Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-27 / 239. szám, hétfő

A Stahlhelm ismét menetelre készül Antiszemita banditizmus Nyugat-Németországban Berlin, augusztus 25. (MTI) „A nyugatnémet hatóságok viselik a felelősséget a Németország Kom­munista Pártja elleni uszításért, ame­lyet most a karlsruhei bíróság be­tiltó ítélete koronázott meg. Nem szabad megengednünk a visszatérést a nácizmushoz" — ezeket mondotta a nácizmus elleni harci szövetség nyugpt-berlini gyűlésén Bach sAciál­demokrata ügyvéd. Alfréd Schneider, a gyűlés szónoka besz:imolt arról, hogy Nyuqat-Németországban és Nyu­gat-Berlinben már ismét 103 olyan szervezet működik és 40 olyan idő­szaki lap jelenik meg, amely tel­jesen nyíltan nácinak vallja magát. Tíz évvel ezelőtt teljesen elképzelhe­tetlennek látszott az, hogy a fasiz­mus ismét felütheti a fejét Német­országban. Most azonban — mint a gyűlés szónoka mondotta — oda ju­tottunk, hogy szeptember 21-re Nyu­gat-Berlinbe várják Strassert, a köz­ismert fasisztát, aki ott a különböző náci szövetségeknek meg fogja adni a közös irányelveket. Más forrásból származó értesülé­sek szerint szeptember 6-ra a Stahlhelm fa­siszta katonaszövetség gyűlést ter­vez Nyugat-Berlinben. Ezen a gyű­lésen új üzemi Stahlhelm-szerveze­teket akarnak alakítani, természetesen a konszernek urainak nagyvonalú segítségével. Ez alkalom­mal egyébként a Stahlhelm meg akarja kezdeni a toborzó hadjáratát a nyugatnémet NATO-hadsereg számá­ra is. A Stahlhelm azonos nevű központi lapja megállapítja: A szakszerveze­tek és funkcionáriusaik elleni fellé­pés legjobb módszere az, hogy ha üzemi Stahlhelm-szervezeteket alakí­tunk a gyárakban és vállalatoknál. Nyugat-Németországban mind nyíl­tabban lép fel a különböző neo­fasiszta szervezetek által táplált anti­szemitizmus. A demokratikus német lapok beszámolnak arról, hogy a nyugatnémet hatóságok Ratzburg­ban kilakoltatták a német filmek fe­lejthetetlen művésznőjét, Henny Por­tent és férjét. A házaspárnak egy külvárosi barakképületet ajánlottak fel lakóhelyül. A kilakoltatás lénye­gében a?ért történt, mert Henny Por­tén férje zsidó vallású orvos. Hasonló üldöztetésben van része vallási meggyőződése miatt Siegfried Einstein fiatal nyugatnémet írónak is. Az írót és menyasszonyát Lam­pertheim város vezetősége által fel­bérelt suhancok antiszemita dalokkal és kiáltásokkal kísérik a város utcáin. A suhancok többször énekelték a Horst Wessel-dalt, a náci párt da­lát, és mindenfelé pocskondiázzák a fia­tal írót. Amikor egy alkalommal Einstein panaszra ment az antisze­mita suhancok ellen, a városi bíróság őt ítélte el háromszáz márka pénz­büntetésre. Az eset hátterében az húzódik meg, hogy Lampertheim város vezetősége régi közismert nácikból áll. Egyiptomnak átadták a Szuezi-csaiornáró! tárgyaló londoni értekezlet gyorsírásos jegyzökönyvét London, f ČTK) — A Reuter hírügy­nökség jelentése szerint James Mar­Joribanks. a Szuezi-csatornáról tár­gyalt londoni értekezlet főtitkára augusztus 25-én a londoni-egyiptomi nagykövetségnek átadta a londoni ér­tekezlet gyorsírással feljegyzett szö­vegét. „Az angol kormány ismertesse Ciprus önkormányzatára vonatkozó tervét" — követeli Nicosia polgármestere Nicosia, augusztus 25. — Dr. Te­misztoklesz Dervisz, Nicosia polgár­mestere, az etenarchai tanács tagja szombaton felszólította az angol kor­mányt. azonnal hozza nyilvánosságra tervét Ciorus önkormányzatával kap­csolatban. Dervisz, a Times of Ciprus című lapnak adott interjújában kijelentette, hogy ha Eden kormánya megtenné ezt a lépést, „meg lehetne akadályozni a helyzet súlyosbodását". Dervisz, aki egyúttal a