Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-02 / 183. szám, hétfő

\ Világszerte elítélik a lengyel nép ellenségeinek provokációit Varsó, (ČTK). — Amint már kö­zöltük, június 28-án Poznanban ko­moly nyugtalanságokra és kilengések­re került sor, amelyeket imperialista ügynököK és reakciós elemek idéztek elő. Az események szervezői kihasz­nálták a Sztálin Üzemben és néhány ír,ás poznani üzemben mutatkozó fo­gyatékosságokat és gazdasági nehéz­ségeket. Csütörtök reggel a provokatőröknek sikerült elérniök egyes üzemekben a munka beszüntetését és a munkások egy részét kivitték a várcs utcáira. A provokátorok szervezett csoportjai a tömeget a népuralom elleni akciók­ra uszították. A fegyveres provokáto­rok megtámadták a középületeket, be­hatoltak a börtönökbe és kiengedték a gonosztevőket, akik aztán " részi vettek a zavargásokban. A fontos városi üzemek — villanytelep, víz­művek, gázgyár, főposta stb. dolgo­zói a zavargások egész ideje alatt biztosították üzemeikben a rendes munkamenetet. A poznani vasúti csomópont alkalmazottai a zavargók próbálkozásai ellenére is igyekeztek megakadályozni a közlekedés szüne­telését és példásan dolgoztak. Az ut­cákon a néptömegek nem támogatták a provokatőröket. A rendkívüli helyzetre való tekin­tettel a hivatalok este 21 órától reg­gel 4 óráig kimenőtilalmat rendel­tek el. Ez a döntés a város lakossá­gának helyeslésével találkozott. A fegyveres csoportok itt-ott még meg­próbálkoztak zavargások keltésével és az üzletek kirablásával, de hama­rosan felszámolták őket. A katonák, népi milícia, a bizton­sági szervek alkalmazottai és a va­ros öntudatos lakossága áldozatkész­sége és hősiességének érdeme, hogy Poznanban helyreállt a rend. JÚNIUS 29-EN reggel a munkások nagy része munkába ment. A párt és szakszervezetek a munkások és többi alkalmazottak támogatásával szombaton megindították a rendes Jnunkát a poznani vállalatokban és intézményekben. *** A lengyel sajtó tolmácsolja a len­gyel nép széles rétegeinek mély fel­háborodását az imperialista ügynökök poznani provokációja felett. A provokátorok — írja a Trybuna Ludu —, akik visszaéltek azzal a nyugtalansággal, amely egyes poznani vállalatokban a gazdasápi nehézségek folytan keletkezett, államellenes tüntetést és véres utcai harcokat idéztek elő. Az ellenség úgy vélte, hogy véres akciójával sikerül megakadályozni a lengyel népgazdaság fejlődését. A provokatőrök legszívesebben rontanák a helyzetet életünk minden szakaszán, mivel minél rosszabb dolga van a munkásosztálynak, annál rosszabb az élet Lengyelországban, annál jobb annak, aki gyűlöli a nép uralmát, aki a földbirtokos kapitalista rend visz­szatéréséröl álmodik... De pártunk, kormányunk és egész országunk nem tér le a megkezdett útról. Nem csüggedünk, sőt ellenkezőleg, még nagyobb igyekezetet fejtünk ki, hogy növeljük az 'oari és mezőgaz­dasági termelést. Ez az egyedüli útja valamennyiünk jólétének, egyedüli út­ja Lengyelország megerősítésének és felvirágzásának. Ma valamennyien tudjuk, — írja a Zycie Warszawy, —, hogy mennyire fontos számunkra — hazafiak szá­mára — a béke és az egység, hogy mindannyiunknak, országaiknak egy­ségesen kell haladnunk pártunk és népi kormányunk vezetésével, hogy mennyire szükséges az éberség az ellenség cselszövéseivel szemben. Az ellenség nem éri el célját. Nem téríti le népünket arról az útról, ame­lyen együtt haladunk párttagok és pártonkívüliek, hogy kiépítsük az igazságos Lengyelországot, ahol min­denkinek lesz munkája és kenyere — a^zocialista Lengyelországot. *** Az Associated Press amerikai saj­tóiroda beismeri, hogy a poznani za­vargásokat céltudatosan szervezték: „Ez a város, amelyben sem rosszab­bul, sem jobban nem élnek az embe­rek, mint más lengyel városokban, nem lett volna a zavargások szín­helye, ha éppen nem itt lett volna a nemzetközi nagyvásár. Bizonyosan helyes a lengyel kormány nézete, hogy a zavargásoknak célzatosan nyu­gati tanúk szemeláttára kellett tör­ténniök. Ez is azt bizonyítja, hogy a zavargásokat megszervezték. *** A Reuter brit sajtóiroda közli, „vi­lágos, hogy az összes tüntetőket, akiket lefegyvereztek, akik lövöldöz­tek és részt vettek ' a középületek megtámadásában, Poznanon kívül to­borozták.'' Ä görög külügyminiszter nyilatkozata Athén, június 30. (ČTK) — E. Averof görög külügyminiszter a sajtó képviselőinek a következő nyilatkozatot, adta: „Sepilov úrnak a Szovjetunió külügy­miniszterének athéni nem hivatalos látogatása idején lehetősége nyílott arra, hogy Karamanlis miniszterelnök úrral és Averof külügyminiszter úrral hosszasan elbeszélgessen. E beszélge­tés folyamán főleg a két ország közötti kölcsönös kapcsolatokat és fejlesztésük lehetőségét tárgyalták meg. A görög fél kijelentette, hogy Görögország hű marad szövetségesi kötelezettségeibe? és őszintén kívánja kapcsolatainak megjavítását a Szovjetunióval. A Szovjetunió miniszterének teljes egészében feltárták Ciprus kérdését és főleg a ciprusi nép óhaját önren­delkezési jogával kapcsolatban, aho­gyan ezt az ENSZ elé terjesztették. Görögország és azon országok kapcso­latainak megítélése szempontjából, amelyek a Szovjetunióval szövetségben vannak, megállapították, hogy ezek a kapcsolatok egyre inkább fejlődnek. A görög fél ismertette a jelenlegi ne­hézségeket, amelyek akadályozzák a jó kapcsolatok felújítását az egyes észa­ki szomszédállamokkal. A beszélgeté­sek folyamán megállapítást nyert, hogy mindkét fél óhaja a gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatok fejlesztése. Tekintettel arra, hogy számos tár­gyilagos gazdasági feltétel kedvező hatással van e kapcsolatok bővítésére, mindkét fél reményét fejezte ki, hogy ez gyorsan megvalósul, amint áttanul­mányozták a technikai és gazdasági jellegű kérdéseket. Sepilov úr végül meghívta a miniszterelnököt és kü­lügyminisztert, látogassanak el MoszH^ vába. A meghívást lényegében elfogadták és megegyeztek, hogy hivatalos meg­hívást küldenek, mihelyt megteremtik a látogatás eredményességének feltéte­leit. A beszélgetés a kölcsönös megér­I t és és őszinteség jegyében folyt le. Az NDK kormányának határozata a fegyveres erők létszámának csökkentéséről "Berlin, június 30. (ČTK.) — A Né­met Demokratikus Köztársaság kor­mánya elnökségének sajtóirodája kö­zölte az NDK kormányának alábbi határozatát: A nemzetközi helyzet enyhülése előtérbe helyezi a leszerelés kérdését, mint a béke biztosításának és meg­szilárdításának legfontosabb feladatát. A fegyveres erők létszámának csök­kentése a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban bebizonyí­totta, hogy lehetséges az általános le­szerelés és bizalommal töltötte el a nemzeteket, hogy a világbékét meg lehet tartani. A német nép különösen nagy fele­lősséggel tartozik az európai béke megőrzéséért. A német militarizmus felújítása Nyugat-Németországban nem fér össze a feszültség enyhülésé­nek fejlődésével. Ezért szükséges, hogy a két német állam között egyez­mény jöjjön létre a fegyveres erők létszámának korlátozásáról, az atom­fegyvereknek német területen való raktározása betiltásáról és arról, hogy nem vezetik be a katonakötelezett­séget. Az ilyen béketett hozzájárulna Németországnak demokratikus alapon való újraegyesítéséhez. Hogy megkönnyítsék a két német állam között a megértést, az NDK kormánya az európai nemzetekkel szemben való felelősségének tudatá­ban elhatározta, hogy: 1. a nemzeti néphadsereg 120 000 főnyi létszámát 30 000 fővel csökken­ti. 2. a nemzeti néphadsereg létszámát 90 0000 főben határozza meg; 3. a nemzeti néphadsereg létszá­mának csökkentésével felszabadult Sepilov Görögországban Pénteken este M. G. Szergejev szovjet nagykövet D. T. Sepilov tisz­teletére ünnepi foaadást adott, ame­lyen részt vett Karamanlis minisz­terelnök, Avero külügyminiszter, a görög kormány más tagjai, a görög politikai pártok képviselői, Francia­ország, Nagy-Britannia, USA, Egyip­tom és más országok nagykövetei, Csehszlovákia, Bulgária, Magyarország kereskedelmi képviseleteinek dolgozói, valamint a görög kulturális és köz­élet számos képviselője. anyagi és pénzeszközöket a népgazda­ság békés építésére kell felhasználni; 4. a nemzeti néphadsereget az ön­kéntesek soraiból kell kiegészíteni; 5. a nemzetvédelmi miniszter e ha­tározat végrehajtására kiadja a szük­séges utasításokat és rendeleteket. Mély ellentétek az algériai háború kérdésében Párizs, június 30. (ČTK.) — Pénte­keji, június 29-én az észak-francia­országi Lille városában a kormány al­gériai politikájáról szóló vitával foly­tatódott a francia szocialista párt kongresszusának ülése. A szocialista párt kisebbségi képviselőinek beszé­dei, akik tiltakoztak az erőszakos és háborús politika ellen Algériában, rá­mutattak a pártban lévő mely ellen­tétekre és a szocialista dolgozók azon elhatározására, hogy békepalitikát akarnak. Az algériai közvélemény képviselőivel folytatott tárgyalásokról Róbert Ver­dier, a párt főtitkárának helyettese nyilatkozott, aki többek között kije­lentette: „Eljött a pillanat, amikor hangsú­lyoznunk kell, hogy tárgyalni akarunk és minden áron fegyverszünetet aka­runk kötni. Lacoste ugyan kijelen­tette, hogy a tárgyalások kapitulációt jelentenek, de mi meg vagyunk győ­ződve róK hogy nem sokáig fog így beszélni. Cotes-du-Nord Mazier tar­tományi szervezet képviselője is a tárgyalások mellett nyilatkozott. Hangsúlyozta: „Most egy célunk le­gyen — a tárgyalás". Sajná­latát fejezte ki afelett, hogy a szo­cialista párt politikája eddig lehetet­lenné tette a kommunista párttal való közös eljárást. A kongresszus a továbbiakban meg­hallgatta a párttöbbség képv.selőit, elsősorban Boutbient, aki „Algéria az Franciaország" jelszó szerzője; továb­bá meghallgatta Max Lejeunnak, a nemzetvédelmi minisztérium száraz­földi haderői államtitkárának és Le­ail képviselőnek hozzászólását. „Megdönthetetlen tény — írja a ĽHumanité tudósítója, pénteken meg­mutatkozott, hogy milyen mély ellen­állásba ütközik a szocialista párt So­raiban is az algériai háború." | oszkvától messze esik- Jemen. Ha Moszkvától egyenest vo­nunk délnek, ez az egyenlítő gőze­iében halad át Jemenen. A technika összezsugorítja a távolságokat. Ma mecsetek és karcsú minarettek emel­már alig 32 órát tart az út Jemenbe, kednek ki. Éjszakánként sötét körvo­Ez megkönnyíti egymás megismerését nalaik a mély kék égre rajzolódnak és a kölcsönös közeledést. és meseszerű' 5 teszik Hodeidát. Kereskedelmi kül­döttségünk január második felében indult el Moszkvá­ból. A jemeni ki­rályság egy ké­nyelmes 21 szemé­lyes repülőgépet küldött értünk Kairóba. Utunk a Vörös-tenger felett vitt el, amely az arab félszigetet el­választja Afrikától. A repülőgép Ho­deidában a Vörös­tenger partján, a legnagyobb jemeni kikötőben szállt le. Vakító napfényben léptünk a jemeni földre, a hőmérő 35 C fokot muta­tott. A repülőtéren szívélyesen fogad­tak bennünket a király megbízottai és a hodeidai la­kosok. Jemen gazdag történelmi múltú ország. Egy évez­rede az áruval megrakott indiai karavánok erre. Arábia hegyein át ju­tottak el Rómába és Bizáncba. Jemen kereskedelmi átkelő hely volt. Erre vezet az út Mekkába is, ahová a muzulmán zarándokok százezrei jár­nak. Az imperialista hatalmak mindig igyekeztek leigázni ezt az országot. Véres, kemény harcokban szabadult fel a perzsa, majd a török uraiom ismerkedés Jemennel Szanában az ország fővárosában a nők még mindig tetőtől talpig befedve járnak. A város peremén, túl a falakon ap­ró, pálmalevéllel fedett kunyhókban élnek a munkások, iparosok, halászok. Nagy ipar nincs sem a városban, sem az egész királyságban. 5—10 embert foglalkoztató textil, szövő, bőrfeldol­gozó és mészáros műhelyek vannak. Legjelentősebbek a hodeidai kávéfel­dolgozó vállalatok, a város lakóinak jelentős része itt dolgozik. Jemen a világ legjobb kávéjának a hazája. A alól, de újra szabadságára törtek a brit és amerikai gyarmatosok. Ujabb távoli ültetvényekről Hodeidába szál , i j/íjv^^ „ ŕ: Aiírt lítntt k;'ivčt itt tisztĺtiňk n<í7tál vn77ňb harc kezdődött a függetlenségért. Alig egy éve, hogy sikerült Jemennek ál­lami és nemzeti függetlenségét kivív­nia. Láttuk a nép törekvéseit, a kul­túra, a haladás és a béke iránt. Hodeidában kezdtünk megismerked­ni Jemennel. Ez a tengerparti város nagyon szép. A fehér házak közül mo­numentális, kőfaragásokkal díszített lított kávét itt tisztítják, osztályozzák, csomagolják és berakják a világ leg­különbözőbb tájai felé induló gőzha­jókba. Hodeidából mennek a külső és bel­ső piacra a legkülönfélébb hazai áruk: szennalevél, henna, gyapot, szezám­fú, értékes fák stb. Nappal a városban nagy a forga­lom. A kikötőben ládák és zsákok er­deje. A legélénkebb hely a bazár. Alig hihető, de éjjel-nappal folyik az adás­vétel. Az apró bódékat a kibírhatat­lan hőség ellen gyékénnyel terítik le. A bazárban gyümölcshalmok, édessé­gek, szövetek, edények szerszámok, bútorok kaphatók. A művész-ékszeré­szek és köszörűsök a dzsabeli hegyek csillogó drágaköveivel és Lohaja ki­kötő mellett halászott igazgyöngyök­kel csábítják a vevőket. A tetőtől talpig' befedett nők zsír­ban, szarancsu-t sütnek, ami keleti Ínyencség. A meztelen gyerekek nya­kukban kék üveggyöngyökkel lökdö­sődnek a tömegben. Mindenfelé kan­nákkal megrakott csacsik szunyókál­nak. A víz itt árucikk. A hodeidai éghajlat n^liezen elvi­selhető. A hőség eléri a plusz 60 C fokot. A tenger erős párolgása miatt a levegő páratartalma gyakran eléri a 80 százalékot. A munkát a tűző napsugáron igen megnehezíti az ívóvízhiány. A tihamai körzetnek, Jemen legforróbb részének éghajlata vetekszik a Szaharáéval. Évenként csak egyszer-kétszer van eső, de megtörténik, hogy az egész évben nem esik az eső. Megbecsüléssel gondolunk a sivata­got meghódító jemeni, dolgos népre. Nemsokára azután, hogy a város sárga homokfelhőbe burkolózott, egyik nap ellátogattunk Hodeida kör­nyékére. Datolyaligetek, zöld cserjék jelezték, hogy megérkeztünk az első oázisba, amelyet felnövekvő nemzedé­kek gondoztak, hogy a homoktenger­ben megvédjék a haláltól a sivatag utasait. pjjy odeida közelében több falu Kírl van. Meglátogattuk ezeket. A jemeni parasztok búzát, kölest, ku­koricát, szezámfüvet, és más termé­keket termelnek. Az idegen gyarma­tosítók nagy kárt okoztak Jemen gazdaságának. A szabad ország gyor­san fejleszti gazdaságát. Erről tanús­kodnak a kormány rendeletére az utóbbi időben ásott kutak is. Jemen­nek nincs vasútja, autója is kevés. A szállítást szamárkaravánckkal bo­nyolítják le. A kutak tehát embernek és szamárnak egyaránt létfontossá­gúak. Az országban már hat gátat építettek, emi lehetővé teszi a ter­mőföld területének növelését. Meg­kezdték a villanytelepek építését és a könnyűipar megteremtését. A kultúra terén is számottevő a fej­iljjsflyek között, fallal körülvéve irli fekszik az ország fővárosa, Szana. Felette emelkedik a meredek Dzsebel-Nukum hegység, amelynek felhőbe burkolózó csúcsán ott áll a vakítóan fehér dicső erőd: El-Kaszr. Szana 50 000 lakosával Dél-Arábia legnagyobb városa. A város fentről lődés. Nemrég az iskolákban csak mesebeli látványt nyújt. A főváros a Koránt tanították és a könyvtárak- fennsíkon épült, éghajlata szubtropi­ban csak vallásos könyvek voltak. Ma kus. A városban csend van. Pénteken, már az ifjúság ' az iskolában ünnepnap, az imádság napján érkez­földrajzot, történelmet, számtant, tünk ide. jogot és angol nyelvet tanul. 1955- A városban téglából épült 4—5—7 ben megjelent a rendszeres sajtó, emeletes házak sorakoznak. Az első Folyóiratok és három újság jelenik emeletek általában ablaknélküliek. Az meg az országban. Jelentősen javult udvarokat fallal kerítik körül. Eme az orvosi szolgáltatás. Az országban ősi városban 40 mecset és 20 minaret több korszerűen felszerelt kórház emelkedik a felhőtlen ég felé. A vá­van. ros úi nedvedében arab és török stl­Üjra repülőgépen ülünk. Jemeni lusúak az épületek. A régi és az új barátaimmal az ősi Szanába, a király- város között fekszik a 4 emeletes ki­ság fővárosába repülünk. Változnak rályi palota lapos tetővel, gazdag a tájak. Az aranysárga sivatagban ornamentumokkal díszítve. Szanából Taszba í repülünk. Átszel­tünk egy termé­keny völgyet, s fi­gyelmesek lettünk Dzsenedia faluban egy hatalmas to­ronyra. Dzsenedia valamikor az or­szág életében je­lentős szerepet játszó váťos volt. A VII. századtian épült várost félig­meddig betemette a homok. Taisz Jemen egyik legszebb vá­rosa. Az ország második szép he­lye. Innen autón Mocca tengerparti kikötőbe mentünk. Damaf közelében láttuk a nemrég még működő vulká­nokat. tunk végéhez értünk. Vala­mennyi találkozásunk megerő­sített- barátságunkat, amely nam mai keletű, hiszen már 1928-ban szovjet-jemeni barátsági szerződést írtunk alá. Jemennek nemzeti fejlődése útján jelentős nehézségeket kell még le­győznie. Utunk tanulsága, hogy a dol­9os Jemen az ország gazdasági és kulturális felemelkedésére törekszik, és ebben rejlik további fejlődésének biztos záloga. I. Krotovnak az Izvestijában megjelent cikke nyomán. A hodejdai kikötőből a főváros felé igyekszik az áruval megrakott karaván Háttérben egy jemeni falu latható. angol szigetek az oázisok Kelet felé, az ország hegyvidéke felé tartunk. A hegyekhez közeledve alacsonyabbra ereszkedünk. Világosan kivehetők a terraszos mezők és a zölde­lő hegyek, amelyek mélye gazdag természeti kincseket rejt magában: ércet, drágaköveket, rezet, olajat és szenet, de mindeddig még alig tárták fel. Jemen gazdasági alapja a terraszos mező. Itt terem az ország valutája, a világhírű „mocca"-kávé. A terraszok évezredek alatt alakultak ki, a ter­mőtalajt pedig kézzel hordták fel rá­juk.

Next

/
Thumbnails
Contents