Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-02 / 183. szám, hétfő

\ Világszerte elítélik a lengyel nép ellenségeinek provokációit Varsó, (ČTK). — Amint már közöltük, június 28-án Poznanban komoly nyugtalanságokra és kilengésekre került sor, amelyeket imperialista ügynököK és reakciós elemek idéztek elő. Az események szervezői kihasználták a Sztálin Üzemben és néhány ír,ás poznani üzemben mutatkozó fogyatékosságokat és gazdasági nehézségeket. Csütörtök reggel a provokatőröknek sikerült elérniök egyes üzemekben a munka beszüntetését és a munkások egy részét kivitték a várcs utcáira. A provokátorok szervezett csoportjai a tömeget a népuralom elleni akciókra uszították. A fegyveres provokátorok megtámadták a középületeket, behatoltak a börtönökbe és kiengedték a gonosztevőket, akik aztán " részi vettek a zavargásokban. A fontos városi üzemek — villanytelep, vízművek, gázgyár, főposta stb. dolgozói a zavargások egész ideje alatt biztosították üzemeikben a rendes munkamenetet. A poznani vasúti csomópont alkalmazottai a zavargók próbálkozásai ellenére is igyekeztek megakadályozni a közlekedés szünetelését és példásan dolgoztak. Az utcákon a néptömegek nem támogatták a provokatőröket. A rendkívüli helyzetre való tekintettel a hivatalok este 21 órától reggel 4 óráig kimenőtilalmat rendeltek el. Ez a döntés a város lakosságának helyeslésével találkozott. A fegyveres csoportok itt-ott még megpróbálkoztak zavargások keltésével és az üzletek kirablásával, de hamarosan felszámolták őket. A katonák, népi milícia, a biztonsági szervek alkalmazottai és a varos öntudatos lakossága áldozatkészsége és hősiességének érdeme, hogy Poznanban helyreállt a rend. JÚNIUS 29-EN reggel a munkások nagy része munkába ment. A párt és szakszervezetek a munkások és többi alkalmazottak támogatásával szombaton megindították a rendes Jnunkát a poznani vállalatokban és intézményekben. *** A lengyel sajtó tolmácsolja a lengyel nép széles rétegeinek mély felháborodását az imperialista ügynökök poznani provokációja felett. A provokátorok — írja a Trybuna Ludu —, akik visszaéltek azzal a nyugtalansággal, amely egyes poznani vállalatokban a gazdasápi nehézségek folytan keletkezett, államellenes tüntetést és véres utcai harcokat idéztek elő. Az ellenség úgy vélte, hogy véres akciójával sikerül megakadályozni a lengyel népgazdaság fejlődését. A provokatőrök legszívesebben rontanák a helyzetet életünk minden szakaszán, mivel minél rosszabb dolga van a munkásosztálynak, annál rosszabb az élet Lengyelországban, annál jobb annak, aki gyűlöli a nép uralmát, aki a földbirtokos kapitalista rend viszszatéréséröl álmodik... De pártunk, kormányunk és egész országunk nem tér le a megkezdett útról. Nem csüggedünk, sőt ellenkezőleg, még nagyobb igyekezetet fejtünk ki, hogy növeljük az 'oari és mezőgazdasági termelést. Ez az egyedüli útja valamennyiünk jólétének, egyedüli útja Lengyelország megerősítésének és felvirágzásának. Ma valamennyien tudjuk, — írja a Zycie Warszawy, —, hogy mennyire fontos számunkra — hazafiak számára — a béke és az egység, hogy mindannyiunknak, országaiknak egységesen kell haladnunk pártunk és népi kormányunk vezetésével, hogy mennyire szükséges az éberség az ellenség cselszövéseivel szemben. Az ellenség nem éri el célját. Nem téríti le népünket arról az útról, amelyen együtt haladunk párttagok és pártonkívüliek, hogy kiépítsük az igazságos Lengyelországot, ahol mindenkinek lesz munkája és kenyere — a^zocialista Lengyelországot. *** Az Associated Press amerikai sajtóiroda beismeri, hogy a poznani zavargásokat céltudatosan szervezték: „Ez a város, amelyben sem rosszabbul, sem jobban nem élnek az emberek, mint más lengyel városokban, nem lett volna a zavargások színhelye, ha éppen nem itt lett volna a nemzetközi nagyvásár. Bizonyosan helyes a lengyel kormány nézete, hogy a zavargásoknak célzatosan nyugati tanúk szemeláttára kellett történniök. Ez is azt bizonyítja, hogy a zavargásokat megszervezték. *** A Reuter brit sajtóiroda közli, „világos, hogy az összes tüntetőket, akiket lefegyvereztek, akik lövöldöztek és részt vettek ' a középületek megtámadásában, Poznanon kívül toborozták.'' Ä görög külügyminiszter nyilatkozata Athén, június 30. (ČTK) — E. Averof görög külügyminiszter a sajtó képviselőinek a következő nyilatkozatot, adta: „Sepilov úrnak a Szovjetunió külügyminiszterének athéni nem hivatalos látogatása idején lehetősége nyílott arra, hogy Karamanlis miniszterelnök úrral és Averof külügyminiszter úrral hosszasan elbeszélgessen. E beszélgetés folyamán főleg a két ország közötti kölcsönös kapcsolatokat és fejlesztésük lehetőségét tárgyalták meg. A görög fél kijelentette, hogy Görögország hű marad szövetségesi kötelezettségeibe? és őszintén kívánja kapcsolatainak megjavítását a Szovjetunióval. A Szovjetunió miniszterének teljes egészében feltárták Ciprus kérdését és főleg a ciprusi nép óhaját önrendelkezési jogával kapcsolatban, ahogyan ezt az ENSZ elé terjesztették. Görögország és azon országok kapcsolatainak megítélése szempontjából, amelyek a Szovjetunióval szövetségben vannak, megállapították, hogy ezek a kapcsolatok egyre inkább fejlődnek. A görög fél ismertette a jelenlegi nehézségeket, amelyek akadályozzák a jó kapcsolatok felújítását az egyes északi szomszédállamokkal. A beszélgetések folyamán megállapítást nyert, hogy mindkét fél óhaja a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése. Tekintettel arra, hogy számos tárgyilagos gazdasági feltétel kedvező hatással van e kapcsolatok bővítésére, mindkét fél reményét fejezte ki, hogy ez gyorsan megvalósul, amint áttanulmányozták a technikai és gazdasági jellegű kérdéseket. Sepilov úr végül meghívta a miniszterelnököt és külügyminisztert, látogassanak el MoszH^ vába. A meghívást lényegében elfogadták és megegyeztek, hogy hivatalos meghívást küldenek, mihelyt megteremtik a látogatás eredményességének feltételeit. A beszélgetés a kölcsönös megérI t és és őszinteség jegyében folyt le. Az NDK kormányának határozata a fegyveres erők létszámának csökkentéséről "Berlin, június 30. (ČTK.) — A Német Demokratikus Köztársaság kormánya elnökségének sajtóirodája közölte az NDK kormányának alábbi határozatát: A nemzetközi helyzet enyhülése előtérbe helyezi a leszerelés kérdését, mint a béke biztosításának és megszilárdításának legfontosabb feladatát. A fegyveres erők létszámának csökkentése a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban bebizonyította, hogy lehetséges az általános leszerelés és bizalommal töltötte el a nemzeteket, hogy a világbékét meg lehet tartani. A német nép különösen nagy felelősséggel tartozik az európai béke megőrzéséért. A német militarizmus felújítása Nyugat-Németországban nem fér össze a feszültség enyhülésének fejlődésével. Ezért szükséges, hogy a két német állam között egyezmény jöjjön létre a fegyveres erők létszámának korlátozásáról, az atomfegyvereknek német területen való raktározása betiltásáról és arról, hogy nem vezetik be a katonakötelezettséget. Az ilyen béketett hozzájárulna Németországnak demokratikus alapon való újraegyesítéséhez. Hogy megkönnyítsék a két német állam között a megértést, az NDK kormánya az európai nemzetekkel szemben való felelősségének tudatában elhatározta, hogy: 1. a nemzeti néphadsereg 120 000 főnyi létszámát 30 000 fővel csökkenti. 2. a nemzeti néphadsereg létszámát 90 0000 főben határozza meg; 3. a nemzeti néphadsereg létszámának csökkentésével felszabadult Sepilov Görögországban Pénteken este M. G. Szergejev szovjet nagykövet D. T. Sepilov tiszteletére ünnepi foaadást adott, amelyen részt vett Karamanlis miniszterelnök, Avero külügyminiszter, a görög kormány más tagjai, a görög politikai pártok képviselői, Franciaország, Nagy-Britannia, USA, Egyiptom és más országok nagykövetei, Csehszlovákia, Bulgária, Magyarország kereskedelmi képviseleteinek dolgozói, valamint a görög kulturális és közélet számos képviselője. anyagi és pénzeszközöket a népgazdaság békés építésére kell felhasználni; 4. a nemzeti néphadsereget az önkéntesek soraiból kell kiegészíteni; 5. a nemzetvédelmi miniszter e határozat végrehajtására kiadja a szükséges utasításokat és rendeleteket. Mély ellentétek az algériai háború kérdésében Párizs, június 30. (ČTK.) — Péntekeji, június 29-én az észak-franciaországi Lille városában a kormány algériai politikájáról szóló vitával folytatódott a francia szocialista párt kongresszusának ülése. A szocialista párt kisebbségi képviselőinek beszédei, akik tiltakoztak az erőszakos és háborús politika ellen Algériában, rámutattak a pártban lévő mely ellentétekre és a szocialista dolgozók azon elhatározására, hogy békepalitikát akarnak. Az algériai közvélemény képviselőivel folytatott tárgyalásokról Róbert Verdier, a párt főtitkárának helyettese nyilatkozott, aki többek között kijelentette: „Eljött a pillanat, amikor hangsúlyoznunk kell, hogy tárgyalni akarunk és minden áron fegyverszünetet akarunk kötni. Lacoste ugyan kijelentette, hogy a tárgyalások kapitulációt jelentenek, de mi meg vagyunk győződve róK hogy nem sokáig fog így beszélni. Cotes-du-Nord Mazier tartományi szervezet képviselője is a tárgyalások mellett nyilatkozott. Hangsúlyozta: „Most egy célunk legyen — a tárgyalás". Sajnálatát fejezte ki afelett, hogy a szocialista párt politikája eddig lehetetlenné tette a kommunista párttal való közös eljárást. A kongresszus a továbbiakban meghallgatta a párttöbbség képv.selőit, elsősorban Boutbient, aki „Algéria az Franciaország" jelszó szerzője; továbbá meghallgatta Max Lejeunnak, a nemzetvédelmi minisztérium szárazföldi haderői államtitkárának és Leail képviselőnek hozzászólását. „Megdönthetetlen tény — írja a ĽHumanité tudósítója, pénteken megmutatkozott, hogy milyen mély ellenállásba ütközik a szocialista párt Soraiban is az algériai háború." | oszkvától messze esik- Jemen. Ha Moszkvától egyenest vonunk délnek, ez az egyenlítő gőzeiében halad át Jemenen. A technika összezsugorítja a távolságokat. Ma mecsetek és karcsú minarettek emelmár alig 32 órát tart az út Jemenbe, kednek ki. Éjszakánként sötét körvoEz megkönnyíti egymás megismerését nalaik a mély kék égre rajzolódnak és a kölcsönös közeledést. és meseszerű' 5 teszik Hodeidát. Kereskedelmi küldöttségünk január második felében indult el Moszkvából. A jemeni királyság egy kényelmes 21 személyes repülőgépet küldött értünk Kairóba. Utunk a Vörös-tenger felett vitt el, amely az arab félszigetet elválasztja Afrikától. A repülőgép Hodeidában a Vöröstenger partján, a legnagyobb jemeni kikötőben szállt le. Vakító napfényben léptünk a jemeni földre, a hőmérő 35 C fokot mutatott. A repülőtéren szívélyesen fogadtak bennünket a király megbízottai és a hodeidai lakosok. Jemen gazdag történelmi múltú ország. Egy évezrede az áruval megrakott indiai karavánok erre. Arábia hegyein át jutottak el Rómába és Bizáncba. Jemen kereskedelmi átkelő hely volt. Erre vezet az út Mekkába is, ahová a muzulmán zarándokok százezrei járnak. Az imperialista hatalmak mindig igyekeztek leigázni ezt az országot. Véres, kemény harcokban szabadult fel a perzsa, majd a török uraiom ismerkedés Jemennel Szanában az ország fővárosában a nők még mindig tetőtől talpig befedve járnak. A város peremén, túl a falakon apró, pálmalevéllel fedett kunyhókban élnek a munkások, iparosok, halászok. Nagy ipar nincs sem a városban, sem az egész királyságban. 5—10 embert foglalkoztató textil, szövő, bőrfeldolgozó és mészáros műhelyek vannak. Legjelentősebbek a hodeidai kávéfeldolgozó vállalatok, a város lakóinak jelentős része itt dolgozik. Jemen a világ legjobb kávéjának a hazája. A alól, de újra szabadságára törtek a brit és amerikai gyarmatosok. Ujabb távoli ültetvényekről Hodeidába szál , i j/íjv^^ „ ŕ: Aiírt lítntt k;'ivčt itt tisztĺtiňk n<í7tál

vn77ňb harc kezdődött a függetlenségért. Alig egy éve, hogy sikerült Jemennek állami és nemzeti függetlenségét kivívnia. Láttuk a nép törekvéseit, a kultúra, a haladás és a béke iránt. Hodeidában kezdtünk megismerkedni Jemennel. Ez a tengerparti város nagyon szép. A fehér házak közül monumentális, kőfaragásokkal díszített lított kávét itt tisztítják, osztályozzák, csomagolják és berakják a világ legkülönbözőbb tájai felé induló gőzhajókba. Hodeidából mennek a külső és belső piacra a legkülönfélébb hazai áruk: szennalevél, henna, gyapot, szezámfú, értékes fák stb. Nappal a városban nagy a forgalom. A kikötőben ládák és zsákok erdeje. A legélénkebb hely a bazár. Alig hihető, de éjjel-nappal folyik az adásvétel. Az apró bódékat a kibírhatatlan hőség ellen gyékénnyel terítik le. A bazárban gyümölcshalmok, édességek, szövetek, edények szerszámok, bútorok kaphatók. A művész-ékszerészek és köszörűsök a dzsabeli hegyek csillogó drágaköveivel és Lohaja kikötő mellett halászott igazgyöngyökkel csábítják a vevőket. A tetőtől talpig' befedett nők zsírban, szarancsu-t sütnek, ami keleti Ínyencség. A meztelen gyerekek nyakukban kék üveggyöngyökkel lökdösődnek a tömegben. Mindenfelé kannákkal megrakott csacsik szunyókálnak. A víz itt árucikk. A hodeidai éghajlat n^liezen elviselhető. A hőség eléri a plusz 60 C fokot. A tenger erős párolgása miatt a levegő páratartalma gyakran eléri a 80 százalékot. A munkát a tűző napsugáron igen megnehezíti az ívóvízhiány. A tihamai körzetnek, Jemen legforróbb részének éghajlata vetekszik a Szaharáéval. Évenként csak egyszer-kétszer van eső, de megtörténik, hogy az egész évben nem esik az eső. Megbecsüléssel gondolunk a sivatagot meghódító jemeni, dolgos népre. Nemsokára azután, hogy a város sárga homokfelhőbe burkolózott, egyik nap ellátogattunk Hodeida környékére. Datolyaligetek, zöld cserjék jelezték, hogy megérkeztünk az első oázisba, amelyet felnövekvő nemzedékek gondoztak, hogy a homoktengerben megvédjék a haláltól a sivatag utasait. pjjy odeida közelében több falu Kírl van. Meglátogattuk ezeket. A jemeni parasztok búzát, kölest, kukoricát, szezámfüvet, és más termékeket termelnek. Az idegen gyarmatosítók nagy kárt okoztak Jemen gazdaságának. A szabad ország gyorsan fejleszti gazdaságát. Erről tanúskodnak a kormány rendeletére az utóbbi időben ásott kutak is. Jemennek nincs vasútja, autója is kevés. A szállítást szamárkaravánckkal bonyolítják le. A kutak tehát embernek és szamárnak egyaránt létfontosságúak. Az országban már hat gátat építettek, emi lehetővé teszi a termőföld területének növelését. Megkezdték a villanytelepek építését és a könnyűipar megteremtését. A kultúra terén is számottevő a fejiljjsflyek között, fallal körülvéve irli fekszik az ország fővárosa, Szana. Felette emelkedik a meredek Dzsebel-Nukum hegység, amelynek felhőbe burkolózó csúcsán ott áll a vakítóan fehér dicső erőd: El-Kaszr. Szana 50 000 lakosával Dél-Arábia legnagyobb városa. A város fentről lődés. Nemrég az iskolákban csak mesebeli látványt nyújt. A főváros a Koránt tanították és a könyvtárak- fennsíkon épült, éghajlata szubtropiban csak vallásos könyvek voltak. Ma kus. A városban csend van. Pénteken, már az ifjúság ' az iskolában ünnepnap, az imádság napján érkezföldrajzot, történelmet, számtant, tünk ide. jogot és angol nyelvet tanul. 1955- A városban téglából épült 4—5—7 ben megjelent a rendszeres sajtó, emeletes házak sorakoznak. Az első Folyóiratok és három újság jelenik emeletek általában ablaknélküliek. Az meg az országban. Jelentősen javult udvarokat fallal kerítik körül. Eme az orvosi szolgáltatás. Az országban ősi városban 40 mecset és 20 minaret több korszerűen felszerelt kórház emelkedik a felhőtlen ég felé. A vávan. ros úi nedvedében arab és török stlÜjra repülőgépen ülünk. Jemeni lusúak az épületek. A régi és az új barátaimmal az ősi Szanába, a király- város között fekszik a 4 emeletes kiság fővárosába repülünk. Változnak rályi palota lapos tetővel, gazdag a tájak. Az aranysárga sivatagban ornamentumokkal díszítve. Szanából Taszba í repülünk. Átszeltünk egy termékeny völgyet, s figyelmesek lettünk Dzsenedia faluban egy hatalmas toronyra. Dzsenedia valamikor az ország életében jelentős szerepet játszó váťos volt. A VII. századtian épült várost féligmeddig betemette a homok. Taisz Jemen egyik legszebb városa. Az ország második szép helye. Innen autón Mocca tengerparti kikötőbe mentünk. Damaf közelében láttuk a nemrég még működő vulkánokat. tunk végéhez értünk. Valamennyi találkozásunk megerősített- barátságunkat, amely nam mai keletű, hiszen már 1928-ban szovjet-jemeni barátsági szerződést írtunk alá. Jemennek nemzeti fejlődése útján jelentős nehézségeket kell még legyőznie. Utunk tanulsága, hogy a dol9os Jemen az ország gazdasági és kulturális felemelkedésére törekszik, és ebben rejlik további fejlődésének biztos záloga. I. Krotovnak az Izvestijában megjelent cikke nyomán. A hodejdai kikötőből a főváros felé igyekszik az áruval megrakott karaván Háttérben egy jemeni falu latható. angol szigetek az oázisok Kelet felé, az ország hegyvidéke felé tartunk. A hegyekhez közeledve alacsonyabbra ereszkedünk. Világosan kivehetők a terraszos mezők és a zöldelő hegyek, amelyek mélye gazdag természeti kincseket rejt magában: ércet, drágaköveket, rezet, olajat és szenet, de mindeddig még alig tárták fel. Jemen gazdasági alapja a terraszos mező. Itt terem az ország valutája, a világhírű „mocca"-kávé. A terraszok évezredek alatt alakultak ki, a termőtalajt pedig kézzel hordták fel rájuk.