Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)
1956-07-09 / 190. szám, hétfő
Megnyitották ai „Atom a Mm szolgálatában" kiáilífásl Bratislava (ČTK) — A genfi, delhi, göteborgi és prágai nagy sikerek után Bratlslavában július 7-én ünnepélyeden megnyitották a Kultúra és Pihenés Parkjában „Az atom a béke szolgálatában" kiállítást. A kiállítás magvát a szovjet kiállítási tárgyak képezik. A képak szemléltetően mutatják a különféle készülékeket, modelleket és paneleket, az atommagtechnika és atommag-fizika jelenlegi helyzetét a Szovjetunióban. Ezt az anyagot kiegészíti a csehszlovákiai atommagenergia-felhasználás kutatásának eredmínyeive! foglalkozó népszerű tudományos bemutató. A szovjet tudományos-technikai és a csehszlovák tudományos-népszerű ki'lüt's ünnepélyes megnyitásán részt vettak Karol Bacllek, Pavol Dávid, Oskár Jsleň, Pavol Maj'ing és Rudolf Strechaj, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodájának tagjai, Štefan Šebesta, az SZLKP KB irodájának póttagja, Michal 2ákovič, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Jozef Kríž és Augustín Michalička, az SZLKP KB titkárai, Ondrej Klokoč és Vojtech Török megbízottak Jslen voltak még V. D. Karjakin, a Szovjetunió bratislavai fökonzula, Zblgn.aw Miron, a Lengyel Népköztársaság fökonzula, Mányik Pál, a Magyar Népköztársaság fökonzula és számos bratislavai dolgozó. A kiállítást, amely bemutatja az atomenergia békés felhasználásának nagyszerű távlatait az emberiség szolgálatában, Karol Bacllek, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára nyitotta meg. V. D. Karjakin, a Szovjetunió bratislavai fökonzula beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a nemzetek közötti béke és barátság politikáját valósítja meg és minden erejével arra törekszik, hogy az atomenergia békés célokra való felhasználásának lehetőségeit kibővítsék a népgazdaság csaknem valamennyi ágazatára, úgyhogy az atomban foglalt legnagyobb természeti erők az emberiség haladását szolgálják. A csehszlovák és szovjet tudósok együtműködéséről a kiállítás előkészítéséi en Ján Fišer, a bratislavai KoI menský Egyetem természettudományi fakultása fizikális intézetének docense beszélt. A kiállítás ünnepélyes megnyitásának részvevői a szakemberek irányításával megtekintették a kiállított tárgyakat. Az „Atom a báke szolgálatában 1' kiállítás ideiére különvonatokat vezetnek be Bratislava (ČTK) — „Az atom a béke szolgálatában" kiállítás július 22ig naponta 14—21 óráig áll a közön-, ség rendelkezésére. Tömeges, előre bejelentett látogatásnál a kiállítás megtekintését szakképzett vezetők részvételével a délelőtti órákban is biztosítják. A vidéki látogatók vasúton történő utazásánál a Turista nemzeti vállalat összes fiókjaiban 25 százalékos engedményre jogosító igazolványt kaphatnak. A Turista nemzeti vállalat az üzemek, hivatalok, az Egyt séges Földműves Szövetkezetek tömeges látogatásai esetén, ha elegendő az érdeklődők száma, különvonatokat állit forgalomba. Az utazás iránt a Turista nemzeti vállalat öszszes szlovákiai fiókjainál lehet érdeklődni. A kiállítás kezdetétől a dunaparttól a Kultúra és Pihenés Parkjába személyszállító hajók fognak rendszeresen közlekedni. Növelik a kiállítás helyiségei felé közlekedő villamosok számát ls. A kiállítás minden látogatója két részből álló belépőjegyet kap. amelyből az egyik részt a kiállításról való távozáskor átadja a sorsoló akcióra. A kiállítás befejezése után a nyertes a sorsolás eredménye szerint értékes tárgyat választhat, a többi között televizort. Pionier motorkerékpárt, férfikerékpárt és egyéb tárgyakat. A külügyminiszter fogadta a román nagykövetet Prága (ČTK) — Václav Dávid külügyminiszter szombaton, július 7-én fogadta Ion Rabot, a Román Népköztársaság új rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, megbízólevelének átadásával kapcsolatban. A látogatásnál jelen volt dr. JiPí Fried, á Külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnökének helyettese is. Az ENSZ gazdasági bizottsága Prágában A Csehszlovák Földművelésügyi és Erdőgazdasági Minisztérium meghívására e napokban Prágába érkeznek egyheti tartózkodásra az ENSZ gazdasági bizottsága mezőgazdasági albizottságának tagjai. Az albizottság Genfben most fejezte be hetedik ülésszakát. Az albizottság tagjai Csehszlovákiában megtekintik a csehszlovák mezőgazdasági üzemeket és meglátogatnak néhány várost. Szovjet küldöttség érkezik a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválra Moszkva (ČTIO — A szovjet filmdolgozók küldöttsége a Karlovy Vary-i IX. nemzetközi filmfesztiválra július 10-én utazik repülőgépen a Csehszlovák Köztársaságba. A kilenctagú küldöttséget I. A. Racsuk, a Szovjetunió kulturális minisztériuma filmgyártási főigazgatóságának helyettes igazgatója vezeti. A küldöttség tagjai L. N. Szmirnova. G. C. Vedanjická és T. G. Konyuhova színésznők. G. L. Rosal és I. J. Hejfic rendezők. P. N. Jurenyov filmkritikus. G I. Hazanov forgató, és V. N. Salunovszkij, a Szovjetszkaja Kultura lap szerkesztőíp. A Szovjetunió ez idén Karlovy Varyba az év két legsikeresebb eaész estét betöltő filmjét küldi. Az e'iyik film F. Gladkov regénye alapján készült. „A szabadság gyermekei" címen. Rendező: Rosál. A másik J. Germán forgatókönyve alapján készült, s Hejfic rendezte „A Rum iancev eset" címen. A Karlovy Vary-i fesztivál látogatói további két szovjet rajzfilmet tekinthetnek meg. Ezenkívül a szovjet filmművészet két széles filmet is bemutat, „A leningrádi ósz"-t és „Látogatás a madaraknál és az állatoknál" című filmet. Dag Hammarsfcíöld sajtóértekezlete Prága, (ČTK). Szombaton, július 7-én este a prágai Nemzeti Klub helyiségében sajtókonferenciát tartottak, amelyen Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára a csehszlovák és a Prágában akkreditált külföldi újságíróknak az Egyesült Nemzetek Szervezetériek működésével kapcsolatban feltett kérdéseire válaszolt. Hammarskjöld a csehszlovák kormány tényezőivel folytatott beszélgetéseiről azt mondotta, hogy a közgyűlés és a főtitkár hatáskörét érintő kérdésekről tárgyalt. Hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák Köztársaság kormánya kifejezte azon óhaját, hogy támogatja az Egyesült Nemzetek szervezetét és elveit. A csehszlovák légitérnek „A Szabad Európa" léggömbjei által történt megsértéséről, amelyről Hammarskjöld hivatalát a csehszlovák kormány azzal a kéréssel tájékoztatta, hogy intézkedjen, Dag Hammarskjöld azt mondotta, hogy itt oly „jogi kérdésről van szó, amelyre nézve ellentétesek a vélemények" és hogy ez ideig semmit sem tehetett az ügybeo. A továbbiakban Dag Hammarskjöld főtitkár rámutatott arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete múlt közgyűlésén az ENSZ egyetemességét illetően haladást értek el, azáltal, hogy az államok egész sorát vették fel a szervezetbe és hozzáfűzte, hogy ezen elv teljesítése érdekében szükséges, hogy az ENSZ-ben a Kínai Népköztársaság is képviseletet nyerjen. Az ENSZ leszerelési bizottságának jelenlegi tárgyalásairól a főtitkár azt mondotta, hogy derűlátóan tekint a Végleges eredmény elé, és hogy ezt a tanácskozást nem lehet csak az ott elhangzott beszédek alapján megítélni. Egyúttal rámutatott a részletkérdések egész sorára, amelyek még nem nyertek elintézést. Kijelentette, továbbá, hogy kétségkívül örömmé 1 kell fogadni a leszerelés keretében történt egyoldalú intézkedéseket, azonban úgy véli, hogy e kérdésben kölcsönös egyezményt kell elérni. Dag Hammarskföld elutazott Csehszlovákiából Dag Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek Főtitkára, vasárnap július 8-án reggel elhagyta Prágát. A vendéggel együtt Bécsbe utazott személyi titkára Lennart Finmark. Dag Hammarskjöldtől, az ENSZ főtitkárától elutazása előtt Václav Dávid külügyminiszter, dr. Gertruda Sekaninová-Čakrtová a külügyminiszter helyettese, és a külügyminisztérium vezető dolgozói vettek búcsút. A búcsúzásnál jelen volt Carl Olaf Gisle, Svédország prágai rendkívüli követte és meghatalmazott minísztére. Dag Hammarskjöldet, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát a csehszlovák államhatárra Josef Ulrich, a Csehszlovák Köztársaság állandó ENSZ-beli képviselője kísérte. A határőrség napja a plzeni kerületben Örömteljesen ünnepeltek a köztársaságunk nyugati határát órző határőrség tagjai. Vasárnap július 8-án a határőrök Pobéžovicében gyülekeztek. Szívélyesen üdvözölték Rudolf Barák belügyminisztert, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagját, Ján Peláŕt, a Plzeni Kerületi Nemzeti Bizottság elnökét, Jaroslav Nemecet, Csehszlovákiai Kommunista Pártja domažličei járási bizottságának vezető titkárát, és az ünneplő közönséget. Röviddel 10 óra előtt Rudolf Barák belügyminiszter az újonnan épített stadionba érkezett, ahol üdvözölte a díszszemlére felsorakozott határőr egységet. A miniszter ezután felolvasta a köztársasági elnök parancsát, aki a pobéžovicei határőröknek a kormány javaslatára a Köztársasági Rend magas kitüntetését adományozta az állam határainak példás őrzéséért egységük szakaszán. Barák miniszter ezután a határőrökhöz beszédet intézett. A beszéd elhangzása után Rudolf Barák miniszter a határőrök pobéíovicei köteléke parancsnokának átadta a Köztársasági Rend adományozásáról szóló okmányt. 0©OG000OOOOGX3OOOOO^^ Az SZKP XX. kongresszusa által indított termékeny viták idején bizonyára helyénvaló, hogy a kulturális népnevelő munkák egyik jelentős ágáról, öntevékeny színjátszó csoportjaink munkájáról számvetést végezzünk és megpróbáljuk megállapítani, vajon a néppel eggyéforrott pártosság szellemében helyesen végzik-e küldetésüket? Semmiképpen sem lehet közömbös nekünk, mivel foglalkoznak, milyen darabokat tanulnak meg versenyben álló szinjátszócsoportjaink. Vajon átérzík-e egész mélységében, hogy ma — amikor egész társadalmunk a XX. kongresszusnak, pártunk konferenciája iák, az új ötéves terv távlatainak hatására szocialista irányú fejlődésében hatalmas ösztönzést kapott, és amikor az Új technika friss erővel tölti el életünk ritmusát — kultúránknak lépést kell tartania ezzel a rohamos fejlődéssel! Vajon megértik-e, hogy amikor a színpadon az írók gondolatait tolmácsolják, hivatást teljesítenek, nagy és fontos ügyekre ^lelkesítik közönségünket: megértetik vele a jóléthez, a boldogabb életéhez és vágyai teljesüléséhez vezető utat. Nem egyszer volt alkalmunk meggyőződni róla, hogy színjátszóink szakmai felkészültsége állandóan fejlődik. Nincs ugrásszerű fejlődésről szó, de örvendetes lassú színvonalemelk'.désről s nemcsak az élenjáró csoportoknál, hanem a kisebb falusi vagy üzemi színjátszóknál is, mint pl. a bratislavai .iMárcius 8."-üzem két évvel ezelőtt alakult csoportjánál, amely Csizmarek Mátyás Bujócskáját közel harmincszor vitte sikerrel színre és második darabjával, Cslky Gergely Kálváriájával hasonló sikert arat Ez a lassú, állandó javulás azonban sajnos, nincs összhangban műsorpolitikánkkal, a darabok megvälogatésával, azzal az óvatossággal, amellyel csoportjaink java kerüli a napjaink 2 0 J s z Q im július 9, SZÍNJÁTSZÓINK CÍMÉRE kérdéseit érintő színműveket, lemond egyaránt arról a feladatról, hogy új életünk harcos hirdetőjévé váljék, másrészt arról, hogy egy klasszikus dráma vagy vígjáték előadásával mélyre ásson az ember érzés- és gondolatvilágában. Hol és miben keressük annak az okát, hogy egy-két kivételtől eltekintve az orosz és szovjet irodalom szenvedélyes hangú és korszerű müvei nem érdeklik színjátszóinkat? Minek tulajdonítható, hogy ebben az évadban, amikor az egész haladó világ a Béke-Világtanács határozatából Henrik Ibsenről, a modern színműirodalom megteremtőjéről emlékezik meg, egyetlen csoportunk sem akad, amely vállalná a Nóra, a Vadkacsa, A társadalom támaszai vagy Solness építőmester bemutatását? Mivel magyarázható ez a közöny, amely nem akar tudni arról, hogy az életnek milyen nagy kérdéseivel viaskodott a múltban az ember és mivel viaskodunk most? Mi az oka annak, hogy csak a bevált után nyúlnak, minden kísérlettől idegenkednek, hogy a kisebb csoportok minden kezdeményező igényesség nélkül átveszik a nagyobb csoportok műsorát — a legtöbb esetben nem azzal a céllal, hogy emeljék a nézőik műveltségét, javítsák ízlését és bővítsék a tudását, hogy szórakoztatva önmagukat is neveljék, hanem azért, hogy olcsó sikert arassanak. Fájó pont ez, és tudjuk jól, hogy a vád, az olcsó siker hajszolásának vádja éles, de nem tagadható; kultúránk egészségesedésének fékezőjét nem egyszer éppen ebben a sikerhajszában kell látnunk. Csoportjaink vezetői és rendezői elutasítják Ibsent, mert — mondjuk ki magyarán — nem látnak benne sikert, keveslik a tapsokat, ami robbanóan kijár minden többé-kesbé jól eldalolt sláger után! Sajnos, igen gyakran kell tapasztalnunk, hogy nemcsak a rendezőkben, hanem színjátszóink nagy részében is kevés az igényesség. Szívesebben öltik magukra a Csárdáskirálynő orfeumot látogató aranyifjúságának frakkját, mint egy Ibsen- vagy Gorkij-darab jelmezét. Nem vagyunk az énekes játékok ellen — ezt már több izben leszögeztük. A szükséges derű, az egészséges nevetés szempontjából bírálunk, tehát nincs itt kiirtásra való rákfenéről szó. Az élet nemcsak munka, kötelesség és feladat, de pihenés, szerelem és dal is, mindaz a szép, ami a munkát megízesíti, az életet széppé, kívánatossá teszi. Jól elvégzett munkánk után szívesen nézünk meg egy szép filmet, veszünk kezünkbe egy jó könyvet és elüldögélünk egy-két^pohár jó bor mellett barátainkkal, és vajon ki veheti zokon tőlünk, ha néhanapján jókedvünkben táncra perdülünk? Dolgozó népünk országépltő feladatainak tudatában derülni, szórakozni is akar. Äm túlságosan engedékeny, opportunista álláspont volna kijelenteni, hogy színjátszóink célja csak ez a derű, csak a szórakoztatás, az operettjátszás legyen. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a szlovák és cseh öntevékeny színjátszócsoportok körében ez a probléma, az operett játszásának problémája nem merül fel. Aki figyeli kultúrpolitikájukat és műsorukat, megállapíthatja, hogy dalbetétes népi darabot szívesen játszanak, de az operettet nem erőltetik. Tudják jól, hogy egy-két kornyikáló hegedűvel, egy szál zenésszel vagy szájharmonika kísérettel, olcsó papiros díszletekkel milyen idétlenül hat az operett. Vajon ezek után nem kellene kisebb csoportjainknak megszívlelni azt a tanácsot-, hogy a nagyobb színpadokat, jelmezeket, teljes zenekart és egyáltalában nagy felkészültséget igénylő énekes játékokat ne erőltessék? A operettel kapcsolatban egy hamis legendát is szét kell oszlatnunk: nem mindig feltétlenül jó az, ami tapsvíhart vált ki. Ehhez sok magyarázat nem kell. Az üres és tökéletlen vígjáték, az érzelgősen kispolgári ízlésű, az árvalányhajas talmi népszínművészek korát idéző operett, bármily tetszetős, nem jelentheti kulturális nevelőmunkánk gazdagodását. fis ugyanakkor nem igaz, hogy a tömegek eleve idegenkednek a tartalmas, komoly művészettől. Nem becsüljük le dolgozóink ízlését, jól tudják, hogy az igazi művészet eszmei mondanivalójával, tanulságaival, ugyanakkor szépségével, érdekességével és élményszerűségével többet tud mondani, mélyebben és tartósabban szánt a lelkekbe, mint a nép szívétől idegen giccs. Nem első ízben beszélünk színjátszóink nagy és nemes feladatairól 5s nem egyszer intjük őket, hogy ne tévesszék szem elől küldetésszerű szerepüket. A válasz sok esetben tétovaság: nincs darab, mit adjunk eló? Higgyük-e, hogy valóban ez a helyzet? Nem! Korántsincs igazuk a kényelmeseknek és tájékozatlanoknak. A tél folyamán lapunk hasábjain Mács József egy riportjában beszámolt faluja fiataljainak tervezgetéséröl. Vajon Móricz Zsigmond vagy G. B. Shaw darabjának előadására készüljenek-e? — ez képezte a fiatalság vitájának tárgyát, örvendetes és igen dicséretes jelenség ez, és meg vagyunk győződve arról, hogy száz és száz hasonló falunk van, hasonló lelkes, egyenesjollemű, derék fiatalsággal. csak több képzett, jól tájékozott s ugyancsak lelkes vezetőre volna szükség. Olyanokra, akik tudják, hogy a szellem is gondos ápolásra szorul, és minden elvetett mag bőséges termést hoz. Egy-két esztendővel ezelőtt sűrűn szerepeltek falusi színpadainkon Mailére, Gogol, Szigligeti, Csiky, Móricz. Gárdonyi játékai. De Moliére nemcsak a Fösvény és a Dandin György, hanem Tartuffe, a Scapin furfangjai, a Nők iskolája, a Botcsinálta doktor, az Grhatnám polgár és számos más halhatatlan vígjáték írója is. Ugyanígy akad az Ingyenélők mellett más előadható Csiky darab is. Miért nem buzdulnak fel egyes nagyobb csoportjaink a komáromiak országos nagy sikerén, miért nem nyúlnak Gergely Sándor Vitézek és hősök című drámája után? Számtalan községünk van, ahol ezt a nagyhatású, forradalmi szellemtől átitatott, amellett izgalmasan érdekes drámát még nem ismerik. Barta Lajos Szerelem vagy Zsuzsi című vígjátéka időszerűtlen volna talán? Szabó Pál Darázsfészekbe, Sarkadi Imre Szeptembere talán nem a mai falusi színpadjainkra való? Heltai Jenő Néma leventéjével miért nem próbálkozik meg egy nagyobb csoportunk? Csehov és Gorkij túlnehéz feladatot jelentenek, de Kornyejcsuk Bodzaligete, Afigenov Kis unokámja, Skvarkin Idegen gyermeke mindenképpen a mi népi színjátszóink színpadjaira valók, s nem egy csoportunk négy sikerrel adhatná elő bármelyiket. És hol vannak a szlovák és cseh szerzők? Tajovskýt játszani talán hálátlan feladat? (Éppen most készültek el darabjainak új fordításai.) Stehlík rendkívül hatásos Makarenko-darabjával milyen hatalmas népnevelő munkát tudnának végezni, nemkülönben a Parasztszerelem című komédiával, amelyet sürgősen le kellene fordítani. Kell-e tovább bizonyítanunk, hogy olyan müvek, mint a Fösvény; a Ludas Matyi, a Háztűznézö, az Ingyenélők, a Szárnyak, a Bor, a Hídépítők, a Darázsfészek a haladás irányába terelik dolgozóinkat és ezzel életünk alakítóivá válnak. Színjátszóinkat hassa át mélyebben a tudat, hogy munkájuk nem szállhat le a rég) műkedvelősködés polgári szintjére. Ellenkezőleg, az új ember nevelése és nemesedése jegyében egyre nagyobb célokat kell maguk elé tűzniök. Egri Viktor