Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-21 / 233. szám, kedd

Együttes erőv

el siker

üli a nagy mű A Slovenská Lupča-i penicillin-gyárban Ä Banská Bystrieától 10 kilométerre fekvő Slovenská Lupčában építették fel gyógyszeriparunk egyik legújabb és legkorszerűbb üzemét a Biotika gyárat, melyet az egyszerűség kedvéért csak penicillingyárnak neveznek. Az Elektrostroj fő- , mérnöke mutatta • meg nekünk, hogyan segít az energetika a gyógyszeriparnak. Éppen műszakváltás van, amikor a gyár kapuját nagy számban hagyják el a munkásnők. Helyükbe mindjárt fehér munkaköpenybe öltözött társnőik lépnek. Előbb a kazánházba megyünk. Ez az üzem állandóan lüktető szíve. A legkorszerűbb szénszállító berendezéssel rendelkezik. Mikor a daraszerű szénport a vasúti kocsikból önműködően kirakják, innen felvonóval a negyedik emeleten levő szénbunkerokba vontatják, ahonnan csigák segítségével a kazánba kerül. A kazánház szerelését még nem fejezték be. Néhány konstrukciós hiba erősen késlelteti befejezését. Feltűnik nekünk, hogy a fűtők ide-oda futkosnak, majd a-rostokat kalapácsolják és kézileg kaparják le. Elképedünk, hogy lehet ez a technika mai fejlettsége mellett. Igen, mondja a főmérnök — a kazánoknak még megvannak ezek a gyermegbetegségei, de nemsokára eltávolítjuk ezeket a nehézségeket is. A 70 hektár területen fekvő Biotika gyár udvarán külön épületben van a penicillint, illetve antibiotikumokat gyártó üzem. A vállalat igazgatója, Paluška mérnök, aki egyúttal a prágai Egészségügyi Minisztérium főosztályának főmérnöke egyszemélyben, maga kalauzol bennünket. Különben nem szívesen engedik be a látogatókat az üzembe, mert félnek a fertőző betegségektől. Az antibiotikák készítésének fő irányelve: teljesen steril környezetben termelni. Feltűnik az üvegfalon keresztül egy teljesen elkülönített osztály, ahol a munkásnők tetőtől-talpig fehérben, fejükön főkötőkkel, arcukon fehér álarccal és kesztyűvel dolgoznak. Még az ablakok is állandóan zárva vannak és steril levegőt bocsátanak be a zárt helyiségbe. Mi is tulajdonképpen a pen: Cilin? Nem más, mint egy szerves sav, melyet a penicillium nevű gombák termelnek. Táptalajuk enyhén lúgos közeg, melyben a sav, só formájába oldódik. A penicillin fermentálással, azaz erjesztéssel készül. A gyártási folyamat úgy kezdődik, hogy előzőleg kocsonyás táptalajra oltják steril körülmények között a penicillium spóráit. Innen az anyag a rázóasztalra kerül, ahol megkezdődik az előcsíráztatás, amely a fermentorban folytatódik. Itt táptalajjal, hígan folyós anyaggal — cornsteppel — azaz kukoricakivonattal, mely a kukorica vízbén való áztatása útján képződik, keverik össze. Az elöfermentálás végén egészen sűrű tömeg lesz belőle, melyet újból beoltanak. Több további folyamat után még steril levegőt fújnak bele, mely elősegíti a gombák fejlődését. Az egész gyártási folyamat ciklusa 70—100 óráig tart. Sok komplikált eljárás után a nyert alapanyagot ampullákba töltik. A gyárban kristályos penicillint, magasan koncentrált oldatot, kálisót, olajoldatot, penicillintablettákat gyártanak, kenőcs itt már nem készül. A port üvegcsékbe töltik. — Milyen az itt gyártott penicillin minősége? — kérdezzük. — Vártam ezt a kérdést. Egyesek azt hiszik, hogy a külföldön gyártott penicillin talán hatékÄyabb gyógyszer, mint a mienk. Ezt megcáfolom, mert a mi penicillinünk épp olyan értékes és hatásos mint a külföldi. Elárulhatom, hogy a híres svájci Sandoz-cég is a mi félkészítményeinkből gyárt gyógyszereket, — Tudnak-e elég penicilint gyártani? — Természetesen. Most már a köztársaság két gyára annyit gyárt, hogy nem szorulunk behozatalra, sőt exportálunk is belőle. — Meddig áll el például a most gyártott penicillin? — Két év után veszíti el hatását. Ezért ez idő alatt el kell használni. További kérdéseinkre megtudjuk, hogy az alapanyagot a cornstep-et, azaz kukoricakivonatot a Trnava melletti bolerázi kukorica keményítőgyár szállítja. Ezt az értékes anyagot valamikor vagy a szennycsatornába vezették, vagy etetésre használták, amíg rájöttek nagy jelentőségére. Az üzemben folyamatos gyártási munka folyik. Érdeklődünk afelől is, milyenek a tervei az üzemnek, hogy hajtják végre * 46 órás munkaidőbeosztásra vonatkozó kormányhatározatot. Megtudjuk, hogy a gyógyszergyártási üzemben október 1-töl csak 5 napot fognak dolgozni a munkások. — Még egy, kissé fogas kérdésem tenne. Mennyire növekedett most a vál1 lalat igazgató jogköre? Önállóbban intézkedhet? — Nem mondhatom, eddigelé különösen a beruházások és a vállalat pénzügyi terén nem észlelek ezen a téren javulást. Továbbra is az Egészségügyi Minisztériumhoz kell fordulnunk minden csekélységért. A gyárudvaron a portásfülke előtt találjuk meg az üzemi bizottság elnökét, Öurana elvtársat. Tekintettel arra, hogy a pártszervezet újonnan választott elnöke nincs jelen, nála érdeklődünk, milyen előkészületeket tettek az új pártoktatás szervezése érdekében. Öurana elvtárs ugyanis a legutóbbi időig a pártszervezet elnöke volt és ma is a pártbizottság tagja. Megtudjuk, hogy két kör a jelenlegi politikával, további két kör népgazdasági kérdésekkel, egy esti tanfolyam pedig politikai gazdaságtannal fog foglalkozni. A szervezet munkája, valamint szociális összetétele is megjavult. A tagságnak több mint 50%-a munkás és csak 20%-a adminisztratív hivatalnok, a többiek műszakiak és egyéb foglalkozásúak. Három új tagjelöltet vettek fel, négy jelöltnek ügye elintézés alatt áll, és 8 újabb fiatal munkást ajánlottak felvételre. Ezáltal javul'a szervezet átlagos korhatára is. A beszélgetések során megtudjuk még, hogy a műszaki káderek kiképzése először a csehországi testvérgyárban, Roztokyban történt és néhányan a Szovjetunióban is tanultak. Ma már azonban a főiskolán végzett technikusokat és a Banská Štiavnica-i ipariskolásokat itt tanítják be. A gépi berendezés egyrészét is a Szovjetunióban gyártották. Tehát ez is fényes bizonyítéka az önzetleií baráti segítségnek. —GR— A LEGJOBBAK KÖZÖTT Nem mindennapos élénkség uralkodott a múlt héten a Pezinoki Gép- és Traktorállomáson. A be nem avatott megfigyelőitek az volt a benyomása, mintha szorgalmas méhek röpködtek volna a kaptár körül. Mindenki ragyogó arccal, újsággal a kezében jártkelt, olvasott, gondolkodott és vitatkozott. Ezen a napon valóban örömteli légkör uralkodott itt, amin nincs miért csodálkozni. Ugyanis ekkor tudták meg, hogy gép- és traktorállomásuk a Központi Szakszervezeti Tanács titkárságának döntésével 1956 második negyedévében elért eredményeikért megkapta a minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottságának vörös zászlaját. Bizonyosan sok emberben f.lvetődik a kérdés, hogy „nem volt-e ez csupán véletlen?" Nem, nem volt. A gép- és traktorállomás dolgozói már a múlt évben az aratási és cséplési munkák idején világosan tudták, hogy a gépés traktorállomások között országos verseny folyik a kormány és a Földmüvelésügyi Minisztérium vörös zászlajáért. Azt is tudták, hogy ebbe a versenybe csak azok az állomások kapcsolódhatnak be, amelyek a tervteljesítésben és az önköltségcsökkentésben szép eredményeket érnek el. Tehát munkához kellett látni és be kellett bizonyítani azt, hogy a Pezinoki Gép- és Traktorállomás dolgozói jő munkaszervezéssel, • az agrotechnikai határidők betartásával és az új haladó munkamódszerek helyes bevezetésével sokra képesek. Igyekezetük és kezdeményezésük nem veszett kárba. Az 1955. évben az aratási és cséplési munkák elvégzéséért folytatott or szágos verseny kiértékelésekor elnyerték a földmüvelésügyi miniszter és a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottsága elnökének harmadfokú meg tisztelő elismerését. Ez újabb erőt és biztonsánot adott nekik. De mindennek ellenére nem elégedtek meg az elért eredményekkel és kemény harcot indítottak terv teljesítéséért. 1955 negyedik negyedévében és 1956 első negyedévében újból szép • eredményeket értek el. Kezdeményezésük és kitartásuk a tavaszi mezőgazdasági munkák tervénekteljesítésével érte el tetőpontját, amikor elvégezték a tavasziak vetését, a burgonya, kukorica négyzetes fészkes ültetését, a sorok közötti növényápolást stb. A Pezinoki Gép- és Traktôr-i állomás eredményeivel Csehszlovákiában az összes állomások között a második helyre került. Feltétlenül meg kell emlékeznünk azokról a dolgozókról, akik munkájukkal legjobban hozzájárultak a minisz-. térium vörös zászlajának elnyeréséhez. Közéjük tartozik a Velký Grob-i brigádközpont traktorosa, Minárovics József, aki 219 hektárnyi területen végezte el a növényápolást. Továbbá Fiala Alfréd, a báhonyi brigádközpont traktorosa, aki 57,5 hektárnyi területen négyzetes fészkes módszerrel vetette el a kukoricát. A burgonya négyzetes fészkes ültetésében legjobban kitűnt a vištuki brigádközpont dolgozója, Vojtech Študent. A Slovenský Grob-i brigádközpont a második negyedévben szintén bekerült a legjobb brigádközpontok sorába. A mezei munkák tervét 161,6 százalékra teljesítette, a tavasziak vetését 257 hektárnyi területen végezte el, vagyis 37 hektárral nagyobb területen, mint ahogyan tervbe volt véve, 22 hektárt négyzetes fészkes módszerrel ültettek be burgonyával, 45 hektárt kukoricával, 219 hektáron pedig elvé-! gezték a sorközötti növényápolást. A nyári munkákban is jól haladnak. Kiválóan dolgozik Vidra Libor, Slovák, Uherka kombájnkezelő, František Vandák. Alojz Švorc traktoros. De Slovenský Grob megint a legjobbak között van. Jozef Gaštan brigádvezető nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a brigádközpont mindjárt aratás után elvégezte a tarlóhántást, úgyhogy augusztus 2-án már 101 százalékra teljesítették szántási tervüket. Annak ellenére, hogy a Pezinoki Gép- és Traktorállomás dolgozói elnyerték a minisztérium és a Központi Bizottság vörös zászlaját, nem elégedtek meg a tarlóhántás és a szalmabegyüjtés eddigi eredményével. Feladatul tűzték ki, hogy a vörös zászló átvételének tiszteletére teljesítik a tarlőhántás tervét és az egész járásban betakarítják a szalmát. Ezenkívül még egy értékes felajánlást tettek, a feladatok szüntelen teljesítésével elérik azt, hogy a gép- és traktorállomás kiérdemelje a legmagasabb kitüntetést, a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács vörös zászlaját. Wagnerová Milena Már az őszi repce alá készítik a földet A Sárosfai Állami Gazdaság dolgozói és a falu egyénileg gazdálkodói is sikeresen elvégezték az aratást, cséplést és a beadási kötelezettségüket is példásan teljesítették. A gabona betakarítása után hozzáláttak a soronlevő munkákhoz. Befejezték a len betakarítását egy csehszlovák gyártmányú kombájn segítségével. A lenből is igen szép terméseredményt értek el. A tervezett 4 mízsa helyett elérték a 8 mázsás atlaghektárhozamot. Az állami gazdaság a tervezett tar'í lóhántást is teljes egészében elvégez-' te. Most már a gazdaság kocsisai megkezdték a trágyahordást. Az őszi repce alá imár's készítik elő a talajt. A gazdaság dolgozói igyekeznek Idejében és gondosan előkészíteni a földei a koraősziek alá. hogy idejében vethessenek és jövőre még gazdagabb legyen a termés, mint amilyen az idén volt. Álló Ferene, Sárosfa. A szociaüzmysba való békés átmenet lehetősége Az SZKP XX. kongresszusán a nemzetközi fejlődéssel összefüggésben felvetett és megoldott elvi kérdések egyike a különböző országok szocializmusba való átmenetének formáival foglalkozik. Ez a kérdés szorosan összefügg mind a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvével, mind a háborúk elhárításának lehetőségévsl. Ha tehát a felvetett kérdést elszigetelten is vizsgáljuk, mindig csak abból a szempontból indulunk ki, hogy mindhárom kérdés megoldásának új lehetősége a nemzetközi helyzetben végbement nagy változásokkal van összefüggésben. A XX. kongresszus tézisei a szocializmusba való átmenet formáiról A XX. kongresszus alaposan kiértékelte a jelenlegi helyzet új elemeit. A mai helyzetet minőségében újnak látja és ebből új feladatok, új tézisek adódnak, melyek az egész emberiség jövője számára életbevágóan fontos problémák új megoldását teszik lehetővé. A helyzetet megváltoztató új elemek röviden a következőkben mutatkoznak: a szocialista államok rendszere puszta létével a világ egész struktúrájára, az államok közötti viszonyok, a politikai irányzatok közötti viszonyok és általában az emberek közötti kapcsolatok fejlődésére is OJ szó 1956. augusztus 21. nagy befolyást gyakorol. A kapitalizmus egyetemes válságát nemcsak a szocialista államok rendszere élesíti ki, hanem a felboruló gyarmati rendszer, a békeszerető semleges államok egyre erősbödő csoportja, valamint a béke-világmozgálom és a kapitalista államok munkásmozgalmai is elmélyítik. Ebből az következik, hogy a nemzetközi élet azon alapvető problémáinak megoldására, melyek a béke megvédésére és megtartására irányuló harccal vannak egybekötve, új feltételek és új perspektívák nyíltak meg. Az említett új elemek, főleg a szocialista államok rendszerének léte, egyidejűleg új feltételekhez köti az országok és nemzetek szocializmusba való átmenetének lehetőségét is. E lehetőségeket a XX. kongresszus a következőkben állapította meg: a) Nagyon valószínű, hogy a szocializmusba vezető átmenet formái egyre változatosabbá válnak. Emellett nem elkerülhetetlen, hogy e formák megvalósulása minden körülmények között polgárháborúval járjon; b) a szocializmus nagy vonzóerővé vált minden ország munkásai, parasztjai és értelmisége számára. A szocializmus eszméi hatalmukba kerítik az egész dolgozó emberiség gondolatait. Ezzel egyidejűleg a jelenlegi körülmények között a munkásosztálynak több kapitalista országban reális lehetősége van arra, hogy vezetése alatt egyesítse a nép túlnyomó többségét és biztosítsa az alapvető termelőeszközök átmenetét a nép kezébe; c) a jobboldali burzsoá pártok és az általuk alakított kormányok mind gyakrabban megbuknak. Ilyen körülmények között a munkásosztálynak — ha maga köré tömöríti a dolgozó parasztságot, az értelmiséget és az öszszes hazafias erőket és egyidejűleg visszaveri az opportunista elemeket, amelyek nem képesek elszakadni a tőkésekkel és földesurakkal való egyezkedés politikájától, — megvan a lehetősége ahhoz, hogy vereséget mérjen a reakciós, népellenes erőkre, szilárd többséget nyerjen a parlamentben és azt a burzsoá demokrácia eszközéből a tényleges népakarat eszközévé tegye. Ilyen esetben ez a sok igen fejlett kapitalista országban hagyományos intézmény az igazi demokrácia szerve, a dolgozók demokráciájának szerve lehet; d) a proletariátus és dolgozók tömeges forradalmi mozgalmára támaszkodó szilárd parlamenti többség számos kapitalista állam és volt gyarmati ország munkásosztálya számára, — főleg ott, ahol a kapitalizmus államhatalma nem elég szilárd, — megteremti azokat a feltételeket, amelyek biztosítják az alapvető szociális