Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-16 / 228. szám, csütörtök

Látogatás a novákyi hőerőműben eO*1 mm mu Csehszlovákiában a villamos áram fogyasztása fejenként — 1920 óta — 1924-ben duplájára, 1948-ban hatszorosára, 1953-ban tízszeresére, 1953ben tizenkétszeresére emelkedett. A világ tüzelőanyag termelése a tüzelőanyag-fajták szerint még miniig a kő- és barnaszén túlsúlyát mutatja 57 százalékkal, utána következik a kőolaj és földgáz 35 százalékkal. A szén világkészletei állítólag 6600 év múlva kimerülnek. Hazánkban is még a hőerőművek szolgáltatják a legtöbb elektromos energiát. Köztük Szlovákiában fontos helyet foglalnak el a novákyi erőmüvek. Jelentőségük abban áll, hogy közvetlen közelükben vannak a novákyi és handlovai szénbányák, úgyhogy a szenet gazdaságosabban dolgozzák fel. A novákyi szénnek másik előnye, hogy a szén melléktermékei, JiulladéNovákyban az Elektrostroj gépszerelői kötelezettséget vállaltak, hogy a 6. sz. turbogenerátor szerelését egy hónappal lerövidítik. Jozef Žovinec szerelő a turbina forgórészét vizsgálja. kai az ugyanott felépült vegyigyárban szolgálnak nyersanyagul. Ma már nem elegendő ez a szén, s azért egyaránt szállítanak ide a kékkői, illetve néhány csehországi bányából is szenet. Már messziről feltűnnek a novákyi hőerőművek magas kéményei, valamint négy hatalmas vasbetonból készült hűtőtornya. Ha mellettük elhaladunk, ebben a kánikulában, a kiáramló hűvös levegő kellemesen érint. Az egyik üzemben lévő hőerőmű a Nováky I. nevet viseli, a Nováky U. pedig épülőfélben van, ahol az eddigi hat turbogenerátorhoz még kettőt hozzáépítenek. Itt is a brnói Elektrostroj szerelői dolgoznak Rudolf Zelka vezetésével. Éppen a kazánok csővezetékének tömbszerelését végzik. A kész tömböket nagy darukkal húzzák fel az acélváz második emeletére. A daruk nélkülözhetetlen segítőtársaknak bizonyultak nemcsak itt, hanem az üzem szénnel való ellátásánál, a kirakodásnál is. A darukar tizenhárom méter hosszú. Serlegeivel belemerít a feltárolt szénhegyekbe és széles gumiból készült szállítószalagra szórja azt. Naponta 350 vagon szén érkezik a tizenkét kilométeres iparvágányra^ Télen a mély szénraktárban 100 000 tonna szenet lehet tárolni. Négy malom tizenkéttonnás órai kapacitással őrli a lignitet, szenet, és ezt osztályozókon keresztül, felfelé vezető szállítószalagokon át, fúvással juttatják a kazánokba. A kazánokból a salak eltávolítása automatikusan történik. Értékes nyersanyag ez, melyet a novákyi vegyigyárban maradt hulladékkal összekeverve jól használhatnának fel könnyű, előregyártott építőelemek készítésénél. Az igazgatóság ingyen hajlandó rendelkezésre bocsátani a salakot, de mindeddig kevesen éltek ezzel a joggal. A közeli Prievidzán és Handlován nagy építkezések folynak, ahol bizony sok építőanyagot lehetne megtakarítani és az önköltségeket csökkenteni. Ma már nevetve meséli a vállalat :s igazgatója, Pro- ||p cházka elvtárs, ? » hogy milyen viszonyok uralkodtak : || azelőtt Novákyban. Az építkezési akciókon tizenhárom. | | építőcég és hat invesztor (beruházó) ; vett részt és hat építési vezetőt vál) tottak le. Most már Nováky II. részére fő szállítót neveztek ki: ez az Elektsekért. Az első turbinát ez év november végéig helyezik üzembe, a másodikat a jövő évben. Amióta az építkezésen a szigorú technikai rendszert vezették be, azóta nagyobb rend uralkodik, mert az építkezésen részt vevő vállalatok mint: az Elektrovod, Priemstav, Armabeton közötti együttműködés ez idő szerint jő. Közösen hárítják el a nehézségeket, biztosítják az építkezéseken levő munkásokról a gondoskodást és egymásnak, illetve a partnereknek kitűzik feladataikat. Mindazonáltal még elég sok nehézség található itt. Megváltozott már a dolgozók felfogása és gondolkodása is. Rájöttek arra, hogy félre kell tenni minden egyéni kis nehézséget, önzést, becsvágyat, mert csak a kollektív munka vezethet eredményhez, a végcélhoz: Nováky II. befejezéséhez, az ötéves terv feladatainak teljesítéséhez. Még egy feladatot kell szem előtt tartaniuk. Nem elég betartani a harmonogramot, hanem állandóan újabb tartalékokat kell feltárniok, hogy a határidőt Ip'-övidítruwék Kacsalábon forgó vdr, avagy forgatható hegyiszálló. Az osztrák építészet legutóbbi újdonsága Wolfgang Bauer, bécsi építészmérnök szokatlan javaslata, hogy az osztrák alpokban forgatható hegyiszállót építsenek. Bauer terve szerint patkóformájú ötemeletes épület lenne [ ez. Közben „ez a patkó" belső f síével mindig a nap felé fordulna. Az építkezés elsősorban szenzáció lesz, amely vonzza a túristákat, de a terv szerzője azt állítja, hogy sok más oka is van az építés megvalósításának. A szállót — nézete szerint — bármelyik hegycsúcs tetején fölépíthetik, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik, eltérően más hegyvidéki túrista-szállőktől, amelyek eldugott, szélvédett helyeken fekszenek. Ez azért lehetséges, mivel az épületnek csak egyik oldalán vannak ablakok és szükség esetén szélvédett oldalra lehet fordítani. Télen ezáltal sok tüzelőt megtakarítanak. A torgatrostroj fiókvállala- . ta. Ez felelős az novákyi hőerőmű építésénél a gépberendezés szereösszes gépszállítá- lésé

t új módszerekkel végzik. A képen a kazánok csősokért és szereié- vezetékének tömbszereiését látni. A Banská-Bystrica-i kerületben teljesítik a lakásépítés tervét ható rész könnyú vasbetonból készül. 6000 tonna súlyú lesz és egy tizenkét méteres átmérőjű golyóscsapágyon nyugszik. Bár a föltételezett súly nagyon magas, a szállót két lóerős elektromotor forgatja. Érdekes a hotel berendezésének megoldása. A csővezetékek a forgás középpontjában elhelyezett hőszigetelt koncentrikus hengerrendszer forgó részébe mennek át. Bauer számításai szerint az építkezési költségek semmivel sem haladják meg egy luxus-hegyiszálló építésének költségeit. Bauer építész kidolgozta egy forgatható családi ház tervét is. A forgástengely a villa közepén keresztül halad a nagy társalgón keresztül. A ház kétoldaián vannak a szobák, a mellékhelyiségek és a garázs. A villát tengelye körül bármely irányban lehet forgatni. Villanymotorok — alumíniumból Na;jyon célszerűek és jól beváltak az alumíniumból készült villanymotorok. Teljesítőképességük meghaladja az eddig szokásos motorokét, súlyuk azonban lényegesen kisebb. Az ilyen motorok elő nyei különösen a repülőtechnikában mutatkoznak meg. Egyetemes elektromos konyhagép: Jungwelľ A beruházási építkezés egész évi tervének teljesítése a Banská By.strica-i kerületben a múlt évhez viszonyítva lényegesen javult. 1956. július l-ig a lakásépítkezés egész évi tervét 45,3 százalékra, a beruházási építkezés egész évi tervét a helyi ipar szakaszán 51,3 százalékra, a helyi utak építésének tervét 50,4 százalékra, a helyi gazdálkodás lakásépítési tervét 45,2 százalékra és a nemzeti bizottságok épületei építésének tervét 75,3 százalékra teljesítették. A Pozemné stavby nemzeti vállalat az egész évi terv feladatait 47,9 százalékra és az első félév időtervét globálisan 106,8 százalékra teljesítette. Az építkezési üzemek dolgozóinak a jó eredmények elérésében nagy segítségére volt a szocialista munkaverseny, amelyet az egyes építkezéseken bevezettek. Az építkezési vállalatok a múlt év novemberétől 100 százalékos teljesítést érnek el. 1956 első felében javult a nemzeti bizottságok szervezési tevékenysége és a polgárok jobban kapcsolódtak az építkezési feladatok teljesítésébe. Törekvésük visszatükröződik a terv teljesítésében és túlteljesítésében. (MS) • * A berlini Október Hetedike nemzeti vállalatban a sikerei, próbák elvégzése után sorozatgyártásba vették * képen látható, ízléses formájú konyhagépet mely különösen áttetszőségével és praktikus összeállításával nyerte meg az érdeklődők tetszését. Az egyetemes elektromos konyhagép 9 műveletet végez el. (ť) A szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséért „Továbbra is támogatni fogjuk az EFSZ-ek alakítását, tag- és földalapjuk bővítését olymódon, hogy a második ötéves terv végén a szocialista szektor teljes túlsúlyba kerüljön mezőgazdaságunkban ... Mindent meg kell tennünk, hogy az EFSZ-ekbe a kis- és középparasztok további ezreit nyerjük meg és hogy falvainkban további új EFSZ-ek alakuljanak. Tudatában vagyunk, hogy csupán további EpSZ-ek és a szocialista nagytermelés bővítésével teljesíthetjük az ötéves terv feladatait és fokozhatjuk 30 százalékkal a mezőgazdasági termelést 1960 végéig." (A. Novotný elvtársnak, a CSKP első titkárának Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáján mondott beszámolójából.) Előnyösebb a nagyüzemi gazdálkodás A párt országos konferenciájának határozatából eredő feladatok a mezőgazdaság terén elsősorban a termelés rohamos fejlesztését tűzik ki célul és ez csupán a nagyüzemi gazdálkodás bővítésével, új szövetkezetek alakításával valósítható meg. Annak ellenére, hogy a Központi Bizottság júniusi ülése óta, tehát egy év leforgása alatt Szlovákiában 189 új szövetkezet alakult, a meglévő szövetkezetekbe 9818 új tag lépett be, ennek folytán az EFSZ-ek földterülete 60 597 hektárral bővült, a szövetkezetek ilyen arányú fejlesztése még sem felel meg a második ötéves terv irányelvei követelményeinek. Hiszen vannak jól gazdálkodó EFSZ-eink, hogy csak néhányat említsünk: a farkasdi, az udvardi, amelyekben minden alapfeltétel megvan ahhoz, hogy bővítsék a közös gazdálkodást, új tagokat vegyenek fel, mégis e téren keveset tettek mind a szövetkezeti vezetőség és a tagság, mind a helyi pártszervezetek és nemzeti bizottságok. Pedig amellett, hogy az említett falvakon már erős gyökereket eresztett a nagyüzemi gazdálkodás egyre jobban terebélyesedő, gazdag gyümölcsöt hozó fája, százával találhatók azok az érvek, amelyek mindennél vilá3osabban bizonyítják a ragyüzemi gazdálkodás fölényét, az egyéni kisparcellás gazdálkodás felett. Kiváltképpen a termésbetakarítás alatt adódik a legkedvezőbb alkalom arra, hogy bebizonyítsuk az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, mennyivel jövedelmezőbb a szövetkezeti gazdálkodás, mennyivel könnyebb, ha géppel végezhetik a munkák legnehezebbjét. A cséplés ez idei eredményei alapján se 6zeri. se száma azoknak a példáknak, amelyek előbbi érveléseinket alátámasztják. A zselízi járásbeli Barsendréden a szövetkezetnek 35 mázsás búzatermése volt hektáronként. Innen nem messze levő Oroszkán, ahol még nincs EFSZ, Csudai Ferenc 8 hektáros egyénileg dolgozó paraszt, — noha az idén igen jó termést adtak földjei — alig termelt 20 mázsa búzát hektáronként. A szövetkezet terméseredményeit egész biztosan Csudai Ferenc is ismeri, s elgondolkodik azon, hogy 15 mázsa búzát az egyéni gazdaságban a szó szoros érteimé-ben elvesztett, mert a közösben az ő földjei is gazdagabb termést adnának, csakhogy tanácstalan még, mint gazdatársai, akik szintén elismerik, hogy jobb a szövetkezet, azt is tudják, hogy jövőjüket, boldogulásukat csak a közös, szövetkezeti gazdálkodásban lelhetik meg, de eddig még nem tudtak határozni, idegenkednek az első lépésektől. A szövetkezeti gazdálkodásé a iövő Kérdezhetné valaki ha már így van, hogy az egyéni kisparcellás -gazdálkodás nem tud lépést tartani a szocializmus építésének rohamos fejlődésével, miért segíti az állam az egyénileg dolgozó parasztokat is, miért aď lehetőséget ahhoz, hogy az egyénileg dolgozó parasztok is igénybe vehessék a traktorállomás gépeit s úgyszólván csaknem olyan kedvezményekben részesüljenek, mint a szövetkezet tagjai. Nem-volna könnyebb egy kis „megszorítással" a szövetkezetbe kényszeríteni őket? Nem, ez a nézet helytelen, ha így cselekednénk, az ellenség malmára hajtanánk a vizet, megbontanánk a munkás-paraszt szövetség szilárd alapjait. Pártunk politikája a szövetkezetek alakításában, a meglevő szövetkezetek bővítésében a legszigorúbb önkéntességen alapul. És éppen azok a funkcionáriusok, népnevelők követik el a legnagyobb hibát, akik félredobják a^ önkéntesség elvét és különféle „rendszabályokat" alkalmazva igyekeznek emelni az EFSZ-ek taglétszámát, illetve új szövetkezeteket alapítani. Márpedig meggyőző, felvilágosító munka nélkül, a közös gazdálkodás s a szövetkezetek belső ügyeinek kellő ismerete hiányában magától igen kevés dolgozó paraszt lép a szövetkezetbe. Visszatérve az előbb felvetett kérdésre, hogy az egyénileg dolgozó parasztság is éppúgy, mint a szövetkezeti tagok élvezhetik a népi demokrácia nyújtotta nagy előnyöket, ezt nem azért biztosítjuk részükre, hogy ezzel gátoljuk a nagyüzemi gazdálkodás fejlődését, vagy abban a hiszemben volnánk, hogy az egyéni gazdálkodási formával is a kívánt szintre tudjuk emelni a mezőgazdasági termelést. Téved az, aki ezt így értelmezi. A nagyarányú támogatást azért kapja dolgozó parasztságunk az országtól, mert munkásosztályunk hű szövetségese, s azért, mert a szocializmus építésének mostani szakaszában a fejlődés úgy követeli, hogy necsak a nagyüzemi gazdálkodás keretein belül növeljük a termelést, hanem kihasználva az összes tartalékokat, az egyéni gazdálkodók is mindent elkövessenek a termelés növelése érdekében. Persze világosan kimondjuk, kiállunk amellett, hogy a dolgozó parasztság jövőjét csakis a nagyüzemi gazdálkodás, az EFSZ-ek biztosíthatják. A középparasztságról A középparasztság kérdése szorosan hozzátartozik az EFSZ-ek fejlesztésének, gazdálkodásuk megjavításán ik ügyéhez. Miről is van szó? Szövetkezeteink túlnyomó többségéből hiányoznak a középparasztok, hiányzik a kiváló gyakorlattal rendelkező gazda, a jó szakember. S ez leginkább ott érezhető, ahol a faluban kisebbségi szövetkezet dolgozik, a tagság többsége egykét hektáros kisparasztból, esetleg egy-két kulákból áll. Itt a falu többsége egyénileg gazdálkodik. Megfelelő állami támogatást élvezve, szorgalmas munkával egész családja bevonásával a középparaszt szép eredményeket ér el gazdálkodásában. Az ilyen falvakban az EFSZ-ek gazdasági eredményei alig haladják meg az egyénileg dolgozó parasztokét. Ezt látják a szövetkezeten kívülállók és sok esetben emigyen gondolkodnak: „Miért lépjek be, amikor saját eszem és belátásom szerint gazdálkodhatok, a szövetkezetben sem lenne nagyobb jövedelmem, mint az én gazdaságomban". Ezen el kell gondolkodni és a jó agitátor ebben az esetben is magyarázatot ad, hogy ilyen esetek csak kezdet kezdetén fordulnak elő és százával talál érvet ahhoz, hogy meggyőzze ha nem is egyszeri beszélgetéssel az illető középparasztot arról, hogy az ő és családja boldogabb jövője csakis a szövetkezetben van. Az agitátornak azt is tekintetbe kell vennie, hogy ha a középparaszt összehasonlítást tesz a szövetkezet és saját gazdálkodása között, nem számítja azt, hogy egész esztendőn keresztül a családja minden egyes tagja korántól későig a határban, vagy a ház körül a jószág ellátásával foglalatoskodik, és akkor végzi jól a feladatát a népnevelő, ha megmagyarázza az illető középparasztnak, hogy mennyivel többet dolgozik ő és családja, mint a szövetkezet tagjai. A középparaszt nem gondol arra sem, hogyha a családból hárman, esetleg négyen a szövetkezetben dolgoznának, milyen sc.k munkaegységük lenne egész évben. Azt pedig nem is tudja sok esetben, hogy a szövetkezetben, mint kiváló szakembt-. re milyen nagy szükség lenne rá, s hogy belépésével milyen na->y oi'tséget nyújtana a szövetkezetnek, ami kihatáss:: van a szövetkezet fejlődésére, a nagyobb jövedelem biztosítására. Mindezeket az apró dolgokat is ismertetni kell a kívülálló középaraszttal. Türelmes szóval, kitartó meggyőzéssel a középparasztok százait nyerhetjük me a szövetkezeti gazdálkodásnak és jó példák tömegével bizonyíthatja! nekik, hogy az EFSZ-ben nem sülylyedni, hanem emelkedni fog életszínvonaluk. Világos álláspontot a falusi osztályharcban Nem egy esetben előfordult mái az EFSZ-ek alakításánál, hogy a földnélküli falusi dolgozók vagy a kisparasztok, ha 10—12 hektáros földműves belépési nyilatkozatáról volt szó, rögvest kijelentették: „Kulákkal ugyan nem eszünk egy tálból cseresznyét." Egy pár szövetkezeti tagnak eme kijelentése már elég volt ahhoz, hogy jól gazdálkodó, jómódú középparasztokat kulákká nyívánítsanaW, az egész falu előtt megbélyegezzék a kulák jelzővel, ahelyett, hogy mélyebben, lenini szellemben vizsgálták volna meg ügyüket. így az illető becsületes dolgozó parasztot vérig sértették, s aztán ha elégtételt is kapott az osztályharcban tisztán látó kommunistáktői, agitátoroktól, az önérzete, büszkesége nem engedte, hogy megalázkodjék, és az égvilágért sem lehetett többé megnyerni a közös gazdálkodásnak. Kit nevezzünk tehát kuláknak, hogyan ítéljük meg egy ember hovatartozását ? Mint ahogyan ezt a kérdést 0 J S Z 0 1956. augusztus 16. Horváth Sándor. )