Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-18 / 230. szám, szombat

A Szuezi-csatorna Társasáéról tárgyaló londoni értekezlet (Folytatás az 1. oldalról.) A Szovjetunió, jóllehet a londoni konferenciát — amint az a szovjet kormány nyilatkozatából kitűnik, mind a konferencia részvevőinek összetétele, mind pedig jellege és céljai folytén nem tartja képesnek bármilyen határozat meghozatalára a Szuezi-csatorna kérdésében, küldöttséget menesztett Londonba, hogy elősegítse a Szuezi-csatornán folyó hajózást érintő kérdések olyan megoldását, amely az új körülményekre való tekintettel elfogadható volna mind az egyiptomi állam, mind pedig a többi érdekelt államok számára. A. EDEN brit miniszterelnök rövid üdvözlő beszéde után a konferencia elnökévé SELWYN LLOYDOX, NagyBritannia képviselőjét választották meg. Még mielőtt a kérdések érdemleges I ajánlott és a Szovjetunió küldöttmegtárgyalásába fogtak volna, a kül- ségétől támogatott elvet, amely szedöttségek véleménycserét folytattak a | rint ez a konferencia, amely nem képprocedurális kérdésekről. D. X. SEPILOV, a szovjet küldöttség vezetője kijelentette, hogy a szovjet küldöttség a tárgyalások megfelelő stádiumában kifejti a szovjet kormánynak a Szuezi-csatornával kapcsolatos álláspontját. A csütörtöki ülésen a szovjet képviselő továbbá számos hozzászólást fűzött a konferencia megszervezésének és munkamódszerének kérdéséhez. Meg keli állapítani, hogy a konferencia eljárási módozatainak kérdéséről folytatott véleménycsere nem követelt sok időt és nem volt éles vita tárgya. Általánosan elismerték az India, Indonézia és Ceylon képviselői által visel elég államot, nem hozhat a napirenden szereplő kérdésben határozatokat és nem kell határozott eljárási szabályokat megállapítani. K. MENŐN, India képviselője, akit J. F. DULLES, az USA képviselője támogatott, szintén abban az értelemben nyilatkozott, hogy a konferenciának nem kell meghatározott napirendi programmal bírnia, mert valamennyi küldött ismeri a konferencia céljait és feladatait. Elhatározták, hogy a konferencia napirendi program nélkül fog dolgozni. A délelőtti ülés végén elhatározták, hogy a konferencia részvevői a probléma lényegének megtárgyalásét a délu'ám ülésen kezdik meg. A londoni értekezlet csütörtök délutáni ülése A szovjet küldöttség mindent elkövet, hogy megkönnyítse az értekezlet feladatait London, augusztus 16. (TASZSZ) — Mielőtt több államnak jelenleg Londonban egybegyűlt küldöttségei hozzáfognának az érdembeni eszmecseréhez a Szuezi-csatornán folyó hajózás helyesen rendezzék a szuezi kérdést, és a csatorna zavartalanul működjék. Az értekezletre mindazonáltal nem kaptak meghívást az arab országok: Szíria, Libanon, Szaúd-Arábia, Jordászabadságának biztosítását célzó in- j nia, Szudán, Líbia, Jemen, Marokkó és tézkedésekről, a szovjet küldöttség I Tunisz. szükségesnek tartja, hogy az érte- j értekezletre nem hívták meg a kezlet munkájának megszervezését és | Szuezi-csatornát olyan gyakran haszrendjét illetően észrevételeket^ tegyen náió országokat, mint Lengyelország, , —• Bulgária. Románia, Barma és Finnország. Engedjék meg, hogy a szemléletesség kedvéért néhány tényt és számot idézzek. Őszintén üdvözöljük, hogy az értekezleten részt vesznek Etiópia és Pakisztán képviselői és ezt teljesen normálisnak tartjuk. Etiópia lobogója alatt 1955-ben 26 324 tonnányi, pakisztáni lobogó alatt pedig 150 466 tonnányi űrtartalommal haladtak át hajók a Szuezi csatornán. De ebben az esetben miért nem hívták meg SzaúdArábiát, amelynek lobogója alatt 1955ben 382 957 tonnányi űrtartalommal haladtak át hajók a Szuezi-csatornán. Miért nincsenek itt Lengyelország és Csehszlovákia képviselői ? Hiszen lengyel lobogó alatt 1955-ben 856 427, jugoszláv lobogó alatt 180 380, csehszlovák lobogó alatt pedig 118161 tonnányi űrtartalommal haladtak át hajók a Szuezi-csatornán. Uraim! E tényeket tekintetbe véve feltétlenül el kell ismerni, hogy a jelen tanácskozás összehívásakor többszörösen 'súlyosan megsértették sok szuverén ország törvényes jogait, hogy ezen értekezlet összehívásának módszere ellentétes a nemzetközi szuverenitás érdekeivel és elveivel, amelyek megszabják az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának tartalmát. A szovjet kormány idejében felhívta a figyelmet ezekre a körülményekre és előterjesztett több olyan javaslatot, amelyeknek elfogadása reprezentatívvá tette volna a jelen tanácskozást. Sajnáljuk, hogy erőfeszítéseink nem találtak az angol kormány támogatására. — kezdte beszédét Sepilov külügyminiszter. A szovjet kormánv, mivel következetes és eltökélt harcosa a nemzetközi feszültség, s többek között a közel- és közép-keleti feszültség további enyhítésének, követve azon megmásíthatatlan politikáját, amellyel a békéért harcol, valamint híven a nemzetközi viták és konfliktusok békés úton, tárgvalásokkal való megoldásárak elvét követő állandó politikájához, beleegyezatt abba, hogy részt regyen a jelenlegi értekezleten. Egyetlen céllal érkeztünk ide, azzal, hogy más államok képviselőivel együtt ol'an módozatokat igyekezzünk találni, amelyek a közfigyelmet magára vonó kényes kérdés békés megoldásához vezetnek. A Szuezi-csatornán folyó nemzetközi hajózás rendjét az 1888 -bari kelt konstantinápolyi szerződés szabta meg. A jelen értekezletet azonban csupán az 1888. évi szerződés két részvevőjének, Angliának és Franciaországnak, valamint a szerződésben részt nem vevő Epvesült Államoknak határozata alapján hívták egybe. Az 1888. évi szerződésben részvevő többi állammal pedig, nem is szólva a Szuezi-csatornán folyó hajózásban érdekelt más államokról, nem tanácskoztak. Sajnálatra méltó, hogy a döntést az egyiptomi kormánnyal való előzetes tanácskozás nélkül hozták, jóllehet — mint ismeretes — a Szuezicsatorna egyiptomi területen halad át és egyiptomi szuverenitás alatt áll. Sepilov ezután rámutatott arra, hogy a meghívottak között az J883. évi szerződésben részvevő több állam nincs jelen, többek között hiányoznak Ausztria—Magyarország jogutódai. Azt állítják — mondotta ezzel kapcsolatban —, hogy Magvarország és Ausztria lemondott az Osztrák-Magyar Monarchia fennállásából fakadó jogokról és jogalapokról. Ezen állítások ellentétben állanak az igazsággal. Kérem önök \ ismerkedjenek n eg a trianoni békeszerződés 217. cikkelyével. A cikkely felsorolja a volt Osztrák-Magyar Monarchia által kötött szerződéseket, amelyekhez Magyarországnak továbbra is alkalmazkodnia kell. A felsorolás .megemlékezik az 1888. október 29-én kelt, a Szuezi-csatornáról szóló szerződésről. Ugyanezt írta elő a St. Germain-i békeszerződés 234. cikkelye Ausztria tekintetében. Feltétlenül említeni kell még Csehszlovákiát is, amely a volt Ausztria-Magyarország területének jelentékeny részét foglalja el. Jugoszlávia hivatalosan megerősítette, hogy törvényesen öröke'

'e a volt OsztrákMagyar Monarchiának a szóban forgó szerződésből fakadó jogait. Németországnak csupán egyilc részét, a Német Szövetségi Köztársaságot hívták "meg, nem kapott meghívást azonban Németország másik része, a Német Demokratikus Köztársaság. Ez nem tekinthető normális helyzetnek. Az a tény, hogy až értekezleten nincs jelen egy olyan nagyhatalom, mir.t a Kínai Népköztársaság, okvetlenül gyengíti fz értekezlet nemzetközi tekintélyét és súlyát. Semminő alap nincs arra, hogy az arab államokat megfosszák a Szuezicsatornán folyó hajózás szábadságáről tárgyaló értekezleten való részvételtől. Az arab államok területileg Egyiptom közeli szomszédai. Politikailag és gazdaságilag ezen államoknak rendkívül íorlos érdekük fűződik ahhoz, hogy tomi állam, mind a többi érdekelt állam számára elfogadható lenne. Tekintettel a jelen értekezlet korlátozott, és hogy úgy mondjam, előzetes jellegére, nem volna célszerű, ha az értekezlet munkáját valamiféle szavazási eljárással bonyolítanók. Felhívom az érdekelt államok itt összegyűlt tisztelt képviselőit, hogy ne az értekezlet ügyrendi kérdéseire összpontosítsák figyelmüket, hanem inkább egyesítsék erőiket annak megakadályozására, hogy a közel-keleti helyzet tovább élesedjék. Minden lehetőt meg kell tenni annak érdekében, hogy az érdekelt államok képviselőinek ez a találkozása egybehangolt véleményt alakítson ki egy nemzetközi konferencia vagy más nemzetközi eljárás előkészítésére vonatkozólag, a Szuezi-csatorna szabad hajózásának megvitatására Egyiptom szuverén jogainak tiszteletbentartása alapján. A Szovjetuniónak — mondotta végül Sepilov — nincsenek különleges érdekei a Közel- és Közép-Keleten. Nincsenek kizárólagos jogai vagy privilégiumai az Arab-Kelet egyik országában sem, és nem is tart számot ilyenekre. Egyedül azt akarjuk, arra törekszünk és arra is fogunk törekedni, hogy a Közel- és Közép-Kelet a tartós béke, a népek haladása és a London. (ČTK) — A Szuezi-csatornáról tárgyaló londoni konferencia csütörtök délutáni ülése 15 órakor kezdődött. Elsőnek J. F. Dulles, az USA államtitkára szólalt fel. Beszédében újból szemére vetette Nasszer egyiptomi elnöknek, hogy a csatornát „egy'ptomi nemzeti érdekek céljaira" akarja felhasználni. Elismerte ugyan, hogy Nasszer elnök nyilatkozatában biztosította a csatornán való szabad hajózást, de sértő módon tudomására adta, hogy nem hisz Nasszernek. Dulles beszéde további részében a valósággal ellentétben azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy a csatornán való hajózás szabadságáért nem az egyiptomi kormány volt felelős, hanem a régi Szuezi-csatorna Társaság. és azt állította, hogy most, a csatorna államosítása után Egyiptom különféle furfangos módszerekkel fékezheti, vagy meghiúsíthatja a hajók és teherszállítmányok áthaladását a csatornán. Továbbá kijelentette, hogy a Szuezi-csatorna Társaság államosítása megrendítette a nemzetközi bizalmat, amely szerinte a „jövőben oly komoly következményekkel járhat, aminőkre még csak gondolni sem merünk". J. F. Dulles ezután a következő intézkedéseket ajánló javaslatot terjesztette elő: 1. A Szuezi-csatornát vonják ki Egyiptom szuverén igazgatása alól és helyezzék egy nemzetközi hivatal igazgatósága alá, amelyet külön szerződés szerint irányítanának és amely az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett működne. Egyiptomnak csupán e hivatalban való képviseleti jogát adnák meg. 2. Egyiptomtól megvonnák a Szuezi-csatorna üzeméből folyó jövedelmet és csupán „arányos bevételi" jogot nyújtanának neki. 3. A régi Szuezi-csatorna Társaságnak megfelelő kártérítést kell fizetni. 4. Az Egyiptomnak fizetett illetmények, vagy a társaságnak fizetett kárpótlás kérdésében esetleg felmerülő ellentéteket nemzetközi törvényszék által kinevezett arbitrázs bizottságnak kell megoldania. Dulles szavai szerint javaslatát a következő elvek alapján kell megvalósítani: 1. A csatornát a Szuezi-csatornáról kötött 1888. évi szerződés elvei alapján mint szabad és biztonságos nemzetközi víziutat kell igazgatni. 2. A csatorna igazgatóságát nem szabad befolyásolnia semminemű forgyümölcsöző nemzetközi együttműkö- j rásból eredő nemzeti politikának, dés övezete legyen. ] 3. El kell ismerni és ki kell elégíAll Sabri Londonban Kairó, augusztus 16. (ČTK.) — A Reuter-hírügynökséq kairói tudósítójának közlése szerint Ali Sabri, az Egyiptomi Köztársaság elnöki irodájának főnőké repülőgépen Londonba utazott. Az indonéz küldött Egyiptom mellett foglalt állást A szovjet küldöttségnek feltétlenül j v

e^

töjf rSoľdonT'konferencif cslmeg kell említenie hogy a jelen ta- törtö

k

J ü,

ésé mond b nacskozas előkészületei nem folytak egészséges légkörben. Olyan, az ENSZ békés elveivel ellentétes tényekre gondolunk mint hogy egyes országok gazdasági szankciókat alkalmaznak, fegyveres erővel fenyegetőznek, katonai tüntetéseket hajtanak végre, tartalékosokat hívnak be stb. Az értekezlet részvevőit tendenciózusan válogatták meg, magát az értekezletet úgy hívták össze, hogy nem tanácskoztak Egyiptom kormányával és megsértették az 1888. évi egyezményt. Az értekezlet szervezői lényegében ultimátumszerűén tűztek az értekezlet elé olyan célokat és feladatokat, amelyek összeegyeztethetetlenek Egyiptom nemzeti méltóságával és szuverén jogaival. Mind ennek feltétlenül arra kellett vezetnie, hogy Egyiptom megtagadta az értekezleten való részvételt. Ha a fentebb elmondottakat összégezzük, akkor arra a nyilvánvaló következtetésre jutunk, hogy a jelen értekezlet sajnos, nem elég reprezentatív. Emiatt jelen összetételében nem tarthat igényt arra, hogy érdemben megoldjon kérdéseket. A szovjet küldöttségnek nem szándéka megnehezíteni az értekezlet munkáját, sőt minden tőle telhetőt elkövet, hogy megkönnyítse az értekezlet feladatait, hiszen a jelen értekezlet hajthat bizonyos hasznot. Hogy azonban az értekezlet valóban hasznot hajtson, céljait és feladatait, munkarendjét össze kell hangolni a való helyzettel. Ezt a tanácskozást úgy tekintjük, mint a tárgyalások útján megteendő első lépést és feltételezzük, hogy mindannyiunknak meg kell próbálnunk eszmecsere és tanácskozás útján megtalálni a jelenleg sok embert nyugtalanító kérdés rendezésének olyan módozatát, amely mind az egyipszédében többek között hangsúlyozta: Azok a kapcsolatok, amelyek Ázsia és Afrika országai, valamint a nyugati világ régi országai között kialakultak, nagy részt többé-kevésbé elavultak és hátráltatják mai életünk ütemét. Revidiálni kellene őket és összhangba hozni a népek közötti mostani kapcsolatokkal, valamint az egész emberiség felszabadulásra irányuló törekvéssel. Az indoznéz küldött megállapította, hogy a nyugati országokban az életszínvonal javult, míg a volt gyarmati országokban ugyan fokozatosan emelkedik a munkatermelékenység, de mégsem felel meg a lakosság rohamos gyarapodásának, és ezért az életszínvonal nagyon lassan emelkedik. A Szuezi-csatorna problémájával kapcsolatban az indonéz küldött hangsúlyozta, hogy ez a víziút Egyiptom részét képezi, amint azt a brit kormány is elismerte, és ezért nem lehet beszélni ennek az állapotnak bármilyen megváltoztatásáról, sem az államosítás előtt, sem pedig azután. A Szuezi-csatorna Társaság államosítása — mondotta Abdulgani, — ezért nem egy nemzetközi társaság vagy külföldi illetőségű társaság államosítása, hanem egy magán nemzeti társaságé. Ez az államosítás a törvényes kormány által a kompenzációs törvények teljes betartásával történt. Ha ezt elismerjük, akkor lehetnek problémák, amelyek az államosításból származnak és amelyeket természetesen a két fél, sőt ha szükséges, a harmadik fél segítségével tárgyalnak meg. Abdulgani továbbá kijelentette, hogy az 1888. évi szerződés legfontosabb cikkelyeinek gondos áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy ezt a szerződést most is érvényben lehet hagyni, mint a szabad hajózás alapvető biztosítékát a legközelebbi jövőben. A résztvevők számát bővíteni lehet, a jelenlegi világhelyzetből származó érdekeknek megfelelően. Az arab világ tiltakozik a szuezi kérdést tárgyaló londoni értekezlet ellen Kairó, augusztus 16. (ČTK). A londoni értekezlet megnyitásának napján, augusztus 16-án az arab világot elárasztotta az értekezlet elleni tiltakozó tüntetések és sztrájkok hulláma, mert az arabok tudatában vannak annak, hogy a három nyugati nagyhatalom nem akarja elismerni Egyiptom törvényes jogát a Szuezi-csatorna államosítására. Egyiptomban augusztus 15-én éjfélkor elcsendesedett az ipari és kereskedelmi élet és a közlekedés. Egyiptom polgárai 22 órás tiltakozó sztrájkba léptek a londoni értekezlet ellen. Kairóban üzemen kívül helyezték a nagy nemzetközi repülőteret is, amelyen egyébként rendszeresen szállnak le brit, amerikai, holland, indiai, svájci és más repülőgépek. Az élet a rendes mederben csak a Szuezi-csatorna mentén folyik, ahol 15 000 dolgozó tartja fenn a víziút rendes forgalmát. A sztrájk kiterjedt egész Szíriára, megbénította Libanont, elsősorban Bejrut, Szajda, Tripolisz és Baalbeck városokat. Jordániában tömeggyűléseket és tüntetéseket tartanak, amelyek résztvevői kijelentették, hogy Egyiptomot támogatják törvényes jogaiban. Augusztus 16-án Irakban is sztrájkoltak Egyiptommal való szolidaritásuk jeléül. teni Egyiptom valamennyi törvényes" jogát és érdekeit a csatornára és annak igazgatására, ami alatt megfelelő és igazságos jövedelmet kell érteni. 4. Intézkedéseket kell tenni arra, hogy a Szuezi-csatorna Társaságnak igazságos kompenzációt fizessenek ki. Dulles végül reményét fejezte ki, hogy ezt a tervet elfogadja valamenynyi „érdekelt fél" és haladéktalanul megvalósítják. Dulles beszédéhez röviden állást foglalt Svédország és Portugália küldötte. A portugál küldött lényegében támogatta Dulles javaslatát, a svéd küldött kijelentette, hogyha a konferencia valamilyen következtetésre jut, azt jóváhagyás végett az ENSZ elé kell terjeszteni. G. Martino, olasz küldött azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a konferencia valamennyi fél számára elfogadható ésszerű javaslatban egyezik meg. Ennek érdekében Olaszország kész teljesen együttműködni. Utána R. Abdulgani indonéz küldött fejtette ki az Indonéz Köztársaság álláspontját. Beszédét az alábbiakban közöljük. Mivel a délelőtti ülés nagyon simán kimerítette az összes eljárási kérdéseket, és számos küldöttség azt várta, hogy e kérdések megtárgyalása elhúzódik, a küldöttek nem készültek fel még arra, hogy a délután folyamán kimetítö nyilatkozatot tartsanak a napirenden szereplő probléma lényegéről. Ezért a francia küldöttség az ülés elnapolását javasolta. Javaslatát egyhangúlag elfogadták, úgy hogy a Szuezi-csatorna kérdésével kapcsolatos londoni konferencia csütörtök délutáni ülése 16.15 órakor véget ért, sokkal korábban, mint ahogy eredetileg feltételezték. A következő ülés kezdetét pénteken 14.15 órára tűzték ki. D. T. Sepilov megbeszélései Londonban Augusztus 16-án D. T. Sepilov, ä Szovjetunió külügyminisztere fogadta Ruszlán Abdulganit, Indonézia külügyminiszterét, a londoni konferencián résztvevő küldöttség vezetőjét. D. T. Sepilov külügyminiszter augusztus 16-án délelőtt meglátogatta Anthony Eden brit miniszterelnököt és megbeszéléseket folytatott vele. * * * Selwyn Lloyd brit külügyminiszter augusztus 16-án vacsorát adott a londoni konferencián részvető külföldi küldöttségek tiszteletére. A külföldi alkalmazottak szabotálják a folyamatos hajózást a Szuezi-csatornán London, augusztus 16. (ČTK) A Iondoni egyiptomi nagykövetség sajtóosztálya augusztus 16-án nyilatkozatot adott ki, amely a többek között így hangzik: „A Szuezi-csatornát ellenőrző egyiptomi hatóságok közölték, megállapították, hogy a csatorna államosítása óta a külföldi hajóirányzók egy része nem tért vissza Európában töltött szabadságáról. Augusztus 14-én 11 hajóirányzó nem foglalta el helyét. Kimaradásuk miatt a szolgálatban lévő hajóirányzókat túlterhelték munkával. Ezzel a hírrel kapcsolatban nem érdektelen, hogy a párizsi sajtó már augusztus 8-án közölte, hogy a Szuezicsatorna Társaság volt igazgatósága felhívta a társaság valamennyi európai alkalmazottját, hogy térjenek vissza Európába. A volt igazgatóság gazdag kártérítést helyezett kilátásba az európai alkalmazottak számára. A Paris Presse l'Intraansigeant megjegyezte, hogy ezen eljárás célja az, hogy fokozza az „idegek háborúját" Egyiptom ellen és megnehezítse a hajózást a Szuezi-csatornán. További brit egységeket csoportosítanak a Földközi-tenger térségében London, augusztus 16. (ČTK.) — A londoni rádió közlése szerint az úgynevezett „légi hídon" tovább folytatják a brit katonai egységeknek a Földközi-tenger térségébe való átcsoportosítását. Augusztus 16-án a Bournemouth dél-angliai város közelében levő Herne repülőtérről három Britannia típu= sú repülőgép szállt fel. Mindegyik repülőgép 100 katonát vitt magával. Egy további katonai szállító repülőgép a London közelében levő Black Bush repülőtérről indult. OJ sz

Q A 1956. augusztus 18. Szarka István