Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-13 / 194. szám, péntek

Á Szovjetunió és a népi demokratikus országok nemzetközi atomfizikai kutató-szervezetet létesítenek Közzétették az Egyesült Atomkutató Intézet megszervezéséről szóló egyez nényt Moszkva, július 11. (TASZSZ) Az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köz társaság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Nepi Demokratikus Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar. Népköz'ársaság, a Mongol Népköz -.ársaság, a Némít Demokra­tikus Köztársaság, a Román Népköz­társas. g és a Szovjet Szocialista Köz­társasagok Szövetsége kormányai nagy jelenti'Séget tulajdonítanak az atom­energ ának békés célú, az egész em­berisig javát szolgáló felhasználásá­nak és elismerik, hegy a békés célú atom­en?rgia-felhasználás lehetőségeinek kibővítése céljából az elméleti és gyakorlati atomfizikai kutatásokban szükség van a különféle országok tu­dósainak együttműködésére, s ezért elhatározták, hogy megkötik az alábbi egyezményt és meghatalma­zottukká kinevezték: az Albán Népköztársaság kormá­nya Spiro Kolekát, a minisztertanács elnökhelyettesét és az Albán Nép­köztársaság állami tervbizottságának elnökét; a Bolgár Népköztársaság kormánya Ruben Avramovot, a Bolgár Népköz­társaság kulturális ügyeinek minisz­terét; a Magyar Népköztársaság kormá­nya Hidas István, a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsának el­nökhelyettesét; a Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya Ernst Wolf államtit­kárt; a Kínai Népköztársaság kormánya Liu Cse földtani miniszterhelyettest; a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya Then Djun Thak vegyipari minisztert; a Mongol Népköztársaság kormá­nya Szodnomin Avarzid miniszterel­nökhelyettest; a Lengyel Népköztársaság kormá­nya Miecyslaw Leszt, az Állami Terv­hivatal elnökhelyettesét; a Román Népköztársaság kormá­nya Marin Gastont, az Állami Terv­bizottság első elnökhelyettesét és a Román Népköztársaság Miniszterta­nácsa mellett működő atomenergia­bizottság elnökét; a Szovjetunió kormánya A. V. Top­csijev akadémikust, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia elnökségének tu­dományos titkárát; a Csehszlovák Köztársaság kormá­nya részéről František Vlasak ener­getikaügyi minisztert. akik meghatalmazásuk bemutatása kellő formában és teljes rendben ta­lálása után az alábbiakban egyeztek meg: I. CIKKELY Hogy a jelen egyezményt aláíró államok tudósai együttesen elméleti és kísérleti kutatásokat végezhesse­nek az atomfizika területén „Egyesült Atomkutató Intézet" elnevezéssel nemzetközi tudományos kutató szervezetet létesítenek. II. CIKKELY Az Egyesült Atomkutató Intézet munkásságát alapokmány alapján fogja végezni. Az alapokmány terve­zetét az intését igazgatóságának kell kidolgoznia és az intézet tagállamai kormányainak kell megerősíteniük. Az Egyesült Atomkutató Intézet jogi személynek számit, s ennek jo­gait élvezi. Munkájában együttmű­ködhet az intézet tagállamainak terü­letén fennálló megfelelő intézetekkel és laboratóriumokkal. Az intézet székhelye a Szovjetunió kaünyiní területe. III. CIKKELY Az Egyesült Atomkutató Intézet tagjai a jelen egyezményt aláíró ál­lamok. Más államok, amelyek a jövőben részt akarnak venni az Egyesült Atomkutató Intézet munkájában, je­lentsék be, hogy egyetértenek ennek az egyezménynek a rendelkezéseivel és akkor a tagállamok többségének határozata alapján az intézet tagjaivá válnak. IV. CIKKELY Az Egyesült Atomkutató Intézet kebelébe az alábbi tudományos ku­tatószervezetek tartoznak: a) atomproblémákkal foglalkozó íaboratórlum egy 680 meljaelektro­voltos szinkrociklotronnal (azelőtt a Szovjet Tudományos Akadémia atom­kérdésekkel foglalkozó intézete), b) nagyenergiájú fizikai laborató­rium egy 10 000 megaelektrouvoltos szinkrofazotronnal (azelőtt a Szov­jet Tudományos Akadémia elektro­fizikai laboratóriuma). A fentemlített két intézetet, vagyis a Szovjet Tudományos Akadémia atomproblémákkal foglalkozó intéze­tét és elektrofizikai laboratóriumát a jelen egyezmény hatálybalépésétől kezdve a szovjet kormány átadja az Egyesült Atomkutató Intézetnek, a két intézet minden felszerelésével, alapvető, segéd- és igazgatási beren­dezéseivel és épületeivel egyetemben. Az atomfizikai kutatások további fejlesztése céljából az Egyesült Atom­kutató Intézetben az alábbi berende­zések lesznek: a) Elméleti fizikai laboratóriumok számolórészleggel és elektronikus számológépekkel. b) Neutronfizikai laboratóriumok nagy sűrűségű neutronáramlású kí­sérleti atomreaktorral. c) Ciklotron különböző elemek sok­töltésű ionjainak gyorsítására, és ezekkel való kísérletezésekre az atomproblémákkal foglalkozó labo­ratórium keretében. d) Egyéb kísérleti berendezések és laboratóriumok. V. CIKKELY Az Egyesült Atomkutató Intézet vezetője az intézet igazgatója és en­nek két helyettese, akiket a tagálla­mok többsége választ ez államok tu­dósai közül. Az igazgatót háromévi, az igazgatóhelyetteseket kétévi idő­tartamra választják. Az intézet igazgatóját és két he­lyettesét az intézet tagállamainak meghatalmazott képviselői választ­ják meg a megfelelő módon. Az intézet igazgatója meghatalma­zást kap arra, hogy kapcsolatokat teremtsen a tagállamok megfelelő intézményeivel, minden olyan kér­désben, amely az intézet tevékenysé­gét érinti. Az • Egyesült Atomkutató Intézet igazgatósága felelős a tagállamok kormányai előtt az intézet tevékeny­ségéért, és időszakonként beszámol a tagállamok kormányainak az intézet munkájáról. Az intézet tudományos kutató munkálataira vonatkozó terveknek, a tervek végrehajtásából adódó ered­ményeknek és az intézet tudományos munkásságát éririlő egyéb kérdések­nek a megvitatására és megerősíté­sére megalakítják az intézet tudomá­nyos tanácsát. A tudományos tanács tagjait az intézet tagállamai nevezik ki tudósaik köréből, mégpedig min­den állam három-három tudóst. A tudományos tanács elnöke az in­tézet igazgatója. Az intézet igazgatója kinevezi he­lyettesét az intézet építési és gazda­sági tevékenységével összefüggő kér­dések intézésére. VI. CIKKELY. Az Egyesült Atomkutató intézet minden tagállama évenként bizonyos pénzösszeggel járul hozza az intézet fenntartásához, és az intézet kereté­ben újabb tudományos kutató léte­sítmények építéséhez és részt vesz az intézet anyagi ellátásában. Az alapító tagállamok az alábbi skála szerint járulnak hozzá az inté­zet építési és fenntartási költségei­hez: 0,05% 3,6 % 4,0 % 6,75% 20,0 % 0,05 °/o 0,05% 6,75% 5,75% 47,25% 5,75% Ha új államok lépnek be az intézet tagjai közé, vagy valamely állam ki­lép a tagok közül, az intézet építési és fenntartási költségeiben való ré­szesedés skáláját felülvizsgálják, és az új skálát az intézet tagállamainak kormányai elé terjesztik megerősítés végett. A tagállamok részesedésének mér­ve nem befolyásolhatja, milyen fok­ben vehet részt valamely tagállam az Albán Népköztársaság Bolgár Népköztársaság Magyar Népköztársaság Német Demokratikus Köztársaság Kínai Népköztársaság Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Mongol Népköztársaság Lengyel Népköztársaság Román Népköztársaság Szovjetunió Csehszlovák Köztársaság intézet tudományos munkásságában és igazgatásában. VII. CIKKELY Az intézet költségvetésének meg­erősítésére és pénzügyi tevékenységé­nek ellenőrzésére a tagállamok kép­viselőiből pénzügyi bizottság alakul. Az intézet minden tagállamának egy képviselője van a pénzügyi bizott­ságban. A bizottság tagjait az illető államok kormányai nevezik ki. A pénzügyi bizottság ülésein az álla­mokat képviselő bizottsági tagok vál­takozva elnökölnek. VIII. CIKKELY Az Egyesült Atomkutató Intézet bármely tagállama kiléphet az in­tézetből. Az intézetből való kilépést a ki­lépni szándékozó tagállam kormányá­nak meghatalmazott képvisejői írás­ban kötelesek bejelenteni az intézet igazgatójának, legalább három hó nappal az illető pénzügyi év vége előtt. IX. CIKKELY Az Egyesült Atomkutató Intézetet az intézet valamennyi tagállamának kormánya közötti megegyezés alap ján lehet felszámolni. Az intézet felszámolásakor min­den berendezése, alapvető-, segéd- és igazgatási épülete a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetségének — amelynek területén az intézet van — tulajdonába kerül. Az intézet töb­bi tagállama pénzbeli kárpótlást kap abban az arányban, amelyben min­den egyes állam az intézet beruhá­zási költségeihez hozzájárult. Ez az egyezmény azon a napon lép érvénybe, amelyen az intézet vala­mennyi tagállama aláírta. A később csatlakozó államok számára az egyez­mény akkor lép életbe, amikor az egyezmény III. cikkelyéb n előírt módon határozatot hoztak az intézet tagjai közé való felvételről. Ezt az egyezményt Moszkvában 1.956. március 26-án írták elá. Az egyezmény egy példányban orosz nyelven készült. Az egyezmény hite­lesítet* másolatait a Szovjetunió kormánya eljuttatja az egyezmény valamennyi tagállamához. Aminek igazolásául a megbízottak aláírták és pecsétjükkel látták el ezt az egyezményt. Az Albán Népköztársaság kormányának megbízásából S. KOLEKA A Bolgár Népköztársaság kormányának megbízásából R. AVRAMOV A Magyar Népköztársaság kormányának megbízásából HIDAS ISTVÁN A Német Demokratikus Köztársaság kormánya megbízásából E. WOLF A Kínai Népköztársaság kormányának megbízásából LIU CSE A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormányának megbízásából THEN DJUN THAK A Mongol Népköztársaság kormányának megbízásából SZ. AVARZID A Lengyel Népköztársaság kormányának megbízásából M. LESZ A Román Népköztársaság kormányának megbízásából M. GASTON A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának megbízásából A TOPCSIJEV A Csehszlovák Köztársaság kormányának megbízásából F. VLASAK Ünnepségek a mongol népi forradalom 35. évfordulójára A mongol nép július 10-én ünne­pelte a népi forradalom 35. évfordu­lóját. Ebből az alkalomból Ulan-Ba­torban ünnepi ülést tartottak, ame­lyen J. Cedenbal, a Mongol Népköz­társaság Minisztertanácsának elnöke tartott beszámolót. Kiemelte az orosz munkásosztály testvéri segítségének jelentőségét, majd rámutatott azokra a sikerekre, amelyeket az ország né­pe a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével ért el. Cedenbal elmondotta, hogy a párt és a kormány jelenleg a mongóliai mezőgazdaság szocialista építésére összpontosítja erőfeszítéseit. A nemzetközi helyzet elemzése után hangsúlyozta, hogy a Mongol Népköztársaságot, mint független szuverén államot, mielőbb fel kell venni az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe. J. Cedenbal után P. G. Moszkatov, a szovjet kormányküldöttség vezető­je mondott beszédet és ezután felol­vasta a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének, minisztertanácsá­nak és az SZKP Központi Bizottsá­gának üdvözletét. Az ülésen üdvözlő beszédet mond­tak a népi demokratikus országok és India kormányküldöttségének veze­tői, valamint a Burmai Unió elnöké­nek személyes képviselője, A FILMFESZTIVÁLRA KÉSZEN A JÚNIUSI felhős napok után végre Karlovy Vary felett is kisütött a nap. A sötétzöld, ragyogó hegyek közé ékelt pazar kőházak egy miniatűr nagyvá­ros képét alkotják, s felette az arany napsugaraktól átszőtt bárányfelhős ég annyira elüt a dúslombú fák sötét zöldjétől, mintha egy nagy művész széles ecsettel kékre festette volna. A várost egyébként most is, hogy mindössze egy nap választja el a Nemzetközi Filmfesztivál ünnepi meg­nyitásától. festékszag jellemzi. Úton­útfélen sok mázolómunkást láthat az ember, amint ott állanak a létrafokon és szakadatlanul festik a kerítéseket, a kovácsolt rácsos ablakokat, a kira­katkereteket barna, drapp vagy zöld színűre, ahogy az összhang megkö­veteli. E munkálatok azonban már az utol­só simításokat jelentik, mert az uta­kat nagyrészt rendbehozták, a séta­tereket aranyszínű homokkal szórták be. Ez a homok a hegyekhez tapadó villák virágoskertjeinek gyalogjáróin is ott pompázik és mintegy hátterű szolgál a rengeteg rózsa ,és százfajta virág színének és illatának kibonta­kozásához. Itt a villákban bimbófaka­dás közben már teljes készenlétben várják az ünnep megnyitását, de a Kolonádon még kopácsolás hallatszik. Most állítják fel a filmfesztivál óriá­si címerét, amelynek csúcsán föld­gömb, oldalt pedig a világ népeinek nemzeti színeiből összeállított színes szalag messziről hirdeti, hogy közele­dik a megnyitás napja. Hasonló címer ágaskodik a Pupp-palota előtt is, ahol egyre szaporodik a külföldi luxus­autók száma. A tatarozás és a szépítés utolsó simításaival párhuzamosan készülnek a szebbnél-szebb kirakatok. A Karlovy Vary-i karcsú és öblös porcelánvá­zák, gyönyörű, finom figurák, aranyo­zott evőkészletek, amelyek világszerte híresek, ott pompáznak a ragyogó ki­rakatokban, ugyanakkor könnyűipa­runk legszebb gyártmányaiban gyö­nyörködhetnek a járókelők ezrei, a munkások és parasztok tömegei, akik az itteni szanatóriumokban, villákban gyógykezeltetik magukat és kipihenik fáradalmaikat. A reggeli, déli és esti órákban oly sűrűn lepik el a járókelők a Koloná­dot, hogy csak lassú léptekkel ha­ladhat előre az ember. A járókelők nagy része kezében tartja az elma­radhatatlan poharat, amelyből a kü­lönféle források langyos gyógyitalát isszák. Itt-ott már felbukkan egy­egy híres hazai színművész, vagy ren­dező arca, aztán eltűnik a színesen hömpölygő tömegben. E HÖ 7-ÉN, szombaton a jemeni herceg látogatta meg a várost kül­döttsége néhány tagjával, a fürdft­igazgatóság kíséretében. A Kolonádon délután öt óra tájban vonult végig, amikor a fürdővendégek ezrei vé­gezték szertartásos sétájukat. A sé­tálók tömege udhvariasan utat nyitott a hercegnek, aki jókedvvel hordoz­ta körül derűs tekintetét a lobogók­gal feldíszített Kolonád ormán, majd kíséretével együtt a Sloboda-forrás felé vette útját, ahol megkóstolta a föld mélyéből feltörő forrás vizét. Amikor távozott, a fürdővendégek közül sokan tárgyaltak Jemen föld­rajzi helyzetéről. Valaki megjegyezte, hogy Jemen területe háromszor akko­ra, mint Csehszlovákiáé. Mások viszont a beavatottak biztonságával azt han­goztatták, hogy komoly jelentőségű kereskedelmi és kulturális szerződé­sekre került sor a herceg látogatása során. A hang és mód, ahogy megbe­szélték a jemeni küldöttség látoga­tását hazánkban, szemléltetően ér­vényre juttatta azt a békevágyat, amely az eqész filmfesztivál ünnepi légkörét jellemzi. A filmfesztivál előkészületeivel és nyomaival lépten-nyomon találkozik: az ember. A várost ketté szelő kis folyó partján hatalmas fehér állvá­nyokon a világ minden tájáról érke­zett filmek szebbnél-szebb reklámjai hirdetik a filmkultúra rohamos fejlő­dését. Szovjet, angol, magyar, fran­cia, japán, olasz, jugoszláv," argentin és számos más nemzet kiváló film­alkotásának egy-egy drámai jelenete állítja meg a járókelők seregét, hogy gyönyörködjön a színészek és rende­zők művészi munkájában. Közvetlenül a Pupp-palota mellett egy kirakatban ott sorakoznak a szob­rok és a metszett kristályvázák, ame­lyek a fesztivál lezajlása után a díj­nyertes művészek tulajdonát képezik majd. Amott tovább, Goethe és Srne-, tana szobrán túl, pompás ligetek kör-: nyezetében felépült a szabadtéri mo­zi, ^ímely méreteivel egy kisebbfajta modem stadionhoz hasonlít. A sza­badtéri mozi egy domb aljához ta­pad, az ülőhelyek így természetesen felfelé ívelnek félkör alakban, míg a ragyogó fehér vászon mintegy 12 méter szélességű. Első ízben fogják itt vetíteni a plasztikus színesfilme­ket. A FILMFESZTIVÁLT hatalmas ér­deklődés előzi meg. Mondják, hogy az első három napon már marakodtak a jegyekért. Az újonnan épült sza­badtéri mozi befogaäóképességérií nem tudunk pontos számot adni, mert a filmfesztivál propaganda-irodája kérdésünkre azt a választ adta, hogy majd holnap a recepción mindenről pontosan beszámolnak. Miután mi ezt a recepciót nem akartuk bevárni, kénytelenek voltunk eltekinteni a konkrét adatoktól és csak arról az ünnepi légkörről számolunk be, ame :y a filmfesztivál ünnepi megnyitása utolsó simításait jellemzi. Szabó Béla oooo KULTURÁLIS HÍREK F. C. Weiskopf-díjat alapított Alex Wedding. tavaly elhunyt német író özvegye, a német irodalmi nyelvet ápoló és a nyelvromlás ellen küzdő művek jutalmazására. A díjat 1957­ben osztja szét először a Német Mű­szaki Akadémia. Szovjet képzőművészek kilenctagú csoportja útnak indult Moszkvából Olaszországba, hogy részt vegyen a velencei Biennálén. E szovjet képző­művészek művei szerepelnek a 28. ve­lencei nemzetközi képzőművészeti ki­állításon. Leszámolás Virtuskodás és önemésztés volt eddig minden percem. Derűre ború, április-játék teérted kellett vezekelnem. Dús volt a szívem induláskor, tele sóhajjal, szép méréssel S lezuhantam, mint hullócsillag, ezer jajjal, ezer eséssel. Szeretném szívem megmutatni, hogy megismerjen, aki bánt, visszakapni a szerelmet, hogy akik megvetettek, ismerjenek meg igazán. Mert zománc volt minden vétkem, mi a tűzben lepereg, s e nagy, jó órán megtisztulok és nem Ülök, mint a túzok, hogyha jön a fergeteg. Leszámolok a csalódással szívem őrlő bánatával, ne legyen meddő életem, a tántorgó éjszakától, mámort adó mákonyától mentsen meg az értelem. • Titok Fecsó Pál Csodás vágy nyílott a szívemben, eltakarom rejtelmesen. Csak lopva nézek egy leányra, ne tudja meg, hogy szeretem. Szavam a nyírjak' fehér csendje, hangom a harmatban remeg. Vallomásom a rét susogja, de halkan: ö ne hallja meg. ' S pörölök széllel, napsugárral, mert bánt, hogy öt érintgetik. A rét felett sajdulni érzem virágok rejtett kelyheit. Bimbók titkolják vágyaimat, szirmaik mélyen alszanak... Jaj, mi lesz, ha egy szép hajnalra kivirágzónak ?! PETRIK JÖZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents