Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-01 / 182. szám, vasárnap

PÁRTÉLE T Az első lépési kövessék a továbbiak NÉPHADSEREGÜNK A BÉKE ŐRE A katonák politikai neveléséről A rozsnyói járás pártalapszerveze­teiben a júniusi taggyűlések fö pont­ját az országos konferencia határo­zatának megtárgyalása képezte. A gyűléseken a párttagok százai szó­laltak fel. A felszólalások legnagyobb részt azzal foglalkoztak, milyen ta­nulságot vonhatnak le az egyes gaz­dasági szakaszokon működő pártszer­vezetek a konferencia tárgyalásaiból és hogyan teremtsék meg azon nagy­jelentőségű intézkedések megvalósí­tásának legjobb előfeltételeit, ame­lyek a konferencia határozataiból az egyes pártszervezetekre hárulnak. A Rozsnyói Járási Fogyasztási Szö­vetkezetben d' Igozó kommunisták taggyűlésén is mélyrehatóan ele­mezték a határozatból eredő felada­tokat. A vita megmutatta, hogy a pártszervezet eddig nem tudatosítot­ta eléggé, milyen fontos szerepet tölt be a szövetkezet kebelében, amely szövetkezet 82 elárusítóhelyével a falvak lakosságának áruellátásában és a mezőgazdasági termékek felvásárlá­sában elsőrendű fontosságú. — Mi még nem tudunk olyan párt­munkát végezni, amilyenre szüfctség volna — mondta a vitában a Járási Fogyasztási Szövetkezet elnöke, Ole­xa elvtárs, a pártszervezet tagja. — Pártszervezetünk nem használja fel a párt ellenőrzési jogát, pedig ez na­gyon fontos lenne, mind a szövetke­zet működésének megjavítása, mind pedig a vezetőség rrfunkája segítésé­nek céljaiból. Több szem többet lát, több ember nagyobb sikerrel oidhatja meg a feladatokat. „A pártmunka súlypontját a mun­kahelyeken, a dolgozó emberekben kell látni" hangsúlyozza a konferen­cia határozata. Nagyon helyes tehát, hogy a pártszervezet tagjai foglal­koznak ezzel a kérdéssel. Fontos azonban, hogy az operatívabb párt­munka rrenteremtésére való iqyeke­zetükben ne maradjanak csak a sza­vaknál, hanem a szavakat tettek is kövessék. Felmerült például az a kérdés is, hogy a pártszervezet gyűlésein hosz­szú idő óta mindig ugyanazok az elv­társak jelennek meg. Egyetlen új tagjelölttel sem bővült a pártszerve­zet taglétszáma. Pedig valamennyi párttag egyetértett abban, hogy az üzemben šok olyan dolgozó van, fő­leg a fiatalok t körében, akik odaadó munkájuk után megérdemelnék, hogy pártunk tagjaivá váljanak. Ha új ta­gokkal bővül a pártszervezet és a régi párttagok tőrödnek majd neve­lésükkel, irányításukkal, minden bi­zonnyal felfrissül a szervezet műkö­dése, szorosabbá válik kapcsolata a pártonkívüli dolgozókkal. Beszéltek az elvtársak arról is, mi okozta az alapszervezet gyenge mű­ködését. A hiba okát elsősorban ab­ban látták, hogy eddig jóformán min­den kommunista egyedül dolgozott, ritkán beszélték meg a problémákat közösen. Márpedig ez nagy hiba, hi­szen a pártszervezet hivatása éppen az, hogy egybefogja, tömörítse az üzemben dolgozó kommunisták ere­jét, megsokszorozza akcióképességü­ket. A fogyasztási szövetkezet ke­retén belül sok olyan probléma me­rül fel, ami sürgős megoldásra vár, fogyatékosságok, amelyek akadályoz­zák a munkát, a lakosság ellátását. Egy ember magában nehezen birkózik meg velük, de ha az egész pártszer­vezet tevékenyen, mozgósítóan fog­lalkozik e kérdésekkel, minden bi­zonnyal gyors megoldást találnak rájuk. Régi szólás-mondás szerint a jó pap holtig tanul. Vonatkozik ez a szövet­kezeti tagokra is. Így gondolkoztak a zselízi járásban is. A szövetkezeti munkaiskolákbsn tavaly novemberben megkezdődött a tanítás és május végéig tartott. Egy­két faluban megkéstek ugyan vele, mert a járási nemzeti bizottságnak nem volt elegendő szakképzett elő­adója. Kisegítette őket azonban a ke­rületi nemzeti bizottság. Huszonkét szövetkezetben folyt nz iskolázás, 22 másodfokú és 7 első fokú évfolyamban. 365 előadást tar­tottak, 27 mezőgazdasági vonatkozású szakfilmet mutattak be és 82 gya­korlati munkát végeztek el. A szö­vetkezeti munkaiskoláknak 563 rend­szeres hallgatója volt, ebből 98 volt a női hallgató. Az iskolázáson 45 egyénileg dolgozó paraszt és 13 háztartásbeli nő is részt vett. A szövetkezeti iskolák ér­tékelésénél megállapították, hogy a 22 szövetkezeti munkaiskola közül a kis­sárói volt a legjobb. Ezt az iskolát Lieszko Anna vezette. A tapasztalatok során megállapítot­Legjobb bizonyítéka ennek a mos­tani taggyűlés, amelyen a párttagok kertelés nélkül mutattak rá a hi­bákra, mind a helyi jellegűekre, mind azokra, amelyek szélesebb körben mutatkoznak a fogyasztási szövetke­zetek tevékenvségében. A fogyasztási szövetkezet munkájá­ban is túlságosan elburjánzott a pa­pírháború, a fölösleges jelentések hal­maza, amelyeknek elkészítése az al­kalmazottak idejének jórészét elra­bolja. „Túlságosan centralizált a mi vállalatunk" — mondták a kommu­nistád Ez természetesen a munka ro­vasára megy. A pártszervezet tagjai örömmel üdvözölték a konferencia ha­tározatának azt a részét, mely az ügy­vitel egyszerűsítésével foglalkozik. Helytelen lenne azonban, ha a kom­munisták és a szövetkezet dolgozói csak a felülről jövő intézkedésektől várnák a bürokrácia megszűnését. Ez a harc csak úgy lesz sikeres, ha alul­ról is megindul és kezdeményezően bekapcsolódnak dolgozó népünk szé­les tömegei. A pártszervezet tagjai­nak a többi dolgozókkal közösen ja­vaslatokat kell tenni, hol mit lehet­ne egyszerűsíteni, mi az, ami feles­legesen megnehezíti a munkát és ezért meg kell szüntetni. A káderpolitikával kapcsolatban a kommunisták rámutattak arra, hogy ezen a téren a múltban nagyon sok hiba történt. A fogyasztási szövetke­zetek elárusítóinak kezére milliós ér­tékek vannak bízva. Az elárusítóhe­lyek vezetése megfelelő szakképzett­ségű embereket kíván. A gyakorlat azonban megmutatta, hogy erre a fontos kérdésre nem fordítottak olyan gondot, amilyet megérdemelt volna. Sok esetben arra alkalmatlan embe­reket alkalmaztak és alkalmaznak még ma is erre a munkára. Előfor­dult az is, hogy lett volna szakkép­zett erő, azonban a járísi nemzeti bizottság nem engedélyezte alkalma­zását, mert az a hely már be volt töltve, de esetleg olyan alkalmazottal, aki oda nem felelt meg. Nem egy ilyen elárusítóhelyen több tízezer ko­ronás hiány mutatkozik a leltárban, ami előidézője rendszerint az alacsony szakképzettség. Ez a kérdés sürgős megoldást kö­vetel. Az illetékeseknek mind a Fo­gyasztási Szövetkezetek központi ve­zetőségében, mind a járási nemzeti bizottságokon intézkedéseket kell ten­niök az elárusítóhelyek alkalmazottai­nak megfelelő szakképzésére, illetve a meg nem felelők leváltására. An­nál is inkább sürgős megoldást köve­tel ez, mert a pártszervezet tagjai szerint az üzletekben a járási méret­ben eddig kiütköző mintegy félmillió koronás hiány még mindig növekszik. Sok fontos kérdést beszéltek meg az alapszervezet tagjai júniusi tag­gyűlésükön. Saját maguk győződtek meg arról, hogy az olyan taggyűlés, amelynek időszerű programja van, mennyire elősegíti a problémák feltá­rását, és ezzel sikeres megoldásukat. Legyen a mostani vita az alapszerve­zet munkája aktivizálódásának kiin­duló pontja. <g-) ták, hogy sok függ az iskola vezető­jétől, rátermettségétől. Megmutatko­zott ez Kéty községben, ahol meg­késve fogtak hozzá a tanításhoz, de Szalma Gyula, az iskola vezetője ügyesen dolgozott, s a késést behoz­ta. Az előadók közül meg kell említe­nünk Selleng Jánost, a Garamszent­györgyi Állami Gazdaság vezetőjét, továbbá dr. Kovács Mihályt és Samú­rik Pált, akik nagyszerű előadásokat tartottak. Selleng Jánosnak az állat­tenyésztésről tartott előadása külö­nösen értékes volt. A szövetkezeti iskolázás legjobb hallgatói a kissárői Garai Ilona, Sza­bó Irén, Csulik Ilona és Lőrincz Ká­roly voltak. A fakóvezekényiek közül Tóth Sándor szövetkezeti tag és Szmolka János egyénileg dolgozó pa­rasztok bizonyultak példás hallgatók­nak. Hisszük, hogy a legközelebbi szö­vetkezeti iskolázáson még nagyobb számú hallgató vesz részt, mind a szövetkezeti parasztok, mind pedig a magángazdálkodók közül. Komáromi Etel, Zselíz Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa után kialakult vitában bírálat érte a hadseregben végzett politikai munkát, melyet az egyes pártszervezetek, CSISZ-szervezetek és politikai dolgozók sok esetben formá­lisan végeztek. Többek között a po­litikai oktatásban mutatkozott elsza­kadottság a helybeli problémáktól. Célunk az, hogy a katonákat kellő politikai és szakismeretekkel vértez­zük fel. A fősúlyt nem a tananyag szószerinti betanulására, hanem meg ­értésére kell fordítanunk. A konzul­tációkon a katonák saját gondolataik­kal bővítsék a tanultakat, és keres­sék az alkalmazás módját a gyakor­latban. A politikai fejlettség mérték* elsősorban a katona harci felkészült­ségében nyilvánul meg. Levelezőink gyakran írnak példás katonákról, akik sikereiket azzal érik el, hogy jól fog­ják fel hazafias feladatukat néphad­seregünkben. PONGRÁCZ GÁBOR közkatona baj­társát, Bajnóczi elvtársat dicséri leve­lében, akit a napokban őrvezetövé | A Szovjetunióban működő csehszlo­vák hadtest felderítői a legjobb ka­tonák közé tartoztak. Megtanulták a szovjet frontkatonáktól a törzs­kiképzésen és gyakran a fronton az első harcvonalban megfigyelni az el­lenség minden mozdulatát, úgy, hogy közben maguk „láthatatlanok ma­radjanak." Megtanulták, hogy moz­dulatlanul heve-ienek napokon, éj­szakákon keresztül, sárban, hóban, fagyban, szélben, földbe vájt fede­zékben, és pontosan lercjzolják az el­lenség állásait, az ágyúk, a gépfegy­terek,— a gyalogság és a tankok el­helyezését. Sűríi erdőkön keresztül követték az ellenséget, miközben az óra számlapjából, néha pedig a csil­lagokból és az éjszakai égboltból tá­jékozódtak. Kiválóan dolgoztak a rá­diókészülékkel. Jól ismerték a jelzé­seket. Cibijev szovjet alezredes a Žilináért vívott harcokról mesélte, hogy Er- nest Hammermann elfogott német katona a következőket vallotta: „A szovjet katonák tüzérségük ágyúzá­sait a mi területünkről irányítják. A mi szakaszunkban mostanáig keresik azt a szovjet tisztet, akinél a rádió­állomás van, és ütegeinek tüzelését irányítja, amelyek súlyos vesztesége­ket okoztak nekünk." A csehszlovák felderítők sokat ta­nultak a szovjet katonáktól. A duklai harcokban különösen kitüntette ma­gát Stegura szakaszvezető felderítő őrjárata. Azt a feladatot kapták, hogy is­j meretlen területen tanulmányozzák j űz ellenség védelmi állásait. Aki a (Levélszemle.) • léptettek elő. Bajnóczi elvtárs a poli­tikai iskolázáson a legjobb tanulók­közé tartozik. A katonai kiképzésnen öntudatosan véazi feladatát. Mint kommunista, CSISZ-tag, agitátor, ka­tonai levelező, kötelességének tartja, hogy jó példával járjon bajtársai előtt a katonai eskü teljesítésében. A politikai munka a hadseregben nem nehéz feladat. A katonák köny­nyen megértik, hogy a fáradalmas ki­képzést népi demokratikus hazánk biztonságának megszilárdításáért, né­pünk vívmányainak védelmében vég­zik. TÖHÁTY SÁNDOR arról írt leve­let szerkesztőségünknek, hogy a be­vonuláskor nehezen búcsúzott a pol­gári élettől. Mivel azonban megérter­te a politikai helyzetet, példásan tel­jesíti katonai szolgálatát. BAJNÓCZI JÁNOS őrvezető Szépe közkatonáról ír, akiről néhány hónap­pal ezelőtt bíráló cikke jelent meg, | mert lemaradt a tanulásban. Azóta | DERÍT dombot uralta, az a csehszlovák ha­tárhoz vezető szoroson keresztül fu­tó országút néhány 10 méteres sza­kaszát is hatalmában tartotta. Az éjszaka hűvös, sötét volt. Már kilencedik napja esett szüntelenül. De Stegura és a rábízott három fiú előtt nem volt titok a németek har­ci helyzete. Amikor végigvizsgálták az ellenséges védelem első szárnyát, Stegura szakaszvezető elhatározta, hogy a hitleri alakulatok belső állá­sát is felderíti. Már virradt, amikor a domb tete­jén, ahonnan jó kilátás nyílt a vidék­re, észrevették a német gépfegyvere­sek és ayalogság fedezékét. Földre vetették magukat. Feszülten figyeltek. Az eső szüntelenül zuhogott, mint­ha dézsából öntötték volna, és az esőcseppek ruhájukon keresztül bő­rükig hatoltak. De mozdulatlanul fe­küdtek. Egyszer csak látják, hogy néhány német katona kimászott a fedezék­ből és a lövészárokból. Nehéz gép­fegyvereket és lőszeres ládákat cipel­tek. A németek hangosan szidták az esőt. A fedezék tele volt vízzel. A felderítők nem vesztették őket szem elől. A régi fedezéktől nem egészen 200 méternyi távolságban jobbra újabb betonfedezéket vettek észre. A németek ide igyekeztek és pár perc múlva eltűntek. Stegura csak rövid ideig gondol­kodott, aztán döntött. Óvatosan, zaj­talanul kúsztak, mint a gyíkok, az elhagyott fedezékhez. Észrevétlenül bemásztak az elhagyott fedezékbe. Stegura tarsolyából kivette a tér­Szépe közkatona nagyon megváltód zott. Azok a magyar nemzetiségű bajtársak, akik jó! beszélnek csehül vagy szlovákul, többet törődtek vele, segítettek neki a tanulásban. Az ered-: mény már megmutatkozott. A fegy-i verkezelésben a legjobbak közé kerüíi és a közeljövőben kerületi lövészver-' senyen vesz részt, melyet egységük' a Hadsereggel Együttműködők Szö-í vétségé szervezetével karöltve ren-: dez. GOTTLIEBER FERENC közkatona ír; egy éleslövészettel egybekötött tak-: tikai gyakorlatról. Beszámol arról", hogy Mikovec, Bízek és Chovaniak őrvezetők, valamint Štefanka tizedes példásan végezték feladatukat és di-í cséretben részesültek. Kétségtelen, hogy a politikai öntu-í dat vezérli ezeket a katonákat mun­kájukban. Ha a politikai munka mé(J hatásosabb lesz, ha jobban össze lesz kapcsolva az egységek problémáival, még nagyobb sikereket érünk el nép-? hadseregünk harcképességének foko­I zásában. ÉS képet. Pontosan felrajzolta az ellen­ség állásait. A fedezéket is, amely­ben voltak. Amikor befejezte, körülnézett a fedezékben. Kit küldjön a jelentés­sel? Tekintete Klepáčeken egy fiatal tal katonán állapodott meg. Amióta a fronton van, becsületesen harcol. „Adja át a tervrajzot a század­parancsnoknak" — utasította Klepá­čeket. Mondja mer neki, hogy a tü­zérség nyugodtan lóheti azt a cél­pontot, amit a térképen felrajzoltam. Tudjuk, hogy pontosan lőnek." Amikor a századparancsnok meg­kapta Stegura jelentését, egy piZ-1 lanatig habozott. Aggódott, nehogy sa-1 ját embereire irányítsa a tüzei Is­meri Stegurát. Kiváló felderítő. Bá­tor parancsnok. Ha azt üzeni, hogy a tüzérség nyugodtan ágyúzhat, tud­ja mit tesz. Megbeszélte a tüzérség parancsno­kával. Egy perc múlva gránátok és aknák világítottak a domb fölött. Pontosan azokon a helyeken robbantak, ame­lyeket Stegura <- térképen feltünte­tett. Estére az állás a csehszlovák hadtest katonáinak kezében volt. A csehszlovák felderítők hőstette súlyos veszteségeket . kozott a hitle­n hadseregnek, és megmentette a hadtest katonáinak életét. MICHAL STEMR. 0 3 S ZO r J.958, Július $ V A jó szaktudás aranyat ér Tartalékos katonáink továbbfejlesztik ismereteiket Képeink a tartalékos katonák nyári kiképzéséről készültek. Olyan katonákról, akik rövid kiképzés alatt megismerkednek a harcászat új feltételeivel és a korszerű haditechnikával. Képzésük hazánk biz­tonságának fokozása érdekében történik. A tartalékos katonák közül sokan aktívan részt vettek a hazánk felszabadításáért folytatott harcokban és most továbbfejlesztik kato­nai ismereteiket. A többiek is rendelkeznek katoyai alapismeretek­kel. így oktatásuk könnyebben folyik. Épp olyan jól végzik a hadse­regben feladatukat, mint ahogy néhány nappal ezelőtt végezték or­szágépítő munkájukat. FEL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents