-óta a nemzeti iskolákban és az analfabéták részére rendezett tanfolyamokon tanítanak. Ennek az ábécének azonban nem az a célja, hogy pótolja az eddigi írásjeleket, hanem csak segédeszköz az írásjelek megtanulásához. Vannak bizonyos hátrányai is, hogy a betűket nem lehet összekapcsolni. ' További problémát jelent a gépírás. A jelenlegi kínai írógépeken 2500 betű. van, melyek egy lemezen vannak elhelyezve. A gépírás kínai írógépen nagy tudomány, és ezért nem csoda, hoqy egy perc alatt 40 írásjel megírása már szép teljesítmény, a 60 írásjel pedig rekordteljesítménynek számít. Ugyanígy van ez a távírónál is. Az írásjeleket csak bizonyos kulcs segítségével lehet távírón leadni, melyen minden írásjelet többjegyű szám helyettesít. Ezért ez eléggé komplikált eljárás. A mai rohamos fejlődésben, melyhez most Kína elérkezett, ez a nehézkes írásmód komoly kerékkötő és akadály. Az első lépés az volt, hogy a nyomtatásban 798 írásjelet egyszerűsítettek. Ez nem azt jelenti, mintha csupán ennyi írásjelet használnának, hanem azt, hogy a legkomplikáltabb írásjelek írását egyszerűsítették. A további lépés a fonetikus ábécé kidolgozásának a gyakorlatba való fokozatos bevezetése. Ezen a nagy feladaton már dolgoznak a kínai nyelvtudósok. Egyelőre azonban még nem ismeretes, milyen lesz az új kínai ábécé. (g-k.) a R. * X- A. i*Ä íríj. aR. o S. K Zhunghua Renmin Gungheguo sh gungren giegi lingdau de. A alkotmány kezdő szaval, fent: közönséges írásjelekkel, középen egyszerűsített módon, lent: fonetikusan. /Q békéről daloh MI sose elég A békéről dalolni sose eléa! Nem kophat meg a szó ezüst zománca, ha megtalálja igazi mesterét, a költőt, ki a csengő rímek kovácsa, és felrázza milliók alvó szívét. A békéről dalolni sose elég, mert nem puszta szó csupán, mely messze száll. A béke fehérkarú szőke lány, kit haza vár a kedves, munka után; a béke kérges két tenyér, bütykös ujj összefonódik, mint a kenderkötél, óreganyó, ki csak ül szótlanul télen a meleg kemence szögletén. A békéről dalolni sose elég, mert ő fényesíti a gyerek szemét, a béke: a munka, a csendes otthon, hü katona, ki bátran áll a poszton, a béke az emberi megbecsülés, dolgos férfikar, nem tespedés. A békéről dalolni sose elég! Ozsvald Árpád. A budapesti Új Magyar Könyvkiadó szeptemberi újdonságai Az ŰJ Magyar Könyvkiadó szeptemberben jelenteti meg többek között Ovecskin Szélkakasok címú, válogatott elbeszéléseket tartalmazó kötetét. Érdemes megemlíteni Feuchtwanger Rókák a szőlőben című hatalmas reqényét is. amelv n.int Feuchtwanger' számos müve, történelmi regény és az amerikai füqqeilenséqi háborút mutatja be. A Zord folvó szerzőjének, Siskovnak neve nem ismeretlen a magyar olvasók előtt. Most megjelenő ú i elbeszéiés-kötete, A Sóhajok tava nyilván szintén kedvelt olvasmány lesz. Közreadta az Oj Magyar Könyvkiadó a modern ola6z irodalom egyik kedvelt író.ia, Pratolini Városnegyed című reqénvét is. Arnold Zweig müveinek kedvelői bizonyára örömmel foqadják a Grisa őrmester új kiadását. Szeptemberben jelenik meq äz Oj Magyar Könyvkiadó nemréq indult és ioen kedvelt népmese sorozata második kötete. Az arany teknősbéka címmel. A kötet felnőtteknek szóló vietnami népmeséket közöl, hangulatos illusztrációkkal. Francia regény a Szlovák Nemzeti Felkelésről Franciaországban most jelent meg René Picard: Ľ ennemi retrouvé. magyarul Üjból megtaláltuk az ellenséget című regénye. Szerzője falusi tanító, aki bajtársaival — francia hadifoglyokkal — együtt átélte a Szlovák Nemzeti Felkelés eseményeit. A könyv a szerző saját kiadásában jelent meg és történelmi dokumentáció szempontjából nagy figyelmet érdemel. A szerző ismerteti, hogy szöktek meg a francia hadifoglyok a nácista fogoly- és koncentrációs táborokból. Néhányan Horthy Magyarországára kerültek, amely hadat üzent ugyan a Szovjetuniónak, de Franciaországgal nem volt hadiállapotban. Néhány fogoly megelégedett azzal, hogy Magyarországon elrejtőzhetett. Más francia csoportok azonban utakat kerestek, miképpen kerülhessenek újból szembe a német megszállókkal. A legöntudatosabbak vagy délre Tito partizánjaihoz, vagy pedig északra, Szlovákia hegyeibe igyekeztek. René íicard — aki a Szlováklát meglátoptó francia küldöttség tagjaként most itt időzik — érdekesen írja le egy francia csoport sorsát, amely Magyarországról átszökve itt harcolt és megkísérelte, hogy lengyel területre átjusson, a szovjet hadsereg előrenyomulása irányában. René Picard később Kelet-Szlovákiában a szovjet hadsereghez csatlakozott. KULTURÁLIS HÍREK Köztársaságunkban 1957-ben 52 állandó hivatásos színház működött. Ez a szám az idei évadban 70-re emelkedett. A nézők száma is tekintélyesen megnőtt, amennyiben ugyanebben az időben 5 millióról 12,7 millióra emelkedett. A hetven állandó színházból tíz bábjátékok előadásával foglalkozott. Ezek a bábszínházak tavaly 3600 előadást tartottak. * * • Dino De Laurentiis olasz filmgyártó bejelentette, hogy legközelebbi terve Dante Isteni színjátékának filmre vitele. A hatalmas vállalkozáshoz az amerikai tőke segítségét akarja megnyerni. De Laurentiis legfrissebb produkcióját, a Tolsztoj regénye alapján készült Háború és béke című filmet most mutatták be New Yorkban. Kölcsönös megegyezés alapján bolgár, csehszlovák, jugoszláv, magyar, nyugatnémet, román és szovjet filmvállalatok közös filmet készítenek a Dunáról. Ez a 2000 méternél hosszabb színesfilm a Duna menti országok életének jellemző mozzanatait és tájait örökíti meg. A megegyezés szerint az egyes filmvállalatok a saját országukra vonatkozó felvételeket szeptember végére készítik el, s ezután a budapesti Híradó és Dokumentum Filmgyár á'lítia össze a filmet. A belgrádi Híradó iílmvállalat a Jugoszláviára vonatkozó rész forgatását már megkezdte. # * * Vajdahunyad történelmi emlékű várát, amelynek fő részét Hunyadi János építtette a Román Népköztársaság restauráltatja. A román kormány a hosszabb ideig tartó munka 1956. évi költségeire 3,6 millió lejt folyósított. * * * Jean Giono, a neves francia író „Ľ Eau vive" (Az élő víz) című regényéből megírta első filmforgatókönyvét. A filmet Francois Villiers rendezi. Romáin Rolland „Pierre et Luct" című regényéből filmet készít a Csehszlovák Állami Filmvállalat. A francia és cseh verzióban készülő film külső felvételeit Párizsban forgatják majd. * * » Rendkívül értékes archeológiai leletekre bukkantak a Tiberis-folyó medrében. Az alacsony vízállás következtében ókori paloták több mint félméteres falmaradványai, mozaikkal díszített padozatok, egy használható állapotban lévő kút és bazalttal kövezett antik római utcarészletek kerültek napvilágra. * * 3 A kežmaroki Tatral'an textilgyárak „Magura" központi zene-, ének és táncegyüttese 8 napig Magyarországon vendégszerepelt. * * * A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének meghívására e napokban a diószegi cukorgyár színjátszócsoportja Budapesten vendégszerepelt. S * * Leninről Ir filmet Popov szovjet drámaíró a „Család" című színdarabjának motívumai alapján. A film Lenin ifjúkoráról szól. * * • Grigorij Rosalj, a neves szovjet filmrendező rövidesen megkezdi Alekszej Tolsztoj Golgota című regényének megfilmesítését. A két főszerepet R. Nifontova, (aki Karlovy Varyban a legjobb színésznő díjat nyerte) és T. Onjuhova játssza. * » V. Novotný, csehszlovák filmrendező és a bratislavai filmstúdió munkatársai a Vietnami Demokratikus Köztársaságba utaznak, hogy segítsenek a vietnami nemzeti filmgyártás léť-eb-vásában. OJ SZ

O (195^augusztus 27. »