Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-16 / 228. szám, csütörtök

. v - • : '< A Lőcse melletti studenicei ĽFS7 -ben az idei év első felében 65 pinz­gaui íejlöstehéntól egyénkén! 1200 liter tejet (ejtek Az EFSZ-ben, amely nemcsak a járás, lianem az egész kassai kerület legjobb szövetkezetei kö­zé tartozik, a tagok kiváló erecimény eket ertek el. Az előírt beadáson kí­vül 28 ezer liter tejet adtak el az áll ami ftlvásárl-is keretében, ezzel a szö­vetkezet félévi bevételi tervét 20 ez r koronával lépték túl Képünk a szövetkezet pinzgaui' teheneit mutatja a legelőn. Illlllllllillltlllllllllllllllilllli TO M PA iiiiimmiiiiimimitMimmii Több mint fé! millió koronát kaptak lenért A Banská Bystrica-i kerületben ; melyen ient terniáíztettek és már ki lévő Zvoltnská Zlatina-i EFSZ tagjai j t.éptv 55 mázsa-, átbgoö sthu­zam és ,öbb mint 3 mázsa lenmag­hozam mutatkozik hektáronként. A a legsikeresebb lenterm ílők közé tar­toznaK. Tivaly húsz hekta.v' J ten 690 mázsa lenrostot és 157,8 mázsa lenmagot termesztettek. Ez annyit jelent, hogy átlagosan egy hektár­ról 34,5 mázsa rostot és 7,8 mázsa magot ért el e fontos növényéi. Idén is hasonló gazdag len'ermési várnak. 22 hektárnyi területen, Zve! .-tiská Slatir.a-i szövetkezeti ta­gok arra számítanak, hogy az idei lenterimésďrt több mint félmillió ko­ronát vesznek be. ami csaknem 160 pzer koronával több mint amennyit tervbevettek. • Érdemes a szövetkeze ben dolgo n; A felsópatcnyi EFSZ-ber. a tagok munkájuk után megkapták a félévi természetbeni járulékot. Tele szeke­rek hordták a gabonát a szövetkezet dolgozóinak. Aki rendszeresen, lelki­ismeretesen dolgozik, annak megte­lik a kaimrája. Örül a család, hogy egész évre biztosítva van a kenyér, meg az árpa a sertéseknek. Már csak rossz emlékként jut néha eszük­be. hogy ezelőtt jó pár évvel bizony másmilyen volt az élet. Reggeltől estig kellett küszködnie, mint • >«>!••''­nek, vagy '-'sgazdának a pár hol­dacskával. No, de hagyjuk a rossz emlékeket, nézzünk be egypár szövetkezeti tag­hoz. Kovács József zootechnikus udva­Lenin elvtárs müveiben kifejtette, számtalan esetben már megvilágítot­tuk, t?rre nincs külön recept. Ezért talán olyan bonyodalmas ez a kérdés. De mivel az EFSZ-ek krszélesítésének központi problémája ma a középpa­rasztság és az osztályharc, néhány elvi áliáspontot kell tisztáznunk. Az osztáiyharcban továbbra is érvényes pártunk azon tioiitikája, mely a ku­láksüggal szemben gazdasági, politi­ka: és eszmei téren folyik. A párt országos konferenciája is megerősítet­te, hogy tovább kell haladnunk ezen az úton. tovább kell folytatni a kor­látozás és a gazdasági elnyomás po­litikáját és meg kell akadályozni, hogy a kulákok beférkőzzenek a szövetke­zetekbe. A szóvetkezetek továbbfejlesztésé­ben tehát a fő hangsúly azon van, hogy a kis- és középparasztokat mi­nél nagyobb számban megnyerjük a közös gazdálkodásnak. Ez az elv azon­ban nem zárja ki, hogy egyes esetek­ben, ha a kulák becsületesen teljesíti állam iránti kötelességét, nincs már sem ereje, sem lehetősége a kizsák­mányolásra, látja, hogy a szocialista rendszer napról napra erösebb, el­vesztette