Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-18 / 230. szám, szombat

AZ ELSŐ NAP UTÁN LONDONBAN Brüsszelből Londonba vezető utun­• kon a belga légiforgalmi társaság re­pülőgépében egy idősebb kövérkés amerikai őrmester mellett ülünk. Az őrmester barátságos és közlékeny. Pittsburghban szolgál, ahova nemrégen helyezték át Münchenből. Tetszett neki Németországban, de az utóbbi időben gyakran került sor súrlódásra az ame­rikaiak és a helyi lakosság között — panaszolja. Az esti London kivilágított pano­rámája már alattunk húzódik, amikor az őrmester elégedetten rágyújt az én „Dzsunkámra". Nem tudja, hol van Prága, de még a Szuez körüli kavaro­dásról sincs sejtelme ... (A Rudé Právo kiküldött munkatársától.) „befagyott bérek" politikájával szem­ben, amelyet a brit kormány követ. A „szuezi konferencia" küszöbén további enyhülés állott be a brit saj­tó cikkeinek hangnemében. Szemmel láthatóan fogy azon követeléseknek a száma, amelyek katonai agressziót akarnak Egyiptom ellen. Már Lloyd külügyminiszter tegnapi beszéde érez­tette, hogy a kormányban is átértéke­lik az eddigi irányvonalat. A Daily Mirror, amelyet naponta öt millió em­ber olvas, azt írja: „Tekintet nélkül az értekezlet eredményére, a brit köz­vélemény nem támogat olyan kor­mányt, amely erőpolitikát folytatna". Londonban már reggel megeredt az eső, s kisebb-nagyobb szünetekkel egész napon át tartott. Az újságárus­bódékon esőáztatta plakátok függnek, és az emberek ügyes-bajos dolgaik után sietnek az utcákon. A londoni City lapja a Financial Times a küszö­bön álló értekezlet kilátásainak szem­pontjából ítéli meg a londoni börze részvényárfolyamait. Az a hír, hogy Irak kormánya felajánlkozott közvetí­tőként az egyiptomi kormánnyal való tárgyalásra „a kőolajpupirok megszi­lárdulását" vonta maga után. A lap vezércikke szerint Szuezről ír, de... a legtöbb szó a cikkben a petróleum­ról esik. London délelőtti zajos forgalmának közepette haladnak a Lancaster-pa­lotába tartó nagy gépkocsik is, ame­lyek a küldöttségeket szállítják. A 22 országnak a szüzei kérdésről tárgyaló értekezlete, vagy ahogyan egyszerűen és tömören az itteni sajtó elkeresz­telte „a szuezi konferencia" nem kelt túlságos figyelmet a reggeli lapokban. Vannak itt más problémák is, bár maga Eden a szuezi problémát Nagy­Britannia létfontosságú kérdésének nevezte. A lapok hírül adják a Hajó és Gépipari Szakszervezeti Szövetség év­záró konferenciáját. Ez a 3 millió brit munkást egybetömörítö szakszervezet tegnap elhatározta, hogy bérkövetelé­seket támaszt. A munkások milliói ezt már előző­leg elhatározták. Komoly kihívás ez a A sok konferencia között, amelyeket az utóbbi években tartottak ez a ta­lálkozó csekély kivételt képez. Nem az értekezlet résztvevőinek általános szükséglete miatt ül össze, hanem a három kormány kezdeményezésére: kettőt közülük erősen érintett a ma­gántársaság egyiptomi államosítása és a harmadik követte őket „az atlanti szolidaritás érdekében". A 21 állam közül, amelyeket a meghívó hatalmak egészen sajátos kulcs szerint válogat­tak össze, 19 ország fogadta el a meg­hívást, nem egy közülük komoly félté telekkel. A konferencia a Földközi­tenger körzetében folyó fenyegető ka­tonai tüntetés légkörében ült össze. Az az állam, amelynek a napirenden szereplő kérdéshez elfoglalt álláspont­ja a legfontosabb, Egyiptom nem fo­gadta el a meghívást, mert az értekez­let egybehívásának módját, program­jának megfogalmazását jogosan minő­sítette elfogadhatatlannak. A „szuezi konferencia" nem hozhat semmilyen jogerős határozatot Szuez kérdésében, még akkor sem, ha e határozatot sza­vazattöbbséggel hoznák. A tárgyalás lehetőségei ezért nagyon korlátozottak. A Londonban jelenlevő egyiptomi té­nyezők azt hangsúlyozzák, hogy Egyip­tom szilárdan el van határozva, nem enged és nem mond le jogairól épp úgy, mint amint szilárdan eltökélte, hogy tiszteletben tartja nemzetközi kötelezettségeit. Az értekezlet mai két ülésén elhang­zott beszédek közül a legnagyobb fi­gyelmet a szovjet küldött, Sepilov kül­ügyminiszter, valamint Dulles ameri­kai államtitkár beszéde keltette. Míg Sepilov reálisan értékelte az általános helyzetet, és ennek az értekezletnek lehetőségeit, Dulles ezt a lényeges kér­dést megkerülte és mindjárt kizárólag a szuezi problémával foglalkozott. Az a tény, hogy ez az értekezlet nem il­letékes bármilyen határozatot hozni erről a problémáról, Dulles beszédében semmiképpen sem nyilvánult meg. Duües kifejtette a „szuezi kérdés megoldásának" tervét, amint ebben a nyugati hatalmak előzetesen megegyez, tek. E terv elveit csütörtök este Lon­donban több verzióban terjesztették és ezek a változatok azután innen tovább kerültek. Azt a következtetést vonhat­juk le, hogy az a terv, amelyet a nyu­gati hatalmak Dulles útján beterjesz­tettek, jelentősen távolodik attól, amit oly dühödten követel a konzervatív párt szélső jobbszárnya, a brit reak­ciós sajtó és a franciaországi reakció. Még túlságosan korán volna bármi­lyen következtetést is levonni, mert a sok „homályos beszédből" még nem lóg ki teljesen a lóláb. Azt mondhatjuk azonban, hogy a nemzetközi közvéleménynek az Egyip­tom ellenes „erópolitika" elleni ellen­állása megtette a magáét. Ez az ellen­állás még jobban fokozódott itt Nagy­Britanniában is. Azoknak az erőknek, amelyek katonai kalandokat szervez­tek, meg kellett kezdeniök a visszavo­nulást. A brit sajtó rendkívül nagy figyel­met szentel egyes egyiptomi tényezők londoni jelenlétének. Azt a tényt, hogy Egyiptom nézetét nem lehet egyszerű­en figyelmen kívül hagyni, általáno­san elismerik. A Lancasier-palota nagy üléstermében, ahol az értekezlet fo­lyik — a hosszú tárgyaló asztalok mel­lett négy szék jelképesen üresen ma­radt. Kettő Görögország, kettő Egyip­tom számára. Az elkövetkező napok megmutatják, vajon a helyzet ésszerű értékelése, valamennyi adott lehetőség józan meg fontolása diadalmaskodik-e. lifí Hochman. London, augusztus 16. Hatalmas tömegtüntetések Németország Kommunista Pártjának betiltása ellen Berlin, augusztus 17. (ČTK) — Né­metország egész területén folytak au­gusztus 16-án a tüntető gyűlések Né­metország Kommunista Pártja betiltá­sa ellen. A lipcsei kerület valamennyi válla­latában összegyűltek a dolgozók, akik határozatokban, leveleikben és távira­taikban felhívták a szövetségi alkot­mánybíróságot, hogy ne befolyásoltas­sa magát a nyugatnémet kormánytól és szálljon szembe Németország Kom­munista Pártja betiltásának követelé­sével. A Kari Marx-Stadt üzem, mintegy 20 ezer dolgozója levélben és távirat­ban szólította fel a karlsruhei szövet­ségi alkotmánybíróság bíráit, szállja­nak szembe a nyugatnémet kormány követelésével és biztosítsák Németor­szág Kommunista Pártjának szabad működési jogát. A brandenburgi acélművek és hen­gerelők 4500 munkásának nevében az üzemi szakszervezetek feliratot intéz­tek az alkotmánybíróság bíráihoz az­zal a kéréssel, hogy az egész német nép érdekében ne engedjék meg, hogy Németország Kommunista Pártjának betiltását véghez vigyék. További til­takozó táviratot küldött a karlsruhei bírósághoz a Bergmann—Borsig nem­zeti vállalat több mint 4000 alkalma­zottja. Dr. Hans Loch, a Német Demokrati­kus Köztársaság miniszterelnökének helyettese és a Német Egység bizott­ságának elnöke táviratot küldött Wint­richnek, a karlsruhei szövetségi alkot­mánybíróság első szenátusa elnökének. A távirat így szól: „Németország Kom­munista Pártjának betiltása hosszú időre megakadályozná Németország egyestíését. mert az újbóli egyesítés csakis demokratikus úton lehetséges. Németország Kommunista Pártjának betiltása a demokrácia elfojtását je­lentené. Gátolja meg a béke, demok­rácia és az újbóli egyesítés ellen irá­nyuló ármányt." Johanna Nexő asszony, M. A. Nexő nagy dán író özvegye kijelentette: „Ez a per bizonyítja, milyen álnok eszkö­zökkel igyekszik most a reakció el pusztítani a haladó erőket, hogy meg védje magát bukásától. Ezt a célt azonban nem éri el, mert Németország lakói és a világ embermilliói ismerik az imperializmus aljasságát és küzde­nek ellene. Már a birodalmi parlament felgyújtásakor beigazolódott, hogy az igazságot nem lehet aljas, hazug mód szerek segítségével elfojtani". Pénteken, augusztus 17-én délelőtt még az ítélet kihirdetése előtt a til­takozó levelek, táviratok és határoza tok hatalmas mennyisége érkezett Eu­rópa valamennyi országából a karls­ruhei szövetségi alkotmánybírósághoz. Különböző nemzetiségű, politikai meg­győződésű, foglalkozású egyének és munkaegyüttesek óva intették a nyu­gatnémet bírákat, és figyelmeztették őket, döntésük rendkívüli fontosságé ra, amelytől Nyugat-Németország de­mokráciájának megőrzése, vagy porba­tiprása függ. Düsseldorf, augusztus 16. (ČTK.) — A Freies Volk jelenti, hogy a szövet­ségi alkotmánybíróság a Németország Kommunista Pártja elleni per ítéleté­nek kihirdetéséhez nem hívta meg W. OJ S Z Q 1956. augusztus 18. Fisch, F. Fisch és J. Ledwohn funk­cionáriusokat, a párt képviselőit. A bíróság állítólag „feleslegesnek" tart­ja Németország Kommunista Pártja képviselőinek jelenlétét. A Neues Deutschland szerint a szövetségi alkotmánybíróság már előre elhatározta Németország Kommunista Pártjának betiltását Berlin, augusztus 16. (ČTK) — A Neues Deutschland karlsruhei forrás­ból hírt közöl, hogy az alkotmánybí­róság már augusztus 13-án elhatároz­ta, hogy az Adenauer-kormány kíván­sága szerint ítéletet hoz Németország Kommunista Pártjának betiltásáról. A Neues Deutschland azt írja, hogy Németország Kommunista Pártját azért akarják betiltani, mert a had­kötelezettség és a remilitarizáció el­leni küzdelemmel állítólag megsértet­te a Német Szövetségi Köztársaságban uralkodó rendet. A szövetségi alkot­mánybíróság számára ez elegendő ok azon állításra, hogy Németország Kommunista Pártja a demokrácia más formájára törekszik, amely nem kí­vánatos a burzsoá állam részére. A Lúčnica sikeres szereplése Argentínában Buenos Aires, augusztus 16. (ČTK) A Buenos Aires-i Casinc Színházban augusztus 15-én volt a Lúčnica mű­vészegyüttes ünnepi fellépése, ame lyen részt vettek Argentína közéleté nek képviselői és a diplomáciai testület tagjai A Borba és a Németország Kommunista Belgrád, augusztus 16. (ČTK) — A Borba augusztus 15-én „A demokrácia elleni per" címen foglalkozik Német­ország Kommunista Pártja betiltásá­nak kérdésével. „A párt betiltásával — írja a lap — nehéz csapás éri a de­mokratikus szabadságot Nyugat-Né­metországban. A kommunista párt be­tiltása annyit jelentene, hogy Nyugat­Németország belső fejlődése kritikus stádiumba lépett. Nem szabad meg­feledkezni arról, hogy a kommunista párt betiltásának 1933-ban az volt a következménye, hogy felszámolták a demokratikus jogot és szabadságot, betiltották a szociáldemokrata pártot, elnyomták a szakszervezeteket és ül­dözték a demokratikus erőket. A be­Trybuna Ludu Pártjának betiltása ellen tHtás most kiélezné Németország bel sö kapcsolatait és akadályozná a né­met kérdés békés elintézését." A Trybuna Ludu lengyel lap augusz­tus 14-i számában a betiltással kap­csolatban így ír: „Németország és egész Európa embermilliói tiltakoznak a betiltás ellen, mely nem méltó év­századunkhoz." A lap hangsúlyozza, hogy a német kommunisták a Hitler uralom idején számos bizonyítékát ad­ták bátorságuknak és elszántságuknak a fasizmus elleni harcban és gyakran életüket áldozták e küzdelemben. A Németország Kommunista Pártja el­leni támadás Németország és a töb­bi állam szabadságharcosai ezreinek megszentségtelenítése. A román dolgozók felszabadításuk napját munkasikerekkel ünneplik Bukarest, augusztus 17. (ČTK). — A román dolgozók, akik első ötéves tervüket határidő előtt teljesítették, sikeresen dolgoznak a második ötéves terv fokozott feladatain. Augusztus 23-ára, felszabadulásuk napjára sok kötelezettségvállalást teljesítenek. A román népgazdaság legfontosabb ágának dolgozói, a kőolajfejtők folya­matosan terven felül teljesítik felada­taikat. Tirgovistében egy osztály dol­gozói 700 tonna kőolajat fejtettek ter­ven félül. A tirgovistei lelőhelyen 2 millió köbméterrel több gázt nyertek, mint amennyit a terv előirányzott. A szénbányászok a Jil-folyó völgyé­ben. a hunyedoárai kohászok, a ga­laci hajógyár munkásai, mind kitűnőt teljesítménnyel büszkélkedhetnek. A \ sztálini Steagul Rosi Automooilgyár , dolgozói augusztus 23-ig elkészítik az ; első 10 Diesel-motoros gyorsjáratú te­herautót. A mezőgazdasági dolgozők sem ma­radnak el a felszabadítás napjára vál­lalt kötelezettségeik teljesítésében. Az erdészetben az első félév befásítási feladatát 114,1 százalékra teljesítették. A Tanderei Gép- és Traktorállomás augusztus 23-a tiszteletére a nyári munkák tervét augusztus 10-re első­ként teljesítette 102 százalékra és az egész év tervének teljesítésében már 70 százalékon felül áll. A Svájci Munkapárt tiltakozik Németország Kommunista Pártjának betiltása ellen Genf, augusztus 17. (ČTK). — A Svájci Munkapárt a Német Szövetségi Köztársasáa Alkotmánybíróságóhoz a következő táviratot intézte: „A svájci demokratikus közvéle­mény nézetével egyetértve felhívjuk önöket, utasítsák vissza a jobboldali köröknek Németország Kommunista Pártja betiltására vonatkozó követe­lését. Svájc közvéleménye az ilyen letiltást a demokratikus jogok és szabadság ellen intézett támadásnak és olyan intézkedések ismétlésének minősítené, amelyek 1933 után vala­mennyi ellenzéki erő elnyomására és háborúra vezettek." A Svájci Munkapárt táviratot in­tézett ^Theodor Heusshoz, a Német Szövetségi Köztársaság elnökéhez is, amelyekben kéri. hiúsítsa meg Német­ország Kommunista Pártjának betil­tását. A Svájci Munkapárt Németország Kommunista Pártja vezetőségéhez intézett táviratában teljes szolidari­tását fejezi ki Németország Kommu­nista Pártjával Németország újrafel­fegyverzéee ellen, valamint a béke, demokratikus jogok és szabadság megőrzéséért folyó harcában. Norvégia Kommunista Pártja szolidáris Németország Kommunista Pártjával Oslo, augusztus 16. (ČTK). — S Friheten közölte Norvégia Kommu­nista Pártjának Németország Kom­munista Pártja előkészületben • lévő betiltásával kapcsolatos nyilatkozatát. A nyilatkozat a többi között Így hangzik: „Németország Kommunista Pártjának elnyomását Hitler annak idején hatalma elérése előfeltételének tekintette. A komrr nisték üldözése a fasiszták által gátat emelt a Né­met Szövetségi Köztársaság és á többi európai nemzet közé, amelyek együ lt akarnak működni az NDK­val. Norvégia Kommunista Párt­ja szolidaritását fejezi kl a német kommunistákkal és elítéli Németor­szág Kommunista Pártjának betiltá­sát, amit nagy csapásnak tart a béke és az európai népek békés egymás­melleit élésének ügyére. NYUGAT-EURÖPA és Észak-Ame­rika között közvetlen kábelösszeköt­tetést létesítettek. Az új tenger alat­ti kábel 3600 km hosszú és lehetővé teszi, hogy egyszerre 36 telefonbe­szélgetést folytassanak a két száraz­föld között. (ČTK) Az USA Demokrata Pártjának országos kongresszusa jóváhagyta a választási programot Chicago, augusztus 16. (ČTK). Az Amerikai Egyesült Államok Demokra­ta Pártjának országos kongresszusa augusztus 15-én jóváhagyta az elnök­választási programot. A program még magán viseli a különféle benső ellen­tétek bélyegét. A program legvitásabb pontja a né­gerek polgári jogainak kérdése, amely­ben ellentétes vélemény alakult ki az északi és déli államok küldöttei között. Viharos vita után elfogadták e pont eredeti szövegezését, amely ugyan el­ismeri a legfelsőbb bíróság határozatát a faji megkülönböztetés megszünteté­séről, azonban a gyakorlatban azt nem igyekszik érvényesíteni. A demokrata párt a program külpo­litikai részében a köztársasági Eisen­hower-kormányt bírálja, holott általá­nosan ismert tény, hogy a nemzetközi kérdésekben mindkét párt azonos vé­leményen van. 3c * * New York, augusztus 17. (ČTK) — A Demokrata Párt országos kong­resszusán bírálták a kormányt az ame­rikai mezőgazdaság áldatlan állapota miatt. A párt programja ezenkívül a szokásos választás előtti ígéreteket tartalmazza. Augusztus 16-án éjjel a kongresszus rátért a párt elnökjelöltjeinek meg­választására. A 8 jelölt közül A. Ste­vensont választották meg aki 905 szavazatot kapott. Stevenson legna­gyobb ellenfele A. Harriman, mind­össze 210 szavazatot ért el. A belgiumi bányaszerencsétlenség áldozatainak temetése A belgiumi Casier oánya 169 vájára még mindig nem került felszínre, életbenmaradásuk­hoz azonban nincs többé remény. Leon Troclet belga mun­kaügyi miniszter közölte, hogy eddig 34 bányász holt­testét találták meg. A mentőmunkála­tokat végző csapa­tok most arra tö­rekszenek, hogy új itat törjenek a törfolyosókhoz 907 méter mélységben. A 907 méter mély­ségben dolgozó mentőcsapatokat a bányászok holttes­tének kimentése után tífusz fenye­geti. A holttestek arra mutatnak, hogy a bányászokat hirtelen szénmo­naxid gáz lepte meg, 5 igy vesztették életüket. Augusztus 13-án a marcinel- 1 lei temetőben eltemették a borzal­mas bányaszerencsétlenség első áldo­zatait. A bányászokat utolsó útjukra több mint 150 ezer ember kísérte el. Képünk az égő bányászlámpával vo­nuló bányászokat mutatja, akik baj­társaik koporsóit viszik vállukon.

Next

/
Thumbnails
Contents