Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-02 / 214. szám, csütörtök

Komarócon Gálszécs és Szobránc között, Zemp­lén dúsan termő földjei között visz az út. Két oldalon súlyos kalászok hajladoznak a kaszák alatt, keresztek mindenütt, véget nem érő sorokban. Közöttük zöld szigetek — cukorrépa, jkukorica, burgonya és a takarmány­növények táblái. Komarócon vagyunk, Baličík szövetkezeti elnökkel beszél­getünk. — Az aratással tulajdonképpen már végeztünk, csak egy néhány hektár 'árpa és zab van még hátra, ami nem ért be. De három nap múlva ezzel äs végzünk. — Akkor bizonyára már csépelnek js — veteim közbe. — Igen, Kicsépeltünk 220 mázsa rozsot, 270 mázsd árpát. Mindezt két nap alatt. Igaz, hogy kora reggeltől iéjfélig dolgoztunk. Ma tovább akar­tuk folytatni a cséplést, d j esni kez­Idett. Remélhetőleg délután eláll. Ké­iszen vagyunk a tarlóhántással is. Tíz hektárt már bevetettünk takarmány­keverékkel, hogy télen elegendő sí­lótakarmányunk legyen. — Előreláthatólag mikor lesznek készen az aratással, csépléssel? — Ogy 3—4 nap múlva minden tető klatt lesz. Az aratási ünnepély már nmcsen messze., t Közösen arattak az egyénileg gazdálkodók Szobránctől csak egynéhány kilo­méternyire van Ostrov község, ahol az egyénileg gazdálkodók az aratást égy héttel előbb fejezik be, mint ahogy azt tervezték. Nagy érdeme van ebben a gép- és traktorállomás (dolgozóinak s a falusiak szervezési rá­termettségének. Közösen aratnak hat csoportban, összesen 60 arató. Juraj Janák középparasz" házában vagyunk. Megkérdem tőle, hogy van megelégedve az idei aratással? — Jóelőre elhatáro^.uk a faluban, hogy az idén gyors ütemben végez­zük el a behordást, s ezért gondosan felkészültünk, az aratásra. Kidolgoz­tuk a nyári munkálatok tervét, S azt be is tartottuk. Közösen •arattunk. Négy és fél hektáros gabonaföldemen hat nap alatt mindennel elkészültünk. Nálam egy 9-tagú csoport dolgozott. A termés 'jó, az árpa hektárhozama átlagosan 22, a zabé 17 mázsa. Beadási köte­lezettségemet azonnal teljesítem, a cséplőgéptől egyenesen a felvásárló raktárba szállítom a gabonát. — Mikor fognak hozzá a cséplés­hez?. — Máris hozzáfogtunk, közösen csépelünk és közösen hordjuk be a termést. A behordással három nap alatt végzünk. Mindez nagyon gyor­san megy, s ezt a közösen végzett munkának köszönhetjük.,. Két járás versenye A Szobránci Járás Nemzeti Bizott­ságon Ján Hisem agronómust is fel­kerestük. Megkértük, tájékoztasson a 'járás aratási és cséplési munkálatai­ról. — Nemsokára be'ejezzük — mond­ja Hisem elvtárs. A gépek elenyé­szően kevés kivétellel jől dolgoztak kora reggeltől késő estig. A gép- és traktorállomás munkája a tavalyi év­vel szemben összehasonlíthatatlanul jobb volt. A közösben a munka sok­kal könnyebb lefolyású volt, mint a magánszektort.. . A szövetkezetekben sokkal kisebb gonddal 1 jár az aratás és cséplés, mint az egyénieknél. A gépek alapos kihasználása biztosítja a munkálatok jó minőségét, a gyors betakarítást. Ez magyarázza meg a szövetkezeti földek egy harmadával magasabb átlagos hektárhozamát is. Nagy segítséget nyújtott az agitáció. A járási földművesújság s a művelő­dés háza közösen minden második nap gyorshíradó ;útján tájékoztatott a behordás, cséplés és a gabonabe­gyűjtés helyzetéről. Az egyénileg gazdálkodók közül sokan még mindig nincsenek tisztában a tarlóhántás je­lentőségével. Nem úgy, mint a szö­vetkezetek dolgozói, akik a gyakorlat­ban is érvényesítik a jelszót: „Kasza után eke". — Most a nyári munkálatok másik része áll előttünk — fejezi be szavait Hisem elvtárs. — A cséplés és gabona­begyűjtésben. A nagymihályi járás­sal állunk versenyben. Reméljük, hogy megálljuk helyünket... Baráti segítség A Poprád és Svit között vezető úton minden arrajá.ónek szemébe öt­lik a gép- és traktorállomás, ahol rendezetten sorakoznak a nem régen ideérkezett új kombájnok. Milyen ellentét! — gondolja magá­ban az, aki a napokban a királyhel­rneci, vagy a szobránci járásban járt, s látta az ottani aratási lázt. Itt pe­dig, mintha a kombájnok és aratógé­pek i'rök álmukat aludnák. A vidék is olyan csöndes, méla, a természet mintha várna valamire. Nem hagyott nyugton bennünket ez a csönd. Bementünk a GTÄ irodá­jába, hogy megtudjuk az okot. Hi­szen jól emkkeztünk a tavalyi évre. ők nyerték el a Földművelésügyi Mi­nisztérium vörös vándorzászlaját. Az irodában Matúš Ovšonka igaz­gatón kívül ott volt Rumanovský fő­mérnök, Martinko cséplőgép-javító s még néhányan Éppen tanácskoztak. — Ez a csönd — kezdi a beszédet Martinko — onnan van, hogy nálunk a gabona csak ipost érik be, mi még várjuk az aratás megkezdését. Ez úgy augusztus 10—12-re várható., Nálunk akkor kezdenek aratni, amikor másutt már befejezték — mondja nevetve. Ovšonka igazgató, aki eddig szótla­nul hallgatta párbeszédünket, közbe­szólt. — Igen ám, de ez a csönd nem azt jelenti, hogy tétlenkedünk. Ellen­kezőleg. Jelenti a gépek, az emberek teljes felkészültségét az aratásra. Amíg a termés beérik, embereink és gépeink egy részét a déli fekvésű járások segítségére küldiük ki. Ki­rályhelmecen Hudák, Šuták és Mize­ra kombájnosaink aratnak gépeinkkel. A szepsi járásban négy lentépőnk van a traktorosokkal és Jolsván is aratnak traktorosaink hat aratógéppel. Bri­gádközpontjaink most viszik körze­tük falvaiba a cséplőgépeket. A cséplőgép kezelőit kétnapo; tanfolya­mon készítjük elő. Azután meg az EFSZ-ek elnökeivel, a brigádközpon­tok vezetőivel és a járás vezetőivel közös tanácskozáson beszéljük meg az aratás megszervezésének részleteit. Összüzemi gyűlésünk is lesz kötele­zettségvállalási akcióval a napirenden — fejezi be szavait Ovšonka elvtárs. A további beszélgetés folyamán azt Is megtudtuk, hogy a poprádi járásban a termés az idén is szép lesz. Külö­nösen a sőrárpa, aminek nagyon örül­nek a termelők. Az aratást Spišský Stiavnikon és Hranovnicén kezdik meg, ahol a rozs legkorábban érik be. Egyelőre a takarmánynövényeket ka­szálják silónak. A napokban keresik fel az agronómusok és a brigádköz­pontok vezetői a falvakat, hogy az egyéni gazdálkodókkal szerződést kössenek a gépi aratásra. — A kombájnnal való aratás egyre nagjobb tért hódít az egyénileg dol­gozo parasztoknál — folytatja a be­zsélgetést Ovšonka igazgató. — Ed­dig 230 megállapodásunk van velük, de ez a szám az aratási időszak alatt meg megnövekszik. Sokan keresnek fel minket közülük. Tegnap például M'ynicéről jött el Jakab Kuruc, s arra kért, arassunk nála kombájnnal. Ez lesz az első eset, hogy másfél hek­tárnyi földjén először arat kombájn. Öt kombájnt adunk a magánszektor részére, de valószínű, hogy többre lesz szükség... A csönd és a nyugalom a Poprádi Gép- és Traktorállornáson tehát csak színleges, mert szorgos munkát ta­kar, az aratás gondos előkészítését. Meggyőződésünk, hogy ugyanolyan jól végzik majd el az aratási munkálato­kat, mint a múlt esztendőben. (B .B.