Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-24 / 236. szám, péntek

A bécsi dolgozók tiltakoznak az NKP betiltása ellen Bécs, (ČTK). — A bécsi dolgozók Németország Kommunista Pártjának augusztus 22-én két nagy manifesztá ción tiltakoztak az NKP betiltása el­' len. Ausztria Kommunista Pártjának felhívására valamennyi bécsi kerületnél összegyűltek a munkások, az értelmi­ség és az ifjúság tagjai, hogy szoli­daritásukat nyilvánítsák a nyugat­németországi kommunistákkal. Mindkét gyűlésen viharosan üdvi­zölték Hein Finket, az NKP hamburg üdvözletét. „Biztosítjuk önöket, nogy Nyugat-Németországban nem hagyj.ik abba a militarizmus elleni harcot, ha­nem még tovább fokozzuk" — jelen­tette ki Hein Fink. „Adenauer rend­szere végéhez közeledik, ezen mit sem változtat pártunk betiltása sem." A két gyűlés részvevői egyhangúlag elhatározták, hogy az NKP-nek szoli­daritásukat küldik, Adenauer kancol­kertileti vezetőségének első titkárit, I Iárhoz pedig tiltakozólevelet intéznek aki tolmácsolta a bécsi dolgozóknak az NKP szégyenteljes betiltása miatt. Si ertelenek az N<4r> elleni rendőrakciók Bdnn, (ČTK). — A DPA nyugatné­met hírügynökség jelentése szerint még nincsenek véglegeí hírek a nyu­gatnémet rendörségnek a Németor­szág Kommunista Pártja titkárságai és kiadóhivatalai elleni közbelépések­ről. A rendőrség az NKP betiltásának bűnös ítélete után „villámgyorsan" átkutatta a párttitkárságokat és főlc-g a tagok névjegyzéke és olyan írásbeli anyag után kutatott, amelynek alapján tovább üldözhetné az NKP funkcioná­riusait és tagjait. A rendőrségi szerveknek be kellett vallaniok, hogy „sehol sem találtak fontos anyagot" és hogy „a tagok névjegyzéke utáni kutatások ered­ménytelenek voltak". A rendőrségnek csupán jelentéktelen mennyiségű irolai berendezést és propagandaanyagot si­került elkoboznia. Hollandia Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése Hága, (ČTK). — Aiiint a De War­heid jelenti, augusztus 20-án és 21-én tartották Hollandia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának teljes ülé­sét. Az ülésen megtárgyalták a küszö­bönálló pártkongresszussal kapcsola­tos kérdéseket. A kommunista nárt kongresszusát október 5-től 7-ig tart­ják. A teljes ülés felhívást intézett a holland néphez Németország Kommu­nista Pártjának betiltásával ' kapcso­latban. Hollandia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága felhív vala­mennyi hollandot, hogy tiltakozzanak a bonni hivatalok durva önkénye ellen. Németország Kommunista Pártjának képviselőit megfosztották mandátumuktól Düsseldorf, (ČTK). — Az Észak-Raj­na Vestfáliai Belügyminisztérium au­gusztus 22-én határozatot hozott, amelynek értelmében megsemmisítik Németország Kommunista Pártja kép­viselőinek mandátumait, akiket a la­kosság választott be a képviseleti szervekbe. A belügyminisztérium egy­úttal büntető eljárással fenyeget min­denkit, aki támogatná Németország Kommunista Pártját. Eisenhowert és Nixont választották a Köztársasági Párt elnök­és alelnök-jelöltjeivé San F. íncisco, (ČTK). — Amint a nyug;-ti hírügynökségek jelentik, az USA Köztársasági Pártjának szerdai ülésén az elnöki és alelnöki hivatal je­löltjeivé D. Eisenhowert és R. Nixont választották. A jelölésre több pályázó nem is volt. Egyelőre reménytelen a holland kormányválság meooldása Hága, (ČTK). — Lieftinck professzor (Munkapárt), akit augusztus 17-én másodszor bíztak meg az új holland kormány megalakításával, kedden De­jelentette Julianna királynőnek, hogy a holland kormányválság megoldására tett második kísérletük is csődöt mon­dott. A királynő ezután újból Romm professzort, a Katolikus Néppárt jobb­oldali vezetőjét bízta meg e feladat­tal. Romm elutasította az ajánlatot, mert nem hisz abban, hogy sikerülne neki olyan kormányt alakítani, amely .elnyerné a parlament bizalmát. Parázs vita az amerikai javaslat körül A Szuezi-csatornáról tárgyaló londoni értekezlet hetedik ülése London, (ČTK). — A Szuezi-csator­náról tárgyaló londoni értekezlet szer­dai, sorrendben hetedik ülésén to­vább folyt a vita az indiai küldöttség és az USA küldöttsége által beterjesz­tett javaslatokról. Az előterjesztett javaslatokkal kap­csolatos álláspontokat kifejtették Nagy-Britannia, Franciaország és India küldöttei. A brit és a francia küldött egyetértett az amerikai javaslattal. Selwyn Lloyd brit küldött beszédé­ben említést tett a szovjet küldött­ség azon megállapításáról is, hogy a régi Szuezi-csatorna Társaság bizo­nyos brit és francia körök támogatá­sával igyekszik a csatornán való ha­józást megakadályozni azáltal, hogy az alkalmazottaknak, főleg a hajókísérők­nek azt ajánlja, hogy szüntessék be a munkát. A brit küldött ezzel kap­csolatban kijelentette, hogy „ezek az emberek nem barmok és joguk van a szabad döntésre". Lloyd ezután fenye­getőleg hozzátette, hogy a külföldi ha­jókísérők többsége ugyan tovább foly­tatja munkáját, de „más kérdés, vajon helyükön maradnak-e az értekezlet befejezése után i^'. Pineau francia küldött beszédében követelte, hogy a régi társaság rész­vényesei a lehető legnagyobb kárpót­lást kapják. K. Menőn indiai küldött felhívta az értekezlet résztvevőit, hogy ne tá­mogassák az USA javaslatát, mivel nem veszi tekintetbe Egyiptomnak a csatomára való törvényes jogait és a javaslat nem csupán az Egyiptommal való tárgyalásokat akadályozza, hanem ezenfelül nagy akadályokat is gördít e tárgyalások útjába. A javaslat Egyiptomra nézve elfogadhatatlan és ha ennek ellenére eléje terjesztik, ak­kor hatása csupán az lesz, hogy újból fokozza a feszültséget. Sajtóértekezlet a szuezi konferenciáról Az indiai küldött felhívta a figyel­met arra is, hogy az amerikai javaslat ugyan azt ál­lítja, hogy elismerik Egyiptomnak a csatornára való szuverén tulajdon­jogát, de ugyanez a javaslat megta­gadja Egyiptomtól azt a jogot, hogy e szuverenitását érvényesítse. Az indiai küldött rámutatott, hogy ez egészen új politikai elmélet — elis­merni valakinek a szuverenitását, s azután megtagadni tőle a szuverenitás érvényesítését. K. Menőn hangsúlyozta, hogy az in­diai küldöttség által benyújtott ja­vaslatok tekintetbe veszik Egyiptom szuverén jogait és alapul szolgálhat­nak a szuezi kérdés megoldására a csatornán való szabad hajózás bizto­sítására. S. Lloyd, az értekezlet elnöke meg­állapította, hogy már valamennyi résztvevő nyilatkozott a benyújtott ja­vaslatokkal kapcsolatban és félórás szünetet jelenteit be, hogy a küldött­ségek mérlegelhessék további eljárá­sukat az értekezleten. Amikor a félórás szünet után az ülés részvevői újból összeültek, az