Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-24 / 236. szám, péntek

AZ ÉPÍTÉSZETI MINISZTER a lakásépítés problémáiról a második ötéves tervben (Folytatás az 1. oldalról.) 5ét a családi házak helyett, és így olr csóbbá, gazdaságosabbá válna az építkezés. Mai viszonyaink közepette azonban az építkezési szövetkezetek nem járulnának hozzá lényegesen a lakáskérdés megoldásához. Milyenek a leltételek a második ötéves tervben a lakásépítés tervezett feladatainak teljesítésére? Azt, hogyan érhetjük mindezt el, főleg a CSKP KB múlt évi októberi plenári ülése, a legszélesebb terjedelemben pedig a CSKP idei országos konferenciája ismertette. Ezen irányelvek értelmében az intézkedéseket életbeléptették, vagy előkészítik. Ismertetek néhányat. A kormány döntött azokról az alapelvekről, amelyek a nemzeti bizottságoknak alárendelt, a komplex lakásépítést irányító fő beruházó tevékenységéhez szükséges feltételeket megteremtik. Ezen alakulatok közvetítésével a nemzeti bizottságok körzeteikben, maguk végezhetik a beruházó feladatát, mindenfajta és a komplett lakásépítés elveinek betartása mellett, moly feladat eddig az egyes reszortokra és az alájuk rendelt szervekre és szervezetekre hárult. Ezenkívül segíthetnek abban, hogy az új lakótelepek ne szenvedjenek technikai vagy egyéb közszükségleti hiányt, pl. a szerelés, közlekedés, üzletek, bölcsődék, óvodák terén. A kormány július 24-i határozata, amely az állami és gazdasági apparátus tevékenységének és szervezésének decentralizálásáról, egyszerűsítéséről és megjavításáról szól, hozzájárul a lakásépítés feladatainak biztosításához. A kormány már jóváhagyta a beruházási építkezésekről szóló törvényes intézkedés tervét; ezzel az intézkedéssel egyszerűbbé válik a tervezés és annak jóváhagyása a lakásépítés szempontjából. Az építkezéseken a szerelést az Építészeti Minisztérium vállalataiban összpontosítjuk úgy, hogy a többi reszortok csupán azokat a szereléseket végezzék, amelyek speciális feladataikkal függenek össze. Az Építészeti Minisztériumnak alárendelt vállalatok ez idén a lakásépítés 70 százalékát végzik. Az építészeti termelésben arra törekszünk, hogy a folyamatos építkezés elsősorban a második ötéves terv lakásépítkezésein véljék fő építési módszerré. Életbe léptetjük a típustervek eddig kis mértékben történt alkalmazásának bővítését é i tökéletesítését. Főleg a lakásépítésben fontos a tipizálás és a típusterv. Hogy elérjük az építkezési alkatrészek, konstrukciók legnagyobb mértékű egységesítését, a lakásépítkezések új terveit dolgozzuk ki, amelyek a technika fejlődéséből, az új építkezési anyagokból és előgyártott termékekből kiindulva lehetővé teszik a lakásépítés gazdaságosabb végzését és a munkatermelékenység további növekedését. Már néhány félig szerelt és szerelt házat építettünk sorozatban. A tapasztalatok nagyon jók, főleg ami az építkezés tartamának lerövidítését és a munkavégzés csökkentését illeti. Ezért a legnagyobb mértékben tökéletesítjük és terjeszteni fogjuk a tömb- és panelépítkezést. Építészetünket ezért még jobban ellátjuk gépesítő eszközökkel, hogy a kézműves részlegeket, teljesen iparosíthassuk. Az építészetben a bérrendezés a teljesítménynormák új módosításával, a vállalati igazgatók jogkörének bővítésével a bérpolitika és jutalmazások szakaszán — amelyeket a lakások idejében való elkészítéséért adnak, — mozgósító hatással lesznek arra, hogy biztosítsuk a feltétlenül szükséges építészeti szakembereket, és arra, hogy munkájukban egyre jobb és nagyibD eredményeket érjenek el. A második ötéves tervben a lakásépítés feladatainak teljesítése érdekében a lakásépítések átlagos tartamát felére kell csökkenteni. Milyen eszközökkel akarja ezt építészetünk elérni? A lakásépítés ideje lerövidítésének fő eszköze az építkezés haladó módszereinek egyre szélesebb mértékben való bevezetése mellett, — mint pl. a tömb és panelépítkezés, — a folyamatos építés bevezetése. A folyamatos építés azért felel meg ennek az eszköznek a második ötéves tervben, mivel alkalmazni lehet az építkezés hagyományos technológiájánál ugyanúgy, mint a tömb- és előgyártott alkatrészekből való építkezésnél. Azért fektetünk olyan nagy súlyt a folyamatos építkezésre, mert a lakásépítkezés túlnyomó része a második ötéves tervben a haladó módszerek egyre nagyobb mértékű érvényesítése mellett is a hagyományos technológia alkalmazásával valósul meg. A folyamatos módszer feltétlenül megköveteli az idejében történő anyag- és berendezésszállítást, azt, hogy az építkezésen elegendő számú dolgozó legyen és szigorúan betartsák az előre megszabott munkaszervezést. A folyamatos módszer megköveteli és egyidejűleg rendet teremt a termelésben, amire nagy szükségünk van. E feladat megvalósítása érdekében az Építészeti Minisztérium megtette 4 szükséges intézkedéseket. Megszervezr ték a folyamatos építkezés iskoláját, kidolgozták a technikai szabályokat a típusépítkezések folyamatos megszervezésére, kidolgozták a minta harmonogramot a kerületi lakásépítkezés folyamatos megvalósítására, stb. Minden kerületben elkészítik a beruházási építkezés koncentrióját, hogy sikerrel érvényesíthessék a folyamatos építkezést és kiépíthessék minden kerületben a folyamatos szállítást. A lakásépítés átlagos időtartamát eddig nagy mértékben meghoszabbították a befejező munkálatok. E munkák iparosítása és tartamuk lerövidítése nemcsak az Építészeti Minisztérium feladata, annak ellenére, hogy az foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az építkezés állami bizottságának, — ahogyan ezt a CSKP KB feladatául meghagyta — az Építészeti Minisztériummal együtt ki kell dolgoznia a befejező munkálatok iparosításának távlati terí vét a legmagasabb technika alkalmazásával, szem előtt tartva a nyersanyagalapok fejlesztését és azt, hogy a befejező munkálatokhoz szükséges előgyártott alkatrészelt termelése az új anyagok sokoldalú kihasználására irányuljon. Milyenek a lakásépítési terv teljesítésének feltételei ez idén? A lakásépítés tervét az előzetes eredmények alapján ez év első felében az egészévi feladathoz viszonyítva 40,1 százalékra teljesítették. De kevesebb sikerrel teljesítették a lakásegységek és a lakóterületek átadásának tervét. Az ez évi feladatból a lakásegységek számának 33,6 százalékát adták át, a lakóterület idei évi tervének pedig 33,4 százalékát adták át. Enaek okozója elsősorban a rendkívül erős tél, a cseh országrészekben pedig az első év negyedévében a munkaerőhiány volt. Dolgozóink az építkezéseken arra törekszenek, hogy ezt a lemaradást behozzák. A munkakollektívák között folyó szocialista verseny és kötelezettségvállalások a lakásegységek idejében és határidő előtt való átadására irányulnak, ami megerősíti azt a meggyőződést, hogy az Építészeti Minisztérium vállalatainak dolgozói a lakásépítés tervezett feladatait az első félévben mutatkozó lemaradás ellenére is teljesítik az idén. Építészetünk feladatainak jelentősége és a beruházások jelentősége beleszámítva a lakásépítést is megköveteli, hogy visszatérjenek az építészetbe az összes szakemberek, elsősorban a kőművesek. Az építészetben az új bérrendezés kiküszöböli az eddigi fogyatékosságokat és megteremti a feltételeket arra, hogy az említett dolgozók visszatérjenek. De hívjuk az építészetbe az eddig szakképzettséggel nem rendelkező dolgozókat is, akiket ki fogunk képezni az építészeti szakmában. A spanyolországi háború kitörésének és az Interbrigád megalakulásának 20. évfordulója alkalmából ez év augusztus 26-án Ružomberokon megrendezik a volt Interbrigád tagjainak szlovákiai találkozóját. Ugyanakkor leleplezik Jozef Májeknek, a Thälman-zászlóalj politikai tisztjének emléktábláját, aki 1936-ban a madridi harcokban esett el. A mongol nagyköve! elutazott Szlovákiából Hatnapos szlovákiai látogatás után Szandavyn Ravdan, a Mongol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szerdán, augusztus 22-én Bratislavából Prágába utazott. Szlovákiai tartózkodása idején találkozott a szlovák nemzeti szervek képviselőivel, az üzemek és az egységes földművesszövetkezetek dolgozóival és megtekintette a Magas-Tátra környékét. Fogadás a román államünnep tiszteletére Románia felszabadításának 12. évfordulója alkalmából a Román Népköztársaság prágai nagykövetsége augusztus 22-én ünnepélyes fogadást rendezett a bratislavai Carlton-szállóban. Jonel Mihnea nagykövetségi tanácsosnak, a nagykövetség képviselőjének, Pavol Dávid és Pavol Majling, az SZLKP Központi Bizottsága irodájának tagjai, Dénes Ferenc, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Milan Rázus és Štefan Šebesta, az SZLKP KB irodájának póttagjai, Jozef Kríž, az SZLKP KB titkára, Ján Marko mérnök, a Megbízottak Testületének alelnöke, pénzügyi megbízott és Szlovákia fővárosának további vezető tényezői fejezték ki jókívánságaikat a testvéri román nép államünnepe alkalmából. Alkotó ideológiai munkára van szükség (Folytatás az 1. oldalról) tikus nem alkotó magyarázatán kívül a szocialista realizmus elméletének száraz szabályán való átváltoztatásában rejlik, mely előírja, hogy mit szabad és mit nem szabad a művésznek. Semmiképpen sem segítenénk elő' az alkotó ideológiai forrást, ha ezen nézeteket és e nézeteket vallókat egyszerűen elítélnénk. A múltban nálunk éppen az volt a helytelen és ez összefüggött az ideolóigai munka adminisztratív nézetével, hogy e helytelen nézetek felett vagy szemet húnytak és nem engedték meg létezésüket vagy pedig elmarasztaló ítéletet mondtak ki róluk, ahelyett, hogy nyílt harcban helyes nézetekkel legyőznék a helytelen nézeteket, visszautasítanák őket az igazság erejével és meggyőző érvekkel. A helytelen ideológiai nézetek azonban nem adminisztratív előírások, melyeket azzal lehet elintézni, hogy bezárják őket az íróasztalfiókba. Arról van szó, hogy a helyes nézetek jelentős ideológiai; harcok útján győzzenek, melyek bebizonyítják a helytelen nézetek tarthatatlanságát. Csak így lehet elérni azt, hogy az egyes ideológiai dolgozók fejében uralkodó zavart ne cseréljük fel még nagyobb zavart al. hanem marxista-leninista biztonságot és helyességet adjunk nekik. Az ideológiai dolgozók előtt a politikai közgazdaságtan, történelem, filozófia és művészet tertfletén a megoldatlan problémák felmérhetetlen tömege áll, melyek megoldását maga az élet követeli. A nézetek nyílt tudományos ki-: cserélése nélkül, mely aláássa a dogmatikus merev gondolkodást, nem lehet a problémákat meg-, oldani. Emellett természetesen a párt tűrhetetlenül igyekszik, hogy a nézetek kicserélése és a vita ne a liberalizmus és az elvtelen in-: gadozás álláspontjából induljon ki; Milyen felmérhetetlen gyakorlati segítséget nyújt szocialista építé-; sünknek a politikai közgazdaság-; tan, ha tudományos elemzésnek vetnék alá azt a gazdag anyagot és számois ösztönzést, melyet a má-; sodík ötéves terv irányelveiről folytatott vita hozott! Milyen hozzájárulást jelentene a szoeializ-: musnak és magának a filozófiának fejlődésében, ha a filozófusok alí kotó módon dolgoznák fel a nép-: tömegek feladatainak kérdését a szocializmusban, az osztályharc kérdését az átmeneti időszakban, a szocialista demokrácia kérdéseit, ha a politikai közgazdaság és a töra ténelem dolgozóival együttműködve nemcsak megállapítanák az el-: lentétek létezését a szocialista tár-; sadalom fejlődésében, de rá is mutatnának az ellentétek és a népgazdaság fejlődésében fennálló aránytalanságok okaira és felfed-; nék a szocialista társadalom hely-: telen oldalait. Csupán szocialista építésünk elméleti kérdéséinek alkotó módon való megoldása járulhat hozzá az ideológiai munka alapvető fordulatának megvalósításához, smint erről a párt országos konferendiája tárgyalt. Ez nagyobb harci készséget ad a párt egész ideológiai munkájának, mert szavak és nyilatkozatok helyett meggyőző erővel, a tényekre támaszkodó világossággal hatja át munkánkat. (Rudé právo) éééééé&é&éééé. Mintha jegyet váltott volna a föld az éggel, s óriási opálgyúrűt húzott volna jegyese ujjára, úgy karikázza Liptovský Ján völgyének égalját a Hrádok, a Poludnica, a Kraková Hoľa, a Ďumbier, a Smrekovica, a liptói havasok hegykoszorúja. Csodálatos jegvnvúrű ez, méltó e fenséges jegyesekhez, hajnalban párafelhőktől fehér, (azt mondják, ilyenkor az ég húzza ujjára,) — nappal napsugaras-zöld, mint maga az élet, s este ábrándos mélykék, mint a kedvesére gondoló szűzlány szeme. E hegy-gyűrűn belül akadtam rá — a boldogság csodálatosan szép fehér hajlékára... Liptovský Mikuláson hétfőre is maradt még elintézni valóm, elhatároztam hát, falun töltöm a hétvégét. — Liptovský Ján-ra menjen! — ajánlgatták a legtöbben, — termálfürdője van, s kirándulásra is alkalmas hegyei miatt! Délkörül érkeztem oda, — no csinosabb falut is láttam már, — hegyei azonban méltóknak mutatkoztak hírükre. Megöblítettem hát magam a fürdő 24 fokos vízében, bekaptam néhány falatot a falu kocsmájában, s elhatároztam, ha már éjjelre nem is maradok, legalább a hegyek illatát viszem magammal a poros városba. Jó tízpercet gyalogolhattam már, —

1 Liptovský Jánban is meg kell izzadni a természetimádásért, — éppen egy bozótoson túlra kacskaringózott a poros országút, — amikor megütődve meredt a szemem egy hihetetlen látványra. Az elém táruló hegy-gyűrű szélén, szinte beleölelkezve az egyik hegy fenyvesébe, mint mesében a mesebeli kastély, — gyönyörű fehér paA BOLDOGSÁG HÁZA lota csókolta az eget. Üj volt az épület — ugyan ki varázsolta ide ? — Pompás lépcsőzet, kiugró terasz, üvegfalú erkélyek, — talán a hegyek istene mulatozik benne? Elbűvölten fordítottam utamat feléje, — hátha fenyővé is varázsolna a palota ura, nem volna érdemes itt ekként is élni? Hegyi szellem helyett azonban egy mosolygós szemű, egyszerű munkás külsejű férfit találtam a ház tágas előcsarnokában. — Mit óhajt az elvtárs ? — jött elém barátságos szóval a ház urának nem igen látszó ember. — Újságíró vagyok, — mutatkoztam be kissé elfogódva, pár szóval felvilágosítást szeretnék kapni, kié s ki lakja ezt a gyönyörű palotát? — Šrolový Bohumil vagyok, vezetője e háznak, — mutatkozott be az 58 év körüli nevetős szemű férfi, — s barátságosan beinvitált egyszerűen berendezett irodahelyiségébe. Itt tudtam meg aztán, hogy a „Ďumbier" nevű ROH rekreációs üdülőbe vetődtem; április óta vezeti Šrolový elvtárs ezt a házat, sohasem volt dolga ezelőtt ilyennel, — dehát egy jó kommunistának mindenhez jól kell értenie. — No, maradjon itt a hétvégére, ha akar, — teszi aztán hozzá mosolyogva örömömön, — 132 embernek viselem gondját, elbír még egy embert ez az épület! Így kerültem két felejthetetlen nap-" ra a Liptovský Ján völgyének rekreációsai közé. *** gó, a büfé, a konyha és az irodahelyiségek. Az első emeleten leginkább csak nők laknak, a második emelet a házaspároké s az idősebb férfiaké, míg a manzardszerű harmadik emelet a fiatalabb férfiak birodalma. 64 szoba van az épületben, — három egy és három 3 ágyas kivételével csupa kétágyas szoba, minden szobában állandóan hideg-melegvizes mosdó, — ágy, szekrény, könyvespolc, — a fo-lyosőkon külön fürdő és tussoló szoba, — s harmincnyolc szobához tartozik még egy-egy tágas, nyugággyal felszerelt gyönyörű balkon. A nyaralók két hetet töltenek itt egyetlen turnusban, mindössze 140 koronába kerül egy-egy ilyen gyönyörű nyaralás, ötszöri étkezést kapnak ezért a pénzért, s egyetlen kötelességük van csak — elfelejteni az otthoni gondokat ! Tátrai kirándulások ping-pong- és biliárd-terem, zene és táncesték, gondoskodnak a szórakozásról, — boldogság, megelégedés, béke és pihenés osztályrésze itt az idekerülőknek. Jelenleg 31 munkás, 16 munkásnő, 13 hivatalnok és 31 hivatalnoknő tölti itt második hetét, ezenkívül orvosok, tanítók, csehek, szlovákok, magyarok, — külön nyelvűek és foglalkozásúak, de egyetlen család, egyforma építői szeretett hazájuknak. S egyforma boldogjai jutalmul kapott két hetes nyaralásuknak! o j s z 0 1956. augusztus 24. 1951-ben épült a Ďumbier üdü- Hatalmas szelet pecsenyét lő, — először tüdőszanatőriumnak kaptam uzsonna-megváltásképpen, — szánták. Földszintjén van a hall, a hiszen uzsonna utáni s vacsora előtti minden jó ízlésnek megfelelően be- időközben lettem vendége a háznak, rendezett gyönyörű étterem, a társai- Uzsonna után rendbe szedtem kissé magamat szobámban, s aztán lemenve a társalgóba, izgalommal vártam e csodás nap további fejleményeit. Ilyenkor bizony jóformán üres még a hatalmas épület, verőfényes nap füröszti a pár lépésnyire levő hegyhátakat, így aztán még az öregek is a kirándulóhelyeken időznek. Az üdülő lakói teljesen szabadon rendelkeznek napjukkal, — szórakozni, szórakozni! — rágja fülüket folyton a kultúrbizalmi, — így aztán társaskirándulásokon, a falu strandján, — kinek mihez van kedve, — vígad a Ďumbier népe. Kissé unatkoztam is az első órákban, hanem úgy hat után égyszerre csak meghangosodott a környék, nótaszóval, vidám kacajjal, hangos tereferéléssel szállingózott hazafelé az éhes társaság. S mire fél hetet mutatott az előcsarnok nagy villanyórája, felharsant a hangszóró szava, — jó étvágyat kedves vendégeinknek, asztalhoz elvtársak, kész a vacsora. Kellemes kis asztaltársasághoz osztott Le Šrolový elvtárs, S. Matild malackai munkásnő, H. Éva kassai orvostanhallgatőnő és egy bratislavai hivatalnoknő voltak partnereim, vidám, folyton csicsergő fiatal leánytársaság, — még a rossz vacsora is jól ízlett volna ilyen asztal mellett. Rossz vacsora helyett izonban olyan ételeket kaptunk, — három fogásból lehet választani, — hogy aki ilyeneket ízlel, biztosan fitymálja utána még a feleségefőzte otthoni ételeket is. Finom húsleves, egy nagy tányér, hússal, kolbásszal tűzdelt istentudja mi ->evű étel vei. a vacsora, utána óriási pohár fagylalt, — mind, mind dicséri szakácsa ügyességét. S mindezekhez csemegének — mire vége volt á vacsorának, '—' egyszerre csak megnyílt f.z ebédlő végén levő nagy szárnyas ajtó, s az elénk táruló társalgóból mosolyogva köszönt felénk a Mikulásról behozatott tánczenekar. Feszült a hegedű húrja, felsírt a szakszofon, s a Kék Duna melódiája mellett keringőbe simultak a lányok s férfiak. Három órakor ürítettem utolsó poharamat a kitűnő Šrolový elvtárs egészségére. '*' * * Hét órakor zenés 'éb'resitő keltegette a Ďumbier népét. Ingújjra öltözött lányok és férfiak szaladtak össze a ház előtti pázsitra, — zenés reggeli tornára gyűlt össze, akinek ilyenre akad kedve. Majd fél nyolckor jóreggeltet köszönt a mikrofon, újból színültig telt az étterem, kávéval, vajjal, süteménnyel kezdődött a gyönyörű vasárnap, Két kenyér közé egy nagy darab császárhús is oda volt már készítve tízóraira, aztán hajrá, ki a szabadba, szamócaszedés, fürdés, napozás... Délben ismét húsleves, kirántott hús, uborkasaláta, krémes, ebéd után sakk, pingpong, biliárd, röplabda, uzsonnára tea mákoskalácscsal, s vacsorára ismét leves, pecsenye harmatos kékszilvával. Vacsora után hallgattuk • Csehszlovák—Argentin futballmeccs közvetítését, majd zongorához ült egy két zenéhez és énekléshez értő vendég, kártyapartik alakultak a sarokasztaloknál s ismét vége volt egy nagyonnagyon boldog napnak. S puha ágyunk ölén ismét hercegeknek álmodtuk magunkat, mesebeli hercegeknek, — nem, még azoknál is nagyobbaknak, — boldog emberüknek. Százharminckét munkás egy munkásüdülőben. Neumann János