Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-04 / 185. szám, szerda

A Francia Szocialista Párt határozata békét teremthet Algériában Véget ért a Francia Szociaüsta Párt kongresszusa Párizs, július 2. (MTI). — A Francia Szocialista Párt lillei kongresszusa va­sárnap véget ért. A kongresszuson 3308 mandátum-szavazattal 364 elle­nében és 44 tartózkodás mellett el­fogadták azt a határozati javaslatot, amely helyesli a kormány algériai politikáját, de felszólítja a kormányt, hogy „mindent kövessen el az algériai tüzet szüntess létrehozására, amely előkészítő szakasza és első feltétele az általános rendezésnek". A l'Humanité lillei különtudósítója rámutatott arra, hogy a Guy Mollet politikáját jóváhagyó határozat csak azért kapott ilyen nagy többséget, mert a szombatról vasárnap virra­dóra folytatott tárgyalások során a Nord-megyei szocialista pártszervezet képviselőinek javaslatára belevették a határozat szövegébe azt a mondatot, amely az algériai tüzet szüntess lét­rehozására szólította fel a kormányt és más módosításokat is hajtott vég­re az eredeti határozattervezeten. A kongresszus elfogadott egy kül­politikai határozatot is, amely üdvöz­li azt a tényt, hogy „diplomáciánk Christian Pineau vezetésével a fran­cia politika függetlenségének irányá­ban halad az atlanti közösség kebe­lén belül és a legnagyobb erőfeszíté­seket teszi, hogy véget vessenek a hidegháborúnak és közeledést hozza­nak létre a népek között". A határo­zat továbbá annak szükségességét hangoztatja, hogy „hosszú időn át ki­zárólag békés jelleget kell adni az európai atomiparnak". Pierre Courtade a l'Humanité ve­zércikkében a Szocialista Párt kong­resszusával foglalkozva rámutat ar­ra, hogyha a kongresszus által meg­szavazott határozatban leszögezett politikát valóban végrehajtják Algé­riában, akkor rövid időn belül lehet­ségessé válik a béke megteremtése. Meg kell azonban állapítani, hogy ez a határozat jellegzetesen kompro­misszumos jellegű. Courtade rámutat arra, hogy a határozatnak az a ho­mályos része, amely kibúvókra adhat alkalmat, súlyos kétség árnyékát veti a többségi határozat egészére. A Fránc-Tireur különtudósítója sze­rint „a kongresszus megerősítette a Guy Mollet-kormányt. de Algériát illetően a záróhatározat balra for­dulást jelez", ami a tudósító szerint „azzal a kockázattal jár, hogy nehe­zebbé teszi a parlamenti helyzetet". SEPILOV: leraktuk a szovjet-görög ka pcsolatok továbbfejlesztésének alapját Sepilov Athénből hazaérkezett Moszkva, július 5. (TASZSZ). — D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügymi­nisztere egyiptomi, szíriai, libanoni és görögországi útjáról július 2-án visz­szatért Moszkvába Sepilov újságírók előtt kijelentette, hogy nagyon meghatotta az a test­véri fogadtatás, amelyben a görög nép részesítette. Sikereket és az or­szág felvirágzását kívánta a görög népnek és a kormánynak. A görög államférfiakkal folytatott tárgyalásait érintve Sepilov megjegyezte, hogy megteremtették a görög—szovjet kapcsolatok továbbfejlesztésének alapját. Június 30-án este a Szovjetunió athéni nagykövetségén sajtóértekez­letet tartottak, amelyen Sepilov tett nyilatkozatot. — Rövid, nem hivatalos látogatásra érkeztem Athénbe — mondotta —, hogy személyes kapcsolatot teremtsek a görög kormány vezetőivel és esz­mecserét folytassak velük az orszá­gainkat érdeklő kérdésekről. Utazásom célja volt az is, hogy jobban meg­ismerjem a görög nép életét, azét a népét, amely oly sok nagyszerű fe­jezetet írt be az emberiség történe­tébe és egyedülálló kulturális vív­mányokkal gazdagította a világ civi­lizációjának kincsestárát. Hosszabb, őszinte és véleményem szerint gyümölcsöző megbeszéléseket folytattunk Karamanlisz miniszterel­nök úrral és Averoff külügyminiszter úrral. E megbeszélések a kölcsönös megértés és a kölcsönös őszinte szándékok légkörében folytak. Természetesen a Szovjetunió kor­mányának álláspontja és a görög kor­mány álláspontja eltér néhány nem­zetközi probléma tekintetében. Esz­mecseréink megmutatták, hogy a Szovjetunió és Görögország kö­zött nincsenek olyan kérdések, amelyek leküzdhetetlen akadályt gördítenek a jóviszony és a gya­korlati együttműködés fejlesztésé­nek útjába. Sepilov rámutatott, hogy a szovjet­görög kapcsolatoknak a békés együtt­élés ismert elvére kell épülniök. Ez­után így folytatta: — Ismeretes, hogy azok, akiknek nem tetszik a szovjet-görög barátság, széltében-hosszában olyan kohol­mányokat terjesztenek, hogy északról valamiféle veszély fenyegeti Görög­országot. E koholmányok célja az, hogy a gyanakvás és a bizalmatlanság magvait' hintsék el Görögország és északi szomszédai között és akadá­lyozzák a nemzetközi feszültség eny­hülését. E koholmányokat azonban általánosan ismert tények cáfolják még — a Szovjetunió békeszerető külpolitikája, a fegyverzet csökken­tésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló következetes erő­feszítései. Megcáfolják e koholmányo­kat az olyan közismert tények is, Görögország északi szomszédainak, akárcsak sok más békeszerető ál­lamnak a külpolitikáját a békés egvmás mellett élés és más orszá­gok belügyeibe való be nem avat­kozás elvei vezérlik. Hozzá kell még tenni, hogy az utóbbi időben hatá­rozottan javult a viszony Görögor­szág és északi szomszédai között. Meg kell mondani, hogy mind ez ideig csupán kismértékben használtuk ki a szovjet-qöröa gazdasági kapcso­latok kibővítésének lehetőségeit, pe­dig az ilyen kibővítés megfelelt volna mind a Szovjetunió érdekeinek, mind a görög gazdasági élet, a görög ipar. mezőaazdaság, kereskedelem érdekei­nek. Kedvező hatást éreztek volr.a o J s zo 1556. július 4. a görög munkások, a dohány- é» szőlőtermelők, az üzleti körök. A megbeszélések során közöltük, hogy a Szovjetunió kész jóindula­túan és önzetlenül megvíz^álni a kölcsönös együttműködés kérdését a görög nemzetgazdaság fejleszté­sében, a tudományos és műszaki tapasztalatok kicserélésében, a szakemberek kiképzésében — bele­értve a diákcserét. Hangsúlyozni kell, hogy a Szovjet­unió, általános elveinek megfelelően, nem tűz Görögország elé semmiféle feltételeket, amelyek érinthetnék szuverenitását és nemzeti méltósá­gát. A görög kormány kedvezően fo­gadta a szovjet-görög gazdasági kap­csolatok kiszélesítésének és főkéop a kereskedelem további fejlesztésének gondolatát. Örvendetes dolog, hogy a? utóbbi időben fejlődésnek indultak a kuitu­rális kapcsolatok Görögország és a Szovjetunió között. Azt szeretnénk, j ha a két nép széleskörűen kicserél­né szellemi értékeit. A szovjet em­berek érdeklődéssel figyelik a mai Görögország kulturális és művészei i eredményeit, a maguk részéről pétiig készek megosztani ilyen eredményei­ket a görög néppel. A kulturális, tu­dományos, parlamenti és egyéb kül­döttségek fokozottabb cseréje e!C­mozdítja majd a nagyobb kölcsönös megértést és bizalmat országaink között. A mi országunk kapui ven­dégszeretően tágra nyílnak. Amikor a Szovjetunió arra törek­szik, hogy fejlessze Görögországhoz fűződő baráti kapcsolatait, egyáltalán nem akarja, hogy Görögország ösz­szevesszen a nyugati hataimakka', amint ezt néhány külföldi lap írja. Sőt, mi több, a nemzetközi feszültség általános enyhítésére törekvő Szovjetunió maga is azon fáradozik, hogy meg­javítsa viszonyát a nyugati álla­mokkal. Minthogy nagy jelentőséget tulaj­donítok a személyes kapcsolatoknak a Szovjetunió és Görögország közötti baráti viszony fejlesztésében/ felve­tettem azt a kérdést, milyen állás­pontra helyezkednék a görög kormány Karamanlisz miniszterelnök úr' és Averoff külügyminiszter úr számuk­ra alkalmas időben teendő esetlegss moszkvai utazásának kérdésében. Ki­jelentettem, hogy pozitív állásfogla­lás esetén hivatalos meghívást ku'­dünk a miniszterelnöknek és a kül­ügyminiszternek. A miniszterelnök és a külügyminisz­ter elvben elfogadta a moszkvai uta­zás gondolatát. Megállapodtunk ab­ban, hogv a szovjet kormány a hiva­talos meghívást akkor küldi el, ami­kor már előkészítette azokat a fel­tételeket, amelyek a legeredménye­sebbé teszik az ilyen látogatást. A nyilatkozat felolvasása után D. T. Sepilov válaszolt az újságírók kérdé­seire. ALGÉRIAI INICIDENSEK Mint Algériából jelentik, Constan­tineban kézigránátot dobtak egy ká­véházba. Három ember meghalt, s mintegy húszan megsebesültek. Orántól 60 kilométerre délre egy francia harci oszlopot rajtaütésszerű támadás ért, hat francia katona meg­halt és hat eltűnt. Vasárnap még há­rom helyen voltak Algériában össze­tűzések: Morsott vidékén, ahol tíz al­gériait öltek meg, Constantine megye északi részén, valamint Sidi ben Ab­basnál. Algírban bomba robbant az Algériai Manifesztum Párt volt székhelyén. A robbanás időpontjában éppen szak­szervezeti funkcionáriusok üléseztek, közülük nyolcan megsebesültek. Londonba érkezett a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere London, július 2. (MTI). — V. V. Mackevics, a Szovjetunió mezőgazda­sági minisztere hétfőn szovjet mező­gazdasági szakemberek 16 főnyi kül­döttségével repülőgépen az angol fő­városba érkezett. A szovjet vendégek az angol kormány meghívására 14 napot töltenek Nagy-Britanniában, ahol angol gazdaságokat, mezőgazda­sági üzemeket, valamint mezőgazda­sági kutató állomásokat tekintenek meg. Meglátogatják a Royal Show néven ismert és az idén New Castle­ban megrendezendő angol országos mezőgazdasági kiállítást. Véget ért Poznanban a 25. Nemzetközi Ncgyvásár Varsó, (ČTK.) — Véget ért a poz­nani 25. Nemzetközi Nagyvásár. A vá­sár utolsóelőtti napján lengyel keres­kedelmi szervezetek 51 millió rubel értékben kötöttek üzleteket. A len­gyel kereskedelmi szervezetek össz­forgalma így 422,5 millió rubelt ért el. A Lengyel Népköztársaság külke­reskedelmi minisztériuma képviselő­jének szavai szerint ez még nem vég­leges összeg. Az eddigi összegből 310 millió ru­bel esik a kivitelre, a többi pedig be­hozatalra, főleg a piac azonnali el­látását szolgáló árucikkek és ipari be­rendezések behozatalára. H WH W WW; t mtt iti tmwwwwwwwwt Vacsora a Jugoszláv Szövetkezeti Mozgalom küldöttségének tiszteletére A Központi Szövetkezeti Tanács hétfőn, július 2-án a Jugoszláv Szö­vetkezeti Mozgalom küldöttségének tiszteletére búcsúvacsorát adott. Az esten részt vettek Václav Krutina, d CSKP KB titkára, a Külügyminiszté­rium, a Földművelésügyi és Erdőgaz­dálkodási Minisztérium, /alamint a Csehszlovák Szövetkezeti Mozgalom képviselői. Jelen voltak a jugoszláv nagykövetség képviselői is. Alois Zá­bojník, a Központi Szövetkezeti Ta­nács elnöke és Slavko Komar, a ju­goszláv küldöttség vezetőjo, szívélyes pohárköszöntökkel éltették azt a me­leg barátságot, amely Csehszlovákia és Jugoszlávia népét egymáshoz fűzi és hangsúlyozták a két állam szö­vetkezeti mozgalma kölcsönös együtt­működésének jelentőségét. Fogadás a kanadai követségen Hétfőn, július 2-án G. B. Summers kanadai ügyvivő feleségével együtt fogadást rendezett a kanadai állam­ünnep alkalmából. Az esten részt vett Václav Dávid külügyminiszter, Richard Dvoŕák kül­kereskedelmi miniszter, dr. Gertruda Sekaninová-Čakrtová és Jiri Nősek mérnök, a külügyminiszter helyettesei, Jaroslav Kohout mérnök, a külkeres­kedelmi miniszter helyettese, vala­mint a csehszlovák kulturális és köz­élet képviselői. Jelen voltak a prágai diplomáciai testület tagjai is. A főügyész titkárságának közleménye A főügyész titkársága közli, hogy 1956. július 1-től a félfogadást dr. Ján Bartuška főügyésznél, dr. Jaro­slav Dávidnál, a főügyész első helyet­tesénél, valamint dr. Eduard Švachnál, dr. Jan Samkonál, Václav Alešnél, a főügyész helyetteseinél és dr. Vladi­mír Kebort vezérőrnagynál hétfőn 10 —12 óra között határozták meg. A hét folyamán a félfogadást halaszthatat­lan ügyben a főügyészség társalgójá­ban bonyolítják le Prága XIV. Hősök tere 1300. Az egyes járásokban és kerületek­ben a járási és kerületi ügyészek látogatási napjait a járási és kerületi ügyészek határozzák meg. Felvilágo­sításokat közvetlenül a járási és ke­rületi ügyészségek nyújtanak. BARATI TALÁLKOZO S zombaton a komáromi Lenin­parkban találkoztak a Cseh­szlovák-Szovjet Baráti Szövetség, a Magyar-Szovjet Társaság küldöttei és a Dunai Folyamhajózás Igazgatóságá­nak dolgozói, hogy a nagyszámú kö­zönséggel együtt kifejezhessék meg­bonthatatlan barátságukat és szerete­tüket a nagy Szovjetunió iránt. Dénes Ferenc elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke ünnepi beszédben méltatta a kölcsörtBs barátság elmé­lyítésének nagy jelentőségét. Aztán szovjet részről Hrescsev, magyar részről pedig Erdős elvtárs tolmá­csolták Komárom közönségének népük szívélyes üdvözletét. Az ünnepi beszédek elhangzása'ütln a bratislavai művész-brigád esztrád­műsora következett, amelyet a kö­zönség nagy szimpátiával fogadott. A kultúrbrigád több mint két órán át szórakoztatta a hallgatóságot és nem egyszer zúgott fel a taps, azt jelez­vén, hogy egy-egy műsorszám őszinte tetszésre talált. Kosztecky Anna gyönyörűen csengő hangon orosz népdalokat énekelt, és egy áriát a „Keto és Kote" című vígoperából. Újházi Nusi magéval ra­gadó tűzzel és hamisítatlan jókedvvel eredeti magyar népdalokat és tréfás csárdásokat adott elő. Dano Živojno­vič, az Űj Színpad tagja orosz, szlo­vák és jugoszláv dalcsokorral szere­pelt. Ungvári Ferenc egy békeverset szavalt. Dubnovszky Tatjána mint vendég, és Kovács Béla, a komáromi Magyar Területi Színház tagja ope­rettrészleteket adott elő nagy siker­rel. Beszámolónkat méltán fejezhetjük be a közönség kritikájával: „Kitűnő volt — akár reggelig is elhallgattuk volna!" Kitűnő volt. Ennyit mondhatunk erről a meleg, szívélyes baráti talál­kozóról is. Megnyílt a Csemadok bratislavai csoportjának új helyisége A poznani nemzetközi vásáron vala­mennyi látogató megcsodálta a Kínai Népköztársaság textilkészítményeit. HWWI MII MII MHMM tII MII tlI MI I MIt MI W A határőrség tagjainak csaknem fele elutasítja a szolgálatot a nyugat­német hadseregben Bonnn, (ČTK) — Amint Schröder, nyugatnémet belügyminiszter július 2-án bejelentette, a határőrség tag­jaínak 42 százaléka elutasította azt, hogy belépjen a nyugatnémet hadse­regbe. Ezek a nyugatnémet határőrök élnek azzal a jogukkal, hogy július l-ig tiltakozhatnak a nyugatnémet hadseregbe való besorozásuk ellen. Manzel, szociáldemokrata képviselő ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a szövetségi kormány téved a határ­őrség hangulatát illetőleg. Arra szá­mított, hogy a határőrség tagjainak 90 százaléka elhatározza magát a NATO nyugatnémet alakulataiba való átlépésre. Manzel hozzátette, hogy ezt a tényt számításba kell venniök a koalíciós pártoknak, amelyek a katonakötelezettség bevezetésére tö­rekednek. Bratislava magyar dolgozói joggal hiányolták, hogy a Csemadok helyi j csoportja elégtelenül működik és nem ; tölti be azt a szerepet, amelyre a magyar dolgozók kulturális nevelésé­nél hivatott. Az utóbbi években a • helyi csoport keretein belül jóformán i semmilyen kultúrélet nem folyt. Helyi­' ség hiányában akadályok gördültek \ az összejövetelek és a kulturális rrveg­i mozdulás elé. A helyiséghiány — a he­; lyi csoport egyik régóta vajúdó prob­• léniája, — ma már megoldódott. A 1 Csemadok bratislavai csoportja a vá­ros egyik legszebb helvén, a Jesensky utcában nyert elhelyezést. A több teremből álló helyiséget szépen be­rendezve a napokban nyitották meg. , Ezzel lehetővé vált, hogy a csoport fellendíthesse munkáját és a szocia­lista kultúra fejlesztése terén betölt­hesse szerepét. Természetesen, a helyiséghiány meg­oldásával még nem oldódott meg min­den. A termek, ha még milyen szé­pen berendezettek is, magukban nem lesznek a kultúra továbbv'wöi, és nem lendítik fel a helyi csoport munkáját sem. Bratislava magyar dolgozóira s elsősorban a helyi csoport tagjaira vár a feladat, hogy minél gyakrabban látogassák a kultúrhelyiségeket és el­induljanak azon az úton, amely a szocialista kultúra továbbfejleszté­séhez vezet. A termekben máris szépen beren­dezett könyvtár van. A helyi csoport tagjain függ, hogy igényeiknek meg­felelő különféle csoportokat szervezve továbbfejlesszék a jelenleg meglevő tanulási és szórakozási lehetőségeket. A vezetőség a lehető mindent meg­ad a helyiségek látogatóinak, hogy kellemesen tölthessék munka utáni szabad idejüket. A Csemadok bratislavai csoportjá­nak vezetősége javítani akar munká­ján. Szeretné, ha a helyi csoport munkája fellendülne és mindenki megelégedésére szolgálhatnák a kul­túra ügyét. Hogy a törekvéseket si­ker koronázza, a Csemadok minden tagjának segítségére van szükség. Ezért lenne jó, ha a bratislavai ma­gyar dolgozók, minél gyakrabban na­gyobb számban ellátogatnának az új helyiségekbe. (b) Úttörőavatás Vágkirályfán Vasárnap kora délután a vágmenti kis faluban ünneplőbe öltözött iskolá­sok szüleik kíséretében a kultúrházba igyekeznek. A kultúrházban a kulísz­szák mögött a tanítónők és a CSISZ-tagok a kis szereplőket ren­dezgetik. Majd felgördül a függöny és a bemondó üdvözli a közönséget. A harmadosztályos leányok táncszá­ma után következik a műsor főpont­ja, a pioníravatás. Három sorban 13 pionír-jelölt vonul fel a színpadra. Kipirult arccal, büszkén fedemelt fej­jel hallgatják az egyik CSISZ-tagot, aki arról beszél, mit jelent pionírnak lenni, mire kötelez a piros kendő. Majd megtörténik az avatás. A gye­rekek nyakában virít a piros kendő. A színpadon felharsan a pionír-in­duló, száll a dal, „Vidáman cseng nevetésünk" s betölti a termet és a szíveket. / A pioníravatás után az iskola ki­sebb-nagyobb növendékei lépnek tel versekkel — táncokkal. Mészáros Hona, Vágkirályfa. A szavak tettekké válnak A nagykaposi szövetkezetben már nemcsak beszélnek a feladatok meg­valósításáról, hanem mindez tettek­ben nyilvánul meg. Jól haladnak a takarmányok begyűjtésével. Ennek sikeres biztosítása érdekében ver­senyre hívták a járás összes szövet­kezeteit. A munkák szervezésében Bodnár Antal agronómus és Albert zootechnikus jól megállják a helyü­ket. Az ö érdemük, hogy az évek óta kihasználatlanul heverő Stelmann-bó­dékat használatba vették. E hó elejé­től már megkezdték a borjak mes­terséges nevelését. (k.) \ 4

Next

/
Thumbnails
Contents