Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-29 / 210. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILÁPJA J 956 július 29. vasárnap 30 tillér IX. évfolyam, 210. szám, Őszinte elvtársi kapcsolatokat a pártonkívüli dolgozókkal Szilágyi László tornaújfalusi ol­vasónk szerkesztőségünkhöz kül­dött levelében felteszi a kérdést: bírálhatja-e a pártonkívüli a párt­szervezet munkáját, ténykedését? Joga van-e pártonkívüli dolgozó­nak ahhoz, hogy faluja vagy mun­kahelye pártszervezetéről, az egyes kommunisták magatartásáról, munkájáról, az emberekhez való viszonyáról véleményt nyilvánít­hasson? Rendkívül figyelemremél­tó ez a levél, a benne felvetett kér­dés, hisz nem kevesebbről van benne szó, mint a párt és a pár­tonkívüliek viszonyáról, egymáshoz való kapcsolatáról. Éppen ez teszi indokolttá és szükségessé, hogy olvasónk levelével, a benne felve­tett kérdéssel lapunk hasábjain, még hozzá annak vezető helyén, vezércikkben foglalkozzunk. Pártunk a munkásosztály, a dol­gozó nép pártja. Céljai, törekvései nem öncélúak, programja nemcsak a párt tagjainak, hanem a széles dolgozó tömegeknek a törekvéseit fejezi ki és foglalja magában. A párt programja, a belőle szárma­zó feladatok teljesítésében nem­csak tagjaira, hanem a pártonkí­vüliek milliós tömegeinek mun­kájára és helytállására is számít. A párt nem gubózik be saját bel­ső problémáiba, nem rejti véka alá politikáját, hanem mert politi­kája magában foglalja a nép tö­rekvéseit és vágyait, azt minden­kor és mindenben a nép szükség­letei, céljai és törekvései, érdekei szerint határozza meg. És mert a párt, a kommunisták pártja több évtizedes harcával bizonyította be a dolgozó nép érdekeihez való hűségét és adta tanúbizonyságát annak, hogy tetté, kézzelfogható valósággá változtatja programját és célkitűzéseit, a nép, a párton­kívüli dolgozók nagy tömegei ve­zetőjüknek ismerik el a kommu­nisták pártját, hisznek és bíznak benne. -Mindebből következik, a párt alapvető feladatának tartja, hogy mind szorosabbra fűzze kap­csolatait a pártonkívüli dolgozók­kal, meggyőzze őket politikája szükségességéről és helyességéről s megnyerje őket határozatai és a belőle eredő feladatok teljesíté­sének. , Egybldaló kapcsolatok alakulná, nak ki, ha a párt a pártonkívü­liekkel való kapcsolatát, e kapcso­lat szilárdítását csupán abban lát­ná, hogy meggyőzze és megnyer­je őket politikájának, a feladatok teljesítésének. A kommunistáknak meg kell hallgatniok a pártonkí­vülieket, szavukra és észrevéte­leikre mindenkor a legnagyobb figyelmet kell fordítani. A párt óva ügyel arra, hogy kapcsolata a pártonkívüliekkel ne váljék egy­oldalúvá. A párt elveivel, politi­kájával összeegyeztethetetlennek, megengedhetetlennek tartja a pártonkívüliekkel való magatar­tásban a parancsolgatást, a fölé­nyeskedést, a fennhéjázást, azt, hogy ha a pártonkívüli valami do­loggal, intézkedéssel kapcsolatban kétségét fejezi ki, ha egyes kér­désekben nem ugyanaz a nézete mint a párttagoknak, akkor az ér­velés, a meggyőzés helyett egy kézlegyintéssel „öntudatlan kispol­párnak", „reakciósnak" bélyegez­zék, olyan embernek, aki nem érti meg a szocializmus építésének fel­adatait, és akivel nem érdemes szóbaállni. Megtörténik, hogyha a pártonkívüli valami hibára, visz­szaélésre hívja fel, a figyelmet, ha bírálja ennek vagy annak a veze­tőnek magatartását, és kifogásai vannak a pártszervezet munkáját illetően, akkor letorkolják, elhall­gattatják azzal, hogy a kritika a pártszervezet, a kommunisták jo­ga. Támogassuk és segítsük az alulról jövő bírálatot, — súlyos tévedés volna azt hinni, hogy pár­tunknak ez az állandóan hangoz­tatott és mindinkább érvényesülő elve csak a pártszervezetek, a kommunisták „kívánsága". A kommunisták pártja nem szektáns gyülekezet, amely valamiféle misztikus homályba burkolódzik és ténykedésében elszigeteli ma­gát a nép széles rétegeitől. Nem, ilyesmiről szó sincs. A párt so­hasem félt attól, hogy céljait és ténykedését az ország dolgozóinak bírálata alá vesse. Ez nem is le­het másképp. Pártunk csak úgy válhatott a munkásosztály, a dol­gozó nép pártjává, vezető erejévé, hogy — mint a párt alapszabály­zata is leszögezi — „ereje és le­győzhetetlensége a néppel való szoros és elszakíthatatlan kapcso­latában rejlik". E szoros és el­szakíthatatlan kapcsolat megte­remtése pedig feltételezi a párt és a pártonkívüliek közötti kölcsönös bizalmat, feltételezi a párt és a pártonkívüliek közötti őszinte köl­csönös véleménynyilvánítást és véleménycserét. Űj bányák az északcsehországi barnaszénmedencében A második ötéves terv folyamán az északcsehországi barnaszénmedencé­ben a széntermelés több mint egy harmadával emelkedik. Ezt a lénye­gesen magasabb termelést, amely az 1960. évben évi 47 millió tonna sze­net tesz majd ki, az északcsehorszá­gi barnaszénmedencében részint a fel­színi bányák fokozott gépesítésével, részint Ú1 tárnák megnyitásával akar­ják elérni. Az új bányák feltárására az észak­csehországi medencében teljes ütem­ben folynak az előkészületi munkála­tok. A chomutovi körzet közelében, Pétipsy mellett új bányát nyitnak. A Františka-bánya közelében már a jövő évben a Záhorany nevű új bányát lé­tesítik. A bányászok arra számítanak, hogy itt évente másfél millió tonna szenet fejtenek. E szakaszon Némčany és Podlesice községek közelében két új felszíni bányát létesítenek. A bányák feltárása után a bányászok gőzgépekkel fognak dolgozni, azonban 1959-től az egész pétipsyi körzetet fokozatosan villa­mosítják. A chomutovi körzetben a legrövi­debb időn b»lül hét felszíni bányát nyitnak. Ezek középnagyságú bányák lesznek, amelyek mindegyike mintegy másfél millió tonna szenet szolgáltat évente. 1959-től ezeket a bányákat Is teljesen villamosítják. A chomutovi körzet e hét bányája közül már az idén megkezdték a Prunérov felszíni bánya feltárását. Rekordszénfejtés a pótori Bukovec-bányában A pótori bányászok a bányásznap tiszteletére felajánlották, hogy június elsejétől augusztus végéig 7584 ton­na szenet fejtenek terven feli. Ed­dig már 6774 tonnát fejtettek ki. A sikerben legnagyobb részük a Buko­vec-bánya bányászainak van. Dulaj András szénfalnál dolgozó kiváló vá­járcsoportja állandóan fokozza mun­kateljesítményét. Pénteken, július 27-én az első műszak Donbasz kom­bájnnal az eddigi legnagyobb ered­ményt érte el — 93 métert — és több szenet fjjtett ki, mint ameny­ny az egész szakaszon két műszakra előírt szén fejtése. Csupán július fo­lyamán ez a csoport a kettős kom­bájn-falról több mint 3600 tonna sze­net fejtett terven felül. A HETENYI HATÁRBAN TELEFONJELENTÉS A Csifári Állami Gazdaságban Ko­locsányi József cséplőgépkezelő, na­ponta százhatvan mázsa termést csépel ki csopc" f ;ával. Normáját 178 sr lékra teljesíti. Pavel Chudík is e cso­portban dolgozik. A terméshozam jó ebben az állami gazdaságban. Hu­szonhét mázsa hektáronként. Ügy tírvezték, hogy a cséplést 10 nap alatt végzik el, de előreláthatólag egy napnal a tervezett határidő előtt be­fejezik a munkát. Egy év alatt 100 új EFSZ a brnói kerületben A múlt évi júniusi párthatározat óta a brnói kerületben több mint 100 új szövetkeTet alakult. Egy év alatt 8000 földműves lépett a szövetkeze­tekbe és 20 690 ha földet vitt a kö­zösbe. Legtöbb szövetkezet a znojmoi és Moravská Tŕebova-i járásokban alakult. Az ógyallai GTÁ brigádja sikere­sen végzi az aratási munkákat a hetényi EFSZ földjein. A bri­gád tagjai Lucza Zoltán vezeté­sével igyekeznek minél előbb befejezni az aratási munkákat. Képünk a legjobb kombájnveze­tö-csoportját mutatja Záhorský Mihály elvtárs és Pintér Ernő, a kombájnvezető segítőjének ve­zetésével. iSI Második képünk a kombájn tisz­títása közben ábrázolja a kom­bájnosokat. Az S-—es jelzésű szovjet kombájnt mindennap alaposan átvizsgálják, a kisebb üzemzavarokat kijavítják, hiszen ez az egyik alapfeltétele a si­keres munkának, a termésbeta­karítás gyors befejezésének. Földjeinken egyre több kombájn dolgozik, de az aratógépekre is szükség van. Négy kombáin mellett hét aratógép is se­gíti az aratók munkáját. Képünk Gál Rezső és Gál Lajos trakto­rosokat mutatja Dékány Lajos és Németh Gergely segítőikkel a vasárnapi műszakban a rozsara­tás közben. 35 mázsa hektárhozam árpából Simoriviban az aratás a szövetke­zet megalakulása előtt 14—15 napig tartott. Most, azonban, hogy a föld­művesek szövetkeztek, az aratast hat nap alatt— elvégezték. Ez elsősorban a gépek jő munkájának, másodsor­ban pedig a szövetkezeti tagok szor­galmának köszönhető. A fiatal szövetkezet dús gabona­termést takarított be. Az érpa pél­dául 35 mázsás hektárhozamot adott, Jobb munkaszervezést A bellovai szövetkezet beadási kö­telezettségét az állati termékekből példásan teljesíti. Az egész évi to­jásbeadási kötelezettségének például már május közepéig eleget tett. A félévi tejbeadási kötelezettségét is 10 290 literrel túlszárnyalta. A ser­tés- és marhahúsheadást is példásan teljesíti. Lassan h'-lad azonban a ga­bonabegyújtés. Ez elsősorban a trak­torállomás bűne. másodsorban pedig a szövetkezet vezetőségéé, mert nem Ui.lja jól szervezni a munk :t. Remél­jük azonban, hogy egy kis iparkodás­sal, jóakarattal rövidesen eltávolít­ja a hibákat és példásan teljesíti gabonabeadási kötelességét is. Kocsis Károly, Somorja äl „ÖV s a töobi gabonafélék is igen jól fi­zetnek A kapálást, szénagyűjtést is idejé­ben és jól elvégezték. Az állati ter­mékekből példásan teljesítik beadá­sukat. Az egész évi tojásbeadási kö­telezettségüket május végéig telje­sítették, sőt 25 855 tojást előíráson felül is adtak. A félévi kötelező tej­beadáson felül 15 826 litert adtak át szabad áron. Sertéshúsbil 73 mázsa 28 kilót, marhahúsból pedig 20 má­zsát adtak a félévi beadási kötele­zettség teljesítésén felül. Kerekes Ferenc, Simonyi Szokol elvtárs kombájnvezető és Csintalan E. segítőtársa sikere­sen aratnak EMAG kombájnjuk­kal a hetényi EFSZ földjein. Ké­pünk e hó 22-i vasárnapi műszak alatt készült. A vasárnapi mű­szakokban igen szép teljesít­ményt értek el, mind a kombájn­jukkal, mind az aratógépekkel. Fényképezte és írta: Csintalan Imre Szövetkezet alakult a szobránci járásban E hét közepe táján Porube pod Vi­horlátom faluban (prešovi kerület, szobránci járás) 23 földműves elhatá­rozta, hogy szövetkezetet alakítanak. Az alakuló gyűlésen megválasztották a szövetkezet vezetőségét és jóvá­hagyták a jövőre vonatkozó gazdasági tervet. Az aratás után azonnal gazdasági udvart és közös istállókat létesítenek, hogy az állatokat minői előbb összpon­tosíthassák. , . A „Bábika" bemutatója a bratislavai Űj Színpadon Az Oj Színpad opera­együttese július 26-án be­mutatta a Bábikát, Ord­mann e klasszikus ope­rettjét, melynek zenéjét Edmond Audran szerezte. Rendező: František Kris­tóf Veselý volt, segédren­dező J. Valentin-Vecsei. Képünkön: Dano Zvojno­vič Chantorella báró sze­repében, Viera Prokešová Bábikát alakítja, és Er­nest Kostolník Loremois szerepében. 1 t * Völ S zívetmelegítő érzés figyelni a Hronská Dúbrava § és Selmecbánya közötti vasútvonalon utazökat. 5 A fiatalábbja állandóan az ablakoknál szorong és régi | kedves emlékekkel telve izgatottan magyaráz: Ott volt | a harmadik tábor. Nézd ott közlekedett a régi kis vasút, | és ezen a töltésen dolgozott a mi brigádunk! Nézem a tájat és tudom, hogv ezt is másnak, szebb- | nek látják. Az ő emlékeik benépesítik a völgyet és | újra hallják az „Ifjúsági vasútvonalat" építő fiúk és | lányok csengő kacagását. Mert itt az „Öröm völgyében", | ahogy akkor elnevezték, minden híd, viadukt vagy alagút | ezrek lelkes munkalázának és alkotóerejének emlékét | őrzi. A vonat csattogva robog végig a völgyet átszelő via- I dukton és belefúródik az alagútba. S mikor a másik | oldalon újra előbukkan, elénk tárul Selmecbánya gyö- I nyörü panorámája. Ide, ebbe a legrégibb bányászvárosba = igyekszik most a szünidők és szabadságok idején száz I és száz turista az ország minden részéből. Meglát sgat- = iák a nagy szlovák költő, Sládkovič Marínájának szülő- | házát, a török veszély idején épült bástyákat és fel- | másznak a Paradaj nevű hegyre is. ahol pogány őseink | áldoztak isteneik tiszteletére. A régi város a vasútvonal I felépítése óta újra virágzásnak indult és a turisták ked- | ves találkozóhelye lett. (lg) 1 I llltllltli!ltllllUIIUllU!!lllllllllllllill[!tlIlill!!ll!l:illilltlllWIITI;iliJIUIllllllt]|lllltl!l|!!IUlUlU]jt

Next

/
Thumbnails
Contents