auszt­rál küldött javaslatára elhatározták, hogy a tárgyalások szünetét újabb órá­val meghosszabbítják. E második sziinet után, amelyet az amerikai javaslatot támogató orszá­gok képviselői kulisszák mögötti tár­gyalásokra használtak fel, Űj-Zéland képviselője azt a váratlan javaslatot terjesztette elő, hogy azon országok képviselői közül, akik az amerikai ja­vasioi <ne/'stt foglaltak állást, válasz­szaoak. né ián. y küldöttet, akik tolmá­csolna.; az amerikai javaslatot Egyip­tomnak. J. Dulles azonnal állást foglalt e ja­vaslat mellett, amelynek nyilvánvalóan az volt a célja, hogy ignorálja az in­diai küldöttség javaslatában kifejtett álláspontot, amelyet a Szovjetunió, In­donézia és Ceylon támogat. Ez a példátlan mesterkedés, ame­lyet az USA küldöttsége híveikkel együtt követett el, hosszas és éles vi­tát váltott ki, amelynek során D. T. Sepilov, a szovjet küldöttség vezetője állást foglalt az új-zélandi javaslattal szemben. A javaslatot olyan kísérletnek minő­sítette, amely még jobban kiélezi az értekezlet szervezésében megnyilvá­nult egyoldalúságot és irányzatossá­got és az értekezlet küldöttségei között szakadást akar előidézni. K. Menőn, az indiai küldöttség ve­zetője és Corea, a ceyloni küldöttség vezetője ugyancsak kategorikusan ál­lást foglaltak az új-zélandi javaslat­tal szemben és emlékeztettek arra, hogy ez a javaslat nem felel meg azok­nak a feltételeknek, amelyek kikötése mellett elfogadták a konferenciára va­ló meghívást. J. Dullesnek, S. Lloydnak és Ch. Pineaunak, akik az új-zélandi javas­lat mellett foglaltak állást, a szer­dai ülésen nem sikerült elíogadtat­niok ezt a javaslatot. Hosszas vita után elhatározták, hogy az értekezletet másnapra halasztják. A nyugati hatalmak a londoni értekezlet segítségével szeretnék akaratukat Egyiptomra kényszeríteni Az indiai sajtó a szuezi kérdésről Laosznak a békés egymás mellett élés elveinek megtelelő külpolitikát kell folytatnia Hanoi, (ČTK). — Laoszi jelentés sze­rint a múlt napokban Vientianban, Laosz fővárosábafí a békéért és sem­legességért vívott harc bizottsága gyű­lést tartott,-amelyen a főváros lakosai közül 5000-en vettek részt. A gyűlés támogatta azt a határozatot, amelyet Pathet Lao és a laoszi királyi kormány küldöttségei között folytatott tárgya­lásokon hoztak. A gyűlésen felszólalt Tao Bong Szu­vanovong, a laosz^ nemzetgyűlés elnö­ke. Mély megelégedését fejezte ki a tárgyalások eredménye fölött, amely a két fél kölcsönös jóakarata mellett szilárd alapul szolgálhat az ország nemzeti egyesülésére. Hangsúlyozta továbbá, hogy Laosznak most feltét­lenül a békés egymás mellett élés el­veinek megfelelő külpolitikát kell foly­tatnia. \ Egyiptom cáfolja a csatorna alkalmazottainak viselkedéséről terjesztett rágalmakat London, (ČTK). — A londoni egyip­tomi nagykövetség szerdán a követ­kező nyilatkozatot adta ki:' Felmerült az az állítás, hogy ameny­nyiben a Szuezi-csatorna Társaság al­kalmazottai nem hajlandók szabadsá­guk után ismét munkába lépni, akkor az államosítási törvény által megsza­bott bírságot róják ki rájuk. Az egyiptomi nagykövetség újból hangsúlyozza, hopy az államosítási törvény által meghatározott bírságok csupán olyan esetekre érvényesek, I amikor az alkalmazottak elhagyják " munkájukat és megsértik