Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-11 / 192. szám, szerda

Az atom a béke szolgálatában Már harmadik napja százan meg százan keresik fel a bratislavai Kultúrparkban „Az atom a béke szolgálatiban" című kiállítást. A rendkívül érdekes és tanulságos tudományos és műszaki anyagot szlovákul és magyarul, megfelelő szakismeretekkel rendelkező tudományos magyarázók ismertetik, akik igen eredményesen és nagy ügybuzga'ommal teljesítik feladatukat. Ezért a magyar érdeklődők is bizonnyal nagy számban keresik fel ezt a rendkívül érdekes <és jelentős kiállítást, amely számos milliós világvárost megelőzve Szlovákia fővárosában nyitotta meg kapuit. Lapunk a kiállítás tartama alatt ismételten foglalkozni fog a kiállítás anyagával és az azon felvetett tudományos, valamint műszaki problémákkal, hogy így is elősegítse a magyar dolgozók megnyilvánult nagy érdeklődésének és tudásvágyának kielégítését. A naptár fejlődésének története Hz emberiség tör• év között. Az utóbbi hónapok négyhetesek és fíft ténelme f'-V' ne

m más, mint a két huszonnyolc naposak, mán külön] le naptár- napéjegyenlőség között Minden évben hozzászárendszerek alakultak ki. eltelt id'6, ami ponto- mitanak egy napot, szöAlapjában véve vagy a san 365 nap, 5 óra, 48 kőévben két napot megHold fényváltozásait, perc és 46 másodperc, nevezés nélkül, vagy a Nap járását vet- Egyszerű számítással A Népszövetség a máték -lapul. megállapíthatjuk, hogy sodik tervezete

t fogadIlyen holdnaptá'-uk ez évenkint 11 perc és (a el Ez az éve

t van a mohamedánok- 14 másodperc. Ennek a e

gy

e

n{f,

e

n osztaná fel nak. Náluk a hó el- felismeréséből 1582-ben negy

edévekre. Mindsó napja egybeesik az XIII. Gergely pápa el- egyik negy

edév 91 napújholddal. A hónap te- rendelte az 1200 év b6l aza2 1

3 hétből álhát 29-30 napig tart. alatt felgyülemlett hiba lana A negyedév el

j,ff _ Az ilyen holdnaptár kiküszöbölését olymó- hónapja 31, a többi 30 I évének egyszer 354, don, honn október 4-e napog len

ng Minden év máskor meg 355 napja után mindjárt 15-ét ír- és ne

gy

edév a hét van, vagyis 11 nappal tak. Hogy a hiba ne ugmna20

n „apján, varövidebb, mint a mi ismétlődjék a jövőben, is vasärnap venn

é napévünk. szökőév minden olyan kezdetét A négy egye

n. A zsidók naptára a esztendő, melynek két w negyedé

v összesen Hold és a Nap járásá- utolsó számjegye egy- 364 napb

ói áUn

a és nak keveréke. Ma már beolvasva néggyel ma- ezért az év végén a hét csak a zsidó ünnepek radék nélkül osztható, na

pj

aihoz még eg

u ^ kiszámítására használ- de ha az utolsó csoport p

Q

f hozzászámítanáják, mert nagyon komp- 00, akkor az előtte lévő na

k_ Ez a két m likált. Az évnek 12 csoportnak, kell négy- közé volna iktatv

a, mint holdhónapja van és még gyei oszthatónak lennie w

o

ri

d azaz v

:iá

g.' egy hónap, azaz tizen- (1900 nc.n volt szökőév, „

ap> dec

e„

be

r n-ként, harmadik beiktatására de 2000 az lesz). vagyis W december és is sor került, abból a Mai naptárunk sem mindenütt világünnepcélból, hogy a naptárt mondható tökéletesnek, napként tartanák meg. a Nap járásával össz- Csak egynéhányat emli- A szokásos szökőévben, hangba hozzák. tünk: a hónapok idő- június 30-a után iktatAz általunk használt tartamának egyenetlen- nának be június 3t-et, naptár a Nap járását sége (28, 29, 30, 31 nap) mint W júniust, veszi alapul. a negyedévek különböző Ez az ái nnr)tár ne

m. Eredete visszanyúlja hosszúsága stb., stb. Jk a c ilSszokTéregi rómaiak koraoa. Ezeket a naptári egye- szére voln

(ľ e,

önuö

s Keletkezése Julius Cae- netlenségeket 1923-ban %

e a hivaľalok

tervsar római konzul névé- a Népszövetség külön Zításában is na,

u hez fűződik, aki Sasi- naptárbizottsága kíván- föZ

yeb

bséget ny^a" genes egyiptomi csil- ta rendezni. Ez a bi- n

a ' " lagász ajánlására min- zottság kb. 200 reform- termet i is den negyedik év feb- tervezetet vizsgált át és ruárjához egy nap hoz- ezek közül kettőt aján- világnaptár nagy záadását rendelte el. lott a Népszövetségnek. előnye az évek Ezzel kiegyenlítették Mind a két tervezet a teljes egyformasága és nagyjából a négy év napévet vette számítás- ez kiküszöbölné azt, alatt előállott eltolódást ba. hogy minden évben új a 365 napból álló nap- Az első terve?-t az évet naptárt nyomjanak, tári év és a tropikus 13 hónapra osztja. A (V-y) dioaktivitásnak nevezték, de az eddigi atomelméletek alapján megmagyarázni nem tudták. Már első megközelítésben kitűnt, hogy az egyes atomok atomburokból és atommagból állanak. Az atomburok elektromosan töltött részecskékből, elektronokból épül fel. További kutatások megmutatták, hogy maga az atommag is összetett világ: az elektronéval egyenlő nagyságú, de ellenkező jellegű elektromos töltésű protonból és az elektromosan semleges neutronból áll. Az egyes elemek elektronjaik számában különböznek egymástól. A hidrogénatomnak például egy elektronja van, az oxigénnek nyolc, a vasnak huszonhat, az uránnak kilencvenkettő stb. Az atom aránylag könnyű burkát és igen nehéz magját az elektronok és a protonok között fennálló elektromos erő tartja össze. Amikor az elemek vegyületekké egyesülnek, például amikor két hidrogénatom egy oxigénatommal vízzé egyesül, akkor ebben a folyamatban kizárólag külső burkaik vesznek részt. Az ilyen kémiai egyesülési folyamatoknál gyakran energia szabadul fel, például az égésnél hőenergia. Minden kémiai energia az atomburkok kölcsönhatásából származik, a vegyi folyamatokban az atommagok nem vesznek részt. Mik az izotópok ? Míg az elektronok és protonok az elem kémiai tulajdonságait határozzák meg, addig a neutronok kizárólag az atom súlyára vannak hatással. Előfordulhat, amint a természetben elő is fordul, hogy két atomban egyenlő az elektronok és a protonok száma, de különböző a neutronok mennyisége és így az atom súlya is. Ilyen esetben a két atom kémiailag teljesen azonos tulajdonságú, csak atomsúlyukban különböznek egymástól. Az ilyen atomokat izotópoknak nevezzük. A hidrogénnek például két izotópja van: a deuterium és a tritium. A hidrogén magjában nincsen neutron, a deuteriumében egy van, a tritiuméban pedig kettő. A deuterium, ha ritkán is, de a természetben is előfordul, a tritiumot csak mesterségesen lehet előállítani. Vannak tehát természetes és mesterséges izotópok. A bratislavai kiállítás bemutatja, hogyan alkalmazzák (£. izotgpokat az orvostudományban. Mit láthatunk a kiállításon? A bratislavai „Az atom a béke szolgálatábai." kiállítás lényegében két, egymással szervesen összefüggő részből áll. Az első, a csehszlovák rész, az atomtudomány történelmi fejlődését és alapfogalmait ismerteti igen ügyes, áttekinthető s a magyarázatok alapján minden különösebb előzetes fizikai tudás nélkül is érthető módon. A másik, a szovjet rész, már feltételezi a magfizika alapfoga'imainak ismeretét s ennek alapján elvezet bennünket az atomenergia előállításának és felhasználásának csodálatos rübb anyagra már nem lehet felbontani. Az elemeknek ez a meghatározása ma is érvényes. Az újkor első atomelmélete az orosz Lomonoszovtól származik, ő ismeri fel elsőnek az anyag megmaradásának elvét, hangsúlyozván: amenynyivel csökken az anyag mennyisége az egyik helyen, ugyanannyival kell szaporodnia másutt. Magát az anyag megmaradásának törvényét harminc évvel később a francia Lavoisier mondja ki. Különböző kutatók megállapítják az egyes elemek atomsúlyát s amikor a 19. század közepén felismerik az energia megmaradásának hidrogénatom denteriumatom tritiumatom ÓRIÁSI EGYENÁRAMÚ ELEKTROMOTOR elvét, egy időre — legalábbis a vulgáris materialisták előtt — úgy tűnik, mintha az anyagi világ legkisebb egysége az egynemű, oszthatatlan, már semmilyen kisebb részből nem álló atom lenne s ez az atomelmélet már megoldaná az anyagi világ minden rejtélyét. Mengyelejev — a modern atomelmélet atyja A mai, modern atomelmélet alapjait zseniális megérzéssel az orosz Mengyelejev vetette meg, amikor 1869-ben megalkotta az elemek periódusos rendszerét, ö ismerte fel elsőnek, hogy az egyes elemek kémiai és fizikai tulajdonságai periodikusan függnek azok atomsúlyától. Több mint félszázad múlva a modern atomelmélet teljes mértékben megmagyarázta ennek a törvényszerűségnek az okait s egyben maradék nélkül igazolta Mengyelejev rendszerét. A múlt század végén a tudósok olyan új fizikai jelenségeket észleltek, amelyek megdöntötték az elemek változtathatatlanságának elvét. Becquerel s a Curie-házaspár megállapították, hogy egyes atomok önmaguktól felbomlanak. Ezt a jelenséget ráA plzeni V. I. Lenin nehézipari üzem gyártmányai közé tartozik a képünkön látható egyenárámú óriási elektromotor, gépiparunk egyik' büszkesége. Az elektromotor teljesítménye 800 Volt feszültség mellett 1740 kW. Iparunk fontos műanyaga AZ IPAR nagyarányú fejlődése, kü- I Ionosképpen az elektromos ipar fel- J lendülése közvetkeztében hiány állott be színes fémekben az egész világon. Megindult a lázas kutatás olyan anyagok után, melyekkel pótolhatók. A tudomány és technika olyan műanyagokat fedezett fel, amelyek kitűnően helyettesítik a színes fémeket. A műanyagokat elsősorban az elektromos iparban kezdték alkalmazni. Ez az iparág nem fejlődhetett volna az utolsó öt évtizedben ailnyira. ha a műanyaggyártás nem nyújtott volna segítséget különféle ió minőségű szigetelőanyagokkal. Az elektromos ipart hamarosan más iparágak is követték a műanyagok felhasználásában és ma már nagyobb a világon előállított műanyagok mennyisége, mint a színes fémeké. A műanyagok két főcsoportra oszthatók: hőre keményedő és hőre lágyuló műanyagok csoportjára. Ha a hőre keményedő műanyagok a hő és nyomás hatására egyszer már meglágyultak, formáihatókká váltak, majd a magasabb hőmérséklet és nyomás megszüntetésével ismét keményekké váltak, ez a folyamat másodszor nem ismétlődhet. Ezzel szemben a hőre lágyuló műanyagok bizonyos hőmérsékleten újból és újból formáihatókká válnak anélkül, hogy vegyi és fizikai tulajdonságaik megváltoznának. ILYEN ANYAG többek között a polivinilklorid, melyet nálunk novodur, ferradur néven gyártanak; a vevöközörflRg leginkább igelit néven ismeri. Nevét a német IG-Farben konszerntől nyerte, az ig-elit rövidítéséből. Ennek a műanyagnak a korrózió terén van igen nagy szerepe. A vegyiipar a legnagyobb fogyasztója. Felhasználják csövek és ereszcsatornák ólom-, illetőleg horganyanyagának pótlására. Egy hajógyári adat szerint a hőre keményedő műanyag alkalmazásával egyetlen hajónál egy tonna sárgaréz és 70 kg ón takarítható meg. Az igelitet nálunk is alkalmazzák. Egyik nagy igelit feldolgozó nemzeti vállalatunk a Fátra, a marvaországi Napajedlában. Előállítanak itt esőköpenyt. abroszt, ágyneműt, k 3 házak részére egészségügyi fehérneműt, függönyt stb. A cipőiparban új felhasználást nyert az igelit, mint cipőtalp-anyag. Kísérletekkel bebizonyították, hogy ta' tósabb mint a bőr, vagy a gumitalp. Legjobb módszernek nem a szegecselés vagy a varrás, hanem az alsó bőrtalphoz való ragasztás bizonyult. Használják padlóbevonatnak is, mert tartós. Nemcsak vastagság, szín, keménység szempontjából gyártható sokféle változatban, hanem szigetelő padlóbevonatként is használható elektromos kapcsolóállomások részére. A lágy igelitfóliákat nyomott és sírni kivitelben, csomagoló-. dísí

>"- és függönyanyagnak használják fel nagy mennyiségben. Ezeket a legszebb színárnyalatokra lehet festeni. A vékony fóliákat asztalteritőknek használhatjuk. A 0,3 mm-nél vastagabb fóliák tetszésszerinti színben, fényes, vagy préselve mintázott felülettel bőrdíszműáru nyersanyaaként kerülnék forgalomba. Pénztárcát, kulcstáskát, könyvfedelet, utazótáskát készítenek belőlük magasfrekvenciős forrasztással. A MŰANYAGOK mindinkább előretörnek, lassan kiszorítják a szines fémeket, meg a bőrt és igy válnak iparunk nélkülözhetetlen nyersanyagává. o j s z o 19a* SZÔ c ÄTE

5 és érdekfeszítő világába. A látogató rövid idő alatt szemléletes módon olyan ismereteket szerezhet, olyan mértékben bővítheti fizikai világképét, amit más úton csak nagy fáradsággal s aránytalanul hosszabb idő után szerezhetne meg. Hogyan jutott el az ember az atomig ? A materializmus, amely a világot anyagi mivoltában fogja fel, már az ókorban is a haladó társadalmi osztályok filozófiája volt. A világ anyagi voltáról való felfogás elemeit megtaláljuk a régi Babilóniában, Egyiptomban, Indiában és Kínában, de csak az ókori görög városállamokban fejlődött magas fokra. Az anyag oszthatatlan részének, az atomnak a fogalma az időszámításunk előtti 5. századból, Demokritosz filozófiai iskolájából származik. A középkor hanyatló hűbéri társadalmi rendje természetesen nem volt materialista felfogású. Az újkor hajnalán azonban, az új tőkés rend születésének küszöbén az angol Boyle az elemeket materialista módon határozza meg. Szerinte csak olyan anyagot lehet elemnek nevezni, amit egysza-