Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-02 / 214. szám, csütörtök

Komarócon Gálszécs és Szobránc között, Zemplén dúsan termő földjei között visz az út. Két oldalon súlyos kalászok hajladoznak a kaszák alatt, keresztek mindenütt, véget nem érő sorokban. Közöttük zöld szigetek — cukorrépa, jkukorica, burgonya és a takarmánynövények táblái. Komarócon vagyunk, Baličík szövetkezeti elnökkel beszélgetünk. — Az aratással tulajdonképpen már végeztünk, csak egy néhány hektár 'árpa és zab van még hátra, ami nem ért be. De három nap múlva ezzel äs végzünk. — Akkor bizonyára már csépelnek js — veteim közbe. — Igen, Kicsépeltünk 220 mázsa rozsot, 270 mázsd árpát. Mindezt két nap alatt. Igaz, hogy kora reggeltől iéjfélig dolgoztunk. Ma tovább akartuk folytatni a cséplést, d j esni kezIdett. Remélhetőleg délután eláll. Kéiszen vagyunk a tarlóhántással is. Tíz hektárt már bevetettünk takarmánykeverékkel, hogy télen elegendő sílótakarmányunk legyen. — Előreláthatólag mikor lesznek készen az aratással, csépléssel? — Ogy 3—4 nap múlva minden tető klatt lesz. Az aratási ünnepély már nmcsen messze., t Közösen arattak az egyénileg gazdálkodók Szobránctől csak egynéhány kilométernyire van Ostrov község, ahol az egyénileg gazdálkodók az aratást égy héttel előbb fejezik be, mint ahogy azt tervezték. Nagy érdeme van ebben a gép- és traktorállomás (dolgozóinak s a falusiak szervezési rátermettségének. Közösen aratnak hat csoportban, összesen 60 arató. Juraj Janák középparasz" házában vagyunk. Megkérdem tőle, hogy van megelégedve az idei aratással? — Jóelőre elhatáro^.uk a faluban, hogy az idén gyors ütemben végezzük el a behordást, s ezért gondosan felkészültünk, az aratásra. Kidolgoztuk a nyári munkálatok tervét, S azt be is tartottuk. Közösen •arattunk. Négy és fél hektáros gabonaföldemen hat nap alatt mindennel elkészültünk. Nálam egy 9-tagú csoport dolgozott. A termés 'jó, az árpa hektárhozama átlagosan 22, a zabé 17 mázsa. Beadási kötelezettségemet azonnal teljesítem, a cséplőgéptől egyenesen a felvásárló raktárba szállítom a gabonát. — Mikor fognak hozzá a csépléshez?. — Máris hozzáfogtunk, közösen csépelünk és közösen hordjuk be a termést. A behordással három nap alatt végzünk. Mindez nagyon gyorsan megy, s ezt a közösen végzett munkának köszönhetjük.,. Két járás versenye A Szobránci Járás Nemzeti Bizottságon Ján Hisem agronómust is felkerestük. Megkértük, tájékoztasson a 'járás aratási és cséplési munkálatairól. — Nemsokára be'ejezzük — mondja Hisem elvtárs. A gépek elenyészően kevés kivétellel jől dolgoztak kora reggeltől késő estig. A gép- és traktorállomás munkája a tavalyi évvel szemben összehasonlíthatatlanul jobb volt. A közösben a munka sokkal könnyebb lefolyású volt, mint a magánszektort.. . A szövetkezetekben sokkal kisebb gonddal

1 jár az aratás és cséplés, mint az egyénieknél. A gépek alapos kihasználása biztosítja a munkálatok jó minőségét, a gyors betakarítást. Ez magyarázza meg a szövetkezeti földek egy harmadával magasabb átlagos hektárhozamát is. Nagy segítséget nyújtott az agitáció. A járási földművesújság s a művelődés háza közösen minden második nap gyorshíradó ;útján tájékoztatott a behordás, cséplés és a gabonabegyűjtés helyzetéről. Az egyénileg gazdálkodók közül sokan még mindig nincsenek tisztában a tarlóhántás jelentőségével. Nem úgy, mint a szövetkezetek dolgozói, akik a gyakorlatban is érvényesítik a jelszót: „Kasza után eke". — Most a nyári munkálatok másik része áll előttünk — fejezi be szavait Hisem elvtárs. — A cséplés és gabonabegyűjtésben. A nagymihályi járással állunk versenyben. Reméljük, hogy megálljuk helyünket... Baráti segítség A Poprád és Svit között vezető úton minden arrajá.