Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-25 / 237. szám, szombat

A komáromi hajógyári dolgozók & felkelés évfordulójának tiszteletére A komáromi hajógyárban rövidesen befejezik a „Borodin" nevű új korsze­rű személyhajót a Szovjetunió folyam­közlekedése számára. A hivatalos pró­bahajözás, a motorok ellenőrzése stb. után csütörtökön, augusztus 23-án vízre bocsátották a hajót. Hétfőn, au­gusztus 27-én 8 órakor reggel a „Boro­din" hajó ellenőrző útra indul. Ez már a 22. személyhajó, amelyet a komáromi hajógyár dolgozói a Szovjetunió szá­mára elkészítettek. Az átadás határ­idejét augusztus 31-re állapították meg. A hajógyári dolgozók szorgalmá­nak köszönhetően négy nappal hama­rább adják át a hajót. A sajtónap előtt Pravdát, Üj Szót tessék! Sokat korholtuk már az újságter­jesztčó balkezeseit, kikívánkozik hát, ha jót is tapasztalunk néha. Komárom városába utaztam az el­múlt napok egyikén — mondhatom, nem a legörömtelibb kedélyhangulat­ban. Hajnalban kellett' kelnem, majd­nem lemaradtam a vonatról, s nagy sietsígemben még csak cigarettával, meg olvasnivalóval sem tudtam ellátni man mat. Egy pár „Bystricával" kise­gített ugyan egyik jószívű útitársam, dehát a cigaretta nem minden, pró­bálja meg csak valaki újság nélkül, olvasnivaló nélkül végigdöcögni ezt az orszá i egyik legunalmasabb vasúti út­szakaszát 1 — No, nem halok azért bele — vi­gasztalgattam magamat savanyú kép­pel —, úgyis szememben bújkál még a hajnali felkelés. Szerdahelyig kihú­zom ejy kis szunyókálással. Itt áll leg­tovább a komáromi „villámvonat", itt majd bevásárolom szükségleteimet! Hanem hát, akinek rosszul kezdődik a hajnal, ne várjon az jót a délelőt­től sem! Akárhogy is erőlködtem, egészen Dlősp^tonyig nem jött álom . a szem­pillám-a, Dióspatony után viszont úgy elszenderedtem, hogy már csak arra rettentem fel, amikor jól a tyúksze­memre hágott egy törtető, Szerdahe­lyen maradt hozzátartozói felé intege­tő utas. ^ — No, most már én is búcsúzha­tom a cigaretta-, meg az újságvásár­lástól! — nyögtem fel kétségbeesetten. És íme, alig leheltem ki sóhajomat, megnyílt a füike egyik ajtaja, egy mo­solygó szemű fiatalembei dugta be fejét, és hol szlovák nyelven, hol ma­gyar nyelven eképpen fordult felénk: — Pravdát tessék, Oj Szót tessék, a legfrissebb lapokban válogathatnak, kérem! Percek alatt csak a mi fülkénkben 9 Üj Sző és Pravda cseréit gazdát, sőt a kedves fiatalember még azt is meg­tette, hogy saját cigarettáját adta át baráti szívességből. Nagymegyeren szállt ki az alkalmi újságárus. Annyit megtudtam tőle, hogy a nagymegyeri postahivatal egyik alkalmazottja. Alig vártam hát, hogy megérkezzem Komáromba, hogy lega­lább telefonon megtudjak valami kö­zelebbit felőle. A nagymegyeri posta igazgatója mondta aztán el, hogy VVeisz Imrének hívják a fiatalembert. Hónapok óta végzi ezt az Önkéntes és eredeti új­ságterjesztést. Szerdahelyről jár be munkahelyére és 20—30 lapot is elad egy-egy munkába menése közben. Pe­dig hát nyugodtan át is szundikálhat­ná Weisz Imre ezt a közel egy órai utazást, nem éppen akárkije ő a nagy­meoyeri