Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-20 / 232. szám, hétfő

A Szuezi-csatornáról tárgyaló londoni értekezlet negyedik üSése EURÓPA MUNKÁSOSZTÁLYA TILTAKOZIK Manifesztáció Berlinben az NKP betiltása ellen Tovább folyik Németország Augusztus 18-án a déli órákban a berliniek hatalmas tiltakozó tüntetést renedeztek a berlini Humboldt egyetem előtt az . NKP betiltása ellen. A manifesztáció résztvevői az ország keleti és nyugati részén élő munkások akcíóegyséqét hangoztatták az NKP betiltása ellen, s hatalmas feliratok hirdették, hogy a német nép sohasem ismeri el az NKP ellen hozott szégyenteljes ítéletet. A manifesztáció 200 000 résztvevőjéhez Kari Schirdewan, Németország Szocialistu Egységpártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagja mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy Adenauer kormánya az NKP betiltásával még jobban elmélyítette a Németország két része közötti szakadékot és újabb akadályt gördített az ország egyesítésének útjába. Dr. Ottó Nuschke, az NDK miniszValamennyi népi demokratikus ország dolgozóját felháborodással töltötte el Németország Kommunista Pártja betiltásának híre. A Kínai Népköztársaságból, Lengyelországból, Komániából, Bulgáriából, Magyarországból, Albániából szüntelenül érkeznek hírek arról, hogy a lakosság és a sajtó hevesen tiltakozik a bonni uralkodó köröknek e hallatlan cselekedete ellen. A Zsenminzsibaő augusztus 18-án azt írja, hogy Adenauer kormánya a német kommunista párt üldözésével arra törekszik, hogy meghiúsítsa a két német állam közötti tárgyalásokat az újraegyesítésről. Ez a fejlemény komolyan veszélyezteti Európa békéjét és biztonságát. Valamennyi békés erőnek most vissza kel! vernie Adenauer támadását a béke ellen. A Lengyel Jogászszövetség tiltakozó táviratot intézett Dr. Heuss, nyugatnémet Szövetségi elnökhöz, amelyben követeli, hogy a német nép és az egész emberiség érdekében vonják vissza az NKP betiltásáról hozott Ítéletet. Valamennyi lengyel lap behatóan kommentálja a karlsruhei ítéletet és a nyugatnémet kommunisták üldözését. A Tribúna Ludu azt írja: „Németország Kommunista Pártjának feloszlatása az első lépés a Szövetségi Köztársaság munkásosztálya demokratikus szabadságjogai elleni támadásban. Bonn e kommunista ellenes tettével meg akarja zavarni a békés együttélést, a fokozódó nemzetközi enyhülés légkörét. A Francia Kommunista Párt coli tikai irodája augusztus 18-án nyilatkozatot tett közzé, amelyben élesen tiltakozik Németország Kommunista Pártjának betiltása ellen. A vád és a per egész lefolyása meqmutatta — mondja többek között a nyilatkozat — hogy politikai perről van sző. amelynek célja az, hogy éppúqv mint 1933-ban a német revansiszták és militaristák érdekeit szolgálja. Ezért az NKP betiltása rendkívül veszélyes lépés az új háború előkészítésére. A bonni kormány erőszakos tette, amely a demokrácia és Béke ellen irányul, veszélyezteti Franciaország biztonságát is. Franciaország Kommunista Pártja hűen nemzeti érdekeihez, a demokratikus szabadságjogokhoz és a békéhez elítéli Nvuqat-Ňémefország mostani urait, mint a demokrácia elleni rohamcsapatot. mint az európai reakció csendőrét. A politikai iroda felhívja Franciaország Kommunista Pártjának valamennyi taqját és Szervezetét, hogy törekedjenek a. kommunisták és a szocialisták akció egységére és B béke valamennyi barátjának egységére, hogy íqy tettekkel fejezzék ki szolíEgyszmény Thaiföld és Kambodzsa között Peking (ČTK). — Az Üj Kína sajtóiroda jelentése szerint a thaiföldi kormány és Kambodzsa királyi kormánya egyezményt kötött, amelynek alapján a thaiföldi kormány hivatalosan engedélyezte a Kínai Népköztársaságból és a többi népi demokratikus országokból való áruszállítást Thaiföldön keresztül Kambodzsába. Van Vaitháikon herceg thaiföldi külügyminiszter kijelentette, hogy az egyezmény alapján Thaiföld Kambodzsának megengedi Vang Kok kikötő használatát a Kínából jövő áruszállítijiányok céljaira. terelnök helyettese, # Keresztény Demokrata Unió elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy az NKP betiltása intő figyelmeztetés valamennyi békeszerető ember számára egész Németországban; arra figyelmezteti őket, hogy meg kell találniok a közös utat, hogy elkerüljék azt a fejlődést, amely a múltban a német népet háborúba és szerencsétlenségbe sodorta. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága küldöttségének nevében a gyűlést André Stil, a l'Humanité főszerkesztője üdvözölte. P.ámutatott, hogy a Francia Kommunista Párt a német és a francia nép barátságáért, Németország űjrafelfegyverzése ellen harcol és élesen tiltakozik az NKP betiltása ellen. A manifesztáció résztvevői végül táviratban tiltakoztak az NKP betiltása ellen Heuss Szövetségi elnöknél és követelték az ítélet visszavonását. A Rabotnicseszko Delo a bolgár nép felháborodását a következő szavakkal fejezi ki: „Bulgária egész néne felháborodással fogadta a karlsruhei bíróság Ítéletét és tiltakozik az NKP betiltása ellen. A „Otecsesztven Front" hangsúlyozza, hogy semmilyen bírói önkény nem semmisíthet meg oly dicső és hősies pártot, mint az ŇKP, mert ez a párt számos német dolgozó szívében él. A párt tovább folytatja munkáját a német nép javáért, a békéért." A magyarországi Rákosi Mátyás Kohó és Gépipari Kombinát, a MÄVAG-vagonflyar, a csepeli automobilüzem és számos má« magyar gyár dolgozói tiltakozó gyűléseket tartottak Németország Kommunista Pártjának betiltása ellen. E gyűléseken hozott határozatok egyhangúlag elítélik az NKP betiltását., mert ez nemcsak a német munkásosztály elleni támadást jelenti, hanem az egész nemzetközi munkásmozgalmat érinti. Az albá<n sajtó emlékeztet arra, hogy hasonló fejleményekre került sor Németországban 1933 után. Az albán nép tudatában van entieik a veszélynek, és szüntelenül harcol Nyugat-Németország demilitarizéciójáért és az egyetemes békéért. A Scinteia éppúgy, mint a többi román lapok élesen bírálják kommentárjaikban az NKP betiltását. Csatlakoznak a világ dolgozóinak felháborodott tiltakozásához és követelik Németország Kommunista Pártja vitathatatlan legális joqainak megadását. daritásukat a németországi demokratikus és békés erőkkel. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának titkársága Németország' Kommunista Pártjának elnökségéhez táviratot intézett, amelyben élesen tiltakozik a nyugat-német alkotmányjogi bíróság törvényellenes ítélete ellen, amely az egész német munkásmozgalmat sújtja és akadályozza Németország békés újraegyesítését. A Központi Bizottság elítéli a német reakciónak ezt az erőszakos tettét, amelv támadás a béke és a nemzetközi megértés ellen. Az Unita „Adaneuer Hitler útját követi" című" cikkében többek között hangsúlyozza, hogy a karlsruhei ítélet joqi képtelenséq és a politikai vakság szüleménye. Hangsúlyozza, hoqy az ítélet szerzői és végrehajtói ugyanazok az emberek, akik az utolsó pillanatig védelmezték a náci rendszert. Az Unita végül biztosítja a német elvtársakat, valamennyi olasz komtr"'nista szolidaritásáról és hozzáteszi: ..A történelmi perspektívák a német elvtársak oldalán • vannak. Ami nem sikerült. Hitlernek nem sikerül Adenauernék sem. Nincs olyan bírósági ítélet amelv megállíthatná a történelem kerikét." Brit parlamenti küldöttség a Kínai Népköztársaságban Peking, (ČTK). Az Üj Kína sajtóiroda jelentése szerint Pekingbe érkezett a brit parlament küldöttsége. A küldöttségben a különféle brit pártok tagjai vannak képviselve. A brit parlameiti küldöttség tiszteletére adott fogadáson a nemzetközi kapcsolatokat tanulmányozó kínai társaság elnöke rámutatott, hogy a brit parlament tagjainak látogatása „nagy lehetőséget nyújt a két ország népé1 nek kölcsönös megismerésére", Kommunista Pártja tagjainak üldözése Hamburg (ČTK). Németország Kommunista Pártja tagjainak üldözése szüntelenül tovább folyik. BadenWürtembergben az NSP elleni akcióban több mint 1100 rendőr vett részt. A rendőrség összesen 35 párttitkárságot pecsételt le, 7 nyomdát és kiadóvállalatot, több mint 300 házkutatást végzett, a kommunista párt tagjainak és funkcionáriusainak lakásában. Hamburgban szombaton is lankadatlanul folytak a rendőrség terrorakciói az NKP ellen. A bűnügyi rendőrség további pártfunkcionáriusokat tartóztatott le és hurcolt el. Sok lakásban a rendőrök házkutatást tartottak. Azon funkcionáriusok után, akiket a rendőrség nem talált lakásukban, intenzíven nyomoznak, sőt a bajor belügyminiszter sietett kijelenteni, hogy a kommunisták elleni akciókról szóió végleges hírt jövő héten teszik közzé. A Rajna-menti Kölnben levő német ipari intézet az NI<P eltiltásával kapcsolatos nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy fokozni kell az NKP elleni harcot és felhívta az összes vállalkozókat, hogy gondosan figyeljék üzemeik munkásait, vajon nincs e Íratással rájuk a „kommunista sejtek" befolyása. A tőkés országok sajtója zavartan nyilatkozik az NKP betiltásáról Berlin, (ČTK). — A tőkés országok és Nyugat-Németország polgári és szociáldemokrata sajtója nagyon különbözőképpen kommentálja Németország Kommunista Pártjának betiltását. Azok a lapok, amelyek a legreakciósabb köröket képviselik, természetesen egyetértenek a bonni kormány törvényellenes lépésével. A tőkés sajtó kommentárjainak legnagyobb része helyesli az NKP betiltását, de bizonyos kifogásokat emel. E kifogások egyike az, hogy a nyugatnémet kormány az NKP betiltásával leálcázta a burzsoá demokratizmust, amelyet eddig oly nagyon hangoztatott. így például az „Aftenposten" című norvég konzervatív lap azt írta: „Egyes embereknek ez a tilalom jó szolgálatot tesz és örülni foqnak. hoqv megszabadulnak a kommunista párttól. Nem nehéz ezeket az érzéseket megérteni. Ezzel szemben azonban egyáltalán nem örülünk annak, ami Nyugat-Németországban történt. Ogy véljük, hogy az, ami történt, rossz jel." Jellemző a DPA nyugatnémet hírügynökség franciaországi jelentése is, amely szerint „tájékozott körök Párizsban rámutatnak arra, hogy a francia alkotmány ilyen eljárást egy politikai párttal szemben sem tesz lehetővé". Számos lap, főleg a nyugatnémetországiak, a kommunista párt eltiltásával kapcsolatban aggodalmát fejezi ki Németország újraegyesítésének további sorsát illetőleg. Ezek a lapok bírálják a nyugatnémet kormányt, hogy az NKP betiltásával „rosszabbította pozícióját a Kelettel való tárgyalásokon'*. A hamburgi „Weit" azt a nézetet fejezi ki, hogy „az össznémet gondolat szempontjából jobb lett volna az NKP-t nem betiltani.". A burzsoá lapoktól eltérően a szociáldemokrata és szocialista pártok sajtója elítéli, gyakran nagyon is élesen az NKP betiltását. Az Osztrák Szocialista Párt lapja, az „Arbeiterzeitung" például azt írta: „Milyen politikai esztelenség ez a tilalom!" Németország Szociáldemokrata Pártjának sajtója is elítéli az NKP betiltását, de ezt nem abból a szempontból ítéli meg, hogy újabb lépést jelent az NSZK fasizálásának útján, hanem „politikái esztelenségnek" tartja. A KUSZTANAI-SZTYEPP új telepesei e napokban 5 millió hektárnyi területről takarítják be a termést, amely olyan bőséges, hogy messze v'déken sem emlékeznek ilyen gazdaq aratásra. (ČTK) A FRANCIA honvédelmi minisztérium a Reuter hírügynökség közlése szerint az Egyesült Államokban további 50 helikontert rendelt, melyet az algériai hazafiak ellen folytatott háborúban akar felhasználni. (ČTK) JULIANNA holland királynő a nyugati hírügynökségek közlése szerint ismét Lieftinck pnfesszort, a Munkapárt képviselőjét bízta meg kormányalakítással, (ČTK) A Szuezi-csatornáről tárgyaló londoni értekezlet résztvevői augusztus 18-án, szombaton délután tartották negyedik ülésüket. Az ülésen felszólalt Ausztrália, Ceylon, Hollandia, Etiópia, Pakisztán és Nagy-Britannia küldötte. India képviselőjén kívül tehát az értekezleten részt vevő valamennyi ország előadta kormányának a napirenden szereplő kérdéshez elfoglalt álláspontját. Menzies ausztrál miniszterelnök, — a TASZSZ különtudósítójának jelentése szerint megállapította, hogy az értekezlet valamennyi résztvevője szükségesnek tartja a szabad hajózás biztosítását a Szuezi-csatornán. Azt állította azonban, hogy csupán a csatorna nemzetközi igazgatása adhat teljes és hatékony biztosítékot arra, hogy a csatorna zavartalanul" működjön valamennyi érdekelt ország hajója számára. Először is el kell ismernünk Egyiptom törvényes területi jogait — mondotta Ausztrália küldötte — és másodszor be kell tartanunk a Szuezi-csatornának mint nemzetközi tengeri útnak statutumát. Menzies nézete szerint ezen elvek fényében kell megvizsgálni Dulles javaslatát is. Corea külügyminiszter, Ceylon képviselője hangsúlyozta, hogy nem tagadható az a tény, hogy az egyiptomi kormány jogérvényesen és törvényesen államosította a Szuezi-csatornát. Megállapította, hogy ezen az értekezleten a:on országok képviselői is, akik bírálták az államosítást, azt javasolták, hogy az államosítás tényét a további tárgyalások folyamán vegyék tudomásul. A vitában semmi újat nem mondott Luns, Hollandia képviselője, akt csupán megismételte azt az indokolatlan állítást, amely szerint a csatorna igazgatását nem lehet Egyiptomra bízni és az egyedül helyes megoldás a csatorna nemzetközi igazgatása. Abté Vold etiópiai küldött beszéde után, aki abban az értelemben nyilatkozott, hogy a csatorna igazgatását az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez kellene csatolni, Csoudhuri pakisztáni külügyminiszter emelkedett szólásra. Megelégedését fejezte ki afelett, hogy az értekezleten a Szuezicsatorna kérdésének békés megoldására való törekvés uralkodik és kijelentette, hogy ezt a megoldást csupán azzal a feltétellel lehet elérni, ha tiszteletben tartják Egyiptom törvényes jogait. — Meggyőződésem — jelentette ki a pakisztáni küldött — hogy az államosítás jogerős volt és Egyiptom szuverén jogait nem lehet megsérteni. A csatornán való szabad hajózás biztosításának kérdésével kapcsolatban Csoudhuri megállapította, hogy ez elsősorban Egyiptom érdeke, mert a csatorna üzeme neki hoz jövedelmet. — Hazám küldöttsége úgy véli, — mondotta végül a pakisztáni küldött — hogy a Szuezi-csatorna Társaság államosítását kétségtelen tényként tudomásul kell venni. Az a feladatunk, hogy megteremtsük az egyiptomi kormánnyal való együttműködés hatékony mechanizmusát úgy, hogy biztosítsuk a csatornán át való közlekedést minden megkülönböztetés nélkül és Egyiptom törvényes jogai tiszteletben tartásának alapján. Csoudhuri javasolta, hogy alakuljon bizottság, amely ezen az alapon tárgyalásokat indítana Egyiptommal. Utolsóként Selwyn Lloyd, NagyBritannia külügyminisztere szólalt fel. Beszédében megismételte azokat az ismert érveket, amelyekkel bizonyítani igyekezett, hogy a csatornán "át való szabad hajózást kizárólag nemzetközi rendszer létesítése biztosíthatja. A brit kormány — mondotta Lloyd — helyesli és támogatja a Dulles által megfogalmazott elveket. Lloyd javasolta, hogy az értekezlet dolgozzon ki „néhány alapelvet" és azokat terjessze Egyiptom elé. Állást foglalt azzal a javaslattal szemben, amelyet D. T. Sepilov, a Szovjetunió küldöttségének vezetője terjesztett elő. E javaslat alapján az államok reprezentatív értekezletét hívnák egybe a Szuezi-csatorna kérdéséről az egyiptomi kormány augusztus 12-én kifejezett óhaja alapján. Lloyd felszólalásával az ülés véget ért. A következő ülést augusztus 20án délután tartják. A szovjet küldöttség szóvivője az értekezlet eddigi lefolyásáról London, (ČTK) L. F. Iljlcsov, a szovjet sajtőküldöttség képviselője szombaton este a rendes sajtóértekezleten elsősorban Selwyn Lloyd brit külügyminiszter szombati beszédével foglalkozott. Iljlcsov sajnálatraméltónak mondotta, hogy Selwyn Lloyd szombaton nem fogadta el azt a javaslatot, hogy valóban reprezentatív értekezletet hívjanak össze a Szuezi-csatornán való szabad hajózás kérdésének megoldására. Emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió javaslatai, amelyeket D. T. Sepilov külügyminiszter pénteki beszédében kifejtett. Egyiptom nemzeti érdekeinek tiszteletbentartásából, valamint a csatorna üzemének és karbantartásának biztosításéból és más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvéből indulnak ki. A Szovjetunió azon nézet alapján tárgyal, hogy ennek az értekezletnek célja csupán a vélemények kicserélése és esetleg azoknak az elveknek a kidolgozása, amelyeket egy szélesebbkörű értekezlet tárgyalna meg. L. F. Iljicsov a továbbiakban rámutatott, hogy a szovjet nézet szerint a londoni értekezlet egyik érdekes vonása, hogy úgyszólván valamennyi részvevő — kevés kivétellel — egyáltalán nem kételkedik a csatorna fcllamosításának törvényességében. Egy másik érdekes jellegzetessége az értekezletnek az, hogy úgyszólván valamennyi részvevő — ismét kevés kivétellel — a közvélemény nyomására letett az erőszak alkalmazásának, vagy az erőszakkal való fenyegetésnek gondolatáról. Már elismerik, hogy az egyedüli lehetséges módszer a tárgyalás. Iljicsov hangsúlyozta, hoov nem lehet hallgatással mellőzni azt a nézetet, hogy Egyiptom, ha meghagyják neki a csatorna igazgatását, nem tudja biztosítani a csatorna üzemét és irányítását, nem képes biztosítani a csatorna megfelelő technikai színvonalának fenntartásét és eleget tenni a csatorna üzeméből származó pénzügyi követelményeknek. Az ilyen célozgatások csupán a gyarmati rendszer maradványai, más államok belügyeibe való beavatkozás politikájának csökevényei és teljesen indokolatlanok, — jelentette ki Iljicsov. Egyiptom szuverén gazdája országának és teljes joga van népe érdekében államosítani a csatornát. A mai Időben nem lehet figyelmen kívül hagyni a Közép-Kelet nemzeti mozgalmát. Olyan tényező ez, amelyről nem feledkezhetnek meg azok, akik valóban meg akarják oldani a Közelés a Közép-Kelet problémáját. A -fenyegetőzések és az erőszak alkalmazása csupán a helyzet további roszszabbodására vezethet e körzetben, esetleg konfliktust idézhet elő. amely túlmenne a terület határain is. Az egyik újságíró kérdésére, vajon át lehet-e hidalni az álláspontok közötti különbséget, Iljicsov azt válaszolta: „A szovjet álláspontot kifejtették tegnap, a brit álláspontot pedig ma és most az újságírókon van a sor, hogy összehasonlítsák a két álláspontot és maguk vonják le a következtetéseket." Iljicsov továbbá azt mondotta, hogy szeretné felhívni' az újságírók figyelmét Sepilov szovjet külügyminiszternek pénteki beszédében tett azon megjegyzésére, hogy Dulles beszédében nem tett említést a három nyugati hatalom nyilatkozatáról. Az a benyomásunk, hogy Dulles álláspontja olyan, hogy igyekszik megtalálni a problémák rendezésének eszközeit — mondotta Iijicsov. Ebéd D. T. Sepilovndl S. Lloyd tiszteletére London, (TASZSZ) D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminiszter© augusztus 18-án. ebédet adott Selwyn Lloyd brit külügyminiszter tiszteletére. A Bolgár Népköztársaság népgyűíésének VII. rendkívüli ülése Szófia (ČTK). Augusztus 18-án Szófiában folyt le a Bolgár Népköztársaság népgyűíésének VII. rendkívüli ülése. Az ülés megtárgyalta azt a felhívást, amelyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsa intézett a leszerelés kérdésében a világ parlamentjeihez. E kérdéssel kapcsolatban 8 képviselő szólalt fel. A Bolgár Népköztársaság nép^yülése egyhangúlag nyilatkozatot hagyott jóvá, amely kimondja, hogy a Bolgár Népköztársaság népgyűléee lelkesen üdvözli és egyhangúlag támogatja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívását és vjyértelmüleg helyesli azokat a lépéseket, amelyeket a botgá'- kormány tett Bulgária és más államok kapcsolatainak szüntelen iavítása érdekében. H J fc t 1956. auguSartos A népi demokratikus országok dolgozói tiltakoznak az NKP betiltása ellen A Francia és az Olasz Kommunista Párt az NKP betiltása ellen