Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-25 / 237. szám, szombat

/ Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. augusztus 25. szombat 30 tillér IX. évfolyam, 237. szám, A londoni értekezlet után Augusztus 16 és 23-a között az egész világ közvéleményének figyelme Londonra irányult, ahol a 22 állam értekezlete a Szuezi-csatorna kérdéseiről tárgyalt. Most az értekezlet befejezése után az emberek felteszik a kérdést, tulajdon, képpsn milyen megoldást ért el az értekezlet: Szuez kérdésében, milyen konkrét eredményeket hozott, származott-e egyáltalán valami pozitívum belőle. Először is meg kell mondanunk, hogy a londoni értekezlet nem hozott semmilyen konkrét megoldást a szuezi kérdésben már azért sem, mert semmilyen kötelező határozatra nem yolt jogosult. A szovjet kormány augusztus 9-i nyilatkozatában világosan rámutatott, hogy „az értekezlet sem részvevőnek összetételénél, sem jellegénél és céljainál fogva nem tartható olyan nemzetközi értekezletnek, amelynek joga van bármilyen határozatot hozni a Szuezi-csatorna kérdésében. |Hisé a konferenciát az Egyesült Nemzetek Szervezetének háta mögött azon országok csoportja hívta egybe, amelyek a volt Szuezi-csatorna Társaság részvénytulajdonosai. Ez a csoport saját tetszése szerint válogatta meg az értekezlet többi részvevőit, s nem hívott meg számos olyan országot, amelynek joga lett volna részt venni az értekezleten. És ami a legsúlyosabban esik latba, az értekezleten — az eredeti programjavaslat provokatív megfogalmazása és a katonai előkészületek miatt — nem vett részt Egyiptom a Szuezi-csatorna jogos tulajdonosa. Mindennek ellenére meg volt a lehetőség arra, hogy a londoni értekezlet megtalálja a Szuezi-csatornán való szabad hajózással kap> csolatos kérdések megoldásának' útját és ezért a szovjet kormány úgy határozott, hogy elküldi küldöttségét az értekezletre. A londoni tárgyalások egész lefolyása azt bizonyította, hogy a szovjet kormánynak e határozata nagyon is helyes volt. Nem kétséges, hogy éppen a szocialista nagyhatalom, a Szovjetunió küldöttségének jelenléte segített abban, hogy az értekezlet mégis elért bizonyos pozitívumokat. A Szovjetunió küldöttsége a nagy India, Indonézia és Ceylon küldötteivel együttesen elérte azt, hogy az értekezlet folyamán jelentősen lehűlt a gyarmatosítók forrongó vére, akik azelőtt túlságosan tüntetőleg csörtették fegyvereiket és erőszak alkalmazásával fenyegetőztek. Az értekezlet megmutatta, hogy a szuezi problémát „erőpolitikával" nem lehet megoldani. Nem lehet már azért sem, mert ezt a politikát a közvélemény nyomására nem támogatnák azok az országok sem, amelyek az értekezleten a nyugati javaslatok mellett foglaltak állást. Amint a nyugati burzsoá lapok kommentárjaiból kitűnik, most az „erélyes intézkedések" hívei csalódottak az értekezlet eredménye felett. Nem sikerült nekik az, amit reméltek: nem tudták elérni, hogy az értekezlet szabad kezet adjon nekik, sőt még áldását is adja az Egyiptom elleni katonai beavatkozásra, mellyel a Szuezi-csatorna egy nemzetközi szerv ellenőrzése alá való helyezésének ultimativ követelményét akarták keresztülvinni. Hogy csökkent a fegyveres konfliktus veszélye, ez kétségtelenül a londoni értekezlet javára írandó. Ugyancsak a múlté a nyugati államoknak az az állítása, hogy a Szuezi-csatorna Társaságnak az egyiptomi kormány által történt államosítása törvényellenes cselekedet, mely sérti a nemzetközi jogot, s nem merik többé hangoztatni, hogy csupán a volt tőkés társaság képes biztosítani -a csatorna üzemét. Még az értekezleten elhangzott nyugati javaslatok is elismerik Egyiptom tulajdonjogát a Szuezicsatornára. Igaz ugyan, hogy ezt csak formálisan teszik a valóságban, ha javaslatukat valóra váltanák a csatorna igazgatása nem volna Egyiptom kezében, hanem valamilyen nemzetközi szerv igazgatná, amelynek javára Egyiptomnak le kellen" mondania' szuverén jogairól. Ebből a javaslatból túlságosan kilóg a lóláb — nem a Szuezi-csatornán való szabad hajózás nemzetközi biztosítékát akarják, hanem a csatornát akarják kivonni jogos tulajdonosának, Egyiptomnak kezéből, tulajdonából és igazgatása alól. Ami a szabad hajózás kérdéseinek megoldásához vezető utak keresését illeti, a Dulles amerikai államtitkár által benyújtott nyugati javaslat és ezután Pakisztán, Törökország. Irán és Ethiópia küldöttsége által benyújtott formálisan módosított javaslatok semmi pozitívumot nem tartalmaznak, mert Egyiptom számára első tekintetre elfogadhatatlanok. Ezzel szemben India javaslata, amelyhez csatlakozott a Szovjetunió is, és amelyet támogatott Indonézia és Ceylon képviselője, a szuezi probléma békés és gyors megoldását célozza, teljesen megfelel az Szuezi-csatornán való szabad hajózás nemzetközi biztosítása megszilárdításának, tekintettel van a csatornát has?náló országpk érdekeire és emellett nem sérti Egyiptom szuverén jogait. A nyugati hatalmak elutasító állásfoglalása az indiai javaslattal szemben arról tanúskodik, hogy a valóságban nem a szabad hajózás kérdése fontos nekik, amint azt állandóan hajtogatják, — hanem az, hogy valamilyen új cégér alatt a csatornát ismét teljes mértékben kezükbe kaparintsák. A londoni értekezlet tehát nem érte el a nézetek megegyezését a szuezi kérdés megoldására teendő javaslatokat illetőleg. Tekintette] az értekezlet jellegére most az egyedül helyes eljárásnak azt tekintendő, hogy Egyiptomnak és a> többi érdekelt országoknak hozzák tudomására azokat a különféle szempontokat, amelyek az értekezleten a véleménycsere során felmerültek. Az értekezlet valóban ezt az eljárást választotta és határozatot hozott, hogy az egyip> tomi kormány rendelkezésére bocsátják a tárgyalások teljes gyorsírásos jegyzőkönyvét miután a vita következményeként visszavonták az új-zélandi küldöttségnek azt a javaslatát, hogy Egyiptomnak csupán a nyugati államok nézetét tolmácsolják. Annak ellené

: re, hogy azt a javaslatot, amely szerint az egyiptomi kormányt tájékoztatják az értekezleten felmerült összes szempontokról, az értekezlet egyhangúlag jóváhagyta, a nyugati hatalmak elhatározták, hogy javaslataikat még külön is többé-kevésbé ultimátum formájában benyújtják Egyiptomnak. Ez az út azonban nem vezet és nem vezethet célhoz. A szuezi probléma megoldásának egyedüli útja a tárgyalás, amelyen elsősorban Egyiptom venne részt" és amelynek folyamán türelmesen keresnék és megtalálnák a nézetek közötti érintkező pontokat és összeegyeztetnék az álláspontjukat. A szuezi kérdés békés megoldásának megvannak az objektív feltételei, most csupán a nyugati hatalmaktól függ, hogy jóaka. ratuk ne csak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánuljon. f Rudé právo) Éjjelt nappallá téve küzd az ország a gabona gyors begyűjtéséért Az utóbbi napokban az időjárás újból elromlott és akadályozta az aratás menetét. Annak ellenére, hogy egyes járásokban — főleg a prágai kerületben a le nem aratott termés fele már beérett, nem használják ki teljesen az aratáshoz szükséges gépeket. A kombájnnal learatott területekről a szalmát csak 60 százalékban takarított: be. A gabonabegyűjtés sem javult az utóbbi napokban. Augusztus 20-ig a kerületileg tervezett üzemek a learatott területekről a termés 70 százalékát. az állami birtokok 62 százalékát, az arpánrk pedig mintegy 80 százalékát adták be. A jelenlegi helyzeten úgy lehet javítani, ha jó marad az idő, s minden pillanatot felhasználnak a termés betakarítására, minden fogatot, a géo- és traktorállomas minden szállítóeszközét bekapcsolják a hordásba, hogy a termés minél hamarább a cséplőgépbe, a szérűkbe és raktárakba kerüljön. A cséplés meggyorsításában nagy segítséget jelentenek az éjszakai műszakok A tartlóhántás, az őszi repce és a tarlókeverékek vetése is lemaradt. Szlovákiában kedden, augusztus 21-én a gabonabegyüjtésben a legnagvobb napi gyarapodást a

prešovi kerület éri o el 3.l0/

r-of. E-t az eredményi elsősorban a michalovcei, szobránci és stropkovi járásoknak köszönheti. A besztercebányai és kassai kerület ugyanekkor 2,1% napi gyarapodást ért el. Szerdán, augusztus 22-én csatlakozott ahhoz a huszonkét járáshoz, amelyek már teljesítették az egész évi gabonabeadást, Szlovákia huszonflj-anradjk járása, a malackyi járás is. Ugyanezen a napon Szíov-';i;ban a gabonabegyüjtés tervezett feladatait 77,5%-ra teljesítették. A kerületek sorrendje a következő: Bratislava 101.5%, Nyitra 100.5%, Banska Byst- rica 69,40/n, Kassa 29,7%, Prešov 24,2%, Žilina 10%. v Sumaván is kombájnnal aratnak A Český Krumlov-i Állami Gazdaságban kombájnokkal végzik az aratást. A gép nagymértékben segít kiküszöbölni a határvidéken a munkaerőhiányt. Segítenek a brigádosok is, a kombájntól egyenesen a begyűjtő-helyre viszik a gabonát. Képünk a brigádosokat mutatja be munka közben. A bányásznap^ teljesítik a gabon^eadást Régen volt ilyen gazdag gabona* termés a rozsnyói járásban, mint az idén. Erről beszélnek széltében-hoszszáBan még az öregek is. Gazdag volt az aratás, gyorsan és tervszerűen megy a begyűjtés. Nagyon sok községben — ahol a Gömöri Vasércbányák dolgozói vállaltak védnökséget — a munkás-paraszt szövetség szellemében komoly tettek születnek. Eddig három község teljesítette gabonabegyüjtési tervét s továbbiak állanak l^pzel a 100 százalékhoz. A rozsnyói járásban a bányászokkal közösen versenyeznek a földművesek is. A rőcei járással való verseny az egész járás szívügye. Ebből a közös gondolatból született meg az az elhatározás, hogy a rozsnyói járás földművesei elhatározták: a bányásznapig 100 százalékra teljesítik gabonabeadásukat. (K. I.) A legfiatalabb, dea legjobb A Brandys nad La'oem-i járásban a kozlai EFSZ a legfiatalabb. Öt hónappal ezelőtt alakították meg. A szövetkezeti tagok kedvvel láttak munkához és ma már elsők a járásban, mivel nemcsak a gabonabeadás tervét teljesítették, hanem a cséplést is befejezték. így megelőzték a község egyénileg gazdálkodó földműveseit, akik lemaradtak a beadásban. A Dukla alatt is megkezdik cz aratást A svidniki járásban, a Dukla alatti falvak dolgozói is nemsekára megkezdik az aratast. Gazdag termést ígérnek a földek. A nyári munkálatokat az idén gyorsabb ütemben- fejezik be, mint a» múltban. A gép- és traktcráliomásntk sokkal több kombájnja van, amelyek a délebbre fekvő járásokban, ahol az aratást már befejezték, derekas munkát végeztek. A kombájnokon kívül sokkal több az aratógépek és a cséplőgépek száma is, amelyek felkészülten várják az aratáó megkezdését. (m) Javában csépelik a gabonát a vranovi járásban is. A csépléssel egyidejűleg halad a begyűjtés. földművesek ki/zül sokan már teljesítették beadási kötelezettségüket. A járás ugyanúgy, mint a múltban, az idén is teljesíti kötelességét s 100 százalékban tesz eleget a beszolgáltatásnak. Ezt a szocialista verseny biztosítja, amely a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek között folyik. A falvak mindegyike az elsők között akar lenni. Két-két község áll versenyben egymással, amelyeknek azonos természeti viszonyaik vannak. A versenyben az élre kerülő községek értékes jutalomban részesülnek. Jó munkát végeznek a g?bonaszárító gépek Vasárnap reggel a kombájnnal learatott árpának még 50 százalékos nedvességtartalma volt, de tíz órával később megbízható mérések szerint már csak 14 százalékot tartalmazott, így a Horšovsky- Tyn-i Állami Gazdaság dolgozói megkezdték a raktározást. A „Tman'" jelzésű szárítógép teljes ütemben működik. Ezért a termést mindjárt a kombájn után idc-jében megszárítják és minden veszély nélkül raktározhatják. Jošej Šamberger, az állami gazdaság igazgatója kijelentette, hogy a Hor- šovsky Tyn-i Állami Gazdaság ezen a szárítógépen kívül még két Kuzbasz jelzésű géppel rendelkezik, amelyek Nový Dvorban és Smolovban vannak. Ezért nemcsak a gazdaság földjeiről betakarított nedves gabonát, hanem a domážlicei és Horšovsky Tyn-i szövetkezetek learatott termését is meg tudják szárítani. Ez idén ez nagy segítséget jelent, amit minden szövetkezeti tag köszönettel fogad. Becsület dolga is Takaros, jehérre meszelt házacska Mikus Zsigmond családi fészke. A szépen rendezett, durvább homokkal beszórt udvart lombsátor árnyékolja. A levelek között bekacsingató napsugarak apró szikrákat csalnak a homokszemcsék közül. Már az udvar is elárulja, hogy rendszerető család lakja a fehérre meszelt házat. Az udvar most üres. A kapu tárvanyitva áll. Nincs otthon a gazda, sem a család. Talán várjuk meg őket, míg hazatérnek? A szomszédok azt mondják. Zsigmond nem járhat messze, csak a gabonabegyűjtő-helyre vitt egy „fuvart". Bár nem illik mások portáján csak úgy minden engedély, minden beleegyezés nélkül „kémkedni", de mi ez egyszer tegyük meg azt, amire azt mondják, nem illik, nem szabad. Azt már tudjuk, hogy csinos, tiszta, szinte vakítóan fehér a ház, rendezett az udvar, dús lombú diófák árnyékolják. Következik a gazdasági udvar. A trágyadomb szintén példás rendben van. Távolabb a széna-, szalmakazlak. Azt már távolról megállapíthattuk, hogy hozzáértő kezek rakták. Nem fognak ezek beázni, nem fog megrothadni, sem a széna, sem a szalma. Bármerre nézünk, a rendszerető parasztember kezenyomát tapasztalhatjuk. Míg mi dicsérgetjük Mikus Zsigmond 4,5 hektáros földműves házatáját, ő az utolsó zsákokat emeli le a szekérről, Teltek, súlyosak a zsákok, de ő könnyen bánik velük. Magas, szikár termete fel sem veszi a zsákok súlyát. Ahogy ö bánik a zsákokkal, könnyen azt hiheti az ember, hogy semmi mással, mint pehellyel vannak kitömve. Pedig hát aranyat érő, acélos búza feszíti a zsákokat. Állami felvásárlásra hozta azt Zsigmond. Amikor az utolsó zsák is lekerül a mérlegről, papír és ceruza kerül a kezekbe. Számol a raktáros, számol Zsigmond is. Egyforma gyorsan fog az agyuk, a ceruzájuk. Egymás mellé teszik a két számadást-. Tíz mázsa itt is, tíz mázsa ott is. A raktáros számlát ír, melyre feltünteti: Mikus Zsigmond, kétyi egyénileg gazdálkodó földműves terven felül még 10 mázsa búzát adott állami felvásárlásra. Zsigmond büszkén áll a raktáros előtt. Ogy érzi most magát, akár katonakorában, mikor a jól végzett harci feladat után parancsnoka megdicsérte. A cédulát szépen négyfelé hajtja, elrejti valahová, a mellénye zsebébe, aztán elköszönt. A megüresedett szekér gyors ütemben halad hazafelé. A lovak, azok a szép csillogó szőrű táltosok minden megerőltetés né...... poroszkálnak az úton. Fejüket magasra tartják, mintha ők is büszkék volnának gazdájukra, mintha ők is örülnének gazdájuk örömének. Az úton egy asszony halad. Hátán batyu, a batyuból répalevelek lógnak ki. Zsiga már messziről megismeri. Ez az ő felesége. Répalevelet hoz a határból. Megállítja a lovakat. Az aszszony felveti a bátyút, utána maga is feltelepszik a férje mellé. Ügy ülnek most ott, akár egy gerlicepár. Az aszszony nevet, Zsigmond visszamosolyog rá. — Hol hagytad a gyerekeket — kérdi feleségétől. — Nagyanyjukkal mentek fürödni. Ojból egymásra nevetnek. Most az asszony kérdez. Tudja, honnan jön az ura, ezért hát csak azt kérdi: — No mennyi? — Tíz mázsa. Az asszony kicsit gondolkozik, hátranéz, nem veszett-e el a batyu, aztán így szól: — Szép pénz. — Szép — válaszol Zsigmond. Aztán a becsület... Bátran mehetek a HNBre, vagy akárhová, ha kérni akarok valamit. Nem mondhatják: „Mit akzrsz te. hisz még tartozol." Ezt válóban nem mondhatják, mert Mikus Zsigmond példás gazda, jó állampolgár. Szereti, ha rend van a portáján, szereti a rendet, a pontosságot kötelessége teljesítése körül. Jól terem a földje, szép az állatállománya, így aztán tiszta számlával megy egyik évből a másikba, lói járna ilyen gazdával a kétyi szövetkezet. A szövetkezet! Sokat gondolkozott már ezen Zsigmond is. Nincs kifogása a szövetkezet ellen. Elismeri, hogy talán be is lépne, de senki sem hívja. Ö pedig nem kínálkozik, még azt hinnék róla, hogy tolakodó. Ezt pedig az ő becsülete nem tűrné. Inkább vár. Vár m' •<], míg azt nem mondiák: „Lépj be Zsiga, szükségünk van rád." Lehet, hogy azután egy percig sem habozna. Sz. 1.