Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-24 / 236. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK NAPILAPJA 1956. augusztus 24. péntek 30 lillér IX. évfolyam, 236. szám, Alkotó ideológiai munkára van szükség Ha összehasonlítjuk pártunk ideológiai munkájának mai álla­potát és irányát az elmúlt éveké­vel, úgy látnunk kell egy bizonyos haladást. A párt ideológiai mun­kája többet foglalkozik a minden­napi élet problémáival, növekedett a párttagok érdeklődése a^ alapve­tő jellegű elméleti kérdések iránt. A személyi kultusz ellen folytatott harccal megtisztult a talaj a mar­xista-leninista tanítás továbbfejlő­dése -számára. Azonban az ideoló­giai munka bizonyos felfrissülése ellenére még' távolról sem sikerült megszüntetni az elméleti tevékeny­ség bizonyos lemaradását a gya­korlat eredményei és a jelenlegi élet jelenségeinek általánosítása mögött. Ha ezután az egész ideo­lógiai munkát azon hatalmas for­radalmi változások szemszögéből vizsgáljuk, melyek most a nemzet­közi és belpolitikai életben sze­münk előtt lejátszódnak, azt lát­juk, hogy ez a'lemaradás egyre szembetűnőbb. Pártunk a CSKP KB áprilisi ple­náris ülésén a figyelmet ismétel­ten ezekre a kérdésekre irányítot­ta. Kitűnt, hogy egyik alapvető oka ennek az állapotnak a mar­xista-leninista tanítás dogmatikus értelmezése és az ideológiai mun­ka irányításának kérdése iránti adminisztratív álláspont volt. Már eléggé megmagyarázták, milyen eredményekhez vezetett a vak, bírálat nélküli hit a sztálini állítások helyességében azon a té­ren, hr*gy a szocializmus fokozatos kiépítésével az osztályharc élesed­ni fog. A marxista-leninista el­méit leegyszerűsített elfogadása, ezen alkoto elmélet megkövesedett, mozdulatlan sablonná való átvál­toztatása kedvezőtlenül mutatko­zott meg az egész marxista filozó­fia fejlődésében. Sztálin „A dia­lektikus és történelmi materia­lizmus" című művének a mar­xista-leninista filozófiai gondolko­dás csúcspontjaként való értéke­lése, — habár túlnyomórészt csu­pán a materialista dialektika és a filozófiai materializmus egyes ré­szednek népszerű magyarázatairól volt szó — a személyi kultusz fel­tételei között csupán az ismert igazságok közvetlen kommentálá­sához ismételgetéséhez vezetett. Hasonlóképpen Sztálinnak a „Mar­xizmus és a nyelvtudomány kér­dései" című munkájában tett egyes a felépítmény likvidálásáí a vo­natkozó következtetéseinek dogma­matikus értelmezése egyeseknél té­ves nihilista tendenciákat váltott ki, mely az elmúlt időszakok szel­lemi kultúrájának lebecsülésében, a jelenlegi burzsoá társadalom kultúrájának semmibevételében és a nyugati kapitalista országok ter­mészettudományi sikereinek sem­mibevételében nyilvánult meg. Mindez behatolt gyakorlati tevé­kénységünkbe és nagy jelentőségű szellemi és anyagi károkat oko­zott. , Az ideológiai egy helyben topo­gás végül olyan paradox jelen­séghez vezetett, hogy bár ismert dolog, hogy a marxizmus három részből — dialektikus materializ­musból, politikai közgazdaságtan­ból és tudományos szocializmusból (kommunizmus) áll, a tudományos szocializmus elméletének kérdéseit egyáltalán nem dolgozták fel. Min­dez visszatükröződött a társada­lomtudományokról tartott előadá­sokban a főiskolákon, a felsőbb pártiskolákon stb. Ha a tudomá­nyos kommunizmus egyes kérdé­seit megmagyarázták, úgy Ó poli­tikai közgazdaságtan, történelmi materializmus és a marxizmus­leninizmus alapjainak magyaráza­tánál ez gyakori ismételgetésfkhez, sekélyes magyarázatokhoz vezetett, És közben maga az élet, a kom-, munizmus és szocializmus építé­sének gyakorlata, a kommunista pártoknak a kapitalista országokban folytatott harca egyenesen megkö­veteli az alapos általánosítást a tudományos kommunizmus kérdé­seinek mélyreható feldolgozását. Pártunk tudatában van annak, hogy a dogmatizmust nem lehet felhívásokkal és határozatokkal megszüntetni. Ezt az összes ideo­lógiai dolgozók is tudják. A dog­matizmust nem lehet egyik napról a másikra csupán a dogmar.izmus káros mivoltáról szóló cikkekkel leküzdeni. Ez csak az első, távolról sem alapvető lépést jelenti, mely­nek alapján megindítják a táma­dást. Ezt kell követnie a saját ku­tatásnak és keresésnek, új igaz­ságok felfedésének, tehát az elmé­let fejlődéséhez vezető alkotó te­vékenységnek. Nem lehet azonban az egész do­logra úgy tekinteni, hogy az el­méleti munka fejlődése, a párt­propagandának az élethez való közelebbvitele csupán jóakarattól, bátorságtól, vagy az ideológiai dol­gozók ismereteitől függ. Kétségte­len az is, hogy a túlnyomó több­ség nem akar sem dogmatikus, sem reakciós maradni, mint akik csak arra várnak, „hogyan dől el bizonyos kérdés". Döntő jelentő­ségű itt az ideológiai munkának az irányítása. A párt segítsége az ideológiai dolgozók és propagan­disták ezreinek nemcsak abban áll. hogy fontos problémákat tüznek ki nekik a szocializmus építésével kapcsolatban. Fontoe az is, hogy ismerjék a fontos gyakorlati kér­déseket és megteremtsék a feltéte­leket a kulcsproblémák megoldásá­ra, valamint, hogy a pártvezetőség és a^felelős elvtársak barátilag se­gítsenek nekik ebben. Ez a mi körülményeink között annál nagyobb jelentőségű, mivel az ideológiai dolgozók többsége fia­tal ember, akiknek nincsenek hosz­szúéves tapasztalataik az első köz­társaság idejében folyt pártharcok­ból. Marxista ismereteiket túlnyo­mó többségben a marxizmus könyvből való tanulmányozásából nyerték és gyakorlati tapasztala­taik korlátozottak. Ezen állapot következményei élesen megnyilvánultak az egyes elvtársaknál éppen az utóbbi idő­ben. A gyakorlati élet problémái­nak hiányos ismerete és a dogmák­hoz való megcsontosodott ragasz­kodás olyan nézetekhez és elméle­tekhez vezette őket, mikor a té­nyekkel és az élettel kerültek szembe, melyek, szubjektív jóaka­ratuk ellenére is helytelenek és károsak voltak. Tanúi voltunk különféle ideológiai piruetteknek, a dialektika sajátságos felfogásá­nak, mely a marxista taníiások különféle „átforgatását" tették le­hetővé. Az egyik végletből a másik végletbe való esés, min­denáron „újdonságok" kitalálása a dogmatizmus örökölt bűne, mely az élet hiányos ismereteinek logi­kus következménye. Dőreség lenne azt hinni, hogy a fejlődés általános törvénye nem érinti az elméletet és a nézeteket és hogy az a legbecsületesebb em­ber, aki önfejűen kitart a tegnapi nap helytelen feltevései mellett. Mit mondhatunk egyes írók és i -xJlógiai dolgozók álláspontjáról, a/' 1: három évvel ezelőtt nagy hév­vel védelmezték a szocialista rea­lizmus elméletét . és ma ugyan­ilyen lelkesedéssel elátkozzák. Látni kell, hogy ilyen 90 fokos for­dulatnak az oka az ideológiai szi­lárdság hiányán és a szocialista realizmus alapelvei eddigi dogma. (Folytatás a 2. oldalon) Vasúti kocsik Indiába A Csehszlovák Labe—Odera-i Hajó­zás dolgozói a napokban Ostí nad La­bem-ben hajókra rakták a butovicei Tatra vagongyár szállítmányát. A szál­lítmány vasúti kocsikból áll, amelye­ket Indiába küldenek. A vagonokat szétszedték és ládákba csomagolták. A kocsik összeszerelését szakembere­ink Indiában végzik el. HARMINC VAGON GABONÁT TERVEN FELÜL Az állami gazdaságok dunaszer­dahelyi igazgatóságához tartozó gazdaságok a napokban értékelték az aratás és cséplés alatt folyta­tott szocialista munkaversenyt. A versenyből gvöztesen Benkovics Gusztáv csoportja került ki. Ben­| kovics Gusztáv csoportja 1200-as | cséplőgépen a tervezett 1102 mázsa i helyett 2704 mázsát csépelt ki, < vaovis feladatát 245 százalékra $ S teljesítettte. A gazdaságok dolgo- ? > zói örömmel vették tudomásul azt j is, hogy az előírt gabonabeadás í kötelezettség teljesítésén felül I még 30 vagonnal adtak állami fel­í vásárlásra. > Mondok Gábor, | Dunaszerdahely. VERSENYBEN AZ ORSZÁG KENYERÉÉRT E héten száz százalékra teljesítik a gabonabegyűjtést A királyhelmeci járásból jelentik, hogy a begyűjtés százszázalékos tel­jesítését e hét végére tervezik. A begyűjtés jelenleg: menete kielégítő. Szerdán például a napi eredmény 16 vagon volt. Ebből a perbenyiki EFSZ 139 százalékra teljesítette gabonabeszolgáltatását. Ebben a mennyiségben 5 vagon sörárpa is bennfoglaltatik, melyért 90 ezer koronát kaptak. Ugyan­ezen a naDon teljesítette a begyűjtési tervet a szolnocskai EFSZ is 100.6, a bolyi EFSZ pedig száz százalékra. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a királyhelmeci járás a felajánlott időre teljesíti a'begyűjtési tervet. A brnói polgárok tiltakozó manifesztációja Németország Kommunista Pártjának betiltása ellen Ötven mázsa búzát adtak állami felvásárlásra A vámosfalusi szövetkezeti tagok ledolgozott munkaegységeik után any­nyi gabonát kaptak, hogy állami fel­vásárlásra is tudtak adni belőle. A szövetkezeti tagok edd-.g 50 "mázsa búzát adtak állami felvásárlásra. Csörgei István, Vámosfalu. Brno városának dolgozói szerdán, augusztus 22-én este a téli-stadionban gyülekeztek, hogy kifejezzék határo­zott tiltakozásukat a munkásosztály és a Német Szövetségi Köztársaság többi dolgozói jogainak szándékos el­nyomása ellen, mely az elmúlt napok­ban érte el tetőpontját Németország Kommunista Pártjának betiltásával. A manifesztáción a brnói polgárokhoz Németország Kommunista Pártjának képviselője szólott, akit lelkes tapssal Öt nap alatt felépítették egy műhelycsarnok vázát A prágai Montostav vállalat bővíti az előregyártott épületelemek gyár­tását. Az üzemmenet megszakítása nélkül egy 87 méter hosszú műhely­csarnokot építettek a gyárban. A csarnok vázát a szerelők öt nap alatt állították A Doubrava-bánya érte el a legjobb eredményt az ostrava-karvinai körzetben A bányaipari dolgozók számára a bányászév, amely augusztus 1-től jú­lius 31-ig tart, befejeződött. A bá­nyásznap előtt kiértékelik a köztársa­sági elnök zászlajáért folyó országos versenyt, mellyel a köztársaság leg­jobb trösztjéhez tartozó legjobb bá­nyát tüntetik ki. Ez idén az ostrava-karvinai körzet­nek a legkisebb reménye sincs e ma­gas kitüntetés elnyerésére,, mivel a négy tröszt közül egyik sem teljesítet­te a versenyfeltételeket. A bányászok elmulasztották a kedvező alkalmat a nyári hónapokban, amikor az egész körzet megszűnt teljesíteni a tervet és 'így elvesztette a tavaszi előnyét. A fejtésben a legjobb eredményeket a karvinai körzethez tartozó Doubra­va-bánya bányászai érték el, akik az 1955-j-56-os bányaévben 91 220 tonna szén kifejtésével szárnyalták túl az állami tervet, ezenkívül több mint 2 ezer méter folyosót törtek át és a tervezett termelési költségeknek csu­pán 97,32 százalékát merítették lei. A vájárok kollektívája tökéletesen el­sajátította a ciklusos fejtési módszert, aminek nagy része van az egyenletes tervteljesítésben. üdvözöltek. Beszédében tolmácsolta a német kommunisták őszinte háláját a nagy támogatásért és rokonszenvért, amely a CSKP vezetésével a csehszlo­vák néo részéről megnyilvánult a pártjuk törvényes működésének szégyenteljes betiltása ellen folytatott harcban. „A karlsruhei döntés — mondotta többek között—a militaristák támadása a 'sza­badság és demokrácia ellen, az európai béke és biztonság ellen. Németország Kommunista Pártjának betiltásával ugyanarra az útra tértek, mint 1933­ban, — a Német Demokratikus Köz­társaság és a többi békeszerető nem­zetek ellen irányuló agresszív tervek útjára. Ma azonban más a helyzet mint 23 évvel ezelőtt volt. A szocializi­mus világrendszerré vált, az embert* ség fele szilárdan tömörül a béketá­borban. Az imperialisták uralmát Né­metország egyik felében gyökereibari kiirtották és az NDK létezése a német nép és a szomszédos nemzetek szá­mára a béke szilárd bástyáját jelenti. Mi német kommunisták nemzetüak legjobb erőivel továbbra is harcolni fogunk népünk érdekeiért, az ország békés és demokratikus újraegyesítésé­ért, a nemzetek közötti békéért és megértésért." Németország Kommunista Pártjánafir képviselője szavaival való fenntar­tás nélküli egyetértésüket a manifesz­táció résztvevői egyhangúlag elfoga­dott tiltakozó határozatban fejezték ki, melyet a Német Szövetségi Köz­társaság kormányához és Németország Kommunista Pártjának Központi Bi­zottságához intéztek. A kékkői járás szövetkezelei és egyénileg gazdálkodói példásan teljesítik a gabonabeadást A kékkői járás szövetkezetei egyre jobban iparkodnak eleget tenni ga­bonabeadási kötelezettségüknek. A 1 szövetkezetek közül eddig a dacsóke­szi szövetkezet 28 százalékra, a lu­ke nényei szövetkezet pedig 115 szá-J zalékra teljesítette gabonabeadási kö­telezettségét. A járás egyénileg gaz­dálkodói közül pedig meg kell em­líteni az ipolyvarbói kis- és közép­gazdákat, akik szintén első helyen állnak a járás egyénileg gazdálkodói cözött. Gabonabeadási kötelezettsé­güket eddig 106 százalékra teljesí­tették. Pölhös Miklós, Nagycsalomija. AZ ÉPÍTÉSZETI MINISZTER a lakásépítés problémáiról a második ötéves tervben Az építészettől függ nagymértékben, milyen gyorsan épülnek új gyára­f ink, milyen gyors ütemben adjuk át dolgozóinknak használatra az új la­kásokat. Ezért a Rudé Právo szerkesztője megkérte Oldrich Beran elvtárs építészeti minisztert, hogy a második ötéves terv lakásproblémáival kapcsolatban válaszoljon néhány kérdésre. Mi a helyzet a második ötéves tervben a tervezett lakásépítés ter­jedelmében? A tervnek törődnie kell az objek­tív gazdasági törvényességgel, főleg a szocialista népgazdaság tervszerű részleges fejlesztésének törvényével. A beruházási építkezés szakaszán döntő feladatok várnak ránk a tüzelő­anyag, energetika, vegyipar, kohászati ipar, építőanyagok gyártása és vízgaz­dálkodás terén, ahol a beruházások terjedelme kb 80 százalékkal növek­szik a megelőző öt évben megvalósított beruházásokhoz viszonyítva, — a me­zőgazdaság szakaszán pedig több mint száz százalékban növekszik. De egyide­jűleg lényegesen bővíteni és javítani akarjuk a lakásépítést és annyi la­kásegység építését tervezzük, ameny­nyire termelőerőink feltételezett fej­lődése és jelenlegi állapota mellett egyáltalán képesek vagyunk az ipari és mežógaždesági építkezéseken kívül. Igy az állami beruházási építkezés terjedelme csaknem száz százalékkal növekszik, tehát többel, mint az ipari építkezésé. A második ötéves tervben dolgozóinknak legkevesebb 250 ezer la­kásegységet kell átadni cz állami ba­ruházási építkezésből. Ezenkívül lehe­tővé kell tenni 50 ezer családi ház egyéni építését. A München előtti kapitalista köztár­saságban tíz év alatt 1921—1930-ig 495 177 úgynevezett „lakásfront" énült, de nem olyan lakásegységek, amilye­nekről ma a legnagyobb természetes­séggel beszélünk. „A lakásfrontok" nagy része pince, vagonlakás és más szükséglakásokból állott és hasonló ugyanilyen „minőségű" lakásegységek­ből, úgyhogy tulajdonképpeni laká­sokról nem is lehetett beszélni, csak szükséglakásokról és lakókról. Ezzel szemben második ötéves tervünk alap­ján minden évben növekszik a lakás­építés terjedelme, úgyhogy a második ötéves terv végén el kell érnünk la­káskultúrában a legmagasabb színvo­nalon álló államokat, szem előtt tartva a használatba adott új lakásegységek számát egy év folyamán az ország ezer lakosát véve alapul. Olyan hangok hallatszottak, hogy a lakáskérdés megoldásához hozzá­járulná a szövetkezeti lakásépítés fejlesztése. Milyenek hazánkban az építészeti szövetkezetek lehetőségei? Hazánkban a lakásépítés döntő, leg­nagyobb része az államra hárul, amely a dolgozók részére a legkedvezőbb la­káslehetőségeket biztosítja. Nincs ele­gendő építőanyagunk, nincs elegendő dolgozónk az építőiparban, sem pedig az építőanyagot gyártó iparban. Az építkezéshez szükséges anyagokat és dolgozókat, amelyekre feltetlen szűk­ségünk van az állami beruházási épít­kezésben, nem adhatnánk ét az épít­kezési szövetkezeteknek. A szövetke­zetek csupán a családi házak egyéni építkezéseire szánt kiutalásokból va­lósíthatnák meg a közös házak építé­(FolytaUs a 1 oldaton)

Next

/
Thumbnails
Contents