változások megvalósítását; e) a szocializmusra való áttérés valamennyi formájánál elkerülhetetlenül döntő feltétel, hogy az akár békés, akár fegyveres átmenetet politikailag a munkásosztály irányítsa élcsapata vezetése mellett. E nélkül nem lehetséges az áttérés a szocializmusra. A XX. kongresszus téziseinek elméleti indokolása Azon jelentős kérdésnek elméleti indokolása, lehet-e a jövőben a szocializmusba való átmenet újabb formáival számolni, egyrészt a marxizmusleninizmus tanításán alapszik, mely szerint a kapitalista termelési módból a szocialista termelési rendbe való átmenet forradalmi folyamat, mely a munkásosztály vezetése alatt bonyolódik le, de melyben maguk a forradalmi változások különböző formákban jelentkeznek, — másrészt az élet által igazolt azon tényen, hogy minden egyes szocialista államban, melyben közös és egyenlő csak az, ami alapvető és fontos, — a tapasztalatok és segítség, főleg a Szovjetunió tapasztalatai és segítsége testvéries és kölcsönös felhasználása mellett, úgy az államhatalomban való irányadó részvételért folytatott harc során, valamint a szocialista építésben is igen sok alkotó sajátosság mutatkozik. Ezen az alapon irányítják Kína Kommunista Pártja és a többi népi demokráciák kommunista- és munkáspártjai a szocialista építés művét, miközben tekintetbe veszik minden ország sajátosságát és egyéniségét. Jugoszláviában is, ahol a hatalom a dolgozók kezében van, és a társadalom alapját a termelőeszközök társadalmi tulajdona képezi, a szocialista építés folyamán a gazdasági irányítás és az államszervezet új és sajátos formái keletkeznek. Mi az, ami közös és egységes, mi az alapvető és fontos ezen országokban, mi biztosítja a forradalmi fejlődés helyes irányát? Az a tény, hogy a munkásosztály tartja kezében az állam politikai irányítását azért, hogy rövidebb vagy hosszabb idő múltán az adott feltételek szerint a tőkés osztály a termelőeszközök tulajdonától megfosztassák, a termelőeszközök társadalmi tulajdonba kerüljenek, hogy a megdöntött kizsákmányoló osztályoknak hatalmuk felújítására irányuló minden kísérletével szemben ellenállás biztosítassék és hogy a szocializmus építésének szervezése megtörténhessen. Mivel a szocializmus eszméinek vonzóereje növekedőben van és a szocialista államok további eredményeinek hatása alatt ez a vonzóerő még inkább növekedni fog, nem lehet kétséges, hogy a milliós tömegek jövőbeni alkotó tevékenysége a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet formáinak még nagyobb változatosságát és sokféleségét hozza magával. A legfontosabb és legsürgősebb kérdések ebben a kapcsolatban, hogy kell-e a szocialista forradalomnak mindig, minden országban és minden körülmények között fegyveres felkeléssel megvalósulnia, avagy lehetséges-e a forradalom békés kifejlődése is, hogy helyes-e az az elterjedt nézet, mely szerint a szocialista forradalom mindig vérrel és polgárháborúval van egybekötve? E kérdések elméleti indokolása ugyancsak a marxizmus-leninizmus alapvető tanításából indul ki, mely azonban a gyakorlat általánosítása folytán újabb elvi jelentőségű tézisekkel lett kiegészítve. A hatalomrajutás módja különböző országok számára, különböző időben és eltérő nemzetközi helyzetben nem lehet egyenlő. Minden az osztályerők konkrét viszonyától függ, a munkásosztály és ellenfele szervezettségének fokától, attól, hogy milyen mértékben tudja a munkásosztály megnyerni a maga számára a szövetségeseket, elsősorban a parasztságot és emellett az egyes országok hagyományait, erkölcseit és sajátos intézményeit sem szabad tekintet nélkül hagyni. Békés átmenet valósult meg Kínában, ahol ezt a lehetőséget a kommunista párt rÄal vezetett proletariátus«