a kapitalizmus jövőjének távlatit, a szocializmus becsületes építőihez hasonló emberséges életet akar rolytatni, fel lehet venni a szö­vetke?etbe. Természetesen csak olyan feltételek mellett, ha a szövetkezet •aglétfizámának túlnyomó többsége kis- és középparasztokból áll, szilárd alapokon nyugszik a közös gazdaság, az eszméhez, s a szövetkezeti gon­dolathoz hű vezetők állnak a kollek­tíva élén, s akkor, ha a kis- és kö­zépparasztság bizalmát élvező erős falusi pártszervezet segít a problé­mák megoldásában. Tehát minden egyes esetet a falu viszonyainak meg­felelően kell elbírálni. A kulákokkal szemben eme álláspontunk is a rend­szerünk erősségének, jövőjének, em­berségességének a kifejezője, s an­U J SZÓ 1956. augusztus 16. rába viszik a gabonát. Szorgalmas munkájának jutáin.a: tizenhét mázsa ; búza, 7 mázsc árpa. Dicséretet érde- j mel Csóka József is; 1.7 mázsa búzát, i 6 mázsa árpát, Cséfai Dénes sertés­gondozó 15 mázsa búzát, 6 és fél má­zsa árpát, Czifra József U mázsa búzát, 4 és fél mázsa árpát, Csiba Károly 12 mázsa búzát, 5 imázsa ár­pát, Szűcs Károly 14 mázsa búzát, 6 mázsa árpát kapott, Lehetne to­vább sorolni a szövetkezeti tagokat. Végezetül pedig csak annyit, hogy mindnyájan tudatában vannak, a szö­vetkeze,. megélhetést biztosít csa­ládjuknak, s ezért tőlük telhetően szorgalmasan dolgoznak. Molnár Géza, Felsőpatony. nak, hogy sziklaszilárd a munkások és parasztok szövetsége. Néhány szó a kulák családtagjainak kérdéséről S ha már idáig jutottunk a kulák kérdésben, igen fontos, hogy megvi­lágítsunk néhány, a kulák családtag­jaival kapcsolatos problémát. Vannak olyan kulákok, akik még mindig visz­szavárják a „régi szép időket", sza­botálják a termelést, nem teljesítik állam iránti kötelezettségeiket, az egész tevékenységük abban merül ki, hogy azokat a gyalazatos utakat ke­resik, miként tudnának ártani a szö­vetkezetnek, a falu egységének. Ezek­nek hozzátartozói, fiai, lányai viszont szeretnének ilyen vagy olyan formá­ban vagy a szövetkezetben, vagy az állami gazdaságokon, vagy pedig egyéb helyeken hozzájárulni a boldo­gabb jövő felépítéséhez. Hogyan kell eljárnunk az ilyen kulákok hozzátar­tozóival? Itt is elsősorban a párt or­szágos konferenciájának tételeit kell szem előtt tartanunk. Meg kell vizs­gálnunk, milyen az illetőnek a viszo­nya a rendszerhez, elítéli-e szüleinek helytelen magatartását, végez-e olyan tevékenységet, amellyel megmagya­rázza szüleinek, hogy elvakult.ságuk rossz útra vezeti őket, és fontos, hogy fiatalsága teljes erejével részt vesz-e a szocialista falu felépítésének nagy munkájában. Az ilyen esetek megíté­lésében tekintettel kell lennünk az életkorra is. Másképpen kell elbírál­nunk például az olyan esetet, ha mondjuk az illető a felszabaduláskor 20—25 éves volt és másképpen, ha 8—10 éves korában érte meg a fel­szabadulást. Az utóbbi esetben még ha az apja a legnagyobb kizsákmá­nyoló is volt, nem ítélhetjük el a fiút, hiszen 8 vagy 10 éves korában aligha folytatott kizsákmányoló tevé­kenységet. Természetesen a legdön­tőbb tény, ha a jelent vizsgáljuk, te­kintetbe vesszük mostani tevékenysé­gét, hiszen a felszabadulást gyerek­Portól füstölgő, hepehupás or­szágút ... kétoldalt tüskés szakál­lú, borostás képű tarlók. Mintha kés alá szappanozná valami látha­tatlan borbély, itt is, ott is liba­csapatok fehérlenek rajta. Nemso­kára aztán megváltozik a kép, ker­tek futnak a tarlók szélére, álmos házikók bukdácsolnak elénk, — templom, kocsma, sövénykerítés, karóbahúzott köcsögök, — s már a faiu utcáján száguidoz kocsink. — Tompa, — dünnyögi fitymálva a sofőr, — elhagyott porfészek, mi érdekes benne? — s mérgesen fékez le az utolsó ház előtt... JJaraszt meszelövet bemázolt fa­lak, egy-két rozoga szék. ko­pott emberek a kopott asztal körül. Mintha a sarokban szövögető pók az ö arcukon is szőne, pókhálószerű ránc minden szemszögletben. Hogy melyik az elnök, melyik csak egyszerű tag, — beszéd közben tudom meg, — még a könyvelő is versenyt kaszál ha kell, — s a földmunka bizony egyformára cserzi az arcokat. — Tudja, nehéz a helyzetünk, — kezdi a szót Belánszky elnök, — nem olyan könnyű itt a demokrácia. Jó az egyenlőség, alcinek nincs semmi, a kö­zös is tetszik annak, ki földtelen. De lássa az elvtárs, Tompa módos falu, földbolond itt még a másfélhcktárus is! Keveset ér itt a szó, ténynek hisz a paraszt, egyszer már megjárta, majd ráment a közös.' Hogy is volt csak Laci? — te ezt jobban tudod! ... — Szomorú év volt az, ötvenné­gyet írtunk, — keresgél a múltban Tipári könyvelő. Megnyertük a falu jó egy pár gazdáját, — 27 lelkes tag nagy eredmény Tompán! — NÍ most mutassuk meg, — forrt bennünk a virtus. — ha sikert érünk el, mienk a fél falu. Jó pár száz hek­tárral, a sok jó gazdával Kánaánt te­remtünk Tompa községben! A dohányt szorítsuk, ebből lesz a haszon: — határoztuk el majdnem egyhangúan. Tompa határában jól te­rem u dohány, s ha be vág a termés, lesz pénz elég, s jönnek majd közibénk a középparasztok is a jó eredmények láttán. Csakhogy a dohányhoz, dohányszá­rító kell! — No majd kaptok azt is j ígérte a járás. Ti csak dolgozzatok, \ mire kész a termés, olyan szárítója ' lesz Tompának, hogy hetvenhét falu is csudájára járhat! — Hittünk a szépszónak, jól felkötöt­tük a gyócsat, dolgoztunk, mint aki- j nek az idvessége függ a terméstől. ; Anya nem gyönyörködhet úgy serdü- \ lö gyermekében, ahogy a szövetkezet í 27 embere lest e, babusgat ta az erő- j södő dohánypalántákat. Igaz, minden 1 pénzünk benne feküdt ez évi speku- j fejjel átélt egyén ma már komoly fiatalemberré serdült és 11 szabad esztendő alatt új nevelésben (iskola, CSISZ, hadsereg, falusi kultúrcsopor­tok) részesült, magatartása, viselke­dése bizonyíték iehet arra, hogy tár­sadalmunk igazi harcosa lesz; kétség­telen, hogy fel lehet venni a szövet­kezetbe még akkor is, ha rokonai, vagy szülei rossz szemrnel nézik a szövetkezetet, illetve fiuk cselekede­tét. Az ilyen eljárásoknál azonban egy pillanatra sem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy a kulák, vagy hozzá­tartozója a rokonságon keresztül is könnyen árthat a szövetkezetnek, ezért megfelelő ellenőrzést kell biztosítani és megakadályozni, hogy a kulák vagy hozzátartozója vezető funkcióba ke­rüljön. Harcolni kell az olyan téves nézetek ellen is, ahol megkerülve az egyéni elbírálást, nem nézve a helyi viszonyokat, egy kalap alá veszik a kulákokat és tömegesen helyt adnak nekik a szövetkezetbe való belépésre. Az eféle eljárások ellen küzdeni kel), mert egy pillanatra sem szüntetjük be a harcot azok ellen, akik bom­lasztó tevékenységet folytatnak a fal­vakon, s természetesen nem adunk alkalmat semminemű „kulák-összefo­gásnak", hogy emberséges álláspon­tunkkal visszaélve az ellenség törek­véseit szolgálják. Mindszekből te^át arra következtethetünk: ha a lenini hármas jelszó, — támaszkodj a sze­gény parasztra, lépj szövetségre a áözépparaszttal, egy pillanatra se szüntesd a harcot a kulák ellen —, helyes gyakorlati alkalmazásával ér­telmezzük az osztályharcot, s ott, ahol a kulákok bomlasztó munkát végez­nek, kizárjuk óket az EFSZ-böl, nem tűrjük, hogy ideológiai munkánkba ellenséges nézetek vegyüljenek, egész biztos, hogy az EFSZ-ek továbbfej­lesztésében végzett tevékenységünk sikerrel jár, és ez»a legfőbb biztosíték arra, hogy 1960-ig 30 százaiékkal nö­veljük a mezőgazdasági termelést. MÉRY FLRENC lációnkban, a szégyen is nagy lett volna ha nem sikerül a termés. Szóval lett volna veszteni valónk elég. Mint ahogy el is vesztettünk min­dent. Anyag nem volt elég, vagy munka­erőben volt hiány? — tudja már az istennyila! Tény az, hogy hiába lett gazdag termésünk, hiába volt az egész évi verejtékünk, nem lett időben kész a szárító, ebhányadára került a ter­més. Ügy beütött a baj. hogy év vé­gére alig tudtunk négykoronát kiadni a tervezett 12 koronából. Menekültek is a tagok, nyolc ember maradi csak, azok is inkább talán csak dacból, mint a józan ész követéséből. Napok kérdé­se volt hogy a kárörvendők kacagása közt, végleg j elbomlik a tompái szö­vetkezet ... LSalálmadár vijjogott a hajdani kúria jégvirágos fáján, hal­doklót virrasztott nyolc borostás ké­pű könnyes szemű paraszt. Reményü­ket, szívük legkedvesebb álmát és vá­gyát búcsúztatták, a tompái szövet­kezet végítéletét kimondani jöttek össze. Nyolc ember ugyan mit tehet a sors végzése ellen, nyolc ember te­metni képes csak, temetni nem csak a közöst, de még a reményét is an­nak, hogy valaha is jobb belátásra tér a falu földjéhez ragaszkodó maradi parasztsága. Ám ekkor felálltak a kis gyüleke­zet kommunistái, nem szónokoltak, nem beszéltek végső győzelmekről, — annyit mondtak csak, hogy mi pedig maradunk. £s Gondkó Mihály három és fél hektáros. Stigel József 14 hek­táros meg még hat tompái paraszt, azon az éjszakán falujuk jövőjét for­málta meg ... önnyü ám úttörőnek lenni ott, ahol akadálymentes az út, de próbálja meg csak valaki heted ma­gával, egy egész falu kacagása közt megküzdeni a lehetetlennel. Mert le­hetetlennek látszott 91 hektárral, né­hány állattal és minden segítség nél­K ť kül nem csak megbirkózni a nehézsé­gekkel, de úgy harcolni, hogy még a legnagyobb ellenség is elismerhesse: nektek van igazatok, jobban csináljá­tok, mint mi. A nyolc úttörő ezt a feladatot vál­lalta, ezt a célt tűzte iá maga elé. S hogy milyen eredménnyel, azt leg­jobban bizonyítja, hogy 1955-ben már 16 ra nőtt a szövetkezetiek száma, év végére 18 koronát fizettek ki a tervezett 16 korona helyett, 1956-ban pedig 20-an kapják már munkaegysé­genként a 20 koronás jutalmat. Persze, sok víz folyt le eddig az Ipolyan, sok keserűséget kellett le­nyelniük a szövetkezetieknek, sok ál­matlan éjszakát kellett eltöltenie el­sősorban az állami gazdaságból vissza­tért új elnöknek, Belánszky Józsefnek. Ám az emberi szorgalom, az emberi akarás csodákat képes teremteni — ha akar. igy épült fel végre az új do­hánysz^rító, így épült fel egy 50 férős sertésól, egy géppajta, s így telepí­tették végre egy helyre a szerte-szét levő állatállományt. S így tehették meg, hogy ez év nyarán már elsőnek arattak a járás 29 szövetkezete kö­zött, elsőnek is csépelték ki a kenyér­magot, s idei beadásukat nemcsak tel­jesíteni tudták, hanem 30 mázsa sör­árpával már meg is toldották és 250 mázsányit még ezután is adnak. S így kérdezheti ma már meg a falu egyé­ni parasztjaitól Gondtkó Miska bácsi, 62 éves szövetkezeti, Hric Gyula, Szedlák Károly, Siandor György és fia, meg a többiek, kerestek ők 25, 25, 23, illetve 50 mázsa gabonát, a pénzt nem is számítva, — egyetlen fél év alatt? * * * Poros, kicsiny falu Tompa, történe­te sem egyedül álló, de majdan, ha majd a nagyüzemi gazdálkodás áldá­sait élvezi az ott lakó párszáznyi pa­raszt, megérdemli, hogy sokáig em­legessék a nyolc úttörő nevét... Neumann János Szádudvarnokról egyet-mást Amikor koratavasszai Szádudvarno­kon (szepsi iárás) az EFSZ alakulófél­ben volt, a falu legtudákosabb és leg­nyelvesebb asszonya, Horváth István­né nénémasszony megjósolta, hogy „nem lesz biz az hosszúéletü ..." Az öreg Sma jda néni és a nagyhangú Ste­fán mama is egyre hajtogatták: „Ej, ei. nem él meg a ti „druzsztvót.ik" há­rom pénteket sem"... Na és mi ta­gadás, voltak olyanok a faluban, akik hittek is ezeknek a tudákos asszo­nyoknak. * * * — Kemény dió ez a Szádudvarnok, csupa reakció. Maradiak, nyakasok ot­tan a qazdák — mondogatták itt is — ott is. Bizony azelőtt a járásról is görbe szemmel néztek a falura. A HNB funkcionáriusairól nem is beszélek, ezek állandóan a büntetötörvénykönyv cikkeit és paragrafusait bújták és csak azt lesték, hogy kire, melyik pont ..illik'' r-á. Szóval, hadilábon voltak a ve­zetők a falu népével. Idézések, kihall­gatások, büntetések — lépten nyomon. Nem csoda aztán, hogy a nép tényleg megbicsaklott, akaratossá vált s ellen­kezett is a vezetőkkel. „Amilyen az adjon isten — olyan a fogadj isten" — gondolták az udvarnokiak. Semmi sem tart azonban örökké. Oj emberek kerültek a falu élére és a járást is más emberek irányítják. Nem a törvénykönyv a fegyverük a harcban az újért, hanem a türelmes, kitartó, meggyőző szó, amelyre jobban hajla­nak az udvarnokiak. Igen megváltozott a helyzet a faluban. Beigazolódott, hogy nem is olyan rossz nép lakik itt, mint amilyennek egyes pünkösdi kirá­lyok tartották. Van itt elég becsületes, rendes és jóindulatú ember. Lemarad­ni sem igen akarnak. A gazdák nagyobb fele koratavasszal megalakította a szövetkezetet; 62 tag 600 hektáron. Összehozták az állatállományt is. Ma már 174 szarvasmarha, 95 sertés, 12 pár ló és majd kétszáz baromfi ké­pezi a közös állatállományt. Csak az a nagy baj, hogy az állatok több mint harminc istállóban vannak elhelyezve. Az aratást is ügyesen, egy-kettőre elvégezték. S ha a szepsi GTÁ jobban dolgozott volna, akkor még előbb vé­gezték volna el. T. i. olyan aratógépet kaptak, amely egy nap alatt csak egy hektárt bírt learatni. Nem csoda hát, hogyha szidják a traktorállomást vala­mennyien. Nem igen lenne helyes azt állítani, hogy rosszul gazdálkodnak a szádudvarnokiak. Tizenkét korona a munkaegység értéke, három és fél kiló gabona melléje. Az alap már igen ko­moly. A munka is jól megy. Igaz, nogy ..mehetne ám jobban is. Kár, hogy nem építenek. Az Agroprojekt Ígért ugyan barakkistállót, de eddig ez csak igéret maradt., s & * * Tehát nem megy rosszul, de jobban is mehetne. Hol a baj? Kitol kell ko­molyabb segítség? A járástól? Nem. az eléggé segít, dicséretükre iegyen mondva. — De a helybeli pártszerve­zet nagyobb figyelmet szentelhetne az EFSZ-taaok nevelesének. Nem ..-merik eléggé a szövetkezet mintaalapsza­bályzatát. Aztán az sem lehet közömbös a pártszervezetnek, hogy a szóretke­zetben csak egyetlenegy tag kommu­nista-földműves. Hiszen van elég rendes ember az EFSZ-ben, akiknek a helye a pártban lenne. A szövetkezeti vezetőséggel is töb­bet kell törödniők. Rendes, becsületes emberek ők s jól végzik dolgukat. Haidú Lajos, az elnök ért a 'óidhoz, szívén viseli a szövetkezet sorsát. Má­tyás János is, az állatállomány veze­tője. lói megállja a helyét' Viszlai István, a jóképű fiatal agronómus is. Itt van aztán Hacel János, volt négy­hektáros gazda, az ellenőrző bizott­ság elnöke. Igen komoly, becsületes és értelmes ember. Ő a szövetkezeti vagyon igazi őre. Nem tűri a tunya­ságot, rendetlenséget. Nem bírja az igazságtalanságot és nem nézi, hogy koma-e, vagy sógor, megmondja min-: denkinek a magáét. Olyan igaz szív­vel-lélekkel tag ő. Kár, hogy Viszlai Pál, Kurci János és Pál Miklós nem ilyen tagok. Pedig tanulhatnának Ha­celtől, hogyan kell a közösben dol­gozni, óvni és szeretni a közös va­gyont. Ezeket joggal nevezhetnénk pa­pírtagoknak is. Nekik nem igen fáj a fejük a szövetkezet miatt. Gyéren van munkaegységük. Ritkán, fehér hol­lóként jelennek meg a közös munká­ban. Ez pedig baj, mert saját maguk­nak tesznek rosszat. Nehezen fogtak hozzá a közös gaz­dálkodáshoz Szádurivarnokon. Ez iga/ —De ha már nekifogtunk, most mái­nem tágítunk ám, Megmutatjuk, hogy a mi falunk sem rosszabb a többinéi, s nem maradunk le — mondogatják. E szavaknek hinni lehet. Bartók János Kölcsönös segítség Az Állami Gazdaságok Dunaszerda­helyi Igazgatóságához tartozó osztá­lyokon augusztus 10-ér befejezték a cséplést. A gyors befejezést a cso­portok közti munkaverseny lendítette elő. Tizenegy csoport állt versenyben a gazdaság vándorzászlajáért. Az ér­tékelés, a jutalom kiosztása á szoká­sos ünnepély alkalmával történi? meg. Az állami gazdaságból 6 kombájn ment Csehországba, négy cséplőgép pedig a járási szövetkazeteiben fog dolgozni, hogy minél gyorsabban magtárba kerüljön a gabon? Mondok Gábor, Dunaszerdahely,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents