Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-16 / 228. szám, csütörtök

A szovjet küldöttség mindent megtesz a konferencián! hogy elősegítse az igazságos megegyezési A szuezi o fererľcsdn részt vevő szovjet küldöttség Londonban London, (ČTK). — Augusztus 14-én a Szuezi-csatornával kapcsolatos kon­ferenciára Londonba érkezett a Szov­jetunió küldöttsége D. T. Sepilov kül­ügyminiszter vezetésével. A küldött­ség tagjai továbbá: V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió külügyminiszterhelyet­tese, J. Malik, nagy-britanniai szov­jet nagykövet és G. T. Zajcev, a kö­zel- és közép-keleti ügyosztály veze­tője. A szovjet küldöttséget a londoni repülőtéren hivatalos fogadtatásban részesítették, amelyen jelen voltak a szovjet nagykövetség vezető dolgozói és számos sajtótudósító is. D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügy­minisztere a repülőtéren az újságírók előtt a következő nyilatkozatot tette: A Szovjetunió küldöttsége azért jött Londonba, hogy a néhány államból álló konferencián véleménycserét folytas­son a Szuezi-csatorna szabad hajózá­sának kérdéseiről. A jelenlegi korszakban a vitás nem­zetközi kérdéseket csupán az érdekelt országol; közötti tárgyalásokkai lehet megoldani, olyan tárgyalásokkal, ame­lyek a legnagyobb fokú igazságosság és a jelen idők szelleme szerint iga­zodnak. Ezek az elvek megkövetelik a nemzetek törvényes jogsinak és ér­dekeinek szigorú tiszteletbentartását, a nagy és kis államok teljes egyenjo­gúságát, a bizalom megteremtését va­lamennyi ország között, a világbéke és a biztonság megszilárdítását. A szovjet küldöttség az értekezle­ten minden tőle telhetőt megtesz, hogy elősegítse azon utak keresését, amelyek a vitás kérdések megoldásá­hoz vezetnének, valamennyi ország megegyezésével s az egyiptomi állam feltétlen részvételével. Olyan meg­egyezést akar elősegíteni, amely egy­részt a független és szuverén Egyip­tom nemzeti érdekeinek elismerésén, másrészt a Szuezi-csatornát használó egyéb országok igazságos érdekein alapul. Az angol nép tiltakozik a kormány politikája ellen London, (ČTK). — A tüntetők ha­ragos kiáltásai „Nem akarunk nábo­rút!" fogadták A. Eden miniszterel­nököt, amikor "•dden este a szín­házból visszatért hivatalos székhelyé­re, a Doovvning Street 10. alá. Ez a tüntetés, .alamint : brit kormánynak a szuezi kérdésben folytatott politi­kája ellen tartott hatalmas tiltakozó gyűlés arról tanúskodik, hogy a brit nép egyáltalán nem elégedett a kor­mány politikájával a londoni konfe­rencia előtt. Egy tiltakozó gyűlésen, amelyet sebtiben néhány munkáspárti képvi­selő a londoni Caxtor Hall-ba hívott össze, annyi eimber vett részt, hogy a gyűlést egyidejűleg három terem­ben kellett tartani. Ezeken a gyűlé­seken munkáspárti képviselők beszél­tek a gyűlés részvevőihez és még nagy tömeg szorongott a Caxton Hall épülete előtt. Rockway képvLelő többek közt ki­jelentette: „A brit nép nagy része, valószínűleg a többsége ellenzi, hogy erőszakot alkalmazzanak Egyiptom ellen. A brit kormánynak nem sike­rült kivívnia az ország egységes egyetértését, de ezzel szemben poli­tikája ellen egységbe tömörítette a világ nagy részét. Teljesen vilá­gos, ha nem változik meg a brit kor­mány politikája, akkor az ENSZ-köz­gyűlfisén a többség, amely elé a lon­doni eredményeket terjesztik, a brit kormány Hen foglal állást". A gyűlés részvevői egyhangú ha­tározatot hozlak, és a tiltakozó fel­iratokat eljuttatták a miniszterelnök­höz. A gyűlés részvevőinek nagy része a miniszterelnök székhelye elé vonult és ott tüntetett. A brit szakszervezeti szövetségek egyre több tiltakozást hallatnak az Egyiptom elleni katonai fenyegetések és elnyomás politikájával szemben. A Dél-Walesi