Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-18 / 230. szám, szombat

Jó minőségű bőséges takarmányalap az állattenyésztés növelésének elkerülhetetlen alapja A f SKP KB irányelvei, amelyek a második ötéves teíV feladataira vonatkoznak az 1956—1960-ig terjedő évekre a mezőgazdasági termelésnek 30 százalékkal való növelését irányozza elő, az állattenyésztési termelés gyorsabb fejlesztése mellett. Az állattenyésztési termelés növelésének biztosítása érdekében több takarmányt kell termelnünk és jobban ki keli használni a takarmányalapot, tovább ktll növelnünk a takarmányok vetési területét azoknál a takarmányfajtáknál, amelyek nagymennyiségű tápanyagot tartalmaznak. Mivel a mezőgazdaság szakaszán a szilárd takarmányalapct főleg a vetési folyamat struktúrájával kell szervezésileg biztosítani, minden gazdaságnak, de főleg a szocialista szektornak fő feladata, hogy a megfelelő vetési eljárást következetesen betartsa. De számos szövetkezetben nincs még meg a kellő összhang a mezőgazdasági termelés két ágazata között. Tapasztalatból tudjuk, hogy az állattenyésztési termelés csak akkor fejlődhet eredményesen, akkor produkál legtöbbet, ha . a mezőgazdasági üzem biztosítja saját termeléséből az elegendő takarmánymennyiséget. Ez az összes takarmányfajtákra érvényes, de leginkább a szálastakarmányra (széna-szalma) a zöld és nedvdús takarmányokra (fű, sarjú, kapásnövények, silótakarmúny, répaszeletek). Ide sorolhatjuk az élelmiszeriparban az egyes növények feldolgozásakor keletkezett hulladékot is (cukorrépa szeletek stb.) A mezőgazdasági üzem vásárolhat kisebb menynyiségben szemes takarmányt, fehérje tartalmú takarmányfélét a terven felül beadott tej, olajos magvak, hüvelyesek, ellenértéke fejében. Az ásványtartalmú tápanyagok vásárlásával a mezőgazdasági üzemeknek minden körülmények között számolniok kell a megszabott szükséglet szerint. Szövetkezeteinkben még gyakran előfordul, hogy nem tartják be a takarmány vetésterületének tervezett terjedelmét. Ennek következtében kevés a szálastakarmány, ami a takarmányadag alapja az állatállomány nevelésében. Azáltal, hogy a szántóterülethez viszonyítva a takarmány vetésterülete csökken, a föld termőképessége is csökken, mivel nem tartják meg a növények helyes váltakozását. A lucernát vagy a lóherét, amely 'szárításra van szánva, zölden etetik fel, megfeledkezve a téli időszakról, aztán meg nagy nehézségek árán hozzák össze a takarmányadagot. De vannak olyan esetek is, amikor a kész takarmány is veszít értékéből a helytelen betakarítás miatt. A takarmányt gyakran túlérett állapotban kaszálják, nem szárítják szárítókon, hanem a földön, s Igy is veszít értékéből. Ennek következtében csökken az állatok hasznossága és veszítenek súlyukból Van számos olyan EFSZ-ünk is, amelyben elegendő takarmányt termesztenek, de nem tudnak vele gazdálkodni. A takarmányadagot gyakran úgy állítják össze, hogy kevés a keményítőtartalma és az emészthető fehérjetartalma. Az így összeállított takarmányadag az állatállomány hasznának jelentékeny csökkenésére és ezzel a szövetkezetek jövedelmének apadására vezet. Összehasonlítás végett ismertetem, hogy milyen eredményeket értek el azok a szövetkezetek, amelyek 1954-ben nem tartották be a takarmány vetésterületét. Három szövetkezet eredményét sorolom fel. Kettő közülük betartotta a tervezett vetésterületet s az egyik nem. A drženicei EFSZ a takarmány