Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)
1956-07-22 / 203. szám, vasárnap
A Francia Kommunista Párt XIV. kongre sszusa Duclos : Vezetéshez jutni a községi tanácsban annyit jelent: kedvezőbb feltételeket teremteni a proletariátus számára Párizs, július 20. (ČTK.) — Pénteken, július 20-án a délelőtti ülésen folytatták Maurice Thorez beszámolójának vitáját. Azután Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára beszélt a tárgysorozati program második pontjáról „A községi képviselőtestületekről a dolgozó tömegek szolgálatában". Beszámolója első részében a kommunistáknak a községi képviselőtes tületekben szociális téren végzett tevékenységével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a szociális problémák nemcsak az illetékes szakemberek, hanem a párt és szervei, az aktivisták és a párt képviselőinek ;s ügye, A szánok kijelentette, hogy Franciaországban vannak községi képviselőtestületek, amelyekben a kommunis ták játszanak vezető szerepet már 20— 30 éve, azonban vannak olyanok is, ahol a kommunisták csak nemrég tettek szert vezető szerepre. Ez Utóbbiak közé tartozik Le Havre város képviselőtestülete, amelyben a kommunisták az ez évi január 22-i választási eredmények alapján jutottak vezetéshez. Duolos a továbbiakban rámutatott, hogy a kommunistáknak a városi képviselőtestületekben kiharcolt vezető helyzetét nem lehet elkülöníteni attól a küzdelemtől, amelyet a párt a munkások és a dolgozó tömegek élén vezet a kizsákmányolás és a kapitalista elnyomás ellen. Duclos az ifjúság jogainak védelmével foglalkozva azt mondotta, hogy a kommunista párt képviselői a községi képviselőtestületekben nagy figyelmet szentelnek az ifjúság szükségleteinek. Gondoskodnak a lehető legjobb feltételek megteremtéséről az ifjúság alkotó fejlődése érdekében, anyagi és erkölcsi támogatást nyújtanak a sportszervezeteknek és igyekszenek emelni a sportpályák és stadionok számát. Duclos foglalkozott továbbá a községi képviselőtestületek tevékenységének elemzésével a lakásépítkezés terén. Utalt a kommunista párt parlamenti csoportjának javaslatára, hogy 3 éven belül építsenek fel a dolgozóknak egymillió lakásegységet. A szónok felhívta a jelenlevőket, faogy a községi választásokat még a legkisebb községekben is fontos politikai ügynek tekintsék és hogy a párt azokat felhasználja a tömegek meggyőzésére és a politikai küzdelembe való bevonásra. Duclos kijelentette, hogy a községi tanácsok működésének politikai jelentőségét bizonyítja az a tény, hogy gyakran aktívan közreműködnek olyan jelentőségteljes kérdések elintézésénél, mint amilyen a közoktatás védelme, a bérrendszerben mutatkozó eltérések elleni küzdelem, az algériai háború beszüntetésére, az atomfegyverek betiltására irányuló küzdelem stb. A kommunisták és szocialisták ve jsetése alatt álló községi tanácsok, vajamint ezen tanácsok kommunista és szocialista tagjai naponta közösen szavaznak határozati javaslatokra, felszólítják a kormányt, hogy szüntesse be az algériai háborút és kezdje hieg a tanácskozásokat. Azokban a városokban és községekben, amelyekben letartóztatták a hazafiakat, mert követelték a háború beszüntetését és az algériai probléma békés megoldását, a községi tanácsok tagjai politikai meggyőződésükre való tekintet nélkül, elsősorban azonban a kommunisták és a szocialisták tüntetéseken "yettek részt, amelyeken követelték a megtorlások áldozatainak szabadonbocsátását. Mi, kommunisták — jelentette ki Duclos — pozitív álláspontot foglalunk el a községi