Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-24 / 236. szám, péntek

A bécsi dolgozók tiltakoznak az NKP betiltása ellen Bécs, (ČTK). — A bécsi dolgozók Németország Kommunista Pártjának augusztus 22-én két nagy manifesztá ción tiltakoztak az NKP betiltása el' len. Ausztria Kommunista Pártjának felhívására valamennyi bécsi kerületnél összegyűltek a munkások, az értelmiség és az ifjúság tagjai, hogy szolidaritásukat nyilvánítsák a nyugatnémetországi kommunistákkal. Mindkét gyűlésen viharosan üdvizölték Hein Finket, az NKP hamburg üdvözletét. „Biztosítjuk önöket, nogy Nyugat-Németországban nem hagyj.ik abba a militarizmus elleni harcot, hanem még tovább fokozzuk" — jelentette ki Hein Fink. „Adenauer rendszere végéhez közeledik, ezen mit sem változtat pártunk betiltása sem." A két gyűlés részvevői egyhangúlag elhatározták, hogy az NKP-nek szolidaritásukat küldik, Adenauer kancolkertileti vezetőségének első titkárit, I Iárhoz pedig tiltakozólevelet intéznek aki tolmácsolta a bécsi dolgozóknak az NKP szégyenteljes betiltása miatt. Si ertelenek az N<4r> elleni rendőrakciók Bdnn, (ČTK). — A DPA nyugatnémet hírügynökség jelentése szerint még nincsenek véglegeí hírek a nyugatnémet rendörségnek a Németország Kommunista Pártja titkárságai és kiadóhivatalai elleni közbelépésekről. A rendőrség az NKP betiltásának bűnös ítélete után „villámgyorsan" átkutatta a párttitkárságokat és főlc-g a tagok névjegyzéke és olyan írásbeli anyag után kutatott, amelynek alapján tovább üldözhetné az NKP funkcionáriusait és tagjait. A rendőrségi szerveknek be kellett vallaniok, hogy „sehol sem találtak fontos anyagot" és hogy „a tagok névjegyzéke utáni kutatások eredménytelenek voltak". A rendőrségnek csupán jelentéktelen mennyiségű irolai berendezést és propagandaanyagot sikerült elkoboznia. Hollandia Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése Hága, (ČTK). — Aiiint a De Warheid jelenti, augusztus 20-án és 21-én tartották Hollandia Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülését. Az ülésen megtárgyalták a küszöbönálló pártkongresszussal kapcsolatos kérdéseket. A kommunista nárt kongresszusát október 5-től 7-ig tartják. A teljes ülés felhívást intézett a holland néphez Németország Kommunista Pártjának betiltásával ' kapcsolatban. Hollandia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága felhív valamennyi hollandot, hogy tiltakozzanak a bonni hivatalok durva önkénye ellen. Németország Kommunista Pártjának képviselőit megfosztották mandátumuktól Düsseldorf, (ČTK). — Az Észak-Rajna Vestfáliai Belügyminisztérium augusztus 22-én határozatot hozott, amelynek értelmében megsemmisítik Németország Kommunista Pártja képviselőinek mandátumait, akiket a lakosság választott be a képviseleti szervekbe. A belügyminisztérium egyúttal büntető eljárással fenyeget mindenkit, aki támogatná Németország Kommunista Pártját. Eisenhowert és Nixont választották a Köztársasági Párt elnökés alelnök-jelöltjeivé San F. íncisco, (ČTK). — Amint a nyug;-ti hírügynökségek jelentik, az USA Köztársasági Pártjának szerdai ülésén az elnöki és alelnöki hivatal jelöltjeivé D. Eisenhowert és R. Nixont választották. A jelölésre több pályázó nem is volt. Egyelőre reménytelen a holland kormányválság meooldása Hága, (ČTK). — Lieftinck professzor (Munkapárt), akit augusztus 17-én másodszor bíztak meg az új holland kormány megalakításával, kedden Dejelentette Julianna királynőnek, hogy a holland