Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-26 / 238. szám, vasárnap

A kommunisták helyükön maradnak a községi tanácsokban Bonn, (ČTK) — Napról napra egyre újabb tiltakozások érkeznek a nyugatnémet kormányhoz az NKP felett hozott provokatív ítélet miatt. Augusztus 23-án a tiltakozások újabb hullámát váltotta ki az a hir, hogy a lünebu-gi kerületi bíróság Heinz Köh-iden 36 éves 1-ommunista újságírót, a Die Wahrheit cimű lap munkatársát egy évi és három hónapi börtönre It'lte. A bíróság ítéletét azzal indokolta, hogy Köhnden mint kommunista ..hazaárulást" követett el. Cikkeiben állítólag „megsértette a szövetségi kormány tagjait". Számos nyugatnémet községbenahol a községi tanácsok tagjai között kommunisták vannak, a 'loigármesterek elítélt k az NKP betiltásáról hozott ítélet tiszteletbentartását és kitartanak amellett, hogy a kommunisták továbbra is lássák el tisztségüket. A Baden-Würthemberg-i Welthausenben Wagner szociáldemokrata polgármester kijelentette: „Nincs semmi okunk arra, hogy a kommunistákat kizárjuk üléseinkről. A kommunistákat megválasztották, és polgártársaik teljes bizalmát élvezik." Tiltakozások Németország Kommunista Pártjának betiltása ellen Berlin, (ČTK) — Az AND sajtóiroda egyre újabb híreket közöl a Németország Kommunista Pártjának betiltása elleni tiltakozásokról Németországban és Európa különböző országaiban. A Szabad Német Szakszervezeti Szövetség elnöksége táviratot intézett a nyugatnémet kormányhoz, amelyben öt és fél millió tagjának nevében tiltakozik a demokratikus jogok, a nyugatnémet munkások szabadságának megtámadása ellen, amelyek közé tartozik a Németország Kommunista Pártja elleni veszélyes támadás is. A Francia Altalános Szakszervezeti Szövetségen kívül újabb tiltakozások érkeztek a brit szakszervezeti funkcionáriusoktól, a milanói szociáldemokratáktól és kommunistáktól. A Bolgár Üjságíró Szövetség is tiltakozó táviratot intézett a szövetségi kormányhoz. Vető Lajos magyarországi evangélikus püspök és több más közéleti személyiség és szervezet szintén tiltakozott a Német Szövetségi Köztársaság kormányánál. A lengyel üzemekben a dolgozók a múlt naDokban több száz tiltakozó gyűlést és manifesztációi tartottak. K. J. Vorosilov Finnországban Helsinki. (ČTK). - K. J. Vorosilov. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke augusztus 24-én Kekkonen finn köztársasági elnök és s- ámos más finn és szovjet hivatalos tényező kíséretében kirándult a finn főváros előtt fekvő apró szigetekre. A szigetek lakossága nagy örömmel •üdvözölte az államférfiakat. * * * Augusztus 24-én este K. J. Voros'lov Kekkonen elnök, Faderholm mlniszteralnök és a két ország számos más vezető tényezője ünnepi hangversenyen vett részt a helsinki egyetem termében. Helsinki város szimfonikus zenekara Sibelius—müveket és más finn zeneszerzők alkotásait, továbbá Csajkovszkij- és Borodin-műveket adott elő. A Lengyel Egyesüli Munkáspárt Központi Bizottságának kü'döttsége Belgrádba utazott Varsó, (ČTK) — Augusztusz 25-én a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének meghívására Belgrádba utazott a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB küldöttsége. A küldöttséget Franciszek Mazur, a politikai iroda tagja vezeti, tagjai továbbá Tadeusz Daniszewski, a Központi Bizottság ügyosztályvezetője és Józef Machno, Tatrakówna Michalina. a Lengyel Egyesült Munkáspárt lodzi bizottságának első titkára, valamint a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának más tagjai, ezenkívül Czeszlaw Skonecki, a Trybuna Ludu föszerkesztőhelyettese. Gh. Gheorghieu Dej Ukrajnában Moszkva, (ČTK) — Ukrajna Kommunista Pártja KB meghívására augusztus 24-én nem hivatalos látogatásra Kijevbe érkezett G. Gheorghiu Dej, a Román Munkáspárt első titkára a román mezőgazdasági szakértők egy csoportjával. A román vendégek megismerkednek a szovhozok mezőgazdasági termelésével és a traktorállomások munkájával. Aszudilni külügyminiszter nyilatkozata Kairó, fČTK) — Sajtójelentések szerint augusztus 23-án Khartumban sajtóértekezletet tartottak, amelyen Mahgub szudáni külügyminiszter kijelentette, hogy Egyiptom és az arab országok nem fogadják el azt a nyugati tervet, amelyet a londoni értekezleten Dulles amerikai államtitkár javasolt, mert a Szuezi-csatorna nemzetközi igazgatásának elismerése sértené Egyiptom nemzeti szuverenitását. Mahgub elismerően nyilatkozott azokról a javaslatokról, amelyeket a londoni értekezleten az indiai küldöttsén terjesztett elő és nagyra becsülte a szovjet küldöttség tevékenységét M londoni értekezleten. Görög parlamenti küldöttség a Szovjetunióban Moszkva, (ČTK) — A görög parlamenti küldöttség, amely a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívását a Moszkvában időzik, augusz- as 24én meglátogatta P. P. Lovanovot, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnökét, és Korr.arovot, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának alelnökét. A beszélgetés folyamán a görög képviselők érdeklődtek a Legfelső Tanács képviselőházának munkája, az állandó bizottságok funkciója, a választási módszerek és több más iránt. A vendégek megtekintették a moszkvai Kreml enves tetmeit és V. I. Lenin dolg íószobáját. D. T. Sepilov nyilatkozata a lond

oni sajtóértekezleten A londoni értekezlet — a gyarmati uralom erkölcsi és politikai veresége Az értekezlet bomlasztói a Dulles-terwel akarnak előállni «• Szovjetunió figyelmeztet: a szuezi problémát az egyenlőségen alapuló tanácskozások útján kell megoldani London, (TASZSZ). — D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere az augusztus 24-i londoni sajtóértekezleten beszámolt a Szuezi-csatorna kérdéséről tárgyaló londoni értekezlet eredményeiről. Beszédében a többi között ezeket mondotta: Egyezmény a Szovjetunió polgári légiközlekedési vállalata és a PPA amerikai társaság között Moszkva (TASSZ) — A Moszkvában lefolyt tárgyalások eredményeként 1956. augusztus 24-én egyezményt írtak alá a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő polgári légiforgalmi főigazgatóság és a „Pan American World Airways Incorporated" (PPA) amerikai légitársaság között. Az egyezmény alapján kereskedelmi együttműködés létesül a polgári légiforgalom terén. Az egyezményt a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő polgári légiforgalmi főigazgatóság nevében N. A. Zaharov, az ügyosztály vezetőjének első helyettese, a PPA amerikai légiforgalmi társaság nevében pedig John Shannon. a PPA atlanti osztályának igazgatója írták alá. MOHAMED ZAHIR SAH, afgán király Kabulban augusztus 24-én a? afgán függetlenségi nap alkalmából beszédet mondott. A deielőtti órákban katonai díszszemle volt. amelyen az afgán hadsereg valamenyi fegyverneme részt vett. Augusztus 24-én Kabulban megnyílt a nemzetközi ipari kiállítás, amelyen részt vesznek a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Cseh z.cvákia, Maqyarorszáq a? USA, Nyugat-Németország és Ausztria. (ČTK) AZ ANGLIAI STANDARD MOTOR Co. autókonsi.em Coventry-üzemének vezetősége bejelentette, hogy az autógvártisi osztályon háromnapos munkahetet vezet be és ezenkívül 1000 alkalmazottat elbocsát. A múlt hónapokban e gyárban heti négy napot dolgoztak. Ez év júniusában e cég 2500 munkást bocsátott el. (ČTK) A BERLINER ZEITUNG jelentése szerint Nyugat-Németországban a nyerstermelés az utóbbi hónapokban tovább .hanyatlott. Ez év májusa óta, amikor is a nyerstermelés indexe 222 volt, júniusban 213-ra és júliusban 210-re csökkent. CTK) A TASZSZ JELENTÉSE szerint a libiai-tuniszi nagykövetség közzétette a tuniszi kormánynak a Szuezi-csatorna kérdésével kapcsolatos nyilatkozatát, amely hangsúlyozza, hogy a Társaság államosítása Egyiptomnak mint szuverén és független államnak joga. (ČTK) A londoni értekezlet munkája teljes mértékben igazolta, hogy a Szuezicsatorna Társaság államosítása az egyiptomi kormány teljesen legális cselekedete volt. Az értekezleten egyúttal teljesen megdöntötték azt a szándékosan elferdített beállítást, hogy a Szuezi-csatorna Társaság államosítása állítólag szervezetlenné teszi a hajózást a csatornán. Közismert tény, hogy a Szuezi-csatorna továbbra is olyan jól működik, mint a társaság államosítása előtt, és az áruszállítás a csatornán az államosítás óta eltelt időben még emelkedett is. D. T. Sepilov beszédének további részében az Egyiptom elleni gyűlölet és nyomás légköréről beszélt, amelyet az értekezlet előtt angliai, franciaországi és USA-beli olyan befolyásos körök idéztek elő, amelyek szoros összeköttetésben voltak a Szuezi-csatorna Társasággal. D. T. Sepilov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és sok más állam kormányai jogosan mutattak rá az értekezlet részvevőinek szándékos kiválasztására, mivel hogy a Szuezi-csatornát igénybevevő 50 állam közül az értekezletre csak 24 államot hívtak meg, amelyek legnagyobb része tagja támadójellegű katonai csoportosuláJ soknak. | Természetes, hogy sok áliam külí döttsége — mondotta D. T. Sepilov — | nem érthetett egyet ilyen javaslatokj kai, amelyek megsértik az általánoi san érvényes szabályokat Ezért nem ! fogadták el sem az eljárás javasolt • tervét, sem a tárgysorozati programot. < Ez volt az értekezlet szervezőinek első | kudarca, akik ezen értekezlet összei hívásával messzemenő célokat kötöttek ! össze, amelyeknek semmi közük nem volt a szabad hajózás biztosításához a Szuezi-csatornán, semmi közük nem volt a Közel- és Közép-Kelet térsége békéjének, nyugalmának és biztonságának érdekeihez. A londoni értekezlet munkaprogramját főképp két teljesen ellentétes irányvonal, a szuezi probléma megoldása két teljesen különböző elvének találkozása jellemezte. Az indiai javaslat az egyiptomi állam szuverén jogai elismerésének és tiszteletbentartásának elvéből indul ki, i tekintettel arra, hogy Egyiptomnak mint tulajdonosnak joga van betölteni a csatorna vezetésének funkcióját. ] Emellett meghatározzák Egyiptom mint j szuverén állam érdekeinek a csatorna ] valamennyi használója érdekeivel való összhangbahozásának elvét. Az indiai javaslat azt ajánlja, létesítsenek egy tanácsadó szervet, amely képviselni fogja a csatorna használóinak érdekeit. Ezt a szervet tanácskozó, tanácsadó és közvetítő funkciókkal ruházzák fel. Az indiai javaslat szerint szükséges, hogy a Szuezi-csatorna kérdésében az egyiptomi kormány bizonyos formában érintkezésbe kerüljön az Egyesült Nemzetek Szervezetével. D. T. Sepilov ezután elemezte az indiai javaslat további elveit, amely javaslat a szuezi probléma megoldásán igazságos és békés demokratikus alapokon nyugvó terve. A szovjet küldöttség csatlakozott az indiai tervhez és maga is több konkrét javaslattal állt elő, kivált a nemzetközi együttműködés formáira vonatkozólag, amelyek Egyiptom szuverén jogai betartásával támogathatnák a rendszeres közlekedést a Szuezi-csatornán mint epv nyílt és szabad tengeri úton a világkereskedelem és Egyiptom érdekében. A szovjet kormány emellett abból indul ki, hogy biztosítani kell Egyiptom és valamennyi a Szuezicsatornát használó többi állam érdekeinek helyes összhangbahozását, hogy a Szuezi-csatorna ne legyen az összeütközések és nézeteltérés-k tűzfészke, hanem a népek közötti barátság, a világkereskedelem és az országok közötti gazdasági együttműködés középpontja. Teljesen más elvileg eltérő alapon dolgozták ki azt a javaslatot, amelyet az USA küldöttsége terjesztett elő az értekezleten. Ez a javaslat azt kívánja, hogy a Szuezi-csatornát vonják ki az Egyiptom igazgatása és szuverenitása alől és külföldiekből alakítsák meg a Szuezi-csatorna igazgatását, sőt még „hatékony szankciókat" is alkalmazzanak nyilvánvalóan Egyiptom ellen mindennemű olyan cselekedetért, amely megakadályozná a csatorna zen igazgatását. A valóságban a Szuezicsatorna igazgatásával megbízott nemzetközi szerv cégére alatt az anqH javaslat Egyiptomban „államot akarna létrehozni az államban". Ez esetben a koncesszióktól eltérően, amelyeknél legalább bizonyos határidők vannak érvényben — ez a javasolt nemzetközi szerv korlátlan időre lenne megbízva, vagyis örök időkre. Elvitathatatlan, hogy ebben az esetben arról van szó, hogv Egyiotomra ráerőszakolják a qyarmatosító rendszer bizonyos formáit. Nem fér kétség ahhoz, hogy az arierikai terv kitér az Egyiptommal, mint egyenjogú és szuverén állammal való tanácskozás elől. Ez a terv Egyiptomra olyan feltételeket akar kényszeríteni, amelyek összeférhetetlenek Egyiptom szuverenitásával, Egyiptomot alárendelt helyzetbe akarják állítani, mert a Szuverenitás üres szóvá válik, mihelyt egy államot, ha formálisan elismerik szuverénnek, megfossztják attól a jogától, hogy vagyonát és értékeit maga kezelje. Az USA terve nem törekszik a kérdés kompromisszumos i megoldására, nem törekszik az Egyip' tómmal való megegyezésre. Lényegében ez a terv gyarmatosító, s összeférhetetlen korunk szellemével, az Egyesült Nemzetek Szervezete nemes elveivel és céljaival. A Lancaster House termeiben a valóságban vita indult meg arról, hogyan kell viselkedni az egyiptomi állammal szemben: úgy mint egy független, egyenjogú állammai, az ENSZ tagjával, mint teljesjogú gazdával szemben, vagy pedig rá kell térni a nemzetközi jog normát, az ENSZ szervezete, elvei és céljai, Egyiptom törvényes és szuverén jogai nyílt letiprásának útjára. Vitáztak tehát a nemzetek szabadságának és függetlenségének elismerése vagy el nem ismerése nagyon fontos elveiről, a szuverenitási rôl, a szó konkrét és élő és egyáltalán i nem formális érteimében. Természetes, hogy a Szovjetunió küldöttsége az USA, Nagy-Britannia és Fanciaország népei iránt érzett baráti őszinte érzései mellett is becsületbeli kötelességének tartotta, hogy szót emeljen valamennyi nemzet szuverenitása, szabadsága és függetlensége elveinek védelme érdekében. Szükségesnek tartotta, hogy szót emeljen a nemzeti függetlenségért, a béke érdekeiért küzdő népek törvényes jogainak védelmére. A Szuezi-csatorna kérdésében megindult vita villámként világított rá azokra a történelmi folyamatokra, amelyek a világ szeme előtt lezajlanak. Rámutatott a különböző államok és különböző szociális rétegek elvben különböző álláspontjára ezen folyamatokkal szemben. Ez a Kelet országainak és népeinek a gyarmati függő~ég, a lealázó szerződések alól való felszabadulási folyamata. Ezeket a szerződéseket a Kelet országaira és népeire fegyveres erővel, hazugsággal és csalással kényszerltették rá. A Szovjetunió kezdettől fogva a szuezi kérdés igazságos elintézésére törekszik, védelmezte és védi a felmerült vitás kérdés tárgyilagos elintézésének módját. A szovjet küldöttség ezért lehetőnek tartotta az indiai javaslathoz való csatlakozást. A dolgok más értelmezése, a Szuezi-csatorna problémájának megoldására irányuló kísérlet Egyiptom szuverén jogai és érdekei tekintetbevétele nélkül ultimátummal és az erővel való fenyegetéssel — ez a probléma gyarmatosító megoldásának útja. Ilyennek tekintem azt a javaslatot, amelyet MacDonald úr, az új-zélandi küldött terjesztett elő az USA javaslatával kapcsolatban. Ez a javaslat leleplezte a londoni értekezlet szervezőinek azon szándékait, hogy az értekezlet nevében Egyiptomra az úgynevezett „Dulles tervet" kényszerítsék rá. Az amerikai terv hívei úgy döntöttek, h|ogy teljesen mellőzik az értekezleten India által beterjesztett javaslatot. Elhatározták, hogy az értekezletet két részre bontják és a Dulles-tervet támogató államok csoportjának akaratát a londoni értekezlet határozatának minősítik. Azonban ez a demokráciaellenes, bomlasztó terv az indonéziai, ceyloni és szovjet küldöttség határozott ellenállásába ütközött, amely küldöttségek rámutattak az újzélandi küldött javaslatának igazi értelmére és a bomlasztókat olyan helyzetbe hozták, hogy kénytelenek voltak visszavonni Mac Donald javaslatát. Az értekezlet szervezőinek minden mesterkedése, hogy a szuezi probléma igazságos és tárgyilagos elintézésére törekvő küldötteket megakadályozzák álláspontjuk ismertetésében, a fő gyarmatosító hatalmak kü'dötteinek azon kísérletei, hogy ezt az értekezletet arra használják fel, hogy a nemzetközi értekezlet nevében Egyiptom elé lealázó és ultimatív követeléseket terjeszszenek, hajótörést szenvedtek. A