Nemzeti Bányászszö­vetség határozatában elítéli a brit kormány Egyiptom-ellenes politikáját. A Crawley Szakszervezeti Tanács szintén tiltakozik a kormány politi­kája ellen és épp úgy, mint a Wa­lesi Bányás7szö. etség kívánja, hogy a szuezi üggyel az ENSZ foglalkozzon. Hasonló határozatokat hoztak egyéb angliai szakszervezeti szövetségek Panama csodálkozik, hogy nem hívcák meg a iondoni konferenciára New York, (ČTK). — New York-i ielertés szerint Arias panama: elnök az USA külügyi államtitkárának he­lyettesével folytatott beszélgetése során kijelentette, hogy a kormány csodálkozik afölött, hogy nem hívták meg a Szuezi-csatornával kapcsola­tos londoni Ironferenciára. Arias egyben nyugtalanság át fejezte ki afe­lett, hogy uz Egyesült Államok kong­j resszusa nem tárgyalta meg azon I szerződés realizálásáról szóló tör­vényjavaslatot, amelyet az USA és I Panama 1955-ben kötött p Panama­j csatorna használati illetményeinek 430 ezer dollá ól évi 1930 00Ó dol­lárra való felemeléséről. Az egyiptomi kormánynak a nemzetközi értekezlet összehívására tett ajánlatát eljuttatták valamennyi érdekeit országhoz A MEN egyiptomi sajtóiroda jelen­tette, hogy az egyiptomi kormány va­lamennyi érdekelt államhoz, amelyek az 1888. évi konvenciót aláírták és amelyeknek hajói áthaladnak a Szuezi­csatornán eljuttatta augusztus 12-i nyi­latkozatát, amelyben nemzetközi kon­ferencia összehívását javasolja. E konferencia feladata volna olyan egyezményt kötni, amely biztosítaná a szabad hajózást a Szuezi-csatornán. Szukarno Jugoszláviába látogat Belgrád, augusztus 15. (ČTK) — A Tanjug jugoszláv hírügynökség közlése szerint dr. Szukarno, az In­donéz Köztársaság elnöke Josip Broz­Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság elnökének meghívására szep­tember közepén 5 napra Jugoszlá­viába látogat. A TU-104 Pekingből 9 óra alatt repült Moszkvába Moszkva, augusztus 15. (ČTK) — Augusztus 14-én a Moszkva—Peking, Peking—Moszkva légiúton a vnukovi repülőtérre visszatért a TU-104-es re­pülőgép. Kilenc óra alatt tette meg a 6350 km-nyi utat a Kínai Népköztár­saság fővárosából Moszkvába. NORDHORN nyugatnémet városban augusztus 13-án sztrájkba lépett a Povel und Co. texilüzemek 2700 mun­kása, tiltakozásul az ellen, hogy azon­nali hatállyal elbocsátották az üzemi tanács egyik tagját, aki rettenthetet­letlenül védelmezte a dolgozok jogait. Várható, hogy a sztrájkhoz más nord­horni üzemek is csatlakoznak. (ČTK) AUGUSZTUS 14-én ünnepelte Pa­kisztán népe nemzeti ünnepét, a Füg­getlenség Napját. Ebből az alkalomból egy Karacsiban tartott nyilvános gyű­lésen beszédet mondott Csoudhuri Mo­hamed Ali, pakisztáni miniszterelnök. Beszédében többek között kijelentette, hogy Pakisztán a szuezi kérdés igaz­ságos és békés megoldása mellett fog­lal állást és rámutatott, hogy Egyip­tomnak szuverén joga volt a Szuezi­csatorna Társaságot államosítani. _ (ČTK) A MEN hírügynöksége ezzel kapcso­latban megjegyzi, hogy Egyiptom ja­vaslatát elküldték az ENSZ titkársá­gának is. Nasszer elhalasztotta lengyelországi ú ját Varsó, (Reuter). Nasszer elhalasz­totta e hónap végére tervezett len­gyelorízági látogatását. Varsói közle­mény szerint az egyiptojni nagykö­vetség értesítette a lengyel külügymi­nisztériumo'-, hogy a látogatást a politikai helyzet miatt halasztották el. Irán támogatja Egyiptomot Bejrut, (ČTK). — A TASZSZ jelen­tése szerint Londonba vezető útja fo­lyamán megállt Bejrutban Alikuli Ar­dalan, iráni külügyminiszter. Ardalan a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy Irán támogatja Egyiptomot a Szuezi­csatorna Társaság államosításának kérdésében. Lemondott a dél-koreai kormány Szöul, augusztus 14. A dél-koreai kormány :edden benyújtotta lemon­dását Li Szin Mar. eltiöknek, jteleriti az AFC. Jól értesült körökben arra számítanak, hogy Li Szin Man elnök visszautasítja minisztere' legnagyobb részének lemondását. Szöuli jelentések szerint egyébként a Dél-Koreában megtartott községi választások első félhivatalos eredmé­nyei alapján Li Szin Man Liberális Pártja Sző"lban megsemmisítő vere­séget szenvedett. A város 47 taná­csosa közül csak egy tartozik az el­nök pártjához, 40 a demokrata pártok ellenzékeit képviseli, 6 tanácsos füg­getlen. Vidéken 122 liberális párti tanácsost és 30 demokratát válasz­tottak meg. Lengyelország Nemzeti Frontja országos bizottságának plenáris ülése Varsó, (ČTK). — Mint már közöltük, Varsóban augusztus 13-án megkezdő­dött a Lengyel Nemzeti Front országos bizottságának plenáris ülése, amelyen részt vesznek a társadalom valameny­nyi rétegének képviselői. Az ül's második napján, auqusztus 14-én élénk vita indult A. Zawadszki­nak, az államtanács elnökének beszá­molójával kapcsolatban. J. Kalinowszki, a Nemzeti Front országos bizottságá­nak titkára beszámolt az egyes bizott­ságok munkájáról és rámutatott, hogy tulajdonképpen csupán a párt és a kormány irányvonalát népszerűsítet­ték. A Nemzeti Front bizottságainak politikai összetételéről J. Kalinowszki megállapította, hogy a pártonkívüliek nagyon csekély mértékben vettek részt e bizottságokban és ajánlotta, hogy hamarosan tartsák meg a Nem­zeti Front bizottságainak választását. M. Naszkowszki külügyminiszterhe­lyettes a jelenlegi nemzetközi helyzet elemzése alapján beszélt a Nemzeti Front feladatairól. Sz. Jendrihowszki, a minisztertanács" I alelnöke vitafelszólalásában a hatéves terv feladatainak teljesítésével, vala­mint az új ötéves terv irányelvterve­zetével foglalkozott. India függetlenségének 9. évfordulóját ünnepli Delhi, (ČTK). — India augusztus 15­én ünnepelte kilencedik ízben függet­lenségének évfordulóját. Az ünnepsé­gek Delhiben már kora reggel kezdőd­tek a Vörös erődítmény nyugati kapu­ja előtti téren, ahol a lakosok tízezrei vettek részt az indiai állami lobogó ünnepélyes felvonásának hagyományos aktusán. Röviddel reggel 7 óra után Nehru miniszterelnök megszemlélte á felsorakozott díszőrséget, majd a nyu­gati bástya ormára lépett és až állami himnusz és a díszágyúlövések hangjai mellett kitűzte India függetlenségé­nek jelképét, az állami lobogót. Nehru ezután beszédet mondott, amit a gyű­lés részvevői nagy lelkesedéssel fo­gadtak. A moszkvai Pravda interjúja K. Menőn indiai nagykövettel A moszkvai Pravda tudósítója India áliamünnepe előtt interjút kért K. Me­nontól, India szovjetunióbeli nagykö­vetétől, hogy tájékoztassa őt azokról a változásokról, amelyek az utolsó 9 évben mentek végbe az országban. 1947. augusztus 15-e volt életemnek, valamint az indiai nép életének is leg­boldogabb napja. E napon léptünk a nemzetközi porondra szabad és szuve­rén államként, — mondotta a nagykö­vet. A politikai függetlenséget gazdasági függetlenségnek is biztosítania kell — folytatta K. Menőn. Gazdasági téren az önök példáját követtük, hisz min­denki jól tudja, hogy a Szovjetunió a tervezés úttörője. Mi is tervszerűen gazdálkodunk. A második ötéves tervről szólva Menőn rámutatott, hogy az ipar fej­lesztésének a nehézipar kiépítése a fő alapja. India a nemzetközi kapcsolatok te­rén — jelentette ki továbbá K. Menőn — ma elismert fontos békés tényező. Mihelyt elértük szabadságunkat, — mondotta D. Nehru miniszterelnök — India nemzetközi kapcsolataiban is független politikát fog folytatni. Örü­lünk, hogy ez a politika a szovjet nép teljes megértésére és egyetértésére talált. Max Reimann rádióbeszéde Berlin, (ČTK). — Max Reimann, Né­metország Kommunista Pártja elnök­ségének első titkára augusztus 14-én a berlini „Deutschlandsender" rádió­állomáson beszédet mondott az NKP közelgő betiltásával kapcsolatban. Max Reimanrt rámutatott a Szövet­ségi Köztársaság jelenlegi fejlődésének veszélyére és emlékeztetett arra, hogy a német militarizmus és imperializmus már 1933-bar, Németország Kommunis­ta Pártjának betiltásával kezdte meg a Szociáldemokrata Párt, a szakszer­vezetek és az összes békeszerető erők üldözését. Ezért felhívta a nyugat­német szociáldemokratákat, szakszer­vezeti dolgozókat, munkásokat és ha­zafiakat, hogy ne engedjék az NKP be­tiltását. , „Németország Kommunista Pártja oldalán megvédelmezitek jogaitokat, a katonai szolgálat elutasítását, meg­mentitek saját életeteket és Németor­szág szebb jövőjét, olyan ország jövő­jét, amelyben béke és mindenki szá­mára kenyér lesz" — mondotta végül Max Reimann. A Japán Kommunista Párt szorgalmazza a japán-szovjet egyezményt Tokió, augusztus 15. (ČTK) — A tokiói rádió közlése szerint Japán Kommunista Pártja augusztus 13-án nyilatkozatot adott ki, amelyben arra kéri a japán kormányt, hogy Japán politikai és gazdasági érdekében a szovjet-japán tanácskozások folya­mán törekedjen haladéktalanul egyez­ményt elérni, és véget vetni a két ország között fennálló hadiállapot ­nak. AZ EGYETLEN ELFOGADHATÓ DÖNTÉS M a kezdődik a londoni konfe­rencia, amelyet a három nyu­gati nagyhatalom hívott egy­be, válaszul a Szuezi-csatorna államo­sítására. A váratlanul a világpolitika előterébe került ügy ezzel forduló­ponthoz ér. Csakhogy nem olyan for­dulat van kialakulóban, amilyen a Szuezi-csatorna Társaság eddigi ha­szonélvezőinek és az olajmonopóiiu­mok részvényeseinek képzeletében kirajzolódott. Az is bizonyos már, hogy a kon­ferencia lefolyása eltér attól az irány­tól, amit az angol, a francia és az USA tőkéscsoportjainak sajátos érde­kei megszabtak. Számos nyilatkozat arra vall, hogy a londoni értekezletet úgy tervezték, friintha a Szuezi-csa­torna Társaság igazgató tanácsának üléséről lenne szó, ahol Charles-Roux, a milliomos francia pénzarisztokrata elnöklete alatt nehézségek nélkül egy­kettőre döntöttek az évi százmillió dolláros nyereség felosztásáról. A mai konferenciától is azt várták, hogy a gondosan kiválogatott résztvevők többsége sok huzavona nélkül min­dent készségesen megszavaz. Csak a tervezett haszon volt nagyobb: fel­ölelte nemcsak a Szuezi-csatorna visz­szaszerzését, hanem a független Egyip­tom újból való leigázását, sőt az olaj­ban gazdag arab államok megfélem­lítését és gazdasági függetlenségi tö­rekvéseik megfékezését is. Csakhogy könnyebb volt a múlt században két tenger között, víziutat vágni, mint 1956-ban a Szuezi-csatorna ügyét a gyarmatosítóktól kívánt mederbe te­relni. Már az előkészületek folyamán csú­fosan megbukott a konferencia alap­gondolata, hogy valamilyen újformá­jú, de régivágásű gyarmatosítás érde­kében durva nyomást gyakoroljanak Egyiptomra, megtagadják azt a jogát, hogy nemzeti javaival független ál­lamként rendelkezzék, és szentesítsék Anglia és Franciaország felháborító fenyegetéseit, amelyeknek az volt a lényege, hogy fegyveres erőszakkal is érvényt szereznek jogtalan követel­ményeiknek. A béke legerősebb nagyhatalma, a Szovjetunió higgadt és meggyőző nyi­latkozatával halomra döntötte mind­azokat a képmutató érveket, amelyek angol és francia nemzeti érdekeknek szerették volna feltüntetni nemzetközi pénzcsoportok érdekeltségét a gyar­mati kizsákmányolás fenntartásában. Indiától a Német Demokratikus Köz­társaságig a békeövezet államai is határozottan állást foglaltak Egyip­tom jogainak megsértése ellen és te­kintélyük egész súlyával elítélték egyes nyugati imperialista körök esz­telen kardcsörtetését. Egyöntetűen Egyiptom mellé állottak az arab ál­lamok, amelyekben ma a lakosság általános tiltakozó sztrájkkal bizo­nyítja, hogy Anglia és Franciaország intézkedései nem Nasszer elnököt érintik, hanem az öntudatra ébredt volt gyarmati népek millióinak töret­len ellenállásával kerülnek összeütkö­zésbe, A konferencia résztvevőinek jegyzékéből jogellenesen Kihagyott érdekelt országok — közöttük köztár­saságunk is — sorra tiltakoztak ön­kényes mellőztetésük ellen. S vége­zetül magában Angliában, Franciaor­szágban és Amerikában a közvéle­ménynek az a része is, amely eleinte talán megszédült a féktelen propa­gandától, meggondoltabban kezd ítélni az események rugóiról és horderejé­ről, s legalább mérsékletre int. Ez a reális helyzet a londoni konferencia küszöbén. Joggal mondhatjuk, hogy az előkészületek mérlege a feszült­séget mesterségesen és türelmetlenül kiváltó nyugati nagyhatalmak erköl­csi vereségével egyenlő. Miről dönthetnek ilyen körülmények között Londonban? Talán Egyiptom­ról? Vagy a Szuezi-csatorna nemzet­közi ellenőrzéséről? Az egyiptomi kormány a számára megalázó felté­telek mellett, amelyek nem biztosí­tották, hogy egyenrangú félként ve­het részt a tanácskozásokon, vissza­utasította a meghívást. Régen lejárt a hírhedt „róla — nélküle" elv ideje, amikor a gyarmatosítók országok és népek sorsáról megkérdezésük nél­kül döntöttek. S a Szovjetunió állás­pontja, — amit különben a többi résztvevő állam közül nyilván elsősor­ban India és Indonézia is támogatni fog — eleve biztosítja, hogy ez az elv 1956. augusztus 16-án sem fog érvényesülni. A szovjet kormány, India és más államok egyértelműen hangsúlyozták, hogy semmilyen köte­lezettséget sem vállalnak, amely Egyiptom állami fennhatóságát sér­tené. Minden ellenkező törekvésnek, amely Egyiptom megbízottainak tá­vollétében elfogadhatatlan feltételeket próbálna diktálni, az emberiség több­ségének elítélő magatartásával kell számolnia. A Földközi-tengerbe irá­nyított angol és francia csatahajók tehát — képletesen szólva — máris zátonyra futottak. A londoni konferencia középpont­jába -e fordulat következté­ben az összehívók akarata el­lenére, tekintet nélkül a hivatalos napirendre, napjaink legégetőbb kér­dése kerül. Az a kérdés, hogy az or­szágok között fennálló vitás problé­mákat nem lehet fenyegetésekkel, erőszakkal elintézni, hanem meggon­dolt, türelmes és békés szellemű tárgyalásokkal kell megoldani. A Szuezi-csatorna szabad haszná­latával kapcsolatban természetesen felmerülhetnek egyes államok részé­ről megoldásra váró kívánságok, a csatornáról szóló régi konvenciót le­het módosítani. Maga Egyiptom is, amelynek tulajdonjoga a Šzuezi-csa- tornához a nemzetközi jog legszigo­rúbb értelmezése szerint is ma már elvitathatatlan, újólag kijelentette, hogy mindenkor kész ilyen kérdések­ről tárgyalni és megegyezni. Ezekből a tárgyalásokból azonban nem lehet egyetlen érdekelt országot sem ki­zárni, s a tárgyalásokon nem lehet egy államot sem — a függetlenségü­ket nemrég elnyert s gazdaságilag kevésbé fejlett államokat sem ľ —' egyenrangú -jogaiktól megfosztani. Ha a konferencia résztvevőinek többsége elfogadja ezeket a termé­szetes és valóban minden nemzet nemzeti érdekeinek megfelelő köve­telményeket, úgy a ma kezdődő kon­ferencia — ha nem dönt is az ere­deti napirendi pontban felvetett pro­vokatív javaslatokról — útját egyen­getheti a felelőtlenül kiváltott nem­zetközi bonyodalom békés rendezésé­nek. Tagadhatatlan, hogy ez a dön­tés nem tetszene a páncélszekrényein ülő néhány pénzmágnásnak. De a vi­lág népei és velük együtt hazánk la­kossága is megkönnyebüléssel és osztatlan helyesléssel fogadnák. M. OJ szo 1956. augusztus 16.

Next

/
Thumbnails
Contents