kormányválság megoldására tett második kísérletük is csődöt mondott. A királynő ezután újból Romm professzort, a Katolikus Néppárt jobboldali vezetőjét bízta meg e feladattal. Romm elutasította az ajánlatot, mert nem hisz abban, hogy sikerülne neki olyan kormányt alakítani, amely .elnyerné a parlament bizalmát. Parázs vita az amerikai javaslat körül A Szuezi-csatornáról tárgyaló londoni értekezlet hetedik ülése London, (ČTK). — A Szuezi-csatornáról tárgyaló londoni értekezlet szerdai, sorrendben hetedik ülésén tovább folyt a vita az indiai küldöttség és az USA küldöttsége által beterjesztett javaslatokról. Az előterjesztett javaslatokkal kapcsolatos álláspontokat kifejtették Nagy-Britannia, Franciaország és India küldöttei. A brit és a francia küldött egyetértett az amerikai javaslattal. Selwyn Lloyd brit küldött beszédében említést tett a szovjet küldöttség azon megállapításáról is, hogy a régi Szuezi-csatorna Társaság bizonyos brit és francia körök támogatásával igyekszik a csatornán való hajózást megakadályozni azáltal, hogy az alkalmazottaknak, főleg a hajókísérőknek azt ajánlja, hogy szüntessék be a munkát. A brit küldött ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy „ezek az emberek nem barmok és joguk van a szabad döntésre". Lloyd ezután fenyegetőleg hozzátette, hogy a külföldi hajókísérők többsége ugyan tovább folytatja munkáját, de „más kérdés, vajon helyükön maradnak-e az értekezlet befejezése után i^'. Pineau francia küldött beszédében követelte, hogy a régi társaság részvényesei a lehető legnagyobb kárpótlást kapják. K. Menőn indiai küldött felhívta az értekezlet résztvevőit, hogy ne támogassák az USA javaslatát, mivel nem veszi tekintetbe Egyiptomnak a csatomára való törvényes jogait és a javaslat nem csupán az Egyiptommal való tárgyalásokat akadályozza, hanem ezenfelül nagy akadályokat is gördít e tárgyalások útjába. A javaslat Egyiptomra nézve elfogadhatatlan és ha ennek ellenére eléje terjesztik, akkor hatása csupán az lesz, hogy újból fokozza a feszültséget. Sajtóértekezlet a szuezi konferenciáról Az indiai küldött felhívta a figyelmet arra is, hogy az amerikai javaslat ugyan azt állítja, hogy elismerik Egyiptomnak a csatornára való szuverén tulajdonjogát, de ugyanez a javaslat megtagadja Egyiptomtól azt a jogot, hogy e szuverenitását érvényesítse. Az indiai küldött rámutatott, hogy ez egészen új politikai elmélet — elismerni valakinek a szuverenitását, s azután megtagadni tőle a szuverenitás érvényesítését. K. Menőn hangsúlyozta, hogy az indiai küldöttség által benyújtott javaslatok tekintetbe veszik Egyiptom szuverén jogait és alapul szolgálhatnak a szuezi kérdés megoldására a csatornán való szabad hajózás biztosítására. S. Lloyd, az értekezlet elnöke megállapította, hogy már valamennyi résztvevő nyilatkozott a benyújtott javaslatokkal kapcsolatban és félórás szünetet jelenteit be, hogy a küldöttségek mérlegelhessék további eljárásukat az értekezleten. Amikor a félórás szünet után az ülés részvevői újból összeültek, az ausztrál küldött javaslatára elhatározták, hogy a tárgyalások szünetét újabb órával meghosszabbítják. E második sziinet után, amelyet az amerikai javaslatot támogató országok képviselői kulisszák mögötti tárgyalásokra használtak fel, Űj-Zéland képviselője azt a váratlan javaslatot terjesztette elő, hogy azon országok képviselői közül, akik az amerikai javasioi <ne/'stt foglaltak állást, válaszszaoak. né ián.

y küldöttet, akik tolmácsolna.; az amerikai javaslatot Egyiptomnak. J. Dulles azonnal állást foglalt e javaslat mellett, amelynek nyilvánvalóan az volt a célja, hogy ignorálja az indiai küldöttség javaslatában kifejtett álláspontot, amelyet a Szovjetunió, Indonézia és Ceylon támogat. Ez a példátlan mesterkedés, amelyet az USA küldöttsége híveikkel együtt követett el, hosszas és éles vitát váltott ki, amelynek során D. T. Sepilov, a szovjet küldöttség vezetője állást foglalt az új-zélandi javaslattal szemben. A javaslatot olyan kísérletnek minősítette, amely még jobban kiélezi az értekezlet szervezésében megnyilvánult egyoldalúságot és irányzatosságot és az értekezlet küldöttségei között szakadást akar előidézni. K. Menőn, az indiai küldöttség vezetője és Corea, a ceyloni küldöttség vezetője ugyancsak kategorikusan állást foglaltak az új-zélandi javaslattal szemben és emlékeztettek arra, hogy ez a javaslat nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek kikötése mellett elfogadták a konferenciára való meghívást. J. Dullesnek, S. Lloydnak és Ch. Pineaunak, akik az új-zélandi javaslat mellett foglaltak állást, a szerdai ülésen nem sikerült elíogadtatniok ezt a javaslatot. Hosszas vita után elhatározták, hogy az értekezletet másnapra halasztják. A nyugati hatalmak a londoni értekezlet segítségével szeretnék akaratukat Egyiptomra kényszeríteni Az indiai sajtó a szuezi kérdésről Laosznak a békés egymás mellett élés elveinek megtelelő külpolitikát kell folytatnia Hanoi, (ČTK). — Laoszi jelentés szerint a múlt napokban Vientianban, Laosz fővárosábafí a békéért és semlegességért vívott harc bizottsága gyűlést tartott,-amelyen a főváros lakosai közül 5000-en vettek részt. A gyűlés támogatta azt a határozatot, amelyet Pathet Lao és a laoszi királyi kormány küldöttségei között folytatott tárgyalásokon hoztak. A gyűlésen felszólalt Tao Bong Szuvanovong, a laosz^ nemzetgyűlés elnöke. Mély megelégedését fejezte ki a tárgyalások eredménye fölött, amely a két fél kölcsönös jóakarata mellett szilárd alapul szolgálhat az ország nemzeti egyesülésére. Hangsúlyozta továbbá, hogy Laosznak most feltétlenül a békés egymás mellett élés elveinek megfelelő külpolitikát kell folytatnia. \ Egyiptom cáfolja a csatorna alkalmazottainak viselkedéséről terjesztett rágalmakat London, (ČTK). — A londoni egyiptomi nagykövetség szerdán a következő nyilatkozatot adta ki:' Felmerült az az állítás, hogy amenynyiben a Szuezi-csatorna Társaság alkalmazottai nem hajlandók szabadságuk után ismét munkába lépni, akkor az államosítási törvény által megszabott bírságot róják ki rájuk. Az egyiptomi nagykövetség újból hangsúlyozza, hopy az államosítási törvény által meghatározott bírságok csupán olyan esetekre érvényesek, I amikor az alkalmazottak elhagyják " munkájukat és megsértik kötelezettségeiket, anélkül, hogy az egyiptomi hivataloknak rendes felmondást nyújtottak volna be. A nyilatkozat továbbá hangsúlyozza, hogy az egyiptomi kormány ugyanolyan feltételeket biztosít az alkalmazottaknak, mint a régi társaság. London, (ČTK). — Az augusztus 22-i ülésről tartott sajtóértekezleten L. F. Iljicsoy, a szovjet küldöttség képviselője a szuezi kérdésről többek között a következőket jelentette ki: A mai ülést nem tarthatjuk a szuezi értekezlet záróstádiumának, mivel az ülés fő kérdése az volt, mi legyen a további eljárás. Az értekezlet eddig nem dolgozott közösen, egy kollektívaként; a küldöttségek kifejtették álláspontjukat és javaslatot nyújtottak be a napirenden szereplő kérdéshez. A konferencia eddig a probléma megoldását kereste. D. T. Sepilov, a szovjet küldöttség vezetője több ízben hangsúlyozta, hogy a konferencia t'elp.data a következő volt: a vélemények kicserélése, az álláspontok megvilágítása, valamint Egyiptom és a többi érdekelt országok közötti megegyezés a megfelelő fő elvekben. India és Ceylon képviselői megkérdezték, hogyan lehetséges az, hogy Egyiptomnak csupán egy javaslatot akarnak benyújtani és miért nem akarják Egyiptommal ismertetni az India által benyújtott másik javaslatot is. Az egyik újságíró kérdésére, vajon lehet-e még beszélni a kölcsönösen elfogadható megoldás lehetőségéről, vagy pedig a konferencia már csak arról fog tárgyalni, hogy az értekezlet milyen eredményét tudassák Egyiptommal, Iljicsov azt válaszolta, hogy a szovjet küldöttség kölcsönösen elfogadható elvek elérésére törekedatt és fog törekedni. Iljicsov továbbá hangsúlyozta, hogy nem lehet külön beszélni a probléma procedurális és érdemleges megtárgyalásáról, s hogy a következő ülésen az eljárási kérdés szoros kapcsolatban fog állani az ugy lényegével. Delhi, (ČTK) — Az indiai sajtó augusztus 22-én első helyen közölte a londoni konferenciáról szóló híreket és kommentárokat. A lapok egyértelműen támogatják az indiai küldöttség javaslatait és hangsúlyozzák, hogy e javaslatok alapul szolgálhatnak valamennyi érdekelt ország további tárgyalásainak. A lapok az indiai javaslatokat a Dulles á'tal előterjesztett nyugati javaslattal összehasonlítva elsősorban arra mutatnak rá, hogy a két javaslat között milyen elvi eltérés van. A legfőbb ellentét — írja a Hindustan Standard — abban áll, hogy a nyugati hatalmak nemzetközi ellenőrzés felállítását követelik a csatorna fölött m'nd a csatorna üzemét, mind pedig pénzügyi kérdéseit illetőleg. A gyakorlatban ez azt jelenti — folytatja a lap —, Egyiptomtól azt követelik, hogy vonja vissza minden nyilatkozatát, törölje az államosítást és a csatornát adja ái. valamilyen külföldi ügynökségnek. A. cikk hangsúlyozza, hogy Egyiptomnak a Szuezicsatorna államosítására való joga vitathatatlan és ezért a csatorna nemzetközi ellenőrzése egyáltalán nem jöhet számításba. A Menőn által benyújtott javaslatok ezzel szemben ésszerűek és reálisak, mert a csatorna Használóinak megadják a szükséges biztosítékokat és egyben tiszteletben tartják Egyiptomnak a csatorna igazgatására való jogait. A Times of India vezércikkében el-' ítéli a nyugati hatalmaknak azt a törekvését, hogy a konferenciát olyan eszközzé tegyék, amellyel Egyiptomra rákényszerítenék akaratukat, mert az ilyen eljárás ellenkezik a vitás kérdések békés tárgyalások útján való megoldásának elvével. Elsőrendű feladat most* — hangsúlyozza a vezércikk — egy reprezentatívabb konferenciát összehívni, amelyen nemcsak az 1888. évi szerződés alá'nM vennének részt, hanem mindazok az országok is, amelyek gazdaságilag és a hajózás szempontjából érdekeltok a csatorna ügyében. Csupán az ilyen konferencia, amelyen Egyiptom részvétele szükségszerű feltétel volna érhetne el olyan megoldást, amely nem csupán a többség nézetén alapul, hanem a legszélesebb körű egyetértésen. A Nyugat veszedelmes mesterkedései A

pakisztáni külügyminiszter keddi akciójának, aki Dules-szel karöltve szervezte meg a nyugati terv „módosító!' javaslatait, ma jellemző utójátéka volt. Ma délelőtt Karachiban,, Pakisztán fővárosában sebtében összehívott sajtóértekezletet tartottak, amelyen a pakisztáni külügyminisztérium képviselője nyilatkozott Pakisztán álláspontjáról a Szuezi-kérdésben. A külügyminisztérium képviselője közölte, hogy Pakisztán állást foglalt a Szuezi-kérdés tanácskozás utján való megoldása mellett és semmi esetre sem híve a diktátumnak, a kényszernek, a fenyegetésnek, vagy az erőszaknak. Ez a nyilatkozat, akár Csoudhuri pakisztáni külügyminiszter tudomásával tették, akár nem, nagyon világossá teszi a Pakisztán, Törökország, Irán és Etiópia küldöttségeinek neveben tegnap előterjesztett javaslatukat. A gyarmatosító hatalmak e négy ország „módosító" javaslatait arra használtak fel, hogy a Szuezi-csatorna kivonására vonatkozó tervüket — az egyiptomi kormány hatásköre alól — elfogadható megvilágításban tüntessék fel. Ez azonban semmit sem változtat azon a tényen, hogy Egyiptom számára ez a terv végképp elfogadhatatlan és ahogy azt a jobboldali brit lapok is beismerik, ezt a tervet Egyiptomra csak rá lehet kényszeríteni. Pakisztán azonban magától értetődően távol tartotta magát azoktól a módszerektől, amelyek e terv elfogadására vezethettek volna. Felmerül a kérdés, milyen értéke van ennek a tervnek azután, hogy a három hatalom nézete szerint olyan értékes támogatásban részesült ? E terv értéke ugyanaz, mint volt az úgynevezett dosítő" javaslatok előtt. A

