Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-13 / 194. szám, péntek

Határozat a bolgdr mezőgazdaság továbbfejlesztéséről Szófia. (ČTK) — Július 6. és 7-én a Bolgár Kommunista Párt KB- és a Bolgár Népköztársaság Minisztertartá­csa együttes ülést tartott. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára beszámolót mondott a földművesszö­vetkezetek további megszilárdításáról és kibővítéséről, a mezőgazdasági ter­melés növeléséről, a . zőgazdaság: szövetkezetek és szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének növeléséről. A bolgár lapok július 11-én kö­zölték a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Bolgár Nép­köztársaság Minisztertanácsa határo­zatát, amelyet e beszámoló alapján hoztak. A határozat rámutat, hogy a földművesszövetlíezetek megmutat­ták a mezőgazdasági termelés és a parasztok jövedelme állandó fokozá­sának óriási lehetőségeit. 1955-ben és 1956 első hónapjaiban az egyéni­leg gazdálkodó parasztok tömegesen kezdtek belépni a földművesszövet­kezetekbe. Ezen időszak alatt 405 új fcldművesszövetkezet alakult és 307 000 új parasztgazdaságot vettek fei a földmüvesszövetkeietekbe. A határozat továbbá konkrét intézkedé­seket tartalmaz a mezőgazdaság fej­lesztését gátoló fogyatékosságok le­küzdésére. A legszükségesebb, hogy szervezési, gazdasági és politikai té­ren tovább szilárdítsák a földműves­szövetkezeteket, s jobban felhasznál­ják a helyi tartalékokat. Görögország elutasította az angol és amerikai segélyt Az Associated Press tudósítójának jelentése szerint Karamanlisz görög miniszterelnök újságíróknak adott nyilatkozatában közölte, hogy ..Görög­országnak nincs szüksége az angolok és az amerikaiaik segítségére" a föld­renaés okozta károk helyreállításá­ban. mert az országnak módiában áll saiát ereiéből úrrá lenni a helyzeten. Eden fogadta Mackevicset Eden angol miniszterelnök július 10-én fogadta Mackevicset. a szovjet minisztertanács elnökhelyettesét, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszte­rét. aki ez idő 6zerint Angliában tar­tózkodik. Párizsban megkezdődött az UNESCO-szervezet végrehajtő bizottságának ülése Plrizs, (ČTK) — Júlus 11-én Pá­rizsban megkezdődött az Egyesült Nemzetek Szervezete neveléssel, tu­dományos és népnevelési kérdésekkel foglalkozó szervezete, az UNESCO végrehajtó bizottságának ülése. A Francé Presse jelentése szerint a végrehajtó bizottság egyhangúlag elfogadta Franciaország ak és Spa­nyolországnak azt a javaslatát, hogy Marokkót és Tuniszt hfvják meg a jelenleg Genfben ülésező 19. nemzet­közi értekezletre, amely a közoktatás kérdéseivel foglalkozik. A konferencián, amelyet a neve­lésügyi nemzetközi hivatal rendez, részt vesz tgy háromtagú csehszlovák küldöttség Bohumil Mucha, az iskola­és a kulturális ügyek minisztere első helyettesének vezetésével. Nasszer és Tito nyilatkozata jugoszláviai találkozásuk előtt Kairó, (ČTK) — A Tanjug jelenti, hogy Gamal Abdel Nasszer, az Egyip­tomi Köztársaság elnöke üzenetet in­tézett a jugoszláv néphez, amelyben hangsúlyozza, hogy Jugoszláviát és Egyiptomot összekapcsolja az egye­temes békére való törekvés. Az üze­net továbbá rámutat, hogy az egyip­tomi nép kész továbbra is szilárdí­tani és fejleszteni a két ország ba­ráti kapcsolatait. Ugyanaznap Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy Nasszer elnök jugoszláviai látogatása még job­ban megszilárdítja a két ország ba­rátságát és együttműködését. G. A. Nasszer július 12-én érkezett Belgrádba repülőgépen. Nasszer elnök nyolc napig marad Jugoszláviában. Tartózkodásának utolsó két napját Brioni szigeten tölti, ahol megbeszé­léseket folytat Tito jugoszláv elnök­kel és Nehru indiai miniszterelnök­kel. A CSEHSZLOVÁKIAI VSACAN Ének és Táncegyüttes Nagy-Britanniában az észak-walesi Llangollen városában jú­lius 11-én kezdődő X. nemzetközi ze­nefesztiválon 22 európai és tengeren­túli állami ének- és táncegyüttes kö­zött nagy sikert aratott. Szólóéneke­se Zdenka Straškrabová első díjat nyert. (ČTK) Európa tartós, békés rendezése megköveteli Németország újraegyesítését A Szociáldemokrata Párt kongresszusának határozati javaslata München, július 12. (ČTK) — A | mondja, hogy Németország egyesíté­Münchenben július 10-ke óta tartó szociáldemokrata pártkongresszus jú­lius ft-én este Erik Ollenhauer párt­elnök beszámolója után határozati ja­vaslatokat fogadott el, amelyek irány­elvül szolgálnak a nyugatnémet Szo­ciáldemokrata Párt további működé­séhcs. Az első határozat, a szociáldemok­rata pártnak a Németország egyesí­tése politikájára vonatkozó követelé­sét tartalrpazza. Európa tartós békés rendezése meg­követeli — szól a határozati javas­lat — Németország újraegyesítését. A szövetségi kormány külpolitiká­jának minden olyan törekvést tá­mogatnia kell, amely Európa ilyen békés rendezésére vezet. E cél elérése érdekében a szociálde­mokrata párt kongresszusa követeli, a négy nagyhatalom tanácskozását. A szociáldemokrata párt kongresz­szusa követeli továbbá a bonni kor­mánytól, hogy törekedjék az euró­pai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. „A szövetségi kormány új politikájá­nak — .szól a határozat — támogat­nia kell minden intézkedést a nem­zetközi feszültség enyhítésére, a le­szerelés korlátozása, a hadseregek létszámcsökkentése, az atom-, bioló­giai- és vegyifegyverek betiltása érde­kében. E tekintetben első intézkedés­ként kell a még német területen tar­tózkodó idegen hadsereg létszámát csökkenteni, és Németorszáp mindkét részében megállapítani a katonai egy­ségek legmagasabb számát. A határozati javaslat másik része a Német Szövetségi Köztársaságnak a Szovjetunióval és a népi demok­ratikus országokkal való kapcsola­taira vonatkozik. A határozat köve­teli a kapcsolatok teljes rendsze­resítését ezen országokkal, mind diplomáciai, mind gazdasági téren. A határozati javaslat kifejezetten kö­veteli a kereskedelmi szerződések megkötését a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal és a Kínai Néoköztársasággal. A szociáldemokrata pflrt kongresz­szusának határozati javaslata a némel belső kapcsolatok rendezéséről ki­4 0 J szö í* 1856. július 13. sét nem lehet elérni a Német Szö­vetségi Köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság közötti tár­gyaiásók útján, mivel biztos kezessé­gek megteremtésére szükséges a négy nagyhatalom egyetértése. A Szociál­demokrata Párt elnökségének ez a határozati javaslata nem tartja tisz­teletben sok szociáldemokrata szer­vezet kívánságát, amelyek a kong­resszusnak javasolták a Német Szö­vetségi Köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság- közötti köz­vetlen kapcsolatok felvételét. A szociáldemokrata párt kongresz­szusának az elnökség által kidolgozott további határozati javaslata megkí­sérli a Német Demokratikus Köztár­saság belügyeibe való beavatkozást és lekicsinyli a munkások, földművesek és a dolgozó értelmiség első német államának politikai és gazdasági vív­mányait. Egy másik határozati javaslat fog­lalkozik Nyugat-Németország újrafel­fegyverzésével, amely legfőbb akadályt képez Németország egyesítésének kér­désében. A szociáldemokrata párt kötelezett­hibás nyugatnémet katonai és kül­politikának megváltoztatását, és re­vízió alá veszi a szerződéses felek­kel való egyetértésben az érvény­ben levő szerződési kötelezettsége­ket (ezalatt a párizsi szerződést érti) és visszavonatja a katonai szolgálat be­vezetéséről szóló törvényt. A határozati javaslat az általános politikával kapcsolatban megszabja a nyugatnémet kormány politikájának új irányelveit, amelyek szerint a kor­mánynak törekednie kell a nemzet­közi megértésre, a nemzetközi feszült­ség enyhítésére, a gazdasági együtt­működés kibővítésére valamennyi ál­lammal, és a demokratikus jogok biz­tosítására a Német Demokratikus Köz­társaságban. A szociáldemokrata párt kongresz­szusa határozati javaslatainak befeje­ző részében felhívja a szociáldemok­rata párt valamennyi tagját és hívét, hogy kövessenek el mindent a szo­ciáldemokrácia megerősítésére úgy, hogy az 1957. évi parlamenti válasz­tások után ne alakíthassanak kor­mányt a szociáldemokrata párt rész­vétele nélkül. A szocialista gazdaság sikerei lehetővé teszik, hogy újabb lépést tegyünk a népjólét emelésének útján Bulganyin elvtárs előadói beszéde a nyugdíjtörvény-javaslatról A Nagy Kreml Palotában a mi időnk szerint délután két órakor megnyílt a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülése. A. P. Volkov elnök az ülést megnyitva bejelentette, hogy az ülésen je­len van Mohammed Reza Pahlevl iráni sah, a felesége és a kíséretében levő személyiségek, valamint Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, a vezetése alatt álló koreai kor­mányküldöttség tagjaival együtt. Volkov a megjelentek nagy tapsa köze­pette üdvözölte a vendégéket. Ezután N. A. Bulganyin ismertette az állami nyugdíjtörvény-terveze­tet. Beszámolóját többször szakította meg hosszantartó taps. A beszámoló vitája július 12-én kezdődött a Nemzetiségi Tanács és a Szövetségi Tanács külön-külön megtartandó ülésein. N. A. Bulganyin bevezetőben hang­súlyozta, hogy az állami nyugdíjtör­vény-javaslat gyökeres javulást irá­nyoz elő a nyugdíjügyben, a Szovjet­unió gazdasági erejének növekedését tükrözi, és kifejezi, hogy a kommu­nista párt és a szovjet kormány ál­landóan szívén viseli a nép jólétét. A munkásosztály, a kolhozparaszt­ság és a szovjet értelmiség a XX. pártkongresszus határozatait szív­ügyének tekinti. E határozatokat vég­rehajtva, a szovjet nép a párt veze­tésével újabb sikereket ér el a poli­tikai, a gazdasági és a kulturális életben. Országszerte teljes erővel folynak hatalmas ipari építkezések. Gyárak, üzemek, villamos erőművek, bányák és vasútak épülnek, az ország keleti és északi vidékein pedig, ahol kime­ríthetetlen természeti kincsek össz­pontosulnak, folyamatban van e kin­csek feltárása. A Szovjetunió ipara sikeresen birkózik meg az állami terv­ben előírt feladatokkal. Az év első felében a szovjet ipar 102 százalékra teljesítette teljes termelési tervét. A tavalyi és hasonló időszakához viszonyítva az ipar termelése 12 százalékkal növekedett. Már most határozottan kijelenthet­jük — mondotta Bulganyin — hogy a hatodik ötéves terv első éve a szocialista mezőgazdaság valameny­nyi ága további fellendülésének esz­tendeje lesz. Annak ellenére, hogy az idén ké­sőbb köszöntött be a tavasz, a tava­szi vetést sikeresen elvégezték. Az őszi és a tavaszi vetemények vetéste­rülete az idén meghaladta a 194 mil­lió hektárt, vagyis 37 millió hektárral volt nagyobb, mint 1953-ban. A terv­ben előírt 28—30 millió hektár helyett 33 millió hektár szűz- és parlagföldet vettünk művelés alá. A vetések álla­potából ítélve az idén jó termést várhatunk valamennyi mezőgazdasági növényfajtából. Észrevehetően erős fejlődésnek indult az állattenyésztés is. A haszonállat-állomány növekszik. Ezek a sikerek — mondotta Bul­ganyin — indokolttá teszik azt a fel­tevést, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében ha­táridő előtt fogjuk teljesíteni a hatodik ötéves tervet. A XX. pártkongresszus óta eltelt idő alatt a párt központi bizottsága és a szovjet kormány sok fontos in­tézkedést tett a szovjet nép életvi­szonyainak és munkakörülményeinek javítására. A vasárnapot és az ünnep­napokat megelőző napon a munkaidőt két órával csökkentettük a munkások és alkalmazottak bérvesztesége nél­kül. Meghosszabbítottuk a nök ter­hességi és szülési szabadságát. Július 1-től kezdve két órával leszállítottuk Véres összeütközések Algériában Az algériai Palestro közelében hét­főn egy francia egység csapdába ke­rült s tagjai közül többen megsebe­sültek vagy elestek. A környéken most nagyarányú tisztogató művele­tek folynaik. Eddig 78 algériait tar­tóztattak le. .... Constantine megyében heves össze­séget vállal arra, hogy kivívja a, / ütközés z aj lot t le. 12 algériait meg­öltek, de francia részről is vannak veszteségek. a serdülők munkaidejét. Nemrég ha­tározatot hoztunk a középiskolai, kö­zépfokú szakiskolai és főiskolai tan­díjak megszüntetéséről. Előkészüle­teket tettünk, hogy fokozatosan min­den munkás és alkalmazott áttérjen a hétórás munkanapra. Sikeresen fejlődnek nemzetközi ügyeink is — folytatta Bulganyin elv­társ. A Szovjetunió kezdeményezésére és aktív részvételével enyhülés jött létre a nemzetközi helyzetben. Egész sor megoldatlan, ázsiai és afri­kai politikai kérdés rendezésében bi­zonyos eredmények jöttek létre. Je­lentősen kibővültek az államok kö­zötti kapcsolatok. Ebben a vonatko­zásban nagy szerepet játszottak egyes országok államférfiainak személyes érintkezései és az a törekvés, hogy tárgyalások útján oldják meg a nem­zetközi kérdéseket. Jelenleg, amikor kialakult a nagy kiterjedésű békeöve­zet, amely sok államot és népet fog­lal magában, reális feltételek jöttek létre a tar­tós és szilárd béke megteremtésére. A szocialista gazdaság fejlesztésé­ben elért sikereink — mondotta ez­után Bulganyin — lehetővé teszik, hogy most újabb nagy lépést tegyünk a nép jólétének további emelése út­ján: törvényt hozzunk az állami nyug­díjakról. A Szovjetunióban a nyugdíj­rendszer az állami társadalombiztosí­tás széleskörű, minden munkást és alkalmazottat felölelő rendszerén ala­pul. A Szovjetunióban a társadalombiz­tosítási összegekből fedezik a nyug­díjakat, az ideiglenes munkaképtelen­ség esetére szóló segélyeket, valamint a betegségek megelőzését szolgáló in­tézkedéseket, s a dolgozók üdülteté­sét, szanatóriumi kezelését. 1955-ben a társadalombiztosítási költségvetés bevételi oldala 26 500 millió rubelt tett ki az 1940. évi 8600 millió rubellel szemben. 1955-ben a társadalombizto­sítási költségvetés terhére 5,3-szer annyi nyugdíjat fizettek ki, mint 1940­ben. Ennek ellenére a nyugdíjtörvény több intézkedése az évek folyamán elavult. így a háború alatt és a hábo­rú utáni években nagy szakadék ke­letkezett a nyugdíjak összege és a munkabérek színvonala között. Ennek oka, hogy a nyugdíjellátásra vonat­kozólag ma is fennálló szabályok többsége még a harmincas évek ele­jén keletkezett, a munkások és alkal­mazottak bére pedig azóta jelentősen emelkedett. A nyugdíjkategőríák között is nagy különbségek mutatkoznak. A nyugel­látás általános szabályán kívül 1947­től felemelt nyugdíjakat vezettek be a népgazdaság vezető ágaiban foglal­koztatott dolgozók alapvető kategóriái számára. A felemelt és az általános nyugdíjkategóriákon belül szintén rendkívül nagy különbségek mutat­koztak. a felemelt nyugdíjak körül pe­dig bizonyos aránytalanságok kelet­keztek. Ennek következtében a nyug­díjasok jelentős része ma alacsony nyugdíjat kap, bizonyos dolgozók ka­tegóriái viszont, köztük olyanok is, akik dolgoznak és még nem is öregek, indokolatlanul magas nyugdíjat élvez­nek. Az állami nyugdíjtörvény-javaslat megjavítja a nyugellátást és kikü­szöböli a fent említett hiányosságo­kat. A francia nemzetgyűlés jóváhagyta az „Euratom" létesítéséről tett javaslatot Párizs. (ČTK) — A francia nemzet­gyűlés szerdán, július 11-én folytatta az úgynevezett Európai Atomenergia­ügyi Társaság (Euratom) létesítésére tett javaslat megtárgyalását. A vitát Guy Mollet miniszterelnök zárta le, aki hangsúlyozta az Eura­tom létesítésének szükségességét, mi­vel egy európai ország sem verse­nyezhet egyedül az atom terén sem a Szovjetunióval, sem az USA-val. Mollet, hogy elaltassa azokat az ag­godalmakat, amelyeket Nyugat-Né­metországnak az Euratomban való ki­vételes helyzete kelt, azzal érvelt, hogy nézete szerint a német problé­mát tartósan csak az oldaná meg, ha Németországot bekapcsolnák az európai közösségbe. Mollet végül ki­jelentette, hogy meg kell szilárdítani Németország gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatait nyugati szom­szédaival, mert egyébként „elkerül­hetetlenül orosz-rémet megegyezés jcnne létre." Mollet nézete szerint az Euratom tevékenységét ki kell terjeszteni Af­rikára is és ézáltal „elérik Európa és Afrika együttműködésének első formáját." Guy Mollet beszéde után a nem­zetgyűlés szavazást tartott. A javas­latot 342 szavazattal 183 ellenében jóváhagyták. Ezáltal a kormány fel­hatalmazást kapott, hogy folytassa az Euratom létesítéséről kötendő szerződés tárgyalásait. A Kommunista képviselők rámutattak, hogy az Eu­ratom létesítése nagyban veszélyez­teti Franciaország nemzeti független­ségét és szuverenitását. Az új törvényjavaslat a nem dolgozó nyugdíjasoknak az általános szabalyok szerint fizetett öregségi nyugdíjat kétszeresére emeli, a rokkantsági nyugdíjat pedig több mint kétszeresére. Egyes nyugdíjas csoportok nyugdíját a két és fél — háromszorosára emeli. A nyugdíjjogosultság megállapítá­sánál a törvényjavaslat nagy jelentő­séget tulajdonít a munkában eltöl­tött évek számának. A törvényjavaslat következetesen érvényesíti azt az elvet, hogy előnyös nyugdíjellátásban részesüljenek azok a munkások és alkalmazottak, akik nehéz munkakörülmények között vég­zett munkával foglalkoznak. A tör­vényjavaslat ezen túlmenően külön­böző nyugdíjösszegeket állapít meg a nyugdíjasok családi helyzetétől füg­gően is. Kiküszöbölik a munkások és alkal­mazottak nyugdíjjogosultságának több fölösleges korlátozását. Ily módon je­lentősen megjavul a nyugdíjasok anyagi helyzete, s egyúttal kibővül a nyugdíjjogosult személyek köre. Az új törvény szerint a munkások és az alkalmazottak nyugdíjba vonulá­sukkor általában addigi munkabérük 50—100 százalékának megfelelő nyug­díjat fognak kapni. A nyugellátás ki­terjed a munkaképesség elvesztésének minden fajtájára és a nyugdíjellátást a munkabérből való minden levonás nélkül valósítjuk meg. Fel kell ismer­ni, hogy a törvényjavaslat az öregek és rok­kantak állami anyagi ellátasának nagy feladatait oldja meg. Épp ezért népünk legszélesebb körei egységesen helyeselték — mondotta Bulganyin elvtárs. Öregségi nyugdijat a férfiak 60. élet­évük elérése és legalább 25 évi mun­ka után, a nök 55. életévük után és legalább 20 évi munka után kaphat­nak. A föld alatti munkát végzők, az egészségre káros munkakörülmények között dolgozók és a meleg műhelyek­ben dolgozók ettől eltérő előnyös fel­tételekkel kapnak a javaslat szerint öregségi nyugdíjat. A törvényjavaslat a különböző bér­kategóriák figyelembevételével az öregségi nyugdíj alsó határát 300 ru­belben állapítja meg. A legmagasabb határ — az összes pótlékokkal együtt — havi 1200 rubel. A hosszú és megszakítás nélküli szolgálati idővel rendelkező munkások és alkalmazottak, valamint azok a nem dolgozó nyugdíjasok, akiknek munka­képtelen eltartott családtagjuk van, nyugdíjpótlékot kapnak, összege (a nyugdíj maximális összegének határa­in belül) a nyugdíj 25 százalékát érhe­ti el. Javasoljuk — folytatta Bulganyin —, hogy emelkedjék a rokkantsági nyugdíj összege, és szűnjék meg e nyugdíjfajta megállapításának elavult szabálya. Jelentősen növekedik annak a nyugdíjnak az összege, amelyet az eltartó elvesztése esetén fizetnek, s amelyre az elhunyt munkás, alkalma­zott vagy nyugdíjas munkaképtelen el­tartott családtagjai jogosultak. Előír­juk a legénységi és a tiszthelyettesi állományú hivatásos katonák és csa­ládjuk nyugellátásának megjavítását. N. A. Bulganyin megállapította, hogy az állami nyugdíjtörvény-javaslatot a dolgozó tömegek széles körében meg­vitatták. A dolgozók szívből jövő hálá­jukat fejezik ki a kommunista pártnak és a szovjet kormánynak a nép javáról való atyai gondoskodásáért. A dolgo­zók a törvényjavaslat általános helyes­lésén kívül, egyes cikkelyeihez kon­krét módosításokat és kiegészítéseket javasoltak. A kommunizmus és a szocializmus ellenségei — mondta Bulganyin be­számolójának befejező részében — el akarjak torzítani pártunk politikáját, árnyékot akarnak vetni a marxizmus —leninizmus nagy eszméire, meg akarják ingatni a dolgozóknak a vi­lág első szocialista országába, a Szov­jetunióba vetett bizalmát, zavart akar­nak kelteni a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom soraiban. Az im­perialisták rágalomkampányuk ürügyé­ül azt a következetes harcot választot­ták, amelyet pártunk a személyi kul­tusz és következményei ellen vív. Or­szágunk dolgozói, a világ haladó köz­véleménye, a kommunista és a mun­káspártok a személyi kultusz és kö­vetkezményei elleni harcban pártunk erejének és szilárdságának, elvhűségé­neK, a nép érdekei iránti odaadásának és a halhatatlan marxista—leninista eszmék iránti hűségének újabb ragyo­gó bizonyítékát látják. Népünk telje­sen helyesli és támogatja pártunk vo­nalát. Népünk a XX. kongresszus tör­ténelmi jelentőségű határozatain fel­lelkesülve, a szeretett kommunista párt vezetésével szilárdan és biztosan halad előre a lenini úton, a kommuniz­mus építésének útján. (TASZSí^

Next

/
Thumbnails
Contents