vetésterületének tervét 99,25 százalékban, a vyštuki EFSZ 94,3 százalékban, a Dolna Krupa-i EFSZ pedig csupán 72,30 százalékban teljesítette. Ebben a szövetkezetben a tagok a takarmány kárára a gabonaféléket részesítették előnyben. Igy 83 hektárral csökkentették takarmányalapjukat. Ilyen körülmények között nem lehetett reálisan összeállítani a takarmánytervet és a takarmányadag is teljesen elégtelen volt, ami meg is mutatkozott az állatállomány haszonhozamában. Egy tehéntől 1132 liter tejet fejtek évente. A fejőstehenek alacsony tejhozama és a többi állat csekély haszna kedvezőtlen hatással volt a jövedelmre, amelyhez az állattenyésztési termelés csak 33 százalékkal járult hozzá. Ennek következtében a tervezett jutalmazásnak csak az 54,4 százalékát érték el. A felsorolt szövetkezetekben a szántóterületeken a takarmány vetésterületének átlaga 25,90 százalék, a takarmányhozam tervét pedig átlagosan 81,16 százalékra teljesítették. Az említett szövetkezetekben kukoricát is termelnek. A drženicei EFSZben a kukoricaföldek a szántóföld 11,97 százalékát, a vyštuki EFSZ-ben 5,85 százalékát, a Dolna Krupa-i EFSZ-ben pedig 8,70 százalékát teszik ki. A kukorica a legjobb takarmánynövények közé tartozik, gazdag a tápértéke szemesen és zölden is. Ezért a kukorica termesztésére nagyobb figyelmet kell fordítanunk és növelni kell vetésterületét. A mai körülményeink közepette nagyon jól fel lehet használni másodnövénynek az őszi vetések után szilázsolásra, esetleg szemestermésre is. Vyštuk és Dolná Krupa a kukoricatermő vidékhez tartoznak, Drženice pedig a répatermő vidékhez. Az említett szövetkezetekben a növények fejlődése lényegesen különböző. A takarmányhozamok tervének teljesítésében a drženicei EFSZ és a Dolná Krupa-i közt lényeges különbség van. Az utóbbi szövetkezetekben a takarmányhozam 31,60 százalékkal volt alacsonyabb, mint Drženicében, annak ellenére, hogy a két szövetkezet termelési terve csaknem egyforma. Az állattenyésztési terv teljesítésének összehasonlítása azt mutatja, hogy ebben is a Dolná Krupa-i EFSZ a legrosszabb. A tervezett állatállomány 30,48 százalékkal kevesebb. A Dolná Krupa-i EFSZ a takarmány vetésterületének és hozamának be nem tartása következtében kénytelen volt nagymennyiségű takarmányt vásárolni, ami az egész fogyasztásnak 24,64 százalékát tette ki, míg a saját termelés csak 75,36 százalék volt. A drženicei EFSZ-ben kevesebb takarmányt kellett vásárolni, mivel a saját takarmány 84,20 százalékot tett ki. Ez azt jelenti, hogy azok a szövetkezetek, amelyek betartják a takarmány vetésterületét és elérik a tervezett hozamot, nem szorulnak rá a takarmány vásárlására, aminek az állattenyésztési termelés gazdaságossá tételében közgazdasági jelentősége is van. A saját takarmányalap elégtelen volta a szövetkezeteket arra viszi, hogy aránytalanul sok szálas takarmányt vásároljanak, ami drágítja az állattenyésztési termelést és végeredményben csökkenti a munkaegység értékét. Az állattenyésztési termelés ily módon helytelenül csupán függelékévé lesz a növényi termelésnek, és igen gyakran csak azért jár ráfizetéssel, mert nem fordítanak kellő gondot a takarmáryalap biztosítására és a takarmány gazdaságos felhasználására. A saját takarmányalap biztosításának helyes értelmezéseként ismertetem a radványi EFSZ adatait, ahol a múlt évben a takarmány vetétesterületét 100 százalékra betartották és a takarmány gondozására kellő figyelmet fordítottak. Rendesen megtrágyázták és megboronálták a bevetett területeket. A takarmányféléket mindjárt virágzás után lekaszálták, a szárítást pedig kizárólag szárítókon végezték. A takarmány rendes elraktározására szintén nagy gondot fordítottak. Igyekezetüket siker koronázta és minden hektárról átlagosan 56,2 mázsa takarmányt gyűjtöttek be. Az állattenyésztési termelésben ezek az eredmények abban tükröződnek vissza, hogy egy fejőstehén átlagos évi tejhozama 2986 liter volt. Egy anyasertéstől 20,8 malacot neveltek; a sertések átlagos napi súlygyarapodása 0,68 kg volt. Ez kedvező hatással volt a munkaegység díjazásának magasságára is, ami 35 — koronát tett ki a természetbeni jut tatásokon kívül. A szövetkezetben pót jutalmazás címén 218 ezer koronát fizettek ki. Igy az állattenyésztési termelés a szövetkezet jövedelmének fő forrásává vált, 55 százalékát tette ki. A felsorolt példák meggyőzően bizonyítják, hogy a takarmány vetésterületeinek és hozamának be nem tartása kedvezőtlenül befolyásolja nemcsak a szövetkezet állattenyésztési termelését, hanem az egész évi gaz dálkodás eredményeit is. Azok a szövetkezetek, amelyek megfeledkeznek arról, hogy fő jövedelemforrásuk az állattenyésztési termelés, hibát követ nek el. A radványi szövetkezet pél dájából világosan látjuk, hogy milyen előnyökkel jár, ha kellő gondot fordí tunk a takarmányra. Jozef Pekár, a Mezőgazdasági ökonomiai Kutatóintézet dolgozója. Kl LESZ A LEGJOBB a GTA-k aratási és cséplési munkáinál A Földművelésügyi Minisztérium az afratási é« cséplési munkákra való tekintettel országos verseny keretében jutalmat tűzött ki a legjobb kombájnos, traktoros, gép- és traktorállomás címéért a következő sorrendben: 1. A legjobb kombájnos címéért folytatott versenyben megjutalmazzák azokat a legjobb kombájnosokat, akik a legmagasabb átlaghektár-teljesítményt érik el és a legjobb műszaknormát teljesítik. Feltétel azonban, hogy ne haladják túl a tervezett költségeket, a gépet az aratási és cséplési munkák befejezése után rendben átadják és az egységes földmüvesszövetkezetek összes gépi munkáit elvégzik, összesen 40 kombájnost és 40 segéderőt fognak jutalmazni, akik legjobban teljesítik a verseny feltételeit. A jutalom átlagos összege 700 korona lesz. 2. A legjobb traktoros címéért folytatott versenyben azokat jutalmazzák, akik legmagasabb hektárhozamot érnek el a kévekötöző-aratógéppel való kaszálásnál, a tarlóhántásnál, a tarlókeverékek vetésénél és a szalmagyűjtésnél a legnagyobb számú műszaki norma teljesítése mellett. Húsz traktorost jutalmaznak meg és a jutalom átlagos összege ezer korona lesz. 3. A legjobb gép- és traktorállomás címéért folyó versenyben minden kerületből azt a gép- és traktorállomást értékelik és jutalmazzák, mely kerülete keretében legjobban végezte a kombájnnal való aratást, emellett kiértékelik a kombájnnal való aratás tervének teljesítését, a kombájnra eső átlagos hektárhozamot, az EFSZ-ek GTÁ-kombájnokkal lekaszált területeinek százalékszámát, a szalmagyűjtés és kaszálás tervének teljesítését, azon egységes földművesszövetkezetek számát, melyekben bevezették az aratási és cséplési munkák konkrét gépesítését, a járási ÉFSZ-ek begyűjtésének teljesítését. A teljes kiértékelésnél tekintetbe veszik további feladatok teljesítését, mint pl. tarlóhántás, kévekötözővel való kaszálás, tarlókeverékek vetése, lencséplés és tépés stb. A kerület legjobb gépállomása jutalmának összegét a GTA-vezetőség és a szakszervezeti szövetség üzemi bizottságának tagjai szétosztják a legjobb traktorosok, kombájnosok, brigádosok, szakasz-agronómusok, mechanikusok, főagronómus, főmérnök, kombájn-technikus és a gépállomás igazgatója között. 19 gép- és traktorállomást fognak megjutalmazni, melyek részére a Földművelésügyi Minisztérium összesen 60 ezer koróiia jutalmat tűzött kl. A versenyt a kerületekben 1956. október 30-ig fogják kiértékelni és a legjobb dolgozók és kollektívák megjutalmazásának javaslatait a Földművelésügyi Minisztérium GTÁ-főosztályához küldik, a szlovákiai kerületekből a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal közvetítésével. Meg vagyunk győződve róla, hogy minden egyes dolgozónak, traktorosnak, kombájnosnak, vagy dolgozó kollektívának állomása keretében megvan minden lehetősége arra, hogy megjutalmazzák és kitüntessék az idei aratási és cséplési munkák feladatainak teljesítéséért és túlteljesítéséért. Milena Wágnerová, Bratislava Három hektárról 105 mázsa árpa A kassai kerület északi fekvésű, hegyes vidékein is megkezdték az aratást. A levočai járás szövetkezeteinek földjein csaknem mindenütt 1 arattak, sok helyen a cséplést is elvégezték. Az aratási és cséplési munkálatok lefolyása az idén sokkal könnyebb, mint az előző években Ezt a kedvező időjárás is befolyásolja. A gabona nincsen megdőlve, a kombájnok és aratógépek mindenütt nagyon jól beváltak. A legészakibb falvakban is meg kezdték a rozs aratását. Hradiskon Vlkovcén, Olcžan s a többi falvakban a hegyek között igen jó hektárhoza mokra van kilátás. Spišský Hrchov, S'udenec, Sp. Podhradie, Sp. Štvrtok és Bijacovce szőve kezeteiben jávában csépelnek. Itt az egyénileg gazdálkodók is hozzáfogtak a csépléshez. A Levočské Lúky-i Kísérleti Allo más gabonatábláin 3 hektárról 105 mázsa őszi árpát takarítottak be. Ezt a szép eredményt az agrotechni kai határidők pontos betartáséval s a szakszerűen végzett trágyázással érték el a kísérleti állomás dolgozói A bijacovcei szövetkezetben a be takarítással egyidejűleg silóznak is hogy ízletes és értékes takarmánnya alapozzák meg a tervezett fejési át lag elérését. A jár;; szövetkezeteiben 1150 köbméter takarmányt silóztak be az aratásig. Most, a nyári munkálatok elvégzése után még több zöld takarmány silózására kerül sor. A szövetkezetek gabonatábláin ezen a héten fejezik be az aratást. Mészáros Gyula Képek az állattenyésztésről A prievozi EFSZ, mely elismerten jó szövetkezet, a növénytermesztés és állattenyésztésen kívül fajsertés-reveléssel is foglalkozik, melyben figyelemreméltó eredményeket ér el. Képünk Peknik elvtársat, a sertések példás etetőjét ábrázolja az anyakocákkal a szövetkezet udvarán. A Karlová Ves-Devín-i EFSZ juhtenyésztéssel is foglalkozik és több mint 400, túlnyomórészt merinói juhot nevel. A tenyésztés terén nagyon szép eredményeket értek el. Például az idén 25.0 anyajuhtól 270 bárányt választottak el, melyek túlnyomó részét további nevelésre az állami gazdaságoknak adták el. Képünkön a szövetkezet juhnyája látható. Tapasztalatok a kassai kerületbői A kassai kerület egyes járásaiban már befejezés felé közeledik az aratás és a cséplés, s a begyűjtés is jól halad. Más járásokban, így a gelnicai járásban, a Spišská Nová Ves-i járásban már két héttel ezelőtt megkezdődött az aratás. Aratnak a Tátra alatt is. Érdekes és figyelemre méltó tapasztalatokat szerezhettünk az idei aratásnál. Ha tavaly még több helyen is előfordult, hogy az egyéni gazdák idegenkedtek a kombájntól, ez idén már a legtöbb helyen igen megbarátkoztak vele. Például Veľký Ruskovon, a trebišovi járásban hét dolgozó paraszt kérte a gépállomást, hogy az ő gabonájukat is kombájnnal arassák le. A gépállomás természetesen eleget tett kérésüknek. Egyébként ebben a községben száz dolgozó paraszt nézte végig, hogy fog neki a kombájn a munkához, hogyan halad az aratás. Sokan közülük árgus szemekkel, a föld fölé hajolva nézegették a tarlót, keresték a szemet. Azonban kellemesen csalódtak, mert a kombájn nem verte ki a szemet. Így maguk is beismerték, hogy a mindenféle mendemonda minden alapot nélkülöz. A kombájnnal való aratás nagyon jó eredményt hozott Velaty községben is, a trebišovi járásban. Ebben a faluban 50 dolgozó paraszt volt kíváncsi a kombájn munkájára. Nézték, nézték a masinát, s egyre jobban megtetszett annak szép és jó munkája. Ketten el is határozták, hogy változtatnak az eddigi munkamódszerükön, felhagynak az egyéni gazdálkodással és belépnek a szövetkezetbe. Elhatározásukat tett követte. A járás több községében is jó hírnevet szerzett a kombájn. Hrčel községben az egyénileg dolgozó parasztok sajnálják is, hogy nem kombájnnal aratták le gabonájukat. Meg is mondták Pusztai egyénileg dolgozó parasztnak, hogy ő csinálta legjobban, amikor kombájnnal arattatott. Az idei aratás más szemszögből is figyelemre méltó. Elsősorban szóvá kell tenni a jobb szervezőmunkát, segítséget. Például Kistárkányon, a királyhelmeci járásban az aratás és cséplés idején ifjúsági munkacsoport segítette a szövetkezetet. A fiatalok önálló csoportban a cséplőgépnél dolgoztak. A trebišovi járásban azonban e téren már több a fogyatékosság. Meg kell emlékezni arról is, hogy habár a cséplés már eléggé előrehaladott állapotban van, a begyűjtés több helyen akadozik. Igaz, a gabonát szárítani kell. De mégis, mehetne az gyorsabban is. Például a királyhelmeci járásban már eddig 300 vagon gabonát csépeltek ki, de a begyűjtőraktárakba mindössze 26 vagon került. Ezzel szemben a Kassa környéki járás jó! megszervezte a begyűjtést. Több szövetkezetből és az egyénileg gazdálkodó parasztok is mindjárt a cséplőgéptől autókon, pótkocsikon, kocsikon szállították a gabonát a begyüjtőraktárakba. 19 EFSZ már eddig több mint 7 és fél vagon gabonát szállított be. Ebből is láthatjuk, hogy ott, ahol a munkát, a begyűjtést jól megszervezik, az eredmény nem marad el. Hálával gondolnak rájuk Az elmúlt hetekben kellemes meglepetés érte a szepsi járás egynéhány községét. Egy hangszóróval felszerelt autó sorba járta a falvakat. Az autó lassan haladt végig az egyes f 'vakon és ismertette az aratási eredményeket. A jól dolgozó szövetkezeteket kiemelte és élesen bírálta a lemaradozókat. A kerületi hangszórós kocsival a kerületi Művelődés Házának propagációs csoportja dolgozott. Esténként a falu lakosságának még kellemes szórakozást is nyújtottak szórakoztató, tanulságos és mulatságos filmek vet tésével. Kár, hogy a hét utolsó napjd Buzitán nem sikerült a filmelőadás mert a gép felmondta a szolgálatot A szepsi járás lakosai hálával és köszönettel emlékeznek meg a kerületi hangszórós kocsiról, mert küldetésének eleget tett és segített az aratás mielőbbi befejezésében. Andreas Sándor, Kassa OJ SZO c 1956. augusztus 18.