Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-26 / 238. szám, vasárnap

A kommunisták helyükön maradnak a községi tanácsokban Bonn, (ČTK) — Napról napra egyre újabb tiltakozások érkeznek a nyugat­német kormányhoz az NKP felett ho­zott provokatív ítélet miatt. Augusztus 23-án a tiltakozások újabb hullámát váltotta ki az a hir, hogy a lünebu-gi kerületi bíróság Heinz Köh-iden 36 éves 1-ommunista újságírót, a Die Wahrheit cimű lap munkatársát egy évi és három hónapi börtönre It'lte. A bíróság ítéletét az­zal indokolta, hogy Köhnden mint kommunista ..hazaárulást" követett el. Cikkeiben állítólag „megsértette a szövetségi kormány tagjait". Számos nyugatnémet községben­ahol a községi tanácsok tagjai kö­zött kommunisták vannak, a 'loigár­mesterek elítélt k az NKP betiltásáról hozott ítélet tiszteletbentartását és ki­tartanak amellett, hogy a kommu­nisták továbbra is lássák el tisztsé­güket. A Baden-Würthemberg-i Welt­hausenben Wagner szociáldemokrata polgármester kijelentette: „Nincs semmi okunk arra, hogy a kommu­nistákat kizárjuk üléseinkről. A kommunistákat megválasztották, és polgártársaik teljes bizalmát élvezik." Tiltakozások Németország Kommunista Pártjának betiltása ellen Berlin, (ČTK) — Az AND sajtóiroda egyre újabb híreket közöl a Németor­szág Kommunista Pártjának betiltása elleni tiltakozásokról Németországban és Európa különböző országaiban. A Szabad Német Szakszervezeti Szövetség elnöksége táviratot intézett a nyugatnémet kormányhoz, amely­ben öt és fél millió tagjának nevében tiltakozik a demokratikus jogok, a nyugatnémet munkások szabadságának megtámadása ellen, amelyek közé tartozik a Németország Kommunista Pártja elleni veszélyes támadás is. A Francia Altalános Szakszervezeti Szövetségen kívül újabb tiltakozások érkeztek a brit szakszervezeti funk­cionáriusoktól, a milanói szociáldemok­ratáktól és kommunistáktól. A Bol­gár Üjságíró Szövetség is tiltakozó tá­viratot intézett a szövetségi kormány­hoz. Vető Lajos magyarországi evan­gélikus püspök és több más közéleti személyiség és szervezet szintén til­takozott a Német Szövetségi Köztár­saság kormányánál. A lengyel üzemekben a dolgozók a múlt naDokban több száz tiltakozó gyűlést és manifesztációi tartottak. K. J. Vorosilov Finnországban Helsinki. (ČTK). - K. J. Vorosilov. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke augusztus 24-én Kek­konen finn köztársasági elnök és s- ámos más finn és szovjet hivatalos tényező kíséretében kirándult a finn főváros előtt fekvő apró szigetekre. A szigetek lakossága nagy örömmel •üdvözölte az államférfiakat. * * * Augusztus 24-én este K. J. Voro­s'lov Kekkonen elnök, Faderholm ml­niszteralnök és a két ország számos más vezető tényezője ünnepi hang­versenyen vett részt a helsinki egye­tem termében. Helsinki város szimfo­nikus zenekara Sibelius—müveket és más finn zeneszerzők alkotásait, to­vábbá Csajkovszkij- és Borodin-műve­ket adott elő. A Lengyel Egyesüli Munkáspárt Központi Bizottságának kü'döttsége Belgrádba utazott Varsó, (ČTK) — Augusztusz 25-én a Jugoszláv Kommunisták Szövetsé­gének meghívására Belgrádba utazott a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB küldöttsége. A küldöttséget Franciszek Mazur, a politikai iroda tagja vezeti, tagjai to­vábbá Tadeusz Daniszewski, a Köz­ponti Bizottság ügyosztályvezetője és Józef Machno, Tatrakówna Michalina. a Lengyel Egyesült Munkáspárt lodzi bizottságának első titkára, valamint a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának más tagjai, ezen­kívül Czeszlaw Skonecki, a Trybuna Ludu föszerkesztőhelyettese. Gh. Gheorghieu Dej Ukrajnában Moszkva, (ČTK) — Ukrajna Kom­munista Pártja KB meghívására au­gusztus 24-én nem hivatalos látoga­tásra Kijevbe érkezett G. Gheorghiu Dej, a Román Munkáspárt első tit­kára a román mezőgazdasági szak­értők egy csoportjával. A román ven­dégek megismerkednek a szovhozok mezőgazdasági termelésével és a trak­torállomások munkájával. Aszudilni külügyminiszter nyilatkozata Kairó, fČTK) — Sajtójelentések szerint augusztus 23-án Khartumban sajtóértekezletet tartottak, amelyen Mahgub szudáni külügyminiszter ki­jelentette, hogy Egyiptom és az arab országok nem fogadják el azt a nyu­gati tervet, amelyet a londoni érte­kezleten Dulles amerikai államtitkár javasolt, mert a Szuezi-csatorna nem­zetközi igazgatásának elismerése sér­tené Egyiptom nemzeti szuverenitá­sát. Mahgub elismerően nyilatkozott azokról a javaslatokról, amelyeket a londoni értekezleten az indiai küldött­sén terjesztett elő és nagyra becsülte a szovjet küldöttség tevékenységét M londoni értekezleten. Görög parlamenti küldöttség a Szovjetunióban Moszkva, (ČTK) — A görög parla­menti küldöttség, amely a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának meghívá­sát a Moszkvában időzik, augusz- as 24­én meglátogatta P. P. Lovanovot, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövet­ségi Tanácsának elnökét, és Korr.aro­vot, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának alelnökét. A beszélgetés folyamán a görög képviselők érdeklődtek a Legfelső Tanács képviselőházának munkája, az állandó bizottságok funkciója, a választási módszerek és több más iránt. A vendégek megtekintették a moszkvai Kreml enves tetmeit és V. I. Lenin dolg íószobáját. D. T. Sepilov nyilatkozata a lond oni sajtóértekezleten A londoni értekezlet — a gyarmati uralom erkölcsi és politikai veresége Az értekezlet bomlasztói a Dulles-terwel akarnak előállni «• Szovjetunió figyelmeztet: a szuezi problémát az egyenlőségen alapuló tanácskozások útján kell megoldani London, (TASZSZ). — D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere az augusztus 24-i londoni sajtóértekezleten beszámolt a Szuezi-csatorna kér­déséről tárgyaló londoni értekezlet eredményeiről. Beszédében a többi kö­zött ezeket mondotta: Egyezmény a Szovjetunió polgári légiközlekedési vállalata és a PPA amerikai társaság között Moszkva (TASSZ) — A Moszkvában lefolyt tárgyalások eredményeként 1956. augusztus 24-én egyezményt ír­tak alá a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő polgári légiforgalmi főigazgatóság és a „Pan American World Airways Incorporated" (PPA) amerikai légitársaság között. Az egyezmény alapján kereskedelmi együttműködés létesül a polgári légi­forgalom terén. Az egyezményt a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett működő pol­gári légiforgalmi főigazgatóság ne­vében N. A. Zaharov, az ügyosztály vezetőjének első helyettese, a PPA amerikai légiforgalmi társaság nevé­ben pedig John Shannon. a PPA at­lanti osztályának igazgatója írták alá. MOHAMED ZAHIR SAH, afgán ki­rály Kabulban augusztus 24-én a? afgán függetlenségi nap alkalmából beszédet mondott. A deielőtti órákban katonai díszszemle volt. amelyen az afgán hadsereg valamenyi fegyverne­me részt vett. Augusztus 24-én Ka­bulban megnyílt a nemzetközi ipari kiállítás, amelyen részt vesznek a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Cseh z.cvákia, Maqyarorszáq a? USA, Nyugat-Németország és Ausztria. (ČTK) AZ ANGLIAI STANDARD MOTOR Co. autókonsi.em Coventry-üzemének vezetősége bejelentette, hogy az au­tógvártisi osztályon háromnapos munkahetet vezet be és ezenkívül 1000 alkalmazottat elbocsát. A múlt hónapokban e gyárban heti négy na­pot dolgoztak. Ez év júniusában e cég 2500 munkást bocsátott el. (ČTK) A BERLINER ZEITUNG jelentése szerint Nyugat-Németországban a nyerstermelés az utóbbi hónapokban tovább .hanyatlott. Ez év májusa óta, amikor is a nyerstermelés indexe 222 volt, júniusban 213-ra és július­ban 210-re csökkent. CTK) A TASZSZ JELENTÉSE szerint a libiai-tuniszi nagykövetség közzétette a tuniszi kormánynak a Szuezi-csa­torna kérdésével kapcsolatos nyilat­kozatát, amely hangsúlyozza, hogy a Társaság államosítása Egyiptomnak mint szuverén és független államnak joga. (ČTK) A londoni értekezlet munkája teljes mértékben igazolta, hogy a Szuezi­csatorna Társaság államosítása az egyiptomi kormány teljesen legális cselekedete volt. Az értekezleten egy­úttal teljesen megdöntötték azt a szándékosan elferdített beállítást, hogy a Szuezi-csatorna Társaság államosí­tása állítólag szervezetlenné teszi a hajózást a csatornán. Közismert tény, hogy a Szuezi-csatorna továbbra is olyan jól működik, mint a társaság államo­sítása előtt, és az áruszállítás a csatornán az államosítás óta eltelt időben még emelkedett is. D. T. Sepilov beszédének további ré­szében az Egyiptom elleni gyűlölet és nyomás légköréről beszélt, amelyet az értekezlet előtt angliai, franciaországi és USA-beli olyan befolyásos körök idéztek elő, amelyek szoros összeköt­tetésben voltak a Szuezi-csatorna Tár­sasággal. D. T. Sepilov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és sok más állam kormányai jogosan mutattak rá az ér­tekezlet részvevőinek szándékos ki­választására, mivel hogy a Szuezi-csa­tornát igénybevevő 50 állam közül az értekezletre csak 24 államot hívtak meg, amelyek legnagyobb része tagja támadójellegű katonai csoportosulá­J soknak. | Természetes, hogy sok áliam kül­í döttsége — mondotta D. T. Sepilov — | nem érthetett egyet ilyen javaslatok­j kai, amelyek megsértik az általáno­i san érvényes szabályokat Ezért nem ! fogadták el sem az eljárás javasolt • tervét, sem a tárgysorozati programot. < Ez volt az értekezlet szervezőinek első | kudarca, akik ezen értekezlet össze­i hívásával messzemenő célokat kötöttek ! össze, amelyeknek semmi közük nem volt a szabad hajózás biztosításához a Szuezi-csatornán, semmi közük nem volt a Közel- és Közép-Kelet térsége békéjének, nyugalmának és biztonsá­gának érdekeihez. A londoni értekezlet munkaprog­ramját főképp két teljesen ellentétes irányvonal, a szuezi probléma meg­oldása két teljesen különböző elvé­nek találkozása jellemezte. Az indiai javaslat az egyiptomi ál­lam szuverén jogai elismerésének és tiszteletbentartásának elvéből indul ki, i tekintettel arra, hogy Egyiptomnak mint tulajdonosnak joga van betölteni a csatorna vezetésének funkcióját. ] Emellett meghatározzák Egyiptom mint j szuverén állam érdekeinek a csatorna ] valamennyi használója érdekeivel való összhangbahozásának elvét. Az indiai javaslat azt ajánlja, létesítsenek egy tanácsadó szervet, amely képviselni fogja a csatorna használóinak érde­keit. Ezt a szervet tanácskozó, tanács­adó és közvetítő funkciókkal ruházzák fel. Az indiai javaslat szerint szükséges, hogy a Szuezi-csatorna kérdésében az egyiptomi kormány bizonyos formában érintkezésbe kerüljön az Egyesült Nemzetek Szervezetével. D. T. Sepilov ezután elemezte az in­diai javaslat további elveit, amely ja­vaslat a szuezi probléma megoldásán igazságos és békés demokratikus ala­pokon nyugvó terve. A szovjet küldöttség csatlakozott az indiai tervhez és maga is több konkrét javaslattal állt elő, kivált a nemzetközi együttműködés formáira vonatkozólag, amelyek Egyiptom szu­verén jogai betartásával támogathat­nák a rendszeres közlekedést a Szue­zi-csatornán mint epv nyílt és szabad tengeri úton a világkereskedelem és Egyiptom érdekében. A szovjet kor­mány emellett abból indul ki, hogy biztosítani kell Egyiptom és valamennyi a Szuezi­csatornát használó többi állam ér­dekeinek helyes összhangbahozását, hogy a Szuezi-csatorna ne legyen az összeütközések és nézeteltérés-k tűzfészke, hanem a népek közötti barátság, a világkereskedelem és az országok közötti gazdasági együtt­működés középpontja. Teljesen más elvileg eltérő alapon dolgozták ki azt a javaslatot, amelyet az USA küldöttsége terjesztett elő az értekezleten. Ez a javaslat azt kívánja, hogy a Szuezi-csatornát vonják ki az Egyiptom igazgatása és szuverenitása alől és külföldiekből alakítsák meg a Szuezi-csatorna igazgatását, sőt még „hatékony szankciókat" is alkalmazza­nak nyilvánvalóan Egyiptom ellen mindennemű olyan cselekedetért, amely megakadályozná a csatorna zen igazgatását. A valóságban a Szuezi­csatorna igazgatásával megbízott nem­zetközi szerv cégére alatt az anqH javaslat Egyiptomban „államot akarna létrehozni az államban". Ez esetben a koncesszióktól eltérően, amelyeknél legalább bizonyos határidők vannak ér­vényben — ez a javasolt nemzetközi szerv korlátlan időre lenne megbízva, vagyis örök időkre. Elvitathatatlan, hogy ebben az esetben arról van szó, hogv Egyiotomra ráerőszakolják a qyarmatosító rendszer bizonyos formáit. Nem fér kétség ahhoz, hogy az arie­rikai terv kitér az Egyiptommal, mint egyenjogú és szuverén állammal való tanácskozás elől. Ez a terv Egyiptom­ra olyan feltételeket akar kényszeríte­ni, amelyek összeférhetetlenek Egyip­tom szuverenitásával, Egyiptomot alá­rendelt helyzetbe akarják állítani, mert a Szuverenitás üres szóvá válik, mi­helyt egy államot, ha formálisan elis­merik szuverénnek, megfossztják at­tól a jogától, hogy vagyonát és érté­keit maga kezelje. Az USA terve nem törekszik a kérdés kompromisszumos i megoldására, nem törekszik az Egyip­' tómmal való megegyezésre. Lényegében ez a terv gyarmatosító, s összeférhetetlen korunk szellemé­vel, az Egyesült Nemzetek Szerve­zete nemes elveivel és céljaival. A Lancaster House termeiben a va­lóságban vita indult meg arról, hogyan kell viselkedni az egyiptomi állammal szemben: úgy mint egy függet­len, egyenjogú állammai, az ENSZ tagjával, mint teljesjogú gazdával szemben, vagy pedig rá kell térni a nemzetközi jog normát, az ENSZ szer­vezete, elvei és céljai, Egyiptom tör­vényes és szuverén jogai nyílt letip­rásának útjára. Vitáztak tehát a nem­zetek szabadságának és függetlensé­gének elismerése vagy el nem ismerése nagyon fontos elveiről, a szuverenitás­i rôl, a szó konkrét és élő és egyáltalán i nem formális érteimében. Természetes, hogy a Szovjetunió küldöttsége az USA, Nagy-Britannia és Fanciaország népei iránt érzett baráti őszinte érzései mellett is be­csületbeli kötelességének tartotta, hogy szót emeljen valamennyi nem­zet szuverenitása, szabadsága és függetlensége elveinek védelme ér­dekében. Szükségesnek tartotta, hogy szót emel­jen a nemzeti függetlenségért, a béke érdekeiért küzdő népek törvényes jo­gainak védelmére. A Szuezi-csatorna kérdésében meg­indult vita villámként világított rá azokra a történelmi folyamatokra, amelyek a világ szeme előtt lezajla­nak. Rámutatott a különböző államok és különböző szociális rétegek elvben különböző álláspontjára ezen folyama­tokkal szemben. Ez a Kelet országai­nak és népeinek a gyarmati függő~ég, a lealázó szerződések alól való fel­szabadulási folyamata. Ezeket a szer­ződéseket a Kelet országaira és népei­re fegyveres erővel, hazugsággal és csalással kényszerltették rá. A Szovjetunió kezdettől fogva a szue­zi kérdés igazságos elintézésére tö­rekszik, védelmezte és védi a felme­rült vitás kérdés tárgyilagos elintézé­sének módját. A szovjet küldöttség ezért lehetőnek tartotta az indiai ja­vaslathoz való csatlakozást. A dolgok más értelmezése, a Szuezi-csatorna problémájának megoldására irányuló kísérlet Egyiptom szuverén jogai és érdekei tekintetbevétele nélkül ulti­mátummal és az erővel való fenyege­téssel — ez a probléma gyarmatosító megoldásának útja. Ilyennek tekintem azt a javaslatot, amelyet MacDonald úr, az új-zélandi küldött terjesztett elő az USA javaslatával kapcsolatban. Ez a javaslat leleplezte a londoni ér­tekezlet szervezőinek azon szándékait, hogy az értekezlet nevében Egyiptom­ra az úgynevezett „Dulles tervet" kényszerítsék rá. Az amerikai terv hívei úgy döntöt­tek, h|ogy teljesen mellőzik az érte­kezleten India által beterjesztett ja­vaslatot. Elhatározták, hogy az érte­kezletet két részre bontják és a Dul­les-tervet támogató államok csoportjá­nak akaratát a londoni értekezlet ha­tározatának minősítik. Azonban ez a demokráciaellenes, bomlasztó terv az indonéziai, ceyloni és szovjet küldött­ség határozott ellenállásába ütközött, amely küldöttségek rámutattak az új­zélandi küldött javaslatának igazi ér­telmére és a bomlasztókat olyan hely­zetbe hozták, hogy kénytelenek voltak visszavonni Mac Donald javaslatát. Az értekezlet szervezőinek minden mesterkedése, hogy a szuezi probléma igazságos és tárgyilagos elintézésére törekvő küldötteket megakadályozzák álláspontjuk ismertetésében, a fő gyar­matosító hatalmak kü'dötteinek azon kísérletei, hogy ezt az értekezletet ar­ra használják fel, hogy a nemzetközi értekezlet nevében Egyiptom elé lealá­zó és ultimatív követeléseket terjesz­szenek, hajótörést szenvedtek. A londoni értekezleten végül egyetlen határozatot hoztak: megbíz­ták az értekezlet elnökét, hogy adja át az egyiptomi kormánynak a lon­doni értekezlet teljes jegyzőköny­vét. Az egyiptomi kormánynak tehát meg­blrálás végett át kell adni mind az indiai javaslatot, mind az Amerikai Egyesült Államok javaslatát, valamint az összes pót- és módosító javaslato­kat, hozzászólásokat és kiegészítéseket, vagyis a nézetek, vélemények és az értekezleten előadott véleménykülönb­ségek teljes összességét. Egyes lapok ma az ügyet úgy adják elő, mintha az értekezlet azzal ért volna véget, hogy öt állam, Ausztrália, Etiópia, az USA, Svédország és Pakisz­tán képviselőinek elrendelték volna, hogy az egyiptomi kormánynak átad­ják az értekezleten az Egyesült Álla­mok által beterjesztett javaslatot. A kérdés ilyen értelmezése nem felel meg a valóságnak. Ilyen határozatot az értekezlet <nem hozott. Ami az új­zélandi képviselő azon kijelentését il­leti, hogy a londoni értekezleten részt vett államok csoportjának szándéka Egyiptomnak külön átadni a Dulles­tervet az egyes államok által javasolt változásokkal és függelékekkel, ezzel kapcsolatban Lloyd, a londoni értekez­let elnöke kijelentette, hogy az új-zé­landi küldöttnek már semmiféle javas­lata nem létezik, mert az új-zélandi küldött javaslatát az értekezletről visz­szavonták, tehát az értekezlet keretén kívül van. A Szovjetunió küldöttsége az érte­kezlet egész ideje alatt, tehát a be­fejező részében is mindenképpen arra törekedett, hogy a nemzetközi problé­mák megoldása egyedüli helyes mód­ján, vagyis tanácskozás által találja meg a szuezi kérdés helyes elintézését, amely valamennyi érdekelt államra nézve igazságos és elfogadható volna. Bizonyos körök azonban elfogadha­tónak tartották azt, hogy az értekezlet bomlasztásának útját válasszák és hogy az értekezlet keretén kívül ter­jesszék Egyiptom elé a Dulles-terv követeléseit. E bomlasztó akció alapján az értekezlet keretén kívül megalakult az úgynevezett „ötök bizottsága", amelyről a sajtó ma beszámol. Ügy vélem, hogy az értekezlet bom­lasztására és az értekezlet keretén kí­vül álló csoport összeállítására irányu­ló kísérletek — amely csoportot meg­bízták a követeléseknek Egyiptom elé való terjesztésével — azért történtek, mert a londoni értekezleten erkölcsi és politikai vereséget szenvedtek azok az erők és azok a szövegezések, amelyek a szuezi probléma szándé­kos kiéleződésében bíztak, hogy Egyiptomra kényszerítsék a gyarma­tosítás helyzetéből eredő feltételeket és követelményeket. Tévedés lenne azt hinni, hogy a lon­doni értekezleten 17 vagy 18 olyan ál­lam egyöntetű csoportja alakult ki, amelyek fenntartás nélkül egyetérte­nek a Dulles-terv elvével. Egyáltalán nem. Az értekezlet folyamán Norvégia, Irán, Spanyolország, Japán és más ál­lamok küldötteinek beszédei arra mu­tattak rá, hogy ezen államok kormá­nyai a szuezi probléma meioldása egyedül lehetséges módjának az Egyiptommal, mint szuverén állammal való tárgyalás útján történő békés el­intézésének módját tartják. Ezek a küldöttek több fenntartást és hozzá­szólást terjesztettek elő. A szovjet küldöttség már a londoni értekezlet kezdetén figyelmeztetett azokra a nemzetközi bonyodalmakra, amelyeket előidézhetnének azok a kí­sérletek, amelyek a szuezi probléma megoldását az erőpolitika helyzetéből szorgalmazzák. A szovjet küldöttség egyes államoknak Egyiptom ellen fo­ganatosított katonai intézkedését nyílt és megengedhetetlen provokációnak minősítette a békeszerető egyiptomi nép és a Kelet valamennyi nemzeti függetlenségéért és szuverenitásáért küzdő népe ellen. A szovjet küldöttség ezeket az intézkedéseket a béke elleni kihívásnak minősítette. Kötelességünk­nek tartjuk, hogy emlékeztessünk ma erre a figyelmeztetésre. A Szovjetunió továbbra is mindek­képpen arra fog törekedni, hogy a szuezi problémát békés úton, az egyenlőségen és igazságon alapuló ta­nácskozással oldják meg. A sajtóértekezleten, amelyen a brit és külföldi újságírók nagy szá^-.oan vettek részt, D. T. Sepilov több kér­dé-re válaszolt. (1 J s / *i 1956. augusztus 26.

Next

/
Thumbnails
Contents