Görög Nem­zeti Párt elnöke is, hangsúlyozta: „Vé­leményem szerint nincs minden re­mény veszve akkor, ha az angol kor­mány azonnal bejelentené az önkor­mányzattal kapcsolatos tervének főbb körvonalait, és ha ez a terv összhang­ban állna ígéreteikkel, s a legliberáli­sabb és demokratikusabb formában biztosítaná a legnagyobb mérvű önkor­mányzatot. Ugyanakkor az angol kormánynak meg kell nyit­nia az utat Makariosz érsek haza­térése előtt. Makariosz az egyetlen ember, aki aláírhat egy megállapo­dást." Áz indonéz külügyminiszter nyilatkozata Kairó, augusztus 25. (ČTK) — Au­gusztus 24-én Kairóba érkezett Rus­ían Abdulgani indonéz külügyminiszter, aki Londonban a Szuezi-csatornáról tárgyalt értekezleten az indonéz kül­döttséqet vezette. Az indonéz külügy­minisztert augusztus 25-én fogadta Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök. Ruslan Abdulgani az egyiptomi elnök­kel folytatott beszélgetés után kijelen­tette az újságíróknak, hogy az elnök előtt kifejtette az indonéz küldöttség álláspontját. Hangsúlyozta, hogy In­donézia elismeri Egyiptom jogát a Szuezi-coatoma államosítására és meg­győződése. hogv Egyiptom biztosíthat­ja a Szuezi-csatorna szabad hajózását. A DPA HÍRÜGYNÖKSÉG közli a hi­vatalos statisztika adatait az élet­szükségletek indexéről az USA-ban. Eszerint ez év júliusában a múlt év­hez viszonyítva a megéih itós'. viszo­nyok indexe 7 százalékkal emelkedett, ami új „rekord"-magasságot je­lent. (ČTK) PÉNTEKEN, augusztus 24-én reggel a délfranciaországi Grasse város kör­nyékén nagy erdőtűz keletkezett, amely a tűzoltók igyekezete ellenére is 3Ö00 hektárnyi erdőt elpusztított. Eddig a tüzet nem sikerült eloltani. (ČTK) 1953 NOVEMBERÉBEN kiadott köz­lemény alapján, amelyet a Japán Vö­röskereszt és a Vöröskereszt Szövet­ség végrehajtő bizottsága, valamint a Vörös Félhold képviselői írtak alá, 115 japán polgár tért vissza a Szov­jetunióból hazájába. (ČTK) A LENGYEL SAJTÓIRODA közli, hogy szeptember 23-án a Szövetségi Népi Szkuostina meghívására Jugo­szláviába érkezik a lengyel parlamenti küldöttség. (ČTK) „Egy ilyen lépés — folytatta Der­visz — szükségtelenné tenné Digenisz (az EOKA vezetője) számára, hogy folytassa az önkormányzatért és az önrendelkezési jogért vívott harcát." Dervisz a továbbiakban kijelentette, hogy az angolok megadási követelése „bonyolulttá tette a helyzetet", majd így folytatta: „Nem tudom, mi volt a tényleges indító oka annak, hogy éppen most követelték a megadást. Nincs kétsé­gem afelől, hogy noha az angol kormánynak alkalma lett volna gyorsan befejezni az egész ciprusi ügyet, ezt nem akar­ták megtenni, mert soha, semmikor sem szándékoztak önkormányzatot és önrendelkezési jogot adni a nép­nek. Ez csebkedeteik egyetlen magya­rázata. Máskülönben, ha azért csele­kedtek így, mert úgy gondolták, hogy kézben tartják a helyzetet, úgy nem lehetnek túlságosan bölcsek." Az aigán király nyilatkozata a függetlenségi nap alkalmából Kabul, augusztus 25. (ČTK) — 'Á TASZSZ jelenti, hogy Mohamed Za­hir Sah afgán k :rály augusztus 24-én a függetlenségi nap alkalrnából ren­dezett ünnepségeken beszídet mon­dott. Beszédének nagy részében Afga­nisztán külpolitikájával foglalkozott és hangsú'yozta, hogy az afgán kor­mány semlegességi politikát, más országokkal való baráti kapcsolatok kötésének politikáját folytatja. Ki­jelentette, hogy a baráti kapcsolatok megszilárdításában nem kis szerepet játszott egyes vezető tényezők láto­gatása Afganisztánban, különösen a Szovjetunió vezető államférfiak láto­gatása. Hozzáte fte, hogy Afganisztán a Szovjetuniótótl száz millió dollár összegű kölcsönt kapott, amit országi fejlesztésére fordít. A Szuezi-csator­na kérdésével kaocsolatban az afgán király azt mondotta, iiogy Afganisz­tán már nyilatkozott s támogatja Egyiptom nénének törvényes jogait. A DOGMATIZMUS ES FORMALIZMUS Lényegesen javult a marxJzmus-leninizmus Pl E PgtJ tanítása a szovjet iskolákban Moszkva (ČTK). — A Főiskolaügyi Minisztérium szétküldte az összes szovjet főiskolákra a marxizmus-leni­nizmus tantervének javaslatait. A fő­iskolai dolgozók ezzel válaszolnak a párt és kormány követelményére, hogy a leggyorsabban ki kell küszöbölni a dogmatizmus, formalizmus tüneteit és egyszerűbbé kell tenni az ideológiai munkát. Az 1956/57-es iskolaévben a főisko­lákon három önálló előadásciklust ve­zetnek be: A Szovjetunió Kommunista Pártjának történetét, a politikai gaz­daságtant, valamint a dialektikus materializmust. Amint tudjuk, eddig A marxizmus­leninizmus alapjai-ról az előadásokat a párttörténet rövid tanfolyama alap­ján tartották, ami komoly hiányossá­gokkal küzdött. A Szovjetunió Kommunista Pártjának története című ciklus eltérően az elő­ző előadásoktól, most nagy súlyt he­lyez a tömegek szerepének megvilágí­tására, mint a történelem alkotóira, a párt és a Központi Bizottság szerepé­re. A párttörténet magyarázatából ki­küszöbölik az összes hibákat és nem helyes tételeket, amelyek J. V. Sztá­lin személyi kultusz következményei. Ezenkívül alaposabban foglalkoznak V. I. Leninnek, mint zseniális szervezőnek és mint a kommunista párt és a szov­jet állam vezérének szerepével. A ter­vezet nagy figyelmet fordít a párt­vezetés lenini elveire és a pártélet szabályaira. A párttörténet tömör ma­Kínai-laoszi közös közlemény Peking, augusztus 25. (Üj Kína) — Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke és Souvanna Phouma, a Laoszi Királyság Minisztertanácsá­nak elnöke, szombaton este aláírta a két ország kormányának közös közle­ményét. A közös közlemény megállapítja: a két fél teljesen egyetértett a követ­kező pontokban: 1. A Laoszi Királyság kormánya ki­nyilvánítja, hogy szilárd elszántsága a békés és semlegességi politika folyta­tása, és az, hogy mindaddig, amíg biztonsága nincs veszélyeztetve, nem alakít semmiféle katonai szövetséget, és nem engedi meg, hogy bármilyen külföldi katonai támaszpontot létesít­senek területén. A Kínai Népköztár­saság kormánya megerősíti, hogy tisz­teletben tartja, és teljes mértékben támogatja a Laoszi Királyság kormá­nyának ezen álláspontját. 2. A két kormány megegyezik ab­ban, hogy hű marad a békés egymás mellett élés öt elvéhez, és továbbfej­leszti a jószomszédi kapcsolatokat a két ország között. 3. A két kormány megegyezik abban is, hogy tovább szélesíti gazdasági és kulturális kapcsolatait a kínai és a laoszi nép legteljesebb hasznára. gyarázatában a szocialista forradalom ienini elmélete mint teljes egész ke­rül a hallgatók elé. A tervezett javas­lat felhívja a figyelmet arra, hogy ezt az elméletet, hogyan fejleszti és gazda­gítja az SZKP, valamint a többi kom­munista és munkáspártok történelmi tapasztalatai. Behatóan megmagya­rázzák J. V. Sztálinnak, mint szervezőnek és teoretikusnak jelentő­ségét, de egyidejűleg rámutatnak a hi­bákra, amelyeket elkövetett. Az SZKP történetének tervezett javaslata a lek­torokat is arra kötelezi, hogy ponto­sabban megmagyarázzák 1917 októbe­rének történelmi eseményeit, a polgár­háborút, a szocializmus és kommuniz­mus építésének lenini tervét a Szov­jetunióban, hogy tárgyilagos magyará­zatot adjanak az iparosítís és kollek­tivizálás problémájáról sťb. A politikai gazdaságtan előadásának javaslata abból indul ki, hogy jelenleg' szüntelenül növekszik a marxiamus­leninizmus