— V. M.) Az antimon lelőhelyén IC Jó eredmények az állattenyésztésben Az Állami Gazdaságok Komáromi Igaznatóságához tartozó nagyiéri gaz­daságban szép eredményeket érnek el egyes fejőgulyások. A tejhozam azóta emelkedik, amióta a fejőstehenek a szigetre járnak ki legelni. A jó legelő, amit a modern tech­nika segítségével, repülőgépről mű­trágyával szórtak meg, lehetővé teszi, hogy a teheneknek nyáron i| meg le­A termésbetakarítás hírei MINDEN JEL ARRA MUTAT, hogy a szepsi járásban Csécs is elnyeri a „Szocialista falu" megtisztelő elneve­zést. Egyre jobb a csécsi szövetkezet, jól haladnak a munkával most is. Alig kezdték meg néhány napja az aratást, máris szép eredményeik vannak. A négy mezei csoport versenyben áll egymással. A csoportvezetők, Sza­niszló, Szekeres és Juhász gondosan ügyelnek arra, hogy a keresztek ren­dezetten sorakozzanak, s ezáltal a tar­lóhántás könnyen menjen. El is vé­gezték 200 hektáron a tarlóhántást. Szaniszló traktoros 50 hektáron vé­gezte el eddig az aratást Škoda 30-as traktorával. Munkájával nagyon meg vannak elégedve a szövetkezet tagjai. Jó munkát végeznek a szövetkezetben a fiatalok és a nők is. A CSISZ-cso­port tagjai nyolc hektárról jó minő­ségű napraforgót, burgonyaszárat, kukoricakeveréket és egyéb takar­mányt silóztak el. A csécsi asszonyok és lányok eddig négy hektáron ásták ki a korai burgonyát, hektáronként 80 mázsát. Mind a fiatalok, mind a nők lelkesen dolgoznak az aratási és csép­lési munkálatokban is. OJ SZÖ y56. aufjusžtus 2. KOMBÁJNNAL ARATNAK Kelet­Szlovákia északi járásaiban is. A kom­bájnnal való aratás előnyeiről beszél­nek mindenütt a szövetkezetekben, azok teljesítményeiről, gazdaságossá­gáról győződnek meg egyre többen a falvak dolgozói. A bártfai szövetkezetben tíz és fél hektáron két nap alatt aratta és csé­pelte ki a kombájn a termést. Jozef Mojdyssel, a szövetkezet elnökével be­szélgettünk a nyári munkálatokról. — Az a tény, hogy a • kombájnnal való aratás két nap alatt ilyen ered­ménnyel járt — mondja —, nem csak időnyereséget jelent, hanem mindenek­előtt munkaegységmegtakarítást is. A kombájnoson, Michal Jajkón kívül ugyanis az egész dűlőn mindössze ket­ten dolgoztak kévekötő aratógéppel. Az idén a kombájn a terményt közvet­lenül a pótkocsiid szórja, amit aztán mindjárt a raktárba szállítanak szá­rítás végett. A szalma szállításánál hárman dolgoztak. — Ha összehasonlítjuk a kombájn és az aratógépek munkáját, nagy a kü­lönbség a kettő között, bár az arató­gépek is gyorsan és jől dolgoznak. Ennek ellenére az aratógépek aratá­sával szemben a tíz hektáron 75 mun­kaegységet takarítottunk meg. (m) I gyen a jó takarmánya. Másik fontos tényező a tisztaság. A tehenek naponta kétszer ússzák át a Kis-Dunát. Szinte öröm nézni este a hazatérő jószágot^ Ilyen körülmények között Balla István fejőgulyás júniusi fejésátlaga 10,72 a tervezett 8,2 liter helyett. A külön­bözet természetesen pénztárcájában mutatkozik meg. Júniusban is 2000 koronát keresett. A már eddig elért eredményeket az állattenyésztésban továbbra is tartani akarjuk és így nem lesz probléma a beadási terv túlteljesítése sem. Czimer Lajos, a Komáromi Állami Gazdaság dolgozója. evesen tudják, hogy a nyomdai betűk nem tiszta ólomból, ha­nem antimontartalmú ólomötvözetből készülnek. Az ólom puha fém. Ma­gában véve nem felelne meg a nyom­da követelményeinek. Antimönnal azért keverik, mert az antimonnak megvan az a tulajdonsága, hogy más fémekkel keverve, azoknak nagyobb szilárdságot kölcsönöz. Az antimon, ez a különös anyag, a természetben mint ezüstfehér kris­tályos elem fordul elő. A nyomdákon kívül több iparág használja. Vegyü­leteiből gyógyszert is készítenek. Nem érdektelen megemlíteni talán azt sem, hogy meleg sósav, kénsav és salét­romsav oldja. 440° C-nál pedig olvad. Egyik lelőhelye a Gömöri Érchegy­ségben van. A környékbeliek által ma is „csucsomi" antimonbányának nevezett üzem valamikor nagy tem­póban dolgozott. Ma kimerülőben van. A fejtéseken dolgozók létszáma je­lenleg megközelítőleg sem annyi, mint volt egy jó pár évvel azelőtt. A ter­melés azonban most is folyik. A ve­zetők és dolgozók dicséretére mond­va: nagyobb körültekintéssel és gaz­daságosabban, mint régen. Ezt nemcsak azért, említjük, hogy az év elejétől már 50 000.— korona megtakarítást tettek. • Az üzembe vezető utat magas hegy­láncolatok övezik. Rozsnvórói indulok és kerékpáron próbálom megtenni az 5—6 km-es távot. Karikázva közeledem az üzem felé. Ha sokat is jártam erre, újra és újra elgyönyörködöm e festői táj szépsé­geiben. Mennyi látvány, mennyi rez­dülése van itt is a világnak... És az is valami, hogy kerékpáromat a fához támasztva, ihattam egyet a mindentől jobb hegyiforrásból és íz­lelhettem az erdő gyümölcseit... — Kiť keres az elvtárs? — mondta az őr, ahogy az üzem területén jár­tattam tekintetemet. — ? — A vezetőség az igazgatóságon és Rozsnyóbányán van. Itt most csak a műhelyekben és a bányában dolgoz­nak. — Az antimonbányát' keresem. — Akkor jő helyen jár — így az őr, én meg tovább nézegettem jobb­ra-balra. Walamikor sokat hallottam a ve­" zetőkről is, meg a bányáról is. Ügy hírlett, hogy ott keresték az ércet, ahol nincs. Ahol van, azokat a helyeket „elmellőzték", vagy fi­gyelmen kívül hagyták. A bányáról meg úgy beszéltek, hogy van ott érc elég, csak meg kell találni és fel­színre hozni. Vajon mi itt az igazság? Ez a kérdés foglalkoztatott. Hogy megtudjam a valót, ezért látogattam el az üzembe. Igen ám. De akármennyire is ma­gam akartam meggyőződni a dokiok igazi állásáról, úgy, ahogy elképrel­tem, nem ment. Egyedül nem jár­hattam. Meg aztán a lelőhelyek tekin­tetében laikus vagyok. Szemmel, vagy valami különös érzékkel megállapíta­ni, hogy van-e itt érc, vagy sem, nem lehet. Ezért fordultam egy őszinte emberhez, aki ismeri a prob­lémákat. Halljuk az ő véleményét. — Krúzs József — mutatkozik be egy középtermetű, javakorabeli férfi. Megjelenéséből is látázik: megfontolt, szavahihető ember. Elmondom, mi járatban vagyok. Krúzs mosolyogva bólint és készsé­gesen adja meg a felvilágosítást. Mi­előtt szavait idézném, el kell róla mondanom, hogy 39 éves és 20 éve dolgozik a bányában. A bányászatnak úgyszólván minden fortélyát ismeri. Hosszú ideig vájárként dolgozott. Most technikus. Több évig politikai munkás is volt. Helyét mindenütt jól megállta, s állja ma is. — A helyzet az — mondotta —, hogy a munkahelyek kiaknázásánál valóban történtek hibák. Ezek azon­ban a múlt hibái. Régen, még az üzem fénykorában is tervszerűtlenül ment a termelés. A fejtési rendszer­ben rablógazdálkodás uralkodott. Á dolgozókat nem tették érdekeltekké, hogy minél több tiszta ércet termel­jenek. Meg aztán azokat a helyeket, ahol gyengébb minőségű volt az érc és ennek kitermelése nem biztosított busás hasznot, kihasználatlanul hagy­ták. — És most? — A felszabadulás óta sok válto­zás történt. A termelés tervszerűvé vált. A fejtésben ma olyan rendszer uralkodik, hogy felszínre kerül a gyengébb minőségű érc is. Nemzet­gazdasági szempontból ez is érték. Közben állandó kutatás folyt újabb lelőhelyek után. Különösen az utóbbi két-három évben voltak nagy kuta­tások. Az eredmény nem maradt el, de tény: az üzem régi, érctartalma kevés. — Szóval: ma már nem a terme­lésben, hanem a lelőhelyekben van a hiba. — Igen. T ovább érdeklődtem még. A ka-« pott vélemények így foglalha­tók össze: a csucsomi antimonbányá­ban az a helyzet, hogy a múltban visszaéltek a természetadta lehető­ségekkel. Nem a szó eredeti értel­mében vett bányászás, hanem föld alatti turkálás, anyagpocsékolás, rab­lás történt. Az elkövetett hibákat ne­héz jóvá tenni. A fő súlyt ma arra helyezik, hogy a még meglevő anti­mont a lehető leggazdaságosabban termeljék ki. Hogy van-e itt érc, vagy hogy egy pár éven belül teljesen kimerül-e a bánya, azt hiszem, ezt valójában csak a jövő dönti el. Most még valamit a dolgozók igye-í kezetérői, amelyet a teljesítményben siker koronáz. Havi tervüket mindig magasan a 100 százalékon felül teljesítik. Ebben a hónapban például 115—120 száza­lékra számítanak. Munkájuk eredmé­nyes akkor is, ha az egész félévi mérleget nézzük. Félévi tervüknek 100,9 százalékra tettek eleget. De csak véletlen, hogy ennyi. Többre számítottak. Júliusban azonban vízbetörés történt. Több munkahelyet teljesen elöntött a víz. Egy hétig csak ezzel bajlódtak. Eb­ben a hónapban csak 44 százalékra teljesítették a havi tervet. A vízbe­törés következtében történt lemara­dást a félévi tervteljesítésnél érezték meg legjobban. Ha nincs ez az elemi csapás, teljesítményük — az egész fél évet összesítve — jóval 100 szá­zalékon felül van. De lemaradás így sem történt. Az előirányzatokat telje­sítették. J ó munkájukért dicséret illet! Hajdú József, Bacsó Béla, Hlivák Ferenc, Zajacskó Bertalan vá­járokat és a csapatukban dolgozókat, akik tervfeladataiknak mindig, min­denben eleget tesznek. Az ő munká­juknak köszönhető, hogy sok tonna értékes nyersanyag kerül naponta felszínre. Az általuk termelt antimonból ta­lán azokban a betűkben is van, ame­lyekkel e sorokat nyomták., é (b) Jól dolgoztak a traktorosok iiiiiimtit A nyárasdi szövetkezet esek nyomban megkezdték az aratást, amikor megérett a termés. Nem vártak egy percig sem, mert tudták, hogy aratáskor minden perc drága. Így az aratást az elmúlt évekhez viszonyítva rekordidő alatt fejezték be. Most már javában fo­lyik a cséplés és a kombájnnal ara­tott gabona tisztítása. Éjjel-nappal zúgnak a cséplőgépek a nyárasdi határban. Telnek a zsákok az érett piros búzaszemekkel. A szövetkezeti tagok nyomban megkezdték a be­ddási kötelezettség teljesítését is. Július 30-án örömmel jelentették, hogy beadási kötelezettségüket tel­jesítették. A szövetkezet agronómusa így beszél az idei aratásról. — A tagok szorgalma az idén ha­tártalan. Nem kell most senkit munkára serkenteni. — Miért most egyszerre ez a naoy szorgalom ? Azért, mert a szövetkezeti tagok ma már látják, tudják, hogy csak szorgalmas munkával lehet nagy eredményeket elérni. Csak a jól végzett munka gyümölcsözik úgy, hogy kielégítse a tagok egyre nö­vekvő igényeit. Az agronómus aztán a gépek munkájáról beszél, s így folytatja: — Mondhatjuk, jól dolgoztak a gépek. Különös dicséretet érdemel­nek Csicsai Árpád és Miklós Imre. Az ő szorgalmuk minden várakozást felülmúlt. Kezdetben a két fiú gé­péhez nem volt nagy reménysé­günk. Ügy zörgött, zakatolt, hogy féltünk a közelébe menni. Ogy lát­szik azonban, hogy a látszat ebben az esetben is csalt. Csicsaiék gépe — eltekintve a zakatolástól — úgy dolgozott az egész aratás alatt, hogy valamennyien megcsodáltuk. Üzemzavar náluk nem fordült elő. i Igaz, a munka befejezése után min- = dig „megvizsgálták" a gépet. Meg- \ olajozták, meghúzták az esetleg = meglazult csavarokat. Az aratás befejezésekor a sző- | vetkezetesek értékelték a traktoro- 1 sok munkáját. A legjobbnak C si- i csait és Miklóst minősítették. Az 1 elismerés nem volt alaptalan, mivel | az említett traktorosok feladatukat I magasan túlszárnyalták. Gépükre = 35 hektár gabona learatása volt 1 tervezve. Az értékelésnél azonban I kiderült, hogy a 35 hektár helyett = 65 hektárt arattak le. 1 — A/Jost javában folyik a gabo- I na cséplése és tisztítása. | Vass Imre gépész éjjel-nappal dol- š gozik. Az ö feladata a gabonatisz- § títás elvégzése. Minden percet ala- | posan kihasznál, hogy a termés | minél előbb raktárba kerüljön. 1 Sz. I. 1 iiUJUUiMuaiiuiiiiitia:iaiiaitiniiuuiiuiiiauaiiiu(iiaiWiuniiiau«iiüaiiBuauiii*ai»BuaiÍBiiaiiaitiiiaiiauaijaiiiiiiii tiiiuiiiiiiiiiniiutiiiiiiiuuiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiuiiiiuiuiuiiT

Next

/
Thumbnails
Contents