Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-16 / 228. szám, csütörtök

A szovjet küldöttség mindent megtesz a konferencián! hogy elősegítse az igazságos megegyezési A szuezi o fererľcsdn részt vevő szovjet küldöttség Londonban London, (ČTK). — Augusztus 14-én a Szuezi-csatornával kapcsolatos konferenciára Londonba érkezett a Szovjetunió küldöttsége D. T. Sepilov külügyminiszter vezetésével. A küldöttség tagjai továbbá: V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese, J. Malik, nagy-britanniai szovjet nagykövet és G. T. Zajcev, a közel- és közép-keleti ügyosztály vezetője. A szovjet küldöttséget a londoni repülőtéren hivatalos fogadtatásban részesítették, amelyen jelen voltak a szovjet nagykövetség vezető dolgozói és számos sajtótudósító is. D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere a repülőtéren az újságírók előtt a következő nyilatkozatot tette: A Szovjetunió küldöttsége azért jött Londonba, hogy a néhány államból álló konferencián véleménycserét folytasson a Szuezi-csatorna szabad hajózásának kérdéseiről. A jelenlegi korszakban a vitás nemzetközi kérdéseket csupán az érdekelt országol; közötti tárgyalásokkai lehet megoldani, olyan tárgyalásokkal, amelyek a legnagyobb fokú igazságosság és a jelen idők szelleme szerint igazodnak. Ezek az elvek megkövetelik a nemzetek törvényes jogsinak és érdekeinek szigorú tiszteletbentartását, a nagy és kis államok teljes egyenjogúságát, a bizalom megteremtését valamennyi ország között, a világbéke és a biztonság megszilárdítását. A szovjet küldöttség az értekezleten minden tőle telhetőt megtesz, hogy elősegítse azon utak keresését, amelyek a vitás kérdések megoldásához vezetnének, valamennyi ország megegyezésével s az egyiptomi állam feltétlen részvételével. Olyan megegyezést akar elősegíteni, amely egyrészt a független és szuverén Egyiptom nemzeti érdekeinek elismerésén, másrészt a Szuezi-csatornát használó egyéb országok igazságos érdekein alapul. Az angol nép tiltakozik a kormány politikája ellen London, (ČTK). — A tüntetők haragos kiáltásai „Nem akarunk náborút!" fogadták A. Eden miniszterelnököt, amikor "•dden este a színházból visszatért hivatalos székhelyére, a Doovvning Street 10. alá. Ez a tüntetés, .alamint : brit kormánynak a szuezi kérdésben folytatott politikája ellen tartott hatalmas tiltakozó gyűlés arról tanúskodik, hogy a brit nép egyáltalán nem elégedett a kormány politikájával a londoni konferencia előtt. Egy tiltakozó gyűlésen, amelyet sebtiben néhány munkáspárti képviselő a londoni Caxtor Hall-ba hívott össze, annyi eimber vett részt, hogy a gyűlést egyidejűleg három teremben kellett tartani. Ezeken a gyűléseken munkáspárti képviselők beszéltek a gyűlés részvevőihez és még nagy tömeg szorongott a Caxton Hall épülete előtt. Rockway képvLelő többek közt kijelentette: „A brit nép nagy része, valószínűleg a többsége ellenzi, hogy erőszakot alkalmazzanak Egyiptom ellen. A brit kormánynak nem sikerült kivívnia az ország egységes egyetértését, de ezzel szemben politikája ellen egységbe tömörítette a világ nagy részét. Teljesen világos, ha nem változik meg a brit kormány politikája, akkor az ENSZ-közgyűlfisén a többség, amely elé a londoni eredményeket terjesztik, a brit kormány Hen foglal állást". A gyűlés részvevői egyhangú határozatot hozlak, és a tiltakozó feliratokat eljuttatták a miniszterelnökhöz. A gyűlés részvevőinek nagy része a miniszterelnök székhelye elé vonult és ott tüntetett. A brit szakszervezeti szövetségek egyre több tiltakozást hallatnak az Egyiptom elleni katonai fenyegetések és elnyomás politikájával szemben. A Dél-Walesi Nemzeti Bányászszövetség határozatában elítéli a brit kormány Egyiptom-ellenes politikáját. A Crawley Szakszervezeti Tanács szintén tiltakozik a kormány politikája ellen és épp úgy, mint a Walesi Bányás7szö. etség kívánja, hogy a szuezi üggyel az ENSZ foglalkozzon. Hasonló határozatokat hoztak egyéb angliai szakszervezeti szövetségek Panama csodálkozik, hogy nem hívcák meg a iondoni konferenciára New York, (ČTK). — New York-i ielertés szerint Arias panama: elnök az USA külügyi államtitkárának helyettesével folytatott beszélgetése során kijelentette, hogy a kormány csodálkozik afölött, hogy nem hívták meg a Szuezi-csatornával kapcsolatos londoni Ironferenciára. Arias egyben nyugtalanság át fejezte ki afelett, hogy uz Egyesült Államok kongj resszusa nem tárgyalta meg azon I szerződés realizálásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet az USA és I Panama 1955-ben kötött p Panamaj csatorna használati illetményeinek 430 ezer dollá ól évi 1930 00Ó dollárra való felemeléséről. Az egyiptomi kormánynak a nemzetközi értekezlet összehívására tett ajánlatát eljuttatták valamennyi érdekeit országhoz A MEN egyiptomi sajtóiroda jelentette, hogy az egyiptomi kormány valamennyi érdekelt államhoz, amelyek az 1888. évi konvenciót aláírták és amelyeknek hajói áthaladnak a Szuezicsatornán eljuttatta augusztus 12-i nyilatkozatát, amelyben nemzetközi konferencia összehívását javasolja. E konferencia feladata volna olyan egyezményt kötni, amely biztosítaná a szabad hajózást a Szuezi-csatornán. Szukarno Jugoszláviába látogat Belgrád, augusztus 15. (ČTK) — A Tanjug jugoszláv hírügynökség közlése szerint dr. Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke Josip BrozTito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének meghívására szeptember közepén 5 napra Jugoszláviába látogat. A TU-104 Pekingből 9 óra alatt repült Moszkvába Moszkva, augusztus 15. (ČTK) — Augusztus 14-én a Moszkva—Peking, Peking—Moszkva légiúton a vnukovi repülőtérre visszatért a TU-104-es repülőgép. Kilenc óra alatt tette meg a 6350 km-nyi utat a Kínai Népköztársaság fővárosából Moszkvába. NORDHORN nyugatnémet városban augusztus 13-án sztrájkba lépett a Povel und Co. texilüzemek 2700 munkása, tiltakozásul az ellen, hogy azonnali hatállyal elbocsátották az üzemi tanács egyik tagját, aki rettenthetetletlenül védelmezte a dolgozok jogait. Várható, hogy a sztrájkhoz más nordhorni üzemek is csatlakoznak. (ČTK) AUGUSZTUS 14-én ünnepelte Pakisztán népe nemzeti ünnepét, a Függetlenség Napját. Ebből az alkalomból egy Karacsiban tartott nyilvános gyűlésen beszédet mondott Csoudhuri Mohamed Ali, pakisztáni miniszterelnök. Beszédében többek között kijelentette, hogy Pakisztán a szuezi kérdés igazságos és békés megoldása mellett foglal állást és rámutatott, hogy Egyiptomnak szuverén joga volt a Szuezicsatorna Társaságot államosítani. _ (ČTK) A MEN hírügynöksége ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy Egyiptom javaslatát elküldték az ENSZ titkárságának is. Nasszer elhalasztotta lengyelországi ú ját Varsó, (Reuter). Nasszer elhalasztotta e hónap végére tervezett lengyelorízági látogatását. Varsói közlemény szerint az egyiptojni nagykövetség értesítette a lengyel külügyminisztériumo'-, hogy a látogatást a politikai helyzet miatt halasztották el. Irán támogatja Egyiptomot Bejrut, (ČTK). — A TASZSZ jelentése szerint Londonba vezető útja folyamán megállt Bejrutban Alikuli Ardalan, iráni külügyminiszter. Ardalan a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy Irán támogatja Egyiptomot a Szuezicsatorna Társaság államosításának kérdésében. Lemondott a dél-koreai kormány Szöul, augusztus 14. A dél-koreai kormány :edden benyújtotta lemondását Li Szin Mar. eltiöknek, jteleriti az AFC. Jól értesült körökben arra számítanak, hogy Li Szin Man elnök visszautasítja minisztere' legnagyobb részének lemondását. Szöuli jelentések szerint egyébként a Dél-Koreában megtartott községi választások első félhivatalos eredményei alapján Li Szin Man Liberális Pártja Sző"lban megsemmisítő vereséget szenvedett. A város 47 tanácsosa közül csak egy tartozik az elnök pártjához, 40 a demokrata pártok ellenzékeit képviseli, 6 tanácsos független. Vidéken 122 liberális párti tanácsost és 30 demokratát választottak meg. Lengyelország Nemzeti Frontja országos bizottságának plenáris ülése Varsó, (ČTK). — Mint már közöltük, Varsóban augusztus 13-án megkezdődött a Lengyel Nemzeti Front országos bizottságának plenáris ülése, amelyen részt vesznek a társadalom valamenynyi rétegének képviselői. Az ül's második napján, auqusztus 14-én élénk vita indult A. Zawadszkinak, az államtanács elnökének beszámolójával kapcsolatban. J. Kalinowszki, a Nemzeti Front országos bizottságának titkára beszámolt az egyes bizottságok munkájáról és rámutatott, hogy tulajdonképpen csupán a párt és a kormány irányvonalát népszerűsítették. A Nemzeti Front bizottságainak politikai összetételéről J. Kalinowszki megállapította, hogy a pártonkívüliek nagyon csekély mértékben vettek részt e bizottságokban és ajánlotta, hogy hamarosan tartsák meg a Nemzeti Front bizottságainak választását. M. Naszkowszki külügyminiszterhelyettes a jelenlegi nemzetközi helyzet elemzése alapján beszélt a Nemzeti Front feladatairól. Sz. Jendrihowszki, a minisztertanács" I alelnöke vitafelszólalásában a hatéves terv feladatainak teljesítésével, valamint az új ötéves terv irányelvtervezetével foglalkozott. India függetlenségének 9. évfordulóját ünnepli Delhi, (ČTK). — India augusztus 15én ünnepelte kilencedik ízben függetlenségének évfordulóját. Az ünnepségek Delhiben már kora reggel kezdődtek a Vörös erődítmény nyugati kapuja előtti téren, ahol a lakosok tízezrei vettek részt az indiai állami lobogó ünnepélyes felvonásának hagyományos aktusán. Röviddel reggel 7 óra után Nehru miniszterelnök megszemlélte á felsorakozott díszőrséget, majd a nyugati bástya ormára lépett és až állami himnusz és a díszágyúlövések hangjai mellett kitűzte India függetlenségének jelképét, az állami lobogót. Nehru ezután beszédet mondott, amit a gyűlés részvevői nagy lelkesedéssel fogadtak. A moszkvai Pravda interjúja K. Menőn indiai nagykövettel A moszkvai Pravda tudósítója India áliamünnepe előtt interjút kért K. Menontól, India szovjetunióbeli nagykövetétől, hogy tájékoztassa őt azokról a változásokról, amelyek az utolsó 9 évben mentek végbe az országban. 1947. augusztus 15-e volt életemnek, valamint az indiai nép életének is legboldogabb napja. E napon léptünk a nemzetközi porondra szabad és szuverén államként, — mondotta a nagykövet. A politikai függetlenséget gazdasági függetlenségnek is biztosítania kell — folytatta K. Menőn. Gazdasági téren az önök példáját követtük, hisz mindenki jól tudja, hogy a Szovjetunió a tervezés úttörője. Mi is tervszerűen gazdálkodunk. A második ötéves tervről szólva Menőn rámutatott, hogy az ipar fejlesztésének a nehézipar kiépítése a fő alapja. India a nemzetközi kapcsolatok terén — jelentette ki továbbá K. Menőn — ma elismert fontos békés tényező. Mihelyt elértük szabadságunkat, — mondotta D. Nehru miniszterelnök — India nemzetközi kapcsolataiban is független politikát fog folytatni. Örülünk, hogy ez a politika a szovjet nép teljes megértésére és egyetértésére talált. Max Reimann rádióbeszéde Berlin, (ČTK). — Max Reimann, Németország Kommunista Pártja elnökségének első titkára augusztus 14-én a berlini „Deutschlandsender" rádióállomáson beszédet mondott az NKP közelgő betiltásával kapcsolatban. Max Reimanrt rámutatott a Szövetségi Köztársaság jelenlegi fejlődésének veszélyére és emlékeztetett arra, hogy a német militarizmus és imperializmus már 1933-bar, Németország Kommunista Pártjának betiltásával kezdte meg a Szociáldemokrata Párt, a szakszervezetek és az összes békeszerető erők üldözését. Ezért felhívta a nyugatnémet szociáldemokratákat, szakszervezeti dolgozókat, munkásokat és hazafiakat, hogy ne engedjék az NKP betiltását. , „Németország Kommunista Pártja oldalán megvédelmezitek jogaitokat, a katonai szolgálat elutasítását, megmentitek saját életeteket és Németország szebb jövőjét, olyan ország jövőjét, amelyben béke és mindenki számára kenyér lesz" — mondotta végül Max Reimann. A Japán Kommunista Párt szorgalmazza a japán-szovjet egyezményt Tokió, augusztus 15. (ČTK) — A tokiói rádió közlése szerint Japán Kommunista Pártja augusztus 13-án nyilatkozatot adott ki, amelyben arra kéri a japán kormányt, hogy Japán politikai és gazdasági érdekében a szovjet-japán tanácskozások folyamán törekedjen haladéktalanul egyezményt elérni, és véget vetni a két ország között fennálló hadiállapot nak. AZ EGYETLEN ELFOGADHATÓ DÖNTÉS M

a kezdődik a londoni konferencia, amelyet a három nyugati nagyhatalom hívott egybe, válaszul a Szuezi-csatorna államosítására. A váratlanul a világpolitika előterébe került ügy ezzel fordulóponthoz ér. Csakhogy nem olyan fordulat van kialakulóban, amilyen a Szuezi-csatorna Társaság eddigi haszonélvezőinek és az olajmonopóiiumok részvényeseinek képzeletében kirajzolódott. Az is bizonyos már, hogy a konferencia lefolyása eltér attól az iránytól, amit az angol, a francia és az USA tőkéscsoportjainak sajátos érdekei megszabtak. Számos nyilatkozat arra vall, hogy a londoni értekezletet úgy tervezték, friintha a Szuezi-csatorna Társaság igazgató tanácsának üléséről lenne szó, ahol Charles-Roux, a milliomos francia pénzarisztokrata elnöklete alatt nehézségek nélkül egykettőre döntöttek az évi százmillió dolláros nyereség felosztásáról. A mai konferenciától is azt várták, hogy a gondosan kiválogatott résztvevők többsége sok huzavona nélkül mindent készségesen megszavaz. Csak a tervezett haszon volt nagyobb: felölelte nemcsak a Szuezi-csatorna viszszaszerzését, hanem a független Egyiptom újból való leigázását, sőt az olajban gazdag arab államok megfélemlítését és gazdasági függetlenségi törekvéseik megfékezését is. Csakhogy könnyebb volt a múlt században két tenger között, víziutat vágni, mint 1956-ban a Szuezi-csatorna ügyét a gyarmatosítóktól kívánt mederbe terelni. Már az előkészületek folyamán csúfosan megbukott a konferencia alapgondolata, hogy valamilyen újformájú, de régivágásű gyarmatosítás érdekében durva nyomást gyakoroljanak Egyiptomra, megtagadják azt a jogát, hogy nemzeti javaival független államként rendelkezzék, és szentesítsék Anglia és Franciaország felháborító fenyegetéseit, amelyeknek az volt a lényege, hogy fegyveres erőszakkal is érvényt szereznek jogtalan követelményeiknek. A béke legerősebb nagyhatalma, a Szovjetunió higgadt és meggyőző nyilatkozatával halomra döntötte mindazokat a képmutató érveket, amelyek angol és francia nemzeti érdekeknek szerették volna feltüntetni nemzetközi pénzcsoportok érdekeltségét a gyarmati kizsákmányolás fenntartásában. Indiától a Német Demokratikus Köztársaságig a békeövezet államai is határozottan állást foglaltak Egyiptom jogainak megsértése ellen és tekintélyük egész súlyával elítélték egyes nyugati imperialista körök esztelen kardcsörtetését. Egyöntetűen Egyiptom mellé állottak az arab államok, amelyekben ma a lakosság általános tiltakozó sztrájkkal bizonyítja, hogy Anglia és Franciaország intézkedései nem Nasszer elnököt érintik, hanem az öntudatra ébredt volt gyarmati népek millióinak töretlen ellenállásával kerülnek összeütközésbe, A konferencia résztvevőinek jegyzékéből jogellenesen Kihagyott érdekelt országok — közöttük köztársaságunk is — sorra tiltakoztak önkényes mellőztetésük ellen. S végezetül magában Angliában, Franciaországban és Amerikában a közvéleménynek az a része is, amely eleinte talán megszédült a féktelen propagandától, meggondoltabban kezd ítélni az események rugóiról és horderejéről, s legalább mérsékletre int. Ez a reális helyzet a londoni konferencia küszöbén. Joggal mondhatjuk, hogy az előkészületek mérlege a feszültséget mesterségesen és türelmetlenül kiváltó nyugati nagyhatalmak erkölcsi vereségével egyenlő. Miről dönthetnek ilyen körülmények között Londonban? Talán Egyiptomról? Vagy a Szuezi-csatorna nemzetközi ellenőrzéséről? Az egyiptomi kormány a számára megalázó feltételek mellett, amelyek nem biztosították, hogy egyenrangú félként vehet részt a tanácskozásokon, visszautasította a meghívást. Régen lejárt a hírhedt „róla — nélküle" elv ideje, amikor a gyarmatosítók országok és népek sorsáról megkérdezésük nélkül döntöttek. S a Szovjetunió álláspontja, — amit különben a többi résztvevő állam közül nyilván elsősorban India és Indonézia is támogatni fog — eleve biztosítja, hogy ez az elv 1956. augusztus 16-án sem fog érvényesülni. A szovjet kormány, India és más államok egyértelműen hangsúlyozták, hogy semmilyen kötelezettséget sem vállalnak, amely Egyiptom állami fennhatóságát sértené. Minden ellenkező törekvésnek, amely Egyiptom megbízottainak távollétében elfogadhatatlan feltételeket próbálna diktálni, az emberiség többségének elítélő magatartásával kell számolnia. A Földközi-tengerbe irányított angol és francia csatahajók tehát — képletesen szólva — máris zátonyra futottak. A

londoni konferencia középpontjába -e fordulat következtében az összehívók akarata ellenére, tekintet nélkül a hivatalos napirendre, napjaink legégetőbb kérdése kerül. Az a kérdés, hogy az országok között fennálló vitás problémákat nem lehet fenyegetésekkel, erőszakkal elintézni, hanem meggondolt, türelmes és békés szellemű tárgyalásokkal kell megoldani. A Szuezi-csatorna szabad használatával kapcsolatban természetesen felmerülhetnek egyes államok részéről megoldásra váró kívánságok, a csatornáról szóló régi konvenciót lehet módosítani. Maga Egyiptom is, amelynek tulajdonjoga a Šzuezi-csa- tornához a nemzetközi jog legszigorúbb értelmezése szerint is ma már elvitathatatlan, újólag kijelentette, hogy mindenkor kész ilyen kérdésekről tárgyalni és megegyezni. Ezekből a tárgyalásokból azonban nem lehet egyetlen érdekelt országot sem kizárni, s a tárgyalásokon nem lehet egy államot sem — a függetlenségüket nemrég elnyert s gazdaságilag kevésbé fejlett államokat sem ľ —' egyenrangú -jogaiktól megfosztani. Ha a konferencia résztvevőinek többsége elfogadja ezeket a természetes és valóban minden nemzet nemzeti érdekeinek megfelelő követelményeket, úgy a ma kezdődő konferencia — ha nem dönt is az eredeti napirendi pontban felvetett provokatív javaslatokról — útját egyengetheti a felelőtlenül kiváltott nemzetközi bonyodalom békés rendezésének. Tagadhatatlan, hogy ez a döntés nem tetszene a páncélszekrényein ülő néhány pénzmágnásnak. De a világ népei és velük együtt hazánk lakossága is megkönnyebüléssel és osztatlan helyesléssel fogadnák. M. OJ szo 1956. augusztus 16.