tanítása gazdasági szerepé­nek jelentősége. A politikai gazdaság­tant a diákok szakosítása szerint és jövőbeli foglalkozásuk alapján adják majd elő. Nagy figyelmet fordítanak Lenin téziseinek magyarázatára a kü­lönböző társadalmi rendszerű oszágok egymás melletti éléséről és békés ver­senyéről. A dialektikus és történelmi materia­lizmust logikus összefüggésében ma­gyarázzák. A tervezet a dialektikus materializmus alapjaiban azt a törek­vést fejezi ki, hogy realizálni kell V. 1. Lenin közvetlen utasításait, amelyek a materialista dialektika továbbfejlesz­tésének és magyarázatának feladatára vonatkoznak. Az előadásokban rávilá­gítanak az elmélet és gyakorlat kap­csolatának jelentőségére és a marxista filozófia nagy jelentőségére az SZKP gyakorlati tevékenységében. A világ közvéleménye elítéli az Egyiptomra gyakorolt gyarmati nyomást A londoni értekezlet visszhangja Amerikai aggodalmak a szovjet-japán békeszerződéssel kapcsolatban Az Associated Press amerikai hír­ügynökség híradása szerint Dulles külügyminiszter figyelmeztette Japánt, hogy ha „a japán kormány elismeri a Szovjetunió szuverenitását a dél-kuri­li szigetek felett, akkor az Egyesült Államok birtokába veheti Okinavát". Az AP ezt az értesülést „hivatalos amerikai forrásra" hivatkozva közöl­te. Az amerikai hírügynökség jelenté­séhez még hozzáfűzte, hogy a fenti figyelmeztetést Dulles szerdán intézte Sigemicu japán külügyminiszterhez. Sigemicu pénteken ismét találkozott az amerikai külügyminiszterrel, ami­koris még egyszer megbeszélték ezv a kérdést. Az Associated Press szombati jelen­tésében viszont azt írja, Sigemicu pénteken esté cáfolta azt a hírt, hogy Dulles a fenti figyelmeztetést intézte Japánhoz. A japán külügyminiszter azonban elismerte, hogy Dullesszal megvitatta a Moszkvában folyó tár­gyalásokat. Noha Sigemicu megcáfolta az ame­rikai hírügynökség előző értesülését, amerikai körökben továbbra is han­goztatják azt a feltevést: az Egyesült Államok „aggódik amiatt, hogy Japán annyira szeretne békeszerződést kötni az oroszokkal, hogy esetleg hajlandó lenne elismerni Oroszország szuvere­nitását a dél-kurili szigetek felett." K. J. VOROSILOV HELSINKIBEN K. J. Vorosilov. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökséginek elnöke, el­látogatott a Tapiola új lakónegyedbe, ahol az egyik fiatallal beszélget. London, augusztus 25. (ČTK) — A brit sajtó rendkívül nagy figyelmet fordít D. T. Sepilovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének sajtóértekezleté­re, amelyet augusztus 24-én tartott. A Birminghan Post politikai kommen­tátora rámutat Sepilov nyilatkozatá­nak azon részére, amelyben arról van szó, hogy egyes országok Egyiptom ellen ké­szülő katonai intézkedéssel . nyílt és meg nem engedett kihívást jelentenek a szabadságszerető egyiptomi néppel, Kelet minden nemzetével szemben, akik nemzeti függetlenségükért, önállóságukért és a békéért harcolnak. A lap magyarázza a Selwyn Lloyd brit külügyminiszterrel a Londoni Rá­dióban folytatott beszélgetést. Első­sorban iloyd azon állítását ismerteti amely ellenkezik a világ közvéleményé­vel, hogy a Szuezi-csatorna Társaság államosítása állítólag „a törvény meg­sértése". A lap szerint Salwyn Lloyd kijelentette, ha az egyiptomi kormány elutasítja ezeket a javaslatokat, akkor „az ügy nagyon komollyá válik". A jobboldali lapok nagy hangon kö­vetelik, hogy brit katonaságot Nagy­Britannia déli kikötőjébe koncentrál­ják, ahonnan a Földközi-tenger kör­zetében levő katonai támaszpontokra irányíthassák őket. A Daily Express augusztus 25-i szá­mában a következőket írja: „Most, amikor a szuezi kérdésről