londoni értekezleten végül egyetlen határozatot hoztak: megbízták az értekezlet elnökét, hogy adja át az egyiptomi kormánynak a londoni értekezlet teljes jegyzőkönyvét. Az egyiptomi kormánynak tehát megblrálás végett át kell adni mind az indiai javaslatot, mind az Amerikai Egyesült Államok javaslatát, valamint az összes pót- és módosító javaslatokat, hozzászólásokat és kiegészítéseket, vagyis a nézetek, vélemények és az értekezleten előadott véleménykülönbségek teljes összességét. Egyes lapok ma az ügyet úgy adják elő, mintha az értekezlet azzal ért volna véget, hogy öt állam, Ausztrália, Etiópia, az USA, Svédország és Pakisztán képviselőinek elrendelték volna, hogy az egyiptomi kormánynak átadják az értekezleten az Egyesült Államok által beterjesztett javaslatot. A kérdés ilyen értelmezése nem felel meg a valóságnak. Ilyen határozatot az értekezlet <nem hozott. Ami az újzélandi képviselő azon kijelentését illeti, hogy a londoni értekezleten részt vett államok csoportjának szándéka Egyiptomnak külön átadni a Dullestervet az egyes államok által javasolt változásokkal és függelékekkel, ezzel kapcsolatban Lloyd, a londoni értekezlet elnöke kijelentette, hogy az új-zélandi küldöttnek már semmiféle javaslata nem létezik, mert az új-zélandi küldött javaslatát az értekezletről viszszavonták, tehát az értekezlet keretén kívül van. A Szovjetunió küldöttsége az értekezlet egész ideje alatt, tehát a befejező részében is mindenképpen arra törekedett, hogy a nemzetközi problémák megoldása egyedüli helyes módján, vagyis tanácskozás által találja meg a szuezi kérdés helyes elintézését, amely valamennyi érdekelt államra nézve igazságos és elfogadható volna. Bizonyos körök azonban elfogadhatónak tartották azt, hogy az értekezlet bomlasztásának útját válasszák és hogy az értekezlet keretén kívül terjesszék Egyiptom elé a Dulles-terv követeléseit. E bomlasztó akció alapján az értekezlet keretén kívül megalakult az úgynevezett „ötök bizottsága", amelyről a sajtó ma beszámol. Ügy vélem, hogy az értekezlet bomlasztására és az értekezlet keretén kívül álló csoport összeállítására irányuló kísérletek — amely csoportot megbízták a követeléseknek Egyiptom elé való terjesztésével — azért történtek, mert a londoni értekezleten erkölcsi és politikai vereséget szenvedtek azok az erők és azok a szövegezések, amelyek a szuezi probléma szándékos kiéleződésében bíztak, hogy Egyiptomra kényszerítsék a gyarmatosítás helyzetéből eredő feltételeket és követelményeket. Tévedés lenne azt hinni, hogy a londoni értekezleten 17 vagy 18 olyan állam egyöntetű csoportja alakult ki, amelyek fenntartás nélkül egyetértenek a Dulles-terv elvével. Egyáltalán nem. Az értekezlet folyamán Norvégia, Irán, Spanyolország, Japán és más államok küldötteinek beszédei arra mutattak rá, hogy ezen államok kormányai a szuezi probléma meioldása egyedül lehetséges módjának az Egyiptommal, mint szuverén állammal való tárgyalás útján történő békés elintézésének módját tartják. Ezek a küldöttek több fenntartást és hozzászólást terjesztettek elő. A szovjet küldöttség már a londoni értekezlet kezdetén figyelmeztetett azokra a nemzetközi bonyodalmakra, amelyeket előidézhetnének azok a kísérletek, amelyek a szuezi probléma megoldását az erőpolitika helyzetéből szorgalmazzák. A szovjet küldöttség egyes államoknak Egyiptom ellen foganatosított katonai intézkedését nyílt és megengedhetetlen provokációnak minősítette a békeszerető egyiptomi nép és a Kelet valamennyi nemzeti függetlenségéért és szuverenitásáért küzdő népe ellen. A szovjet küldöttség ezeket az intézkedéseket a béke elleni kihívásnak minősítette. Kötelességünknek tartjuk, hogy emlékeztessünk ma erre a figyelmeztetésre. A Szovjetunió továbbra is mindekképpen arra fog törekedni, hogy a szuezi problémát békés úton, az egyenlőségen és igazságon alapuló tanácskozással oldják meg. A sajtóértekezleten, amelyen a brit és külföldi újságírók nagy szá^-.oan vettek részt, D. T. Sepilov több kérdé-re válaszolt. (1 J s / *i 1956. augusztus 26.