kötelezett­ségeiket, anélkül, hogy az egyiptomi hivataloknak rendes felmondást nyúj­tottak volna be. A nyilatkozat továb­bá hangsúlyozza, hogy az egyiptomi kormány ugyanolyan feltételeket biz­tosít az alkalmazottaknak, mint a régi társaság. London, (ČTK). — Az augusztus 22-i ülésről tartott sajtóértekezleten L. F. Iljicsoy, a szovjet küldöttség képvise­lője a szuezi kérdésről többek között a következőket jelentette ki: A mai ülést nem tarthatjuk a szue­zi értekezlet záróstádiumának, mivel az ülés fő kérdése az volt, mi legyen a további eljárás. Az értekezlet eddig nem dolgozott közösen, egy kollektí­vaként; a küldöttségek kifejtették ál­láspontjukat és javaslatot nyújtottak be a napirenden szereplő kérdéshez. A konferencia eddig a probléma meg­oldását kereste. D. T. Sepilov, a szov­jet küldöttség vezetője több ízben hangsúlyozta, hogy a konferencia t'el­p.data a következő volt: a vélemények kicserélése, az álláspontok megvilágí­tása, valamint Egyiptom és a többi ér­dekelt országok közötti megegyezés a megfelelő fő elvekben. India és Ceylon képviselői megkér­dezték, hogyan lehetséges az, hogy Egyiptomnak csupán egy javaslatot akarnak benyújtani és miért nem akarják Egyiptommal ismertetni az India által benyújtott másik javaslatot is. Az egyik újságíró kérdésére, vajon lehet-e még beszélni a kölcsönösen el­fogadható megoldás lehetőségéről, vagy pedig a konferencia már csak arról fog tárgyalni, hogy az értekezlet milyen eredményét tudassák Egyip­tommal, Iljicsov azt válaszolta, hogy a szovjet küldöttség kölcsönösen el­fogadható elvek elérésére törekedatt és fog törekedni. Iljicsov továbbá hangsúlyozta, hogy nem lehet külön beszélni a probléma procedurális és érdemleges megtárgyalásáról, s hogy a következő ülésen az eljárási kérdés szoros kapcsolatban fog állani az ugy lényegével. Delhi, (ČTK) — Az indiai sajtó au­gusztus 22-én első helyen közölte a londoni konferenciáról szóló híreket és kommentárokat. A lapok egyértel­műen támogatják az indiai küldöttség javaslatait és hangsúlyozzák, hogy e javaslatok alapul szolgálhatnak vala­mennyi érdekelt ország további tár­gyalásainak. A lapok az indiai javas­latokat a Dulles á'tal előterjesztett nyugati javaslattal összehasonlítva elsősorban arra mutatnak rá, hogy a két javaslat között milyen elvi elté­rés van. A legfőbb ellentét — írja a Hin­dustan Standard — abban áll, hogy a nyugati hatalmak nemzetközi ellen­őrzés felállítását követelik a csatorna fölött m'nd a csatorna üzemét, mind pedig pénzügyi kérdéseit illetőleg. A gyakorlatban ez azt jelenti — foly­tatja a lap —, Egyiptomtól azt köve­telik, hogy vonja vissza minden nyi­latkozatát, törölje az államosítást és a csatornát adja ái. valamilyen kül­földi ügynökségnek. A. cikk hang­súlyozza, hogy Egyiptomnak a Szuezi­csatorna államosítására való joga vi­tathatatlan és ezért a csatorna nem­zetközi ellenőrzése egyáltalán nem jöhet számításba. A Menőn által be­nyújtott javaslatok ezzel szemben ésszerűek és reálisak, mert a csator­na Használóinak megadják a szükséges biztosítékokat és egyben tiszteletben tartják Egyiptomnak a csatorna igazgatására való jogait. A Times of India vezércikkében el-' ítéli a nyugati hatalmaknak azt a tö­rekvését, hogy a konferenciát olyan eszközzé tegyék, amellyel Egyiptom­ra rákényszerítenék akaratukat, mert az ilyen eljárás ellenkezik a vitás kérdések békés tárgyalások útján való megoldásának elvével. Elsőrendű feladat most* — hangsúlyozza a ve­zércikk — egy reprezentatívabb konfe­renciát összehívni, amelyen nemcsak az 1888. évi szerződés alá'nM venné­nek részt, hanem mindazok az or­szágok is, amelyek gazdaságilag és a hajózás szempontjából érdekeltok a csatorna ügyében. Csupán az ilyen konferencia, amelyen Egyiptom rész­vétele szükségszerű feltétel volna ér­hetne el olyan megoldást, amely nem csupán a többség nézetén alapul, ha­nem a legszélesebb körű egyetérté­sen. A Nyugat veszedelmes mesterkedései A pakisztáni külügyminiszter ked­di akciójának, aki Dules-szel karöltve szervezte meg a nyugati terv „módosító!' javaslatait, ma jellemző utójátéka volt. Ma délelőtt Karachiban,, Pakisztán fővárosában sebtében összehívott saj­tóértekezletet tartottak, amelyen a pakisztáni külügyminisztérium képvi­selője nyilatkozott Pakisztán állás­pontjáról a Szuezi-kérdésben. A kül­ügyminisztérium képviselője közölte, hogy Pakisztán állást foglalt a Szue­zi-kérdés tanácskozás utján való megoldása mellett és semmi esetre sem híve a diktátumnak, a kényszer­nek, a fenyegetésnek, vagy az erő­szaknak. Ez a nyilatkozat, akár Csoudhuri pa­kisztáni külügyminiszter tudomásával tették, akár nem, nagyon világossá te­szi a Pakisztán, Törökország, Irán és Etiópia küldöttségeinek neveben teg­nap előterjesztett javaslatukat. A gyarmatosító hatalmak e négy or­szág „módosító" javaslatait arra hasz­náltak fel, hogy a Szuezi-csatorna kivonására vonatkozó tervüket — az egyiptomi kormány hatásköre alól — elfogadható megvilágításban tüntessék fel. Ez azonban semmit sem változtat azon a tényen, hogy Egyiptom számá­ra ez a terv végképp elfogadhatatlan és ahogy azt a jobboldali brit lapok is beismerik, ezt a tervet Egyiptomra csak rá lehet kényszeríteni. Pakisztán azonban magától értető­dően távol tartotta magát azoktól a módszerektől, amelyek e terv elfoga­dására vezethettek volna. Felmerül a kérdés, milyen értéke van ennek a tervnek azután, hogy a három hatalom nézete szerint olyan értékes támoga­tásban részesült ? E terv értéke ugyan­az, mint volt az úgynevezett dosítő" javaslatok előtt. A Szuezi-csatornáról tárgyaló lon­doni értekezletnek szerdán este a három nyugati külügyminiszter délelőtti ülésén elhatározott terve sze­rint nagyon különös módon kellett vol­na végződnie. A nyugati hatalmak ame­lyek Egyiptom álláspontját figyelmen kívül hagyják, elhatározták, hogy nem veszik tekintetbe az olyan hatalmak álláspontját sem, mint amilyen az Indiai Köztársaság és a Szovjetunió. Az előre megbeszélt „operatív terv" szerint az értekezlet szerdai második ülésén felszólalt Mac Donald, az új­zélandi küldöttség vezetője és javas­latot tett, hogy az értekezlet zártkö­rű legyen és hogy a Dulles által elő­terjesztett tervet, amelyről ismere­tes, hogy azt nem hagyta jóvá vala­mennyi küldöttség, ultimátum formá­jában ^terjesszék Egyiptom elé, vagy elfogadja, vagy nem fogadja el. Amennyiben a tervet nem fogadja el „újabb lépések" foganatosítását he­lyezik kilátásba. E komoly lépésről nem döntöttek olyan nagyon könnyen. Az értekezle­ten kívüli tanácskozás délelőtt úgy­szólván lázas légkörben folyt és azt még ebéd-után is folytatták, úgy hogy az ülést el kellett halasztani. A tea­szünetet, amely szokás szerint csak fél óráig tart, másfél órára hosszab­bították meg. E szünetben egymást követték a gyors tanácskozások. Jól értesült körök tudósítása szerint K. Menőn, az indiai küldöttség vezetője a szünetben telefonbeszélgetést folytatott Nehru miniszterelnökkel. A nyugati küldöttségek az értekez­let esti ülésén megkísérelték, hogy tervüket, amelyre nézve a délelőtt fo­lyamán menegyeztek, keresztülvigyék. India és a Szovjetunió élesen felszó­laltak e terv ellen. Sepilov, a Szov­jetunió külügyminisztere mint anti­demokratikust jellemezte és kijelen­tette, hogy ez az értekezlet eddigi kol­lektív szellemének megdöntését jelen­ti. K. Menőn kifejezte azt a nézetét, hogy a nyugati küldöttségek eljárása a Szuezi-probléma békés megoldásá­nak kilátásait teszi kétségessé. India és a Szovjetunió álláspontját határo­zottan támogatta a ceyloni küldöttség vezetője is. A nyugati hatalmak ebben a hely­zetben elhatározták, nem ragaszkod­nak ahhoz, hogy minden állam ugyan­az nap este szorgalmazza terve meg­valósítását és elfogadták India és a Szovjetunió azon javaslatát, hogy a tárgyalásokat másnap délelőttre ha­lasszák. Lloyd brit' külügyminiszter a dél­után folyamán kijeleniette, hogy a küldöttségek között egyetértés ural­kodik arra nézve, szükséges bizonyos kapcsolatot teremteni a csatorna hasz­nálóinak és Egyiptom népének érdekei között. Ez az egyetértés kiindulópon­tot ielent egyezség elérésére olvan el­vekről, amelyek valamennyi állam, fő­képp pedig Egyiptom részére elfogad­hatók lennének. Hogyan kell azonban fogadnunk azon kísérletet, amely ezt az értekezletet egyoldalúan ol-an el­vekkel akarja korlátozni, amelyek Egyiptom részére elfogadhatatlanok és amelyeket elvetettek olyan államok, amelyek Európa és Ázsia hétszázmil­liós népét képviselik. A nyugati hatalmak és azon államok küldöttségei, amelyek akarva, nem akarva támogatják .őket, nagyon ko­moly felelősséget vállalnak a helyzet további kibontakozásáért. A munkás­párti Daily Herald, amely ellenzi az erőpolitikát, azt írja, hogy D illés ter­vét nem lehet másképp, mint erőszak­kal megvalósítani. A nyugati hatalmak eljárása veszedelmesen bonyolulttá teszi a kérdés békés megoldásához ve­zető utat és csakis azon erőknek felel­het meg, amelyek a gyarmatosító kor­szak elavult módszereivel kísérletez­nek. A nyugati hatalmak nem hagyhat­ják figyelmen kívül azt a tényt, hogy mihelyt megkísérelnék tervük erősza­kos keresztülvitelét, szembe találnák magukat még azon államokkal is, ame­lyeket különféle mesterkedésekkel si­került a Dulles-terv többé-kevésbé ingadozó támogatására megszerezni. Az a taktika, amelyhez a gya-mati erők most folyamodnak, a valóságban egy bumeráng, amely azt üti meg, aki dobja. a még elkerülhető a probléma elmérgesítése. Azok a küldött­ségek, amelyek ezen az értekezleten tántoríthatatlanul igazságos elvsket vallanak, továbbra is készek mindent megtenni az egyezmény elérésében. Legfőbb ideje, hogy a nyugati hatal­mak ezen az értekezleten a mesterke­désekről áttérjenek a jelenlegi nem­zetközi fejlődés reális tényezőinek józan elemzésére. London, augusztus 22. Jlfil HOCHMAN O .1 W '*) 1956. augusztus 24. í* ó

Next

/
Thumbnails
Contents