Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-14 / 195. szám, szombat

Viliam Široký távirata Jozef Cyrankiew'czhez Viliam Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke a következő szövegű táviratot intézte Jozef Cyrankiewiczhez, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökéhez: „A Lengyei Népköztársaság területének elhagyása alkalmából Önnek, tisztelt Miniszterelnök elvtárs és az egész lengyel népnek meleg köszöne­temet küldöm a valóban baráti fogadtatásért és rokonszenvük számtalan megnyilvánulásáért, amellyel mindenütt elárasztottak bennünket. A Lengyel Népköztársaságban tett látogatásunk felejthetetlen benyomást gyakorolt ránk. Beszélgetéseink etedményei jelentős mértékben hozzájárul­nák a népeink közötti barátság és együttműködés további fejlesztéséhez. önnek és az egész lengyel népnek sok sikert kívánunk gyönyörű hazá­juk szocialista építésében." Az egészségügyi dolgozók fizetésednek rendezéséről tárgyalt a nemzetgyűlés egészségügyi bizottsága A nemzetgyűlés egészségügyi bizott­sága 1956. július 12-i ülésén megtár­gyalta az egészségügyi dolgozók fize­tési viszonyait rendező törvényes in­tézkedésre vonatkozó kormányjavasla­tot. A bizottság gyűlését dr. Karel Kácl képviselő, a bizottság elnöke vezette. Az egészségügyi minisztert dr. Zdenek Stich, a miniszter első fielyettese kép­viselte. Dr. Bohuslav Vitík képviselő •etóadói jelentésében vázolta az eddigi fizetés­rendezés hiányosságait és elemezte az új rendezés alapelveit. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi dolgozók álta­lánosságban nagy örömmel üdvözölték a rendezést. A kormányjavaslattal kapcsolatos vi­tában az egészségügyi bizottság tagjai számos kérdést és meqjegvzést tettek. Kiemelték azt is, hogy most sok egész­ségügyi dolgozó. tőleg ápolónővérek l visszatérnek az egészségügyi szolgá­latba. olyanok, akik azért hagyták el ezt a munkát, mert másutt jobb fize­tést kaptak. A képviselők hangsúlyoz­ták, .hogy az egészségügyi dolgozók munkájának Igazságos jutalmazásával egyidejűleg emelkedik felelősségérze­tük munkájukért. A képviselők kérdé­seire dr. Zdenék Stich, az egészség­üovi miniszter első helyettese vála­szolt. Megmagyarázta az új rendezés alapelveit és beszédének befejező ré­szében rámutatott az Eflészsé«U(jyi Minisztérium munkájának távlataira. Az egészségügyi bizottság részlete­sen megtárovalta a törvényes intéz­kedésre vonatkozó törvényiavaslatot és elhatározta, hogv azt a nemzet­nvülés elnöksége elé terjesz+i azon iavaslattal, hogv azt a nemzetgyűlés elnökségének törvényes intézkedése­ként adja ki. A kambodzsai küldöttség elutazott Srnóból Norodom Szihanuk kambodzsai kirá­ly) herceg, pénteken, lúlius 13-án dél­előtt kíséretével Brnóból Prágába uta­zott. A repülőtéren a brnól Kerület politikai és közéleti tényezői búcsúz­tatták a kiváló vendégeket. Elutazás előtt Norodom Szihanuk I herceg meqköszönte a baráti fogad­tatást Meakérte Jan Nedélkát. a ke­rületi nemzeti bizottság elnôkžt, hogy tolmácsolja a brnói kerület lakosainak üdvözletét és munkasíkereik feletti csodálatát. Norodom Szihanuk kambodzsai királyi herceg a miniszterelnöknél Norodom Szihanuk királyi h'irceg és Khim Tit kambodzsai miniszterelnök pénteken, július 13-án délben a prágai Hrzán-palotában meglátogatták Viliam Široký miniszterelnököt. A látogatásnál jelon voltak Václav Dávid külügyminiszter, Richard Hra­dec, a miniszterelnökségi hivatal veze­tője, és dr. Dobromil Ječný, a Külügy­minisztérium diplomáciai protokollfő­nöke. . A miniszterelnök szívélyes beszélge* tést folytatott a kambodzsai vendé­gekkel. Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke fogadta Oum Chheang Sunt, a kambodzsai parlament elnökét Zdeňek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke pénteken, július 13-án délben fogadta, Oum Chheang Sunt, a Kam­bodzsai Királyság parlamentjének el­nökét. A fogadásnál jelen volt Jozef Kováčik, a nemzetgyűlés irodájának vezetője. Oum Chheang Sun, a kambodzsai parlament elnöke tolmácsolta Zdeňek Fierlingernek, a kambodzsai törvény­hozó testület tagjainak és a Kambod­zsai Királyság népének szívélyes üdvözletét és tájékoztatta őt a testület munkájáról. 2 500 tűzoltó védelmezi a termést a tűzvész ellen A nyitrai kerületben a nyári hóna­pokban évente több százezres károkat okoztak a tűzvészek. Csupán a múlt évi aratásnál és cséplésnél 119 tűz­vész csaknem 440 000 korona veszte­séget okozott népgazdaságinknak. Az idei termes védelmezésére, mely­nek begyűjtése a kerület mezein tel­jes ütemben folyik, a tűzoltó őrségek és a polgárok alaposan felkészültek. Csaknem 2500 tűzoltó jár naponta a mezőkre, hogy megakadályozza a ga­bonánál, a cséplőgépeknél és rnásutt­keletkező esetleges tűzvészeket. A tű­zoltó őrségek 113 községben folytatnak sikeres tevékenységet, s különösen ki­tűnik közülük a pionírok csoportja, akik a vasútvonalaknál őrködnek. (ČTK) mt HI H UM tl MHHW mt W MI MI M Itl MM MI t ar Az Uj Szó postájából Ifjak és lányok figyelmébe VČRSENY az Új Ifjúság díjáért Az Oj Ifjúság, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága lapjának szerkesz­tősége versenyt indított az 0.1 ifjúság terjesztésére. A versenyben részt ve­het a CSISZ összes alapszervezete. az alapszervezetek és a .járási vezetősé­gek funkcionáriusai és minden fiatal. A részvevők az ú.i előfizetők jelentke­zési ívét elismervény ellenében átad­ják a Posta HírlapszolgálatánaK vagy az előfizetési központoknak. Az alap­szervezetek az elismervén vöket a CSISZ iárási vezetőségeire küldik, ahonnan a legiobb szervezetek és egyé­nek megállapítása után 1956. okt. 10-ig továbbítják az Oj Ifjúság szerkesztősé­gébe. A verseny értékelését 1956. okt. 25-ig tartják meg és az eredménye­ket. valamint a nyertesek n' 'jegvzé­két az Üi Ifjúság októberi utoisó szá­mában közlik. A versen v díjai: I. A CSISZ iárási vezetőségei szá­mára: 1. „Opera"-rádió 1780 Kčs.—, 2. „Favoriť'-keréikoár 1150 Kčs.—. 3. gramofon 1000 Kčs értékben. II. A LSISZ szervezetei számára: 1 táskarádió 1 000.— Kčs, 2.-3. asztali tenisz felszerelés 100.— Kčs. 4.-23 l'isebh díjak, könyvállványok, gramo­fon lemezek, hanqszóró. társasjátékok, futball-labdák, stb. 800 Kčs értékben. III. Eqvének számára: 1. fénykéné­zögép 800.— Kčs. 2. „Pobjeda" kar­óra 800.— Kčs. 3. qitár 250.- Kčs, 4.-6. aktatáska 300.— Kčs. 7. 'égous­ka 175;— Kčs; 8.-24; kisebb díjak, töltő toljak, könvvck. társasjátékok, stb. 600.— Kčs értékben. . AZ 1953-BAN Végzett magyar nyel­vű pedagógiai tanfolyam hallgatói jú­lius 14-én, szombaton 7 órai kezdettel tapasztalatátadási jellegű találkozót rendeznek a bratislavai várban lévő vendégfogadóban. A CSEMADOK központi és kerületi titkársága új helyiségekbe költözött. A központi titkársága címe: Bratisla­va, Mierové nám. 3—4. Telefónszámok: 334-80, 337-47, 220-59. A kerületi tit­kárság címe: Bratislava, Jesenského 7. Telefónszám: 239-32. A štúrovoi járásban Kravany nad ^^ Dunajom községben van egy mezőgazdasági tanonciskola, ahol az ifjak a kovács és bognár mesterséget sajátítják el. Ebben az iskolában a ta­nítási idő két év, amit a közeljövőben még egy évvel meghosszabbítanak. A tanítási idő felét elméleti oktatásra, a másik felét gyakorlati kiképzésre for­dítjuk. A gyakorlati kiképzés megvaló­sítására korszerűen berendezett mű­helyek és modern gépek állnak ren­delkezésünkre. Erre az iskolára jelentkezhetnek azok az ifjak, akik a 14—15. életévü­ket betöltötték és elvégezték a közép­iskola 8 osztályát. A tanulók inter­nátusi ellátásban részésülnek. Ingyen kapnak ellátást, irófelszerelést, alsó­neműt, munkacipőt és három öltöny munkaruhát. Ezenkívül minden hónap­ban a kovács-szakon 30.—, a bognár szakon pedig 20.— korona zsebpénzt. Az iskola elvégzése után a tanuló se 3 gédlevelet kap és mesterségének meg­felelően elhelyezést nyer valamelyik mezőgazdasági szocialista üzemben. Ebben az iskolában az 1956-57-es Iskolai évben megnyílik egy kétéves mesteriskola is, melegégövi növény­termesztési szakban. Különösen ez EFSZ-ek és állami birtokok feladata, hogy fokozottabb érdeklődést tanúsít­sanak-a melegégövi növények termesz­tése iránt, melyeket úgy élelmezésre, mint ipari feldolgozásra használunk. Jelentkezhet férfi és nő egyaránt, aki a 15. életévét betöltötte és nem idősebb 40 évnél. Jelentkezni a lak­helynek megfelelő járási mezőgazdasá­gi ügyosztálynál, illetve munkaügyi hi­vatalnál kell, ahol bővebb felvilágosí­tást nyújtanak. Dudok Mihály, a karvai mezőgazd. iskola igazgatója. A rimaszombati CSlSZ-tagok sikere A rimaszombati járás CSISZ-tagjai elsők lettek a legelők és rétek gondo­zásának országos versenyében Jó mun­kájuk elismeréséként a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Járási Bizottsága átvette a CSISZ Központi Bizottságá­nak vándorzászlaját, amelyet eddig a szepsi járás ifjúsága őrzött. A zászlóátvétel alkalmából rendezett ünnepségen Elek elvtárs, a CSISZ ri­maszombati járási bizottságának első titkára többek között kiemelte a gort­vai, panyiti és más ifjúsági szerveze­tek munkáját, amelyeket érdemeikért sportfelszereléssel ajándékoztak meg. Az ünnepségen felszólalt a CSISZ szepsi járási bizottságának képvise­lője is. Beszédében sajnálatát fejezte ki, hogy a versenyben lemaradtak.' Tol­mácsolta azonban a szepsi fiatalok el­határozását, akik mindent elkövetnek, hogy a vándorzászlót ismét megsze­rezzék. Az ünnepség kultúrműsorral zárult, amelyben a rimaszombati Riso-üzem kultúrcsoportja iéuett fel. Bálint Lajos tanító, Détér A csehszlovák-magyar ku turális kapcso atok jegyében A nemzetközi szövetkezeti nap al­kalmával vendégek érkeztek Magyar­országból Jesenské városába. A vendé­oek között ott volt a borsódnádasdl kultúrcsoport is. amely tánc-, ének­és színielőadás keretében mutatkozott be Jesenské és Rimavské Jánovce la­kóinak. A nemzetközi szövetkezeti nap keretén belül barátságos mérkőzést játszottak a Vasas Borsódnádasd és Sokol Jesenské labdarúgócsapatai. Petrus László Naayfödémes új iskolát kap A község régi álma teljesült. A na­pokban megkezdték az új, nyolcéves középiskola építését. A kisdiákok na­gyon örvendenek, mert bizony eddig még nem ismerték a tágas, világos, napos iskolatermeket. A régi iskola termei sötétek, nedvesek voltak., nem jeleltek meg a tanítás céljainak. Nagyfödémes összlakossága nagy örömmel vette tudomásul Bašnák'elv­társnak, a trnavai építészeti üzem igazgatójának kijelentését, hogy a 12 tanteremből álló új iskola 1958. szep­tember l-re már elkészül. Gaál Etel, Nagyfödémes. A vörös vándorzászlóért Az energetikai elosztó üzem érsek­újvári felügyelőségének dolgoz"! nem­régen összüzemi gyűlést tartottak. A felügyelőség kollektívája büszke­séggel tekinthet vissza az emúU létévi munkájára, mert ezt a munkát siker koronázta. A gyűlésen, melyen a nyit­rai inazgatóság képviselői is réstt vet­tek, az üzem felügyelője büszke öröm­mel jelentette, hogy az üzem dolgozói a második ötéves terv első évének fél­évi tervét 108%-ra teljesítették. E szép eredmények eléréséhez hozzájá­rult az üzem dolgozói között fennál­ló szocialista munkaverseny és a 100%-ra teljesített munkafelajánlá­sok. Az üzem dolgozói az eddig el­ért eredményektől lelkesülve ígéretet tettek, hogy igyekezetüket tovább fo­kozzák. így akarják kiérdemelni a di­csőséget jelentő vörös zászlót. Szabó István, Érsekújvár. összehasonlíthatatlanul szebb és kellemesebb idén a fürdőváros képe, mint volt az előző fesztivál idején. Ré­gi világhíréhez méltóan ragyog a Moszkva-szálló és egész környéke. Karlovy Vary méltó felkészültséggel, ünnepi külsővel fogadta vendégeit. A gondosabb és egyúttal leleménye­sebb előkészület már Prágából jövet feltűnik. Színes pilonok jelzik az or­szágút mentén, a községek és kisvá­rosok piacterein, hogy Karlovy Vary ismét a film dolgozóinak központja lesz. A svájci, francia és nyugatnémet filmvállalatok közötti vitás kérdések miatt az idén elmaradt Locarnóban az általában júliusban megrendezett fesz­tivál. Karlovy Varynak most tehát nincs számbevehető versenytársa, mert a jugoszláviai pulai fesztivál ki­mondottan nemzeti jellegű, csupán az új jugoszláv játék- és dokumentumfil­mek bemutatására szorítkozik. A hazai kinematográfia 58 esztendeje Szemet gyönyörködtető látvány a könnyű szélben lengő rengeteg zász­ló. A középületek homlokzatain, a hidakon, a szállodákon színesen virí­tanak, az idén mintha ezt a lobogó­díszt is nagyobb fantáziával alkalmaz­nák, nem olyan szokványos, mint más­kor és az esti reflektorfényben külö­nösen jól hat a sok fehér, kék és pi­ros a fehér zászlórudakon. Igen ötletes a régi fedett sétányon bemutatott filmkiállítás. Olvasva az ember alig ad hitelt a ténynek, de a kiállítás meggyőzi, hogy a hazai kine­matográfia csupán két évvel fiatalabb a film kezdeténél, a Lumiére-testvé­rek első sikerült kísérleteinél. 1898­O o J sz Q 1956. július 14. SÉTA EGY FILMKIÁLLÍTÁSON ban, tehát 58 esztendővel ezelőtt a prágai Vencel tér 22. számában lévő Bio Ilusionban mutatták be az első mozgóképeket és ez a mozi volt egy­úttal az el^j filmlaboratórium. Micso­da hatalmas utat tett meg a hazai filmgyártás e primitív kezdettől a barrandovi világhírű atelierekig! Olyan ez, mintha Stephenson gőzmozdonyát vagy az első autót összehasonlítanánk mai gyorsvonati mozdonyainkkal, egy versenygépkocsi áramvonalas ezüst testével. Vagy egybevetnénk Jozef Svábot, a népszerű prágai dalost, ka­baraénekest és könyvkereskedőt — ezt a címet olvasom a fényképe alatt — Ján Križnický első filmjeinek főhő­sét Zdenek Stepánekkel, a Husz-film főhősével. Vajon mit is láthattak a századfor­duló nézői 20 és 40 fillér belépőjegyük fejében. Olvasom a cseh és német nyelvű műsort. Takarodó után, ez az első szám. A második számot vasta­gabban szedték, egy bankhivatalnok kirablásáról ad képekben híradást. Az utolsó boszorkány egyenesen szenzá­ciónak ígérkezik. A címet mai film­gyártóink is megirigyelhetnék, semmi okuk nincs az ősöket megvádolni az­zal, hogy nem volt érzékük a szenzá­ció iránt. A műsor második fele egy londoni hoteltüzet ígér, majd egy filmdráma kerül bemutatásra, erre vall a vastagon szedett cím: A vasúti őr lánya. Befejezésül egy vidám jelenet: A család kerékpáron. Megmosolyogni való címek és mai szemmel nézve megmosolyogni való­ak a képek is, maga az az első nagy filmdráma, amely Fogat fogért cím alatt igényes szórakozást ígér. Gyer­mekkorom első filmélményei jutnak eszembe, Waldemar Psylander és Asta Nielsen dán filmsztárokkal és keresem itt a kiállításon, kik voltak a cseh film első csillagai. Meg is találom őket Su­zanne Marwille és Vladimír Mayer sze­mélyében. Költők, hazafiak a cseh film vásznán A művészi törekvésekkel együtt jár, hogy a film egyre jobban támaszkodik az írói munkára. Szívesen nyúl ismert regények után, de ugyanolyan szíve­sen költők és hazafiak, a cseh nemzet ébresztőinek életét ecseteli. Karolina Svetlá, J. K. Tyl, Strupežnicky darab­jait filmesítik a rendezők, 1925-ben megszületik az első Sve.jk-film Karel Nollal a főszerepben. Zdenek Stepá­nek ekkor kezdi pályáját, láthatjuk a a film vásznán mint Tylt, majd mind Karel Havlíček Borovskýt. 1921-ben Božena Nemcova Nagyanyóját forgat­ják és egy év múlva először filmezik meg az Eladott menyasszonyt. A sztá­rok névsora bővül, ott van köztük a soká nagy népszerűségnek örvendő Anny Ondra, Ferenc Futurista. Jirásek Lámpásában feltűnik a cseh filmek mamája, A. Nedošinská és egyre több a név, amelyeknek viselőit még ma is láthatjuk hazai filmjeinkben. 1930-ban jön a nagy fordulat, meg­születik az első cseh hangosfilm. A movieton, a hangosfilm bukását jóso­lók szégyenben maradnak, Marák, a híres cseh tenorista hangja csendül fel, a komikus Hašler fénykora jön, majd Vlasta Buriáné, aki nem egy filmjével úgyszólván világsikert ara­tott. 1933-ban nagy siker az Extázis, de ennél is nagyobb Karel Plicka Dalol a föld-je, az első néprajzi film, amely­nek egyes képei és jelenetei a ma­radandóság igényére tarthatnak szá­mot. Két évvel később Jánosíkról, a szlovák nép legendás alakjáról készül film, ezt M. Frič rendezi és P. Bielik játssza főszerepét. Bieliket láthattuk a Hordubalban is, amelyet Karul Ča­pek regénye nyomán ugyancsak Mar­tin Frič rendezett. A mártírhalált halt Ján Vančura érdeklődése fordul ezek­ben az években a film felé. A legtöb­bet megfilmesített szerzők Tyl, Jirá­sek, majd Čapek. Jirásek különösen kincsesbányának bizonyul. Már 1932­ben megfilmesítik a Kutyafejüek című regényét és azóta alig van esztendő, hogy valamely darabjából vagy regé­nyéből ne csinálnának filmet. A háború, a fasiszta megszállás nem kedvezett a cseh filmgyártásnak, dr. Hegl betege talán az a film, amely 1940-ben tartós sikernek bizonyult. Ján Toman filmje, a Folyó varázsa még a megszállás alatt készült, de csak a felszabadulás után került a né­zők elé és költőiességével, filmszerűsé­gével ma is ama kevés filmek közé sorolható, amely a múló idővel nem vesztette el aktualitását és létjogo­sultságát. A cseh bábfilmek világsikere Ha azt vizsgáljuk, vajon világviszony­latban alkotott-e maradandót a cseh film, akkor a bábfilmre utalhatunk. Jifi Trnka professzor, a cseh mese­könyvek kitűnő illusztrátora elkezdi bábfilmjeinek készítését. Valósággal forradalmasítja ezt az eddig itt elha­nyagolt művészetet. Tele van ötlettel, kísérleti kedvvel és kifogyhatatlan művészi ihlettel. Elég az arcára néz­ni, hogy az ember megértse, miért tu­dott és tud a filmnek ebben az ágában oly utolérhetetlenül eredetit, magával ragadót alkotni. Jóság és gyengédség, nagy szeretet sugárzik kövérkés, apás arcáról. Érezzük, ez a művész szereti az embereket, de kivált a gyerekeket, s mindennél jobban szereti a művé­szetet, amely örömet ad, derűt sugá­roz. Í949-ben Trnka professzor bábfilm­jeire már az egész világ felfigyel. A róka és a köcsög, A préri dala, a Ba­jaja herceg, az öreg cseh mondák és végül a Svejk — csupa remek alko­tás, büszkeségei a cseh filmművészet­nek. Egy-egy nagyobb kép az utolsó esz­tendők sikereit idézi emlékezetünkbe. Szívesen gondolunk vissza Pešek ki­tűnő Matouš csizmadiájára, a 48-as szabadságharcok idején lejátszódó film forradalmi hazafiságára, a Zápo­tocky-filmek tanulságaira. (J. Weiss rendezései) az Annára és Ján Drda Néma barikádját, a Szöktetést, a Meg­acélozottakat, A vér titkát, a Husz­filmet és a Dalibort is azok közé a filmek közé soroljuk, amelyeknek még évek múlva is lesz mondanivalójuk, mert tartalmukkal a haladást szolgál­ják és művészi kivitelükben jóval fe­lülmúlják az átlagot, a Husz-film ese­tében pedig világviszonylatban ls megállja a próbát, akár bábfilmjeink. Az egéfcz kiállítás nem nagyigényű, voltaképpen csak a figyelmet akarja felkelteni filmgyártásunk közel hat évtizednyi eredményeiről. Mégis " hiá­nyosnak érezzük, hogy Igen kevés te­ret ad az önálló szlovák filmgyártás­nak, hogy hangsúlyozottabban csak az M. Cikán rendezte A harc holnap vég­ződik című filmet emeli ki. A Barrandovban készülő új filmek­re is utal a kiállítás. De erről bőveb­ben egy későbbi beszámolómban. EGRI VIKTOR.

Next

/
Thumbnails
Contents