Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-20 / 232. szám, hétfő

Vérben, lángokban született... ©OOOOOOOOOO^OOGOOOOGOOOGXDOGOGOG© OOOOOOOOGe Vietnam népe születésnapot ül. Tizenegy éve, hogy hosszú harcok eredményeképpen sikerült leráznia a japán gyarmati el­nyomás súlyos bék­lyóját. A köztársaság a Japán elleni felsza­badító mozgalom során alakult ki a második világhábo­rú után. Az 1945-ös augusztusi forrada­lom lényegében megdöntötte mind a japán, mind a francia imperializ­mus uralmát. 1945. szeptember 2-án kikiáltották Viet­nam függetlensé­gét. A vietnami népnek azonban nem sok ideje ma­radt az ünneplés­re. Egy sokáig gyarmati igában sínylődő elmaradott országot kellett talpra állítani. Most ezt az országot magukénak érezték, s mint annak jogos tulajdonosai láttak munliúhpz. Ám a békés munka, az országépítés sem folyhatott sokáig zavartalanul. A francia tőkések ismételten kísérle­tet tettek letűnt gyarmati uralmuk visszaállítására Vietnamban. Ennek érdekében szövetkeztek amerikai tár­sakkal és a hazai reakcióval, a viet­nami nagybirtokosokkal, tőkésekkel, NÉPHADSEREQÜNK A BÉKE ŐRE Egészségesek és vidámak a vietnami gyermekek. Államok tartja védőpajzsát, alapjai- Jj ban megsértette a fegyverszüneti d egyezményt. A két országrész fejlődési iránya 2 merően eltér egymástól. Észak-Viet - U namban a nép, a szabadságért annyiig áldozatot hozó nép vette kezébe or­szága irányítását. A legfelsőbb hatalom a nemzeti parlament kezében van. Az ország vezető pártja a Nemzeti Front élén álló Vietnami Dolgozók Pártja. Az országnak ebben a részében, a Viet­A Banh Dang folyó torkolatánál az utasok kompra várnak. akiknek hatalmát a nép uralma erő­sen veszélyeztette. Hosszú, véres háború vette kezde­tét. Vietnam egész népe felkelt sza­badsága védelmére. A felszabadító hadsereg csapást, csapás után mért a jól felfegyverzett francia seregekre. A francia csapatok válságos helyzetbe kerültek. A francia dolgozók nami Demokratikus Köztársaságban} végrehajtották a földreformot is. \ Ezzel szemben az ország déli részén < továbbra is a nagybirtokosok és tőké- [ sek irányítják a gazdasági és politikai, életet. Sem nekik, sem amerikai ke- | nyéradóiknak nem célja az ország vá- • lasztások útján történő egyesítése, i Dél-Vietnamban nagyméretű háborús1 előkészületek folynak. A haditámasz­Alkotónapok A legutóbbi szombaton és vasárnap alakulatunk művészi és sportképessé­geinek bemutatója volt. A katonai alkotónapok katonadalok éneklésével kezdődtek, majd šušák és Bedura tisztek egységeinek labdarú­gói. kézilabdázói és sakkozói mérték össze erejüket. Este Šušák tiszt egy­ségének kultúregyüttese zenekari kí­sérete esztrádműsort adott elő, amely­re a védnökségünk alatt álló EFSZ dolgozóit is meghívtuk. Az esztrád­műsort vidám táncmulatság követte. Vasárnap könnyűatlétikai versenyek­kel és sportjátékokkal folytatódott a műsor. Közben az egyes körök vezetői felsőbb egységünk politikai osztályá­nak főnökével megbeszélték az egyes akciók pozitív és negatív oldalait, majd kitűzték az utat a katonák jövő életének vidámabbá tételére. Az alkotónapok, a sok szervezési fogyatékosság ellenére is eredménye­sek voltak, mert igazolták, hogy a ka­tonák szabad idejüket kellemesen és hasznosan eltölthetik. Lőrincz László, őrvezető Habzik a puskacső A laktanyában gyorsan elterjedt a híre, hogy a gyakorlatozásra behívott tartalékosok egytől-egyig teljesítettéül feladatukat az éleslövészetben. A tény­leges szolgálatukat teljesítő katonák közül egyesek irigyelték a tartaléko­sok sikereit, sőt lesték az alkalmat, hogy milyen hiányosságokat „varrhat­nának" az öreg katonákra. De mi rosz­szat mondhat róluk az ember? Fegyel­mezettek, rendszeretök, és a gyakor­latokon olyan lelkesen megbirkóznak a feladatokkal, hogy a fiatalok példát vehetnek róluk. — Mindenben azért mégsem — mondja mosolyogva M. tizedes. — Jó a buzgóság, de náluk ez annyira megy, hogy szappannal mossák ki éleslövé­szet után a puskacsöveket. — Ez túlzás — kapcsolódik be be­szélgetésünkbe egy katona. — Nem mosták ők, csak véletlenül vazelin he­lyett kenőszappannal „konzerválták" a fegyvereket. Mindjárt gyanús volt ne­kik, hogy habzik a puskacső, de azt • hitték, így van jól. Gondolták, hogy ez valami újdonság. Nemcsak a sza­bályok változtak meg néphadseregünk­ben, hanem a vazelin is. — Igaz — teszi hozzá M. tizedes —, mi jobban megjártuk. Mikor egységünk tagjai parancsot kaptak, hogy m.issák ki nyári öltönyeiket, én kenő szappan helyett vazelint hoztam a fiúknak. Azelőtt ilyesmit még egyáltalán nem hasznaltunk. Mosásnál sem igen fárasz­tottuk idáig kezünket. Hiányzott a ta­pasztalat, ezért történhetett meg, hogy egyesek cáaposan „bekonzerválták" ruháikat. Nem habzott mosás közben a ruha, azért adagolták rá jócskán a kenöszert. Ha egy tartalékos kato.-ia arra nem jön, és nem ismeri fel a vazelint, talán még máig sem tud­nánk, hogy miért lettek a ruhák olyan zsírosak és maszatosak mosás közben. Mind a tényleges idejüket szolgáló katonák, mind a gyakorlatozáson levő tartalékosok alaposan megjárták. Okul­tak ebből, de nemcsak ók, hanem a raktáros is, akinek felületességéből ; történt meg ez az eset. D. V. Katonáink életéből (Levélszemle) A bevonulás előtt álló fiatalok izgatottan várják a katonai élet megkezdését. Azok, akik a Had­sereggel Együttműködök Szövetsé­gében készülnek hazafias felada­tuk teljesítésére, könnyebben meg­szokják majd az új környezetet. MATUSKA ANDRÁS busái le­velezőnk arról ír, hogy a kékkői járás újoncainak Alsó-Strehovon történt összpontosításán egy kis ízelítőt kaptak a katonai életből. A kétnapos táborozás műsorán rend- és menetgyakorlatok, lövé­szet, MHK jelvények vizsgáinak teljesítése és kultúrpolitikai tevé­kenység szerepelt. Az étkezés díj­talan volt. Sörről és cigarettáról mozgóbüfé gondoskodott. A záróün­nepélyen a járási katonai parancs­nokság és a járási nemzeti bizott­ság kiküldöttei köszönetüket fe­jezték ki az újoncoknak becsüle­tes munkájukért. Annak a remé­nyüknek adtak kifejezést, hogy a tábor minden részvevője jó kato­nává válik, ütána dicséretben és könyvjutalomban részesültek azok az elvtársak, akik a kétnapos gya­korlatozáson a legjobb eredménye­ket érték el. A busái fiatalok kö­zül Sediba Igort tüntették ki. KRUZSLIAK BÉLA hadnagy le­velében arról olvasunk, hogy. saj­nos, a bevonuló katonák között olyanok is akadnak, akik nem ké­szültek M előre a katonai életre. Nagyon sokan a katonaságnál vesznek először fegyvert a kezük­be. Kezelését mindenképpen meg kell tanuiniok. Ha nem érdeklőd­tek eziránt a civil életben, többet kell tanuiniok a hadseregben. — Nem elégedhetünk meg azzal —írja Kruzsliak elvtárs, —ha Šafárik és Ondrisk őrvezetők kiváló ered­ményt érnek el az éleslövészeten. Azt akarjuk, hogy rajukban mind­annyian jól kezeljék fegyvereiket. Jó előkészület után szépek az eredmények. Az előkészületek so­rán olyan céltáblákat szereltünk fel, melyek helyét gyakorlatozás közben változtatni lehet. A napon­ta tartott gyakorlatokon vaktölté­nyeket is használtak. így a kato­nák megtanulták, hogy az időn­ként megjelenő célokra mikor kell lőni. Ezenkívül vasárnap délelőt­tönként kis puskákkai lövészeti versenyeket rendeztek. A legjobb eredményt Safarik és Kolár köz­katonák érték el. A győztesek könyvjutalomban részesültek. ÁDÁM BARNA közkatona, 5u­rik és Kittel tizedesekről ír leve­lében, akik közel kétéves katonai szolgálatuk ideje alatt nagyon sok dicséretet, jutalmat kaptak, de büntetve még egyszer sem voltak. Mindketten viselik a példás kato­na jelvényt. Mint rajparancsnokok is példát mutatnak, lelkiismerete­sen törődnek alárendeltjeikkel, azok harci és politikai nevelésé­vel. T ÓH ÁT I SÁNDOR egy magyar nemzetiségű katonáról, Nagy Jó­zsefről a következőképpen ír: Bés községből vonult be, szlovákul alig beszélt, ő javasolta, hogy egységünkben tartsunk szlovák nyelvtanfolyamot. Ezt a javaslatot örömmel fogadta valamennyi ma­gyar nemzetiségű bajtárs. A szol­gálati nyelv tanulása jól folyt és a fiúk szorgalma szép eredményt hozott Nagy József annyira előre­haladt a tanulásban, hogy a Fu-' čík-jelvény vizsgáit szlovák nyel­ven tette le. Annak ellenére, hogy katonai szolgálata első napjaiban meg sem értette rendesen a ve­zényszavakat, ma már magabizto­san olyan célt tűzött ki, hogy meg­szerzi a példás katona jelvényt. A hadseregben két év alatt so­kat tanulnak a katonák. De kato­nai szolgálatuk ideje alatt sokat fejlődik népi demokratikus orszá­gunk, megváltozik városaink és falvaink arculata is. JOBBIK GYÖRGY közkatona er-: ről írt beszámolójában: — Olyan boldog voltam szabad­ságomon — írja levelében: Míg az előbbi látogatásom alkalmával az estéket otthon a petróleumlámpa pislogó fényénél töltöttem, most már villanyfénynél diskurálha­tunk. Szüleimnek is nagy az örö­me, új fényt kaptak, új világot élnek, újjászületett a falu. PETÉNYI ISTVÁN őrvezető ugyancsak falusi élményeiről szá­mol be. Cséplési brigádon voltak a topolkai EFSZ-ben. Reggel fél­hétkor akarták kezdeni a munkát, de sajnos, ez nem sikerült. Nem volt előkészítve a cséplőgép. — Sebaj, fiúk, hangzott innen is on­nan is. Fiser és Matejkin elvtársak hozzáértő munkájának köszönhető, hogy egy-kettőre minden rendben volt, ,sőt még egy új elevátort is üzembe helyeztek. Hiba volt azon­ban, hogy fél tizenkettőig tétlenül kellett vármiok a humennei gép­állomás villanyszerelőjét, aki a cséplőgép villanymotorjához fel­szerelte a vezetéket. Ez okozta, hogy a tervezett fél hét helyett, csak 12 órakor kezdődhetett a cséplés. A várakozás azonban nem vette el a katonák kedvét, akik 80 mázsa gabona cséplésére tettek kötelezettségvállalást. Fáradságot nem ismerve, a nagy hőséget le­küzdve, csuromvizesen az izzad­ságtól este 7 óráig 120 mázsa ga­bonát pörgettek a zsákokba. NÉMET LÁSZLÓ közkatona is a.katonák és a civilek kapcsolatá­ról ír. Egységüktől szombatonként és vasárnaponként Dubina őrmes­ter vezetésével a zenekar a kör­nyező falvakban szórakoztatja a dolgozókat. Örömmel teszik ezt a zenekar tagjai: Baďura, Tarabcsik, Kucsera közkatonák és a többiek. Ezzel is mélyítik néphadseregünk megbonthatatlan kapcsolatát dol­gozó népünkkel. EMBERESEDIK AZ EMBER ősrégi huddhista templom Hanoiban vállaira is mind nagyobb teher nehe­zedett a hosszú gyarmati háború kö­vetkeztében. S végül a francia dolgo­zók és az egész világ közvéleményé­nek nyomására 1954. júliusában Genf­ben aláírták a fegyverszüneti t.gyez­ményt. Ennek értelmében V-etnam két részre szakadt. A demarkációs vonalat a Song Ben Hai folyó, vagyis nagyjából a 17. északi szélességi kör képezi. A fegyverszüneti egyezmény értel­mében ez év júliusában kellett voj­na megejteni a választásokat Vietnam egész területén nemzetközi ellen­őrzés mellett. A választásokat azon­ban az egyezmény ellenére sem tar­tották meg. Dél-Vietnam bábkormá­nya. amely felett főképpen az Egyesült OJ SZÖ 1956. augusztus 20. pontok egész sora épült már fel. Dél- 1 Vietnam az. összeomló gyarmati poli- '• tika egyik árván maradt pitiére Ázsiá- ) ban. í Az ország kettészakítottsága erő- , szakolt, természetellenes jelenség. • A fegyverszüneti egyezmény is gon­dolt erre, amikor a szabad választ ä- i sokat tűzte ki feladatul. Az Egyesült j Államok magát az egyezményt sem j írta alá, amivel világosan bebizonyí - i totta, hogy a vietnami kérdés békés,í demokratikus rendezése nem egészen j vág egybe az amerikai célkitűzésekkel. Ez a tény nem is növelte az Egyesült i Államok tekintélyét. \ A fennálló tények ellenére sem két- * séges, hogy a béke erői, amelyek el- J hallgattatták az ágyúkat Vietnamban,, győzelmet aratnak Vietnam békés, de- * mokratikus egyesítésének kérdésében j is. j Zs. L. i Nem volt könnyű az út a tizedesi ranghoz, a példás katona jelvényhez és a rádiózás másodosztályú fokozatá­hoz. Hajdú elvtárs mindezeknek tu­lajdonosa. Természetesen jó tüzér is. A nyári kiképzőtáborban találkoz­tunk vele. Rajával éppen tornaórát tart. Izmai megfeszülnek, amikor a nyújtón tornászik, és magyarázza a helyes fogásokat és mozdulatokat. A katonák figyelik, hogy ők is olyan pontosan végezhessék a gyakorlatokat, mint parancsnokuk. Az egyik meg is jegyzi: „Tízszer is megmutat minden gyakorlatot, de az­után meg is kívánja, hogy mi is jól csináljuk. Nagyon szigorú, de szeret­jük. Minden gyakorlatot velünk végez, mindenben segít nekünk. Az ő érde­me, hogy rajunk már sok-sok dicsé­retet kapott. Öt perc van még hátra az órából, a kiadós tornából, de még az akadály­pályán keresztül kell menni. Látni a fiúkon, hogy sokat gyakorlatoznak, •mert a 2 m magas akadályt szinte átrepülik. A szünetben cigarettára gyújtanak, de vannak olyanok is, akik birkóznak. Mi Hajdú elvtárssal beszélgetünk. — A bevonulás előtt — mondja Hajdú elvtárs — mint ácssegéd dol­goztam, de jő állásomat nem tudtam megbecsülni. Rossz barátok közé ke­rültem, és az ember nagyon könnyen megy a lejtőn lefelé. Bevonulásomkor elhatároztam, hogy új életet kezdek. S valóban, egészen megváltoztam. Az első perctől kezdve a katonai törvé­nyek szerint éltem. Számtalan dicsé­retet kaptam, s ez mindig erőt adott a további munkához. Altiszti iskolába, majd rádiós tanfolyamra kerültem. Az altiszti iskolában jól vizsgáztam. Min­den tantárgyat szerettem, de kedven­cem a torna volt. A múlt ősszel megszereztem a rá­diózás III. fokozatát és attól a perctől tovább készültem a II. osztályú foko­zatra. A múlt hónapban ebből is si­keresen vizsgáztam. Hajdú elvtárs a katonai szolgálat ideje alatt emberesedett meg. Meg­tanult kitartóan dolgozni. A két fe­gyelmezett, munkában eltelt év nem árt meg egy fiatalembernek sem. Olyan dolgokat tanul meg, amelyeknek a polgári életben is hasznát látja. Ilyen például a rádiótechnikai munka és sok más. Hajdú elvtárs az altiszti iskola be­fejezése után szerezte meg a példás katona jelvényt. Néhány hónap múlva visszamegy régi üzemébe, a mezőgaz­dasági építkezési vállalathoz. Addig azonban még sokat segít a kiképzés­nél, hogy olyan altiszteket neveljen, mint amilyen ő maga. Holod Béla, közkatona.

Next

/
Thumbnails
Contents