ónek szemébe ötlik a gép- és traktorállomás, ahol rendezetten sorakoznak a nem régen ideérkezett új kombájnok. Milyen ellentét! — gondolja magában az, aki a napokban a királyhelrneci, vagy a szobránci járásban járt, s látta az ottani aratási lázt. Itt pedig, mintha a kombájnok és aratógépek i'rök álmukat aludnák. A vidék is olyan csöndes, méla, a természet mintha várna valamire. Nem hagyott nyugton bennünket ez a csönd. Bementünk a GTÄ irodájába, hogy megtudjuk az okot. Hiszen jól emkkeztünk a tavalyi évre. ők nyerték el a Földművelésügyi Minisztérium vörös vándorzászlaját. Az irodában Matúš Ovšonka igazgatón kívül ott volt Rumanovský főmérnök, Martinko cséplőgép-javító s még néhányan Éppen tanácskoztak. — Ez a csönd — kezdi a beszédet Martinko — onnan van, hogy nálunk a gabona csak ipost érik be, mi még várjuk az aratás megkezdését. Ez úgy augusztus 10—12-re várható., Nálunk akkor kezdenek aratni, amikor másutt már befejezték — mondja nevetve. Ovšonka igazgató, aki eddig szótlanul hallgatta párbeszédünket, közbeszólt. — Igen ám, de ez a csönd nem azt jelenti, hogy tétlenkedünk. Ellenkezőleg. Jelenti a gépek, az emberek teljes felkészültségét az aratásra. Amíg a termés beérik, embereink és gépeink egy részét a déli fekvésű járások segítségére küldiük ki. Királyhelmecen Hudák, Šuták és Mizera kombájnosaink aratnak gépeinkkel. A szepsi járásban négy lentépőnk van a traktorosokkal és Jolsván is aratnak traktorosaink hat aratógéppel. Brigádközpontjaink most viszik körzetük falvaiba a cséplőgépeket. A cséplőgép kezelőit kétnapo; tanfolyamon készítjük elő. Azután meg az EFSZ-ek elnökeivel, a brigádközpontok vezetőivel és a járás vezetőivel közös tanácskozáson beszéljük meg az aratás megszervezésének részleteit. Összüzemi gyűlésünk is lesz kötelezettségvállalási akcióval a napirenden — fejezi be szavait Ovšonka elvtárs. A további beszélgetés folyamán azt Is megtudtuk, hogy a poprádi járásban a termés az idén is szép lesz. Különösen a sőrárpa, aminek nagyon örülnek a termelők. Az aratást Spišský Stiavnikon és Hranovnicén kezdik meg, ahol a rozs legkorábban érik be. Egyelőre a takarmánynövényeket kaszálják silónak. A napokban keresik fel az agronómusok és a brigádközpontok vezetői a falvakat, hogy az egyéni gazdálkodókkal szerződést kössenek a gépi aratásra. — A kombájnnal való aratás egyre nagjobb tért hódít az egyénileg dolgozo parasztoknál — folytatja a bezsélgetést Ovšonka igazgató. — Eddig 230 megállapodásunk van velük, de ez a szám az aratási időszak alatt meg megnövekszik. Sokan keresnek fel minket közülük. Tegnap például M'ynicéről jött el Jakab Kuruc, s arra kért, arassunk nála kombájnnal. Ez lesz az első eset, hogy másfél hektárnyi földjén először arat kombájn. Öt kombájnt adunk a magánszektor részére, de valószínű, hogy többre lesz szükség... A csönd és a nyugalom a Poprádi Gép- és Traktorállornáson tehát csak színleges, mert szorgos munkát takar, az aratás gondos előkészítését. Meggyőződésünk, hogy ugyanolyan jól végzik majd el az aratási munkálatokat, mint a múlt esztendőben. (B .B.—

V. M.) Az antimon lelőhelyén IC Jó eredmények az állattenyésztésben Az Állami Gazdaságok Komáromi Igaznatóságához tartozó nagyiéri gazdaságban szép eredményeket érnek el egyes fejőgulyások. A tejhozam azóta emelkedik, amióta a fejőstehenek a szigetre járnak ki legelni. A jó legelő, amit a modern technika segítségével, repülőgépről műtrágyával szórtak meg, lehetővé teszi, hogy a teheneknek nyáron i| meg leA termésbetakarítás hírei MINDEN JEL ARRA MUTAT, hogy a szepsi járásban Csécs is elnyeri a „Szocialista falu" megtisztelő elnevezést. Egyre jobb a csécsi szövetkezet, jól haladnak a munkával most is. Alig kezdték meg néhány napja az aratást, máris szép eredményeik vannak. A négy mezei csoport versenyben áll egymással. A csoportvezetők, Szaniszló, Szekeres és Juhász gondosan ügyelnek arra, hogy a keresztek rendezetten sorakozzanak, s ezáltal a tarlóhántás könnyen menjen. El is végezték 200 hektáron a tarlóhántást. Szaniszló traktoros 50 hektáron végezte el eddig az aratást Škoda 30-as traktorával. Munkájával nagyon meg vannak elégedve a szövetkezet tagjai. Jó munkát végeznek a szövetkezetben a fiatalok és a nők is. A CSISZ-csoport tagjai nyolc hektárról jó minőségű napraforgót, burgonyaszárat, kukoricakeveréket és egyéb takarmányt silóztak el. A csécsi asszonyok és lányok eddig négy hektáron ásták ki a korai burgonyát, hektáronként 80 mázsát. Mind a fiatalok, mind a nők lelkesen dolgoznak az aratási és cséplési munkálatokban is. OJ SZÖ y56. aufjusžtus 2. KOMBÁJNNAL ARATNAK KeletSzlovákia északi járásaiban is. A kombájnnal való aratás előnyeiről beszélnek mindenütt a szövetkezetekben, azok teljesítményeiről, gazdaságosságáról győződnek meg egyre többen a falvak dolgozói. A bártfai szövetkezetben tíz és fél hektáron két nap alatt aratta és csépelte ki a kombájn a termést. Jozef Mojdyssel, a szövetkezet elnökével beszélgettünk a nyári munkálatokról. — Az a tény, hogy a • kombájnnal való aratás két nap alatt ilyen eredménnyel járt — mondja —, nem csak időnyereséget jelent, hanem mindenekelőtt munkaegységmegtakarítást is. A kombájnoson, Michal Jajkón kívül ugyanis az egész dűlőn mindössze ketten dolgoztak kévekötő aratógéppel. Az idén a kombájn a terményt közvetlenül a pótkocsiid szórja, amit aztán mindjárt a raktárba szállítanak szárítás végett. A szalma szállításánál hárman dolgoztak. — Ha összehasonlítjuk a kombájn és az aratógépek munkáját, nagy a különbség a kettő között, bár az aratógépek is gyorsan és jől dolgoznak. Ennek ellenére az aratógépek aratásával szemben a tíz hektáron 75 munkaegységet takarítottunk meg. (m) I gyen a jó takarmánya. Másik fontos tényező a tisztaság. A tehenek naponta kétszer ússzák át a Kis-Dunát. Szinte öröm nézni este a hazatérő jószágot^ Ilyen körülmények között Balla István fejőgulyás júniusi fejésátlaga 10,72 a tervezett 8,2 liter helyett. A különbözet természetesen pénztárcájában mutatkozik meg. Júniusban is 2000 koronát keresett. A már eddig elért eredményeket az állattenyésztésban továbbra is tartani akarjuk és így nem lesz probléma a beadási terv túlteljesítése sem. Czimer Lajos, a Komáromi Állami Gazdaság dolgozója. evesen tudják, hogy a nyomdai betűk nem tiszta ólomból, hanem antimontartalmú ólomötvözetből készülnek. Az ólom puha fém. Magában véve nem felelne meg a nyomda követelményeinek. Antimönnal azért keverik, mert az antimonnak megvan az a tulajdonsága, hogy más fémekkel keverve, azoknak nagyobb szilárdságot kölcsönöz. Az antimon, ez a különös anyag, a természetben mint ezüstfehér kristályos elem fordul elő. A nyomdákon kívül több iparág használja. Vegyületeiből gyógyszert is készítenek. Nem érdektelen megemlíteni talán azt sem, hogy meleg sósav, kénsav és salétromsav oldja. 440° C-nál pedig olvad. Egyik lelőhelye a Gömöri Érchegységben van. A környékbeliek által ma is „csucsomi" antimonbányának nevezett üzem valamikor nagy tempóban dolgozott. Ma kimerülőben van. A fejtéseken dolgozók létszáma jelenleg megközelítőleg sem annyi, mint volt egy jó pár évvel azelőtt. A termelés azonban most is folyik. A vezetők és dolgozók dicséretére mondva: nagyobb körültekintéssel és gazdaságosabban, mint régen. Ezt nemcsak azért, említjük, hogy az év elejétől már 50 000.— korona megtakarítást tettek. • Az üzembe vezető utat magas hegyláncolatok övezik. Rozsnvórói indulok és kerékpáron próbálom megtenni az 5—6 km-es távot. Karikázva közeledem az üzem felé. Ha sokat is jártam erre, újra és újra elgyönyörködöm e festői táj szépségeiben. Mennyi látvány, mennyi rezdülése van itt is a világnak... És az is valami, hogy kerékpáromat a fához támasztva, ihattam egyet a mindentől jobb hegyiforrásból és ízlelhettem az erdő gyümölcseit... — Kiť keres az elvtárs? — mondta az őr, ahogy az üzem területén jártattam tekintetemet. — ? — A vezetőség az igazgatóságon és Rozsnyóbányán van. Itt most csak a műhelyekben és a bányában dolgoznak. — Az antimonbányát' keresem. — Akkor jő helyen jár — így az őr, én meg tovább nézegettem jobbra-balra. Walamikor sokat hallottam a ve" zetőkről is, meg a bányáról is. Ügy hírlett, hogy ott keresték az ércet, ahol nincs. Ahol van, azokat a helyeket „elmellőzték", vagy figyelmen kívül hagyták. A bányáról meg úgy beszéltek, hogy van ott érc elég, csak meg kell találni és felszínre hozni. Vajon mi itt az igazság? Ez a kérdés foglalkoztatott. Hogy megtudjam a valót, ezért látogattam el az üzembe. Igen ám. De akármennyire is magam akartam meggyőződni a dokiok igazi állásáról, úgy, ahogy elképreltem, nem ment. Egyedül nem járhattam. Meg aztán a lelőhelyek tekintetében laikus vagyok. Szemmel, vagy valami különös érzékkel megállapítani, hogy van-e itt érc, vagy sem, nem lehet. Ezért fordultam egy őszinte emberhez, aki ismeri a problémákat. Halljuk az ő véleményét. — Krúzs József — mutatkozik be egy középtermetű, javakorabeli férfi. Megjelenéséből is látázik: megfontolt, szavahihető ember. Elmondom, mi járatban vagyok. Krúzs mosolyogva bólint és készségesen adja meg a felvilágosítást. Mielőtt szavait idézném, el kell róla mondanom, hogy 39 éves és 20 éve dolgozik a bányában. A bányászatnak úgyszólván minden fortélyát ismeri. Hosszú ideig vájárként dolgozott. Most technikus. Több évig politikai munkás is volt. Helyét mindenütt jól megállta, s állja ma is. — A helyzet az — mondotta —, hogy a munkahelyek kiaknázásánál valóban történtek hibák. Ezek azonban a múlt hibái. Régen, még az üzem fénykorában is tervszerűtlenül ment a termelés. A fejtési rendszerben rablógazdálkodás uralkodott. Á dolgozókat nem tették érdekeltekké, hogy minél több tiszta ércet termeljenek. Meg aztán azokat a helyeket, ahol gyengébb minőségű volt az érc és ennek kitermelése nem biztosított busás hasznot, kihasználatlanul hagyták. — És most? — A felszabadulás óta sok változás történt. A termelés tervszerűvé vált. A fejtésben ma olyan rendszer uralkodik, hogy felszínre kerül a gyengébb minőségű érc is. Nemzetgazdasági szempontból ez is érték. Közben állandó kutatás folyt újabb lelőhelyek után. Különösen az utóbbi két-három évben voltak nagy kutatások. Az eredmény nem maradt el, de tény: az üzem régi, érctartalma kevés. — Szóval: ma már nem a termelésben, hanem a lelőhelyekben van a hiba. — Igen. T

ovább érdeklődtem még. A ka-« pott vélemények így foglalhatók össze: a csucsomi antimonbányában az a helyzet, hogy a múltban visszaéltek a természetadta lehetőségekkel. Nem a szó eredeti értelmében vett bányászás, hanem föld alatti turkálás, anyagpocsékolás, rablás történt. Az elkövetett hibákat nehéz jóvá tenni. A fő súlyt ma arra helyezik, hogy a még meglevő antimont a lehető leggazdaságosabban termeljék ki. Hogy van-e itt érc, vagy hogy egy pár éven belül teljesen kimerül-e a bánya, azt hiszem, ezt valójában csak a jövő dönti el. Most még valamit a dolgozók igye-í kezetérői, amelyet a teljesítményben siker koronáz. Havi tervüket mindig magasan a 100 százalékon felül teljesítik. Ebben a hónapban például 115—120 százalékra számítanak. Munkájuk eredményes akkor is, ha az egész félévi mérleget nézzük. Félévi tervüknek 100,9 százalékra tettek eleget. De csak véletlen, hogy ennyi. Többre számítottak. Júliusban azonban vízbetörés történt. Több munkahelyet teljesen elöntött a víz. Egy hétig csak ezzel bajlódtak. Ebben a hónapban csak 44 százalékra teljesítették a havi tervet. A vízbetörés következtében történt lemaradást a félévi tervteljesítésnél érezték meg legjobban. Ha nincs ez az elemi csapás, teljesítményük — az egész fél évet összesítve — jóval 100 százalékon felül van. De lemaradás így sem történt. Az előirányzatokat teljesítették. J

ó munkájukért dicséret illet! Hajdú József, Bacsó Béla, Hlivák Ferenc, Zajacskó Bertalan vájárokat és a csapatukban dolgozókat, akik tervfeladataiknak mindig, mindenben eleget tesznek. Az ő munkájuknak köszönhető, hogy sok tonna értékes nyersanyag kerül naponta felszínre. Az általuk termelt antimonból talán azokban a betűkben is van, amelyekkel e sorokat nyomták.,

é (b) Jól dolgoztak a traktorosok iiiiiimtit A nyárasdi szövetkezet esek nyomban megkezdték az aratást, amikor megérett a termés. Nem vártak egy percig sem, mert tudták, hogy aratáskor minden perc drága. Így az aratást az elmúlt évekhez viszonyítva rekordidő alatt fejezték be. Most már javában folyik a cséplés és a kombájnnal aratott gabona tisztítása. Éjjel-nappal zúgnak a cséplőgépek a nyárasdi határban. Telnek a zsákok az érett piros búzaszemekkel. A szövetkezeti tagok nyomban megkezdték a beddási kötelezettség teljesítését is. Július 30-án örömmel jelentették, hogy beadási kötelezettségüket teljesítették. A szövetkezet agronómusa így beszél az idei aratásról. — A tagok szorgalma az idén határtalan. Nem kell most senkit munkára serkenteni. — Miért most egyszerre ez a naoy szorgalom ? Azért, mert a szövetkezeti tagok ma már látják, tudják, hogy csak szorgalmas munkával lehet nagy eredményeket elérni. Csak a jól végzett munka gyümölcsözik úgy, hogy kielégítse a tagok egyre növekvő igényeit. Az agronómus aztán a gépek munkájáról beszél, s így folytatja: — Mondhatjuk, jól dolgoztak a gépek. Különös dicséretet érdemelnek Csicsai Árpád és Miklós Imre. Az ő szorgalmuk minden várakozást felülmúlt. Kezdetben a két fiú gépéhez nem volt nagy reménységünk. Ügy zörgött, zakatolt, hogy féltünk a közelébe menni. Ogy látszik azonban, hogy a látszat ebben az esetben is csalt. Csicsaiék gépe — eltekintve a zakatolástól — úgy dolgozott az egész aratás alatt, hogy valamennyien megcsodáltuk. Üzemzavar náluk nem fordült elő. i Igaz, a munka befejezése után min- = dig „megvizsgálták" a gépet. Meg- \ olajozták, meghúzták az esetleg = meglazult csavarokat. Az aratás befejezésekor a sző- | vetkezetesek értékelték a traktoro- 1 sok munkáját. A legjobbnak C si- i csait és Miklóst minősítették. Az 1 elismerés nem volt alaptalan, mivel | az említett traktorosok feladatukat I magasan túlszárnyalták. Gépükre = 35 hektár gabona learatása volt 1 tervezve. Az értékelésnél azonban I kiderült, hogy a 35 hektár helyett = 65 hektárt arattak le. 1 — A/Jost javában folyik a gabo- I na cséplése és tisztítása. | Vass Imre gépész éjjel-nappal dol- š gozik. Az ö feladata a gabonatisz- § títás elvégzése. Minden percet ala- | posan kihasznál, hogy a termés | minél előbb raktárba kerüljön. 1 Sz. I. 1 iiUJUUiMuaiiuiiiiitia:iaiiaitiniiuuiiuiiiauaiiiu(iiaiWiuniiiau«iiüaiiBuauiii*ai»BuaiÍBiiaiiaitiiiaiiauaijaiiiiiiii tiiiuiiiiiiiiiniiutiiiiiiiuuiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiuiiiiuiuiuiiT