Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-16 / 228. szám, csütörtök

Látogatás a novákyi hőerőműben eO*­1 mm mu Csehszlovákiában a villamos áram fogyasztása fejenként — 1920 óta — 1924-ben duplájára, 1948-ban hatszo­rosára, 1953-ban tízszeresére, 1953­ben tizenkétszeresére emelkedett. A világ tüzelőanyag termelése a tü­zelőanyag-fajták szerint még miniig a kő- és barnaszén túlsúlyát mutatja 57 százalékkal, utána következik a kőolaj és földgáz 35 százalékkal. A szén világkészletei állítólag 6600 év múlva kimerülnek. Hazánkban is még a hőerőművek szolgáltatják a legtöbb elektromos energiát. Köztük Szlovákiában fontos helyet foglalnak el a novákyi erőmü­vek. Jelentőségük abban áll, hogy közvetlen közelükben vannak a nová­kyi és handlovai szénbányák, úgyhogy a szenet gazdaságosabban dolgozzák fel. A novákyi szénnek másik előnye, hogy a szén melléktermékei, Jiulladé­Novákyban az Elektrostroj gépszere­lői kötelezettséget vállaltak, hogy a 6. sz. turbogenerátor szerelését egy hó­nappal lerövidítik. Jozef Žovinec sze­relő a turbina forgórészét vizsgálja. kai az ugyanott felépült vegyigyárban szolgálnak nyersanyagul. Ma már nem elegendő ez a szén, s azért egyaránt szállítanak ide a kékkői, illetve néhány csehországi bányából is szenet. Már messziről feltűnnek a novákyi hőerőművek magas kéményei, vala­mint négy hatalmas vasbetonból ké­szült hűtőtornya. Ha mellettük elha­ladunk, ebben a kánikulában, a ki­áramló hűvös levegő kellemesen érint. Az egyik üzemben lévő hőerőmű a Nováky I. nevet viseli, a Nováky U. pedig épülőfélben van, ahol az eddi­gi hat turbogenerátorhoz még kettőt hozzáépítenek. Itt is a brnói Elektro­stroj szerelői dolgoznak Rudolf Zelka vezetésével. Éppen a kazánok csőve­zetékének tömbszerelését végzik. A kész tömböket nagy darukkal húz­zák fel az acélváz második emeletére. A daruk nélkülözhetetlen segítőtár­saknak bizonyultak nemcsak itt, ha­nem az üzem szénnel való ellátásánál, a kirakodásnál is. A darukar tizenhá­rom méter hosszú. Serlegeivel bele­merít a feltárolt szénhegyekbe és szé­les gumiból készült szállítószalagra szórja azt. Naponta 350 vagon szén érkezik a tizenkét kilométeres ipar­vágányra^ Télen a mély szénraktárban 100 000 tonna szenet lehet tárolni. Négy malom tizenkéttonnás órai ka­pacitással őrli a lignitet, szenet, és ezt osztályozókon keresztül, felfelé vezető szállítószalagokon át, fúvással juttatják a kazánokba. A kazánokból a salak eltávolítása automatikusan történik. Értékes nyersanyag ez, me­lyet a novákyi vegyigyárban maradt hulladékkal összekeverve jól használ­hatnának fel könnyű, előregyártott építőelemek készítésénél. Az igazga­tóság ingyen hajlandó rendelkezésre bocsátani a salakot, de mindeddig ke­vesen éltek ezzel a joggal. A közeli Prievidzán és Handlován nagy építke­zések folynak, ahol bizony sok építő­anyagot lehetne megtakarítani és az önköltségeket csökkenteni. Ma már nevetve meséli a vállalat :s igazgatója, Pro- ||p cházka elvtárs, ? » hogy milyen viszo­nyok uralkodtak : || azelőtt Novákyban. Az építkezési ak­ciókon tizenhárom. | | építőcég és hat in­vesztor (beruházó) ; vett részt és hat építési vezetőt vál­) tottak le. Most már Nováky II. részére fő szállítót nevez­tek ki: ez az Elekt­sekért. Az első turbinát ez év novem­ber végéig helyezik üzembe, a máso­dikat a jövő évben. Amióta az építke­zésen a szigorú technikai rendszert vezették be, azóta nagyobb rend ural­kodik, mert az építkezésen részt vevő vállalatok mint: az Elektrovod, Priem­stav, Armabeton közötti együttműkö­dés ez idő szerint jő. Közösen hárít­ják el a nehézségeket, biztosítják az építkezéseken levő munkásokról a gondoskodást és egymásnak, illetve a partnereknek kitűzik feladataikat. Mindazonáltal még elég sok nehézség található itt. Megváltozott már a dol­gozók felfogása és gondolkodása is. Rájöttek arra, hogy félre kell tenni minden egyéni kis nehézséget, önzést, becsvágyat, mert csak a kollektív munka vezethet eredményhez, a vég­célhoz: Nováky II. befejezéséhez, az ötéves terv feladatainak teljesítéséhez. Még egy feladatot kell szem előtt tar­taniuk. Nem elég betartani a harmo­nogramot, hanem állandóan újabb tar­talékokat kell feltárniok, hogy a ha­táridőt Ip'-övidítruwék Kacsalábon forgó vdr, avagy forgatható hegyiszálló. Az osztrák építészet legutóbbi új­donsága Wolfgang Bauer, bécsi épí­tészmérnök szokatlan javaslata, hogy az osztrák alpokban forgatható hegyi­szállót építsenek. Bauer terve szerint patkóformájú ötemeletes épület lenne [ ez. Közben „ez a patkó" belső f síével mindig a nap felé fordulna. Az építke­zés elsősorban szenzáció lesz, amely vonzza a túristákat, de a terv szerző­je azt állítja, hogy sok más oka is van az építés megvalósításának. A szállót — nézete szerint — bármelyik hegy­csúcs tetején fölépíthetik, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik, eltérően más hegyvidéki túrista-szállőktől, amelyek eldugott, szélvédett helyeken feksze­nek. Ez azért lehetséges, mivel az épületnek csak egyik oldalán vannak ablakok és szükség esetén szélvédett oldalra lehet fordítani. Télen ezáltal sok tüzelőt megtakarítanak. A torgat­rostroj fiókvállala- . ta. Ez felelős az novákyi hőerőmű építésénél a gépberendezés szere­összes gépszállítá- lésé t új módszerekkel végzik. A képen a kazánok cső­sokért és szereié- vezetékének tömbszereiését látni. A Banská-Bystrica-i kerületben teljesítik a lakásépítés tervét ható rész könnyú vasbetonból készül. 6000 tonna súlyú lesz és egy tizenkét méteres átmérőjű golyóscsapágyon nyugszik. Bár a föltételezett súly na­gyon magas, a szállót két lóerős elek­tromotor forgatja. Érdekes a hotel berendezésének megoldása. A csővezetékek a forgás középpontjában elhelyezett hőszigetelt koncentrikus hengerrendszer forgó részébe mennek át. Bauer számításai szerint az építkezési költségek semmi­vel sem haladják meg egy luxus-he­gyiszálló építésének költségeit. Bauer építész kidolgozta egy forgat­ható családi ház tervét is. A forgás­tengely a villa közepén keresztül ha­lad a nagy társalgón keresztül. A ház kétoldaián vannak a szobák, a mellék­helyiségek és a garázs. A villát ten­gelye körül bármely irányban lehet forgatni. Villany­motorok — alumíniumból Na;jyon célszerű­ek és jól beváltak az alumíniumból készült villanymo­torok. Teljesítőké­pességük megha­ladja az eddig szo­kásos motorokét, súlyuk azonban lé­nyegesen kisebb. Az ilyen motorok elő nyei különösen a repülőtechnikában mutatkoznak meg. Egyetemes elektromos konyhagép: Jungwelľ A beruházási építkezés egész évi tervének teljesítése a Banská By.stri­ca-i kerületben a múlt évhez viszo­nyítva lényegesen javult. 1956. július l-ig a lakásépítkezés egész évi tervét 45,3 százalékra, a beruházási építke­zés egész évi tervét a helyi ipar sza­kaszán 51,3 százalékra, a helyi utak építésének tervét 50,4 százalékra, a helyi gazdálkodás lakásépítési tervét 45,2 százalékra és a nemzeti bizott­ságok épületei építésének tervét 75,3 százalékra teljesítették. A Pozemné stavby nemzeti vállalat az egész évi terv feladatait 47,9 szá­zalékra és az első félév időtervét globálisan 106,8 százalékra teljesítet­te. Az építkezési üzemek dolgozóinak a jó eredmények elérésében nagy se­gítségére volt a szocialista munkaver­seny, amelyet az egyes építkezéseken bevezettek. Az építkezési vállalatok a múlt év novemberétől 100 százalékos teljesítést érnek el. 1956 első felében javult a nemzeti bizottságok szervezési tevékenysége és a polgárok jobban kapcsolódtak az építkezési feladatok teljesítésébe. Tö­rekvésük visszatükröződik a terv tel­jesítésében és túlteljesítésében. (MS) • * A berlini Október Hetedike nemzeti vállalatban a sikerei, próbák elvégzése után sorozatgyártásba vették * ké­pen látható, ízléses formájú konyha­gépet mely különösen áttetszőségével és praktikus összeállításával nyerte meg az érdeklődők tetszését. Az egye­temes elektromos konyhagép 9 mű­veletet végez el. (ť) A szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséért „Továbbra is támogatni fogjuk az EFSZ-ek alakítását, tag- és földalapjuk bővítését olymódon, hogy a második ötéves terv végén a szocialista szektor teljes túlsúlyba kerüljön mezőgazdaságunkban ... Mindent meg kell tennünk, hogy az EFSZ-ekbe a kis- és középparasztok további ezreit nyerjük meg és hogy falvainkban további új EFSZ-ek alakuljanak. Tudatában vagyunk, hogy csupán további EpSZ-ek és a szocialista nagytermelés bővítésével tel­jesíthetjük az ötéves terv feladatait és fokozhatjuk 30 százalékkal a mező­gazdasági termelést 1960 végéig." (A. Novotný elvtársnak, a CSKP első titkárának Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáján mondott beszámo­lójából.) Előnyösebb a nagyüzemi gazdálkodás A párt országos konferenciájának határozatából eredő feladatok a mező­gazdaság terén elsősorban a termelés rohamos fejlesztését tűzik ki célul és ez csupán a nagyüzemi gazdálkodás bővítésével, új szövetkezetek alakítá­sával valósítható meg. Annak ellenére, hogy a Központi Bizottság júniusi ülé­se óta, tehát egy év leforgása alatt Szlovákiában 189 új szövetkezet ala­kult, a meglévő szövetkezetekbe 9818 új tag lépett be, ennek folytán az EFSZ-ek földterülete 60 597 hektárral bővült, a szövetkezetek ilyen arányú fejlesztése még sem felel meg a máso­dik ötéves terv irányelvei követelmé­nyeinek. Hiszen vannak jól gazdálkodó EFSZ-eink, hogy csak néhányat említ­sünk: a farkasdi, az udvardi, ame­lyekben minden alapfeltétel megvan ahhoz, hogy bővítsék a közös gazdálko­dást, új tagokat vegyenek fel, mégis e téren keveset tettek mind a szövet­kezeti vezetőség és a tagság, mind a helyi pártszervezetek és nemzeti bi­zottságok. Pedig amellett, hogy az em­lített falvakon már erős gyökereket eresztett a nagyüzemi gazdálkodás egyre jobban terebélyesedő, gazdag gyümölcsöt hozó fája, százával találha­tók azok az érvek, amelyek mindennél vilá3osabban bizonyítják a ragyüzemi gazdálkodás fölényét, az egyéni kis­parcellás gazdálkodás felett. Kivált­képpen a termésbetakarítás alatt adó­dik a legkedvezőbb alkalom arra, hogy bebizonyítsuk az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, mennyivel jövedelmezőbb a szövetkezeti gazdálkodás, mennyivel könnyebb, ha géppel végezhetik a munkák legnehezebbjét. A cséplés ez idei eredményei alapján se 6zeri. se száma azoknak a példák­nak, amelyek előbbi érveléseinket alá­támasztják. A zselízi járásbeli Bars­endréden a szövetkezetnek 35 mázsás búzatermése volt hektáronként. Innen nem messze levő Oroszkán, ahol még nincs EFSZ, Csudai Ferenc 8 hektáros egyénileg dolgozó paraszt, — noha az idén igen jó termést adtak földjei — alig termelt 20 mázsa búzát hektáron­ként. A szövetkezet terméseredményeit egész biztosan Csudai Ferenc is ismeri, s elgondolkodik azon, hogy 15 mázsa búzát az egyéni gazdaságban a szó szo­ros érteimé-ben elvesztett, mert a kö­zösben az ő földjei is gazdagabb ter­mést adnának, csakhogy tanácstalan még, mint gazdatársai, akik szintén el­ismerik, hogy jobb a szövetkezet, azt is tudják, hogy jövőjüket, boldogulá­sukat csak a közös, szövetkezeti gaz­dálkodásban lelhetik meg, de eddig még nem tudtak határozni, idegenked­nek az első lépésektől. A szövetkezeti gazdálkodásé a iövő Kérdezhetné valaki ha már így van, hogy az egyéni kisparcellás -gazdálko­dás nem tud lépést tartani a szocia­lizmus építésének rohamos fejlődésé­vel, miért segíti az állam az egyénileg dolgozó parasztokat is, miért aď lehe­tőséget ahhoz, hogy az egyénileg dol­gozó parasztok is igénybe vehessék a traktorállomás gépeit s úgyszólván csaknem olyan kedvezményekben ré­szesüljenek, mint a szövetkezet tagjai. Nem-volna könnyebb egy kis „megszo­rítással" a szövetkezetbe kényszeríteni őket? Nem, ez a nézet helytelen, ha így cselekednénk, az ellenség malmára hajtanánk a vizet, megbontanánk a munkás-paraszt szövetség szilárd alap­jait. Pártunk politikája a szövetkezetek alakításában, a meglevő szövetkezetek bővítésében a legszigorúbb önkéntessé­gen alapul. És éppen azok a funkcio­náriusok, népnevelők követik el a leg­nagyobb hibát, akik félredobják a^ ön­kéntesség elvét és különféle „rend­szabályokat" alkalmazva igyekeznek emelni az EFSZ-ek taglétszámát, illet­ve új szövetkezeteket alapítani. Már­pedig meggyőző, felvilágosító munka nélkül, a közös gazdálkodás s a szö­vetkezetek belső ügyeinek kellő isme­rete hiányában magától igen kevés dol­gozó paraszt lép a szövetkezetbe. Visszatérve az előbb felvetett kér­désre, hogy az egyénileg dolgozó pa­rasztság is éppúgy, mint a szövetkezeti tagok élvezhetik a népi demokrácia nyújtotta nagy előnyöket, ezt nem azért biztosítjuk részükre, hogy ezzel gátoljuk a nagyüzemi gazdálkodás fej­lődését, vagy abban a hiszemben vol­nánk, hogy az egyéni gazdálkodási for­mával is a kívánt szintre tudjuk emel­ni a mezőgazdasági termelést. Téved az, aki ezt így értelmezi. A nagyará­nyú támogatást azért kapja dolgozó parasztságunk az országtól, mert mun­kásosztályunk hű szövetségese, s azért, mert a szocializmus építésének mosta­ni szakaszában a fejlődés úgy követeli, hogy necsak a nagyüzemi gazdálkodás keretein belül növeljük a termelést, hanem kihasználva az összes tartalé­kokat, az egyéni gazdálkodók is min­dent elkövessenek a termelés növelése érdekében. Persze világosan kimond­juk, kiállunk amellett, hogy a dolgozó parasztság jövőjét csakis a nagyüzemi gazdálkodás, az EFSZ-ek biztosíthat­ják. A középparasztságról A középparasztság kérdése szorosan hozzátartozik az EFSZ-ek fejlesztésé­nek, gazdálkodásuk megjavításán ik ügyéhez. Miről is van szó? Szövetke­zeteink túlnyomó többségéből hiányoz­nak a középparasztok, hiányzik a kiváló gyakorlattal rendelkező gazda, a jó szakember. S ez leginkább ott érezhe­tő, ahol a faluban kisebbségi szövet­kezet dolgozik, a tagság többsége egy­két hektáros kisparasztból, esetleg egy-két kulákból áll. Itt a falu több­sége egyénileg gazdálkodik. Megfelelő állami támogatást élvezve, szorgalmas munkával egész családja bevonásával a középparaszt szép eredményeket ér el gazdálkodásában. Az ilyen falvakban az EFSZ-ek gazdasági eredményei alig haladják meg az egyénileg dolgozó pa­rasztokét. Ezt látják a szövetkezeten kívülállók és sok esetben emigyen gon­dolkodnak: „Miért lépjek be, amikor saját eszem és belátásom szerint gaz­dálkodhatok, a szövetkezetben sem lenne nagyobb jövedelmem, mint az én gazdaságomban". Ezen el kell gon­dolkodni és a jó agitátor ebben az esetben is magyarázatot ad, hogy ilyen esetek csak kezdet kezdetén fordulnak elő és százával talál érvet ahhoz, hogy meggyőzze ha nem is egyszeri beszél­getéssel az illető középparasztot arról, hogy az ő és családja boldogabb jövő­je csakis a szövetkezetben van. Az agitátornak azt is tekintetbe kell ven­nie, hogy ha a középparaszt összeha­sonlítást tesz a szövetkezet és saját gazdálkodása között, nem számítja azt, hogy egész esztendőn keresztül a csa­ládja minden egyes tagja korántól ké­sőig a határban, vagy a ház körül a jószág ellátásával foglalatoskodik, és akkor végzi jól a feladatát a népneve­lő, ha megmagyarázza az illető közép­parasztnak, hogy mennyivel többet dolgozik ő és családja, mint a szövet­kezet tagjai. A középparaszt nem gon­dol arra sem, hogyha a családból hár­man, esetleg négyen a szövetkezetben dolgoznának, milyen sc.k munkaegysé­gük lenne egész évben. Azt pedig nem is tudja sok esetben, hogy a szövet­kezetben, mint kiváló szakembt-. re mi­lyen nagy szükség lenne rá, s hogy be­lépésével milyen na->y oi'tséget nyúj­tana a szövetkezetnek, ami kihatáss:: van a szövetkezet fejlődésére, a na­gyobb jövedelem biztosítására. Mind­ezeket az apró dolgokat is ismertetni kell a kívülálló középaraszttal. Türel­mes szóval, kitartó meggyőzéssel a középparasztok százait nyerhetjük me a szövetkezeti gazdálkodásnak és jó példák tömegével bizonyíthatja! nekik, hogy az EFSZ-ben nem süly­lyedni, hanem emelkedni fog életszín­vonaluk. Világos álláspontot a falusi osztályharcban Nem egy esetben előfordult mái az EFSZ-ek alakításánál, hogy a föld­nélküli falusi dolgozók vagy a kis­parasztok, ha 10—12 hektáros föld­műves belépési nyilatkozatáról volt szó, rögvest kijelentették: „Kulákkal ugyan nem eszünk egy tálból cseresz­nyét." Egy pár szövetkezeti tagnak eme kijelentése már elég volt ahhoz, hogy jól gazdálkodó, jómódú közép­parasztokat kulákká nyívánítsanaW, az egész falu előtt megbélyegezzék a kulák jelzővel, ahelyett, hogy mélyeb­ben, lenini szellemben vizsgálták vol­na meg ügyüket. így az illető be­csületes dolgozó parasztot vérig sér­tették, s aztán ha elégtételt is kapott az osztályharcban tisztán látó kom­munistáktői, agitátoroktól, az önérze­te, büszkesége nem engedte, hogy megalázkodjék, és az égvilágért sem lehetett többé megnyerni a közös gazdálkodásnak. Kit nevezzünk tehát kuláknak, ho­gyan ítéljük meg egy ember hovatar­tozását ? Mint ahogyan ezt a kérdést 0 J S Z 0 1956. augusztus 16. Horváth Sándor. )

Next

/
Thumbnails
Contents