Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-20 / 201. szám, péntek

Közlemény a kormány üléséről Szerdán, július 18-án tartotta meg a kormány rendes ülését. A kormány meghatározta a végle­ges országos határidőket az űsszes mezőgazdasági üzemek — az állami gazdaságokat is beleértve — állami be­szolgáltatásainak teljesítésére: gabo­naneműket 1956. október 15-ig, bur­gonyáét október 31-ig, cukorrépáét november 30-ig. Az irányítás decentra­lizálásának alapelvével és a nemze(i bi­zottságok jogkörének megerősítésével összefüggésben idén eltekintettek az egyes kerületek állami beszolgáltatá­sai a kormány által meghatározott végső határidőnek megállapításától. A ke­rületek és az egyes járások számára meghatározott határidők kiszabásával a kerületi nemzeti bizottság tanácsait bízták meg. A járási nemzeti bizott­ságok tanácsai meghatározzák az egyes községek végső határidőit, tényleges termelési és éghajlati felté­teleik tekintetbe vételével. Az egyes mezőgazdasági üz&mek éppen úgy, mint eddig, kötelesek teljesíteni ga­bona-burgonya- és cukorrépa-beszol­gál tatásukat azonnal a betakarítás után, legkésőbben azonban a járási nemzeti bizottság tanácsa által a köz­ségre kiszabott határidőig. * » * A helyi gazdálkodás műszaki fej­lesztésére vonatkozó, a kormány által jóváhagyott határozat megszabja a helyi gazdálkodás műszaki fejlődésé­nek fő irányait és céljait. A városi közlekedés megjavítása és meggyor­sítása, biztonságának növelése érde­kében felújítják és korszerűsítik a villamoskocsi — parkot, megjavítják a trolejbuszok szerkezetét és kiépítik a karbantartási és energetikai beren­dezést. Fokozatosan bevezetik a vá­rosi hulladékok eltakarítására szol­gáló gépi eszközöket. A mosódik, tisztítók és festőüzemek bővíté­sét, minőségük javítását és a szállí­tási határidők rövidítését főleg a gépi berendezés tökéletesítésével és új, jó minőségű tisztítóeszközök felhaszná­lásával fogjuk elérni. Az új munka­módszerek bevezetése, a jobb munka­szervezés és a gépesítés hozzájárul­nak a javító és karbantartó szolgálatok minőségének megjavításához. A határozat az ipari termelésben a fősúlyt a vasgyártás, az építőanyag­gyártás és a tőzegfejtés fejlesztésére fekteti. * * • A kormány elhatározta a város- és faluszépítés) akció kiterjesztését, az alsó osztályú iskolák, a kisebb kul­túrházak, vízgazdasági és testnevelés; berendezések oolgári önsegélyek és beruházási építkezéssel való kiépíté­sét. 1957 június végéig ily módon 184 iskolát 287 kultúrházat, 78 ezer mé­ter csatornát és vízvezetéket és 88 testnevelési berendezést fognak épí­teni 184 millió korona összértékben. A kormány e határozatokkal további pénzösszegeket szabadít fel a kis be­ruházási építkezésre, amit a nemzeti bizottságok irányítanak és polgári ön­segéllyel hajtanak végre. * * • A kormány jóváhagyta a reszort kí­sérleti intézetek dolgozóinak rendsze­resítését és új fizetésrendezését. Hogy a kísérleti intézetek dolgozóinak éstfeke feladata/V teljesítésében és szakképzettségük rendszeres emelé­sében f^kozédjék, a kormány az új fi­zetésrendezéssel magasabb fizetéseket Ma kezdődik az elbai „Béke és barátság hajózás" Pénteken, július 20-án reggel Cseh­szlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság határánál, Schmilke köz­ségnél megkezdik az elbai „Béke és barátság hajózását", melyet a Cseh­szlovák Békevédők Bizottsága és a Német Békebizottság rendez. A Waltfrieden gőzhajó fedélzetén Csehszlovákiából, a Német Demokra­tikus Köztársaságból, a Német Szö­vetségi Köztársaságból és Lengyelor­szágból százötvenen vesznek részt az úton, akik a „Béke és barátság hajó­zás" egy hete alatt meglátogatják a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia egyes városait. Fogadás az Indiai Köztársaság külügyminiszterének helyettesénél Az indiai kulturális küldöttség né­hány napos sikeres csehszlovákiai kör­útja után Anil Kumar Csanda, az In­diai Köztársaság külügyminiszterhe­lyettese, a küldöttség vezetője július 18-án feleségével fogadást rendezett az indiai nagykövetség épületében. A csehszlovák tényezők közül részt vet­tek az esten Viliam Široký miniszter­elnök, Václav Kopecký miniszterelnök­helyettes, dr. František Kahuda, az iskola- és kulturális ügyek miniszte­re, Július Ďuriš pénzügyminiszter, dr. Gertruda Sekaninová-Čakrtová és Ka­rel Kurka külügyminiszterhelyettesek, a Külügyminisztérium, az Iskolai és Kulturális Ügyek Minisztériumának további felelős dolgozói, a köz- és kulturális élet vezető tényezői. A fo­gadáson jelen voltak a prágai diplomá­ciai testület tagjai. A Čedok további társas utazásai Az üzemekből érkező számos kérés kielégítésére a Čedok rövid időtarta­mú hétvégi társas utazásokat szer­vez az NDK-ba, Magyarországba és Lengyelországba. E kirándulások prog­ramja az NDK-ban Drezda és Meis­sen, vagy Drezda és Weimar megláto­gatása; Magyarországon Budapest megtekintése, melyet esetleg a Bala­ton meglátogatásával kötnek össze* Lengyelországban Oswiecsim, Krakkó, Wieliczky és Zakopané meglátogatása. Ezenkívül a Čedok különvonatokat és autóbuszokat készít elő a lipcsei őszi nagy vásárra. Mindezen kiránduláso­kat egységes üzemi kollektívák szá­mára biztosítják, egyének jelentkezé­seit nem fogadják ' el. Feltételezik, hogy az üzemek saját autóbuszukat fogják használni. Jelentkezéseket a prágai Čedok, a bratislavai Čedok és a Turista nemzeti vállalat összes ke­rületi központjai elfogadnak. Szüntessék meg a protekciót Számos statisztikai jelentésben ol­vashattuk, hogy az utóbbi években mi­lyen hatalmas mértékben megnőtt a mozilátogatók száma. Népünk széles tömegeinek érdeklődése a filmművé­szet iránt hallatlan mértékben foko­zódott. És ez természetes, hiszen az életszínvonal állandó emelkedése szo­rosan egybekapcsolódik a kulturális igények növekedésével is. Bizony nem ritka eset, — sokezer bratislavai polgártársam tanúsíthatja, hogy egy jó film megnézéséhez na­pokkal előbb kell szerezni a jegyeket, mert a mozipénztárnál sokszor a „minden jegy elkelt" tábla fogadja az embert. Bratislavában és más nagy­városokban természetes jelenség a jegyelővétel, hiszen külön irodák fog­lalkoznak vele és mindenkinek mód­jában van beszerezni a jegyet. Ez leg­feljebb csak az előrelátás és a szabad­idő kérdése. Az azonban már nem természetes és nem is helyes, amit a tornaijai mozi­ban tapasztaltunk, és ami meglehe­tősen sok panaszra ad okot a la­kosság nagyobb részének körében. Azért hangsúlyozzuk a nagyobb részt, mert a kisebbik rész, — már tudni­ď% OJ S Z ô » 1956. július 20. illik azok, akiknek minden nagyobb érdeklődésre számot tartó film elő­adására biztosítva van a jegyük — elégedettek a jelenlegi helyzettel. Tor­naiján ugyanis be van vezetve a „jegyelővétel". Az öntevékeny pénz­tárosnő vezette be, aki a már fent említett „kapós" filmek előtt egy kis füzetecskével sorra járja az üzletve­zetőket, hivatalokat és „a régi jó vi­lágból" való ismerőseit. 15 jegy ide — 10 jegy oda, és egy ilyen körút után „elkel" a jegyek legnagyobb része. Csak az a csodálatos, hogy a kultúra fáradhatatlan terjesztője a téglagyár, EFSZ, traktorállomás, állami birtok vagy más munkahelyek dolgozói kö­rében soha nem végez hasonló kultúr­munkát. így aztán a nagy érdeklő­déssel várt filmek előadásán csaknem mindig ugyanazok az emberek ülnek. Csak az első sorokba, a kényelmetlen helyekre kapnak ilyen esetekben az említett üzemek munkásai helyet. A tornaijai dolgozók nagy részének az a kívánsága, hogy minden film elő­adására a jegyeket a megszabott idő­ben a mozipénztárnál adják el, és ez­zel lehetővé tegyék, hogy rendes úton, ne pedig csak protekcióval lehessen a jó filmekre jegyet szerezni. (fl. e.) határozott meg, főleg a tudományos és műszaki dolgozók számára. A reszort kísérleti intézetek mun­kája tudományos színvonalának bizto­sítására elhatározták, hogy a funkciós helyeket pályázati rendszer alapján fogják betölteni, amit fokozatosan ve­zetnek be ott, ahol elegendő számú­jelentkező van. A rendszeresítés, be­vezetését az illetékes miniszterekre és a központi hivatalok vezetőire bíz­zák, akik az általános létszám és a bérköltségek keretében meghatároz­zák az alkalmazottak számát és az egyes kísérleti intézetek bérköltségeit. Az új fizetésrenezés ösztönzésül fog szolgálni a tudományos színvona­lon álló kísérleti intézetek műszaki és szakdolgozói képzettségének rendsze­res emelésére. Ez az intézkedés hoz­zájárul a reszort kísérleti intézetek dolgozói munkájának megjavításához és a népgazdaság fejlesztésében meg­határozott feladataik teljesítéséhez. * # * A kormány jóváhagyta a sportta­lálkozók eredményeire tett fogadások felújítását, legkésőbb 1956. október 1­től. A fogadások gyűjtésével a posta­hivatalokat és szükség szerint más gyűjtőket fognak megbízni. A nyere­mények legmagasabb összege tízezer korona lesz, a fogadásokból kizárják a kiskorúakat és a nyeremények kifi­zetése névtelen lesz. A fogadások tisz­ta nyeresége testnevelési, sport- és turisztikai célra lesz felhasználva. A kormány továbbá a nemzetközi kapcsolatok és a külkereskedelem szakaszán számos jelentést és javas­latot, és néhány fontos beruházási fel­adatot hagyott jóvá. BELFÖLDI HÍREK Júliusban több mint 3 ezer turista érkezik Csehszlovákiába. 38 turista­csoport érkezik hazánkba a Szovjet­unióból és a népi demokratikus or­szágokból. az USA-ból, Belgiumból, Ausztriából és a Német Szövetségi Köztársaságból Július utolsó 10 nap­jában 1700 dolgozó megy Csehszlová­kiából külföldi látogatásra. Június derekán a tureci felhősza­kadás és jégeső nagy károkat okozott az EFSZ-ek növénykultúráiban. Mivel az EFSZ-ek elemi csapások elleni kárbiztosítást kötöttek, a žilinai álla­mi biztosító pénztár 17 EFSZ-nek ösz­szesen 1 millió korona kártérítést fi­zetett. A pardubicei Keletcsehországi Sör­gyár a fogyasztók asztalát új gyárt­mánnyal, 14 fokos világos „Prímát" sörkülönlegességgel gazdagítja. A szakemberek véleménye szerint a Pri­mát kiváló minőségű sör. A bratislavai I. női és szülészeti kli­nikán, mely a város legrégibb nöi kórháza, évente átlag kétezer gyer­mek születik. Az 1885. évi megalapítá­sa óta ez év június végéig 52 800 asz­szony szült benne. A klinika dolgozói szüntelenül fokozzák a szülő nőkről való gondoskodást. Érdemükből ál­landóan csökken a csecsemőhalálozás. 1956. első felében 12 ezrelék volt a halálozás, ami eddig a legalacsonyabb csecsemőhalálozást jelenti. Ez évben 1767 ifjú kezdi meg mun­káját Szlovákia iparában és mezőgaz­daságában, akik az elmúlt iskolaév­ben befejezték főiskolai tanulmányai­kat. A végzett főiskolai növendékek száma az 1954—55-ös iskolaévhez vi­szonyítva csaknem ötszázzal emelke­dett. A kunčicei Klement Gottwald Oj Kohóművekben e napokban megkezd­ték egy további hengersor építését. Az építkezés különlegessége az alap­építés folyamatos módszere. A folya­matos lakásépítéshez hasonlóan ez a munkatermelékenység hozzávetőle­gesen 20 százalékos növelését fogja jelenteni. Az építkezést az eredeti ha­táridőt lerövidítve egy hónappal előbb adják át a hengersor acélszerkezeté­nek szerelésére. A MAGAS-TÁTRA FESTŐI SZÉPSÉ­GEI évente tö6b tízezer természet­imádót vonzanak. Idén már több mint 200 ezer személy látogatta magas hegyvidékünket. Szépen fejlődik az idegenforgalom is, melynek kereté­ben több mint 2500 külföldi vendég volt a Tátrában a nyugati és tenge­rentúli országokból. A legtöbb turis­ta a baráti Lengyelországból érkezett. Április 22. óta a Magas-Tátrát 21 ezer lengyel turista látogatta meg. Cseh­szlovákiából a Tátra lengyel részén 14 ezer turista volt. FORRÖ NYÁRI NAPOKON a fagylalt a gyermekek és felnőttek üdítő cse­megéje. A vendéglők és- éttermek, cukrászdák és termelőüzemek napi 2000—2500 liter fagylatot adnak el, vasárnap pedig 5000 litert. Az utóbbi hónapban Bratislava lakossága és a látogatók több mint 80 000 liter fagylaltot fogyasztottak. A Csehszlovákia és Lengyelország közötti barátság nagy jelentőségű az európai békés együttműködés ügye számára J. Cyrankiew.cz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének beszélgetése a Rudé Právo különtudósítójával a csehszlcvák-íengyel tárgyalások eredményeiről Kérdés: Hogyan értékeli Elnök elv­társ a csehszlovák kormányküldöttség lengyelországi tartózkodásának ered­ményeit és mit tart a legfontosabb eredménynek a küldöttség munkájá­ból. Válasz: Őszinte örömünkre szolgált, hogy Lengyelországban vendégül lát­hattuk a baráti Csehszlovák Köztár­saság Viliam Široký elvtárs vezette kormányküldöttségét. Az országunk közötti együttműködés és kapcsola­tok állandó formáin kívül a küldött­ség itt-tartózkodása új alkalmat nyúj­tott a vélemények közvetlen és szé­leskörű kicserélésére mind kölcsönös kapcsolataink további fejlesztésének alapvető kérdéseiben, mind a nem­zetközi politika egyes problémáiban, melyek Lengyelországot és Csehszlo­vákiát különösebben érdeklik. Hisz­szük, hogy ez a személyes kapcsolat igen hasznos volt együttműködésünk további konkrét irányításának és for­máinak meghatározásában, emellett meg vagyok győződve arról, hogy ezek a kapcsolatok az eddiginél gya­koribbak, tehát még eredményesebbek lesznek. A csehszlovák kormányküldöttség lengyelországi látogatása nagy jelen­tőségű a két baráti ország politikai, qazdasági és kulturális kapcsolatainak megszilárdításában. Hiszen g;akori együttműködésünk űj tartalommal va­ló gazdagítása kifejleszti és megszi­lárdítja barátságunkat. Az a szívélyesség, amellyel a len­gyel közvélemény a csehszlovák kül­döttséget fogadta, arról tanúskodik, mennyire szilárd alapokon áll ez a ba­rátság, mennyire megfelel népeink érzéseinek és kívánságainak. Kérdés: Mit jelent a lengyel—cseh­szlovák barátság az európai biztonság és béke ügye számára? Válasz: Népeink barátsága és szö­vetsége nagy jelentőségű az európai békés együttműködés ügye számára, mondhatjuk annak integrális elemét képezi. A népeink közötti múltbeli kapcsolatokat különféle egyenetlensé­gek zavarták meg és ezeket a külön­böző imperialista körök alaposan ki­használták. E helyzet következményeit népeink mindenekelőtt saját magukon érezték. A történelem e tanulságaiból közösen levontuk a követlükztetéseket. A társadalmi rendszerünkben beállott változások, a két ország szocialista építésének fejlődése a célok egységét vitték be kapcsolatainkba, közös szo­lidáris békepolitikát fejlesztettek ki. Ez a politika kifejezésre jut orszá­gaink külpolitikájában, a népeink biz­tonságát biztosító közös intézkedé­sekben is — mint pl. a varsói szerző­désben kötött szövetségünkben és közös részvételünkben az európai biztonság rendszerének megteremté­sére irányuló közös harcban és a konfliktusok fenyegetésének meg­szüntetésében. Ez a politika abban nyer kifejezést, hogy közösen elmé­lyítjük a barátságot és együttműkö­dést az összes szocialista országokkal, a világ összes szocialista és békeerői­vel, hogy aktívan kifejlesztjük a bé­kés együttműködést a világ összes országaival, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. Szolidárisán együtt dolgozunk a nemzetközi szervezetek­ben és közösen támogatjuk mindazon kezdeményezéseket, melyek hozzájá­rulnak a nemzetközi kapcsolatok lég­körének megjavításához. Országainknak megvan az okuk, hogy büszkék legyenek arra, hogy ugyancsak kölcsönösen hozzájárultak a nemzetközi helyzet feszültségének bizonyos enyhítéséhez. % Kérdés: A lengyel-csehszlovák tár­gyalások során a hangsúlyt a béketá­bor szocialista nemzetei közötti együttműködés megszilárdítására fek­tettük. Elnök elvtárs nézete szerint mennyire lehet szilárdítani ezt az együttműködést a lengyel-csehszlovák kapcsolatok további fejlesztésével? Kérdés: Az Ön és a csehszlovák kormány képviselőinek kijelentésében, melyet lengyelországi látogatásuk so­rán tettek, hangsúlyozták a Szovjet­unió vezette szocialista társadalom megbonthatatlan egységét és növekvő erejét. Hogyan járulhat hozzá a len­gyel-csehszlovák barátság a világ bé­ketábora növekvő erejének és egy­ségének további megszilárdításához? Válasz: Mivel azt hiszem, hogy e két kérdés szorosan összefügg, engedje meg, hogy egyszerre válaszoljak reá­juk. A csehszlovák kormányküldöttség és Lengyelország kormánya közötti tár­gyalásokról kiadott záróközlemény az együttműködés jelentős megerősíté­sének további formáiról beszél. Ki­terjedt lehetőségeket látunk a kultu­rális közeledés és a két ország dol­gozói közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztésének területén. Azon közös következtetésre jutottunk, hogy Len­gyelország és Csehszlovákia jelenleg fennálló ipari kapacitásának és gaz­dasági összetételének lehetőségei szé­les távlatokat nyitnak a kölcsönösen előnyös gazdasági és műszaki együtt­működésre, a szocialista tábor orszá­gainak együttműködési rendszere ke­retében. A szocialista táborban tömörült ál­lamok egységes célja, mely társadalmi rendszerünk közös alapjából fakad, korlátlan lehetőségeket teremt és szükségessé teszi együttműködésüket, az együttműködés mind tökéletesebb és elönyösebb formáinak keresését. Ezzel megszilárdul egységük és ere­jük. A lengyel-csehszlovák kapcsolatok példája két független állam együtt­működése helyesen értelmezett alap­elveinek kifejezője, mely a szocialista államok szélesebbkörű együttműködé­sére támaszkodik — olyan együtt­működésre, mely ezen összes orszá­gok fejlődésének és jólétének ügyét, a szocializmus ügyét szolgálja, olyan együttműködésre, mely lehetővé teszi és megkönnyíti gazdasági kapcsola­taink fejlődését az összes államokkal, társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül, az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján. A kassai közszolgálati vállalat jó munkája idén öt vagonnal több korai zöldsé­get hoztak piacra, mint a múlt év­ben. Szépen terjed virágkertészetük is. A Csehországból jött vezető ker­tész az előző évekkel szemben a ker­tészet forgalmán nagyot emelt. Ne­mesített gyümölcsfacsemeték nem­csak a köznek, de a magánosok ren­delkezésére is állnak. A vállalat dol­gozói rendszeresen tanulmányozzák a konferencia határozatait és levonják belőlük a tanulságokat. Tudják, hogy a közellátás javítása az általános jó­lét emelésének fontos tényezője. Ke­resik a lehetőségeket, hogy sertés­hizlalásban, tehenészetben minden nap jobb eredményeket érjenek el. A tejtermelésben már eddig 8 százalé­kos emelkedés van, a sertések hiz­lalásánál naponta 80—110 dekáig ér­tek el súlygyarapodást. (SÖ > A CSISZ-tagok a Nyitra és Zsitva folyók szabályozásánál A Nyitra folyő szabályozásán már a második ifjúsági csoport — 200 CSISZ-tag dolgozik, akik 14 napos brigádmunkára jöttek ide. Az első munkaszakasz vasárnap fejeződött be és szép sikerrel járt. A brigádmun­kások 27 768 brigádórát i'olgoztak le csaknem 293 400 korona értékben. Az első csoport tagjai közül egyesek to­vábbi 14 nappal meghosszabbították munkaidejüket. A kassaiak büszkesége a gyönyörű­en parkírozott liget. Az idegen is, a város lakói is szívesen időznek per­cekig a szépen rendbehozott liget vi­rágágyai előtt. Az újabban meghono­sított egzotikus madarak, pávák haty­tyúk, fácánok házikói elől a mamák alig tudják elvinni a bennük gyönyör­ködő kicsinyeiket. A Lenin-utcán, vagy a Felszabadítók terén lévő parkok virágágyait sok színben pompázó ker­tészeti remekek dicsérik. Kassa parkjainak karbantartását a városi közszolgálat látja el. A derék kertészek nem fogynak ki az ötle­tekből. Például ez év tavaszán 20 darab 20 évnél is idősebb ezüstfe­nyőt ültettek át a Felszabadítók te­rén lévő parkba. A most épülő új amfiteátrumot ugyancsak átültetett, 20 méternél magasabb, sudár jege­nyefák szegélyezik. Több mint 8000 bokorrózsát ültettek ki a parkokba. A vállalat dolgozói társadalmi mun­kával ez évben eddig 2500 négyzet­méter területet parkosítottak és ezt októberig még 1000 négyzetméterrel fogják bővíteni. A régi rendszerrel ellentétben a város parkosítása nem­csak a főutcákra terjed ki, a külterü­letek utcáit is üdezöld gyepvonalak szegélyezik. A volt katonai gyakorló­tér 350 hektáros területén épül most az ország legnagyobb parkja. A ker­tészet legjobb dolgozójának munkáját 21 napos szovjetuniói utazással ju­talmazták. A városi közszolgálat működése a parkosításon kívül több más térre is kiterjed. Konyhakertészetük hozzájá­rul a város zöldségellátásához. Ez *

Next

/
Thumbnails
Contents