Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-24 / 205. szám, kedd

Je!@n?ő$en megjavult a termelés a braiisfavai Matador-üzemben llllllltlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltllllllllllllll Az országos konferencia határoza­tainak hatása érezhető a Matador­tlzembon is. A műszaki dolgozók, mes­terek, munkások újult erővel fognak hozzá feladataik teljesítéséhez, lele­ményességük, észszerüsitéseik felhasz­nálásával sokat javítottak a gyártás menetén, a munka termelékenysége fokozódott, a gyártmányok minősége javult. Belépésünkkor mindjárt szemünkbe tűnik a rend és tisztaság az udvaron. Eltűntek az azelőtt ott heverő gumi­hulladékok nagy halmazai, látszik, hogy a nyersanyagot gazdaságosabban dolgozzák fel. Kérdezősködésünkre VIt főmérnök elvtárs válaszol, aki megmagyarázza, hogy alapjában meg­változott, meggyorsult a munka me­nete. A gyártás nyersanyaga, a kaucsuk, azelőtt a vagonokból a főraktárba ke­rült, ahonnan akkumulátoros szállító kocsikkal juttatták el azt a keverö­terembe. Ez a folyamat nem vált be, mert a raktározás alatt a kaucsuk összeragadt, nehezen lehetett kezelni és Így részben minőségéből Is veszí­tett, Üjabban a kaucsukot a vagonok­ból egyenesen a keverőterembe szál­lítják, ahol azt rögtön fel is dolgozzák. A fő raktárba csak olyan nyersanyag kerül, amely állóképes. A keverőterem­ben a régebben testi munkával vég­zett munkát részben gépositették: a 100—120 kg-os kaucsukbölákat önmű­ködő szeletelőgépekkol felapritjők. A kisebb darabok vôgásánál, ahol ré­gente kést használtak, ma vógókészü­léket alkalmaznak. Az egyes vegysze­rekhez szükséges edények pontos mértékkel vannak ellátva, nem lehet tehát a kénből, kaolinból, olajból, gu­miporből és más anyagból többet vagy kevesebbet keverni a gumimasszához. Aszerint, hogy az előállítandó iparcikk­nek, milyen tulajdonságokkal kell ren­delkeznie, állítja össze a receptet a vegyészmérnök. A receptben előirt anyagokat a legnagyobb pontossággal mérik ki és ezeket a sorban felállí­tott óriási kettős hengereken, az ún. kalandereken hengerük. A hengerpá­rokon többször áthaladó, forró gumi­masszát éles késsel vágják le a hen­gerről. Ez az eljárás még régimódi, megerőltető, veszélyes, mert elővi­gyázatlanság esetén a munkás ujja könnyen a hengerpár közé kerülhet. Ez a munka nagy testi erőt is köve­tei. Ezen a téren az üzemben még nem vezették be a gépesítést. Tovöbb tekintve a munkafolyamat érdekes részét láthatjuk: embernagy­ságú darálókban mogőrlik a hongerek­ről levágott gumilapokat, ezzel eltávo­lítják az anyagból a tisztátalanságot. Tovább megyünk. A gumicsövoket gyártó Osztályba érünk. A különböző átmérőjű és hosszúságú csöveket ré­gente 3—4 embernek keilott emelget­nie, ma már ezt is gép végzi. Šulek elvtárs, az üzemrészleg mestere sze­rint a gépesítés következtében is 40 százalékkal növekedett a munka ter­melékenysége. A portalanítást újfajta szellőztető-berendezésekkel oldják meg, s igy most sokkal tisztább itt a levegő, mint azelőtt. Megkérdezzük šulek elvtársat, főleg hová Irányul a csövek szállítása és sok-e a reklamá­ció. , — „Nagyrészt a Szovjetunióba meg a népi demokratikus államokba szál­lítjuk iparcikkeinket, de az utóbbi idő­ben sok megy Keletre ls, különösen az arab államokba. Gyôrtmányalnkra panasz nem érkezik, mert megjavuít a ntlnőség és ellenőrző osztályunk csak a legjobb minőségű, kifogástalan Iparcikkeket engedi kl a gyárból. Átmegyünk a szomszédos csarnok­ba, ahol a szálítószalagokat gyártják. Az emberi munkát itt Is gépesítették, daruk, emelőgépek végzik a legnehe­zebb munkát. A kemény gumit gyártó osztályt át­szervezték. Azokat a gépeket, ame­lyek azelőtt más-más helyen gyár­tották a kemény gumit, most mind egy csarnokba összpontosították, s ezáltal a gyártást folyamatossá tették. Vezetőnk," VIt főmérnök, rámutatva az itt készült iparcikkekre, megjegyzi: — „Itt töltőtoll-burkok készülnek. A klarinétokra ls mi készítjük a bur­kot. Ezek itt vízmérők, mosógép- és egyéb gépalkatrészek, fogók, szűrők a műselyem gyártásához. Azélőtt, míg a gépeket nem összpontosítottuk, a félgyártmányokat egyik gépről a má­sikra kellett szállítani. Most úgy ren­deztük be a gyártást, hogy az fenn­akadás nélkül, egyfolytában játszód­jék le. Visszatérve a főépületbe Stratil elv­társ, az üzem igazgatója fogadott. Elmondotta, hogy júniusban 100,7 százalékra tejesltették a tervet. Hogy a tervet nem teljesítették magasab­ban, hát azt főleg a nyersanyagbe­szerzés, a gyártáshoz szükséges me­legltő-tömlő formák késése okozta. A gyár technikusai a mô30dik ötéves tervre távlati tervet készítettek, amelvben a rendelkezésükre álló bel­földi és külföldi dokumentáció alapján a legnagyobb aprólékossággal állítot­ták össze az elkövetkező évek prog­ramjôt. A prémiumok kifizetésében módosítást vezettek be; ha a havi ter­vet nem teljesítik egyenletesen, úgy a prémiumra igényt tartóknál bizonyos százalékot levonnak. Ezért a dolgozók igyekeznek, hogy a tervet egyenlete­sen teljesítsék. Az üzem dolgozóinak egy része szorgalmasan tanul, tovább képzi magát. Az üzemi iskolát láto­gatják. esti tanfolyamokra járnak, vagy pedig távtanulás utján igyekez­nek bővíteni Ismereteiket. A gyár ve­zetősége a dolgozók ilyenfajta törek­véseit nagyban pártfogolja és a tanul­ni vágyókat mindenben támogatja. A cél az, hogy minél több tanult, kép­zett dolgozója legyen az űzőmnek, mert ezzel tökéletesedik a gyártás. H. T. V. Široký miniszterelnök fogadta az egyiptomi küldöttség vezetőjét Viliam široký miniszterelnök hét­főn, július 23-án fogadta Mohammed magdi Hasszenein őrnagyot, a Cseh­szlovákiában tartózkodó egyiptomi gazdasági-mezőgazdasági küld'ittség vezetőjét. A látogatásnál jelen volt Richard Dvorák külkereskedelmi miniszter és Dimitrij Riaq Hanna, az Egyiptomi Köztársaság prágai követe. Jelent! ezni lehet a komló betakarítcsára A Munkaerőügyi Minisztérium fel­hívja az asszonyokat, nyugdíjasokat, az ifjúságot, akik részt vehetnek a komló betakarításánál, hogy minél előbb jelentkezzenek egy fizetett, legalább 14-napos brigádmunkára. Normateljesítés esetén napi 20—25 korona keresetet lehet elérni. A nyugdíjasok nyugdija érintetlen ma­rad. Gondoskodtak ingyenes jó el­szállásolásról és napi 4.— koronáért kiadós, egésznapos étkezésről. Az útiköltséget oda és vissza megtérítik a brigádosoknak. Az érdeklődők adjanak be jelent­kezőlapokat a járási nemzeti bizott­ságok munkaerő-osztályainál, ahol közelebbi tájékoztatást nyerhetnek. A lengyel államünnep tiszteletére A Lengyel Népköztársaság államün­nepe tiszteletére Zblgnlew Miron, a Lengyel Népköztársaság bratislavai főkonzula feleségével együtt vasár­nap, július 22-én este a főkonzulótu­son fogadást rendezett. A fogadáson részvevő vendégek között, akik jókívánságaikat fejezték kl a Lengyel Népköztársaság bratis­lavai főkonzulának a lengye! állam­ünnep alkalmából, voltak: Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­ga irodájának tagjai és póttagjai, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Meg­bízottak Testülete elnökségének tag­iad, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárai, a megbízittak, a Nemzeti Front szervei­nek és vezetőségeinek képviselői és vezetőségeinek képviselői, az akadé­mikusok, a tudomány, kultúra és művészet képviselői, a hadsereg kül­döttei, a kerületi és járási pártbizott­ságok vezető tagjai, a központi és kerületi nemzeti bizottság ve­zetői, a nemzetgyűlés és a Szlo­vák Nemzeti Tanács több képviselő­je, valamint az érdemrendekkel kitüntetett dolgozók. Jelen voltak még a bratislavai konzuli testület tagjai. A fogadás testvéri barátság szívélye^légkörében folyt le. Adam Cuber, a Lengyel Népköztár-í saság prágai rendkívťli és meghatal­mazott nagykövete feleségével együtt vasárnap; július 22-éi Lengyelor­szágnak a szovjet hadsereg által tör­tént felszabadítása 13. évfordulójának tiszteletére fogadást rendezett. A nagykövetség kertjében lefolyt ün­nepi esten részt vettek: Viliam Ši­roký miniszterelnök, Václav Ko­pecký és Karel Poláček miniszterel­nökhelyettesek, Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Bruno Köhler és Václav Pašek, a CSKP KB titkárai, Michal Bakuľa, Oldŕich Beran, Ri­chard Dvorák, Július Ďuriä, Josef Reitmajer, Josef Tesla és Jindrich Uher miniszterek, Václav Kratochvü vezérezredes, vezérkari főnök és Adolf Svoboda, Prága főváros polgár­mestere. % Jelen voltak továbbá a tudomány, kultúra és művészet kiváló dolgozói s közéletünk több vezető tényezője. A fogadáson részt vettek a prágai dip­lomáciai testület tagjai is. Az ünnepi est igen szívélyes légkörben folyt le. Következetesen, de megfontoltan (Folytatás az 1. oldalról.) tes betartásának komoly akadá­lyát képezné. Egyben tekintetbe kell venni azt ls, hogy a bérrendszer egyenet­lenségeinek megszüntetése nép­gazdaságunk számos ágazatában megköveteli, hogy erre idejében és következetesen megteremtsük a kellő feltételeket. Mint a bá­nyákban, kohókban és energetiká­ban, úgy mindenütt másutt, de főképpen a gépiparban mindenek­előtt rendbe kell hozni a műszaki normázást. Noha a kormány már 1955 áprilisában kitűzte ezt a fel­adatot az egyes minisztériumok elé, nem állithatjuk, hogy a mi­nisztériumokban és közvetlenül az üzemekben a munkanormázás hiányosságainak megszüntetésére irányuló törekvés megfelelne a jelenlegi szükségleteknek. Itt ko­moly akadályt jelentenek elsősor­ban a műszaki normázást kizáró­lagosan nehéz kérdésként megíté­lő nézetek. ,,A' helyesen megálla­pított normák mellett még sós­vízre sem keresnek eleget", mond­ják az elvtársak. Abból a furcsa feltételezésből indulnak ki, mint­ha az új, műszakilag indokolt nor­mák szerint az elavult tarifák alapján dolgoznának, melyek az eddigi kereseteknek rendszerint még a felét sem képezik. A kormány már 1053-ban meg­hagyta az illetékes minisztériu­moknak, hogy új, szakképzettségi tarifa-katalógusokat dolgozzanak ki, melyek az eddigi állami kata­lógusnál megfelelőbben osztályoz­zák az egyes munkafolyamatokat; egyúttal meghatározza a dolgozó­nak bizonyos minősítési osztályba való tartozásához szükséges isme­reteit és képességeit. A tarifa részt a keresetben oly módon kell emelni, hogy a műszakilag indokoit nor­mák százszázalékos teljesítés mellett a munkás keresetének alapvető részét képezzék. Az ed­dig gyakran előforduló nivellizá­ció kiküszöbölésével és a maga­sabb szakképzettség igazságosabb értékelésével megvalósítjuk a leg­alacsonyabb és legmagasabb kép­zettségi osztály közötti nagyobb megkülönböztetést. Az új tarifákat az új szakkép­zettségi katalógusokkal együtt ter­mészetesen nem lehetne bevezetni olyan körülményeik között, mint pl. a gépipari normák túlnyomó KI NEM SZERETI A HÚST? Bizonyára kevesen vannak, akik erre a kérdésre nemmel válaszolnának. Nem túlzás azért, ha azt állítjuk, hogy az emberek 95 százaléka szereti a hús­féléket. A hús fontos tápszer és táp­lálkozásunk alapját képezi. Ezért „tésztanapokon" gyakran hallani: jó ebédünk volt, de egy kis hú­socska nem ártott volna ..." MIT TUDUNK A HÚSRÓL? Húst naponként fogyasztunk, de bi­zonyára sokan vannak akik nem is­merik a hús összetételét. A hús vizet, fehérjét, zsírt és szénhldrőtokat tar­talmaz. Víztartalma a vágómarha mi­nőségétől, korától és zsírosságátől függ. Pl. míg a zsíros sertéshúsban 40 százalék víz van, addig a borjúhús 77 százalék vizet tartalmaz. Vagyis mennél zsírosabb a hús, annál keve­sebb a víztartalma. A hús magasfokú víztartalma a tartósság rovására van. Minőségét színe, neme, kora és csontjai szerint íté'ik meg. Jó minőségű húst csakis egészséges fej­lett és rendesen etetett állatokból nyerhetünk. A bratislavai vágóhídon, amely a Bratislavai Húsipar n. v. üze­me, betartják ezeket a szempontokat, A BRATISLAVAI „HÚSGYÁRBAN" A húa és hentesáruk fogyasztása nálunk emelkedőben van, ami dolgo­zóink magas életszínvonalát igazolja. A hús- és henteskészítmények kérdése mindenkor érdekli a fogyasztöközön­séget és azért bizonyára nem leSz érdektelen, ha a bratislavai „húsgyár" készítményeivel és munkateljesítmé­nyével foglalkozunk. Mi • az újság a bratislavai húsgyárban? Ezzel a kér­dései kívánunk foglalkozni riportunk­ban. AHOL FUTÓSZALAGON DOLGOZNAK. Munkatársunk felkereste a Bratisla- va! Húsipar n. v. központ! üzemét A gyár a Páričková utcában, a vágó­híddal ízemben van. Jirka elvtárs, a gyár igazgatója fogad ôs készségesen tá­A BRATISLA V AI„HÜSGYÁR B AN" iékoztat bennünket a gyár produkció­járól és munkaprogramjáról a 2. öt­éves terv keretén belül. Itt megtud­juk, hogy a Bratislavai Húsipar n. v. törzsüzemből, vágőhldből, húskonzerv­gyárból és több a város területén fek­vő kisebb üzemből áll. Jirka elvtárs, akit a hússzakmában mint jó munkást Ismernek, elmondja nekünk, hogy a Bratislavai Húsipar n. v. Nagy-Brati­Oránként 500 kiló húst dolgoz fel ez az automatikus húsvágógép. slavát, — vagyis negyedmillió fogyasz­tót — látja el hússal és hentesáruval, Körsétát tettünk a gyár helyiségei­ben, ahol alkalmunk volt látni, mi­képpen készítik modern gépek segít­ségével gyorsan és higiénikusán a sza­lámit, kolbászt és egyéb hentesôrut. A húst egy nagy hűtőcsarnokban rak­tározzák, ahonnan futószalagon szál­lítják B mellette levő nagy munka­terembe. Itt a húst egy mészáros cso­port kicsontozza, majd a tiszta húsból automatikus fasírozó- és keverőgépek segítségével húsmasszát állítanak elő. Az így nyert töltelékből azután az elő­írásos receptúra szerint töltőgépek segítségével szalámi- és kolbászfélé­ket készítenek. Nagy gyakorlatra és kézügyességre van itt szükség, hogy a munka kézről kézre zavartalanul és gyorsan menjen végbe. HOGYAN KÉSZLTIK A MÁJPÁSTÉTOMOT? A különleges gyártmányok részére von itt egy külön osztály, ahol többek között az ismert és kedvelt májpásté­tomot is készítik. A májpástétom ké­szítése Igen érdekes. Speciális gépen szalonnaszeleteket vágnak, amelyekkel fémformákat bélelnek ki, majd ezeket megtöltik májpástétom-töltelékkel. A gyárban látunk egy hatalmas automa­tikus húsvágógépet, amely hosszúkás darabokra vágja a húst. Ennek a gép­nek a teljesítménye Igen nagy, órán­ként 500 kiló húst dolgoz fel. E gép egyedülálló a maga nemében és más hazai húsüzemben nem található. BRATISLAVAI HÚSKONZERVEKET EXPORTÁLNAK A bratislavai húskonzervek minősé­ge igen jő, amit legjobban az a tény igazol, hogy pl. marhanyelv-konzer­veket nagy mennyiségben exportálnak Svájcba és Angliába, holott ezeknek az országoknak Is magasan fejlett konzerviparuk van. Igaz, hogy ezekben az államokban a konzervcsomagoláí ízlésesebb, mint nálunk. De e téren is változás fog beállani, mert amint Jirka igazgató elvtárs mondja, tervbe vet­ték a húskonzervek egy részének üvegambullázsba való Csomagolását, ami lényegesen megkönnyíti majd a konzervek eladását, A GYÁR MUNKAPROGRAMJA A 2. ÖTÉVES TERV KERETÉN BELÜL. A Bratislavai Húsipar n. v. előké­születet tett arra, hogy produkcióját a 2. ötéves tervben 50 százalékkal emelje. Hogyan? A gyárban új, mo­dern gépek beállításával széleskörű mechanizáclót fognak végrehajtani. Megjavítják a hentesáru-készítmé­nyek minőségét és az eddiginél több választékot hoznak a piacra. A gyár friss húst garantált súlyban felsze­letelve celofáncsomagolásban fog for­galomba hozni, ami a húsboltokban megkönnyíti a munkát és egyszerűsíti a fogyasztók kiszolgálását. SPECIÁLIS SZALÁMI DIÉTÁSOK RÉSZÉRE. A Bratislavai Húsipar n, v. dolgo­zói szom előtt tartják, hogy sok ezer ember kénytelen dlétlkusan élni és a fűszeres hentesáru fogyasztásáról lemondapi. Ezt figyelembe véve elha­tározták, hogy fiiy diétás szalámit is fognak gyártani, amely fűszermentes és tiszta, borjúhúsból készül. Ez a kezdeményezés bizonyára nagy örö­met szerez azoknak a betegeknek, akik belső bajokban szenvednek. A diétás áruk előállítása természetesen jelen­tékenyen növeli majd a hentesüzle­tek áruforgalmát és hozzájárul a kis­kereskedelmi terv teljesítéséhez. Végül rá kell mutatni arra, hogy a Bratislavai Húsipar nemzeti vállalat­nak jó kollektívája van. Az idősebb elvtársak mesterei szakmájuknak és gondoskodnak róla, hogy a gyár fia­talabb munkatársai nyomdokaikba lépjenek. Gondoskodik erről a gyár üzemi Iskolája is, amelyet számos ta­nuló látogat. Az Iskola hároméves. A gyár készítményei a köztársaság leg­jobb készítményei közé tartoznak. Erről tanúskodnak a hentesboltok pompás kirakatai is, ahol szebbnél szebb hús- és hentesáru van kiállít­va. A mostani Idegenforgalmi sze­zónban ez különösen észrevehető, mert számos külföldi vendég keresi fel a hentesüzleteket, ott vásárolnak és megdicsérik a hentesáruk jó mi­nőségét. Elismerés Jár érte a Brati­slavai Húsipar n. v. dolgozóinak. (K) többségénél, melyek már régen nem felelnek meg a technika je­lenlegi helyzetének, nem ösztönöz­nek a technika tökéletesítésére és ezzel együtt a munkatermelékeny­ség növelésére. Az ilyen normák elvesztik tulajdonképpeni jelentő­ségüket és ahelyett, hogy a ter­melés haladásának eszközei lenné-/ nek, a termelés lemaradására ve­zetnek. Ezen állapot gyors megszünteté­se természetesen nem csupán a műszaki normázás szakaszán dol­gozók ügye. Ez egyúttal az összes technikusok, konstruktőrök, mes­terek és előmunkások nagy fel­adata; mert a műszakilag indokolt normák meghatározása azt jelenti, hogy megtalálják a munka legha­ladóbb műszaki folyamatait, érvé­nyesítik bennük a legjobb dolgo­zók tapasztalatait és jól szervezik a munkát. Az eddigi gyakorlat szerint azonban a technológiai folyamat többnyire csupán a munka egy­másutánját határozza meg, de nem ad világos utasítást annak leg­gyorsabb és leggazdaságosabb el­végzésére. A gépipari üzemek túl­nyomó többségében, pl. a techno­lógiai folyamatban csupán ritkán alkalmazzák az élen járó munkások haladó tapasztalatait, s ezekben a gyártás csupán ösztönösségre van bízva. A műszakilag indokolt normák­ra veló áttérés feltételeinek ki­alakítása tehát azt jelenti, hogy harcot kell folytatni a termelés sokoldalú tökéletesítéséért, techni­kájának és szervezésének tökélete­sítéséért. A párt országos konfe­renciájának határozataiban ismét kifejezésre jutott a szocialista ju­talmazás alapelveinek rendíthetet­len megszilárdítása, összhangban azzal, ahogyan erre megvannak a feltételek. A párt következetesen meg is valósítja ezt az irányelvet. Most az a fő, hogy a ^bérrendszer további tökéletesítésére irányuló szükséges feltételek megteremtése az összes dolgozók ügyévé váljék. Különösen fontos, hogy e törekvés élén a vállalati igazgatók álljanak, akik teljes felelősséget viselnek a bérpolitika megvalósításáért a szakszervezeti funkcionáriusokkal és az összes kommunistákkal együtt. Mindenekelőtt szem előtt kell tartaniok azt, hogy a dolgo­zók érdekében nem járhatnak el könnyelműen, úgy, hogy esetleg egyeseknek kedveznek, azonban a dolgozók többségét csupán meg­károsítják. Ezt pedig a párt- és szakszervezetek az üzemekben nem engedhetik meg, Nem lehet tehát megengedni, hogy az üze­mekben bármilyen bérintézkedést a dolgozók tudomása, aktív és ve­zető szerepe nélkül hajtsanak végre. Következetesen, de megfontol­tan — . ez most a fő dolog a bér­rendszer aránytalanságainak foko­zatos megszüntetésénél, amint er­re a párt országos konferenciája utat mutat. (Rudé právo.)

Next

/
Thumbnails
Contents