postahivatalnak, aktív tagja a kommunista pártnak, s elnöke a -mymegyeri posta- üzemi szervezeté­nek. Vagy talán éppen ezért? Egyszerű, szürke kis vonatepizódként meséltem el Weisz Imre lapterjesztés buzgóságát — de éppen most, közelgő sajtónapunk előestéjén, önkén ­telenül felvetődik az emberben a gon­dolat: milyen szép is lenne, ha minden, vidékről munkahelyére utazó postaal­kalmazott így szeretné és terjesztené a kommunista sajtót! Neumann János III R E K I Mire készülnek vezető színházaink az új évadban Bratislava egyik legszebb épületét, a Népművelés Házát (Redut) már negy­venhárom éve nem tatarozták. Az épületen lévő szcbrsiszmüvpív nar omladozni kezdtek. A Bratislavai Köz­ponti Namzeti Bizottság elrendelte az épület külsejének rendbeh-zását A munkálatok már javában folynak. ; A spanyolországi § háború kitörésének és az Interbrigád " megalakulásának 20 évfordulója alkal­mából ez év augusztus 26-án Ruzom­berokon megrendezik a volt Interbri­gád tagiainak szlovákiai találkozóját. Ugyanakkor leleplezik Jozef Májeknek. a Thälman- zászlóalj politikai tisztjé­nek emléktábláját, aki 1936-ban a madridi harcokban esett el. £ VASÁRNAP, augusztus 26-án 16.35 órakor a bratislavai Kultúra és Pi­henés Parkiában fellép a Dolgozó If­júsági Szövetség száztagú budapesti művészegvütiost a VIT kétszeres berlini és bukaresti győztese. Jegy­elővétel a Turista nemzeti vállalat­ban, Sztálin tér, 11 alatt. Belépődíj, 6, 4 és 3 korona. BRATISLAVA A Nemzeti Színház drámai együtte­se az új színházi évadot új tagokkal megerősítve, szombaton kezdte el. Há­rom kiváló színművész, Terézia Hur­banová, az államdíjas Jozef Kroner és az ugyancsak államdíjas Emanuel Ro­mancik, akik eddig a martini Hadse­reg Színház tagjai voltak, tették át működési területüket Szlovákia fővá­rosába, és remélhető, hogy a Nemzeti Színházban ugyanilyen kitűnően fog­nak beválni. A dramaturgiai tervek szerint a Nemzeti Színház az 1956/57-es évad­ban tizenegy drámát, hét operát és két balettet mutat be. A drámái együttes első bemutatója Carlo Gol­doni A négy házsártos című komédiá­ja lesz, majd egy lengyel klasszikus­nak, A. Fredronak Jovialski űr című vígjátéka kerül sorra. A további új­donságok: Leonid Lenov Aranyhintó című színműve, a húsz esztendővel ezelőtt mártírhalált halt Garcia Lorca Bernarda háza című drámája, Shakes­peare Romeo és Júlii-ja, a kínai Cao Jün Vihar című színmüve és Nazim Hikmet Jan Janovec című szatírája. A cseh klasszikusokat J. K. Tyl Kut­náhorai bányászok, a szlovák irodal­mat pedig a fiatalon elhúnyt Peter Zvon Sírva vigadunk című verses víg­játéka képviseli. Két ősbemutatót is tervez a színház, éspedig Ivan Bukov­čan Csoda című, a XVIII. században lejátszódó szatirikus vígjátékát és Magda Matuštíková az Áldott szeglet című drámáját tűzte műsorára. Az opera, amely e hó 28-án, a fel­kelés előestéjén Eugen Suchoň Örvé­nyével nyitja meg kapuját, új díszle­tekkel felújítja Verdi Rigolettoját, majd elkezdi Jan Cikker, a Jánošík kitűnő szerzője új operájának, a Ba­jazid bégnek betanulását, melynek szövegkönyyét Ján Smrek írta. Hren­nikov Vihar című operája képviseli az új szovjet zeneirodalmat, Smetana Titok című vígoperája, Wágner Boly­gó hollandija, Auher Fra Diavoloja és Richard Strauss Rózsalovagja kerül­nek aztán sorra. A balettegyüttes Csajkovszkij Dió­töröje és Hacsaturján Gajane című balettjének bemutatását vette tervbe. KASSA A kassai Állami Színház az 1956— 57-es évadra tizenhét bemutatót ter­vezett. Szeptember első felében az operettegyüttes egy új Dusik-operet­tet mutat be. A drámai együttes Wal­Io Az aranycsillagos hercegkisasszony című mesejátékára készül. A világirodalom klasszikusaiból She­ridan A rágalom iskolája, Romáin Rolland A szerelem és halál játéka, Moliére Úrhatnám polgára, Shakes­peare Szentivánéji álom című vígjátéka kerül bemutatásra. A jelenkori szer­zők darabjaiból a színház bemutatja Buhanec Lelkiismeret, Luknár Jobb család, Nezval Atlantída című művét és Vészi Endre Titkárnőjét. A színház operaegyüttese az új évadban Rimszkij-Korzakov Májusi éj, Janáček Ravasz rókácska, Verdi A végzet hatalma és Puccini Bohémélet című operáját tűzi műsorára. Az operettegyüttes Huszka Jenő Gül Babáját, a balettegyüttes pedig Csaj­kovszkij Hattyú tava és Krein Lau­rencia című balettjét mutatja be, melynek koerográfiája Lope de Vege A hős falu című drámája nyomán ké­szült. O § Előkészületek az énekkarok martini találkozójára Az árusítás ideje a lerövidített munkahétben! A Belkereskedelmi Minisztérium vitára bocsátja az árusítási idö módosításának 'avaslatát ŤŽ A törvényes munkaidő rendelésével összefüggésben rendezni kell az el- 1 árusítóhelyek és az üzemi közétkeztetés munkaidejét oly módon, nogy a ' belkereskedelem alkalmazottai betarthassák a 46 órás heti munkaidőt. Az árusítás idejét, természetesen nemcsak az alkalmazottak, hanem minde­nekelőtt a fogyasztók érdekeinek megfelelően kell rendezni. Hogy a dol­gozók megjegyezhessék az árusítás idejét és azt teljes mértékben kihasz­nálhassák, az elárusítóhelyek nagy részében, főleg a városi elárusítóhelye­ken az árusítás idejét egységesen kell megállapítani. Egyúttal azonban in­dokolt esetekben az árusítás idejét a helyi feltételekhez kell igazítani. A Belkereskedelmi Minisztérium az elárusítóhelyek és a nemzeti bizott­ságok dolgozóival folytatott közös tanácskozáson kidolgozta az árusítás idejének javaslatát, melyet a fogyasztók elé terjesztenek megbírálás végett AZ EGYMÜSZAKOS ÜZEMVITELÜ ELÁRUSÍTÓHELYEK Azokban az elárusítóhelyekben, ahol az alkalmazottak kis száma miatt nem lehet műszakok szerint be­vezetni a munkát, a javaslat szerint az árusítás idejét ily módon rendezik: Az élelmiszer-elárusítóhelyeket reg­gel 7.30-tól este 18 óráig tartják nyit­va 11.30-tól 14.30-ig tartó ebédszü­nettel, pénteken 19 őráig meghosszab­bítják az árusítás idejét és szombaton az' elárusítóhelyek 7.30-tól 14-őráig lesznek nyitva ebédszünet nélkül. A hús- és füstöltáru-elárusítóhelyek hétfőn 14 órától 18 óráig lesznek nyitva, keddtől csütörtökig 7.30 tói 18 óráig, pénteken 6.30-tól 19 óráig, minden esetben 12 órától 14.