Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-15 / 196. szám, vasárnap

A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Szövetségi Tanácsa befejezte a nyugdíjtörvény-javaslat vitáját Moszkva, július 13. (TASZSZ) — 'A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Szövf'tségi Tanácsa július 12-én délután folytatta a nyugdíjtörvény-javaslat vitáját. Mihail Jasznov, a Szövetségi tanács törvényelőkészítő bizottságának elnöke adta elő korreferátumát az állam nyugdíjtörvény-javaslatról. Jasznov küldött közölte, hogy a törvényelőkészítő bizottság jóváhagyta a javarlatot és bizonyos kiegészítéseket és módosításokat ajánlott a dolgozók javaslatainak figyelembevételével. A bizottság többek között szükségesnek tartja, hogy a sokgyermekes anyák a nyugdíjellátásában kedvezményt kapjanak, javasolja, hogy biztosítsák az árva gyermekeket örökbefogadó személyek nyugdíjjogosultságát, az öreg ségi pótlékhoz az eltöltött szolgálati évek után adjanak további pótlékot. Nonna Muravjeva, az OSZSZSZK népjóléti minisztere kijelentette, hogy az állami nyugdíjtörvény-tervezet a nyugdíjellátást összhangba hozza a népgazdaság fejlődésének elért színvonalával, kiküszöböli az indokolatlan korlátozásokat, amelyeket elavult törvények létesítettek. Leonyid Szolovjov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökhelyettese kijelentette: célszerű volna elfogadni azokat a módosításokat és kiegészítéseket is, amelyeket a törvényelőkészítő bizottság a dolgozók javaslatainak alapján terjesztett elő. A Szövetségi Tanács pénteki ülésén befejezte az állami nyugdíjtörvény-javaslat vitáját. A csütörtöki és pénteki ülésen a nyugdíjtörvényjavaslat vitájában huszonhármán szólaltak íel. A küldöttek a törvényjavaslat elfogadása mellett foglaltak állást és szCmos módosítást s kiegészítést terjesztettek elő. Az ülésen Bulganyin, a minisztertanács elnöke mondott zárőszót. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ötödik ülésszaka folytatja munkáját. Az ENSZ leszerelési bizottságának tanácskozása New York, július 13. (TASZSZ) — Az ENSZ leszerelési bizottsága július 12-én két ülést tartott. A délelőtti ülésen elsőnek A. A. G r o m i k o, a Szovjetunió képviselője szólalt fel. Gromiko felszólalásához hozzáfűzték véleményüket az Egyesült Államok, Irán, Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada, Ausztrália és Peru képviselői. A hozzászólások többsége főképp a katonai tömörülések összetákolása politikájának védelmére irányult. Lodge, az Egyesült Államok képviselője tagadta, hogy a lázas fegyverkezés beszüntetésének kérdésében ellentét mutatkozna az Egyesült Államok előző és jelenlegi álláspontja között. Kijelentette, hogy az atomfegyverek betiltására vonatkozó felhívás és azon tény között mutatkozik ellentét, hogy az ilyen betiltás ellenőrzése „jelenleg lehetetlen". Nutting, Nagy-Britannia képviselője beszédében védelmébe vette a bagdadi egyezményt é? ismételte azon állítását, hogy ez a katonai tömb „teljesen védelmi jellegű". Nutting továbbá kijelentette, hogy A. A. Gromikonak, a Szovjetunió képviselőjének beszéde „buzdító pontokat" tartalmaz. Moch, Franciaország képviselője rámutatott, a nyugati hatalmak módot keresnek arra, hogyan vonuljanak viszsza előző javaslataiktól az államok fegyveres erőinek korlátozása ügyében. A. A. Gromiko, a Szovjetunió képviselője ismét felszólalt és válaszolt Lodge, az Egyesült Államok képviselőjének. Az ENSZ leszerelési bizottsága július 13-án délelőtt tovább folytatta munkáját. Dr. J. Briley, jugoszláv küldött kijelentette, hogy a bizottság munkája most válságos stádiumba került és felhívta a figyelmet arra, hogy A. A. Gromiko szovjet küldött beszédében beleegyezett a fegyveres erők színvonalára tett nyugati javaslatba. Ez arról tanúskodik — mondotta Brilej —, hogy a Szovjetunió szüntelenül arra törekszik, hogy valóban sikert érjenek el a leszerelés kérdésének megoldásában. A jugoszláv küldött beszédének további részében kiemelte Krisnán Menőn hozzászólását, amely az atomfegyver kísérletek beszüntetésére irányuló intézkedések sürgős megoldását ajánlotta. Dr. Brilej végül kifejtette annak a határozatnak lényegét, amelyet a jugoszláv küldöttség terjesztett a bizottság elé. E határozat a szokásos típusú fegyverzet csökkentését javasolja. Az USA-beli Fort Dix mellett július 14-én szerencsétlenség áldozata lett egy amerikai katonai szállítórepülőgép, amely katonákat és azok hozzátartozóit szállította. A repülőgép roncsait egy négyzetkilométernyi területen szétszóródva találták. A repülőgépen összesen 66 személy utazott, akik' közül a legutolsó hírek szerint, 45-en életüket vesztették. További 21 személy megsebesült. (ČTK). A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa felmentette Eugeniusz Szyrt a Gazdasági Tervezés Állami Bizottsága elnöki tisztségétől és ezzel a funkcióval Štefan Jedrychowski-t, a Minisztertanács elnökének helyettesét bízta meg. (ČTK). Belga államférfiak látogatnak a Szovjetunióba Brüsszel, iúlius 14. (ČTK) — A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint a belga külügyminisztérium Ezért a- Északatlanti Egyezményt amely szerint Van Acker miniszterelnök és Paul Henri Spaak külügyminiszter október elején Moszkvába látogatnak. A közlemény beszámol arról, hogy a két miniszter elfogadta a szovjet kormány meghívását a Szovjetunió meglátogatáséra, hogy ott a szov.iet államférfiakkal eszmecserét folytassanak a Belgiumot és a Szovjetuniót érdeklő kérdésekről Marokkó felvételét kéri az ENSZ-be New York. iúlius 14. (ČTK) — A Francé Presse hírügynökség szerint Balafredzs marokkói külügyminiszter iúlius 13-án Hamarskjöldhöz. az ENSZ főtitkárához levelet intézett, amelyben hivatalosan kérte Marokkó felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Nehru Bonnban Bonn. iúlius 13. (ČTK) — Dzsavaharlal Nehru. India miniszte-elnöke, iúlius 13-án a déli órákban repülőgépen Bonnba érkezett. Nehru az elmúlt napokban részt vett a brit nemzetközösség miniszterelnökeinek londoni értekezletén. Nehrut Dr. Adenauer, a Német Szövetségi Köztársaság kancellária. Blücher alkancellár. von Brentano külüavminiszter és A. C. N. Namb ar India német szövetségi köztársaságbeli nagykövete fogadta. Nehru és Adenauer a repülőtéren beszédet mondott. Nehru délután tárgyalásokat folytatott a nyugatnémet államférfiakkal. Új vasútvonal A KÁRPÁTOKON ÁT Moszkva, iúlius 13. (ČTK)'— E napokban úi vasútvonalat adtak át a foraalomnak. amely Lvov városát Szamboron át Unqvárral köti össze. Az úi vasútvonal tulajdonképpen már a második, amelyet a Kár-játokban építettek. A Nagv Honvédő Háborúban a fasiszta katonasáa visszavonulásakor teljesen tönkretette ezt a vasútvonalat. Most mindent felújítottak. A 200 km-es úi vasútvonal a lvovi, droqobicsi és a Kárpáton túli területen vezet át. Kína teherautókat gyárt Csancsung, július 14. (ČTK) — Az Üj Kína sajtóügynökség közlése szerint a csancsungi első számú autógyár július 13-án befejezte az első 10 teherautó gyártását. Kínában eddig még sohasem gyártottak autót. A 4-tonnás teherautókat a szovjet ŽIS 150 autók mintájára készítették. E teherautók sorozatos . gyártását szeptemberben kezdik. • i» »i.i i ii.*iitiiirti<iiiB:!iniiiiit|[tittlfll!il!ia!ilillilliilitaillilliiittltiaiiiiiiiil!iiiitiilitll:liiaititiaiii.'lt!|[:ittii:i:'iiti!liii naiiBiriiiii.a • 11; m ananiniiia; .aMiéiin viiaiiiiiBitBMťt nini J. F. Dullesnak a sajtókonferencián tett egyes kijelentéseiről A KOCKÁT ELVETETTÉK... A BONNI PARLAMENT nyári szünidő előtti utolsó ülése csaknem húsz óra hosszat tartott. Ez az ülés ismét egy újabb szégyenfoltot ejtett a német kapitalizmus történetén. Ugyanis szombaton hajnali négy óra előtt a bonni parlament Adenauer köré csoportosuló többsége harmadik olvasásban is jóváhagyta az általános hadkötelezettségről szóló törvényjavaslatot. Ez a törvény akkor látott napvilágot, amikor a béke erői az eg

asz világon a nemzetközi feszültség enyhítésén és a béke megszilárdításán fáradoznak, amikor a különféle államok — így a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság is — önként, előzetes nemzetközi egyezmény megkötése nélkül tervbe vették hadseregük létszámának jelentör csökkentését. A bonni parlamentnek e- az utolsó határozata elképesztő merénylet a béke és a nemzetközi feszültség enyhítése ellen. A félmilliós német hadsereg felállítása háborús tűzfészket jelent Európa szívében, ami joggal nyugtalanít minaen békeszerető embert. Ám a törvényjavaslatról szőlő vita felszínre hozta a nýugat-német belpolitikában már hónapok óta felgyülemlett hatalmas méretű ellentéteket. Erről tesz tanúbizonyságot a vita és a szavazás eredménye. A jelenlevő 456 képviselőből csupán az Adenauerhez legh'/ebl 270 sz"vazott az általános hadkötelezettség bevezetése mellett, míg 166 ellene volt ^s .40 tartózkodott a szavazástól. Tehát/a törvényjavaslat jóváhagyása Adenauernek csak olyan sikert hozott, amelyről nyugodtan elmondhatja' „Még egy ilyen gy'ízeltm és elvesztem." De aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy ez a győzelem Adenauer legnagyobb vereségét jelentette, mert erősen megingatta helyzetét. S ez a tény nagy szerepet játszhat a közelgő választások kimenetelében is. Az általános hadkötelezettségről szóló törvény népszerűtlenségéről nem csupán az elbne n .ponta NyugatNémetország legkülönfélébb vidékein megismétlődő tiltakozások tesznek bizonyságot. Erről tanúskodik a kormánynak az az intézkedése is, amely a rádiónak betiltotta e törvényjavaslat vitájának közvetítését, amire eddig még nem volt példa. A kormány fél, hogy az ellenzék felszólalásainak a közvéleményre tett hatása következtében a törvény még az eddiginél is népszerűtlenebbé válnék. S meg kell állapítani, hogy a kormánynak ez a félelme egészen indokolt volt. E HATÁROZAT JÓVÁHAGYÁSÁRA Pineau francia külügyminiszter és Adenauer bonni kancellár washingtoni útja után került sor. E két találkozás eredménye merően eltér egymástól. A francia Külügyminiszter kormánya álláspontját tolmácsolva a hidegháború megszüntetése s ezzel párhuzamosan a Szovjetunióval való szorosabb kapcsolatok és az Északatlanti Egyazmény jellegének megváltoztatása mellett foglalt állást. Ezt megelőzően már az angol kormány is tett hasonló lépéseket, ha e lépések nem is voltak bátornak nevezhetők. Adenau

rr — a nyugat-európai sajtó szerint - .,a hidegháború utolsó mohikánja Európában" — még Dullesnél is görcsösebben -agaszkodik a hidegháború folytatásához. Amikor a nyugat-európai egység a felmerülő qazdasági és politikai ellentétek következtében jelenlegi formájába!. erősen inogni I zdett, AdenKOMMENTÁRUNK auer az amerikai politika európai befolyásának biztosítására törekedve nagy hirtelen keresztülhajsz'olta az általános hadkötelezettségre vonatkozó törvényjavaslatot. Ám, Adenauer ennél még többre képes. Nem akart egyedül maradni a hidegháború politikájának európai színpadán. A törvényjavaslatnak a parlament elé való előterjesztésével egyidőben ellátogatott Gronchi olasz köztársasági elnökhöz is, aki mint ismeretes, elsőnek bírálta hivatalosan az amerikai hidegháborúra törekvő politikát. Világos, hogy látogatásának elsődleges célja az olasz ':öztársasági elnök és olasz kormány megnyerése volt. * ADENAUER igazáról igyekezett meggyőzni olasz kollégáit, amikor az Eszakatlanti Egyezmény mindkettőjükre íézve hasznos voltáról zengett dicshimnuszokat. Persze, a tények beszélnek. Ezt Adenauer is jől tudta. Ezért az Északatlanti Egyezményt nyilvánosan elsőnek bíráló Gronchi oiasz köztársasági elnt kecsegtető ajánlattal igyekezett lefegyverezni. Megígérte, hogy a nyugat-német hadsereg felfegyverzéséhez szükséges fegyverek egy részét éppen Olaszországtól rendelnék meg. Ravasz ajánlat. Adenauer tisztában van azzal is, hogyha az olasz köztársasági elnök teljes egészében nem is értene egyet ezzel a javaslattal (amit elképzelni is nehéz lenne), annál csábítóbb ez az olasz fegyvergyárosokra nézve, Kik előtt úiabb nyereség körvonalai rajzolódnak ki. S éppenséggel az olasz gyárosoknak van valami közök a kormány politikájához. Nemde? Adenauer bedobta a csalétket. S tőkés legyen a lábán, aki be nem kapná. Zs. L. Prága, (ČTK) — John Foster Dulles, az USA államtitkára e héten tartott rendes sajtóértekezletén érdemesnek tartotta, hogy foglalkozzon a szocialista tábor ügyeivel. Nem feledkezett meg arról sem, hogy érintse a Szovjetunió és a nepi demokratikus országok kölcsönös kapcsolatait, azokat a kapcsolatokat, amelyek az önálló és szuverén államok hű barátságának szilárd alapjain épülnek, azon államok kapcsolatát, amelyek szüntelenül a nép javára, gazdasági felvirágoztatására törekszenek, őszintén igyekeznek hozzájárulni a népek közötti megértés javításához, a világbéke megszilárdítása érdekében. Nem volna szüks'' arra, hogy külön hangsúlyozzuk ezen elvek jellegét, ha egyes nyugati politikai tényezők jobb ügyhöz méltó kitartással nem igyekeznének durván eltorzítani o szocialista országok

1 kölcsönös kapcsolatainak jellegét. Dulles úr elhatározta, hogy sajtóértekezletén a szocialista országok politikájának vizsgáztatójaként lép fel és kijelenti, hogy az amerikai kormány a szovjet politika „próbakövének" tartja azt, vajon a „Szovjetunió önként nyújt-e szabadságot a népi demokratikus országoknak." Ezt a kijelentést nehezen minősíthetjük csupán abból a rövidlátásból származó ténynek, melyet az Egyesült Államokban az államtitkár úr szemére vetnek. Az Egyesült Államok népe még nem feledkezett meg arról, mily felháborodást keltett a világ közvéleményében Dullesnak az az ismert, nyilvánosan tett kijelentése, hogy az USA-át három ízben „a háború szakadékának szélére" vezette. Ha behatóbban megvizsgáljuk Dulles úr tevékenységének okait, arra a következtetésre jutunk, hogy az Egyesült Államok államtitkári funkciójábar Dulles úr azoknak a köröknek érdekeit és törekvése't képviseli, amelyek nem képesek lemondani a „hidegháború"- s recidivákról és a „forró háború" kirobbantására irányuló veszélyes törekvésekről Rendszeresen nyugtalanságot ós bizalmatlanságot igyekeznek szítani az államok közötti kapcsolatokban. Az USA államtitkárának újból meg kell magvaráznunk, hoqv a Szovjetunió tellesen tiszteletben tartja a Csehszlovák Köztársaság szabadsága*, önállóságát és állami szuverenitását, éppúgy, -nint a többi népi demokratikus országokét, amelyekről Dulles úr lenézően a „csatlós államok" kifej .zést használtja. Ez a kifejezés minden bizonnyal megfelel 'bo volna az Egyesült Államokhoz közelebb eső területen, amelynek határait eléggé pontosan megszabja az o'y sokszor használt nemzetközi jelszó: „Ami, go homel" Helyénvaló emlékeztetni őt arra is, hogy magának az Amerikai Egyesült Államoknak a népi demokratikus államok szabadságához, önállóságához és állami szuverenitásához elfoglalt álláspontja az évek folyamán jelentősen eltér a nemzetközi jog legalapvetőbb normáitól. "Éppen az USA volt az, ahová mindazon legkülönfélébb akciók nyomai vezettek, amelyekről egyáltalán nem mondható. hogy a népek között elősegítik a fokozott bizalom megteremtését. Azonkívül, hogy az amerikai repülőgépek rendkívül gyakran megsértik a szocialista országok_ légiterét, és hogy a „Szabadságért folyó keresztesadiárat" nevű amerikai szervezet Nyugat-Németországból uszító röplapokat szállító léggömböket bocsát fel, az USAnak a szuverén, önálló államokhoz elfoglalt álláspontját jellemzi az amerikai fegyverekkel, amerikai pénzzel felszerelt amerikai ügynököknek bevetése ezekbe az országokba, hogy ott a népi demokratikus rendszer ellen felforgató tevékenységet szervezzenek. Dulles úr sajtóértekezletén tagadta azt az ismert tényt, hogy az USA felforgató tevékenységet szervez más országokban. Knsíentette hogy azokat a pénzösszegeket, amelyeknek jóváhagyását a washingtoni kormány propagandacélokra kéri a kongreszszustől, „nem használják fel felfor-; gató tevékenység céljaira". Ha ezek Ü szavak tetté válnának, ez bizonyára elősegítené a népek közötti megértést. De éppen az a propaganda, amelyre az USA oly nagy összegeket költ, kifejezett felforgató tevékenység. Áz amerikai pénzzel fizetett úgynevezett „Szabad Európa" Dulles úr áldásával széleskörű felforgató tevékenységet folytat. Az USA-nak azzal a kedvelt érvelésével kancsolatban, hogy a Szabad Európa, eltérően az „Amerika hangjától", úgynevezett „magánszervezet", melyre az Egyesült Államok hivatalos köreinek nincs befolyásuk, csak annyit óhajtunk megjegyezni, hogy a „Szabad Euró-^ pa" nevű „magánszervezet" és a i „Amerika hangja" nevű hivatalos amerikai intézmény felforgató tevékenysége között nincs lényeges különbség. Másodszor: puszta felsorolással emlékeztetni kell arra, ki képviseli az úgynevezett „Szabad Európa nemzeti bizottságát". Elsősorban Allan Dulles, J. F. Dullesnak, az USA államtitkárának öcscse, aki egyben az amerikai titkosszolgálat legfőbb ura. Kívüle itt van még Bedell Smith úr, a CIA (Control Intelligence Agency) vezetője. Ennek a kémszervezetnek, a CIAnak kötelékébe tartoznak és vannak alárendelve a NATO tagállamainak összes titkos szolgálatai. A CIA I. osztályába tartoznak azok a kártevő és terrorista szervezetek, amelyek a keleti országokra specializálják magukat. Ebben az együttesben Jackson úr, a liarmadik, a „Szebad Európa" szervezet „agyának" főnöke és a lélektani hadvezetés úgynevezett intézetének vezetője. És itt van végül Nelson Rockefeller, z .olajmilliárdos. Kémkedés, szabotázs, felforgatás ás gyilkosság — ez a célja -,s tartalma a Szabad Európa tevékenységének, amint azt elismt. 'i maga az „aqytröszt" Jacksonna'. az élen: „Az ideő-] lógiai háborúhoz nincs szükségünk semmilyen igazságra, hanem földalatti tevékenységre. Ebben a háborúban szűkségünk van minden gyilkos és. gangszter támogatására, akit csak I össze tudunk toborozni". VTovábbá általánosan- ismert tény, • hogy 1951 októbere óta az USA-ban érvényben van úgynevezett „kölcsönös biztonság biztosításáról" szóló törvény, amely szerint rz amerikai kormány évi 100 millió ťollárt fordít a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magy -országon, Romániában, Bulgáriában,' Albánfában élő külön e célra kiválasztott személyek — vagy pedig ezen országokból megszökött személyek pénzelésére, hogy fegyveres akulatokba tömörülhessenek és így támogassák az északatlanti tömb szervezetét vagy egyéb célokat szolgáljanak. Áz utóbbi időben s> K SZÓ esik az államok kapcsolatainak megjavításáról. Népünk az igazi javulás minden jelét örömmel üdvözli. Hiszen szorgalmaran és áldozatkészen dolgozik szabad hazájáért és a békéért. Azonban egyszar s mindenkorra végei kell már vetni annak, hogy ismételten visszaessenek a „hidegháborúba" és világszerte meg kell kezdeni á béke, a népek közötti megértés politikájának megvalósítását. Sajnos,, J. F. Dulles úr legutóbbi sajtóértekezlete az egész emberiségnek e nagy céljához egyáltalán nem járult hozzá; A LEGFRISSEBB SP

ORT Bp. Vasas—Partizán Belgrád 6:1 (3:1) A budapesti Népstadionban 85 000 néző előtt izgalmas, gyors iramú mérkőzést vívott a két csapat. Az otthoniak kezdés után azonnal rohamoznak és Szilágyi I. már a 3. percben megszerzi a vezetést. A 9. percben ismét a vendégek kapuja előtt teremt jó helyzetet a Bp. Vasas és Csordás éles lövéssel 2:0-ra állítja az eredményt. Utána a vendégek érnek el gólt, de a továbbiakban a magyar együttes a többet támadó fél és a 38. percben Bundzsák beállítja az első félidő végeredményét. . Szünet után a Bp. Vasas sokat és veszélyesen támad, de a jól védek*ző vendégek csak a 33. percben kapnak újabb gólt, melynek szerzője Csordás. 4:1. Később a játékvezető Bobeket kiállítja és a 37. percben a budapestiek ffaduly révén újabb gólt lőnek. 5:1. Közben a játékvezető a sportszerűtlenül viselkedő Zebecet Is leküldi a pályáról. A játék utolsó perceiben is a magyar csapa* rohamoz és Csordás a 43. percben a jugoszláv kapuba bombáz. 6:1. A játékot a csehszlovák Macko vezette. Bp. Vörös Lobogó-Rapid 3:4 (1:3) A bécsi Rapid az első tíz percben három gólt ért elésaBp. Vörös Lobogó erre szünetig csak egy qóllal tudott válaszolni. A második féildő eleién aztán a magyar csapat két perc alatt ugyanannyi qólt szerzett * ezzel kiegyenlített. A játék hátralévő részében a Bp. Vörös Lobogó sokat támad, de a bécsiek védelme mindent hárit s amikor Mészáros, a Rapid csatára, úiabb qólt ér el. eldőlt a mérkőzés sorsa. A KK-döntőbe a Bp. Vasas és a Rapid került. OJ szO 1956. július 15. 7