Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-10 / 191. szám, kedd

Kambodzsa semlegessége a békét erősíti Elvi szilárdságot a tudományos munkában! Phnom Penh, Kambodzsa Királyság fővárosa látképe. egyik ősrégi műemlékének Norodom Szihanuk herceg, még mint Kambodzsa miniszterelnöke számos látogatást tett. Első útja a Kínai Népköztársaságba vezetett, ahol a kambodzsai kormányküldöttséget a kínai közvélemény melegen fogadta. Norodom Szihanuk politikája jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Kambodzsa kivívta az összes ázsiai népek megbecsülését és Kambodzsa királyság semlegességét szilárd alapokra helyezte. Képünk Norodom Szihanuknak, a Kínai Népköztársaságban tett látogatását mutatja, aniint a pekingi repülőtéren egy fiatal lány virágcsokorral üdvözli. Norodom Szihanukot, a kiváló $ Az alábbiakban rövidítve közöljük a Partvijnaja Zsizny című szovjet folyóirat cikkét. A XX. pártkongrcsszuron kitűzött program a tudomány szakadatlan fejlesztését követeli meg. Hazánk nagy technikai és technológiai forradalom küszöbén áll, amely lehetővé * teszi majd a nemzeti gazdaság soha * nem látott megnövekedését, az emv beri szükségletek minden eddiginél ¥ nagyobb kielégítését. A tudomány J bármely ágának elakadása, pangása w nagy kárt okoz előrehaladásunknak a * kommunizmus felé. * A pártszervezetek feladatai ^ A tudományos intézmények és -ó* iskolák pártszervezeteinek kötelesséJ ge, hogy irányítsák a tudomány fejy lődését, idejében észrevegyék és segítsenek leküzdeni a tudományos kollektívák nehézségeit, megteremtsék a feltételeket minden tudományos dolgozó eredményes munkájához. Sajnos, nem minden pártszervezet dolgozik így. A tudományos intézmények pártszervezetei gyakran nem érdeklődnek a tudósok munkája iránt, nerji foglalkoznak nevelésükkel, nem igyekeznek fokozni bennük azt az elvhüséget, állhatatosságot és bátorságot, ami nélkül nem lehet új utakat törni a tudományban. Lomonoszov és sok más nagy tudós — így Mengyelejev, Pavlov; Kopernikus, Galilei és Darwin — példaképe és szimbóluma a tudomány szenvedélyes harcának a tudománytalan, elavult eszmék ellen. A marxista—leninista tudomány is nagyszerű példákat nyújt az igazság megalkuvás nélküli keresésére. Marx azonnal elvetett minden nehéz fáradsággal kidolgozott következtetést, mihelyt rájött, hogy az nem helyes, Liebknecht azt irta, hogy Marx nem ismert más kultuszt, mint az igazság kultuszát. V. I. Lenin politikai és tudományos működése is az elvszerüség nagyszerű példája. A tudományos lelkiismeretesség és elvkambodzsai államférfit, aki európai útja során szerdán érkezik Moszkvából * "oviét

9tudósokMk ^ kÖV6tnÍÖk 3 Prágába, hazánk dolgozói meleg szeretettel várják. 2 ' J . . . ' , ..,.,„ a J * A tudományos munka jellegéből következnek a pártszervezetek gyakorlati feladatai. Kötelességük elsősorban az, hogy biztosítsák a tudományos kérdések szabad megvitatását, a vélemények szabad küzdelmét, támogassanak minden új és értékes gondolatot, ami . a különböző álláspontok küzdelméből születik, s előreviszi a tudományt. Selwyn Lloyd a Brit Nemzetközösség miniszterelnökei értekezletének eredményeiről London, július 8. (ČTK) — Selwyn Lloyd angol külügyminiszter Barryban mondott beszédében a Brit Nemzetközösség országai miniszterelnökei értekezletének eredményeivel foglalkozott. „Az értekezleten megvitattuk a iSzovjeturiió politikáját — mondotta Lloyd. — Üdvözöljük . a fegyveres erők létszámának csökkentésére vonatkozó szovjet határozatot, valamint a Kelet és a Nyugat közötti .kapcsolatok megkönnyítésére irányuló, törekvéseket." A függő államok problémájáról S. Lloyd azt mondotta, hogy egyes brit gyarmatokon „gyors alkotmányos fellendülés tapasztalható". Lloyd szavai szerint vannak olyan gyarmati területek, ahol Angliának „meg kell őriznie stratégiai helyzetét, tekintettel ezen területek stratégiai jelentőségére a Nyugat és a nyugati demokrácia védelme szempontjából. Ilyen stratégiai pontok Szingapúr, Aden és Cyprus." Ezzel a nyilatkozatával S. Lloyd igazolni igyekezett Nagy-Britannia Ázsiában és "ľyprus- szigetén folytatott imperialista politikáját. Lloyd ismételten hangoztatta azt a tézist, hogy Angliának Cyprus szigetén történő katonai építkezésekre azért van szüksége, hogy megvédje Közép-Kelet kőolajforrásaít. Azt mondotta, hogy ebből kell kiindulnia Cyprus problémája minden megoldásának. Selwyn Lloyd ezután rátért a gazdasági kérdésekre és említést tett azokról a nehézségekről, amelyekkel Anglia kiváltképp a külkereskedelem terén találkozik. A jelenlegi időben — mondotta Lloyd — Angliának „küzdenie kell a kérlelhetetlen konkurrencia versengésével". Vorosilov kitüntetése kambodzsai érdemrenddel Moszkva. (TASZSZ) — A szovjet kormány meghívására Moszkvában vendégeskedő Norodom. Szihanuk .herceg, neves kambodzsai államférfi, szombaton a Kremlben Vorosilovnak, a Legfelső Tanács Elnöksége elnökének átnyújtotta a Kambodzsai Királyi Érdemrend nagykeresztjét. Ezzel a legmagasabb kitüntetéssel a kambodzsai király tüntette ki Vorosilov elnököt. Vorosilov az. érdemrend átnyújtásakor mondott beszédében kérte, hogy a maga és a Legfelső Tanács nevében tolmácsolják köszönetét Kambodzsa királyának, kormányának és népének a magas kitüntetésért. Az új szudáni kormány Káirő. július 8. (ČTK) — A sajtó közlése szerint Abdullah Halil, az új szudáni miniszterelnök összeállította kormányát, amelyben helyet kapott az „Al-Umma" Párt hat, az újonnan alakított Népi Demokratikus Párt hat, Dél-Szudán Liberális Pártja három és a Szocialista Köztársasági párt egy képviselője. Abdullah Halil, az új minisztereklök és Szudán honvédelmi minisztere az „Al-Umma"' Párt főtitkára. A haladó pártok koalíciója alakítja meg az izlandi kormányt A DPA jelentése szerint az izlandi választások után minden valószínűség szerint koalíciós kormányt alakítanak. A koalícióban három párt venne részt: a Haladó Párt. a Szociáldemokrata Párt és a kommunistákból és a baloldali szociáldemokratákból alakult Népi Egyesülés. E három párt a június 24-i választásokon az 52 mandátumból összesen 33-at szerzett meg és mint szombatom Reykjavlkban köOJ SZÓ 1956. július 10. Az adminisztratív módszerekről A pártszervezetek nem hagyhatják szó nélkül az olyan eseteket, amikor a tudományos vitákat nem tudományos eszközökkel — vitával, kísérletekkel, gyakorlati tényekkel — döntik el, hanem adminisztratív nyomás útján. A más véleményen levők elleni megtorlások és hasonló eszközök az elvtelenséget és a kasztszellemet terjesztik, azt a légkört, amelyben a magasabb beosztású tudósok elzárkóznak az. egészséges tudományos versengéstői és a bírálattól. A tudományos kérdések adminisztratív hatalom útián való elvtelen eldöntése akadályozza a tudomány fejlődését. Az ilyen esetek ellen minden pártszervezetnek harcolni kell. A tudományos kérdések megoldásának helytelen módszerei -endkívül nagy kárt okoznak. Tádzsikisztánban például a népi tapasztalat és az élenjáró tudomány alapján új, szükközú gyapotvetési módszert dolgoztak ki. Az értékes módszer elterjedését azonban hosszú ideig akadályozta nemcsak a maradiság, hanem azoknak a helyi tudósoknak a felfogása is, akik saját disszertációikat és személyes presztízsüket érezték veszélyben az új módszer miatt. Előfordul az is, hogy egy tekintélyes tudós által ajánlott módszer bizonyos konkrét körülmények között a gyakorlatban nem válik be, de a tudósok nem merik visszautasítani a felülről jött módszereket. Liszenko akadémikus például az enyhe telű és rendszerint vastag hótakarőval borított vidékek tapasztalata alapján hangsúlyozottan javasolta, hogy Nyugat-Szibéria déli kerületeiben vessék tarlóra az őszi búzát. Ez a módszer több nyugat-szibériai vidéken egyáltalában nem vált be. A szibériai mezőgazdasági tudományos kutatóintézet dolgozói azonban Liszenko elvtárs tekintélye érdekében szemet húnytak a tények előtt, meleg5 házi kísérletekkel „bebizonyították" v a bebizonyíthatatlant és megátalkoy dott maradinak nevezték azokat a az' "Egyesült" Államokkal" kötött' egvez- $ lelkiismeretes mezőgazdasági szakem, , , \ - ... .. „„a bereket, akik a nyilvánvaló tenyeknwnyt. amelynek ertelmeben az, ame- * re Wvatkozta

k. aztáa a

z rikaiak a keflaviki légitámaszpontot $ omszk; területen több tíz9zer hekt

4_ ron évekig tarlóra vetették az őszi búzát. Ez óriási veszteséget jelentett: * a hatalmas vetésterületeken még az 2 elvetett gabona sem térült meg. T Micsurin, a nagy tudós és kezde2 rnényező azt mondta: szeretné,, ha tau nítványai mindennap rácáfolnának. zölték, már meg is egyezett a koalíciós kormány megalakításában. Mind a három párt az előző parlamentben árra szavazott, hogy feli kell mondani birtokolják. Az ű j koalíciós kormány elnökeként Hermarm Jonassont. a Haladó Párt elnökét emiégetik. A "kormányban miniszteri tárcát vállal Hannibal Valdermarseon. a Népi Egyesülés elnöke is. ' Ebben a szellemben kell nevelni a tudományos intézmények doloozóit. A pártszervezetek ne tűrjék a diktatórikus jelenségeket a tudományos munkában, de ne tűrjék azt sem, ha kezdő tudományos dolgozók betegesen érzékenyek müveik bírálatára és saját tudományos jelentőségük és értékük minden kétségbevonását elnyomásnak, maradiságnak tekintik. A tényanyag A tudomány a szigorúan ellenőrzött tényeken alapszik. A tényekhez való viszonya a próbaköve annak, hogy elvi alapon áll-e és objektív-e. A marxizmus—leninizmus ragyogó példát nyújt a valóság alapos tanulmányozására, a tények elmélyült elemzésére és a bátor, forradalmi tudományos következtetésekre. Tudományos munka tényanyag nélkül annyi, mint épület alap nélkül. Persze a tények önmagukban, általánosítás és következtetések nélkül még nem jelentenek tudományt. Hogy Mengyelejev szavaival éljünk: a tények összegyűjtése a tudomány előcsarnoka, nélküle nem juthatunk be a tudomány szentélyébe. Akadnak azonban olyan tudományos dolgozók, akik könnyelműen, felelőtlenül kezelik a tényeket. Nem •á tényekből indulnak ki, hanem a tényeket idomítiák elgondolásaikhoz. A Tudományos Akadémia történettudományi intézete és a levéltári igazgatóság az 1905—1907-es oroszországi forradalommal kapcsolatos dokumentumgyűjtemény kiadásának előkészítése során fel akarta használni az idevonatkozó tudományos disszertációkat. A dokumentumgyűjtemény összeállítói minél teljesebb anyagot akartak összegyűjteni, tehát nekiláttak, 1 dov megkeressék az egyes disszertációkban és más tudományos müvekben idézett okmányokat. Sajnos, kiderült, hogy az idézetek és hivatkozások jelentékeny része hamis és a disszertációkban megjelölt dokumentumokat egyáltalaban nem lehet megtalálni. A dokumentumanyagok önkényes kezelése, az idézetek és tények kiforgatása egyáltalában nem ritka jelenség. Egyés tudományos dolgozók nem a tényanyag gondos tanulmányozása útján jutnak el következtetéseikhez, hanem megfordítva igyekeznek csinálni. Előre kigondolnak egy sémát és ahhoz igazítják a tényanyagot. így állítottak össze számos munkát a kaukázusi bolsevik szervezetek történetéről, az OSZDMP prágai konferenciájáról stb. Ezek ? müvek másodrendű eseményeket és tényeket mértéktelenül kihangsúlyoznak, a valóban fontosakat pedig elhallgatják. A tudományos elvtelenség egyik megnyilvánulása, hogy egyesek (rendszerint karrierista célzattal) az aktualitás hamisan .értelmezett követelményének megfelelően, konjunkturista módon állítják be a tényeket. Az ilyen tudományos kanjéieonok annál is veszélyesebbek, mivel élenjáró, az aktualitásokra gyorsan reagáló gondolkodóknak áilítják be magukat és ezen a címen készek elfojtani a tudományos igazságot. Amikor a párt síkraszállt a kozmopolitizmus, az orosz kultúra és tudomány lebecsülése ellen, mindjárt akadtak olyanok, akik áttértek az egész nyugati kultúra és tudomány nihilista tagadására. A kritikáról Egyes kritikusok, akik mindenkinél ' iiangosabban akarnak kiabálni és szüntelenül saját tudományos szerepüket igyekeznek hangsúlyozni, minden eredeti munkát rögtön ledorongolnak. Lényegtelen részletekbe, kisebb hibákba akaszkodnak bele és nem akarják észrevenni az értékeset. Az ilyen lelkiismeretlen, ledorongoló kritikára sok példát láthattunk 3 közgazdászok között. Gyengeségektől és hibáktól nem mentes, de alapjában marxista . állásponton álló és tudományos értéket jelentő munkákat nemegyszer a sárga földig lehordtak, szerzőiket pedig lesújtó címekkel illették. Ennek következménye elkerülhetetlenül az, hogy a tudósok félnek bátran felvetni az új kérdéseket, alább száll a közzétett művek tudományos színvonala és gyakorlati jelentősége, hiszen a szerzők a kritikáról való féltükben inkább csak a közismert igazságokat ismételgetik. Fontos kérdés až is, ľiogyan fogadják a tudósok a kritikát. Kétségkívül elengedhetetlen tulajdonság, hogy a tudós kész legyen beismerni hibáit és a tények, a tudományos érvek hatására becsületesen beismerje tévedéseit. Az viszont nem egyéb elvtelenségnél, úmikor a tekintély nyomására, a konjunktúra és más külsőleges körülmények hatására változtatgatja véleményét. Pedig az ilyen esetek gyakoriak. Az elvszerüséget csak úgy fejleszthetjük a tudományos munkában, ha megteremtjük a feltételeket a kérdések szabad és konkrét megvitatásához, fejlesztjük a bírálatot és az önbírálatot. A tudomány fejlődése érdekében a tudományos műveket széleskörű nyilvánosság elé kell bocsátani. Gyakran előfordul azonban, hogy tudományos munkák, amelyeket. megvédtek és amelyek aiapján tudománvos fokozatot ítéltek cda, egyszerűen sehol sem találhatók meg. A személyi kultusz következményei Kétségtelen, hogy a tudományos elvtelenséget létrehozó okok egyike a személyi kultusz huzamos virágzása. Tény, hogy gyakran háttérbe szorultak az önálló kutatások és elgondolások, különösen a társadalomtudományokban; helyettük inkább csak megfelelő idézeteket kellett találni és különféle módokon illusztrálni közismert tételeket. A személyi kultusz megbénította a kutató gondolkodást, határt szabott a tudományos kutatásnak. Közismert például, hogy 1938-ban J. V. Sztálin kimondta, hogy a szocializmusban a termelési viszonyok teljesen megfelelnek a termelőerők jellegének. Ennek következtében közel két évtizeden keresztül a marxizmustól való elhajlásnak számított minden olyan gondo-í lat, amely lehetségesnek tartotta, hogy a szovjet társadalomban ellentmondások legyenek a termelőerők és a termelési viszonyok között. A közgazdászok és a filozófusok nemhogy kidolgozták volna ezt a kérdést, de még az említésétől is óvakodtak mindaddig, míg A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban című művében maga a szerző meg nem változtatta régi formuláját. A kommunista építőmunka gyakorlatától való elszakadást, a rtgmúlt kérdéseibe való elmélyedést nemcsak az magyarázza, hogy a múltat könnyebb tanulmányozni, 'mint a jelent, amivel mások még nem foglalkoztak. A helyzet az, hogy a komoly tudományos munka gyakran a nagy elméleti és gyakorlati kérdések újszerű felvetését és megoldását jelenti, ehhez pedig nemegyszer módosítani kell bizonyos csalhatatlannak tartott formulákat és tételeket. Ez pedig óriási — egyáltalán nem tudományos jellegű —. nehézségekkel járt volna. Valljuk be, hogy egyeseknek szívük szerint volt ez a helyzet: szép nyugodtan lehetett éldegélni és valami nagy ész sem kellett ahhoz, hogy komoly tudományos pozíciót szerezzenek. A személyi kultusz termé :zetesen nem bénította meg a szovjet tudomány haladását. Nagy kárt okozott különösen a társadalomtudományok terén, de azért nem állíthatta meg e szocialista társadalom fejlődésével összefüggő tudományos fejlődést. A személyi kultusz felszámolása új légkört teremt a tudományban. De káros következményei természetesen nem tűnnek el maguktól. Nagy nevelőmunkára van itt szükség. A társadalmi élet minden területének demokratizálása az egyik legfontosabb eszköz ahhoz, hogv felszámoljuk a személyi kultusz maradványait mindenütt, így a tudományos munkában is. A tudományos munka jellegénél fogva megkívánja, hogy a kérdéseket széleskörű tudományos vita útján oldjuk meg. Ezt a módszert teljesen igazolják a különböző tudományágakban folytatott széleskörű viták, köztük a politikai gazdasagtani tankönyv tervezete feletti vita. Szabad eszmecsere, tudományos vita nélkül nem érhetjük el az élenjáró szovjet tudomány eredményes fejlődésit, annak a tudománynak a fejlődését, amelytől idegen a tekintélyek vak imádata, s egyes tételek kanonizálása. A pártszervezetek harcoljanak következetesen a tudományos elvtelenség minden megnyilvánulása ellen, neveljék a tudományos kádereket a marxizmus-leninizmus szellemében, a burzsoá ideológiával való, megalkuvást nem ismerő küzdelem szellemében. Ne feledjük, hogy olykor az elvszerűség címén merülnek fel a tudományban a revizionista eszmék. A tudományos kérdések szabad megvitatása egyáltalában nem jelenti a burzsoá ideológia szabad hirdetését, az antimarxista tudományos nézetek szabadságát. A tudományos objektivitással szervesen összetartozó kommunista pártosság a szovjet tudósok igazi elvi állásfoglalásának alapja. Az ilyen elvszerűséget kell támogatniuk és nevelniök a pártszervezeteknek v •