ŽÓ-ig tartó ebédszünettel. Szombaton 6.30­kor kezdik és 14.30-kor befejezik az árusítást. A cukrászati áruk elárusítóhelyein keddtől péntekig 9 órától 18 óráig tart az árusítás 12.30-tól 14.30-ig tar­tó ebédszünettel, szombaton és vasár­nap 9 órától 18 óráig ebédszünet nél­kül, hétfőn a cukrászati áruk elárusí­tóhe'yei zárva lesznek. Azokon a he­lyeken, ahol nagyobb számú cukrá­szati árusítóhely van, az elárusítóhe­vas rnap helyett hét­főn lesz nyitva. A tejcsarnokok 6 órától 11-ig, és 15 órától 18 óráig lesznek nyitva szer­da és szombat kivételével. Szerdán csuoán délelőtt 6-tól 12 óráig, szom­baton 6-tól 11 óráig és 13-tól 16 óráin lesznek nyitva. A kenyér- és sütemény-elárusítő­helvek hétfőtől csütörtökig 6-tól 11 .™-ig és 15-től 18 óráig lesznek ny tva. Pénteken 6 órától 10.30-ig és 14.30-től 18 óríia. szombaton 6-től 14 óráig lesznek nyitva. I s / rt 1956. augusztus 25. Az iparcikkek árusítóhelyeinek áru­sítási ideje 8 órától 18 óráig tart 12 órától 14 óráig tartó ebédszünettel. Szombaton 7.30-tól 13.30-ig lesznek nyitva. Kivételt képeznek a papíráru elárusítóhelyei és a Mototechna eláru­sítóhelyei, "melyek 7.30-tól 18 óráig lesznek nyitva 12.30-tól 15 óráig tar­tó ebédszünettel, szombaton 7.30-tól 13.30-ig lesznek nyitva. A gyümölcs- és zöldségelárusítóhe­lyek a dohányárusítóhelyek és a kis­kereskedelmi tüzelőraktárak árusítási idejét a járási nemzeti bizottságok tanácsainak kereskedelmi osztályai határozzák meg a helyi feltételek fi­gyelembevételével. A fogyasztási szövetkezetek összes elárusító helyeinek árusítási idejét ugyancsak a járási nemzeti bizottsá­gok kereskedelmi szakosztályai ha­tározzák meg a lakosság szükségletei szerint. A SZAKADATLAN. A MEGHOSSZABBÍ­TOTT ÉS A VASÁRNAPI ÁRL'SlTÁS A nagyobszámú alkalmazottat fog­lalkoztató elárusítóhelyeken, ahol vál­tani lehet az alkalmazottak munka­kezdési idejét és ezért a törvényes munkaidő betartása mellett heti 46 óránál tovább lehet árusítani, meg­marad a fogyasztók kiterjesztett szolgálata. A nagyobb elárusítóhelyeknek — többnyire több mint négy alkalma­zottal — megszaktíás nélküli üzemvi­telük lesz, hogy kielégítsék a vásár­lók szükségleteit. Ezek az elárusító­helyek a megelőző fejezetekben közölt módon lesznek nyitva ebédszünet nél­kül. A forgalmas helyeken levő külön­leges elárusítóhelyekné! a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak ke­reskedelmi szakosztályai oly módon határozzák meg a meghosszabbított és vasárnapi árusítást, hogy legkoráb­ban 7 órakor nyissanak és legkésőb­ben 20 órakor zárjanak, vasárnap 8 órakor nyissanak és legkésőbb 16: órakor zárjanak. : A főutcákon és a nagyvárosok leg- ~ forgalmasabb Helyein levő egyes el- \ árustíőhelyeken rendkívüli esetekben: egészen 24-óráig meghosszabbíthatják : az árusítási időt. A megszakítás nélküli meghosszab- j bított és vasárnapi árusítást oly mó- : don fogják bevezetni, hogy a legjob- : ban megfeleljen a vásárlók követel- • ményeinek. Azonban csupán olyan • árusítóhelyeken határozhatják meg, • ahol a munkaidőre vonatkozó elöirá- : sok megsértése nélkül lehet biztosi- : tani a fogyasztók rendkívüli szolgá- : latáť. * : KÖZÉTKEZTETÉS A vendéglők rendszeresen 11.30-tól j 15 óráig, este 17.30-tól 23 óráig lesz- : nek nyitva. A diétás éttermek zár- i órája óra. A meghoszabított üzem- : vitelű éttermek megszakítás nélkül : legkorábban re.qgel 9 órától és iegké- : sőbfcben 24 óráig vannak nyitva. : A kávéházak kiszolgálási ideje 6 órától 24 óráig tart, a borozók álta- ; Iában 19 órától éjjel 1 óráig, szom- ' baton éjjel 2 óráig lesznek nyitva. : A büfék 8 órától 20 óráig, az auto­maták 8 órától 23 óráig iesznek nyit­va. A kávé- és péksütemény árusítást ; ezekben az üzemekben már 6 órakor i kezdik, a tejbüfék 7 órától iesznek i nyitva egészen 20 óráig. • A IV. osztályú vendéglők, étfermek: és sörmérések és a fogyasztási szö- ; vetkezetek összes közétkeztetési üze-: meinek kiszolgálási idejét a járási ; nemzeti bizottsági tanácsok kereske- j delmi szakosztályai határozzák meg a \ helyi feltételek szerint, oly módon, j hogy legkésőbben 23 órakor befejez- : zék a munkát. A Belkereskedelmi Mínisztér'um : felkéri a fogyasztókat, hogy bírálják meg a javasolt árusít isi időt és meg- : jegyzéseiket, továbbá javaslataikat terjesszék az illetékes járási nemzeti bizottságok kereskedelmi szakosztá- • lyai elé A végső rendezést a tárgyi- ; laqos megjegyzések alaoján doloo/zák ki. A helyijellegű megjegyzéseket a szakosztályok figyelembe veszik a merjhat'rozott árusítási idő alóli eset­leges kivételek megtárgyalásánál. A MAI MARTIN, akárcsak a žilinai kerület többi járási székhelye, s párat­lan arányú iparosítás és kulturális kibontakozás jegyében fefődik nagy­várossá. Itt, ahol valamikor a szlovák öntudatot élesztgették, s ahol a nem­zeti kultúrának voltak c!"zánt vé­delmezői, ma egyenlő megbecsülés­sel ápolják" a nemzeti hagyományo­kat, a cseh, a magyar és a más nem­zetek kulturáját is. A csehel. is jól érzik ma magukat Martinban. Például Jaroslav Horyna, aki évekkel ezelőtt telepedett '.v meg, cseppet sem érzi magát idegennek szlovák festőművész kollégiái között.. De nem idegen az állandó képkiállí­táson Gyurkovits Ferenc munkássá­ga sem; most is ott szerepel e 70 esztendős losonc' művész négy szép tájfestménye. A martini Osveta kiadóvállalatnál is egyre több teret kapnak a célszerű magyar kiadványok, képeskönyvek, fevilágosító füzetek, stb. Martinról szólva, nem hagyhatjuk említés nél­kül a Hadsereg Színházat, amely a hazánkbeli és a külföldi drámairoda­lom legjobb termését mutatja be. Ilyen kulturális hagyományokkal teli és kulturális eseményektől pezsgő környezetben tartják meg idén au­gusztus 25—26-án a Szlovák Nemzeti Felkelés ünnepségei keretében a leg­jobb szlovákiai énekegyüttesek fellé­péseit. Országra szólóak lesznek a napok. Ehhez képest készülnek ' is rájuk n mcsak az ünnepélyen részt vevő együttesek, hanem a vendéglátó vá­ros is. A martini szabadtéri körszínprdon ; befejezésük felé közelednek a javító ; és alakító munkálatok. A járási nem­; zeti bizottság nagy figyelmet fordít • az előkészültek technikai és szer­\ vezési kérdéseire. Scherer elvtárs, a í JNB alelnöke, aki az előkészítő bi­izottság élén áll, minden iránt érdek­: lödik: jól van-e elhelyezve a hang­: szóró, jól lát-e majd a közönség, hol ; öltöznek át az énekesek, hogyan biz­| tosítják a zavartalan visszavonulást • rossz idő esetén, és S"y tovább. Az i előkészítő bizottságnak jó segítséget \ nyújt a hadsereg, de más szerveze­i tek 'os vállalatok is. • Az égészségügyiek sem tétlenek. • Az ö figyelmük leginkább arra ter­• jed ki, hogy a víz és a higiéniai • berendezések rendben legyenek, a : szállodák, éttermek és sátrak ki­iszolgálószemélyzrte ismerj, az alap­i vető egészségvédelmi szabályokat A : sokezres tömeg számára igyekeznek : a szeszes 'talok mellett elegendő • ízletes és olcsó üdítő italt mustot, f málnát, szódát, sört biztosítani. : ZEMANIK IMRE elvtárs, a müsor­: bizottság elnöke, megisme:tet a két ünnepi nap programjával. Az első na­pon, szombaton, tizenkét együttes lép fel; javarészt a žilinai kerület kórusai. A vasárnapi műsort Szlová­kia legjobb együttesei ädjSk. Tobb érdekessége van a műsornak. Vasár­nap valamennyi fellépett együttes közösen énekel és játszik el néhány müvet. Az énekegyüttesek közt sze­repel a Banská Bvstricsi Kerület Szimfoniku.. -zenekar, valamint a Győr—Sopron megyei énekegyüttes is. , Röptében mutatunk be néhány kó­rust a nagy kulturális eseményre való készülődés közepette. A Žilinai Kerületi Bizottság ének­együttesének 60 tagja izgatottan várja a fellépés napját, határ mint Bartos Vavroné mondja, korántsem az első szereplésük ez. Huszonöt fér­fival és harmincöt nővel gyakorol Žilinán Jančár Ignác nyug. tanító; szeretettel és fáradhatatlanul foglalko­zik a dalkedvelő dolgozókkal. Műso­rukon Mikula és Šarišskú da'ji sze­repelnek. Nagy érdeklődés előzi meg a ru­žómbero.ki katonai kórház Béke Dal­együttesét. amelyet Jozef Potočár tanár vezet. Elbeszélgetve az együt­tes egyik tagjával, Mudr. Štekláč tisztel — aki jó hangjával é^ a kul­turális munka szeretetével tűni K ki — megtudom, hogy együttesük 80­tagú és valamennyien u-'^gón készü­lődnek a nagy napokra. Az ünnepi találkozóra legjobb számaikat, Bulla, Mikula, Nógel és Novikov dalfeidol­gozásait hozzák el. De a déli járások sem tétlenek, és mint halljuk, nagy örömmel ké­szülődnek a felkelési Jnek-fesztiválr? a rimaszombati énekesek is. Gabonás Tibor hozza fel a helyi közüzem hat­van tagját. Az együttes Bárdos'„Bo­gojai táncdalai"-t Schneider-Trnav­ský „A ty dievča" c. dalát és Hassler „Ünnepre jöttün 1 c. énekét adja elő. SOKAT IGÉRÖEK az előkészületek, az arányok (mindkét napra 10—15 000 főnnyi közönségre lehet számítani) és maga a műsor is. Soka f tanulhat­nak egymás szerepléséből, beszélge­téseiből a fellépő együttesek. A mar­tini napon, turnéját megszakítva, részt vesz a hazánkban vendégsze­replő mongol együttes is S még egy ielentősége van eTeknek a na­poknak: Martin Szlovákiaszerte nép­szerűsíti majd idén — s ezután min­den évben — a karéneklés, a da­lárdák oly nagyh^gyományú gondo­latát, amely a népművelésnek mély hatású és kedvelt, de igen sok helyen már teljesen elhanyagolt vagy elfe­ledett eszköze. SZ. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents