Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-27 / 208. szám, péntek

CälHEKIIl Ausztria főváro­sában, Bécsben óriási a forgalom. Ezért nagy gondot fordítanak a közle­kedés irányítására. Képünkön egy kü­lönleges szerkesz­tésű autót látunk, amelynek segítsé­gével minden szombaton kitisz­títják és ellenőrzik a bécsi közlekedési jelzőlámpákat. Egyre bővülnek gazdasági és kultu­rális kapcsolataink a hatalmas Indiá­val. Nemrég indiai kulturális küldött­ség járt hazánkban és megcsodálhat­tuk az indiai tánco­sok művészetét. Tőlünk, Csehszlo­vákiából is egyre többen jutnak el Indiába, hogy köz­ismert technikai fejlettségünkön kí­vül népünk magas kultúrájáról is hírt vigyenek Indiába. Képünkön a csodá­latos szépségű del­hi Laksmina Rajan templomát látjuk. A román mezőgazdaságot a legKorsze-' rübb gépekkel szerelik lel. 1960-ig a román gép- és traktorállomásokat 10 300 új traktorral és más mezőgaz­dasági géppei látják el. Képünkön a sztálini Thälmann Traktorgyárban G. Stojan, Ion Ardelianu és Stefan Ma­A román nehézipar egyik erőssége a nolako a KD 35-ös motor szerelésén hunedoarei új nagyolvasztó dolgoznak. Anglia és a Szovjetunió kicseréli aíomértesüléseit London, július 25. — Sir John Cocksroft angol atomtudós, a brit atomerő-hivatal tagja szerdai sajtó­értekezletén bejelentette, hogy Nagy­Britannia és a Szovjetunió között megkezdődött az atomértesülések ki­cserélése — közli az AFP. Nagy-Britannia már megkapta az atomsnergia kérdésével foglalkozó orosz szaklap két legfrissebb számát, amely egészen új értesüléseket tar­talmaz. Mint az angol tudós mon­dotta, ezek az értesülések elsősorban olvan atomreaktorokra vonatkoznak, amelyek a vizet használják fel hű­tésre. Ciprus szigetén gyűjtctáborokat létesítettek Nikózia, július 25. (ČTK) — A Ni­kózia közelében létesített gyűjtőtábor­ban sínylődő 250 ciprusi hazafi szaba­donobcsátsát kérte. A Reuter :i!rügy­nökség közlése szerint a fogvatartott hazafiak képviselője egy újságíró cso­portnak adta elő szabadonbocsátásuk iránti kérelmét. Az újságíróknak a tá­bor létesítése, 1955 július óta először engedték meg a látogatást. A gyűjtő­tábort mocsaras vidéken helyezték pl, szöges dróttal vonták körül, megfigye­lő tornyokkal és gépfegyveres őrséggel látták el. Az újságírók látogatását csak azután tették lehetővé, hogy az athéni rádió a ciprusi gyűjtőtáborokról azt mondta, hogy a buchenwaldi és dachaui tábo­rokhoz hasonlóak. A Nikózia közelében levő táborokon kívül még van egy tá­bor Ciprus szigetén, ahol 150 ciprusi hazafit tartanak fogva. A gazdasági és szociális tanács vitája az ENSZ együttműködéséről Genf, július 25. (ČTK) — Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa megvi­tatta a gazdasági és szociális progra­mok egybehangolását az emberi jogok, az ENSZ tevékenysége és a szakügy­nökségek terén. Az általános vitában részt vett az ENSZ főtitkára, a Cseh­szlovák Köztársaság, Nagy-Britannia, Pakisztán, Hollandia és más állam kül­dötte. Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára beszámolt az Egyesült Nemzetek Szer­vezete titkárságai közötti tanácskozá­sokról az iparosítást, a mezőgazdasági reformot, az urbanizmus kérdését érin­tő hosszúlejáratú programokról. Rá­mutatott az egybehangolás nehéz problémáira és kiemelte a technikai segítség bővített programjának sike­reit. Nősek nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője megjegyezte, hogy az ENSZ tevékenységének egybehan­golásáról, a szakügynökségekről, és e szervek előtt álló feladatokról szóló vitában tekintetbe kell venni az utóbbi húsz év folyamán felmerült új körül­ményeket is. Rámutatott azokra a je­lentős gazdasági és speciális változá­sokra, ameiyek a különböző országok­ban a világ minden táján végbementek és hangsúlyozta, hogy a szocialista rendszer létezése a kapitalista rendszer mellett új viszonyt teremt az országok és nemzetek közötti politikai, gazdasá­gi szociális, tudományos és kulturális téren. A csehszlovák küldött üdvözölte, hogy a főtitkár jövő munkájában az első helyek egyikére helyezi az atom­energia békés célokra való felhaszná­lásának programját és kiemelte, hogy ha ezt az új erőforrást az emberiség javára használják'fel, akkor ennek rö­A három államférfi brioni találkozójának sajtóvisszhangba Belgrád, iúlius 25 elnök. Nasszer elnök niszterelnök brioni egy hét múlott el (ČTK) — Tito és Nehru mi­találkozasa óta a sajtó azonban még mindig foglalkozik ezen fontos eseménnyel. A belgrádi Borba július 24-i szá­ma szerkesztőségi cikkében mutat rá azokra a hírmagyarázatokra, amelye­ket külföldi lapok különösen London­ban. New Yorkban. Ankarában tár­tak olvasóik elé. A Borba íüemeli ezen hírmagyarázatok ellenséges hang­nemét és azt a következtetést von­ia le, hogy a cikkíróknak kelleme­sebb a hidegháború hadműveleteit folytatni, mint békés együttélésre tö­rekedni. A három államférfi brioni koa ;t­ruktív tanácskozásával élénk ellen­tétben áll az USA és Nagv-Britannia kormányainak ama határozata, amely vid időn belül vissza kell tükröződnie valamennyi nép, különösen pedig a gazdaságilag elmaradott országok la­kossága életszínvonalának emelkedé­sében. Lord John Hoppé, a brit küldöttség vezetője megemlékezett az ENSZ egyes szervezeteinek sikereiről, vala­mint az ENSZ és a szakügynökségek együttműködéséből eredő problémák­ról. A. S. Csisztvajov szovjet küldött ki­jelentette, hogy a gazdasági és szociá­lis bizottságnak minden lehetőséget fel keil használnia, hogy hatékonyan ösz­szehangolja az ENSZ és a szakügynök­ségek programját gazdasági és szociá­lis téren és biztosítania kell azok meg­valósítását. A Belga Szocialista Párt küldöttsége szeptemberben Moszkvába látogat Moszkva, (MTAI) — A moszkvai Pravda közli, hogy a Belga Szocia­lista Párt elfogadta az SZKP Közpon­ti Bizottságának meghívását. A belga szocialisták küldöttsége szeptember­ben látogat Moszkvába. A küldöttség eszmecserét folytat majd a két or­szágot érintő kérdésekről. elutasította Egyiptom kívánságé*, hogy az asszuáni duzzasztógát építkezésé­hez kölcsönt folyósítsanak. Ez az el­lentét igazolja, hogy a nyugati álla­mok megkísérlik gazdasági-politikai nyomást gyakorolni a fiatal Egyipto­mi Köztársaságra, amely az imperia­lista ayarmatosító uralom ellen irá­nyuló önálló politikát folytat. Egyes nyugati körökben nagy zavart keltett a washingtoni, londoni határozat „böl­csessége" az asszuáni gát építésére vonatkozólag. A Nyugat e határoza­tával semmi esetre sem nyert poli­tikai tökét sem Közép-Keleten, sem másutt, ahol békeszerető emberek él­nek. Nagyon is világos ezen lépés célja, amely az aktív együttműködés gondolata és gyakorlata ellen irányul, az együttműködés azonban már meg­kezdte a világon győzedelmes útját. ' tikájára. Indonézia iparosítása biztosítja az ország függetlenségét A. Szasztroamidzsozso nyilatkozata Dzsakarta, július 25. (ČTK) — Az Oj Kína sajtóiroda közlése szerint az In­donéz Nemzeti Párt július 25-i, sze­marangi kongresszusán Ali Szasztroa­midzsozso. Indonézia miniszterelnöke beszédet mondott. Beszédében hang­súlyozta, a jelenlegi kormány feladata, hogy programjának megvalósítása vé­gett az országban politikailag megszi­lárduljon. Ezután a gazdasági és pénz­ügyi nehézségekkel foglalkozva rámu­tatott. hogy sok pénz van forgalomban, és ezzel szemben a bérek nem elegen­dők a megélhetéshez, miáltal gazdasá­gi ellentétek mutatkoznak. A miniszterelnök rámutatott, hogy a jelenlegi kormány által kihirdetett öt­éves terv fő célja Indonézia iparosítá­sa, amely lehetővé teszi, hogy az or­szág függetlenítse magát a fejlődéshez szükséges cikkek behozatalától. Szasztroamidzsozso hangsúlyozta a bandungi értekezlet jelentőségét és rámutatott arra, hogy az ázsiai afrikai csoport az ENSZ-ben megerősödött, ami Indonézia támogatását jelenti Nvugat-Irián iránti küzdelmében Em­lítést tett arról a pozitív befolyásról, amelyet a bandungi értekezlet gyako­rol az arab államok független külpoli­1 olyan ütemének" — írta Lenin 40 év­vel ezelőtt, 1916-ban. Egy év múlva megkezdődött Oroszországban az ok­tóberi forradalom éš országunk dol­gozói a kommunista párt vezetésével elsőként indultak el a szocializmus építésének járatlan ösvényein, utat törtek az egész emberiségnek. A szovjet .nép már körülbelül négy évtizede jár ezen az úton és a Szov­jetunióban győzelmet aratott a szo­cializmus. A nagy kínai nép kivívta a népi forradalom győzelmét, építi a szocialista társadalmat. A szocializ­mus építése teljes erővel folyik egész sor európai és ázsiai országban. Egészen különböző országok ezek, és mindegyikben a történelmi fejlő­dés. a gazdasági és politikai körülmé­nyek sajátszerűségének tekintetbevé­telével halad a szocializmus építése, A fö dolog azonban az, hogy mind­ezek az országok együttvéve és mindegyik külön-külön egyazon cél felé tart és ez a cél: a szocialista társadalom felépítése. Az egyik előbb, a másik később éri el ezt a célt, és ez természetes, hi­szen a történelmi út nem a Nyevsz­kij Proszpjekt járdája, mint Cserni­sevszkij szokta volt mondani: mindig keletkezhetnek új, előre nem látott körülmények és olyan feladatok meg­oldásának útjait kell megkeresni, ami­lyenek előbb nem merültek fel. A módszereknek ez a végtelen soksze­rűsége csak a nagy történelmi folya­matnak — a szocialista világrendszer keletkezése folyamatának törvénysze­rűségét bizonyítja. Az új társadalom építése a fiata­labb szocialista országokban más, je­lentékenyen kedvezőbb körülmények között folyik, mint a Szovjetunióban, abban az országban, ahol elsőnek 4 OJ SZO 1956. július 27. győzedelmeskedett a szocializmus. A szocialista államok fejlődésükben fel­használják a Szovjetunió igen gazdag tapasztalatait és a szocializmus egész világrendszerének erejére támaszkod­nak. Következésképpen annál inkább megteremtődnek a szocialista orszá­gok népei, államai és marxista párt­jai testvéri barátsága, elvtársi együtt­működése további szilárdulásának fel­tételei. Ebben rejlik a szocializmus világrendszere fejlődésének legfonto­sabb jellemző vonása. Ezt a vonást maga a szocialista társadalmi rend lényege határozza meg. Ez a lényeg megnyilvánul a szocializmus építése minden konkrét formájában, a kü­lönböző országokban, az egyes né­peknél. , V. I, Lenin tovább fejlesztette a szocializmusba vezető átmenet for­máinak különbözőségére vonatkozó gondolatot és ezt írta: „A modern imperializmus korában még a fejlett kapitalizmus idején egyformán elke­rülhetetlen trösztök és bankok sem egyformák a különböző országokban tapasztalható konkrét formájukat te­kintve. Annál kevésbé egyformák, jól­lehet alapjában véve egytípusúak, a politikai formák. az előrehaladott imperialista országok, Amerika, Ang­lia, Franciaország és Németország po­litikai formái. Ugyanilyen változatos­ság nyilvánul majd meg azon az úton is, amelyet az emberiség a mai im­perializmustól a holnapi szocialista forradalomig tesz meg." A társadalomnak a kapitalizmusból a szocialista rend felé vivő fejlő­dése : ez végső soron egysé­ges világtörténelmi fo­lyamat. A változatosság, ennek az egységes folyamatnak keretei között nyilvánul meg, és ez a vál­tozatosság — magától értetődik — egyáltalán nem olyan teoretikusok szabadjára engedett fantáziájának gyümölcse, akik kiagyalták, hogy „a maguk módján", „nem úgy, mint m á s o k", jussanak el a szocializmushoz. , Ezt az alkotó változatosságot objektív körülmények szabják meg, nem pedig a világtól elszakadt szubjektív fikciók vagy kívánságok. Ezt a sokszerűséget a nép, az ország fejlődésének mély történelmi, társadalmi, gazdasági sa­játosságai, valamint az a nemzetközi helyzet írja elő, amelyben a szocializ­mus építése folyik. Éppen ezért a tör­ténelmet alkotó, minden népnek meg­van a lehetősége, hogy sajátos vonást kölcsönözzön, és valóban kölcsönöz is a demokrácia ilyen vagy olyan for­májának, a proletariátus diktatúrájá­nak ezzel vagy azzal a válfajával áll elő. a társadalmi élet különböző olda­lait, például az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem stb. átalakításának különböző ütemét mutatja. A marxista munkáspártoknak, mint a dolgozó nép vezetőinek nagy sze­repe éppen abban rejlik, hogy a leg­helyesebben és mélységesen megértik a történelmi fejlődés törvényszerű­ségét minden konkrét sajátosság tekin­tetbevételével és ezen az alapon ki­dolgozzák a szocializmus építésére vonatkozó saját fő irányvonalukat, megszervezik és mozgósítják annak megvalósítására a néptömegeket. Emellett a szocializmus bármely or­szágban való sikeres építésének szük­séges feltétele a nemzetközi prole­társzolidaritás. Minden ország mun­kásosztályának létérdeke, hogy a tár­sadalmi felszabadulás ügye előreha­ladjon, hogy segítséget nyújtsanak azon országok dolgozóinak, amelyek­ben megdöntötték a kizsákmányolók . hatalmát. A szocializmushoz vezető utak kü­lönbözősége következésképpen egyál­talán nem azt jelenti, hogy a pro­letár internacionalizmus nagy eszmé­je „elaggott", amint ezt egyesek az új társadalom építőinek bizony­gatni próbálják. A szocializmushoz vezető különbö­ző utak egyáltalán nem különoöző irányba vezető utak. Ellenkezőleg, mindezek az utak egy cél felé vezet­nek, és a proletár internacionaliz­mus nagy zászlajához való hűség­nek, a szocializmusért küzdő harco­sok növekvő összeforrottságának igen nagy jelentősége van a k^zös, nagy ügy sikere szempontjából. A Szovjetunió munkásosztálya és összes dolgozói egész útjukon, ame­lyen a kommunista párt vezetésével haladtak, érezték más országok mun­kásosztályának testvéri támogatását. Ennek az útnak eredménye az erős szocialista ipari hatalomnak, az élen­járó szocialista földművelés országá­nak megteremtése az elmaradott nagybirtokosi-burzsoá Oroszország helyén. A szocializmus építésének e nagy ügyéhez hozzájárult harcával más országok munkásosztálya is. Most nagy eredményeket értek el a népi demokratikus országok dolgo­zói is. A gazdasági és társadalmi rendben észlelhető mélységes átala­kulások egyre inkább meghozzák gyümölcsüket, megerősödött ezeknek az országoknak szocialista államisá­ga, mérhetetlenül megnőtt a rep po­l'tikai öntudata. Ezeket a vívmányo­kat megkönnyítette a Szovjetunió dolgozóinak önzetlen segítsége. A Szovjetunió dolgozói ezzel interna­cionalista kötelességüket teljesítették. Végül, a szocializmus országainak sikerei együttvéve lelkesítik a kapi­talista országok dolgozóit, beléjük p'ántálják az emberiség ragyogó jö­jébe vetett mélységes hitet. Igy mutatkozik meg különböző oldalairól az egész világ dolgozóinak nemzetkö­zi szolidaritása. A különböző országokban elkerül­hetetlen különböző formát ölt a ré­gi társadalmi rend * megtörésének egységes folVam^ta, az új rend meg­születése és megszilárdulása. Mind­ezekben az országokban azonban egyaránt elkerülhetetler a tőkés tár­sadalom forradalmi átalakítása. Kö­vetkezésképpen, mindezek a formák minden kü­lönbözőségük mellett is az alapve­tő, a fő dologban egyneműek: közös alapjuk az új társadalmi rend építése, közös céljuk: a szo­cializmus. Ez teremti meg a szocializmusért küzdő minden harcos sziklaszilárd egységét. A kommunizmus ellenségei kiálthatják ahányszor csak akarják, hogy mi „mindenkit arra akarunk kényszeríteni, hogy egyformán gon­dolkodjék". Ez a hazugság nem- szol­gál a kapitalizmus mentségére. Éppen a célok közössége, „a fő és alapvető dolgok egysége" teremti meg mind az új társadalmi rend ápítésének elméle­tét, mind pedig annak gyakorlatát, következtetésekkel és eredményekkel gazdagító, igazi, alkotó viták kibonta­koztatásának alapját. Az imperialista reakció ideológu­sainak határozott célja, hogy zűr­zavart próbálnak kelteni a szo-' cializmushoz vezető utak sokszerü­ségének világos kérdésében: Szét­húzást akarnak kelteni a szocialista országok közösségében. Ezek a ter­vek természetesen kudarcba f '­ladnak. Az új életet építő népek nem hagy­ják becsapni magukat. Helytelen vol­na azonban, ha szó nélkül mennénk el az ellenség mesterkedései mellett. Ezért verik határozottan vissza a szo­cializmus építői az ellenséges erők mind.n olyan mesterkedését, amely­nek az a célja, hogy gyengítse a szo­cialista országok testvéri kapcsolatait. Ezekre a mesterkedésekre válaszolva, még inkább m^qszilárdítják kapcso­lataikat. A szocialista világrendszert alkotó országok rendíthetstlen szolidaritása, kölcsönös segítségnyújtásuk, az, hogy törődnek minden szocialista állam ja­vával és virágzásával: a proletár internacionalizmus élő megtestesü­lése.

Next

/
Thumbnails
Contents