Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-22 / 203. szám, vasárnap

A fejtési terv egyenletes teljesítése — becsületbevágó feladata A k adnói bányászok Zápotocký elvtárs Jelenlétében értékelték munkájukat A kladnôi körzet nemcsak 103 százalékra teljesítette a félévi tervet, hanem ezt a kedvező eredményét megtartotta a nyár első havában — júliusban is. Ebben a hónapban feladatait több mint 3,7 százalékkal túlszárnyalta. Csütörtökön a kladnői Munkásházban gyűltek össze a kladnói bányák dolgozói, bányászok, technikusok a párt- és szakszervezeti funkcionáriusok, hogy A. Zápotocký köztársasági elnök jelenlétében értékeljék azokat a tapasztalatokat, amelyeket az első fél év folyamán nyertek és felkészüljenek arra, hogy a tervet egészen az év végéig egyenletesen teljesítsék. A kombinát igazgatójának, Josef Odvárek elvtársnak bevezető beszámolója és a vita megmutatta, hogy ennek legjobb útja az, hogy ha tovább terjesztik a haladó módszereket, amelyek a kladnói körzetben beváltak. Ez annál is fontosabb, mert október 1-től a kladnói bányákban is heti 46 órára csökkentik a munkaidőt és emellett meg kell teremteni az előfeltételeket ahhoz, hogy a fejtés ne csökkenjen, sőt tovább emelkedjék. A kladnói bányákban most azt mérlegelik, milyen módon valósítsák meg a munkaidő lerövidítését. Ügy tűnik, hogy a kladnói bányák feltételei között a legjobb lesz azt a módszert választani, amely szerint a hónapban három szombaton 8 órán át dolgoznak és a negyedik szombat pedig szabad lesz. A vitában felszólalt Antonín Zápotocký elvtárs, a köztársasági elnök is, kinek beszéd^az alábbiakban kivonatosan közöljük: A. Zápotocký köztársasági elnök beszéde Tisztelt elvtársak, azok a sikerek és azok az eredmények, amelyeket eddig országunkban a szocialista építésben elértünk, bizonyára több mint meglepőek. Majd pedig így folytatta: Sokkal többet akarunk és kell elérnünk, mint eddig. A termelés valamennyi szakaszán el akarjuk érni és túl akarjuk szárnyalni a legfejlettebb országokat és népünk életszínvonalát magasra akarjuk emelni. Népünk életszínvonaláról ma már bátran állíthatjuk, hogy olyan magasságot ért el, amilyen azelőtt hazánkban elképzelhetetlen volt, és ezt a színvonalat mi még tovább akarjuk emelni és javítani. Pártunknak a szocializmus felépítésében végzett munkálkodásának egész évtizede azt mutatja, ha többet akarunk adni, akkor többet kell termelnünk a gyárakban és a földeken. Ezért második népgazdaság-fejlesztési ötéves tervünk is ezen az elven alapul — elérni az ipari és mezőgazdasági termelés növelését. Ezért már az idén, második ötéves tervünk első évében valamennyi erőt mozgósítanunk kell a tapasztalatok felhasználására, az új munkamódszerek alkalmazására, a tartalékok kimerítésére és mindazon fogyatékosságok és hibák kiküszöbölésére, amelyek eddig akadályoztak bennünket a terv idejében való teljesítésében, sok szakaszon gátolták a termelés ütemének növelését és ártottak a népgazdaság egész fejlődésének. A tervet teljesíteni kell vasdrncpi műszakok néikül is Ä szénfejtés ez idei első félévi tervét nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták. A terv túlteljesítése csaknem 600 ezer tonna terven felül termelt szenet tesz ki. Látnunk kell azonban, hogy az első félévben sem teljesítette valamenynyi bánya a tervet, hogy a tervteljesítést és túlteljesítést gyakran rohammunkával, valamint elsősorban vasárnapi műszakokkal érték el. Mi azonban nem tervezünk vasárnapi műszakokat, azt akarjuk, hogy enélkül is menjen a munka, sőt mindnyájan tudják, hogy a bányászatban is azt tervezzük, hogy október 1-től áttérünk a 46 órás munkahétre, apii a munkaidő általános lerövidítésének első szakasza lesz. Zápotocký elvtárs ezután arra intett, hogy nem szabad túlbecsülni az első félévben elért eredményeket és rámutatott a kladnói körzetben a szénfejtés terén előforduló hibákra. A fogyatékosságok messzemenő következményei Hcnd'ován Handlová aránylag kis körzet, de ennek ellenére nagy jelentőségű. A fejtési terv rendszeres nem teljesítése ebben a körzetben messzemenő következményeket von maga után. A fejlett és a tovább fejlődő szlovákiai ipart sokkal nagyobb mértékben kell ellátni a cseh országrészekből behozott szénnel, mint ahogyan terveztük. Gondoljanak csak arra, hogy a barnaszén Észak-Csehországből való behozatala egész Szlovákiába mennyire megterheli vasúti közlekedésünket. Fokozza a vasúti üzemzavarok számát és így csökkenti az észak-csehországi körzet fejtését is azért, mert nem kapnak időben vasúti kocsikat. * * * Zápotocký elvtárs a továbbiakban a bányászok életéről beszélt a kapitalizmus alatt. Röviden ismertette a szénfejtés fejlődését köztársaságunkban s rámutatott arra, mennyire megváltoztak hazánk viszonyai és menynyire másként kell értelmezni a OJ SZO 1956. július 22, munkás-szolidaritás kötelességeit és a szakszervezet feladatát, mint valaha a kapitalizmus alatt. Ezzel kapcsolatban több számadatot közöl: 1921-ben nálunk a bányászatban 127 333 személy volt alkalmazva, akik 32 372 959 tonna szenet bányásztak ki, 1929-ben 96 181 bányász 39 365 886 tonna szenet fejtett; 1933-ban pedig 73 201 személy 25 764 676 tonna szenet termelt. A bányászatban az átlagbér 1921ben napi 56 koronát tett ki, 1933-ban pedig napi 36 koronát, 1929-ben a bányász évente átlagosan 282 műszakot dolgozott le. 1933-ban a bányász átlagosan évi 196 műszakot. 1933-ban tehát a bányász hetente nem egész 4 műszakot dolgozott le, ez azt jelenti, hogy átlagbére mintegy 144 koronát tett ki hetente. Ebből a bérből még levonták neki a bajtársi pénztár illetékét. Ezzel összehasonlítva népi demokratikus köztársaságunkban a bányászok számának egyre nagyobb növekedése mellett 1948-ban a szénfejtés 41194 502 tonnát és a bányászok napi átlagbére 40,75 koronát tett ki, 1953-ban a fejtés 54 690 824 tonnát tett ki, az átlagbér pedig 70,20 koronát, 1955-ben a fejtés 62 807 717 tonna volt, a bányászok napi átlagbére pedig 78,91 korona. Mindez világos képet ad arról, hogy a burzsoá köztársaságban a bányászok száma állandóan csökkent. A háború előtti időszakban minden dolgozó érdeklődését és a szakszervezet helyes politikáját a munkából való elbocsátások elleni harcra, a műszakok önkényes kihagyása ellen, az öreg bányászoknak fiatalokkal való helyettesítése ellen kellett irányítani. A munkásszolidaritás új értelme Zápotocký elvtárs rámutatott, hogy a népi demokratikus köztársaságunkban alapjaikban megváltoztak a viszonyok, a szénfejtésben alkalmazottak száma és a bányászok átlagbérei évről-évre rendszeresen emelkednek, a párt és a kormány pedig állandó figyelmet szentel a bányászmesterségnek. Államosított vállalataink a vájárokat nem zsákmányolják ki, ellenkezőleg, a párt és a kormány számos olyan bérrendezést hajtott végre, amelyek elősegítették a vájárok munkaviszonyainak javulását. Ezek a bérrendezések érthetően lényegesen kihatással voltak a fejtési költségekre. E bérrendezések ellenére is azonban a bányászatban mindeddig nincs .elegendő számú állandó dolgozónk. Ezért meg kell szervezni azt, hogy új dolgozók jöjjenek tömegesen a bányászatba. Az életszínvonal emelkedésének a szocializmus építése időszakában a bányászoknál is az az előfeltétele, hogy harcoljanak a munkatermelékenység növeléséért, gondoskodjanak a munka folyamatos menetéről és a terv egyenletes teljesítésére törekedjenek, a munkaerőket helyesen osszák szét és sorolják be a legfontosabb termelési szakaszokra, a legcélszerűbben sajátítsák el és alkalmazzák az új munkamódszereket, vezessék be a termelés gépesítését és gondosan bánjanak minden termelőeszközzel. Ezekre a feladatokra kell ma összpontosítani minden vájár és technikus figyelmét, elsősorban a bányászati szakszervezet apparátusának figyelmét a tárnákban és a körzetekben. Nagyobb figyelmet szenteljünk a bányanyitási munkálatoknak Szerertném figyelmüket felhívni arra, hogy bővíteni kell a nyitómunkálatokat, főleg a homlokzati vájatok nyitását és nagyobb mértékben kell alkalmazni a folyosók gyorshajtását. Ez az utóbbi módszer mostanában nem mutat olyan fejlődést, mint amilyent a terv egyenletes teljesítése megkíván és amilyenre a jövőben szükség lesz. A terv egyenletes, rendszeres teljesítését csupán a helyes munkaszervezés biztosíthatja, amely a nyitómunkálatok leggondosabb elvégzésén alapul. Az idén sikerült elérni a munkaerők tervezett számát a bányászatban és ezzel megteremteni a fejtési terv teljesítésének feltételeit. Az ostravai körzetben, amely a kőszén fejtési tervének teljesítése szempontjából döntő fontosságú körzet, sajnos, érezhető teljesítményhanyatlást látunk a múlt évi teljesítményekkel szemben. Ennek következtében nem kedvező a munkatermelékenység és az elért átlagkeresetek közötti viszony Ostraván. A munkatermelékenységnek gyorsabban kell emelkednie, m nt a béreknek Ez év januárjától májusig eltelt időszakban az ostravai körzetben a munkatermelékenység tervét 99,5 százalékra teljesítették, de az átlagbérekét 102,4 százalékra. Ezzel szemben Kladnón ugyanezen év öt hónapja alatt a munkatermelékenységet 104,8 százalékra, az átlagbérek tervét pedig 103,9 százalékra teljesítették. Zápotocký elvtárs ezután számadatok alapján rámutatott, hogy mik az okai a munkatermelékenység és a bérezés közötti helytelen viszonynak Ostravában, majd így folytatta: ilyen hibák azért keletkezhetnek, mert a prémiumrendszert sablonosan alkalmazzák, nem pedig úgy, hegy a dolgozókat a teljesítmény tervszerű növelésére ösztönözzék a munka jobb megszervezése és a technika fejlesztése alapján. A technikusok feladata az igazgatótól kezdve egészen a körzetvezetőkig, hogy ezeknek a kérdéseknek különös figyelmet szenteljenek. Zápotocký elvtárs hangsúlyozta, hogy a terv rendszeres teljesítésének biztosítása szempontjából valamennyi körzet számára egyformán fontos a munkából való távolmaradások és a műszak kihagyása elleni harc. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy míg az első köztársaságban a bányászok által kihagyott műszakok száma legfeljebb 9 százalékot tett, ma az elmulasztott műszakok ennek a számnak majdnem kétszeresét érik el. Ezért magának a munkásságnak a feladata, szervezeteink és elsősorban a szakszervezetek sürgős feladata, hogy ezt a hibát kiküszöböljék. A szénfejtés országos ügy Fejtési terveink és a jövő ötéves tervre kitűzött feladataink reálisak és teljesíthetők. Eléggé bizonyítja a terv helyességét és reális voltát az, hogy az idei év első felében a fejtési tervet teljesítették, sőt túl is szárnyalták. Ez a túlteljesítés azonban még nagyobb lehetne, ha nem volna az a sok hiba, amelyeket bírálunk és amelyeknek helyrehozására és kiküszöbölésére minden áron meg kell keresnünk és találnunk az utakat és eszközöket. Ehhez nem elegendők maguk a bányászok, valamennyi többi tényezőnek is teljesítenie kell tervfeladatait. Elsősorban a vasúti közlekedésünk rendszerességét- kell biztosítani. Nem kisebb feladat hárul a gépiparra, amely számos új bonyolult gépezetet képes gyártani és így tehát be kell tudnia rendezkedni pótalkatrészek termelésére a nehéz villanymozdonyok, a kerekes emelődaruk és egyéb gépek számára, mert e pótalkatrészek hiánya veszélyezteti a folyamatos szénfejtést. Különösen fontos a villanymozdonyok főjavításainak kérdése. Ezeket a felszíni bányákban használt villanymozdonyokat a Lenin Üzemek gyártják, de e gépek főjavításait 1956-ban a Nehézgépipari Minisztérium mindeddig nem biztosította. Zápotocký elvtárs beszédét így fejezte be: az elmondottakból mindenki világosan látja, hogy a szénfejtési terv rendszeres és egyenletes teljesítése elsősorban a bányászok kérdése, de egyben országos feladat és probléma is. A csehszlovák gazdaságnak fontos minden tonna szén, minden egyes körzet és minden egyes tárna szene. Azonkívül, hogy kőszénbányáikon súlyosodik az a nagy felelősség, hogy kokszolható szenet szállítsanak és biztosítsák a kohászati koksz termelésének lehetőségét kohóiparunk fejlesztése, valamint a baráti népi demokratikus államok kohóipara számára is. A koksz szállításától függ számos fontos nyersanyag és termék behozatala, melyekre gazdaságunk további fejlesztésében nélkülözhetetlenül szükségünk van. Zápotocký elvtárs végül gratulált a kladnói körzet bányászainak és reményét fejezte ki, hogy az első félévben elért jó eredmények a második félévben és a távolabbi jövőben még nagyobbak lesznek. Raymund Hörhager úrnak, a müncheni Süddeutsche Zeitung tudósítójának interjúja VÁCLAV DÁVID külügyminiszterrel (Prága, júl. 21. Čík.) 1. kérdés: Milyen álláspontot foglal el Csehszlovákia a Német Szövetségi Köztársasággal szemben és mit kell tenni a jószomszédi kapcsolatok megvalósítása érdekében? Válasz: Csenszlovákia képviselői már néhányszor fejezték ki Készségüket a Német Szövetségi Köztársasággal való kapcsolatok normalizálására és diplomáciai kapcsolatok létesítésére. Azt tartjuk, hogy főleg az egymással szomszédos államoknak kell normális kapcsolatokat létesíteniük, mert közöttük állandóan számos gazdasági, kulturális, jogi és más jellegű kérdés merül fel, melyek közvetlen tárgyalásokat igényelnek. Érthetően íflV van ez Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság között is, ahol kereskedelmi, közlekedési és egyéb kérdések megoldása mindkét fél ^rdeke. A Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok létesítése, és az egyenlőségen, be nem avatkozáson és kölcsönös előnyökön alapuló Kapcsolatok kölcsönös fejlődése a csehszlovák és a német nép, továbbá. az európai béke megszilárdítása érdekében áll. A Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság közötti jószomszédi kapcsolatok megteremtésének előfeltétele az,- hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya is az államok közötti szokott kapcsolatok fenti alapelvéből induljon ki. Ismeretes előttünk, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban is az utóbbi időben mind gyakrabban hallani olyan reális hangokat, melyek hangsúlyozzák, hogy a két ország közötti jószomszédi kapcsolatok megvalósítása főleg magának a német népnek állná érdekében. Mindaz, ami Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság kölcsönös kapcsolatai normalizálására irányulna, a mi részünkről kedvező visszhangra találna. 2. kérdés: Hogyan ítéli meg Németország újraeggyesítésének problémáját? Válasz: Csehszlovákia népeinek életérdeke, hogy a német nép az összes európai népekkel való békés és baráti együttműködés útját válassza. Ezért Csehszlovákia teljes mértékben támogatja a német népnek Németország egységének felújítására irányuló törekvését, békeszerető és demokratikus alapokon. Meg vagyunk győződve róla, hogy jelenleg, mikor Németországban két független állam létezik, az egyesítés csupán a két német állam képviselői közötti tárgyalások és egyezmények útján lehetséges. Németország egyesítése igen szorosan összefügg az európai kollektív biztonság rendszerével, melynek kiépítése igen kedvező feltételeket teremthetne az egységes, demokratikus és békeszerető Németország keletkezésére. Látni kell azonban, hogy Nyugat-Németország újrafelfegy vérzésé, melyet a nyugatnémet kormánykörök most keresztülvittek, megnehezíti az egyesítést. 3. kérdés: Hogyan fejlődik a Csehszlovák Köztársaság és Ausztria viszonya az államszerződés megkötése után? Számolni lehet-e azzal, hogy az osztrák határokon megszüntetik a vasfüggönyt? Válasz: A független és demokratikus Ausztria felújításával és tartós semlegességének kijelentésével kedvező feltételek alakultak ki a csehszlovák-osztrák kapcsolatok további fejlődésére. Arra törekszünk, hogy az országaink közötti kapcsolatokat a szomszédok közötti jó és őszinte együttműködés alapelvei szerint fejlesszük ki. Bizonyára tudomásuk van arról, hogy szabadonbocsátottuk azokat az osztrák állampolgárokat, akiket a retribúciós törvény alap ián elítéltünk. Lehetővé tettük a két ország közötti széleskörű kapcsolatokat. A kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésére irányuló törekvés ugyancsak kedvező eredményeket hozott. Joggal mondhatjuk tehát, hogy az államszerződés megkötése óta jelentős és kedvező eredményeket értünk el a Csehszlovákia és Ausztria közötti kapcsolatok fejlesztésében minden területen. Hisszük, hogy ez a kedvező fejlődés tovább folytatódik és együttműködésünk tovább fog terjedni a legkülönfélébb formákban gazdasági, kulturális és más területeken. Ami az ön kérdésének második részét illeti, meg kell mondani, hogy a mi határainkon nincs semmilyen vasfüggöny. Mint már mondtam,' a két ország között élénk kapcsolatok vannak. Igaz, és természetes, hogy megvédjük határainkat az ellenséges elemek, ügynökök, kémek és kártevők ellen, akiket sajnos még mindig gyakran küldenek Csehszlovákiába a semleges Ausztria területén keresztül. Minden állam érinthetetlen joga határainak védelme. Az osztrák sajtó az utóbbi időben sokat foglalkozik a csehszlovák-osztrák határokon történt eseményekkel, melyek során néhány osztrák állampolgár engedély nélkül akarta átlépni a csehszlovák határokat és nem vették figyelembe a csehszlovák határőrség szerveinek felhívását. Sajnálatra méltó dolog, hogy az osztrák állampolgárok megengedhetetlen módon átlépik a csshszlovák határt, jóllehet Csehszlovákia több ezer vízumot ad ki havonta az osztrák kérelmezőknek. Azt tartjuk, hogy az osztrák hivataloknak minden intézkedést meg kellene tenniök, hogy ne kerüljön sor határaink megsértésének sajnálatra méltó eseteire. Mi továbbra is törődni fogunk azzal, hogy senki se sértse meg határainkat. Ez nem akadálya, ellenkezőleg, feltétele a szomszédok közötti jó kapcsolatoknak. 4. kérdés: Történt-e valami változás az SZKP moszkvai XX. kongresszusa után Csehszlovákia és a Szovjetunió, és a többi társult népi demokratikus államok viszonyában? Milyen formában kezd hatni a csehszlovák külpolitika terén a sztálinizmusnak a moszkvai pártkongresszuson elhangzott éles bírálata? Válasz: Mindenekelőtt azt akarom mondani, hogy a népi demokratikus országok mindig teljes függetlenek voltak és ma is azok, igy tehát nem lehet valamilyen társult országokról be-szélni. A szocialista tábor országai közötti kapcsolatok mindig az egyenlőség és a kölcsönös tiszteletbentartá.í alapjain, a legszorosabb együttműködés és-barátság alapelvein nyuqodtak és nyugosznak. Ez bel- és külpolitikánk közös érdekeiből és céljaiból fakad, melyek ezekben az országokban a nép jólétének állandó emelésére és a világbéke tartós megszilárdítására irányulnak. A SZKP XX. kongresszusának öszszes beszédei és okmányai a csehszlovák nép teljes egyetértésével találkoznak éppenúgy, mint a világ összes békeszerető emberei közótt. A XX. kongresszus eredményei továbbra is megszilárdítják és elmélyítik a szocialiista tábor országai közötti sokoldalú, kölcsönös kapcsolatokat, amelyek minden állam függetlenségének teljes tiszteletbentartásán alapulnak. A személyi kultusz bírálata, mely az SZKP XX. kongressusán elhangzott, a Szovjetunió belügyéit érintette. Ami a személyi kultuszt és annak összes következményeit illeti nálunk, megszüntetjük azokat, és ez kedvező befolyást gyakorol közéletünk minden szakaszára. A külpolitika terén a jelenlegi kedvező nem. zetközi helyzetben még aktívabban érvényesítjük az összes államokkal való békés együttélés és együttműködés tartós alapelvét — társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül. 5. kérdés: Megjavult-e a viszony Jugoszláviával és számolni lehet-e belátható időn belül Tito állami látogatásával? , Válasz: Teljesen elégedettek vagyunk a csehszlovák-jugoszláv kapcsolatok fejlődésével. A két ország közötti baráti együttműködés szüntelenül mélyül, ami teljes mértékben megfelel régi baráti hagyományaink szellemének. Ezen együttműködés tartós növekedését tanúsítják a nemrégen kötött jelentősebb egyezmények és szerződések, a különféle küldöttségek kölcsönös látogatásai és a két ország közötti politikai, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok rendszeres elmélyítése. A kölcsönös kapcsolatok sokoldalú fejlesztésével együtt természetesen kiterjednek a két ország vezető tényezőinek személyes kapcsolatai és látogatásai is. 6. kérdés. Hogyan ítélik meg Prágában a Nyugat és a Kelet közötti jelenlegi helyzetet és ezzel Összefüggésben a feszültség további enyhülésének kilátásait? Válasz: Csehszlovákia mindig az összes államokkal való jó kapcsolatok megteremtésére törekedett és visszautasította a más országok ellen irányuló tömbök megalakításának politikáját. Ezért üdvözöljük a nemzetközi kapcsolatok enyhülését, melyre az utóbbi időben sor került. A csehszlovák kormány a jövőben is szilárdan tovább folytatja az összes országokkal való békeszerető kapcsolatok kiterjesztésének és elmélyítésének sikeres politikáját. A nemzetközi feszültség további enyhüléséhez kétségtelenül alapvetően hozzájárulnak a katonai erők létszámának korlátozására és a nukleáris fegyverek betiltására irányuló egyezmények. Csehszlovákia a Szovjetunióval és más országokkal együtt íeileszti az e cél elérésére irányuló törekvéseket A nemzetközi feszültség további enyhítésére nézve alapvető jelentőségűek a fegyveres erők létszámának csökkentésére irányuló konkrét 'épések, (Folytatás a 3. oldalon).