tárgyaló értekezlet befejeződött, bizonyos ké­pet alkothatunk a brit katonaság össz­pontosításáról a Földközi-tenger kör­zetében. Az utóbbi három hétben rendszeresen szállították a katonasá­got ebbe a körzetbe és átcsoportosí­tották a gépkocsikat és hadifelszere­lést. Több mint 20 000 személyt hív­tak be és a hadseregből való elbo­csátást beszüntették. A földközi-ten­geri hajóhadat a tengerészeti légi­haderők lökhajtásos repülőgép osz­tagaival egészítik ki." A diktátumok és fenyegetések poli­tikája a brit közvélemény és a hely­zetet értékelő lapok befolyásos kö­reiben ellenállásba ütközik. E lapok hangsúlyozzák, hogy ez a politika árt Nagy-Britannia nemzeti érdekeinek. A Daily Herald augusztus 25-i szá­mában írja. hogy az Egyiptom elleni agresszió, amelyet a világ közvéleménye elítél Nagy­Britanniát és Franciaországot na­gyon könnyen a vádlottak padjára sodorhatja. A lap nyilatkozik a brit katonai In­tézkedésekről és ezeket írja: „Lehe­tetlenség! Sőt, mit több, veszélyes őrültség! Véget kell ennek vetni! A francia lapok terjedelmes kom­mentárokban foglalkoznak a Szuezi­csatornáról tárgyalt londoni értekez­let eredményével. Sok jobboldali lap igyekszik úgy tüntetni fel a nyugati nagyhatalmak javaslatait, mint a ..lon­doni értekezlet határozatát," de el­hallgatják az értekezlet Igazi hatá­rozatát, amely azt javasolja, hogy küldjék el az egyiptomi kormánynak a konferencián elhangzott viták tel­jes szövegét. A burzsoá sajtó egy ré­sze „Dulles tervét", amely azt java­solja, hogy a Szuezi-csatornát idegen kézbe adják, Egyiptommal szemben ultimátumnak tekinti. A Figaro című lap Boffrex francia tábornok londoni útjáról ír, aki ki­jelenti, hogy részt vesz azokon a tárgyalásokon, amelyek a francia-brit fegyveres intervenciók előkészítésével foglalkoznak és amelyeknek céljuk, hogy „Egyiptomot az értekezlet ha­tározatának tiszteletben tartására kényszerítsék". (A lap a nyugati nagyhatalmak javaslataira gondol, amelyeket az értekezleten nem hagy­tak jová és amelyek sértik Egyiptom felségjogát.) A francia polgárok és a demokrati­kus közvélemény képviselői élesen el­itélik azt a törekvést, hony a szuezi kérdésben katonai hisztériát robbant­sanak ki. A francia iparosok lapja, az Echos megjegyzi, hogy az Egyiptom elleni katonai fenyegeté­sek politikáját nemcsak a kommu­nisták ellenzik, hanem a szocialista és radikális párt tagjai is. Határozottan tiltakoznak az ellen, hogy Egyiptomra rákényszerítsék a szomorú múltú amerikai javaslatokat — írja a Humanité. Válaszképpen azoknak, akik „szeretnék felújítani azokat a koncessziókat, amelyekkel a francia-brit trösztök rendelkeztek Egyiptom területén — a lap ezeket írja: „Abban a pillanatban, amikor mindenütt ingadozik a régi gyarmati rendszer, a történelem feltartóztatha­tatlan fo'yásával szembe akarnak he­lyezkedni és hadseregüket gyarmati hódító háborúba akarják vinni." A Humanité megjegyzi, hogy az úgynevezett szuezi ktrdést csupán tárgyalások utján lehet megoldani India javas­lata alapján, amelyei a Szovjetunió, India és Ceylon támogatnak. Angliába utazik a szovjet légierők küldöttsége A Tanjug Iondoni értesülései sze­rint a Szovjetunió légierőinek kül­döttsége rövidesen Angliába látogat s ezzel viszonozza a brit légierők küldöttségének szovjetunióbeli láto­gatását. A hattagú küldöttséget Zsigarjev marsall, a szovjet légierők főparancs­noka vezeti. A szovjet küldöttség hétnapos angliai látogatása alkalmá­val megtekinti a brit repülőgépipari kiállítást Farnborough-ban, valamint látogatást tesz az angol légierők több támaszpontján. (MTI) OJ szo 1956. augusztus 27.

Next

/
Thumbnails
Contents