tanácsok vezetése elvének kérdésében A községi tanácsokat azonban nem szabad a szocializmus építése eszközének tekinteni. Aszerint kell őket értékelni, milyen érdemeket szereztek a lakosság érdekeinek védelmezésében. A kommunisták tehát a községi tanácsok tevékenységét megfelelő színvonalra akarják emelni. Vezető szerepre szert tenni a községi tanácsban annyit jelent, kedvezőbb feltételeket teremteni a proletariátus számára és még nagyobb szervezeti lehetőséget nyújtani a dolgozóknak. A továbbiakban a szónok a párt feladataival foglalkozott. Rámutatott, hogy a pártnak továbbra is javítania kell képviselőinek működését a községi tanácsokban, hogy azok megfeleljenek a kor követelményeinek. A községi tanácsok kommunista tagjainak nem szabad azt hinniök, hogy a község problémáit megoldhatják személyes befolyásukkal. Sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy csakis a párt, a tömegszervezetek és az egész községi tanács közös törekvése hathat oda, hogy a községi tanácsok a dolgozók érdekében munkálkodjanak. Opportunista kilengések a kommunisták tevékenységében a községi tanácsban múlhatatlanul elhajlást jelentenének a párt irányvonalától és megbontanák a párt kapcsolatait a tömegekkel. A kommunistáknak sohasem szabad megfeledkezniök arról, hogy mandátumukat a pártnak, valamint a szavazók, a párt politikájába vetett bizalmának köszönhetik. Duclos beszéde befejező részében felszólított a párt szervezeti és ideológiai egységének megszilárdítására és a párt tömörülésére a Maurice Thorez vezette központi bizottság köré. Jaques Duclos beszéde után Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja az olasz kommunisták nevében üdvözölte a kongresszust. Ez után Laurent Casanova, a Francia Kommunista Párt-politikai irodájának tagja felolvasta Frederic Joliot-Curie üzenetét, aki betegsége miatt nem vehetett részt a kongresszuson. Csekély többséggel elfogadták a nyugatnémet hadkötelezettségi törvényt Berlin, (MTI) — A bonni Szövetségi Tanács pénteken délelőtt, miután megválasztotta új elnökét, hozzálátott a hadkötelezettségi törvényjavaslat megtárgyalásához. Az előadó a kereszténydemokrata Farny, Baden— Württemberg-i miniszter volt, aki a hadkötelezett?égi törvényjavaslat elfogadása mellett ^kardoskodott. A szociáldemokrata vezetés alatt álló tartományi kormányok képviselői cáfolták az előadó érveit. A szavazás — mint előrelátható veit — a hadkötelezettség csekély többséggel való elfogadását bozta. Négy szociáldemokrata vezetés alatt álló tartomány — Bajorország. Bréma. Hessen és Eszak-Rajna-Westfáiia 17 szavazattal a törvényjavaslat elfogadása ellen foglalt állást, míg a többi öt tartomány képviselői 21 szavazattal elfogadták a törvényjavaslatot, amelynek életbeléptetéséhez most már csupán Heuss szövetségi elnök ellenjegyzésére van szükség. A TASZSZ közleménye a nyugatnémet hadkötelezettségi törvényről Moszkva. (TASZSZ)—A nyugatnémet szövetségi gyűlésben nemrég törvényt fogadtak el, amely szerint a Német Szövetségi Köztársaságban bevezetik az általános hadkötelezettséget. Ezt. a törvényt a Szövetségi Tanács is jóváhagyta. , Vezető szovjet körökben ezzel kapcsolatban kijelentették: „Az általános hadkötelezettség nyugat-németországi bevezetése kétségkívül rontja az európai politikai helyzetet és még bonyultabbá teszi a német kérdés megoldását. Az NSZK mostani vezetői e léÁ párt nem tehet és nem tesz engedményeket a marxizmus-leninizmus kérdéseiben Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége eiső titkárénak beszéde Budapest, július 20. (ČTK) — A Ma- I mezőgazdaság szocialista átalakítását gyar Dolgozók Pártja Központi Veze- ( illetően a legszigorúbb önkéntesség l-APÁnn iilQOQriQ!/ mácrvrliLr rócTohön hotavtócáTrol rln n^wi Ellentétek a SEATO tagállamai között Bangkok, július 20. (ČTK) — A Délkelet-ázsiai Katonai Egyezmény (SEATO) titkárságának jelentése szerint. amelyet a bangkoki sajtó közölt, a SEATO egyes tagállamai állást foglaltak a SEATO tagállamai hadihajói kombinált hadgyakorlatai ellen, amelyeket a közeljövőben a Sziámi-öbölben akarnak tartani. A hír beszámol arról, hogy azok között az államok között, amelyek közömbösen viselkedtek a hadgyakorlatok iránt, van Nagy-Britannia. Pakisztán és Ausztrália. Ezek az államok azt a nézetet vallják, hogy a nemzetközi helyzet az utóbbi időben jelentős mértékben javult és hogy a hadgyakorlatok nem válhatnak a feszültség enyhülésének előnyére. Ezek az állam 'c úgy vélik, hogy a 'jelenlegi helyzetben helyesebb volna a SEATO államai gazdasági együttműködésének kiépítése, mint a katonai erők összefogása. • M OJ szö SS56, Július 22; tősége ülésének második részében Gerő Ernő, a Központi Vezetőség első titkára a politikai bizottságnak „Párt egységgel a szocialista demokráciáért' címen részletes beszámolót tartott. „A háborús feszültség csökkentése, a háború közvetlen veszélyének elvo nulása nem jelenti azt, hogy a harc a két tábor között megszűnik vagy ellanyhul. Ha arról beszélünk, hogy a közvetlen háborús veszély eltávolodásával élesedik az eszmei-politikai harc, akkor ehhez hozzá kell tenni a harcnak olyan távolról sem eszmei formáit is, mint a kémek, diverzánsok, provokatórök bedobása a népi demokratikus országokba és a Szovjetunióba, mint a hadirepülőgépek rendszeres, provokációs berepülése, mint a pol gári repülőgépeink békés utasai ellen végrehajtott banditatámadás stb. Továbbá figyelembe kell venni az olyan formákat is, mint amilyen a poznani éles provokáció volt. Súlyos hiba lenne le nem vonni a tanulságokat a poznani provokációból a mi helyzetünkre és a mi feladatainkra vonatkozólag is. Gerő E. beszámolójának további részében rámutatott az ország széleskörű demokratizálására, amely a tömegek aktivitásának kibővítésére vezet. Az a hatalmas aktivitás, cselekvőkészség, alkotó-segítő bírálat, amely a tömekegben kibontakozik, mérhetetlen, lebírhatatlan erő. Pártunknak és vezetőségének értenie kell ahhoz, hogy ezt az erőt sikeresen használja fel az előttünk álló feladatok eredményes megoldására. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára ezután a párt fő irányvonala teljesítéséről beszélt. Rámutatott, hogy a helyes politikai elgondolások, helyes politikai állásfoglalás végrehajtásában és megvalósításában egy ideig volt bizonyos tétovázás, huzavona. Ebben szerepet játszott az is, hogy a Központi Vezetőség első titkára, Rákosi elvtárs — bár igyekezett —, nem tudta teljes mértékben, az új követelményeknek megfelelően átállítani saját munkáját és a Politikai Bizottság, valamint a Központi Vezetőség titkárságának munkáját. Súlyos hiba volt továbbá részünkről, hogy kiengedtük kezünkből a Szabad Nép és általában a sajtó irányítását és a rádiót sem irányítottuk megfelelően. Gerő Ernő rámutatott továbbá arra, hogy vitázni kell a pártban, de a marxi-lenini párt — mint ahogyan ezt tanítónk, a nagy Lenin mondotta, — nem vitaklub, hanem harci szervezet. Ezért vitázni lehet, sőt kell a határozat meghozatala előtt, a határozatot pedig a párt minden tagjának, minden szervezetének és minden szervének végre kell hajtania. A párt nem tehet és nem tesz engedménjWcet a marxizmus-leninizmus kérdéseiben, nem alkudhat meg és ideológiai kérdésekben sohasem fog megalkudni. Ami az ország gazdasági helyzetét illeti, ez 1954 óta lassan, de állandóan javul. Továbbra is változatlanul, töretlenül hisjünk partunk irányvonalában, a betartásával, de nem passzív módon, hanem az elért eredmények népszerűsítésével, s az érvek segítségével. Meg kell győzni a parasztságot arról, hogy felemelkedésének egyetlen útja — a termelőszövetkezet. Igyekszünk szoros szövetséget teremteni a középparasztsággal, és jóvátenni azokat az igazságtalanságokat, melyeket számos helyen a középparasztokkal szemben, őket kulákoknak minősítve, elkövettek. Az értelmiség zöme is híve népi demokráciánknak és pártunknak. De hiba volna elhallgatni, hogy az értelmiség egyes rétegeivel vannak nézeteltéréseink. Különösen vonatkozik ez az írók jelentős részére. Az íróktól pártunk és népünk mindenekelőtt azt kéri, hogy írjanak jó könyveket, novellákat és verseket. Nem akarunk mi diktálni nekik, de kifejtjük nézeteinket és arra kérjük őket, hogy összefüggéseiben, fejlődésében lássák és ábrázolják a magyar valóságot. Mutassák meg a hatalmas fejlődést, amely országunkban a felszabadulás után bekövetkezett, ábrázolják igaz ui-ciii ucRuvciRcficii, duidíuijüK igaz • niui|RaäuszLaiyc, a rnayyai uuiyuzuK módon, magas művészi színvonalon az j ügj/et — a Magyar Dolgozók Pártja!" egész életet, és necsak jelenünk árnyoldalait vegyék szemügyre." Gerő Ernő beszámolójának tc#H)bi részében közölte, a Politikai Bizottság javasolta a kormánynak, hogy tekintettel a nemzetközi feszültség enyhülésére, csökkentse a magyar hadsereg létszámát. Ezután a párt munkájáról beszélt. Gerő Ernő megállapította, hogy elvben rendezték a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti viszonyt, és hozzáfűzte, szükséges, hogy a baráti és elvtársi kapcsolatokat necsak a két állam, hanem a két párt között is ápolják. A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága beszámolójának befejező része így hangzik: „Az a párt, amelynek politikai irányvonala helyes, amely egységes, fegyelmezett, s a széles tömegekre támaszkodik, hegyeket képes megmozdítani. Ilyen pártnak kell lennie, s nem kétséges, hogy mindinkább ilyen párt lesz a mi sok, dicső, nehéz harcban megedzett pártunk, az a párt, mely győzelemre vitte országunkban a magyar munkásosztályt, a magyar dolgozók pésének feltétlenül éberségre kell intenie Németország szomszédait. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya a minap bejelentette, hogy 30 000 fővel, azaz 25 százalékkal csökkenti nemzeti néphadseregét. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az NDK-ban nem vezetik be a hadkötelezettséget. Ennek ellenire Nyugat-Németországban Adenauer korm'nyának követelésére általános hadköteleztttségí törvényt fogadnak el. Közismert, hogy ez a német nép kívánsága ellenére történt. Hiszen tény, hogy Nyugat-Németország legnagyobb taglétszámú pártja, a Szociáldemokrata Párt szembehelyezkedett a hadkötelezettségi törvénnyel. Ez a párt és szervezete mindenekelőtt azzal indokolják az általános hadkötelezettség elleni állásfoglalásukat, hogy ez a lépés elkerülhetetlenül elodázta és még inkább megnehezíti Németország egyesítését. A felelősség ezért az NSZK mostani kormányára hárul. Megkezdődött a Pánamerikai Unió tanácsának értekezlete Panama, július 20. (ČTK) — Panama városában július 18-án ünnepélyesen megnyitották a Pánamerikai Unió tanácsának értekezletét. Az értekezleten Észak-, Közép- és Dél-Amerika 21 kormánya képviselői vesznek részt, Közöttük lesz Eisenliower, az USA elnöke is. Eisenhower megérkezése után kezdődik a fő tanácskozás. Az USA külügyminisztériumáriák nyilatkozata szerint „az értekezlet célja nem a konkrét politikai és gazdasági kérdések megvitatása, hanem az amerikai államok szolidaritásának megerősítése". A nyugati hírügynökségek jelentéséből azonban kitűnik, hogy az USA az értekezleten igyekezni fog elnyomni Latin-Amerika államainak azt a törekvését, hogy diplomáciai kapcsolatokat teremtsenek a béketábor országaival és bővítsék velük kereskedelmüket. "A lengyel kereskedelmi hajózás és halászat A mostani lengyel kereskedelmi hajtották végre és elsősorban gépesíflotta hajóállománya az 1939-es tésre használták fel. Az ötéves tervévhez viszonyítva négyszeresére ben újabb emelkedés várható a kiköemelkedett. A lengyel hajók ma már tők áruforgalmában. Természetesen a 34 külföldi államba látogatnak el, a lengyel kikötőkben mindeddig a munbalti-, földközi-, fekete-tegeri, tá- katermelékenység még kétszer alatókbe € lAz utol"sóTo rika Í ^ ^ kÍk Ö~ csonyab b' ™" tan a9y nyugat-európai m^l 09 000 tonna haTat fogtak ki. A kikötőkben, mert sok helyen még hiányoznak azok a technikai berendezések, melyek a kikötőmunkások munkáját megkönnyítenék. 1938 óta a tengeri halászat kilencszeresére emelkedett, úgyhogy 1955-ben évben a lengyel •cereskedelmi flotta forgalma 6-szorosára növekedett. 1950-ben a lengyel hajók segítették áttörni a Kínai Népköztársaság kikötői ellen bevezetett imperialista blokádot és 1955 óta ugyanazon a hajóvonalon érintik az indonéz és vietnami kikötőket, mint Dzsakartát, Szurabaját és Haifongot. A hatéves terv idején szintén nagyon eredményesen bonyolítorták le a teherforgalmat a fekete-tengeri és közel-keleti kikötőkkel. Az új lengyel ötéves terv, melyet már egybehangoltak a béketábor ötéves terveivel, a kereskedelmi hajózásnak 40 százalékos növekedését és 19 új őcenánjáró gőzösnek építését irányozza elő. Ezeket a hajókat részben külföldi hajógyárakban rendelik meg. A lengyel tengeri kikötők, melyeket a háború pusztításai után újra kellett felépíteni, 1947 óta kétszeresére emelték a beviteli-, kiviteli- é4 átmenőforgalmat. Szczecin (Stettin) kikötője teljesen elpusztult, és alapjából újjá kellett építeni. A legtöbb beruházást 9 kikötőben a hároméves tervben A gcíanszki hajójavító műhelyek ré'szlete. A szczecini kikötőben szenet rakodnak. háború előtt Lengyelországnak csupán 3 nagy hajója és 60 halászbárkája volt. A hatéves terv már néhány száz kutterhajóval és sok trawlerhajőval számol. A halászhajó-flotta átépítésén kívül még nagy összegeket akarnak beruházni halászkikötők, raktárak, halfüstöldék, hűtőházak építésére. A tengeri kikötők és a hajózás forgalmának állandó fokozásához nagymértékben hozzájárult a hajójavító üzemek jő felkészültsége. A hajók nagy részét. Lengyelországban javították ki, úgyhogy nem kellett külföldi hajógyárakba küldeni a hajókat. így különösen az utóbbi két évben nagy mennyiségű külföldi devizát takarítottak meg. Nemrégen hagyta el a Gdanszki hajógyár javítóműhelyeit a kijavított és tatarozott „Báthori" nevű nagy lengyel személyszállító gőzös, valamint a „Hugó Kollotay" és „Lewant" gőzösök. Jó eredményeket értek el a tengerben elsülylyesztett hajók és áruk kiemelésében, melyek helyenként 40 méter mélységben feküdtek a kikötők közelében a tenger fenekén. g-k