Szuezi-csatornáról tárgyaló londoni értekezletnek szerdán este a három nyugati külügyminiszter délelőtti ülésén elhatározott terve szerint nagyon különös módon kellett volna végződnie. A nyugati hatalmak amelyek Egyiptom álláspontját figyelmen kívül hagyják, elhatározták, hogy nem veszik tekintetbe az olyan hatalmak álláspontját sem, mint amilyen az Indiai Köztársaság és a Szovjetunió. Az előre megbeszélt „operatív terv" szerint az értekezlet szerdai második ülésén felszólalt Mac Donald, az újzélandi küldöttség vezetője és javaslatot tett, hogy az értekezlet zártkörű legyen és hogy a Dulles által előterjesztett tervet, amelyről ismeretes, hogy azt nem hagyta jóvá valamennyi küldöttség, ultimátum formájában ^terjesszék Egyiptom elé, vagy elfogadja, vagy nem fogadja el. Amennyiben a tervet nem fogadja el „újabb lépések" foganatosítását helyezik kilátásba. E komoly lépésről nem döntöttek olyan nagyon könnyen. Az értekezleten kívüli tanácskozás délelőtt úgyszólván lázas légkörben folyt és azt még ebéd-után is folytatták, úgy hogy az ülést el kellett halasztani. A teaszünetet, amely szokás szerint csak fél óráig tart, másfél órára hosszabbították meg. E szünetben egymást követték a gyors tanácskozások. Jól értesült körök tudósítása szerint K. Menőn, az indiai küldöttség vezetője a szünetben telefonbeszélgetést folytatott Nehru miniszterelnökkel. A nyugati küldöttségek az értekezlet esti ülésén megkísérelték, hogy tervüket, amelyre nézve a délelőtt folyamán menegyeztek, keresztülvigyék. India és a Szovjetunió élesen felszólaltak e terv ellen. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere mint antidemokratikust jellemezte és kijelentette, hogy ez az értekezlet eddigi kollektív szellemének megdöntését jelenti. K. Menőn kifejezte azt a nézetét, hogy a nyugati küldöttségek eljárása a Szuezi-probléma békés megoldásának kilátásait teszi kétségessé. India és a Szovjetunió álláspontját határozottan támogatta a ceyloni küldöttség vezetője is. A nyugati hatalmak ebben a helyzetben elhatározták, nem ragaszkodnak ahhoz, hogy minden állam ugyanaz nap este szorgalmazza terve megvalósítását és elfogadták India és a Szovjetunió azon javaslatát, hogy a tárgyalásokat másnap délelőttre halasszák. Lloyd brit' külügyminiszter a délután folyamán kijeleniette, hogy a küldöttségek között egyetértés uralkodik arra nézve, szükséges bizonyos kapcsolatot teremteni a csatorna használóinak és Egyiptom népének érdekei között. Ez az egyetértés kiindulópontot ielent egyezség elérésére olvan elvekről, amelyek valamennyi állam, főképp pedig Egyiptom részére elfogadhatók lennének. Hogyan kell azonban fogadnunk azon kísérletet, amely ezt az értekezletet egyoldalúan ol-an elvekkel akarja korlátozni, amelyek Egyiptom részére elfogadhatatlanok és amelyeket elvetettek olyan államok, amelyek Európa és Ázsia hétszázmilliós népét képviselik. A nyugati hatalmak és azon államok küldöttségei, amelyek akarva, nem akarva támogatják .őket, nagyon komoly felelősséget vállalnak a helyzet további kibontakozásáért. A munkáspárti Daily Herald, amely ellenzi az erőpolitikát, azt írja, hogy D illés tervét nem lehet másképp, mint erőszakkal megvalósítani. A nyugati hatalmak eljárása veszedelmesen bonyolulttá teszi a kérdés békés megoldásához vezető utat és csakis azon erőknek felelhet meg, amelyek a gyarmatosító korszak elavult módszereivel kísérleteznek. A nyugati hatalmak nem hagyhatják figyelmen kívül azt a tényt, hogy mihelyt megkísérelnék tervük erőszakos keresztülvitelét, szembe találnák magukat még azon államokkal is, amelyeket különféle mesterkedésekkel sikerült a Dulles-terv többé-kevésbé ingadozó támogatására megszerezni. Az a taktika, amelyhez a gya-mati erők most folyamodnak, a valóságban egy bumeráng, amely azt üti meg, aki dobja. a még elkerülhető a probléma elmérgesítése. Azok a küldöttségek, amelyek ezen az értekezleten tántoríthatatlanul igazságos elvsket vallanak, továbbra is készek mindent megtenni az egyezmény elérésében. Legfőbb ideje, hogy a nyugati hatalmak ezen az értekezleten a mesterkedésekről áttérjenek a jelenlegi nemzetközi fejlődés reális tényezőinek józan elemzésére. London, augusztus 22. Jlfil HOCHMAN O .1 W '*) 1956. augusztus 24. í* ó