Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-10 / 191. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILÁPJA 1856. július 10. kedd 50 dllér IX. évfolyam, 191. szám Száműzzük a gondolkodás fespedtségét A személyi kultusz hosszú időn keresztül fékezőleg hatott a szo­cializmus építésére a Szovjetunió­ban, majd a második világháború után a népi demokratikus orszá­gokban és így nálunk is. A gazda­sági élet, a szocialista országépí­tés szakaszán ennek ellenére nem maradtak el a nagy sikerek és eredmények. Ez természetes. Egy személy, bármily nagy is hatal­ma, tekintélye, még sem változtat­hatja meg a társadalom fejlődésé­nek objektív törvényszerűségeit; előmozdíthatja vagy fékezheti, de nem akadályozhatja meg a töme­gek történelemformáló tevékeny­ségének érvényesülését. Aki ennek ellenkezőjét állítja, az az idealiz­mus talaján áll, amely a történe­lem alkotóinak a „földöntúli" erő­vel felruházott hősöket, legendás személyiségeket kiáltja ki. Míg e téren a személyi kultusz fékezőleg hatott, addig ideológiai fronton, a tudomány, művészet, irodalom, propaganda és agitáció terén még bénítóbb volt a hatása. Olyan légkört alakított ki, amely­ben az önálló gondolkozás vészes vérszegénységre, senyvedésre volt ítélve, az egyes eszmei, elméleti kérdések megoldására egy vagy egynéhány személy fenntartott minden jogot és a többiek választ­hattak: vagy mély hallgatásba bur­kolódznak, vagy kérődznek az egyes megfellebbezhetetlennek, vi • tathatatlannak mondott tételeken. Az ideológiai munkában tanyát vert az alkotó marxizmus szelle­mével merő ellentétben álló dog- matizmus, amely az idézetek min­den gondolkodás nélküli bemago­lására, egyes tételek fenntartás nélküli elfogadására, szellemi ön­állótlanságra nevelt, vagyis végső soron nem a marxi-lenini ideoló­gia ésszel való felfogására, meg­értésére, hanem sokszor vak, szin­te vallásos hitre. Az ideológiai munka nem egy szakaszán a fejlődés csigalassúsá­gú volt, az elmélet — bizonyos sikerek mellett, melyekben el kell ismernünk Sztálin nagy érdemeit is —, nemcsak hogy elvi jelentő­ségű kérdésekben ellentétbe került a gyakorlattal, a fejlődés kialakult feltételeivel, hanem az élet majd minden szakaszán nem tudott elég hatékonyan a gyakorlat irányító­jává lenni. A dogmatizmus arra vezetett, hogy az új jelenségeket, tényeket gyakran nem vettük te­kintetbe, nem boncolgattuk azo­kat, s így a marxizmus-leninizmus nem a világ megismerésének és átformálásának módszere volt a szemünkben, hanem minden jelen­séget, történést „magyarázó" kész recept. Ezért nem véletlen, hogy már az SZKP XIX. kongresszusa után a személyi kultusz és következ­ményei. a dogmatizmus, betürá­gás, a gondolkodás restsége ellen komoly ideológiai harc kezdődött, amelynek célja a szellem önálló­sítása. alkotó erejének teljes fel­szabadítása. A marxista-leninista tanok alkotó alkalmazásának rend­kívül fontos eredményeit hozta meg a XX. kongresszus. Nemcsak nyíltan és tudományos alapon ele­mezte és bírálta az elkövetett hi­bákat, hanem új, az egész mun­kás/mozgalom szempontjából felbe­csülhetetlen értékű tételeket fogal­mazott meg a szocializmusba való átmenet formáinak különféleségé­ről, az átmenet békés megvalósí­tásának és a háború elhárításának lehetőségéről, a két rendszer bé­kés egymás mellett éléséről. Az ideológiai fronton dolgozók előtt még rengeteg megoldatlan kérdés áll. S ezért nélkülözhetetle­nek az elmélet kérdéseiről elvi sí­kon folytatott viták. Éppen a né­metek harca mozdítja ej^ fejlő­dést, teszi lehetővé a szellemi tes­pedtség lerázását. Érthető a viták során észlelhető türelmetlenség is, hiszen sok évi lemaradást kell be­hozni az ideológiai munka szaka­szán. De már most tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a megúj­hodási folyamat nem játszódhat le máról holnapra, egy rohammal nem teremthetjük meg minden szakaszon az alkotó munka összes feltételét. Ez a folyamat évekig fog tartani, miközben a vitának, az egyes elméleti kérdések meg­tárgyalásának természetszerűleg az ideológiai munka alkotórészé­vé. felette szükséges és nélkülöz­hetetlen módszerévé kell válnia. Az újnak ezen a téren is harcban kell magának utat törnie. Harcban azok eMen, akik a párt világos, doijmatizmus-ellenes irányvonala ellenére még ma is úgy vélik, hogy amíg nem szólnak hozzá az egyes ideológiai kérdésekhez a magasabb szervek, még nincs he­lye a vitának, a döntés megszüle­tése után pedig már nincs. Nem akármilyen vitáról van szó. Semmi értelme az öncélú viták­nak, amelyek nem tűzik ki bizo­nyos konkrét feladat elérését, ha­nem csak a felelőtlen fecsegést szolgálják. Éppen az ideológiai fronton szükséges az, hogy a viták a pártszerűség medrében folyja­nak. Mit jelent ez? Elsősorban azt, hogy nem engedhetjük meg az ellenséges nézetek terjesztését. Természetesen minden egyes eset­ben igen mélyreható elemzést kí­ván annak megítélése, vaion el­lenséges nézetről, avagy a vitában előferdülő tévedésről van szó. Az ellenséges nézeteket a leghatáro­zottabban vissza kell utasítani, de a téves nézetekre is választ kell adni. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert az utóbbi idők ideológiai vi­táinak egyik jellemzője volt az is, hogy éppen a marxizmus-leniniz­mus harcosai, a ' kommunisták gyakran tűrték az ellenséges néze­tek beszivárgását, ahelyett, hogy harcoltak volna ellenük. Az ilyen elítélendő liberális el­járásnak a másik véglete a balol­dali szektariánizmus. amely tagad­ja a különböző ellentétes, de számunkra nem ellenséges nézetek viadalának indokoltságát. A vita pártszerűsége továbbá azt jelenti, hogy megfelelő fórumokon kell gyakorolni, nem pedig a párt háta mögött. A vita számunkra talán legfontosabb szabálya az, hogy az ideológia terén, elvi. el­méleti kérdésekben nincs helye megalkuvásnak, kompromisszum­nak. ( Szabaddá tenni a marxista gon­dolkodást a múlt dogmatikus hor­dalékától, ez a, párt gyakorlati te­vékenysége teljes sikerének szem­pontjából rendkívül fontos feladat. Alkotó elméleti munkát még a legjobb határozatok sem teremt­hetnek meg önmagukban, ha nem folytatunk az ideológiai fronton továbbra is kemény harcot a sze­mélyi kultusz káros hatása ellen, ha nem teremtjük meg az elvi kérdéseket alkotó módon megoldó pártszerű viták feltételeit, ha az ideológiai munkát nem értékeljük szerepének megfelelően. Pártunk megteremti ezt az új légkört, amelyben az ésszerűség teljesen száműzi az eszmei fejlő­dést bénító, megcsontosodott és ennek következtében a marxiz­mustól idegen ..bibliamagyarázás" igiijdgí). ipiradványát, _ , Megkezdték a rozs aratását Az Állami Birtokok Losonci Igazgatóságának gazdaságain nap­ról,napra több a learatott gabona. Az utóbbi hat nap alatt több mint százötven hektárnyi területen vág­ták le az őszi árpát. Tegnap meg­kezdték már a rozs aratását is. A gazdaságokban igen nagy gondot fordítanak a föld gazdasá­gos kihasználására és a lekaszált területekből 80 hektáron elvetet­ték a másodnövényeket. A másod­növények vetése tovább folyik, úgy hogy az idén 45 hektárral többet vetnek, mint a múlt évben. Panelépítkezések Bratislavában Szénabegyűjtési verseny indult a žilinai kerület járásai között. A Turcianské-Teplice-i járás begyűjtési dolgozói, akik egyébként a verseny kezdeményezői, azt az ajánlatot tették, hogy leröviditik a begyűjtés határide­jét és azon lesznek, hogy minél több szénát gyűjtsenek be terven felül. Az emiitett járás begyűjtési dolgozói a jú­lius 25-ikére megszabott határidőt ki­lenc nappal rövidítik le. A Priemstav v ''lalat Bratislavában háromszáz lakásegységet épít az előregyártóit „BA" típusú panelépítkczés módszerével. Á befejezéséhez közeledik a lakótömbök egyike a Kukučín és Škultéty utca sarkán. Ez már Bratislava második panelháza. Szén Dél-Szlovákiában Szlovákia egyik reményteljes szén­medencéje a nyitrai kerület párkányi körzetében van. Béla, Muzsta, Ebed, Nána és Garamkövesd községek terü­letén a novákyi szénkutató üzem dol­gozói 11 alapvető földtani kutatási fú­rást végeztek. 196—396 méter mély­ségben felülvizsgálták a földkéreg ré­tegezödését, történelmi és tektonikai szempontból. A tulajdonképpeni szén­réteg feltárása céljából eddig két fú­rást végeztek. Ezek útján Ebed köz­ség területén 651.8 méter mélységben 8 méter vastagságú szénrétegre lelteK. A megállapított szén minősége a fe­kete és barnaszén közötti szénminő­ségnek felel meg. Feltételezik, hogy körülbelül 5500 kalóriát tartalmaz. A szénkutató intézet dolgozói még ebben az évben még egy fúrást ter­veznek és jövőre három további fúrást. Most • vizsgáljak a szénréteg alatti föidrétegeződés összetételét és a talaj­víznek a 6zénrétegbe való hatolását. További' kjtatást végeznek főleg Muzs­lá és Ebed községek között a geoelek­trikai kutatások eredményei alapján. Robbanás az Egyesült Államok mesterséges bolygót gyártó üzemében A kaliforniai Mentone-bari ä GranÜ Central Rocket-gyár egyik különálló laboratóriuma szombaton ismeretieri okokból felrobbant — jelenti az AP. A laboratóriumban tartózkodott Benjámin J. Kimbrig tudós, aki az Eavesült Államok gyártás alatt álló mesterséges bolygója számára végzett kísérleteket. A robbanás után csupán a tudós ruhájának foszlányait taláM I ták meg a romok között. A žilinai kerület községeinek villanyosítása A Žilinai Elektrovod-üzem szerelő csoportja be-fejezte a Horná Kysuca-i Olešná község villanyhálózata első ré­szének kiépítését és már a házakba való bepakesolásokon dolgozik. Oleš- ná községnek a villanyhálózatba va'ó bevonásával teljesítették a községek villanyositásának idei tervét. Július első hetében a žilinai kerületben be­kapcsolták a morva--szlovák határvi= déken a kysucai Horný Kelčov telepü­lés második részét a Villanyhálózatba. Teijes ütemben folynak Zázriva, a leg­nagyobb árvái község 9 települése vit« lanyositásának munkái, melyek tpöb mint kétmilió korona költséget igén­nyé Inek. A legészakibb szovjet egyetem A bratislavai óvárosháza udvarán meg­kezdődött a nyári kamarazene fesztivál. Képünkön a fesztivál egyik részvevőjét, Georges Bernand svájci zongoristát láthatjuk, amint a kamarazene fiatal kedvelőinek autogramot ad. Moszkva, július 9. (ČTK) — A Fet­rozavoďszki Karelofinn Állami Egye­temen ez idén 3Ó0 aoronőmus, zoo­technikus, ..erdőmérnök és más szak­ember fejezte be tanulmányait. Az egyetem fennállásának 16 éve alatt több ezer mezőgazdasági szak­embert képezett ki, akik most első­sorban a sarkkörön túli tájakori, Szi­bériában és a Távol-Keleten működ­nek. Az egyetem évről évre bővül. Ez évben felépítették a diákinternátus négyemeletes épületét. Minden előké­születet megtettek az új iskolaépület I felállítására. Az Ob sarkkutató hajó visszatért a Déli-sarkról A leningrádi fehér éjszakák nap : paii fényessége sokakat csá­bít hajnalig tartó sétára. A szom­batról vasárnapra virradó éjszakán azonban nem csupán az érdekes ter­mészeti jelenség tartotta ébren a le­ningrádiakat. A város népe hatalmas érdeklődéssel i rta az Antarktiszról hazaérkező tudományos expedíció íc.gjait. Pontosan fél tízkor vetett I horgonyt az Ob, amely a nagyszerű váValkozás részvevőivel bejárta a Dé­li-sark jégvilágát. Leningrád népe nagygyűlésen ünne­pelte visszatért fiait. Fergeteges taps köszöntötte az emelvényre lépő Kort professzort, az expedíció helyettes ve­zetőjét, Man kapitányt, a hajó pa­rancsnokát. A modern technika minden vívmá­nyával felszerelt 12 600 tonnô. diesel­elektromos hajót külön a sarkkuta­tások céljára építették, speciális labo­ratóriumok, raktárak, kényelmes fül­kék összessége ez a modern tenger­járó. A szemle után a hajó társalgójában 50 külföldi és szovjet új író vette körül Kort professzort, Man kapi­tányt és Borňunovot, a flottaügyi miniszter helyettesét. JZ ort professzor elmondotta, 'mi­lyen sikerrel járt a több mint héthónapos kutató út. Az első lépése­ket sikerrel megtettük — mondta Kort professzor. — Az Antarktiszon. a Davis-tenger partján jól felszerelt csillagászati kutatóállomást építet­V ­tünk: a Mirnijt. Tizennyolc lakóház, tudományos laboratóriumok, öt kilo­wattos rádióállomás, 600 kilowattos villanytelepe, villannyal fűtött konyha, ebédlő, fűthető raktárak biztosítják a kutatómunkát. A kutatókat négy repülőgép, 2 helikopter, 10 traktor, 4 terepjáró segíti. Kort professzor elmondotta: egvik legfontosabb feladatuk volt, hogy az Antarktiszról és környékéről meg­bízható térképet készít sene'.. j- célból meghatároztak nyolc csillagászati pontot. Légi fényképeket készítettek, rádiószondák seaítségével méréseket végeztek a Dnvis-tengerben. így el­készült ,a Mirnij r állomás környékének pontos térképe. Ismeretlen állatok és növények egész sorát hozták maguk­kal. Nagy érdeklődésssl vizsgálják például a fehérvérű halakat. Man kapitány beszélt az emberte­len nehézségekről, amelyekkel a ku­tatóknak meg kellett birkózniok. Az ismeretlen vi'ág számtalan veszéllyel fenyegetett. Januárban, februárban égető nap, a páratartalom hiánya szvité elviselhetetlen volt. A jeget hó borítja, a repedésekről, az új jégről sejtelme sem léhet a kutatónak. így történt a kirakodásnál is. Egy trak­tor értékes felszerelésekkel új jégre került és süllyedni kezdett. Ivan Vmara, fiatal komszomoUsta menteni próbálDa az értékeket. Hetét vesztet­te. A bátor komszomoUsta nevét szigetfok hirdeti a Déli-sark jégvilá­gában. A repülők 50—60 fokos hidegben végezték a felderítő repülé­seket a déli mágneses sarok körzeté­ben. Május 1-én az expedíció 375 kilométerre behatolt a kontinens bel­sejébe. Az első 50 kilométeren több mint 1900 méteres emelkedést kellett legyözniök. Végül pedig 500 kilomé­terre hatoltak be, s 2700 méter ma­gasságig jutottak el. Itt létesítették a Pionyer nevű megfigyelő állomást. Borhunov elvtárs elmondta, hogy állandó összeköttetésben állnak az ott maradt elvtársakkal. Néhány napja beszélt Szomovval, egészségesek, ered­ményesen folytatják a kutatást. Az Ob, miután az expedíciót az Antarktiszra szállította, tovább folytatta útját a Déli-sark vizén, a Csendes-óceánon és az Indiai-óceánon. A szovjet tudósok hidrológiai, földrajzi megfigyeléseket végeztek. Tanulmányozták a levegő és a víz áramlás'?. 60 000 kilométer utat tettek meg összesen. Otjukon a Davis-tengertől a Bqtleni szigetekig kilenc ismeretlen szigetet fedeztek fel. az úgynevezett fel "r foltok sorát tüntették el a térképről. AzOb nem sokáig marad a ki­kötőben. Húsz nap múlva Ba­laksin vezetésével újabb expedíció indul a Spitzbergák felé. Az expe­dícióban norvég és svéd tudósok is részt '-esznek. 1957-ben pedig V'i­gyivosztokból in 'ul el az Ob. Á szov­jet tudósok az északi-tengeri úton áthaladva folytatják a sarkvidék éle­tének, titkainak felderítését. J

Next

/
Thumbnails
Contents