Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-12 / 193. szám, csütörtök

Pártunk szilárd lenini útja (Folytatás a 4. oldalról) kat. Nap nap után harcolni kell az ellenséges propaganda ellen, meg kell akadályozni a szétvert burzsoázia tag­jainak és segítőinek bomlasztó hatá­sát a városokban, a falvakon pedig a kulákok hatását; le kell leplezni a kémkedést és az ország biztonságát veszélyeztető mindenféle kísérleteket. Annál inkább szükséges visszautasíta­ni a liberalista tendenciákat, amelyek beszivároghatnának a párt soraiba is, a burzsoá ideológia szabad terjesz­tését lehetővé tevő „szabadság" kö­vetelését, az államapparátus és a köz­ponti szervek irányító szerepének le­becsülését és elsősorban a párt veze­tő szerepének bármiféle gyengítésére irányuló kísérleteket az élet vala­mennyi szakaszán. Világos, hogy e kérdésekben a legkisebb mértékben is meghátrálni a rekació nyomása elől veszélyes hasadást okozna, amelyet az osztályellenség mindjobban igye­kezne kiszélesíteni és így népünknek károkat okozni, amint arról számos múlt és jelenlegi tapasztalat meggyőz minket. Különösen hangsúlyozni kell a nép szocialista vívmányai őrzőinek, a biz­tonsági szerveknek jelentős szerepét. Ezt a szerepet az utóbbi időben a törvényesség megszegésértek eseteivel kapcsolatban sok helyütt lebecsülték és fitymálták. Pártunk visszautasítja az ilyen nézeteket és gondoskodni fog róla, hogy biztonsági szerveink min­dig a munkásosztály harcra kész éles fegyverét jelentsék az ellenséggel, a kártevőkkel és felforgatókkal, a ké­mekkel és a diverzánsokkal szemben folytatott küzdelemben. Természetesen az osztályharc to­vábbi sikeres lefolyása, a belső és a külső ellenség minden kártevő tevé­kenységének megakadályozása szem­pontjából döntő szerep hárul a nép­tömegek öntudatos tevékenységére, aktív részvételükre a politika; élet­ben és a gazdasági országépítésben, hozzájárulásukra szocialista ügyünk gazdasági és ideológiai sikereihez. A szocializmus gyorsütemű felépítése érdekében ezért tovább szilárdítjuk a dolgozó nép valamennyi rétegének testvéri együttműködését a Nemzeti Frontban a munkásosztály vezetésé­vel, és nem engedjük meg, hogy bár­mi is megzavarja ezt az együttmű­ködést. A munkásosztály nem épít­heti fel az új társadalmat a paraszt­sággal való szilárd osztályszövetség nélkül, a munkások és a parasztok nem érik el céljaikat, ha nem nye­rik meg e céloknak az értelmiséget, és ha soraikból nem fogják állandó­an kiegészíteni az értelmiség sorait. A munkásság az utóbbi időben is szilárd, osztályhű magatartásával be­bizonyította, hogy társadalmunk fej­lett és érett vezető ereje, a szocia­lista országépítés megbízható pillére. A munkások és a parasztok osztály­szövetségének állandó szilárdulását meggyőző módon igazolja a mezőgaz­dasági termelés növelésében, a szocia­lista mezőgazdasági szövetkezetesítés fejlesztésében elért sikerek sora. Mind nagyobb értelmiségünk alkotó része­sedése is — amely túlnyomó több­ségében már igazán népi értelmiség — gazdaságunk műszaki fellendítésé­ben és a dolgozók szocialista neve­lésében. A kommunistáknak egyik fő feladatukat kell látniok a nép, a mun­kások, a parasztok és -az értelmiség egységének állandó szilárdításában, mivel ez további győzelmeink fő biz­tosítéka. m. Pártunk az SZKP XX. kongresszusa eredményeit alkotó módon alkalmaz­va, elejétől fogva egybekapcsolta a lenini módszerek következetes betar­tásának és a személyi kultusz káros következményei kiküszöbölésének problémáit gazdaságunk konkrét fel­adatainak megoldásával. Az elmúlt hónapok a második öt­éves terv sikeres megkezdésének idő­szaka volt. Az ötéves terv során fel­építjük a szocialista társadalom anya­gi termelési alapját. A párt a dolgo­zók elé terjesztette megvitatás cél­jából a második ötéves terv irányel­veit, amelyek már a szocialista or­szágépítés terén érvényesítik a XX. kongresszus fontos tanításait. Az irányelvtervezettel kapcsolatos vita az irányelvek országos értékelését je­lentette, fontos bizonyítéka volt éle­tünk mély demokratizálásának és iga­zolta a dolgozó tömegek politikai érettségét, teljes egyetértésüket a kommunista párt eljárásával az új társadalom építésében. Az emberek nálunk nap nap után meggyőződnek arról, hogy a párt cél­tudatos politikája az elmúlt években gazdaságunk megszilárdításához, a termelés és az életszínvonal folyama­, toí fellendüléséhez vezetett. Ez a fej­lődés kifejezően igazolja a párt ve­zérvonalának helyességét, amely a szocializmus kczoazdasági törvényei­nek, a gazdaság arányos fejlesztése követelményének, a termelőeszközök előnyben részesített termelése szük­ségességének következetes tisztelet­bentartásából indul ki. Pártunk ezen elvek érvényesítése során nem in­qott meg. habár különféle eltéréseket javasoltak látszólag igen kedvező ér­vekkel alátámasztva, és így kialakí­totta a szocialista gazdaság jövő években történő további sikeres fej­lesztésének szilárd alapjait. Pártunk ugyanilyen határozottan va­lósította meg a mezőgazdaság folya­matos kollektivizálásának politikáját, amely egyedül biztosíthatja a növényi és állattenyésztési termelés lényeges növelését, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az összes további lehe­tőség kiaknázásával együtt az élelmi­szerellátás terén még jobban kielégít­sük a nép szükségleteit. E politika jelentős sikere nemcsak az, hogy a múlt év óta az ezt megelőző stagná­ció után újra növekszik az EFSŽ-ek száma, hanem az is, hogy ezt a nö­vekvést egyben a piaci mezőgazdasági termelés emelkedése követi, ami a szövetkezetek állandó politikai és gazdasági szilárdulásának bizonyítéka. Ez a tény jó előhírnöke az ötéves terv egyik alapvető politikai-gazda­sági feladata teljesítésének: hogy a szocialista szektor döntő túlsúlyba ke­rüljön és ugyanakkor a mezőgazdasági termelés majd egy harmadával növe­kedjék. A párt a gazdaság fejlesztése so­rán olyan eljárást követett, amely összhangban áll a dolgozó tömegek szükségleteivel és érdekeivel. A párt politikájával való egyetértés megmu­tatkozott abban is, hojy az ötéves tervről szóló viták során — az el­lenséges propaganda nagy csalódásá­ra — teljes mértékbeli jóváhagyták az ötéves terv nagy beruházási fel­adatait; nem volt olyan hang, amely követelte volna a nehézipar felépítési ütemének csökkentését stb. Ellenke­zőleg, a követelmények egész sora a beruházások növelésére, az új üzemek számának bővítésére stb. vonatkozott. A párt türelmesen magyarázza, hogy a további beruházásokkal kapcsolatos követelmények megvalósítása szükség­szerűen magával vonná a nép élet­színvonala növekedésének lassúbbodá­sát, mivel e téren az ötéves tervben igen Igényes feladatokat tűzünk ma­gunk elé. Az országos konferencia egyértel­műen jóváhagyta az ötéves terv irányelveinek végleges szövegét, amelyben érvényesültek az országos vita alapvető megjegyzései. Az orszá­gos konferencia így kifejezte a dol­gozók legszélesebb tömegeinek akara­tát. Az ötéves terv teljesítése döntő lépést fog jelenteni ahhoz, hogy or­szágunk történelmileg rövid idő alatt alapvető gazdasági célt érjen el: az egy főre eső termelés és fogyasztás terén elérje és megelőzze a legfejlet­tebb kapitalista országokat. Az ötéves terv irányelveiben a párt által kitűzött feladatok világosan bi­zonyítják, hogy a párt alkotó módon alkalmazza a marxi-lenini elveket or­szágunk konkrét helyzetében, követ­kezetesen tekintetbe veszi sajátossá­gait, amelyek gazdasági téren első­sorban ipari fejlettségében mutatkoz­nak. E feladatok teljesítésében mind nagyobb segítséget jelent a Szovjet­unióval és a többi szocialista állammal folytatott széleskörű kooperáció, ame­lyik valamennyi testvéri országban a társadalmi munkatermelékenység vi­haros növekedésének soha nem ismert nagy tartalékait rejti magában. A XX. kongresszus utáni időszak­ban, az országos pártkonferencia elő­készületei és a konferencia lefolyása során jogos bírálat hangzott el gaz­daságunk irányításának színvonalával kapcsolatban. Ez a bírálat visszatük­röződött a pártkonferencia fontos ha­tározataiban, amelyek a tervezés, a pénzgazdálkodás, az anyagi és műsza­ki ellátás, a beruházási építkezés megjavítását és leegyszerűsítését, a jogkör és a felelősség széleskörű de­centralizálását szolgálják. A párt határozottan gondoskodik arról, hogy mindezeket a határozato­kat — akár rövid, akár hosszabb le­járatúak — fentről le idejében és habozás nélkül érvényesítsék a gya­korlatban, hogy valamennyi felelős szerv azonnal állítsa össze a határo­zatok konkrét teljesítését szolgáló akcióterveket, lásson hozzá valameny­nyi égető kérdés megoldásához, ame­lyekre a dolgozók az ötéves terv fel­adatairól szóló vitában felhívták a fi­gyelmet. A párt megbízik abban, hogy a dolgozók legszélesebb töme­gei teljes mértékben kiveszik részüket az országos pártkonferencia határo­zatainak teljesítéséből és egyben el­lenőrizni fogják, hogy az egyes sza­kaszokon hogyan érvényesítik azokat a gyakorlatban. Most elsősorban arról van szó, hogy az a felelősségérzet, amelyet gazda­ságunk fejlesztése kérdésében mun­kásaink, szövetkezeti tagjaink, műsza­ki dolgozóink és vezető dolgozóink a vita során elhangzott bírálataikban kifejezésre juttattak, konkrét tények­ben, a kezdeményezés legszélesebb­körű érvényesítésében, a termelési tartalékok feltárásában, az állandó műszaki fellendülésről való gondosko­dásban jusson kifejezésre. Az ilyen tettekre való törekvés legkifejezőbb bizonyítéka a tömeges szocialista munkaverseny kibontakoztatása lesz, ami az ötéves terv feladatainak tel­jesítése és túlszárnyalása érdekében a párt és a szakszervezetek egyik legfontosabb feladata a jelenlegi idő­szakban. A párt vezérvonalának fontos ré­sze az a követelmény, hogy a szo­cialista termelés sikeres fellendülését a nép életszínvonalának állandó növe­kedése kövesse. Az elmúlt időszakban igen fontos lépések történtek ez irányban. Sor került a közszükségleti árúcikkek további árleszállítására és egyes bérek rendezésére. A bérrend­szer helytelenségeinek kiküszöbölése folyamatosan valósul meg az ötéve c terv során. Belátható időn belül ér­vénybe lépnek a járadékbiztosítás és a nemzeti biztosítás megjavítására irányuló intézkedések. Még az idén megkezdődik — változatlan bérek mellett — a munkaidő csökkentése, hogy az ötéves terv második felében folyamatosan bevezethessük a hét­órás munkanapot. A gazdasági ered­ményekkel összhangban továbbra is folytatni fogjuk az árak csökkentését. Ezen intézkedések megvalósítása feltételezi, hogy jól teljesítsük az öt­éves terv termelési feladatait, hogy a reálbérek növekedését mindig alá­támassza a munka termelékenységé­nek megfelelő növekedése. A párt gondoskodik arról, hogy egy szaka­szon se ferdítsék el felelőtlenül az életszínvonal állandó növelésére irá­nyuló politikáját. A Központi Bizott­ság például nemrégiben egy sor intéz­kedést hozott egyes árucikkek árai­nak indokolatlan megváltoztatása ellen. Másrészt a kommunisták és a pártszervek nem hagyhatják figyel­men kívül az olyan helytelen jelen­ségeket, mint például a tervezett béralapok túllépése, amire egyes ágazatokban az utóbbi időben sor ke­rül, anélkül, hogy ez összhangban állna a termelés és a munkatermelé­kenység megfelelő növekedésével. Az ötéves tervben az életszínvonal jelentős emelését — amelynek követ­keztében a lakosság személyes fo­gyasztása kb. egyharmadával növek­szik — csak egész sor folyamatos és jól meggondolt intézkedéssel lehet elérni. A párt és a kormány által el­fogadott ezen intézkedések összhang­ban állnak gazdasági fejlődésünkkel és lehetőségeinkkel. Dolgozóink túl­nyomó többsége tudatában van ennek és ezért teljes mértékben támogatja a párt és a kormány eljárását. Népünk az elmúlt három évben meggyőződött arról, hogy a párt és a kormány komoly figyelemmel kísér: a legszélesebb népi rétegek életfelté­teleinek állandó javítását. Kevés olyan ország van a világon, amelyben a dol­gozók életszínvonala oly magas vol­na, mint Csehszlovákiában. De ezt a kevés országot is aránylag rövid idő során meg akarjuk előzni és így akarjuk meggyőzően bebizonyítani szocialista rendszerünk előnyeit. Ez a nagy cél az üzemek és a falvak dolgozóit arra vezeti, hogy a legak­tívabban vegyék ki részüket gazdasá­gunk általános fellendítéséért, a szo­cializmus felépítéséért folytatott harc­ból. IV. Az SZKP XX. kongresszusának ha­talmas kezdeményezésére nálunk is megszületett új és egészséges ténye­zők csak akkor érvényesülhetnek tel­jes mértékben országunk sikeres fej­lődésében, nemzetközi helyzetének állandó szilárduláslban, belső erejé­nek növekedésében a? népünk mind gazdagabb életében, ha minden sza­kaszon további döntő mérvű javulás áll be pártmunkánkban. Ez a folyamat sikeresen megkezdődött nálunk a XX. kongresszus után. Elsősorban ettil függ pártunk országos konferenciája eredményeinek megvalósítása is. A párt az elmúlt hónapokban ha­talmas lépést tett abban az ifányban, hegy következetesen érvényesüljenek tevékenységében a leninizmus elvei, hogy kiküszöböljük a személyi kultusz minden következményét Rövidlátásra vallana azonban, ha úgy képzelnénk, hogy munkánkban már nincs hiba. A pártszervek és a tagság nagy és ki­tartó igyekezetére van szükség, hogy leszámoljunk sorainkban a passzivitás jelenségeivel, a sablonosság, a rutin és a dogmatizmus megnyilvánulásai­val, azzal a tendenciával, amelynek célja visszatérni a helytelen munka­módszerek régi, jól kitaposott útjára. A XX. kongresszus utáni vitában a kritika folyamán, az ellenséges táma­dások szétverése és a helytelen né­zetek legyőzése során új, maqasabb szinten megszilárdult a párt eszmei és szervezési egysége is, hatása a tö­megekre és vezető szerepe országunk életében. Az alkotó pártszerű kritika állandó fejlesztése jelentős mértékben segítséget nyújt a kommunisták é^ a pártonkívüliek politikai és munkaak­tivitásának további növelésében* A kritika ilyen fellendülése egyben a leghatékonyabban megakadályozza a kritikával való visszaélésre irányuló kísérleteket, a kispolgári radikalizmus é.s pletykázás elharapódzását, az ön­tudatos pártfegyelem megszilárdítá­sára, a demokratikus centralizmus elveinek mélyrehatóbb megismerésére és betartására vezet, a kommunis­tákat a párt alapszabályzata követel­ményeinek következetes teljesítésére tanítja. A személyi kultusz leleplezése teljes mértékben igazolta, milyen életbevá­góan fontos a kommunista párt mun­kájában a kollektív vezetés lenini elve. Nemcsak arról van szó, hogy ez az elv szigorúan érvény süljön vala­mennyi pártszerv és szervezet tár­gyalásaiban és döntésében. A párt határozatainak teljesítésénél a kollek­tivitás megnyilvánulása valamennyi kommunista legmagasabb fokú sze­mélyi felelősségérzete a rábízott fel­adatért, a párt ügyéért. A pártmunka kollektivitásának legmagasabb fokú kifejezése a legszélesebb tagsági tö­megek, valamennyi kommunista tar­tós. nagyfokú aktivitása. Tettekkel és nemcsak szavakkal ht.lyeselni azt a legfontosabb marxista teteit, hogy a történelem és vala­mennyi anyagi, valamint szellemi ja­vak egyedüli alkotója a dolgozó nép, annyit jelent, hogy ebből a tételből kell kiindulnunk az egész pártmunká­ban, hogy annak eredményeképpen az emberek milliói kapcsolódjanak bele öntudatosan a szocialista országépí­tésbe és az állam igazgatásába. Erre kell irányulnia elsősorban a párt ideo­lógiai tevékenységének, amelynek leg­nagyobb célja arra nevelni valameny­nyi dolgozót, hogy a szocialista tár­sadalom meggyőződött és aktív alko­tója legyen. Ez a párt mindennapi szervező munkájának fő célja. E fel­adat sikeres teljesítése csak akkor lehetséges, ha a kommunisták a nép élére állnak, s ugyanakkor a néppel osztoznak minden örömében és gond­jában, ha figyelmesen tanulnak a néptől és minden tettükkel érdekeit szolgálják. Pártunk elsősorban azon méri le sikereit az SZKP XX. kongresszusa eredményeinek alkalmazásában, ho­gyan növekedik a párt tekintélye a nép körében, hogyan erősödik a nép­nek a párt iránti szeretete, és hogyan nyilvánul meg ez nagy eszméink győ­zelméért folytatott harcunkban. Az elmúlt időszakban elért sike­reink nem csekélyek. E sikereket a kommunisták százezreinek céltudatos és kitartó igyekezetével értük el. A párt hangsúlyozza, hogy e sikerek to­vábbfejlesztése és elmélyítése is ki­tartó munkát követel meg, a legma­gasabb igényeket támasztja az egész párt és minden egyes tagja tevé­kenységével szemben. Pártunk szilárdan követi továbbra is a következetes lenini utat, meg­bonthatatlan elvi egységben a Szov­jetunió Kommunista Pártjával és a többi testvéri párttal. Megtesz min­dent annak érdekében, hogy a szo­cialista országépítésben a legnagyobb; s:kereket érje el, hogy a leghatéko­nyabban hozzájárt.ion a nemzetközi j munkásosztály közös érdekeiért, a: kommunizmusért folytatott harchoz, j (A Rudé právo július U. szá- i mának szerkesztőségi cikke.) j i A Mongol Népköztársaság államünnepének megünneplése Prágában S A Nemzeti Arcvonal Központi Bi­5 zottsága Mongólia népi forrdúalmá­E nak 35. évfordulóián. kedden. íúlius E 10-én a prágai Bertramkában ünnepi E estet rendezett. Az ünnepségen részt E vettek Zdenék Fierlinger, a nemzet­E gyűlés elnöke, Václav Kopecký mi­E niszterelnökhelyettes, Václav Dávid E külügyminiszter, dr. František Ka­E huda. az iskola- és kulturális ügyek E minisztere, dr. Gertruda Sekaninová­E Čakrtová és Karel Kurka külügymi­E niszterhelyettesek, a Nemzeti Front E szervezeteinek képviselői, az üzemi E és mezőgazdasági dolgozók küldött ­E ségei és más jelentős közéleti té­E nyezők. E Az ünnepi esten jelen volt továbbá —, Sandavijn Ravdan, a Mongol Népköz­ig társaság prágai rendkívüli és még­is hatalmazott nagykövete a nagykövet­Eség tagjaival és a prágai diplomáciai E testület több tagja. E A csehs,'ovák és mongol állam­E himnuszok elhangzása után Zdenék E Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke •s tartott beszédet. E Utána Sandavijn Ravdan, a Mongol E Népköztársaság rendkívüli és megha­E talmazott nagykövete emelkedett E szőlásra. S. Ravdan nagykövet beszé­Edét hosszantartó tapssal fogadták. E A Nyomdai Alkalmazottak Szak­5. szervezeti Szövetségének munkarvnd­s del kitüntetett „Typografia" ének­E kara V. B. Aim karmester vezénylete E alatt J. B. Foerster, D. Sostakovics, E V. B. Aim és A. V. Alekszandrov mű­E veiből énekelt szemelvényeket. E Szünet után a prágai rádió szim­E fonikus zenekara, A. Klíma vezény­E Ittével B. Smetana, E. F. Burian mú­E veit és Szergej Rjauzov burját-mon­E gol témájú svitjét játszotta. Bratis'av jban E Kedden, július 10-én az üzemek és E hivatalok dolgozói a bratislavai Hviez­E da mozgóképszínházban ünnepi estre gyűltek össze, amelyet a Szlovák z Nemzeti Front Központi Bizottsága ~ rendezett a Mongol Népköztársaság E népi forradalma győzelmének 35. év­E fordulója alkalmából. E Az ünnepségen részt vettek Karol E Bacílek. Pavol Dávid és Rudolf Strecha j, E az SZLKP KB irodáiénak tagjai, Mi­= lan Rázus és Štefan Šebesta, az SZLKP E KB irodájának póttagjai, Jozef Križ, E a<- SZLKP KB titkára, a Megbízottak, r a Szlovák Nemzeti Front, a hadsereg ^ és az ifjúság szervez Qteinsk képvi­E selői. Jelen voltak a bra' siavai kon­E zulí testület tagjai is. = Az állami himnuszok elhangzása E után Ján Mareek, az SZNF KB el­lj: nökségének tagja beszélt. = Az est első része az Internacioná­lé lévai fejeződött be. A második rész­Eben bemutatták a „Tuntep visszaté­Erése" című kínai-mongol filmet, me­Elyet Kan Szue Wej rendezett. Fo adás oz i diai nagykövets. ren : Dr. Jagan Nath Khosla követ, az : Indiai Köztársaság prágai ügyvivője kedden, július 10-én prágai székhe­• lyén H. V. R. Iyengarnak, a központi 1 indiai kormány kereskedelmi és ioari : miniszter helyettesének tiszteletére • ünnepi estet rendezett. : Az esten a nagykövetség tagjain : kívül részt vettek Richard Dvoŕák : külkereskedelmi miniszter, Josef Reit­: majer kohóipari és ércbányaügyi mi­: niszter. Jaroslav Kohout mérnök és : Jaroslav Kovar, a külkereskedelmi ml­\ niszter helyettesei, Miroslav šmok : mérnök, a nehézgépipari miniszter el­•ső helyettese, továbbá a Külügymi­i nisztérium és a Külkereskedelmi Mi­: nisztérium vezető dolgozói. Az est : igen barátságos és szívélyes légkjr­: ben folyt le. Az ENSZ európai gazdasági bizottsága mezőgazdasági osztályának csehszlovákiai látogatása : Az ENSZ európai gazdasági bizott­sága mezőgazdasági osztályának tag­: jai kedden, július xO-én délelőtt meg­tekintették a Kjtná Hora járásbeli : Uhliŕské Janovice-i GTÁ-t. A 15 or­• szá g 35 szakemberéből álló küldott­: sége — melyben nagyobb száma cso­: portot csupán az oroszok és ameri­•kaiak képeznek — a gépállomás meg­tekintése után rövid beszélgetésre ült lösszé az állomás dolgozóival. Karel |Matéjka, a GTÄ igazgatója tájékoz­hatta a vendégeket az állomás beren­: dezéseiről és munkájáról. O J sz ň j 1956, július < *

Next

/
Thumbnails
Contents