Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-17 / 229. szám, péntek

Igazságosan rendezzék a Szuezi-csatorna ügyet Nasszer elnök Pakisztán ftülügyminiszterével tárgyalt 4 Kairó, (ČTK) — Az arab tájékozjfetó iroda tudósítása, szerint Nasszer fegyiptomi elnök augusztus 14-én találkozott Hamidul Hak Csoudhurln pakisztáni külügyminiszterrel. A pakisztáni külügyminiszter az összejövetel titán kijelentette: „Hosszabb, érdekes beszélgetést folytattunk a Szuezicsatorna kérdésében, amelyről Londonban fogok tárgyalni. Az a nyílt beszélgetés, amelyet az elnökkel és külügyminiszterrel folytattam, nekem és Pakisztán küldöttségének nagy segítségünkre lesz. Az egyiptomi külügyminiszter megbeszélései Kairó, ČTK) — Mahmud Fauzi, egyiptomi külügyminiszter augusztus 14-én fogadta azon államok Kairóban akkreditált diplomáciai _ képviselőit, akiket meghívtak a londoni értekezletre. A sajtó beszámol arról, hogy a külügyminiszter ismertette a diplomáciai képviselőkkel Egyiptom álláspontját Gamal Abdei Nasszer egyiptomi elnök javaslatainak tükrében. Lloyd brit külügyminiszter rádióbeszéde a szuezi kérdésről London, augusztus 15. (ČTK). Selwyn Lloyd brit külügyminiszter^ augusztus 14-én a londoni rádióban beszédet mondott a Szuezi-csatorna Társaságnak Egyiptom által történt államosítása kérdésében. Ismételte a brit hivatalos körök azon állítását, hogy az egyiptomi kormány ezen cselekedete állítólag „veszélyezteti a Szuezi-csatornát" és hogy ez a veszély Nagy-Britannia és más országok létérdekeit és hatalmát is fenyegeti. Azt állította, fiogy az egyiptomi kormány határozata „a nemzetközi jog megsértését" jelenti. A továbbiakban Lloyd előadta Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok ismert javaslatait egy nemzetközi szerv létesítésére vo-. natkozólag, amelynek Lloyd szavai szerint „a esatorna igazgatását kezébe kell vennie". A külügyminiszter kijelentette, hogy áz értekezlet első feladata az, hogy e javaslatokra nézve kifejezze nézetét. Egyúttal beismerte, hogy az értekezletre való meghívás elfogadása nem jelenti azt, hogy az illető állam egyetért a három nyugati nagyhatalom javaslataival. Lloyd hangsúlyozta, hogy a nyugati hatalmak az „ENSZ alapokmányának szellemében akarnak eljárni", és hogy mindig szem előtt tartották a javasolt nemzetközi s.:erv és az ENSZ közötti kapcsolatokat. Beszédének további részében Lloyd megkísérelte, hogy igazolja „a katonai intézkedések" szükségességét. Az egyiptomi kormány képviselője elutasítja a brit külügyminiszter nyilatkozatát Kairó, (ČTK) — Kairói jelentés szerint az egyiptomi kormány hivatalos szóvivője nyilatkozatot tett közzé Selwyn Lloyd, brit külügyminszter augusztus 14-1 rádióbeszédéről. Áz egyiptomi szóvivő elutasítja a brit külügyminiszter beszédjét és azt a „támadások és az aljas fondorlatok sajnálatraméltó folytatásának" minősíti. A szóvivő megállapította, hogy a brit külügyminiszter nem tudott elfogadható magyarázatot adni arra, hogy Britannia miért követeli Szuez nemzetközivé tételét. A Nasszer egyiptomi elnök elleni támadásokkal kapcsolatban a szóvivő kijelentette, hogy Lloydnak inkább a közel-keleti brit imperialista mesterkedésekről kellett volna beszélnie, amelyek ellen egybetömörült az arab nacionalizmus. Salah Salem, a nemzetközi koordináció volt egyiptomi minisztere, aki mint az As Saab című egyiptomi lap képviselője és kiadója Londonban tartózkodik, augusztus 15-én este beszédet mondott a brit rádióban. Bírálta azt a tényt, hogy a most ülésező londoni konferencia megkerüli az Egyesült Nemzetek Szervezetét, amely a nemzetközi ellentétek megoldására hivatott és ajánlotta, hogy Szuez kérdését vaqy terjesszék az ENSZ elé, vagy fogadják el az egyiptomi javaslatot és hívják egybe az 1888. évi konstantinápolyi konvenció aláíró államainak és mindazon országoknak értekezletét, amelyek használják a Szuezi-csatornát. A Német Demokratikus Köztársaság tiltakozik Berlin, augusztus 15. (ČTK) A Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökségi sajtóhivatala a következő nyilatkozatot adta ki: A brit kormány elutasította az NDK küldöttsége tagjainak beutazási engedélye iránti kérvényét, mely küldöttség a szuézi kérdésben tárgyaló londoni értekezletre készült. A brit kormány ezen eljárását merésznek kell minősíteni, mert a brit kormány nem jogosult határozni mas ország küldöttségének a nemzetközi értekezleten való részvételében. Az a tény, hogy a brit kormány elutasította a beutazási' engedély megadását, önkényes intézkedést jelent, mert a Szuezről tárqyalő londoni értekezleten az 1888. évben kötött konvenció megtároyalásáról lesz szó, és ezt a konvenciót a német birodalom szintén aláírta. A Német Demokratikus Köztársaság a német birodalom két német utóállamának egyike. Nyilvánvaló, hogy a volt német birodalom jogait nem védelmezheti egyedül a Német Szövetségi Köztársaság kormánya. A két német állam mindegyike elvben csakis azon terület képviseletében tárgyalhat, amely jogilag hatáskörébe tartozik. A három nyugati hatalom kezdettől fogva megkísérelte, hogy önkényes intézkedésekkel korlátozza a Iondoni értekezlet résztvevőinek körét, és csakis olyan államokat hívjon meg, amelyektől a szuezi kérdésben gyarmatosító politikája támoqatását várja. A Német Szövetségi Köztársaságot azért hívták meg, mert a NATO tagállama. A Német Demokratikus Köztársaságnak külpolitikai elveinek szellemében legfőbb érdeke a béke megőrzése. Mindent megtesz, ami hatalmában áll, hoqy nemzetközi jogi igényeit a nemzetközi kérdések megoldásánál való együttműködésre, a béke megőrzése és más államok szuverénitása és függetlensége tiszteletbentartása elve betartásának érdekében érvényesítse. A Német Demokratikus Köztársaságot a beutazási engedélyek visszautasítása nem fogja meggátolni abban, hogy támogassa az egyiptomi kormány igazságos követelését és hogy síkra szálljon minden olyan intézkedés ellen, amely korlátozhatja Egyiptom szuIntézkedések a hajózás megjavítására a Szuezi-csatornán Kairó, augusztus 16. (ČTK.) — A MEM hírügynökség közlése szerint az egyiptonr kereskedelemügyi Yninisz-ter elnökletével a Szuezi-csatorna igazgatósága iiiésl tartott Izmailban, amelyen megtárgyalták a csatornán való najózás megjavítására irányuló intézk2.'I'v»l:9t. Az ügynökség közli, hogy a volt Szuez,-csatorna Társaság működésének utolsó éveiben nem törekedett a hajózá.i irsjjúvitására, tekintette! arra l'O'jy 12 év múlva a csatornát ál kellett volna adnia az egyiptomi kcrmár.ynsk. . A Szuezi-csatorna igazgatóságának ülésén elhatározták, hogy Mahmud Juniáz elnökletével bizottságot alakítanak, amely kidolgozza azon intézkedések programját, amelyek megvalósítása tekintettel az állandóan növekvő forgal-mra a csatornán szükséges. A VI. Világifjúsági Találkozó előtt Moszkva, augusztus 15. (ČTK) — A moszkvai Lomonoszov Állami Egyetem épületében augusztus 15-én folytatták a Vil'gifjúsági Találkozó nemzetközi előkészítő bizottságának ülését. A délelőtti plenáris ülésen Abdel Halk Állana egyiptomi küldött elnökölt. Folytatták a VIT előkészítéséről és programjáról szóló v tát. A kanadai ifiúság nevében Leslie Dawson. a kínai ifjúság nevében U Sin-ben beszélt. A vitában részt vettek Martinique-sziget, Franciaország, Ceylon, Korea és más országok képviselői. A tanácskozás részvevőit mélyen megindította Abdel Belardi muzulmán- diák beszámolója az algériai ifjúságnak a szabadságért és függetlenségért folyó küzdelméről. Az ifjú a'gériai hiszik hogy a loszkvai találkozó lehetővé teszi, hogy szavukat összekapcsolják a Német Szövetségi Köztársaság békeszerető ifjúságának hangjával és kijelentette, hogy az a'gériaiak ügyével egyetértenek a nyugat-németországi kultúra és tudomány képviselői is. Délután azok a bizottságok kezdték el tevékenységüket, amelyek jóváhagyás végett a teljes ülés elé terjesztik a VI. Világifjúsárii Találkozó programjának javas!

ítŕt és az előkészítéssel kapcsolatos többi dokumentumot. verénitását és veszélyeztetheti a békét. A kínai kormány teljesen támogatja Egyiptomot Peking, augusztus 16. (ČTK). Az Üj Kína sajtóiroda közlése szerint a Kínai Népköztársaság kormánya nyilatkozatot adott ki a Szuezi-csatorna államosításának kérdésében. A Kínai Népköztársaság kormánya nyilatkozatában kijelenti, hogy a Szuezi-csatorna államosítása Egyiptom igazságos cselekedete volt és a kínai nép és kormány ezt az akciót teljes mértékben támogatja. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a három nyugati hatalom az államosítás kérdését önkényesen egybekapcsolja a szabad hajózás problémájával és megkísérli, hogy a szabad hajózást ürügyül használja fel gyarmatosító kiváltságai megőrzésére és Egyiptomnak szuverén jogaitól való megfosztására a Szuezicsatorna fölött. Az a tény, hogy az államosítás egyáltalán nem okozott zavart a szabad hajózásban, megdönti a nyugati hatalmaknak a hajózás veszélyeztetéséről szóló állítását. A Kínai Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy a londoni értekezlet nem dönthet a csatorna nemzetközi igazgatásáról, mivel ez Egyiptom belügyeibe való beavatkozást és szuverenitásának megsértését jelentené. A kínai kormánv egvszersmind saináiatát fejezi ki, hogy nem fogadták el a Szovjetuniónak a további 22 állam meghívására vonatkozó javaslatát. A kínai kormány a bandunqi értekezlet határozataival összhangban úgy véli, hogy a Szuezi-csatc -na Társaságnak Egyiptom által történt államosítása egy idegen államot sem jogosít fel beavatkozásra, és hogy a csatornán való szabad hajózással összefüggő kérdéseket békés tanácskozások útján is meglehet oldani. A kínai kormány üdvözli EgyiDtomnak a széleskörű értekezlet öszszehívására vonatkozó javaslatát a a Szuezi-csatornán való haiózás ügyében és ezt a javaslatot ésszerű indítványnak tekinti a bonyodalmas helyzet megoldásában. Az Ifjúsági Világszövetség Tanácsának ülése Berlin, augusztus 15. (ČTK). — Nyugat-Berlinben augusztus 14-én kezdődött az Ifjúsági Világszövetség tanácsának hatodik ülésszaka, amelyen 300 küldött vesz részt. Az ülésen az ifjúsáq érdekeit érintő időszerű kérdésekkel foglalkoznak. A Junge Welt, a Szabad Német Ifjúsági Szövetség sajtószerve azt írja, hogy a SZNISZ bárminemű előzetes feltételek nélkül hajlandó baráti kapcsolatokat teremteni valamennyi ifjúsági szervezettel. A Szabad Német Ifjúsági Szövetség hajlandó a Világszövetség tagjainak lehetővé tenni, hogy megismerkedjenek az ifjúság életével a Német Demokratikus Köztársaságban. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának sajtóértekezlete Budapest, augusztus 16. (ČTK.) — A Magyar Távirati Iroda közlése szerint Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Erdei Ferenc, a minisztertanács alelnöke augusztus 15-én sajtóértekezletet rendeztek, amelyen válaszoltak a magyar újságíróknak Magyarország bel- és külpolitikája időszerű problémáira vonatkozó kérdéseire. A külkereskedelem helyzetéről Hegedűs András azt mondotta, hogy ez év első felében a kivitel 4,2 száza* lékkai nagyobb a feltételezett összegnél, ellenben a kapitalista országokba való kivitel a feltételezettnek csak 92,6 százaléka. Az 1954. évi kereskedelmi mérleg passzív, azonban az 1955. évi aktív. Külkereskedelmi téren az ország arra törekszik, hogy kiegyenlítse a kereskedelmi mérleget a kapitalista országokkal. A magyarorszáqi uránlelőhelyekre vonatkozólag Hegedűs elvtárs kijelentette, hogy azok sok éven át képesek fedezni Magyarország szükségleteit a villamosenergiában. A Szovjetunió segítségével 1957-ben megkezdik az atomerőmű építését 200 megawatt teljesítménnyel. „Egy pár év múlva — mondotta Hegedűs András — megelőzünk több olyan kapitalista országot, amelyek ma gazdaságilag fejlettebbek nálunk". A magyar kormánynak érdeke az idegenforgalom fejlesztése — mondotta Hegedűs András a további kérdésre. — Az idegenforgalmat a kormány további intézkedésekkel támogatja. Ezek közé tartozik a főváros néhány szállodájának e célra való biztosítása, az ország fürdő- és rekreációs központjainak felhasználása és a beutazási engedélyek megkönnyítése és gyorsítása. A fegyveres erők létszámának csökkentésére vonatkozó kérdésre Hegedűs András kijelentette, hogy a hadsereg létszámát már 35 ezer fővel leszállították. Egyelőre még nem mérlegelik a katonai szolgálat megrövidítéséről szőló javaslatot, tekintettel azon követelményekre, hogy a hadsereget korszerűsítsék. A minisztertanács elnöke rámutatott arra, hogy a külföldön élő magyaroknak megkönnyítik magyarországi rokonaik látogatását. Hegedűs András kifejezte azt a reményét, hogy a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság parlamenti küldöttsége még ez idén ellátogat Magyarországra. Az olasz-magyar kapcsolatokra vonatkozólag kijelentette, hogy kedvezően fejlődnek és hogy az 1955. évi adatok szerint a kereskedelem 60 százalékkal emelkedett a két ország között. A magyar-amerikai kapcsolatokról azt mondotta, hogy más kapitalista országokhoz viszonyítva még mindig a legrosszabbak. Az USA kormánya és vezető politikai körei továbbra is beavatkoznak Magyarország belügyeibe, berepülést végeznek a magyar légitérbe és Magyarország területe fölé léggömböket bocsátanak. Ezenkívül támogatják a Szabad Európa uszító akcióját. A jövő kapcsolatokra nézve minden attól függ, hogy az amerikai hivatalos körök részéről megnyilvánul-e a jóindulat. D. T. Sepilov megbeszélései Dullessel és Selwyn Lloyddal London, augusztus 15. (ČTK) — A TASZSZ közlése szerint D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügym' lisztere augusztus 15-én felkereste Selwyn L'oydot, Nagy-Britannia külügyminiszterét. D. T. Sepilovot J. A. Malik, a Szovjetunió nagy-britanniai nagykövete kísérte. London, (TASZSZ) — D. T. Sepilov, A Szovjetunió külügyminisztere augusztus 15-én találkozott J. F. Dultessel, az Egyeisült Államok államtitkáréval és hosszabb beszélgetést folytatott vele. Ebéd Krisna Menőn tiszteletére London, augusztus 15. (ČTK) — A TASZSZ közlése szerint augusztus 15-én a londoni szovjet nagykövetségén ebédet rendeztek Krisna Menonnak, az indiai küldöttség veze-ojének tiszteletére, aki ré6zt vesz a Szuezicsatorna kérdéséről tárgyaló londoni értekezleten. Az ebéden részt vett D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere, valamint V. Sz. Szemjonov és J. A. Malik, a londoni értekezleten résztvevő szovjet küldöttség tagjai. Szingapúrban egységes front alakul a gyarmatosítók ellen Szingapúr, augusztus 15. (ČTK) =s Az Oj Kína sajtóiroda közlése szerint Toh Csín Csie, a Szingapúri Néppárt elnöke e napokban azt javasolta, hívjanak össze értekezletet, amelyen valamennyi olyan szingapúri oolitikal párt venne részt, amely állást foglalt a gyarmatosítás ellen. Az értekezleten felülvizsqálnák a Nagy-Britanniával folytatott tanácskozások felújításának kérdését Szingapúr függetlenségének tárgyában. Toh Csín Csie kijelentette, hogy amennyiben nem iön létre az egész szingapúri nép szilérd egységes frontja. Lim Jew Hock, szingapúri fóminiszter a tanácskozások folyamán hasonló nehézségekkel találja magát szemben, mint elődje, Dávid Marsall miniszterelnök. A liberális szocialista párt főtitkára az értekezlet összehívása mellett nyiIftkozott és követelte, hogy a főminiszter haladéktalanul dolgozza ki a párt közös álláspontját a füogetlenséq kérdésében. Az NKP elleni támadás — az újrafelfegyverzési politikának egy része A bonni szövetségi kormány nyomására ma Karlsruheban ítéletet hoznak Németország Kommunista Pártja felett. Nilvánvalő, Adenauer kormányának az a fontos, hogy a nyugatnémet alkotmányi törvényszék első szenátusa az NKP-t „alkotmányellenesnek" nyilvánítsa, ami azt jelentené, hogy betiltják a párt további tevékenységét és feloszlatják a pártot. A törvényszék tagjai és a bonni kormány jogi képviselői már szerdán Karlsruheba mentek. Schröder bonni belügyminiszter megszakítja szabadságát, hogy személyesen irányítsa minisztériumának az NKP elleni intézkedéseit. Nem nehéz véqiaqondolni azt, mit jelentenek ezek a rendőrségi intézkedések: A párt vagyonának elkobzását, a még megjelenő kommunista lapok beszüntetését, a nyomdák lepecsételését, a kommunista funkcionáriusok letartóztatását. Ez a csapás azonban nemcsak a kommunista párt, hanem számos demokratikus szervezet ellen is irányul, amelyeket a bonni belügyminisztérium „kommunistáknak", vagy kommunistapártiaknak minősített: A német-szovjet barátság társaságát beszüntették, a Szabad Német Ifjúsági Szövetséget törvényen kívül helyezték, betiltották a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának működését és most sorra kerülnek más demokratikus szervezetek is. És mindezt a „demokrácia védelmének" kenetteljes jelszava alatt teszik. A Német Szövetségi Köztársaság alkotmánya alapján alkotmányellenesnek csupán azt a pártot lehet nyilvánítani, melynek tagjai arra törekednek, hogy „ártsanak és felszámolják a szabad, demokratikus rendszert". Ebből nyilvánvaló, hoqy nem a kommunista párt alkotmányellenes, hanem a párt betiltása. Hisz a kommunista párt harcol a legkövetkezetesebben a szabad, demokratikus államért. A kommunista párŕ volt az, amely a legnagyobb áldozatokat hozta a hitleri fasizmus ellen a szabadságért és a demokráciáért vívott harcban, Míg azoknak többsége, akik az NKP eltiltását sürgetik, a náci hódító politika szolgálatában állott. Szemmel látható, hogy az NKP betiltása csupán a reakciós revansista, militarista erőket szolgálhatja, amelyek a nácizmus idején a remilitarizációt vezették és ma újból lábraállítják a Wehrmachtot. A Németország Kommunista Pártja ellen emelt egész vád tulajdonképpen azon alapul, hogy az NKP „ellenállásra hív fel a katonai politika ellen". A ,.szabad demokratikus rendszer" elleni támadásnak minősítették azt, hogy az NKP népszavazást tartott az újrafelfegyverzés ellen. Ezen a fronton azonban az NKP nem harcolt egyedül. Az újrafelfegyverzés ellen állást foglalt a Szociáldemokrata Párt, a szakszervezetek és a burzsoázia számos köre is. Nyilvánvaló, hogy az NKP tervezett eltiltása következményeiben ellenük is irányul. Az NKP elleni támadás ugyanis fontos részét alkotja a remilitarizációs politikának, amellyel a bonni kormány Európában el akarja gáncsolni a népek békés együttműködését. Az NKP eltiltása ezért tehát nemcsak NyugatNémetország belső helyzetét élezi ki, hanem nemzetközi viszonylatban is kihatása lesz: részét alkotja a „hidegháborús" politikának, amelyről a bonni kormány nem akar lemondani. Nekünk, Németország szomszédainak nem lehet közömbös, vajon a Német Szövetségi Köztársaságban a német nemzet békés erői demokrataellenes elnyomásának útjára lépnek-e, újból felhúzzák-e az agresszív német militarizmus felújítása elé állított gát öszszes zsilipjeit. A történelmi tapasztalatok arra tanítanak bennünket, hogy a demokrácia kérdése Németországban, Németország Kommunista Pártja legalitásának kérdése, nem csupán Németország belügye, hanem Németország szomszédai biztonságának és az európai békének kérdése is. Nemcsak nekünk, hanem Franciaországnak, Ausztriának, Dániának és Németország többi szomszédainak is fontos mindazon pártok és szervezetek szabad politikai tevékenysége, amelyek következetesen védelmezik valamennyi nép békés együttélésének elvét, szembeszállnak a militarizmus felújításával és a hidegháború politikájának folytatásával, tehát végeredményben ez saját biztonságunk kérdése is. Ezért hazánkban épp úgy, mint Németország valamenynyi szomszéd államában a bonni kormánynak az NKP eltiltására irányuló szándéka széleskörű tiltakozó mozgalmat váltott ki. Európa népei tudatában vannak: Liebknecht, Luxemburg Róza, Thälmann pártjának, a munkásosztály pártjának védelmezése a béke védelmét jelenti. (Rudé Právo) O J S 7 O n 1956. augusztus 17.